Magyar Nemzet, 1939. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-05 / 202. szám

KEDD, 1939 SZEPTEMBER 5. Magyar Nemzet Hivatalos olasz jelentés Mussolini békek­ísérletéről• Rómából jelenti a Stefani­­iroda. A súlyosan fenyegetett béke megmentésének végső kí­sérleteiről a következő hivata­los adatokat közükt: — Augusztus 11-én a Duce értesítette az angol és a francia kormányt, hogy szeptember 5-ére nemzetközi értekezletet hívna össze a versaillesi szerző­dés határozmányainak felülvizs­gálására, mert ezek a határoz­­mányok az okai Európa jelen­legi bajainak. Az értekezlet ösz­­szehívásának feltételéül a Duce előzetes bizonyságot kívánt Franciaország és Anglia csatla­kozásáról és Lengyelország részvételének London és Párizs útján való biztosításáról. Lon­don és Párizs azonban az olasz kormány sürgetéseire sem tudta válaszát szeptember elseje előtt Rómába eljuttatni. Időközben az augusztus 31-éről szeptember elsejére virradó éjszaka össze­tűzések történtek a lengyel— német határon, amelyek a biro­dalmi Führert arra indították, hogy katonai műveleteket kezd­jen Lengyelország ellen. Az olasz kormányhoz érkezett vá­laszok elvben kedvezőek voltak mind francia, mind pedig angol részről. Francia részről külö­nösen nagy érdeklődés nyil­vánult meg a Duce kezdemé­nyezésének várható fejleményei iránt, még az első lengyel—né­met katonai bonyodalom elle­nére is, úgyhogy az olasz kor­mány szeptember 2-án délelőtt 10 órakor értesítette Hitler kan­cellárt, hogy még mindig meg­van a lehetősége olyan fegyver­­szünet alapján összeülő értekez­letnek, amely békésen oldhatja meg a német—lengyel kérdést.­­ Hitler a berlini olasz nagy­követ útján azt válaszolta a Dúcénak, hogy nem zárkózik el a priori az esetleges értekezlet elől, de előbb tudni akarja, vál­jon a Berlinben átadott angol— francia jegyzék ultimátum­­jellegű volt-e, mert ebben az esetben minden tárgyalás ha­szontalan volna és 48 órai hala­dékot kért elhatározásának meg­fontolására.­­ Az olasz kormány újra érintkezésbe lépett a londoni és párizsi kormánnyal és szeptem­ber 2-án 14 órakor tájékoztatta őket a Führer kérelméről. A késő esti órákban megjött Lon­don és Párizs beleegyező vá­lasza a fentemlített két kérdésre, hozzátették azonban, hogy Franciaország és Anglia len­gyel területnek a német had­erők által augusztus 61. és szep­tember 2. között történt meg­szállása következtében a nem­zetközi értekezleten való rész­vételük alapfeltételeként kívánja a megszállt területek kiürítését.­­ Ilyen körülmények között az olasz kormány csupán arra szorítkozott, hogy értesítette a Führert az említett feltételről és hozzátette, hogy a ném­et kormány ellenkező értelmű ér­tesítése nélkül nem áll módjá­ban további lépéseket tenni. (MTI.)* Rómából jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. Az olasz nép vasárnap a déli órákban a rádió útján ér­tesült a Nagy-Britannia és Német­ország közötti hadiállapot bejelen­téséről. A hír egész Olaszország­ban a legmélyebb benyomást kel­tette. Róma városa megőrizte szokott vasárnapi képét. A lakosság teljes nyugalommal fogadja a híreket. Új intézkedések nem történtek. A lakossággal még szombaton este falragaszokon közölték, hogy a légvédelmi gyakorlatok a tegnapi elsötétítéssel véget értek. Mint a vasárnap reggeli lapok közül, a ventimigliai francia vám­hivatal, amely szombaton reggel áttette székhelyét a Franciaország­ban lévő Mentoneba, szombaton este ismét visszaköltözött az olasz oldalra. Az utóbbi napokban a Francia­­országban élő olaszok ezrével visz­­szatértek Olaszországba. ,a vissza­­özönlés vasárnap este óta teljesen megszűnt. Mint ma délután jelentik, a Franciaország és Olaszország, va­lamint Olaszország és Svájc kö­zötti vasúti forgalom, korlátozá­sokkal ugyan, de tovább folyik. A Popolo d Italia vasárnap reg­geli számában Olaszország maga­tartásával kapcsolatban a követ­kezőket írja: A tegnapelőtt a mi­nisztertanácsról kiadott hivatalos jelentés világosan beszél. Olasz­ország nem fog katonai művele­tet kezdeményezni. Ez a nyilatko­zat logikusan következik Hitler vezérkancellárnak abból a kije­lentéséből, hogy Németország egyedül akarja végigküzdeni har­cát. A Duce lapja egyébként a kö­vetkezőket szögezi le: 1. Túlságosan elsietett és túlsá­gosan gyermekes külföldi értesü­lésekkel szemben az olasz—német barátság tekintetében semmi sem változott. 2. A Duee nemcsak a német— lengyel kérdésben, hanem minden más igazságtalan európai helyzet módosításán is fáradozott. Magá­tól értetődő, hogy akár sikerül lokalizálni a német—lengyel vitát, akár az általános katasztrófává fajul, a Duce munkája, amely arra irányul, hogy az olasz népnek és Európának igazságos békét adjon, tovább folyik.* Londonból jelenti az olasz Stefani-iroda. A „Daily Tele­­graph“ római tudósítója közli, hogy az olaszok teljesen nyu­godtak és bizonyosra veszik, legalább is ez idő szerint, Olaszország semlegességének megőrzését. Hangsúlyozza azon­ban a tudósító, hogy a római lapok vezércikkei kedvezően írnak Németországról. (MTI.) Japán és a szovjet diplomáciai úton rendezi a nomonhani incidenst Tokióból jelenti a Havas-iroda. Jólértesült körökben kijelentették, hogy Togo moszkvai japán nagy­követ utasítást kapott, hogy lépjen érintkezésbe az orosz kormánnyal a nomonhani incidensnek diplo­máciai úton való rendezése ügyé­ben. (MTI.) A román sajtó álláspontja: Románia nem ad senkinek semmit A Magyar Távirati Iroda buka­­resti jelentéséből idézzük a követ­kezőket: A Tribuna azt írja, hogy minden román gondolata most a nyugati határ mentére összpontosul. Nyu­gati határaink felé áhítozik ábrán­dos és fékezhetetlen, a történelmet meghamisító szomszédunk is — írja a lap —, de ezzel szemben arrafelé tekint egy minden áldozatra kész, vitéz nemzet is. Románia a végtelen­ség pecsétjét ráütötte nyugati hatá­raira. Ezt a határt a jog húzta meg. — Romániában a kisebbségek problémája sohasem volt belső iz­gatás alapja. Ezt mindig külföldről, bizonyos érdekektől vezéreltetve irá­nyították. A határ mentén a legtel­jesebb megértés észlelhető. Az ide­gek háborújának ott nem volt meg a hatása. Románia nyugati határa — fejezi be cikkét a lap — a lelkek ás karok acélvonala.­­ Semnalul a nemzetközi esemé­nyekkel foglalkozva a következőket írja: — Románia több ízben leszögezte már, hogy senkitől sincs követelni­­valója, de nem is ad senkinek sem­mit. Románia álláspontja ebben a nemzetközi felfordulásban sem le­het más, mint nyugodt tartózkodás. A román békekészség is Olaszország magatar­­tásához alkalmazkodik Belgrádból jelenti a Budapesti Tudósító. Mint a Politika jelenti Bukarestből, hivatalos román kö­rökben jó benyomást­ keltett Olasz­ország magatartása. E körökben hangoztatják, hogy Románia maga­tartása és békekészsége sokban függ Olaszország jövőbeli magatartásától. Ami a román álláspontot­­ illeti, kiemelik bukaresti politikai körök­ben, hogy a háború kitörése pilla­natában a román nép egységes, az egész ország békés és optimista han­gulatú. Románia a legnagyobb figye­lemmel kíséri a diplomáciai és ka­tonai események fejlődését és min­den körülmények között arra törek­szik, hogy a jelen összetűzésen kívü­l maradjon. Olvassa el a Magyar Nemzet minden sorát! efunkenradio NAPPAL* IS fia.tiQeA.o-i t^h p jf^0* ftaMzak-kand­o(&val.f Bemutatja I1ARNITZ József-körút 37 * Telefon 134 028 n ó a közismert belvárosi GZolid megbízható „KONCERT44 cégnél. IV., Váci­ utca 25. sz. telefon: 181-253. A külpolitika legújabb hírei Tarnobrzedból jelenti a lengyel távirati iroda. Német repülőgépek hétfőn bombázták Chmieluch köz­séget. A bombázásnak igen sok ha­lálos áldozata van. Az egész község romokban hever és a lángok mar­taléka lett. A német gépek Zakrow község legelőire 13 bombát dobtak. (MTI.)* Varsóból jelenti a Havas-iroda: Hír szerint a poznani és bydgoszczi légi bombázásnak 300 halottja és 500 sebesült áldozata van. (MTI.) * Párizsból jelenti a Magyar Táv­irati Iroda. A Franciaországban élő külföldiek tömegesen jelentkeznek katonai szolgálatra. Franciaország­ban lengyel légió alakul. * Párizsból jelenti a Stefani-iroda: Nizzai jelentés szerint a néhány nap óta elzárt francia—olasz határt ma újból megnyitották. (MTI.) + Londonból jelenti a Stefani-iroda: A tengernagyi hivatal kijelenti, hogy semmiféle megerősítést nem kapott a múlt éjjel elterjedt híresz­telésekről, amelyek szerint a Bremen német óceán­járót angol­­ hadihajók elfogták. (MTI.) * Londonból jelentik: A brit légi­­flotta hétfőn felderítő repülést vég­zett Németország felett, a német néphez intézett kiáltványt dobtak 1, 6 millió példányban. ♦ Pozsonyból jelenti a német táv­irati iroda. A pozsonyi brit konzult visszarendelték állomáshelyéről, mire a szlovák kormány utasította a londoni szlovák konzult, hogy ha­ladéktalanul utazzék vissza Po­zsonyba.★ Varsóból jelenti a „Magyar Távirati Iroda, a lengyel táv­irati irodának azt a hírét, hogy német repülőgépek 14 falut bombáztak. Az áldozatok száma igen nagy.* Wilhelmshavenből jelenti a német távirati iroda. Hétfőn dél­után hat óra tájban angol nehéz bombavető repülőgépek támadást intéztek Wilhelmshaven és Cuxhaven ellen. A repülőgépek a heves el­hárító tűzben bombáikat már idő előtt vetették le és így nem okoz­tak kárt. A tizenkét támadó gép közül a német légelhárító ütegek ötöt­­ lelőttek, a többi Hollandia irányában elmenekült. A Belgrádból kapott értesülés sze­rint Jugoszláviának a jelenlegi nemzetközi helyzetben elfoglalt magatartásáról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: A világban most lezajló súlyos események azt a kötelességet rótják a jugoszláv kormányra, hogy to­vábbra is hű maradjon ahhoz a politikához, amelyet Jugoszlávia a régensség bevezetése óta az utolsó öt esztendőben következete­sen folytatott és amely arra irá­nyult, hogy gondosan ápolja a barátságot minden nagyhatalom­mal és kifejlessze a valamennyi szomszédjával fennálló jóviszonyt, továbbá, hogy semleges maradjon minden olyan viszályban, amely nem érinti Jugoszláviának sem függetlenségét, sem integritását. A­ jugoszláv kormánynak szilárd meg­győződése, hogy ily módon nemcsak legjobban szolgálja a jugoszláv nép, és az állam életbevágó érdekeit, de magatartásával nagy mértékben hozzájárul a népek közötti meg­­békélés visszatéréséhez. A jugo­szláv kormány­­ ebben a súlyos órában elvárja, hogy az egész nép fenntartás nélkül támogassa őt a politika követésében. s KOVÁCS GABRIELLA: 1800 naturalista jazz-akkord című zsebkönyvéből mindenki saját maga* szerkesztheti meg a kiséretét minden ked­vére való dalnak, csárdásnak, tánczené­­n­ek, indulónak. Minden akkordképp* hangszerre alkalmas. Nem tudósoknak való könyv, hanem a szórakozni vágyó közepes és haladó mu­zsikusok öröme. Ara 1.80 pengő. Megrendelhető a Magyar Nemzet könyv­osztályán. Budapest, Vilmos császár-út 65. Olvassa me a Magyar Nemzet minden sorát! NE KÍNLÓDJUNK ha nem muszáj! Ide­­ges fájdalmak, fejfá­­jás, fogfájás, női gyen­­gélkedés stb. idején kitűnő gyógyszer az 1, 3 és 8 ostyás dobo­­zokban minden gyógy­szertárban kapható ALGOCRATINE

Next