Magyar Nemzet, 1939. november (2. évfolyam, 249-272. szám)
1939-11-03 / 249. szám
PÉNTEK, 1939 NOVEMBER 3. Magyar Nemzet Hadi jelentések Berlinből jelenti a német távirati irodát: A véderő főparancsnoksága kiísi: Nyugaton csak egyes helyeken gyenge tüzérségi tevékenység. (MTI.) Párizsból jelenti a Havas-iroda: Az egész arcvonalon nyugalom van, amelyet alig szakítanak meg kimondottan helyi vállalkozások. (MTI.) A külpolitika egyéb hírei A finn kormányküldöttség Paasiki- Vivel és Tanner pénzügyminiszterrel élén csütörtökön reggel Moszkvába érkezett. Azt hiszik, hogy az október 23-án megszakadt finn—szovjetorosz megbeszélések még csütörtökön újra megindulnak. (MTI.) Schulenburg moszkvai német nagykövet csütörtökön néhány napra Berlinbe utazik. (MTI.) A strassburgi rádió azt a hírt közölte, hogy a bochumi acélművekben ,,Horogkereszt, sarló és kalapács" címmel újság jelent meg. Ez a hír nem felel meg a valóságnak. (MTI.) Stephen King-Hall őrnagyot, az ismert angol propagandalevelek íróját. Ormskirkben, az egyik yorkshirei választókerületben munkáspárti programmal egy pótválasztáson ellenjelölt nélkül beválasztották az alsóházba. A korridor-terület szerepe a német mezőgazdaságban A németek törekvései a lengyel korridor irányában javarészt mezőgazdasági területek felé irányultak. A poseni és pomerániai területeken a mezőgazdaságnak igen nagy jelentősége van. Ezen a területen 150.000 mezőgazdasági üzem volt, amelyek közül 68.000 üzem 5 és 15 hektár közötti terjedelmű, 30.000 gazdaság 5 hektárnál kisebb és 4600 gazdaság 50 hektárnál nagyobb területű. A terület talajviszonyai sokkal kedvezőbbek, mint keleti Lengyelországban és a német parasztság ennélfogva sokkal jobb feltételek között tudott itt termelni. A terület mezőgazdaságának fejlettségére jellemző, hogy búzából hektáronként 18—20 métermázsás, rozsból 11—15 métermázsás, árpából és zabból 13—17 métermázsás, burgonyából 110—130 métermázsás, cukorrépából 225—250 métermázsás termés volt elérhető. A mezőgazdasági ingatlanok felszereltségére viszont az jellemző, hogy a lengyel vajkivitelnek 77,7%-a erről a területről származott. Lengyelország többi területein ugyanis hiányoztak a mezőgazdasági üzemek olyan berendezései, amelyek az exportvaj termeléséhez múlhatatlanul szükségesek. A németek megállapításai szerint a lengyelek a földbirtokreformot a korridor területén csak politikai okok miatt hajtották végre. Míg 1926-ban a terület 40,9%-a, 515.000 hektár nagybirtok volt, 1939-ben a nagybirtok már csak 316.000 hektár volt, a területnek 32,2%-a. A nagybirtok német kézben volt, a kisbirtok lengyel kézben és a földosztás mind újabb és újabb lengyel telepesek bevándorlásával járt együtt, amivel a lengyelek a határszélt igyekeztek erősíteni. A terület mezőgazdasági termelésében jelentős szerepe van a szemes terményeknek és a burgonyának. Az állattenyésztés is magas fokon áll. Száz hektáronként 50—60 sertés van ezen a területen és magas fokon áll a korridor-terület szarvasmarhatenyésztése is. A korridor 90—95 ezer iparűzőjéből kereken 20.000 az élelmezési iparokban van foglalkoztatva. Darányi Kálmán meghalt tokat és a választójogi reformot. Darányi Kálmán hozta az első zsidótörvényt és győri programbeszédében nagyjelentőségű gazdasági programot adott az egymilliárdos beruházással kapcsolatban. Darányi Kálmán 1936 októberétől 1938 májusáig állt a kormány élén. Közben 1937 márciusában újjáalakította kormányát. 1938 május 13-án adta be lemondását, amelyet a kormányzó el is fogadott. Amikor a disszidensek kiléptek a NÉP-ből és Kornis Gyula lemondásával megüresedett a Ház elnöksége, 1938 decemberében Darányi Kálmánt választották meg a képviselőház elnökévé. A tavalyi választáson Balatonfüred újból képviselőjévé választotta Darányi Kálmánt. Darányi Kálmán dr. egyéb közéleti munkássága során világi gondnoka volt a dunántúli református egyházkerület pápai főiskolájának, társelnöke a Turáni Társaságnak, a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, igazgatóválasztmányi tagja Dr. Tetétleni és Pusztaszentgyörgyi Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, a képviselőház elnöke november 1-én délután 4 óra 36 perckor hosszas szenvedés után agytrombózisban meghalt. Darányi politikai egyénisége Dardnyi Kálmán halálával figyelemreméltó egyéniség távozik a magyar közéletből. A figyelmet eleinte származása hívta fel reá, később meg a kor jelenségeinek és izgalmainak lett, ha nem is éppen alanya és irányítója, de Magyarország újabb politikai viszonylataiban szereplésével mégis szert tett nem érdektelen jelentőségre. A Darányi-családból származott, unokaöccse volt a nagy földművelési miniszternek, Darányi Ignácnak s újabb politikai fejlődésünk során, mikor embert kerestek a fontos birtokpolitikai javaslatok kezdeteihez, mint az úgynevezett reformkorszak első vívmányának megvalósításához, reá terelődött a figyelem, így jutott Gömbös Gyula kormányzata alatt Darányi Kálmán miniszter tárcához. Különben eddig Darányi Kálmán csöndes és munkás, derék ember volt, igen jó és alapos magángazda s családi kapcsolatai révén bekerülvén a koalíciós kormányzat idején mint főispán, a politikába, megtette a maga kötelességét, de többre becsvágyón sohasem törekedett. Puritánsága és kötelességteljesítése így tette őt alkalmas és szívesen használt végrehajtó, jeles és pontos bürokratává s nyilván mint ilyent emelte őt ki miniszterelnökségi államtitkárrá Bethlen István, majd meg nyilván ugyanilyen meggondolásokkal bízta reá, nagy koncepciókkal s reformtervekkel foglalkozván, Gömbös Gyula a földművelési minisztériumot. A miniszterelnökség államtitkári székében mintaképe volt Darányi Kálmán a kötelességteljesítő hivatalnoknak s Bethlen István kormányzata idején mindenben e kormány lelkiismeretes és hűséges közege volt. Változott ez a helyzet Gömbös Gyula miniszterelnöksége alatt. Bethlen István politikai tábora még soká úgy számított Darányi Kálmánra, mint az ő hívükre, de a beavatottak előtt, később meg a nyilvánosság előtt is, hamar nyilvánvalóvá lett, hogy Darányi Kálmán, éppen az ő pontos és kötelességteljesítő lénye parancsszavát követve, hamarosan magáévá tette felsőbbsége elgondolásait, amiért sok vitatásban volt része egyéniségének régibb elvbarátai részéről, de egyre nagyobb megbecsülésben részesült Gömbös Gyula által. Hogy Darányi Kálmán a szélsőjobboldali rétegek előtt szintén kedveltségnek örvendett ekkoriban, ezt elsősorban is ismét a csöndes és puritánul passzív lényének köszönhette. Utána Imrédy Béla következett, nála jóval nagyobb dinamikus energiákkal, de Darányi Kálmán korszakát még soká emlegették kedvtelve különféle politikai megnyilatkozások. Imrédy Béla rendszere alatt visszavonult a politika nagyobb zajlásától, csak néha-néha lépett előtérbe, különöskép a magyar—német viszonylatokkal kapcsolatban; lénye rokonszenves volt a német politika vezető tényezői előtt: többször vett részt a nemzeti szocialista pártnapokon és többször ment küldetésbe a német birodalom vezéréhez. Csöndes és alapjában véve mérsékelt lényét, melynek kedvességét sokan szerették, a kor áramai emelték fel az ország vezetésére s ha a miniszterelnöki tisztség éppen azokban a nehéz időkben szokatlan terheket rótt reá, annál jobban illett egyeztető egyéniségéhez a képviselőház elnöki méltósága. Nem soká tudta ezt a nagy tapintatot követelő tisztséget ellátni, vissza kellett vonulnia súlyos betegségével a közélettől s ha soká bíztak is felépülésében, már régóta nem volt titok, hogy élete nyugovóra hajlik. Vele a jelenkori Magyarországnak egyik tiszteletreméltó politikai egyénisége távozott, akinek szerepe és annak megítélése okvetlenül a történelem figyelmére érdemes. Darányi Kálmán életrajza Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni Darányi Kálmán dr., néhai Darányi Béla volt földművelésügyi államtitkár fia, Budapesten, 1886 március 22-én született. A fővárosban végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait, itt is nyerte el az államtudományi doktorátust, a tudományegyetem jogi fakultásán. Közéleti pályáját Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatásában 1907-ben, mint közigazgatási gyakornok kezdte, de még ugyanebben az évben a belügyminisztériumba rendelték, ahol segédfogalmazói rangban teljesített szolgálatot. 1910-ben Fogaras vármegyébe főszolgabírónak, majd vármegyei főjegyzőnek választották meg s innen ment el a háborúba; előbb mint tartalékos hadnagy, majd mint főhadnagy teljesített szolgálatot az orosz és román harctéren 1917-ig, amikor a király Zólyom vármegye főispánjává nevezte ki. A harctereken tanúsított vitéz magatartásáért az ezüst és bronz Signum Laudist kapta. Zólyomi főispánt állásában érte a forradalom, amelynek idején teljesen visszavonult a közéleti szerepléstől és veszprém megyei birtokán gazdálkodott. Az új alkotmányos korszakban pályája még sokkal magasabbra emelkedett. 1920-ban Győr és Komárom vármegye, valamint Győr szabad királyi város kormánybiztosa és még ugyanez évben főispán lett. 1923-ban a kormányzó Moson, 1924-ben Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag ideiglenesen egyesített vármegyék és Győr város főispánjává nevezte ki. Ezt a méltóságot 1927-ig viselte, amikor a magyaróvári kerületben időközi választáson egyhangúan képviselővé választották. 1928-ban államtitkár lett a miniszterelnökségen, de hivatalában Károlyi Gyula gróf felkérésére megmaradt a Bethlen-kormány távozása után is, amikor tudvalévően Darányi Kálmán és Petei Pál kivételével takarékossági okokból az összes politikai államtitkárokat felmentették. Nagyfontosságú pozíciójában Bethlen István gróf és Károlyi Gyula gróf miniszterelnökök bizalmának volt letéteményese s ilyen minőségben, csendes munkássága ellenére is, kimagasló szerepe volt a kormányzati ügyek intézésénél. 1931. évi választásokon Balatonfüreden kapott mandátumot az egységes párt programmjával. Államtitkári állását megtartotta 1932 októberéig is, amikor Gömbös Gyula került a kormány élére, aki szintén tökéletes bizalmával ajándékozta meg. 1935 január 10-én a kormányzó Kállay Miklós visszalépése után földművelésügyi miniszterré nevezte ki. Minisztériumában számos fontos törvényjavaslatot készített. Amikor 1936 májusában Gömbös Gyula megbetegedett, a kormányzó Darányi Kálmánt bízta meg a beteg miniszterelnök helyettesítésével. Gömbös Gyula 1936 október 6-án bekövetkezett halála után pedig a kormányzó őt nevezte ki miniszterelnökké. Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt sikeres tárgyalásokkal érte el, hogy nagyobb zökkenő nélkül megszavazta a parlament a három fontos közjogi javaslatot: a kormányzói jog kiterjesztéséről, a felsőház reformjáról szóló javasla SANDY, a 11 hónapos »csecsemőművész« B*81 3 AH az amerikai dalok árny■CBH I J. Will!NH T hangú, dédelgetett énekese és a népszerű MISCHA AUER játszanak a FÖLDI MENYORSZÁG című Universal-filmben poénü& ma: CITY 8 » bevált Weeernvis ujsterű párlata. Borítékjais: ^ csak 16 filér.»«sos nam á ag « az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a Faluszövetségnek és több társadalmi és kulturális egyesületnek. Betegsége Darányi Kálmán június végén kezdett betegeskedni és orvosai tanácsára június 15-én ment be a Vörös Kereszt győri úti szanatóriumába. Herzog professzor vezetésével orvosai mindent elkövettek, hogy megmentsék a nagybeteget, akinek ágyánál többízben konzílium volt Herzog és Schmidt professzorok, Kleist frankfurti egyetemi tanár, valamint kezelőorvosa, dr. Szalontay Károly bevonásával. A betegség folyamán fellépett tüdőgyulladás és mellhártyagyulladás azonban annyira aláásták a beteg szervezetét, hogy orvosai már nem tudták megmenteni. A kormányzó és a miniszterelnök részvéttávirata Horthy Miklós kormányzó Darányi Kálmán elhunyta alkalmából özvegyéhez a következő részvéttáviratot intézte: özvegy Darányi Kálmánná őnagyméltóságának. Mélyen meghatott férje elhúnytának híre. Bár súlyos betegsége előrevetette árnyékát a tragikus eseménynek, bekövetkezett elmúlása mégis igen fájdalmasan érint. Koporsójánál megemlékezve az országnak s nekem különböző magas közjogi állásaiban tett nagyértékü szolgálatairól, bensőséges mély részvétemet nyilvánítom Nagyméltóságodnak s gyászoló családjának. Horthy. Gróf Teleki Pál miniszterelnök a következő részvéttáviratot intézte Darányi Kálmánnéhoz: Darányi Kálmánná őnagyméltóságának, Budapest. Mind magam, mind a magyar királyi kormány valamennyi tagja fájdalmas megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni dr. Darányi Kálmán magyar királyi titkos tanácsos, a magyar országgyűlés képviselőházának elnöke, nyugalmazott magyar királyi miniszterelnök nemesen érző magyar szíve megszűnt dobogni. A nemzet, amelyet gondolattal és tettekkel egész életében szolgált, hatalmas alkotó egyéniséget vesztett el benne, aki hosszú közéleti pályáján előbb mint főispán, majd miniszterelnökségi államtitkár, mint földművelésügyi miniszter, majd miniszterelnök és végül mint a képviselőház elnöke a magyar faj ösztönös bölcseségével és az európai látókörű államférfi tudatos alkotó szellemével egész sor olyan reformot hívott életre, amelyek az ország politikai és gazdasági életének hosszú időre irányt szabnak. Most, amikor a hazának egy fia megtért a magyar földbe, amelyet olyan szenvedélyes rajongással szeretett, úgy érzem, mögöttem áll a magyar rög minden munkája és a térben megnövekedett, önbizalomban megerősödött haza minden polgára, hogy velem és a magyar királyi kormány tagjaival együtt őszinte mély részvéttel és a nagy veszteség felett érzett igaz fájdalommal osztozzunk Nagyméltóságú Aszszonyom és szeretett gyermekei gyászában. Mindig kegyelettel fogjuk megőrizni nemes egyéniségének emlékét. Gróf Teleki Pál. * A Führer Darányi Kálmán elhunyta alkalmából az özvegyhez táviratot intézett, kifejezésre juttatva a volt magyar miniszterelnök halála felett érzett részvétét. Külföldi lapok * Darányi haláláról Darányi Kálmán halála mély részvétet keltett a velünk szomszédos államokban. Az olasz lapok kiemelik, hogy az elhunyt őszinte barátja volt a fasizmusnak és egyik legjelentősebb előmozdítója Olaszország és Magyarország együttműködésének. A német lapok megállapítják, hogy Darányiban nagytudású és kötelességtudó munkáját veszítette el Magyarország. A bukaresti lapok is mind megemlítik halálhírét. A Curentul részletesen ismerteti életrajzát. A temetési Darányi Kálmán temetésének szertartása november 7-én, kedden délelőtt 11 órakor a parlament kupolacsarnokában veszi kezdetét a kormányzó jelenlétében. Az Operaház énekkarának gyászéneke után dr. Havas László református püspök gyászbeszédet mond. Azután gróf Teleki Pál miniszterelnök a kormány nevében, majd gróf Széchenyi Bertalan a felsőház, vitéz Bobory György a képviselőház nevében búcsúzik el a megboldogulttól. Mialatt a koporsót a Kossuth Lajos-térre kiviszik, a filharmonikusok játszanak Isohnányi Ernő vezénylése mellett. A koporsót az országház főkapujától az Alkotmány utca torkolatáig viszik és ott a gyászkocsira helyezik. A kormányzó ekkor távozik a gyászszertartásról, míg a gyászkocsi lassú menetben a Szabadság-tér irányában elvonul. Az elhunyt földi maradványait ugyanazon a napon délután fogják örök nyugalomra helyezni. Szombaton tartják meg a Wolff Károlyemlékünnepélyt A Wolff Károly Klub és a főváros keresztény társadalma november 4-én, szombaton délután 6 órakor Wolff Károly-emlékünnepélyt rendez a Pesti Vigadóban. Az ünnepélyen Csilléry András mond megnyitót, majd Szendy Károly polgármester tartja meg ünnepi beszédét. Közben dr. Nagy László országgyűlési képviselő vezetésével küldöttség megy ki a farkasréti temetőbe és koszorút helyez Wolff Károly sírjára. A Wolff Károly szoborbizottság nevében dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő javaslatot tesz egy százas bizottság meg Címre Ügyelni: kályha-és tűzhelygyár Árlap Ingyen alakítására.B Mindenki lameri — mindenki ajánlja! Zephir fWHfRekord| | >*»›ytonego kályha | | |rjf||íl l-aknán, 2-aknás Jfc | fatüzelésre szénre, kokszra Kwft Ara 60.— P-től | | 45-85.- P-től Kiadási miniarattiAi: iiM _ Hajós utcasarkán. Vilmos császár-út 88 Ildides 124-610 és 124-747