Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-01 / 273. szám
a A szovjet csapatok átlépték a finn határt Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Berlint beavatott finn körökből kapott értesülés szerint a szovjetorosz csapatok csütörtök reggel hét órakor átlépték a finn határt Suojarva közelében. A finn csapatok azonnal ellenálltak a szovjetorosz támadásnak és különösen a finn erődítményvonal közelében erős harcok folynak. Kivennapa mellett heves tüzérségi harcok folynak. A szovjetorosz csapatok ugyanekkor az Északi Jeges-Tenger felől is támadtak és elfoglalták a Halász-szigetet. Nem sokkal a szárazföldi támadás után megindult a légi tevékenység is. Kilenc óra húsz perckor Helsinkiben légi riadót rendeltek el és nem sokkal később megjelentek a szovjet bombázó repülőgépek a finn főváros felett. A repülőgépek elsősorban a repülőteret és az állomásokat bombázták. A szovjet repülők előzőleg gyújtóbombákat dobtak le Viipuri felett. A bombák sok házat felgyújtottak. A város egyes negyedei lángokban állanak. A szovjet repülőbombák felgyújtottak Emsóban egy kórházat is. A finn megerősített erődvonal közelében a harcok teljes hevességgel folynak. Helsinkiből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A csütörtök délelőtt kiadott finn hivatalos kommüniké a következőket közli: — Ma délelőtt 9 óra 20 perckor öt szovjet repülőgép bombázta a Helsinki melletti légi támpontokat, anélkül, hogy nagyobb pusztítást okozott volna. A repülőgépek gyújtóbombákkal bombázták a határmenti Kotka és Viipuri városokat. A tűz nem okozott nagyobb károkat. Az Enso ipari központot és Ino környékét szintén bombázták. Az ensói kórház lángokban áll. Egy szovjet gépet lelőttek. Reggel óta Karéliában tüzérségi harc folyik. Kisebb járőrök átkeltek a határon, azonban nagyobb támadások még nem történtek. A Ladoga-tó északi részén szovjet felderítő járőrök szintén átlépték a határt. Helsinkiből jelenti a Stefani-iroda. Finnország nemzetvédelmi minisztere közli: Helsinki közelében lelőttek két szovjetorosz repülőgépet. Ugyanekkor jelentés érkezett, hogy a szovjetorosz csapatok készülnek partraszállni a Finn-öbölben lévő Seiskar-szigeten. (MTI.)iajánlja az Egyesült Államok kormányának „jószolgálatait" a közvetítésre a szovjet—finn válságban. (MTI.) Helsinkiből jelenti a Stefaniiroda. Finn körökben a legnagyobb megelégedéssel fogadták a finn— orosz viszályban az Egyesült Államoknak azt az ajánlatát, hogy hajlandó a közvetítésre. Megjegyzik azonban, hogy ez az események miatt későn érkezett. (MTI.) Két fitnn szigetet megszálltak a szovjet csapatok Helsinkiből jelenti a Német Távirati Iroda. A finn távirati iroda közli: A szovjetorosz csapatok elfoglalták délen Tesamo félszigetet. Terijokit és Vannelsuut szárazföldről és a tengerről is bombázták. Az oroszok Hyrskae és Kaesnaeselkae közelében átlépték a határt. Turkuban is légiriadót rendeltek el. A finn távirati iroda ugyanebben a jelentésében közli, hogy 11 óra 40 perckor az oroszok Leitskaer szigetén partraszálltak. Délután 2 órakor a finn köztársaság elnöke kihirdette a hadiállapotot és Mannerheim vezértábornagyot kinevezte főparancsnokká. A Helsinki melletti Sandham katonai repülőtéren az egyik szovjetorosz bombatámadás során egy finn katona meghalt. Egynegyedháromkor Helsinkiben légiriadót jeleztek. A lapok különkiadásban jelentették, hogy Helsinki közelében lelőttek két szovjetorosz repülőgépet. (MTI.) „Amerika jószolgálatai későn érkeztek”4 Moszkvából jelenti a Német Távirati Iroda. Mint a moszkvai amerikai nagykövetség részéről sajtóképviselőkkel közölték, Walther Thurston, az Egyesült Államok ügyvivője, csütörtökön röviddel 12 óra után felkereste Potemkin helyettes külügyi népbiztost. Az amerikai ügyvivőnek az volt a megbízása, hogy a szovjet kormányának fel Berlin megérti az orosz kívánságokat A Magyar Távirati Iroda berlini jelentéséből idézzük: A külföldön forgalomba került híresztelésekkel szemben megállapítják, hogy német részről nem történt hivatalos vagy félhivatalos állásfoglalás a szovjetorosz—finn feszültség kérdésében. Itteni politikai körök tisztán magánjellegű kijelentése szerint Németország ezzel a bonyodalommal kapcsolatban nem lépheti túl a szemlélő szerepét. Utalnak arra is, hogy az északkeleti államok mindig világosan kifejezésre juttatták, hogy nem tartják kívánatosnak a német beavatkozást olyan kérdéscsoportokba, amelyek az ő érdekkörükbe tartoznak. Egyébként Berlinben megértést mutatnak a szovjetorosz szükséglet iránt, amely veszélytelen nyílt tengeri utat akar magának biztosítani a keleti tengerhez. A szovjetunió ebben követi a szükségszerűséget, amely I. Péter óta irányította az orosz politikát. Mit mondott Sztálin? • ■a vában tartott ülésen Oroszországnak a nemzetközi válság tekintetében követendő politikájáról mondott. Eszerint Sztálin állítólag kijelentette, hogy ha Szovjet-Oroszország szerződést köt Franciaországgal és Angliával, akkor Németország meghátrál Lengyelország előtt, „ropdus vivendi"-t keres a nyugati hatalmakkal s így elkerülik a háborút, ami azonban nem érdeke Oroszországnak. Ha viszont elfogadják Németország indítványát támadást kizáró szerződés kötésére, akkor Németország megtámadja Lengyelországot és elkerülhetetlenné válik Anglia és Franciaország beavatkozása a háborúba. Oroszország érdeke ezt kívánja. Lengyelország biztosan megsemmisül és akkor Németország átengedi az oroszoknak Lengyelország egy részét, cselekvési szabadságot ad nekik a balti államokban és nem ellenzi Besszarábia visszatérését. Szovjet-Oroszország célja tehát, hogy Németország a lehető leghosszabb ideig tudja a háborút folytatni s Anglia és Franciaország annyira kimerüljön, hogy képtelen legyen Szovjet-Oroszországot és Németországot leverni. Ezért Szovjet- Oroszország gazdaságilag segíti Németországot. Ha Németország felülkerekednék, az is túlságosan fáradt lenne ahhoz, hogy az első tíz évben fegyveres viszályt tudjon folytatni Oroszország ellen. Igen fontos tehát orosz szempontból, hogy a háború a lehető leghosszabb ideig tartson, hogy a két fél kimerüljön. Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Német Távirati Iroda moszkvai jelentésében Sztálin nyilatkozatát közli a Havas-irodának arról a híréről, amely szerint Sztálin a moszkvai Politbüro augusztus 19-i ülésén síkraszállt állítólag amellett, hogy az európai háború minél tovább tartson, mert a szovjetúniónak érdeke, ha valamennyi hadviselő állam elpusztul. Sztálin a Pravda-nak adott nyilatkozatában erélyesen cáfolja a Havas-iroda jelentésében foglaltakat. Párizsból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A Havas-iroda genfi jelentésében állítólag feltétlenül hitelt érdemlő forrásból ismerteti azt a beszédet, amelyet Sztálin a Politbürónak augusztus 19-én este Most— Az angol—francia propaganda — mondotta Sztálin — az ilyen híresztelésekkel sem teheti meg nem történtté a következő három tényt: 1. Nem Németország támadta meg Angliát és Franciaországot, hanem fordítva, Anglia és Francia A „Magyar Nemzet 44 külföldi hírforrásai. MTI — Magyar Távirati Iroda, külön tudósítóinak jelentéseit és a többi félhivatalos hírügynökség táviratait közli. Stefani — az olasz félhivatalos távirati iroda. NTI — a félhivatalos Német Távirati Iroda. NST — Nemzetközi Sajtó Tudósító, híreinek nagyobb részét Frankfurton át kapja. Havas és Agence Rádió — francia félhivatalos hírügynökségek, Reuter és Press Association — nem félhivatalos angol távirati irodák, a legtöbbször az angol kormánykörök szempontjaihoz igazodnak, de gyakran tudósítóiknak magánértesüléseire támaszkodnak, Dömei Japánnak, Tass a szovjetuniónak, Avaia Jugoszláviának, az Orient stadio Romániának félhivatalos hírügynöksége. A „Magyar Nemzet 44 külön hírszolgálatai: United Press — amerikai magántulajdonban lévő, politikailag színtelen hírügynökség. Exchange Telegraph —- angol távirati iroda, szintén magántulajdonban, konzervatív irányú, de pártoktól, minden politikai érdekeltségtől független. A „Magyar Nemzet 44 saját tudósítókat tart Rómában, Berlinben, Párizsban, Londonban, Belgrádban, Szófiában, Zürichben, Stockholmban, Oslóban, Helsinkiben, Kolozsvárt, Pozsonyban. Magyar Nemzet PÉNTEK, 1939 DECEMBER 1. ország támadt rá Németországra s ezzel vállalta a felelősséget a háborúért. 2. Az ellenségeskedések kitörése után Németország volt az, amely átfogó békeajánlatot tett ellenségeinek. Szovjet-Oroszország támogatta ezt a békeajánlatot, mert jól tudja, hogy a háború befejezése minden nép érdeke. Önnek u meg kait mdk monmí • lyikopáll-szipkát ■ ■ I/. og exjy jorjjorfij ogg mnAskfbjtt 3. Anglia és Franciaország kormánya Németország és Szovjet- Oroszország békeajánlatait kereken elutasította. „Csütörtökön este finn területen sehol sem állnak szovjet katonák”– Berlinből jelenti a Magyar Távirati iroda. A finn távirati iroda jelentése szerint a szovjetorosz repülőgépek a nap folyamán majdnem minden nagyobb finn várost bombáztak. A bombák legnagyobb része gyújtóbomba volt és sok helyen tüzet okozott. Helsinkit kétszer érte bombatámadás: reggel 9 óra 20 perckor és délután 15 órakor. A reggeli támadás alkalmával a szovjet repülőgépek a repülőteret és az állomás épületét támadták, míg délután a város közepén dobálták le bombáikat. A bombázásnak a finn fővárosban sok halottja és sebesültje van. A bombák épületekben is sok kárt tettek. Az okozott tüzeket estig egy kivételével eloltották. A finn légelhárító ütegek a szovjetgépek közeledtére azonnal működésbe léptek és három szovjet gépet lelőttek: egyet Sakkola közelében, egyet Helsinkitől délre, egyet pedig Kiviniemi környékén. A szovjetcsapatok csütörtökön reggel több helyen átlépték a szovjetorosz—finn határt. A finn katonaság mindenütt ellenállt a szovjetcsapatoknak és harcok árán a szovjetcsapatokat szovjetterületre szorította vissza. Csütörtök este finn területen sehol sem állanak szovjet katonák. A harcokban a finn csapatok négy szovjetorosz tankot megsemmisítettek. • Chamberlain: Mélyen sajnáljuk az újabb támadást egy kis független nemzet ellen Londonból jelenti a Havas-iroda. Chamberlain miniszterelnök az alsóházban Attlce képviselő kérdésére ismertette a finn—orosz válság előzményeit, a két kormány közötti jegyzékváltásokat, az elrendelt katonai intézkedéseket, majd így folytatta: — őfelsége kormánya növekvő nyugtalansággal szemlélte ezeket a fejleményeket és alig hihette, hogy ilyen arányú és ilyen jelentőségű hadvezetési intézkedések voltak szükségesek ahhoz, hogy a szovjetköztársaságok unióját megvédjék egy olyan kis országgal szemben, mint amilyen Finnország. Az elmúlt éjszaka utolsó órájában Molotov rádiónyilatkozatot tett, amelyben hivatalos források szerint megcáfolta azt a javaslatot, amelyet ő a külföldi sajtónak tulajdonított és amely szerint szovjet részről támadást terveznek Finnország ellen. Mindamellett csupán néhány órával e rádióbeszéd után a szovjet haderő megrohanta — mint tudni vélik — a finn területet a határ több szakaszán és gyújtóbombákat dobatott le a Helsinki szomszédságában lévő repülőtérre. Jelentették később, hogy Helsinkit, Wilpurtt és más központokat bombázták és hogy egyes esetekben áldozatok is voltak. — őfelsége kormánya melegen fogadta a közvetítő ajánlatot, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok külügyi államtitkára terjesztett elő, mert véleménye szerint a Finnország és a Szovjetunió közötti vitás kérdések nem olyan természetűek, hogy megokolnák a háború eszközéhez folyamodást. Mélyen sajnálja ezt a kis független nemzet elleni újabb támadást, amely minden bizonnyal újabb szenvedéseket és ártatlan életek újabb elvesztését fogja okozni. (MTI.) Hivatalos jelentések a nyugati frontról Berlinből jelenti a Német Távirati Iroda. A véderő főparancsnoksága közli: A nyugati arcvonalon gyesigatüzérségi tűz volt. A légi felderítés Anglia ellen folytatódott. (MTI.) Párizsból jelenti a Havas-kodai Hivatalos közlemény november 30-án délelőtt. Nincs semmi jelentenivaló. (MTI.) Londonból jelenti a Stefani-iroda. A tengernagyi hivatal közli, hogy nincs tudomása arról az ütközetről, amely egy oslói lap jelentése szerint állítólag szerdán zajlott le a norvég partok közelében három angol hadihajó és hat német vízirepülőgép között. (MTI.) Párizsból jelenti a Havas-iroda. Hivatalosan jelentik pénteken este. Szokásos járőr tevékenység volt a harctéren. Egy torpedórombolónk sikeres támadást intézett egy ellenséges tengeralattjáró ellen. (MTI.) Daladier: Franciaország elismeri Olaszország érdekeit és méltóságát A Magyar Távirati Iroda párizsi jelentéséből idézzük: Daladier miniszterelnök a kamarában kormánynyilatkozatot olvasott fel. A levegőben a légi haderők és az angol légi haderő győzelmesen dacol az ellenséges szárnyakkal. A tengeren az angol és a francia hadiflotta megbénítja Németország tengeralattjáróinak támadását. Nyilván ez az oka annak, hogy Németország az aknaháború eszközéhez folyamodott. Bizonyos, hogy a katonai hadműveletek a harmadik hónap végén sem alakultak ki oly hevességgel, mint ahogy az kezdetben látszott. — Ami bennünket illet — mondotta Daladier —, mi nem ragadtuk magunkhoz a kezdeményezést. Ez a háború a mi részünkre szabadságunk és biztonságunk háborúja. Ezt a háborút nemcsak a többi támadás után Lengyelország ellen indított támadás kezdte, hanem a nemzeti szocialista kormánynak az a szándéka, hogy európai uralomhoz jusson. A kormánynyilatkozat külön kitért Olaszország politikai magatartására és hangoztatta, hogy Olaszországnak a háború elszigetelésére és kiterjedésének megakadályozására irányuló törekvése nagymértékben hozzájárult a Földközi-tenger békéjének fenntartásához. Konkrét téttekkel mutattuk meg, hogy bizalommal viseltetünk azoknak a legfelsőbb okoknak a megmaradásához, amelyek szem előtt tartásával Olaszország érdekeit és méltóságát tiszteletben tartani óhajtjuk. Spanyolországgal való kapcsolataink — folytatta a nyilatkozat — a kölcsönös megértés szellemében megjavultak. Ez a javulás teljes mértékben megfelel a két ország jól felfogott érdekeinek. A jelen pillanatban minden igyekezetünk Spanyolországgal való rendes gazdasági kapcsolataink helyreállítása felé irányul. A diplomáciai áttekintés során a német birodalommal kapcsolatban megemlítette, hogy Németország erőszakot vet és bizalmatlanságot arat. Franciaország és Anglia a békét és a biztonságot akarta, ehhez azonban mindenekelőtt a háború megnyerése szükséges. Efelé az egyedüli cél felé kell minden erőnek irányulnia. A franciák között vannak emberek, akik életük folyamán háromszor élték át hazájuk Németország által történt elpusztítását vagy fenyegetését. Elhatároztuk, hogy többé ilyet nem engedünk meg — mondotta Daladier. Csáky István felemelte szavát a trianoni szerződés ellen — írja a „Temps66 Párizsból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Gróf Csáky István Gafeneu beszédével foglalkozó nyilatkozatának tárgyilagos figyelmet szentelnek Párizsban és általában úgy vélik, hogy azok a bíráló megjegyzések, amelyeket a magyar külügyminiszter a Bukarestben elhangzott szavakhoz fűzött, erélyes és öntudatos hangnemben juttatták kifejezésre a trianoni szerződéssel szemben húsz év óta elfoglalt magyar álláspontot. Francia politikai körökben jó benyomást keltett az, hogy gróf Csáky a magyar szempontok hangoztatásával kapcsolatban tartózkodott az erőszak húrjainak megpendütésérő és nemzetközi ítélőszék igazságérzetére és döntésére tett célzást. A „Matin“ gróf Csáky nyilatkozatát ilyen cím alatt hozza: „A magyar külügyminiszter szerint a trianoni szerződés egyáltalában nem megváltoztathatatlan."* Az „Ordre" című lap a Csáky nyilatkozatát tartalmazó táviratnak ezt a címet adja: „Csáky István tiltakozása." A „Temps" Csáky nyilatkozatát ilyen cím alatt ismerteti: „Csáky István felemelte szavát a trianoni szerződés ellen."