Magyar Nemzet, 1939. december (2. évfolyam, 273-296. szám)
1939-12-01 / 273. szám
PÉNTEK, 1939 DECEMBER 1. Magyar Nemzet Az északi háború és a blokád balkáni hatása Belgrád, november 30. (Belgrádi tudósítónk jelenti telefonon.) A Finnország és Szovjet- Oroszország határán lejátszódott események az egész Balkánon óriási izgalmat váltottak ki. Különösen Romániából érkeznek olyan hírek, hogy a román közvélemény fokozódó izgalommal vette tudomásul a Finnországban lejátszódó eseményeket. Ezt az izgalmat fokozták azok a hírek, amelyeket bizonyos rádióállomások terjesztettek, hogy Oroszország és Németország közt bizonyos megállapodás jött volna létre a régi, háború előtti határok visszaállítása tekintetében. Hogyezeknek a híreknek van-e valami alapjuk, egyelőre itt nem lehet megállapítani, de maga az a tény, hogy ezek a hírek elterjedtek, meglehetősen nagy izgalomra adott okot. A közvéleményben hangosan követelik az úgynevezett semleges délkeleteurópai államtömb létrehozatalát a további meglepetésekkel szemben. Ezt az államtömböt most már a belgrádi Politika című lap békeúniónak nevezi, amelynek az lenne a feladata, hogy Európának ebben a részében a békét biztosítani lehessen és távol lehessen tartani a Balkánt a mostani rettenetes európai konfliktusoktól. Megállapítják, hogy ennek a békeúniónak vagy semleges blokknak létrehozása sürgős, létesítése minden Balkán-államnak érdeke és kiemelik azt is, hogy ha vannak is ellentétek az egyes államok közt, ezeket nem szűkkeblűséggel, hanem nagylelkűen, minél gyorsabban meg kell oldani.* ’Andresz jugoszláv kereskedelemügyi miniszter csütörtökön délután fogadta a sajtó munkatársait és ez alkalommal bejelentette, hogy a jugoszláv—francia kereskedelmi tárgyalások meglehetősen előrehaladtak. A miniszter hangsúlyozta, arra kell törekedni, hogy a jugoszláv kivitel még inkább fokozódjék Franciaország felé. Bejelentette a miniszter azt is, hogy a jugoszláv állatkivitelt ellenőrzés alá veszik A kereskedelemügyi minisztert különben csütörtökön felkereste Shone angol ügyvivő és megbeszéléseket folytatott vele a közeljövőben megkezdődő angol—jugoszláv kereskedelmi tárgyalásokról. * Jugoszláviai gazdasági körök az utóbbi napokban sokat foglalkoztak a blokád hatásával. A Németország kivitele ellen irányuló francia és angol intézkedések jugoszláv körök véleménye szerint nem érintik különösebben Jugoszláviát, éppen úgy, mint a többi dunamenti és■ Balkán-államot sem. Ezeknek az államoknak Németországgal folytatott kereskedelmi forgalma ugyanis szárazföldi vagy folyami úton bonyolódik le. Ezt az angolok és a franciák nem tudják megakadályozni, sőt még ellenőrizni sem. Más azonban a helyzet, ha a balkáni országoknak külföldi nyersanyagokkal való ellátását nézzük. Ezeknek az anyagoknak legnagyobb része tengerentúli származású. Jugoszláviára súlyos csapást jelentene, ha a blokád lehetetlenné tenné a nyersanyagok behozatalát. Beavatott körökben azonban erről nincs és nem is lehet szó, minthogy a nyugati hatalmaknak sem áll érdekükben a semleges államok gazdasági vérkeringésének megbénítása. A külkereskedelmi statisztika alapján tíz évre megállapították az egyes nyersanyagok átlagos behozatalát. Ezek az adatok lesznek irányadók a szállítmányok Szuezon és Gibraltáron való továbbengedése tekintetében. Ezt az elhatározást a jugoszláv kormánnyal is közölték. z —I —fl Az oslói államok csoportjában a finn—orosz konfliktus nagy izgalmat váltott ki és Svédország rádión visszarendelte a finn kikötőkben tartózkodó hajókat. Az esti sajtó élesen támadja Moszkvát és megbélyegzi a szovjet „igazságtalan eljárását””. A lapok követelik, hogy a svéd kormány azonnal tiltsa be „a hazaáruló svéd kommunista pártok működését". Késő este Moszkvából azt jelentik, hogy a szovjet elutasította az Egyesült Államok közvetítését, amire Washington állítólag azzal válaszol, hogy megszakítja a diplomáciai összeköttetést Szovjet-Oroszországgal. Nagy feltűnést keltett az a koppenhágai jelentés, hogy Olaszország már régebben nagyobb menynyiségű vadász- és bombavető repülőgépet küldött Finnországba, továbbá, hogy Olaszországban önkénteseket toboroznának és az önkéntesekből álló csapattesteket Finnország megsegítésére küldené!?. Természetesen itteni katonai szakértők köreiben, de politikai körökben is felvetődött az a kérdés, vájjon Olaszország hogyan tudja ezeket a csapatokat eljuttatni Finnország megsegítésére. Erre csak az A „Magyar Nemzet66 tudósítóinak helyszíni jelentése Helsinki bombázásáról Helsinkiből az United Press tudósítója telefonálja a Magyar Nemzetnek: A szálloda ablakából nézem a finn főváros ellen intézett légi támadást. Hallom a robbanásokat, látom a tüzet, de lehetetlen megmondani, hány bombát dobtak le és még megbecsülni sem lehet az áldozatok számát. Ez a szám nagy lehet, mert sokan voltak az utcán. Délelőtt szép idő volt és bár délután felhők borítják az eget, a támadás még mindig tart. Csodálatos, hogy milyen nyugodtan viselkedik a lakosság, különösen a légvédelem és a telefonszemélyzet. A közelben a légnyomás egy házfalat döntött be és a telefonos kisasszony közelében röpködtek a szilánkok, de ő zavartalanul kapcsolta a számot, amelyet kértek. A késő délutáni órákban orosz bombavető gépek még mindig hevesen bombázzák a finn fővárost. A robbanások egymást követik, szinte lehetetlen megállapítani, hogy hány bombát dobtak le. Az orosz gépek nagy magasságból intézik támadásaikat, ami rendkívül megnehezíti a finn légelhárítók működését. Délután, mihelyt a támadó gépek eltávoztak, a városban ismét helyreállt a rendes forgalom. Helsinkiből jelenti az Exchange Telegraph a Magyar Nemzetnek. A légitámadást a főváros ellen 10 orosz gép kezdte meg délután, öt perccel három óra előtt. A gépek három csoportban repültek a város fölé és sok bombát dobtak le. Az egyik bomba Helsinki híres főpályaudvarának közelében esett le, több bomba a belvárosban és legalább 20 bomba a külvárosokban talált. A bombák között gyújtóbombák is voltak és ez a magyarázata, hogy a város több helyén hatalmas tűz pusztít. Lángokban áll többek közt a technikai főiskola épülete is. Gyújtóbombák estek a város két forgalmas utcájára is, de a legtöbb pusztítást a város északi részén végezték. Azok a röpcédulák, amelyeket csütörtök délelőtt dobtak le az orosz repülőgépekről, teljes szövegükben a következőket mondják: „Tudjátok, hogy nekünk van kenyerünk. Ne éhezzetek! Szovjet-Oroszország a finn népnek nem fog változást okozni. A végzetet a bűnös vezetés zúdította rátok, Mannerheimnak, Erkkónak és Cajandernek el kell tűnnie, akkor béke lesz." Stockholm szerint Amerika állítólag megszakítja diplomáciai kapcsolatait a szovjettel Stockholm, november 30. (A „Magyar Nemzet“ Stockholmba küldött tudósítójának telefonjelentése.) A finn-orosz drámai események érdekes politikai kulisszatitkait ismerteti a csütörtöki svéd sajtó. Irjö moszkvai finn követ éjszaka 1 órakor más út hiányában a külügyi népbiztosság altisztje útján juttatta el a szovjet kormányhoz Finnország váhisz jegyzékét, amely szerint Finnország hajlandó csapatait huszonöt kilométernyire visszavonni az orosz határtól és elfogadja egy harmadik nagyhatalom közvetítését. Sajnos, sem a finn jegyzék, sem az Egyesült Államok moszkvai demarsa nem hozhatták meg a kellő eredményt és e percben három irányból folyik az orosz offenzíva Finnország ellen. ........... A-----------------------------------------KIRÁLYI MAGYAR EGYETEMI NYOMDA nemzeti szellemű regény pályázatának győztes műve FEKETE ISTVÁN: ZSELLÉREK Megjelent! Kapható minden könyvkereskedésben Ára 6.40 P a mód állana rendelkezésére, hogy Gibraltáron átszállítva az Atlantióceánon a norvég partok valamelyik kikötőjében tegye partra és vasúton szállítsák tovább a csapatokat Finnország felé. A csapatszállításokat, valamint az északon folyó hadjáratot is nagymértékben megnehezíti az, hogy ott nappal is csaknem éjszakai sötétség uralkodik. F. B. 3 Éjféli telefonjelentés Helsinkiből Helsinki, november 30. (A „Magyar Nemzet“ alkalmi tudósítójának telefonjelentése éjfél után pár órakor). A Ladoga-tótól északra négy orosz tankot fogtak el csütörtök délután folyamán a finnek. Helsinkiben a német iskola és annak környéke teljesen elpusztult. A finnek eddig négy orosz repülőgépet lőttek le. Hungében egyet, kettőt a határon és egyet Helsinkiben. Erkko külügyminiszter csütörtök este Amerikához akart fordulni segítségért távirati úton, Berlin azonban ezt a táviratot nem engedte tovább. A finn parlament és a finn minisztertanács egyébként a jelen pillanatban tanácskozik. Helsinkiből majdnem mindenki elutazott. Az autóbuszokra és a vonatokra szabadjegyeket adnak. Helsinkinek már majdnem minden ablaka betörött és a város teljes sötétségben van L. J. Róma szerint bizonytalan a finn—orosz háború kimenetele Róma, november 30. (A „Magyar Nemzet“ római tudósítójának telefonjelentése.) Az olasz sajtó és az olasz közvélemény érdeklődése csütörtökön a Finnországgal szemben megindított szovjetorosz támadásra irányul. Az újságok az összes hasábokon végigfutó címekkel közlik a finn—orosz konfliktusról szóló híreket, például: „Oroszország megkezdte az ellenségeskedéseket Finnországgal." — „Oroszország behatolt finn területre." A Moszkvából, Helsinkiből és más helyekről érkező híreket az olasz sajtó tárgyilagosan közli és csak a tényeket írja le, de az összes megjelent jelentések egyértelműen azt mondják, hogy nem Finnország a támadó fél és az ellenségeskedéseket szovjetorosz részről kezdték meg. Ebből a megállapításból és a csütörtöki hírek közlésének módjából minden további nélkül meg lehet állapítani a finnbarát olasz álláspontot az új európai konfliktusban. Rómában általában helytelenítik a szovjetoroszok eljárását és nyíltan kifejezik rokonszenvüket a kis és bátor Finnországgal szemben. Finnország — mondják Rómában — kis állam ugyan, csak négymillió lakosa van, de férfiai bátrak, hadseregének felszerelése modern és a természet is segíti. A konfliktus kimenetele tehát bizonytalan. A római újságok kijelentik, még nem lehet tisztán látni abban a tekintetben, hogy milyen messze fognak menni az oroszok akciójukban. A lapok sok helyet szentelnek Amerika közvetítési akciójának, valamint Anglia és Franciaország állásfoglalásának a finn konfliktussal kapcsolatban. Az agressziónak ez az eklatáns esete — írják Rómában — élénken foglalkoztatja az angol közvéleményt. Jellemző a Tribuna londoni tudósítójának jelentése, amely beszámol az angol közvélemény és az angol kormány erősbödő átállítódásáról Szovjet-Oroszország ellen. — Amikor az oroszok Lengyelországba és a Baltikumba bevonultak — írja a Tribuna —, az angolok majdnem megelégedettek voltak és arra gondoltak, hogy Oroszország bevonulásával ezek a területek elvonódnak a német befolyás alól. Most azonban, amikor ugyanez a sors fenyegeti Finnországot is, ahol Angliának nagy gazdasági érdekei vannak, hiányzik a megelégedettség legcsekélyebb jele is és Anglia a szovjetorosz eljárást nyíltan és élesen helyteleníti. Anglia — írja a Tribuna — kezdi belátni, hogy pozícióját és ideológiáját sokkal nagyobb veszély kezdi fenyegetni, mint amelyet most konokul le akar győzni.* Anglia jelenleg a semleges államokban élénk kulturális propagandát folytat. Lord Lloyd, a British Gouncil elnöke, aki az utóbbi hetekben a Balkán-államokat látogatta meg, Rómába érkezett. Pénteken látogatta meg a brit intézet római otthonát, amelyben az angol nyelv és irodalom terjesztésén fáradoznak. Ez az épület a Via Margittán áll és voltaképp főhadiszállása egész sereg hasonló angol intézetnek, amelyek Olaszország különböző városaiban működnek, vagy pedig most kezdenek majd működni. Céljuk az angol nyelv és irodalom terjesztése és az angol kulturális kapcsolatok fejlesztése. Az angol intézetnek Rómán kívül még a következő helyeken van fiókja: Firenze, Milánó, Génua, Nápoly, Palermo. Nemsokára megnyitják a bari, velencei, turini és trieszti intézeteket. Popoff György A szovjetet egész Skandinávia érdekli? Párizs, november 30. (A „Magyar Nemzet“ párizsi tudósítójának telefonjelentése.) Párizsi jól informált körökben úgy vélik, hogy a finn hadjárat egész Skandináviát érinti és emlékeztetnek arra, hogy éppen ezért jöttek össze a finn—orosz feszültség elején a négy skandináv ország fejei. Rámutatnak, hogy ez a hadjárat a szovjet hadsereg első próbatétele. Az orosz hadsereg fő célja valószínűleg a finn gócpontok elleni támadás, azaz a Balti-tenger felé eső rész elfoglalása. A szovjet érdeklődése főleg Finnország északi részének szól, ahol a közelmúltban értékes ércbányákat fedeztek fel. Ezenkívül a finn— orosz háború megnyitja az oroszok útját a svéd vasbányák felé, amelyek iránt az oroszok már 1900 óta erősen érdeklődnek. Hogy mi lesz az orosz terjeszkedés határa győzelmes háború esetén, azt itt nem tudják. A koppenhágai Berlingske Tidende csütörtöki híre szerint az oroszok gyorsan szeretnének az egész skandináv kérdéssel végezni, hogy azután a Fekete-tengernek szentelhessék figyelmüket. Csütörtöki csernovici //ovos-jelentés a Fekete-tenger táján orosz csapatösszevonásokról számol be. * Francia politikai körökben meg vannak győződve a hétfőn életbelépő új németellenes blokádintézkedések hatályosságáról. Az eddigi blokád hatályosságát sokan alábecsülték. Az angol információs szolgálat ellenőrzött adatai szerint jelenleg 407 német kereskedelmi hajó vesztegel semleges kikötőkben, köztük 140 hajó ötmillió angol font értékű rakományt tárol anélkül, hogy az árut tovább tudná szállítani Közben állandóan tovább kell fizetniök a kikötői illetékeket, úgyhogy a 407 veszteglő hajót a háború kitörése óta most már mintegy egymilió font terheli. Paul Mauré Villámcsapás vagy légvédelmi ssivérség? Londonból jelenti a Havas-iroda. Szerdán este az a hír érkezett Londonba, hogy az angol repülőknek Németország északnyugati részei felett végzett repülőútja után egy súlyosan megrongálódott angol repülőgép tért vissza két fiatal újzélandi repülővel Angliába. Azt hiszik, hogy a repülőgép sérülését villámcsapás vagy a légvédelmi tüzérség tüze okozta. Mintegy 2000 méter magasságban szállt a gép, amikor hirtelen vakító sárga fény lobbant fel, utána pedig irtózatos erejű dördülés reszkeltette meg a levegőt. A két repülő egy pillanatig azt hitte, hogy ellenséges repülőgépek követik őket. A repülőgép oly erővel forgott tengelye körül, hogy a repülők már attól tartottak, hogy a tengerbe zuhannak és ezért már készenlétbe is helyezték kancluk csónakjukat. MBistcr csilláron sssss KADELBURfiFR Bnes?,V. Szt. István kt 5. IXMUL-LUUIVUL-rx Tc.elensii.rn: 12T-627