Magyar Nemzet, 1940. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-03 / 1. szám
Bűtyi / III. évf. 1. sz. Szerda ELŐFIZETÉSI ÁRA*! ÉVRE S* 1, FÉLÉVRE 18 R, NEGYEDÉVRE » P. l HÓNAPRA » P. EGYED SZÁM HÉTKÖZNAP 10FILL. VASÁRNAP 10FILL. FisxerketxtS PETHŐ SÁNDOR 1940 január 3 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI-U. 10. TELEFON: 118-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. VILMOS CSASZÁR-ÚT 66. TELEFON: 128-720* l / ' ■ • ' Olasz önkéntesek is mennek Finnországba — jelenti a „Daily Telegraph64 Váratlanul elutazott Moszkvából az olasz nagykövet ■ Fordulatot várnak az olasz—szovjet viszonyban — Találgatás a moszkvai angol nagykövet szabadsága körül — Megerősítik, hogy a szovjet tárgyalni szeretne Törökországgal — A török válasz még nem ismeretes — Ideiglenes halászati megállapodást kötött Japán a szovjettel A finnek „tannenbergi győzelmet”6 arattak Az új esztendő első két napja újabb nagy hadi sikereket hozott a finneknek s az egyik amerikai lap már egyenest az annak idején az oroszok felett aratott nagy lannenbergi győzelemhez hasonlítja a finnek újévi előretörését. A szovjetunióval kapcsolatos két más kiemelkedő hír is. Az egyikben római tudósítónk arról számol be, hogy az olasz fővárosban a távolabbi, de talán már a legközelebbi jövőben jelentős fordulatot várnak az olasz—szovjetorosz viszony terén. Minthogy ezt a jóslást a moszkvai olasz nagykövetnek hirtelen elutazásához fűzik, úgy látszik Rómában a diplomáciai viszony kézzelfogható megromlását is lehetségesnek tartják. A másik hírünk pedig arról szól, hogy miközben nemcsak az olasz—szovjetorosz, hanem a London és a Moszkva közti viszony is tovább romlik és mialatt Franciaországban is mind élesebb hangok hallatszanak a szovjetúnió irányában, akkor Moszkva erre úgy reagál, hogy újabb kísérletet tesz a Törökországgal való megegyezésre. Belgrádi tudósítónk ugyanis úgy értesül, hogy a nagy törökországi szerencsétlenség miatt az ankarai szovjetügyvivő részvétét fejezte ki Szaracsoglu török külügyminiszternek s ezt az alkalmat a szovjetdiplomata felhasználta arra, hogy a török —szovjetorosz tárgyalás újabb megindítását javasolja. Arról, hogy a török külügyminiszter mit válaszolt erre a szovjetorosz javaslatra, Belgrádba még nem érkezett hír. Mindenesetre érthető, hogy Moszkva szeretne megegyezni Ankarával, mert egyre több hír jön arról, hogy a nyugati nagyhatalmak nagy hadsereget akarnak megszervezni Szíriában, tehát a kaukázusi szovjetorosz határ közelében. Eddig úgy tudták, hogy egymásfélmilliós hadsereg áll szervezés alatt Szíriában, most azonban az olasz sajtó — amely bizonyos fenntartásokkal nézi ennek, a hatalmas francia— amol hadseregjek kialakulását a Földközi-tenger kitett partján — azt írja, hogy csupán három százezer főnyi tryalmasseregről van szó. Párizsból viszont olyan hírek jönnek, hogy a francia hadvezetőség nemcsak a gyarmatokról, hanem magából az anyaországból is a nélkülözhető katonák nagy részét Szíriába küldi. Mára pedig a franciák oly biztosnak tudják magukat, a Maginot-vonal mögött, hogy mind több embert tartanak fölöslegesnek odahaza. Egyébként híre jár, hogy a hadviselő felek márciusra várják a háború megélénkülését és esetleges kiterjesztését. ♦ Az olasz külpolitika mindenképpen élénkülni látszik. Erre mutat a Daily Telegraph híre, hogy Olaszországból most már önkéntesek is mennek majd Finnországba s erre lehet következtetni azokból az olasz cikkekből is, amelyek Róma földközitengeri szerepét hangsúlyozzák. Legutóbb a France Militaire című francia katonai lap azt írta, hogy Franciaország és Anglia egészen uralma alatt tartja a Földközi-tengert. Erre való válaszul jegyzi meg a Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője, hogy bizonyos körülmények beálltával senki sem hajózhatna a Földközi-tengeren Olaszország beleegyezése nélkül. Ebből a félhivatalos olasz cikkből két következtetést lehet levonni. Egyfelől azt, hogy az olasz tengeri és légi flotta el tudja állni az utat a Földközitenger nyugati és keleti medencéje között. Másfelől pedig azt a tanulságot is le lehet vonni a Slefani-iroda megállapításából, hogy ha a franciák és az angolok most seregeket tudnak szállítani Szíriába, azt Olaszország meg tudná akadályozni, ha akarná.* A nyugati nagyhatalmak katonai szervezkedése nemcsak a Szíria és a Finnország felé küldött seregekben és hadianyagszállítmányokban nyilvánul meg, hanem az otthoni készülődésben is. A kanadai csapatok második csoportja is megérkezett már Angliába, mégpedig francia hadihajón. Az angol király újévkor rendeletet adott ki, amely több évfolyam újoncainak behívására jogosítja fel a kormányt. Ezzel kapcsolatban az angol sajtó rámutat, hogy a világháború idején Anglia 17 hónap után tartott ott a kiképzés terén, mint ahol most tart. Anglia mindenesetre oly erősnek érzi magát, hogy a Finnországnak nyújtandó hadianyagsegítséget még nagyobb méretűvé tudja tenni, mint ahogyan azt legutóbb is gondolták. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az angol kormány nem engedte meg az Angliában tett finn hadi megrendelések teljesítését, minthogy minden Angliának gyártott hadiszerve az angol hadvezetőségnek volt szüksége. Most azonban az angol kormány nemcsak, hogy megengedte a finnek által rendelt hadianyagok leszállítását, hanem soronkívüli sürgősséget is engedélyezett a rendelések teljesítésére. Ezt a Daily Telegraph diplomáciai munkatársa jelentette. Az angol kormány pedig hivatalosan közölte a Népszövetség titkárságával, hogy kész minden tőle telhető segítséget megadni a finn kormánynak és hogy már megtette ebben az irányban a szükséges lépéseket. Ez az angol bejelentés a legutóbbi népszövetségi határozatból következő kötelezettségek teljesítését jelenti.* A hadviselő felek azonban nemcsak Nyugaton tesznek nagy előkészületeket. A szovjetúnió is igyekszik megjavítani a hadviselés ipari Hinterlandját. Helsinki tudósítónk szerint ugyanis olyan értesülés érkezett Berlinből a finn fővárosba, hogy Sztálin Hitlertől kétszázezer német mérnök és más szakember átengedését kérte s az Exchange Telegraph koppenhágai jelentése szerint ugyanilyen hírt kapott a Politiken berlini tudósítója is. A dán újságíró szerint a szovjet azután kezdené meg a kilátásba helyezett nyersanyagok szállítását, ha Berlin ezt a szovjetorosz kérést teljesíti. A Politiken szerint kérdéses, hogy a német ipar, amely maga is a háborúnak tavaszra várt élénkülésére készül, nélkülözhet-e ilyen nagyszámú kiképzett szakembert. A szovjet hadsereg egyébként is érzi, hogy az orosz ember még kevéssé barátkozott össze a géppel. A finnek ugyanis azt tapasztalják, hogy az elfogott orosz katonáknak jó Skodapuskáik és gépfegyvereik vannak, azonban nem értenek a kezelésükhöz.* A szovjetúnió európai lekötöttségét Japán most úgy látszik két irányban is ki akarja használni. Egyrészt arra, hogy Moszkvától minél kedvezőbb megegyezést csikarjon ki a mandzsúriai határ és keletszibériai halászat kérdéseiben. Másrészt pedig arra, hogy a japán—szovjetorosz közeledés lehetőségének felmutatásával engedékenységre bírja Amerikát Január második felében ugyanis lejár az amerikai—japán kereskedelmi szerződés s minthogy Japán a blokád következtében semilyen árut nem kaphat többé Németországtól, a japán ipar túlnyomórészt Észak-Amerikára van utalva. Ezzel a háttérrel válik érdekessé, hogy ideiglenes halászati megállapodás jött létre Tokió és Moszkva között. Ezzel kapcsolatban a Havas-iroda jelentése szerint Tokióban arról beszélnek, hogy esetleg meg nem támadási egyezményt is köthet Japán a szovjettel. Ez attól függ mondják a japánok —, hogyan alakul Japán viszonya az Egyesült Államokkal. Ebből is kitűnik, hogy amikor Japán a szovjetúnióval tárgyal, a szeme sarkából figyeli, hogyan reagálnak erre Washingtonban. Erről még nincs semilyen amerikai hírünk. Csupán azt jelenti Washingtonból a Reuteriroda, hogy Roosevelt elnök kétmilliárd dollárt fog kérni a szárazföldi és tengeri haderő céljaira a júliusban kezdődő pénzügyi évben. Anglia mindenesetre igyekszik tovább javítani viszonyát Japánhoz. Erre vall az Exchange Telegraph-nek az a híre, amely szerint az angol admiralitás, amely az elmúlt hetekben több brit ágyúnaszádot visszarendelt a Jangce-folyóról, most két további ágyúnaszádot is visszavont onnan. Európai vonatkozásban érdekes a New York Times-nek az a cikke, amely szerint az Egyesült Államok nem maradhatnak izolálva az európai válsággal szemben katonailag és politikailag, még kevésbé maradhatnak távol az Egyesült Államok az európai háborútól erkölcsi téren. Amerikának — úgymond - közvetítenie kell. Sajátságos felfogás lenne azonban azt tűdni — így szól a New York Times cikkéről szóló Havas— J/77-jelentés —, hogy közvetíthetünk a demokráciák és a mostani náci kormány, Finnország és a mostani Oroszország vagy Kína és Japán között. Csak olyan országok között közvetíthetünk, amelyeknek programja nem irányul senki ellen. "* Érdekesek még az új év alkalmából elhangzott nyilatkozatok és diplomáciai üdvözlő táviratok. A nyilatkozatok között a legfigyelemreméltóbb Lebrun francia elnök beszéde, amelyet az Elysée-palotában tartott ebédet intézett Gamelin tábornokhoz, a nemzetvédelem főparancsnokéhoz és a vezérkar fejéhez Lebrun elnök kijelentette, hog a francia szárazföldi, tengeri , légi haderők a népek szabadságáért, civilizációjáért, a jogéi és a haza üdvéért küzdenek derék angol bajtársaikkal együt a végső győzelemért. Göbbels német propagandaminiszter Szilveszter este rádióbeszédében azt mondotta:94 Európa történetében német esztendő lesz. Németország a győzelmet nem kapja ajándék. Az otthoniak és a fronton levő együttesen üdvözlik Hitlert. Lapunk más helyén közölj, hogy a Német Távirati Írói szerint Hitler táviratot , intéze Horthy Miklós kormányzói és hogy Magyarország kormáyzója erre az üdvözlésre hason szívélyes hangon válaszolt. A Német Távirati Iroda közölte, hogy az idegen államfő közül elsőnek az olasz uralkodó távirata érkezett meg Berlinbe. Hitler nyomban válaszolt, ugyanakkor pedig Mussolinihoz is táviratot intézett ebben a Führer sikert kivit a nemzeti szocialista Némeországgal szövetséges fasist Olaszországnak". Mussolini válaszában ezt mondta: „A nemzeti szocialista Németorszá iránt ugyanazokat a kívánságokat fejezem ki, mint amelyeken nekem a fasiszta Olasz ország javára juttatott kifejezésre, hogy mindkét nép — egységesen (az egyik jelentés szerint egyesülve) — elérje céljai és biztosíthassa jövőjét." A bolgár és a román király a jugoszláv kormányzóherceg és Franco tábornok is üdvözölte Hitlert. .. Ára 10 fillér