Magyar Nemzet, 1940. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1940-01-10 / 6. szám

8 Magyar Nemzet Szerda­, 1940 JÁNYÁrc­hár, Színház Lydia: Ilona Massey Beszélgetés Massey (Hajmássy) Hanával A newyorki Rádió City Music Hall-ban, Amerika legelső film­színházában most mutatták be a Metró legújabb filmjét, a „Balalajká“-t. A női főszerepet a pompás szoprán, Massey Ilona játssza. A darabnak fel­tűnő sikere van. A Duna—Tisza közéről az Új­világba került magyar tehetséggel ülök szemben. Az előkelő szálloda ablakai a téli Central Parkra néznek. Künn éles, téli szél tördeli a száradt lombokat; itt benn Massey Ilona személye va­rázsol tavaszt. Férfiakra azt szoktuk mondani: nagy ember! Nőre nem. Ez a férfi­­nem önzése. Vagy talán udvarias­sága. És belenyugszunk abba, hogy megelégszünk a megközelítővel. Massey Ilona nagyszerű ember! A közvetlensége, szerénysége, a mo­solya és a kacagása mögött ott élő határozottsága, a mozdulataiban, szavaiban megnyilatkozó egyéni­sége sugározzák a tehetséget. Ahogy szemben ülünk egymással és figyel a kérdésekre, fekete szemei már választ is adnak. Igen, igen! Ez a „Balalajka" Lydiája. A kacagó, vil­logó fogú, szívét a hangjába és a dalait hallgató szívébe csempésző aranyszőke szépség. Ugyanaz a Massey Ilona, akiért millió és mil­lió amerikai veszi ma kezébe a hír­lapokat, a jegyet rendelő telefon­­kagylót, akiért milliónyi dollárt költ el a legnagyobb filmvállalko­zás, a Metró — csak reklámra, aki­nek a nevéhez millió és millió em­ber teszi hozzá, fel nem becsülhető értékkel: „The Hungarian“. Ugyan­ez a Massey Ilona most Nagykörös­ről beszél. A hazájáról, a tanyájá­ról... „az én kis falatka földem­ről ... ahol van egy kis­­kuckóm*, egy olyan ici-pici csőszkunyhóm a szőlőmben... és a drága édes­­szüleim". — És a magyar közönsége — te­szem hozzá —, nemrég forró tap­sokkal avatta világsikerre éretté bécsi operai szereplése után. Az előbb még gyönyörűen csi­szolt angol mondatokkal, amerikai szellemességgel csevegett, kezében tartotta, irányította a társaság be­szélgetését. Most, hogy egy kis időre ideültünk az egyik Sarok hal­­ványfényű lámpája alá, még a ka­cagása is magyar, amint gondola­taival hazakalandoznak a szavai. Önkénytelen a kérdésem: hogy ta­nulta meg ilyen tökéletességgel ezt a nehéz nyelvet? — Egy szavam van csak erre — mondja —, legfeljebb háromszor is egymás mellé teszem: munka, munka, munka! ■— És a sikere ...? — A sikerem, amit nem kevéssé köszönhetek Eddy Nelson­nak, a „legédesebb partnernek", a rende­zőknek, a Metró tökéletes szerve­zetének — teszi hozzá szerényen —, tudtam, hogy elérem, hiszen na­gyon akartam! De ami növelte a boldogságomat, hogy magyar szerző nagy sikere után (Lengyel Meny­hért „Ninocská­jára“ céloz) újra magyar nevet hirdet a Rádió City Music Hall homloka. — Magyar vagyok! A Duna— Tisza köze rónáinak szellőjétől, egyszerű mezítlábas szülők köré­ből az amerikai élet nagyszerű for­gatagának viharába került magyar. Akinek életcélja: a Szép, a Művé­szet, az Alkotás. Szerződésem a Metróhoz köt és újabb két énekes szerep vár rám. Még szebbet, még többet, mind tökéletesebbet nyúj­tani: ez minden vágyam. Tizenkét órát tanulok és dolgozom naponta. Mégsem fáraszt a munka, hiszen hollywoodi második hazámba oda­varázsolja a házunk táját Teruska, az édesapám húga. S már hozza is fényképeket: ez ő — mutat az egyikre — s már lapoz is tovább... ez a kis kutyus pedig a kedvencem. Feláll, megigazítja sima, egyenes­vonalú, kevés arannyal díszített sárgászöld ruháját. Látom a pillan­tásán, hogy falakon, Óceánon, sok­ezer mérföldön túl most otthon jár gondolatban a nagykőrösi határ­ban. Odaborul az „édesek" ölére és boldog-könnyes szemmel kö­szöni meg az életét, a hangját, a szőke szépségét, a magyar rögről szakadt, magyar rögöt törő szülei­nek. » Magyar csillag ragyog a Broad­way egén, magyar sikert hirdet Massey Ilona neve. (DNs.) New York, december Az ennivalóan édes |||M __ __ DEANNA DURBIN első szerelmes szerepe, első igazi nagy filmje: Az első csók e. -Toe Pasternak Uni- Csütörtöktől i­ dezte: H. Kosterlitz. ROYAL APOLLO Házasság kizárva! Ez az a bizonyos német vígjáték, amelyen muszáj nevetni. Nehézlejá­ratú, többmázsás, az ember bosszan­kodik is néha — vannak eszményi finomságai ennek a humornak, mely­től keservesen sziszeg az ember —, viszont van benne sok egészséges öt­let is. Például a hurcolkodás — három emelethosszat hurcolkodnak, nagy trampli bútorokat cipelnek föl egy modern lépcsőházban —, a lábasórák gyűjteménye, melyre minden agg­legény olyan büszke, a feje tetejére állított lakás, de főképpen a gyerek­­vasút, amellyel a felnőttek játszanak. A forgatókönyvnek is vannak jó ötletei — az anyakönyvvezető,­­ aki folyton elválik, a patikus, aki körül­udvarolja a gyógyszertár látogatóit és az egész agglegényparadicsom, alatta az elnyomott nyárspolgári férjjel. A film szenzációja: a sláger Amit a német rádióból ismerünk, a német katonakoncertekről, amelyet a Sieg­­fried vonalban tartózkodó katonák számára annyiszor adnak, a Keine Angst, Ro­se­marie, a német Tipperary, a német matrózok indulója, valóban tempós, vérpezsdítő, kitűnő muzsika. A nők viszont rettenetesen csúnyák. Honnan szedtek ennyi csúnya nőt össze? Egyetlenegy csinos van köz­tük, Hilde Schneid­er. A három férfi: Heinz Hühmann, Josef Sieber és Hans Brauscwetter, egyformán mulatságo­sak. A muzsika Michael Jary-é. I. M. Csehacsek- emlékest a Zeneművészeti Főiskolán A Magyar Dalosegyesületek Orszá­gos Szövetsége és a Budapesti Polgári Dalkör hosszú időn át volt tisztelet­beli alelnökének, Csehacsek Vilmos­nak emlékére hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermé­ben. Az emlékesten dr. Burébl Győző méltatta Csehacsek érdemeit. A hang­versenyen Eyssen Irén, Kereszthy Jenő és még sokan mások szerepeltek. * A Magyar Színház varieté-revüje, a Látta-e már Budapestet éjjel című látványos együttesének egyik legvon­zóbb száma, a­­ Midas énekes jazz­­csoport szerződése lejárt s már úgy volt, hogy a nagyszerű olasz énekesek kiválnak a műsorból és külföldre utaznak, amikor közbeszólt a szere­lem. A csoport ifjú vezetője feltűnő gyakran és szívesen volt a revü egyik fiatal színésznőjének társaságában s végül is az együttes­­ lemondta a külföldi szerződést és bizonytalan időre prolongálta budapesti vendég­játékát. Hír szerint eljegyzés lesz a vége a magyarországi vendégszerep­lésnek. Olasz filmhíradók Magyarországon Annak a baráti kapcsolatnak, mely ma Magyarország és Olaszország kö­zött fennáll és gyökerét az évezredes latin kultúra közösségében találja meg, újabb alapvető megnyilatkozása az Istituto Nazionale Luce római filmvállalat híradóinak a napokban történő bemutatkozása a magyar kö­zönség előtt. Az olasz Luce-híradók nem ismeretlenek Magyarországon, teljes képszámmal való sorozatos megjelenésük kitölteni hivatott azt az esetleges hiányt, mely a két or­szág kölcsönös egymást megismerése terén esetleg jelentkezhetik. Az olasz Luce-híradók­ útján a magyar közön­ség közvetlenül ismerkedhetik meg a mai olasz élettel, annak legkülönbö­­zőbb mozzanataival és lüktető­­erejé­vel. Megelevenedik az új latin kul­túra azokkal a hatalmas alkotások­kal együtt, amelyek a céltudatos és fáradtságot nem ismerő fasiszta munkának ismétlődő állomásai. Mindezek pedig Róma számára mér­földkövek a hatalom és a nemzet­közi tekintély útján, az európai latin civilizáció számára biztosítékok. A latin évezredes kultúra közössége folytán méltán nyilatkozik meg ér­deklődés a magyar közönség köré­ben az olasz Luce-híradók iránt. Az első csók Deanna Durbin új filmje nemsokára a magyar közönség elé kerül. Ebben a filmjében már nagy leány, komoly primadonna, sőt az első csókot is megkapja. A filmnek stílusosan Első csók a címe és egy előkelő leány­iskola érettségi ünnepélyével kezdő­dik, ahol az árván maradt kisleányért eljön az idegen, gazdag nagybácsi autója Így indul Deanna Durbin új leányélete. Anna főhercegasszony ’látogatása a „Műterem”ben Kedden délelőtt a Kossuth Lajos­­utcai ,,Műterem“-ben gróf Degenfeld Katalin, Korniss Ilona és Menedi Andor kiállításán megjelent Anna fő­­hercegasszony is. A fenséges látogató hosszasan időzött a kiállításon és a művészeknek melegen gratulált. * Meghosszabbították az Operett­­színház bérletét. A Fővárosi Operett­színház e szezon elején új bérlők kezébe került. A színház igazgatóinak célkitűzése és műsora bevált. Az épü­let tulajdonosa a színház művészi nívóját és prosperitását az új igazga­tók kezében így biztosnak látja, tehát velük újabb négy évre szóló megálla­podást kötött. Az új szerződést hétfőn délelőtt írták alá. BASILIDES SCHUBERT-EST MA Zeneak. 8. Jegyek Koncertnél. Magyar Vonósnégyes Dohnányival holnap. 7. 1­ 9. Szentgyörgyi—Banda— Gáti—Hüttér. Jegyek Koncertnél. * A 4 Midas jazz-quartett és Gladys A Kusserow, Európa legjobb mondain táncospárja is fellépnek a vasárnapi II. Jazz Parádén. Jegyek 1—4 P. Rózsavölgyinél, Zeneakadémián. Magyar városok a Nemzeti Szalonban A Magyar Tájak kiállítást szépen egészítik ki a Magyar Városok. Ma­gyar művészek — régiek és újak — alkotásaiból bontakoznak elénk a ma­gyar városoknak, elsősorban Buda­pestnek, különböző és különböző mó­dokon meglátott arcai. Ligeti Antal (Duna a Gellértheggyel) romantikus vászna mellett, amelyen olyan öröm­mel időznek el az utód szemei, aki már egy egészen más Budapestet ismer, de valahol, őseinek élményei­ből még a vérében hordja e régi Bu­dapestet is — még néhány régi festő képeit látjuk itt viszont. Báró Mednyánszky László egy témaválasz­tásában ritka „Budapesti részlet“-ét, mellette Nádler Róbert pontosságra törekvő, magas kvalitású képeit A régiek közül még Kelety Gusztávot (Zugligeti és Molnár Józsefet (Kálvin­­tér) említjük meg. A maiak közül Klie Zoltán finom „Óbudai rész­­let"-ére, Róna Klva erőteljes „Tabáni­jára, amely mint kompozíció is mél­tán kelt érdeklődést, hívjuk fel a fi­gyelmet. A rajzok között Éless István „Erzsébet-híd“-ja erős víziós hatá­sával, egyike a legkiválóbb alkotások­nak. Hatvani Perlusz Gyula üde „Ki­látás a Mecsekre" című képe, Mend­­lik Lajosnak az atmoszférát pompá­san érzékeltető „Veszprém“-je, Szlá­­nyi Lajos téli hangulatai szépen egészítik ki a kiállítást. A kiállítás modern szereplői közt ,feltétlenül a legkiválóbb alkotások közt foglalnak helyet Bolmányi Ferenc „Fénylő Budapestije és Vagynda Károly „Budapesti fények** c. képe: mind­­kettő igaz művészettel megfestett áb­rázolás. (lyui) * A Cecília Kórus németországi hangversenykörútra megy, Breslau város meghívására, Bécs és Berlin ál­lomásokkal, Bárdos Lajos karnagy vezénylete mellett.

Next