Magyar Nemzet, 1940. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-10 / 6. szám
8 Magyar Nemzet Szerda, 1940 JÁNYÁrchár, Színház Lydia: Ilona Massey Beszélgetés Massey (Hajmássy) Hanával A newyorki Rádió City Music Hall-ban, Amerika legelső filmszínházában most mutatták be a Metró legújabb filmjét, a „Balalajká“-t. A női főszerepet a pompás szoprán, Massey Ilona játssza. A darabnak feltűnő sikere van. A Duna—Tisza közéről az Újvilágba került magyar tehetséggel ülök szemben. Az előkelő szálloda ablakai a téli Central Parkra néznek. Künn éles, téli szél tördeli a száradt lombokat; itt benn Massey Ilona személye varázsol tavaszt. Férfiakra azt szoktuk mondani: nagy ember! Nőre nem. Ez a férfinem önzése. Vagy talán udvariassága. És belenyugszunk abba, hogy megelégszünk a megközelítővel. Massey Ilona nagyszerű ember! A közvetlensége, szerénysége, a mosolya és a kacagása mögött ott élő határozottsága, a mozdulataiban, szavaiban megnyilatkozó egyénisége sugározzák a tehetséget. Ahogy szemben ülünk egymással és figyel a kérdésekre, fekete szemei már választ is adnak. Igen, igen! Ez a „Balalajka" Lydiája. A kacagó, villogó fogú, szívét a hangjába és a dalait hallgató szívébe csempésző aranyszőke szépség. Ugyanaz a Massey Ilona, akiért millió és millió amerikai veszi ma kezébe a hírlapokat, a jegyet rendelő telefonkagylót, akiért milliónyi dollárt költ el a legnagyobb filmvállalkozás, a Metró — csak reklámra, akinek a nevéhez millió és millió ember teszi hozzá, fel nem becsülhető értékkel: „The Hungarian“. Ugyanez a Massey Ilona most Nagykörösről beszél. A hazájáról, a tanyájáról... „az én kis falatka földemről ... ahol van egy kiskuckóm*, egy olyan ici-pici csőszkunyhóm a szőlőmben... és a drága édesszüleim". — És a magyar közönsége — teszem hozzá —, nemrég forró tapsokkal avatta világsikerre éretté bécsi operai szereplése után. Az előbb még gyönyörűen csiszolt angol mondatokkal, amerikai szellemességgel csevegett, kezében tartotta, irányította a társaság beszélgetését. Most, hogy egy kis időre ideültünk az egyik Sarok halványfényű lámpája alá, még a kacagása is magyar, amint gondolataival hazakalandoznak a szavai. Önkénytelen a kérdésem: hogy tanulta meg ilyen tökéletességgel ezt a nehéz nyelvet? — Egy szavam van csak erre — mondja —, legfeljebb háromszor is egymás mellé teszem: munka, munka, munka! ■— És a sikere ...? — A sikerem, amit nem kevéssé köszönhetek Eddy Nelsonnak, a „legédesebb partnernek", a rendezőknek, a Metró tökéletes szervezetének — teszi hozzá szerényen —, tudtam, hogy elérem, hiszen nagyon akartam! De ami növelte a boldogságomat, hogy magyar szerző nagy sikere után (Lengyel Menyhért „Ninocskájára“ céloz) újra magyar nevet hirdet a Rádió City Music Hall homloka. — Magyar vagyok! A Duna— Tisza köze rónáinak szellőjétől, egyszerű mezítlábas szülők köréből az amerikai élet nagyszerű forgatagának viharába került magyar. Akinek életcélja: a Szép, a Művészet, az Alkotás. Szerződésem a Metróhoz köt és újabb két énekes szerep vár rám. Még szebbet, még többet, mind tökéletesebbet nyújtani: ez minden vágyam. Tizenkét órát tanulok és dolgozom naponta. Mégsem fáraszt a munka, hiszen hollywoodi második hazámba odavarázsolja a házunk táját Teruska, az édesapám húga. S már hozza is fényképeket: ez ő — mutat az egyikre — s már lapoz is tovább... ez a kis kutyus pedig a kedvencem. Feláll, megigazítja sima, egyenesvonalú, kevés arannyal díszített sárgászöld ruháját. Látom a pillantásán, hogy falakon, Óceánon, sokezer mérföldön túl most otthon jár gondolatban a nagykőrösi határban. Odaborul az „édesek" ölére és boldog-könnyes szemmel köszöni meg az életét, a hangját, a szőke szépségét, a magyar rögről szakadt, magyar rögöt törő szüleinek. » Magyar csillag ragyog a Broadway egén, magyar sikert hirdet Massey Ilona neve. (DNs.) New York, december Az ennivalóan édes |||M __ __ DEANNA DURBIN első szerelmes szerepe, első igazi nagy filmje: Az első csók e. -Toe Pasternak Uni- Csütörtöktől i dezte: H. Kosterlitz. ROYAL APOLLO Házasság kizárva! Ez az a bizonyos német vígjáték, amelyen muszáj nevetni. Nehézlejáratú, többmázsás, az ember bosszankodik is néha — vannak eszményi finomságai ennek a humornak, melytől keservesen sziszeg az ember —, viszont van benne sok egészséges ötlet is. Például a hurcolkodás — három emelethosszat hurcolkodnak, nagy trampli bútorokat cipelnek föl egy modern lépcsőházban —, a lábasórák gyűjteménye, melyre minden agglegény olyan büszke, a feje tetejére állított lakás, de főképpen a gyerekvasút, amellyel a felnőttek játszanak. A forgatókönyvnek is vannak jó ötletei — az anyakönyvvezető, aki folyton elválik, a patikus, aki körüludvarolja a gyógyszertár látogatóit és az egész agglegényparadicsom, alatta az elnyomott nyárspolgári férjjel. A film szenzációja: a sláger Amit a német rádióból ismerünk, a német katonakoncertekről, amelyet a Siegfried vonalban tartózkodó katonák számára annyiszor adnak, a Keine Angst, Rosemarie, a német Tipperary, a német matrózok indulója, valóban tempós, vérpezsdítő, kitűnő muzsika. A nők viszont rettenetesen csúnyák. Honnan szedtek ennyi csúnya nőt össze? Egyetlenegy csinos van köztük, Hilde Schneider. A három férfi: Heinz Hühmann, Josef Sieber és Hans Brauscwetter, egyformán mulatságosak. A muzsika Michael Jary-é. I. M. Csehacsek- emlékest a Zeneművészeti Főiskolán A Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetsége és a Budapesti Polgári Dalkör hosszú időn át volt tiszteletbeli alelnökének, Csehacsek Vilmosnak emlékére hangversenyt rendezett a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az emlékesten dr. Burébl Győző méltatta Csehacsek érdemeit. A hangversenyen Eyssen Irén, Kereszthy Jenő és még sokan mások szerepeltek. * A Magyar Színház varieté-revüje, a Látta-e már Budapestet éjjel című látványos együttesének egyik legvonzóbb száma, a Midas énekes jazzcsoport szerződése lejárt s már úgy volt, hogy a nagyszerű olasz énekesek kiválnak a műsorból és külföldre utaznak, amikor közbeszólt a szerelem. A csoport ifjú vezetője feltűnő gyakran és szívesen volt a revü egyik fiatal színésznőjének társaságában s végül is az együttes lemondta a külföldi szerződést és bizonytalan időre prolongálta budapesti vendégjátékát. Hír szerint eljegyzés lesz a vége a magyarországi vendégszereplésnek. Olasz filmhíradók Magyarországon Annak a baráti kapcsolatnak, mely ma Magyarország és Olaszország között fennáll és gyökerét az évezredes latin kultúra közösségében találja meg, újabb alapvető megnyilatkozása az Istituto Nazionale Luce római filmvállalat híradóinak a napokban történő bemutatkozása a magyar közönség előtt. Az olasz Luce-híradók nem ismeretlenek Magyarországon, teljes képszámmal való sorozatos megjelenésük kitölteni hivatott azt az esetleges hiányt, mely a két ország kölcsönös egymást megismerése terén esetleg jelentkezhetik. Az olasz Luce-híradók útján a magyar közönség közvetlenül ismerkedhetik meg a mai olasz élettel, annak legkülönbözőbb mozzanataival és lüktetőerejével. Megelevenedik az új latin kultúra azokkal a hatalmas alkotásokkal együtt, amelyek a céltudatos és fáradtságot nem ismerő fasiszta munkának ismétlődő állomásai. Mindezek pedig Róma számára mérföldkövek a hatalom és a nemzetközi tekintély útján, az európai latin civilizáció számára biztosítékok. A latin évezredes kultúra közössége folytán méltán nyilatkozik meg érdeklődés a magyar közönség körében az olasz Luce-híradók iránt. Az első csók Deanna Durbin új filmje nemsokára a magyar közönség elé kerül. Ebben a filmjében már nagy leány, komoly primadonna, sőt az első csókot is megkapja. A filmnek stílusosan Első csók a címe és egy előkelő leányiskola érettségi ünnepélyével kezdődik, ahol az árván maradt kisleányért eljön az idegen, gazdag nagybácsi autója Így indul Deanna Durbin új leányélete. Anna főhercegasszony ’látogatása a „Műterem”ben Kedden délelőtt a Kossuth Lajosutcai ,,Műterem“-ben gróf Degenfeld Katalin, Korniss Ilona és Menedi Andor kiállításán megjelent Anna főhercegasszony is. A fenséges látogató hosszasan időzött a kiállításon és a művészeknek melegen gratulált. * Meghosszabbították az Operettszínház bérletét. A Fővárosi Operettszínház e szezon elején új bérlők kezébe került. A színház igazgatóinak célkitűzése és műsora bevált. Az épület tulajdonosa a színház művészi nívóját és prosperitását az új igazgatók kezében így biztosnak látja, tehát velük újabb négy évre szóló megállapodást kötött. Az új szerződést hétfőn délelőtt írták alá. BASILIDES SCHUBERT-EST MA Zeneak. 8. Jegyek Koncertnél. Magyar Vonósnégyes Dohnányival holnap. 7. 1 9. Szentgyörgyi—Banda— Gáti—Hüttér. Jegyek Koncertnél. * A 4 Midas jazz-quartett és Gladys A Kusserow, Európa legjobb mondain táncospárja is fellépnek a vasárnapi II. Jazz Parádén. Jegyek 1—4 P. Rózsavölgyinél, Zeneakadémián. Magyar városok a Nemzeti Szalonban A Magyar Tájak kiállítást szépen egészítik ki a Magyar Városok. Magyar művészek — régiek és újak — alkotásaiból bontakoznak elénk a magyar városoknak, elsősorban Budapestnek, különböző és különböző módokon meglátott arcai. Ligeti Antal (Duna a Gellértheggyel) romantikus vászna mellett, amelyen olyan örömmel időznek el az utód szemei, aki már egy egészen más Budapestet ismer, de valahol, őseinek élményeiből még a vérében hordja e régi Budapestet is — még néhány régi festő képeit látjuk itt viszont. Báró Mednyánszky László egy témaválasztásában ritka „Budapesti részlet“-ét, mellette Nádler Róbert pontosságra törekvő, magas kvalitású képeit A régiek közül még Kelety Gusztávot (Zugligeti és Molnár Józsefet (Kálvintér) említjük meg. A maiak közül Klie Zoltán finom „Óbudai részlet"-ére, Róna Klva erőteljes „Tabánijára, amely mint kompozíció is méltán kelt érdeklődést, hívjuk fel a figyelmet. A rajzok között Éless István „Erzsébet-híd“-ja erős víziós hatásával, egyike a legkiválóbb alkotásoknak. Hatvani Perlusz Gyula üde „Kilátás a Mecsekre" című képe, Mendlik Lajosnak az atmoszférát pompásan érzékeltető „Veszprém“-je, Szlányi Lajos téli hangulatai szépen egészítik ki a kiállítást. A kiállítás modern szereplői közt ,feltétlenül a legkiválóbb alkotások közt foglalnak helyet Bolmányi Ferenc „Fénylő Budapestije és Vagynda Károly „Budapesti fények** c. képe: mindkettő igaz művészettel megfestett ábrázolás. (lyui) * A Cecília Kórus németországi hangversenykörútra megy, Breslau város meghívására, Bécs és Berlin állomásokkal, Bárdos Lajos karnagy vezénylete mellett.