Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)
1940-04-16 / 82. szám
Hagiar Nemzet III. évf. 82. sz. Kedd ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 86 P. FÉLÉVRE 18 P. NEGYEDÉVRE 9 P. 1 HÓNAPRA 8 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL. VASÁRNAP 20 FILL. Főszerkeszt: PETHŐ SÁNDOR 1940 . április 16 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VL, ARADI U. 16. TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VL, VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 66. TELEFON: 126-726* Japán tisztázni akarja Holland-India kérdését arra az esetre, ha Hollandia belekeverednék a háborúba Japán ellenzi, hogy az Egyesült Államok vegyék védelmükbe Holland-Indiát — Havas—HTI-jelentés szerint az amerikai lapok a háborút közeledni látják az Egyesült Államokhoz — Roosevelti Ami az Óvilágban történik, nagy mértékben érinti az Újvilág békéjét is — Angol hivatalos jelentés szerint az aknazárat meghosszabbították Litvániáig — Norvégia több pontján partraszálltak az angolok, jelentik Londonból A stockholmi német követség cáfolja az „Admiral Scheer“ megsérülését A harcszíntér kiterjedését követte azoknak a vidékeknek a megszaporodása, amelyekre a világ figyelme irányul. S ha a múlt héten Észak- és Délkelet- Európa állott a világsajtó érdeklődésének középpontjában, most már egy harmadik régió is előtérbe nyomult s ez Holland-India A Csendes-óceánnak ezzel járó hirtelen felborzolódása abból ered, hogy a hollandusok egyre közelebb érzik magukat többi északitengeri szomszédjukhoz. Hollandia veszedelme Eddig általában elsősorban a svédek semlegességét látták veszélyeztetve és csak másodsorban a hollandokét, amióta azonban az angol admiralitás azt jelentette, hogy az Északi-tengeren, a Skagerrakon és a Kattegaton átvonuló aknazárat meghosszabbította egészen Litvániáig, a föltevések most inkább Hollandiát s vele természetesen Belgiumot vették célba. Belgiumról ugyan kevesebb szó esik, mint kis északi szomszédjáról, a két állam sorsát azonban ma már nem lehet elválasztani egymástól. Az ősszel még azt lehetett hinni, hogy Belgium és Hollandia közül csak az mozdul meg, amelyiket támadás éri s hogy egyik a másiknak nem megy segítségére A tél óta azonban biztosra vették s most már Brüsszelben és Hágában sem tagadják, hogy ha például Hollandia kerülne háborúba, Belgium nyomban szembefordulna a hollandusok ellenfelével. S hogy ilyen eshetőséget nem tartanak kizártnak, azt mutatja, hogy a holland és a belga katonai hatóságok újabb óvóintézkedéseket tettek. Belgiumban a minisztériumok és a katonai épületeknek a hadsereg által való megszállásán kívül a rádióállomásokat is katonai őrizet alá helyezték. A belga király hétfőn délelőtt kihallgatáson fogadta Pierlot miniszterelnököt, Spaak külügyminisztert és Irenis altábornagyot, a nemzetvédelmi minisztert, Amszterdamban pedig beszélnek is arról, hogy a helyzetet kritikusnak tartják. Hollandia helyzetének veszélyeztetettségét részben az okozza, hogy Angliának is és Németországnak is az a gyanúja, hogy a másik fél Hollandiát támaszpontnak használhatja fel ő ellene. A németek közeli és nagyon értékes pontokat találnának Hollandiában nem annyira a légi flottájuk, mint inkább a tengeralattjáróik számára, tekintettel arra, hogy az Angliával szembenéző holland partok helyenként oly sekélyek, hogy kedvező búvóhelyet nyújtanak a tengeralattjárók számára. Anglia pedig Hollandián keresztül olyan helyen tudna szárazföldi frontot teremteni, amelyet a németek ugyan megerősítettek, de angol vélemény szerint az ottani erődítések valószínűleg nem érik el a Siegfried-vonal méreteit. A Corriere della Sera berlini tudósítója hivatkozik is arra, hogy mértékadó német körök nem tartják lehetetlennek: Anglia a csatorna fölött való uralmát hollandiai akcióval akarja majd biztosítani. Az Exchange Telegraph milánói távirata szerint olasz politikai körökben általában komolyan számolnak a háborúnak Hollandiára való kiterjesztésével, meggyőződésük azonban, hogy a német hadvezetőséget ott sem fogja meglepetés érni. Japán érdeke Ezzel kapcsolatban felmerült az a kérdés, ha Hollandia háborúba keveredik, mi történik távolkeleti gyarmatbirodalmával. Tudvalévően a hollandusok eddig sem maguk védték Holland- Indiát, hanem mintegy az angol birodalom árnyékában tartották hatalmukban ezt a távoli birtokukat. Japán sóvárogva tekintett erre a vidékre, nemcsak azért, mert gazdaságilag igen értékes, hanem azért is, mert klímája meleg, így tehát a japánokkal való kolonizálásra is alkalmas. A ráirányuló japán törekvéseknek akadálya kizárólag Anglia tengeri ereje volt, amely nem tűrte volna Holland-Indiának Tokiótól való megszállását, így csak gazdasági viszony alakult ki Holland-India és Japán között s ez mind a két ország részére hasznos volt. Most azonban a japánok attól tartanak, hogy ha a holland anyaország hadviselésre kényszerül, akkor Holland-India védelmét az Egyesült Államok flottája venné át. Ezt pedig azért látszik veszélyesnek, a hollandindiai japán érdekekre nézve, mert Washington és Tokiói között a viszony igen feszült. Hiszen emlékezetes, hogy az Egyesült Államok felmondták kereskedelmi egyezményüket Japánnal s azt csak ideiglenesen hoszszabbították meg, úgyhogy az egyezményt Roosevelt bármikor felmondhatja. Ilyen esetben pedig a japán ipar nyersanyagának egy részéhez nem tudna hozzájutni. Tokio nyilván értesülésekre is támaszkodik, amikor azt hiszi, hogy a háborúnak Hollandiára való kiterjesztése esetén az Egyesült Államok flottája körülzárná Holland-Indiát. Ezt mindenesetre információk hiányában is biztosra lehet venni, mert hiszen, amikor a háború most ősszel kitört, a két angolszász nagyhatalom között titkos — de köztudomású — megállapodás jött létre. Ennek értelmében az Egyesült Államok flottájának a szokottnál nagyobb részét átterelte a Csendes-óceánra, hogy ezzel tehermentesítse az angol admiralitást a távol keleti vizeken, aminek következtében az Ázsia körüli angol tengeri és légi haderő egy részét át lehetett tenni a Földközi-tengerre és az Északi-tengerre. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok kormánya igen messzemenően részt vállalt Anglia háborújának eshetőségeiben. Hiszen érdemes visszaemlékezni ezzel kapcsolatban arra, hogy ehhez hasonló titkos megállapodást kötött az első világháború előestéjén az angol admiralitás a francia tengernagyi hivatallal. Akkor ugyanis még a háború kitörése előtt az angolok ígéretet tettek arra, hogy a brit flotta a francia partok közelében fog tartózkodni, részben azért, hogy a francia flotta más irányban felszabaduljon. Sokan állítják, hogy ezzel a titkos tengeri ígérettel Anglia oda kötötte magát Franciaországhoz, még mielőtt az angol kormány deklarálta volna, hogy Franciaország oldalán belép a háborúba. Amerika felfistyel Most tehát 1939 őszén ugyanolyan szolgálatot vállalt Amerika Anglia érdekében, mint amilyent Anglia vállalt 1914-ben Franciaország érdekében. Hogy pedig ez az amerikai—angol megállapodás komoly volt, azt bizonyítja a Times-nak legújabb washingtoni értesülése. Eszerint — mint az NST jelenti — a Times washingtoni tudósítója úgy látja a helyzetet, hogy az Egyesült Államok feltétlenül feladják az elszigetelési politikát, ha Hollandia is belekeverednék a háborúba. A hollandindiai gyarmatok a Csendesóceán zónájában terülnek el, Amerika nem nézhetné tétlenül, ha ezeket a gyarmatokat veszély fenyegetné. Az NST arról is hírt ad, hogy a Times tokiói tudósítója szerint a japán lapok a legnagyobb aggodalommal írnak arról az eshetőségről, hogy a holland-indiai gyarmatok védelmét az Egyesült Államok vennék át. Több japán lap azon a véleményen van, hogy akkor már inkább Anglia vegye át névleg a holland-indiai gyarmatok ellenőrzését, anélkül azonban, hogy változtatna Holland-India politikai rendjén. Japán ottani érdekeit természetesen az angoloknak sem szabad korlátozniuk — teszik hozzá. A Nisi- Nisi azonban még az angol ellenőrzést sem hajlandó elismerni jogosultnak s azt írja, hogy Japán minden diplomáciai lépést fenntart magának arra az esetre, ha bármely idegen hatalom meg akarná szállni Holland-Indiát vagy akár csak ideiglenes védnöksége alá akarná helyezni. Ezeknek előrebocsátása után érthető, hogy Arita japán külügyminiszter hétfőn délután magához kérte a holland követet. Hogy miről beszéltek, azt a hírügynökségek nem tudják. Csupán azt jelentik, hogy hétfőn délelőtt a londoni holland követ megjelent Halifax külügyminiszternél. Azt hisszük, nem tévedünk, hogy Japánban korábban van hétfő délután, mint Londonban hétfő délelőtt. Valószínűnek látszik tehát, hogy a holland kormány azt közölte az angol kormánnyal, amit Tokióból üzentek Hágába. Ugyanakkor, mint az Exchange Telegraph jelenti, a newyorki sajtó erős figyelmet szentel Japán rendkívül nagy flottaépítkezésének. A New York Times úgy tudja, hogy három vagy négy 40—45.000 tonnás nagy japán hadihajó készült el, amelyet már legközelebb vízrebocsátanak. Japán még vagy tíz ilyen nagy hadihajót akar épííteni s ezzel — a New York 77- mes szerint — túl akarja szárnyalni az Egyesült Államok hadiflottáját. Roosevelt nyilatkozata Az ilyen hírek természetesen alkalmasak arra, hogy még job-nan felizgassák az amerikai közvéleményt, amely amúgy is növekvő" érdeklődéssel kíséri a skandináv bonyodalmat. Ebben a légkörben hangzott el Roosevelt elnöknek az a nyilatkozata, amelyről alább a Német Távirati Iroda és a Reuter be*számolóját hozzuk és amelyben az amerikai Unió elnöke ki- jelentette, hogy ami az óvilág ban történik, nagy mértékben érinti az újvilág békéjét is. Ennek az elnöki nyilatkozatnak igazi jelentősége talán abban van, hogy Roosevelt elérkezettnek és — az amerikai közvélemény számbavételével —megengedhetőnek tartja, hogy mennyire elárulja az elnök és a kormány külpolitikai érzelmeit és hajlamait. Ennek különben egyik beszédes jele az is, hogy Havasi MTI jelentés szerint a washingtoni hadügyminisztérium hivatalosan értesítette a francia és az angol kormányt, hogy engedélyezte a legújabb Douglas-típusú amerikai bombázó repülőgépeknek a szövetségesek számára való eladását. ■ Valóban nem lehet tehát azon csodálkozni, hogy Tokió is úgy látja, az angol—amerikai flottamegegyezésből a lehető legmeszszebbmenő külpolitikai együtt-működés is létrejöhet Washington és London között. Délkelet-Európa Délkelet-Európát illetően a világsajtó is úgy látszik kezdi nyugodtabban megítélni a helyzetet. Római tudósítónk rámutat, hogy az olasz fővárosban igen nagy figyelemmel kísérik a Délkelet-Európáról szóló híreket, megállapítja, hogy az onnan Rómába érkező hírek megnyugtatóak Az NST belgrádi távirata most, jugoszláv beavatott körökre való hivatkozással, meg* Ára 10 fillér