Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)
1940-04-02 / 70. szám
KEDD, 1940 ÁPRILIS 2. A „Grenzbote“ Románia és a nyugati hatalmak közti viszonyról A pozsonyi „Grenzbote“ bukaresti tudósítója hosszabb cikkben számol be olvasóinak a nyugati hatalmak és Románia közötti viszony elhidegülésének konkrét jeleiről. Amidőn a múlt nyáron Anglia kéretlenül garancia-ígéretet kényszerített rá a román kormányra, még akadt Bukarestben néhány optimista, akik már lelki szemeik előtt látták a nyugati hatalmak segélycsapatait felsorakozni határaikon és akik a segítségükre siető angol repülőgépek propellerjeinek bugását vélték hallani, így kezdődik a cikk. A tudósító szerint ezek a remények azóta szertefoszlottak. A katonai segítség helyett néhány javíthatatlan optimista az utóbbi időben még abban bízott, hogy a nyugati hatalmak, ha katonailag nem is, de legalább gazdaságilag fogják támogatni Romániát. Azonban ez a várakozás is csalókának mutatkozott. Az utóbbi időben gyarapodnak az esetek — írja a „Grenzbote" bukaresti tudósítója —, amelyekben Anglia különösen a gazdasági élet terén a legsúlyosabb túlkapásokra ragadtatja el magát, amelyek mértékadó román köröknek sok bosszankodást okoznak. — A sok hasonló esetből csak egy példát akarunk felemlíteni. Egy nagy román posztógyár gyapotot akart behozatni s ezért a bukaresti brit konzulátushoz fordult, hogy kiállítsák számára a szükséges igazolványokat, amelyek birtokában a tengerentúlról érkező szállítmányt nem tartóztatják fel és nem foglalják le. Az említett román cég egész sereg kérdőívet töltött ki és azt a bizonyítványt is bemutatta, amely szerint az igényelt gyapotmennyiséget teljesen a hazai fogyasztásra használják fel. Amidőn e formalitások után a román posztógyár megkapta a brit konzulátustól a szükséges okmányokat, abban a hitben volt, hogy most már minden rendben van. Ez azonban korántsem volt így. A gyapot még sokáig váratott magára. Ehelyett megjelent a posztógyárban a brit konzulátusnak egy tisztviselője, aki merészen az üzleti könyvek felmutatását követelte. Eközben számos kérdést tett fel, amelyek lényegükben nem jelentettek mást, mint ipari kémkedést, így az angol tisztviselő többek között az iránt érdeklődött, mekkora volt a gyár forgalma a legutóbbi években, kik voltak vásárlói és milyen külföldi cégeknek szállított valaha is árukat. Természetesen román részen a legmesszebbmenően fel voltak háborodva azon, hogy egy román cég román területen hasonló rendszabályokat kénytelen eltűrni, Amelyek azt a látszatot keltik, mintha Románia angol gyarmat lenne, sért nyugodtan fogadta. Hivatkoznak hivatalos helyen arra, hogy amikor a szovjetorosz csapatok megszállták a dnyeszter—kárpáti vonalat, Gafencu román külügyminiszter leszögezte magát a semlegesség és a jószomszédi viszony mellett. Bukarestben kiemelik, tíz éve van már annak, hogy aláírták a Briand—Kellogg paktumot kísérő jegyzőkönyvet. Azóta a román— szovjet viszony a paktum alapján alakult. Ez a szerződés a két ország biztonságának kölcsönös garantálásán alapszik. Román részről hivatalos helyen hangsúlyozzák, hogy Szovjet-Oroszországnak Romániával szemben tanúsított békés politikája következtében Románia került mindent, ami ideológiai vagy politikai nézeteltérést idézhetett volna elő a két állam közt, amiről a szovjet azt hihette volna, hogy az szovjetellenes irányú. Románia 1939 júliusában egy nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy nem köti magát semmiféle olyan akcióhoz, amely bármely más állam ellen irányulna, mert minden esetleges konfliktust ki akar kerülni. Érdekes különben, hogy vasárnap újra megnyitották Bukovinában a román-szovjet határt. * A dubrovniki kikötőben nagy feltűnést keltett a német Ankara nevű gőzös megjelenése. A hajó Triesztből jött jugoszláv vizeken Dubrovnikba, ahol bauxitot akar felvenni és onnan újra Triesztbe megy. Még több német bauxitszállító hajó érkezésére számítanak. A bauxitot Triesztből vasúton szállítják tovább Németországba. —1 —6. „Az elpáholt románok*'* Ilyen alcím alatt a következőképp folytatja cikkét a német újságíró: — Azonban a román hajózásnak is sokat kell elszenvednie a britek önkényes intézkedései következtében, így február vége felé a „Bucegi“ nevű román gőzöst a Dardanellák elött egyszer négy brit torpedóromboló tartóztatta fel. A torpedórombolókról hatvan felfegyverzett, szuronyos tengerészkatona kíséretében angol ellenőrző tisztviselők szálltak a román hajó fedélzetére, hogy annak szállítmányát átkutassák. Közben az angol tengerészek annyira kihívóan viselkedtek, hogy rövid idő alatt szabályos verekedésre került a sor a román matrózokkal, akik fegyvertelenek voltak és így a rövidebbet húzták. Több román tengerész az összetűzés során megsérült.Még rosszabbul járt a „Danubius1" nevű román gőzös, amelyet egy angol torpedóromboló megcsáklyázott és ennek során megrongálta a román gőzös csavarját. Mivel ebben kizárólag az angol hadihajó volt a hibás, a román gőzös kapitánya követelte, vegyenek fel jegyzőkönyvet, amelynek alapján azután a kártérítési igényét érvényesítheti. A brit romboló parancsnoka azonban hallani sem akart a román kapitány eme kívánságáról, a legéktelenebb módon szidalmazta a románokat és végül is továbbállt. El lehet képzelni, hogy milyen érzelmeket kelt az angoloknak ez a példátlan magatartása az érdekelt románok között. Mindenesetre nehéz ezt a magatartást az annak idején adott garanciaígérettel összhangba hozni. Annak idején Anglia és Románia megegyezett abban, hogy Anglia minden lehetséges módon elősegíti a román felfegyverkezést. Hogy miképp fest valójában ez az angol támogatás, azt mutatja az az eset, amely különösen nagy felháborodást váltott ki Bukarestben. Az angol ellenőrző hajók ugyanis feltartóztattak és Gibraltárba kísértek egy hajórakomány rezet, amelyet Románia hadianyag-gyártásra vásárolt Amerikában. A sürgető fáradozások ellenére, hogy szabadítsák fel a rezet szállító gőzöst, az angol, blokádügyi minisztérium még mindig vonakodik teljesíteni a jogos román kívánságot. Az ilyen zaklatásokon túl azonban Anglia igyekszik megakadályozni a román kivitelt is, így fával megrakott román hajókat, amelyek Törökországba igyekeztek, a kisázsiai partvidéken feltartóztattak és bizonyítékokat követeltek arra nézve, hogy a fa csakugyan Törökország részére van-e szánva és hogy Törökországban marad-e, nem küldik-e tovább más államba. A francia—román viszony — Azonban Anglia szövetségese, az állítólag románbarát Franciaország is minden elképzelhetőt elkövetett az utóbbi időben, hogy bebizonyítsa a román közvélemény előtt, milyen kevéssé lehet erre az állítólagos barátságra építeni és hogy ma már menynyire ellentétben állnak egymással a francia érdekek a román érdekekkel. Ez különösen határozottan mutatkozott meg az utóbbi napokban, azokban a közleményekben, amelyekben francia folyóiratok síkraszálltak Habsburg Ottó terveinek megvalósítása mellett. Még az egyébként anynyira franciabarát bukaresti „Universul“ szükségét érezte annak, hogy ezekkel szemben állást foglaljon és megálanítsa a következőben: „Felfoghatatlan számunkra, hogy mi értelme legyen annak, hogy a mai Európát, amelyet a nemzetiségi eszme alapján építettek fel, most ismét nemzetfeletti alapokon szervezzék át újra. Miért közölnek olyan cikkeket a nyugati publicisták, akik nem ismerik sem Közép-Európa történetét, sem az itteni helyzetet, amely cikkek az abszurd és veszedelmes terveket népszerűsíteni vannak hivatva?" — Más helyen az „Universul" szemére veti Franciaországnak, hogy a világháború után az összes nagyhatalmak elismerték Délkelet-Európa népeinek jogait. Aki a modern nemzeti állammal szemben a több nemzetet átfogó föderatív állam lidércszerű alkotmányát állítja szembe, az arról tesz tanúságot, hogy nem tanult semmit az európai nemzetek mozgalmas történelméből. Újra megnyitották a bukovinai román—szovjet határt Belgrád, április 1. (A „Magyar Nemzet“ belgrádi tudósítójának telefonjelentése.) A román közvélemény lassan reagált Molotov beszédére. A beszédet Romániában igen nagy meglepetéssel fogadták. Hivatalos helyen hangsúlyozták, hogy Románia meg tudja majd védeni az ország területét. Ami az 1938. évi bukaresti szovjetkövetségen lejátszódott esetet illeti, ennek a kérdésnek felvetése meglehetősen meglepte a román kormányt. A románok szerint Butyenko szovjetorosz diplomata eltűnésének körülményei nincsenek teljes mértékben felderítve. Alexandrovszki egykori prágai szovjetkövet vezette a nyomozást ebben az ügyben Bukarestben és a nyomozás során a román hatóságok nagyon diszkréten jártak el. Ami Besszarábia kérdését illeti, a román közvélemény hivatalos felfogás szerint Molotov kijelenti- Magyar Nemzet Amerika 1940 végétől évente 30.000 repülőgépet gyárt Párizs, április 1. (.A „Magyar Nemzet“ párizsi tudósítójának távirata.) A Paris Midi Teleki utazásáról írva úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök pozícióját a római tárgyalások megerősítették. A tanácskozások különben a lap szerint a magyar függetlenségre vonatkoztak. Az Excelsior így ír: — Magyarország biztosítékot kapott Olaszországtól arra nézve, hogy Itália nem támogatna esetleges nemet—szovjet gyámkodási törekvéseket a dunai államok felett. Az Ordre szerint Teleki magyar miniszterelnök római útja után a Délkelet-Európára vonatkozó híresztelések teljesen megszűntek. Az amerikai kormány hozzájárult, hogy 175 repülőgépgyár a legújabb modellű repülőgépeket adja el külföldi kormányoknak. A New York Herald aláhúzza, hogy ez az engedély a szövetségesek katonai győzelmét jelenti. A World Telegramm az amerikai repülőgépipar kapacitását a következőképpen becsüli meg: — Amerika 1910 végétől évente harmincezer repülőgépet gyárt. Ezekben a gyárakban ezentúl száz A római sajtó közli a francia lapok olaszbarát cikkeit Róma, április 1. (A „Magyar Nemzet“ római tudósítójának telefonjelentése.) Az előző hét végén hírek keringtek arról, hogy Lovai különleges megbízatással Rómába utazik vagy pedig kvirinái francia nagykövetté nevezik ki. Ezeknek a híreknek eredményeképpen most a francia és az olasz diplomácia minden megmozdulását, azonkívül a francia sajtónak Olaszországgal foglalkozó cikkeit mindenki a legnagyobb figyelemmel kíséri. Ilyen esemény, hogy az új francia miniszterelnök, Reynaud vasárnap fogadta Olaszország párizsi nagykövetét, Guarigliát. Ő az első külföldi diplomata, akit Reynaud fogad. Hosszú megbeszélést folytatott a francia miniszterelnök Frangois Poncet, római francia nagykövettel is, aki a múlt hét végén Párizsba utazott, ahol néhány napig óhajt maradni. Végül az 1942-es római világkiállítás francia bizottságának elnöke, Irene Besnard éppen most érkezett meg hosszabb tartózkodás céljából Rómába. • Mindezekkel a hírekkel kapcsolatban az olasz lapok részletesen közlik azokat a cikkeket, amelyek a francia lapokban megjelentek Olaszországról és annak a nyugati hatalmakkal való viszonyáról. Ezek közül kiemelkedik a Populaire cikke. A lap vasárnapi számában kifejtette, a szövetségesek készek arra, hogy a Földközi-tenger területén az egyenlőség alapján angol, francia és olasz együttműködést teremtsenek. A párizsi lapnak ezt a nyilatkozatát az olasz sajtó kommentár nélkül, de közli, meg kell azonban jegyeznünk, hogy a cikk valószínűleg azért keltett nagyobb érdeklődést Olaszországban, mert a francia kabinet újjáalakulása következtében a Populaire bizonyos mértékben a kormány által vallott nézeteket közli. * „Olaszországban nincs inflációs veszély." A Giornale di Italia, a Popolo di Roma és még néhány mérvadó olasz lap jelenti ki ezt hétfőn abból az alkalomból, hogy a Banca d’Italia közgyűlésén a bank kormányzója tette ezt a kijelentést. A bankkormányzó jelentéséből kiderül, hogy az olasz pénzforgalom 1939-ben 14 milliárd líra volt havonként az év elején, míg az év végén már 24,4 milliárd lírára emelkedett. Ez az emelkedés az európai háború által előidézett gazdasági jelenségek eredménye. A bankjegyforgalom emelkedése nem folytatódott tovább az idén, sőt csökkent 22,1 milliárd lírára havonként, inflációs veszély tehát nincs. —ff egy. Az AMANDA IL KÉT ÉLETE .Énekes, táncos filmvígjáték Jip Jjivatg. ft&I&LH; vadonatúj slágereivel 5INTES ROGERS^ FRED ASTAIRE Holnap premier! RKO-film I fiatal-öreg* FÉRFI-NO egészács - (ideg CÉLSZERŰ TÁPSZERE OVOMALTIW) Kellemes alakban, töményen nyújtja az élet fenntartásához, az idegek, izmok táplálásához, a gyermeki szervezet felépítéséhez nélkülözhetetlen tápanyagokat és a Reggelire, uzsonnára 1—2 csésze OvomalCine erőt, egészséget ad. Nagy német—francia légi ütközet Berlin, április 1. (Német Távirati Iroda.) Március 31-én a francia arcvonal fölött több nagy légiharcra került sor. Német határvédelmi vadászrepülőgépek különböző helyeken legújabb mintájú francia vadászrepülőgépekkel találkoztak. Összesen 23 Messerschmitt-repülőgép harcolt 36 Morane-gép ellen. A német vadászgépek nagy győzelmet arattak. Saját veszteség nélkül 7 francia vadászrepülőgépet lőttek le. A következő légi ütközetek folytak le: Püttlingen közelében két harcban 8 Messerschmidt- és 8 Moran-repülőgép ütközött meg egymással. E légi harcok során Püttlingen felett egy Morane-gépet lelőttek. Egy másik Morane-gépből a vezető ejtőernyővel menekült meg. Légi harcra került sor Saargemündtől délre. Itt 9 Messerschmitt-repülőgép 20 Morane-gépet támadott meg. Egy francia repülőgép Saargemünde közelében lángbaborulva zuhant a földre, egy másik a találatok hatására a levegőben darabokra tört. Mörchingen felett 8 német és 8 francia vadászgép mérkőzött meg. Egy francia gépből a vezető ejtőernyő segítségével kiugrott, miután rövid ideig lőtték a gépet, egy másik francia repülőgép a levegőben kigyulladt, egy harmadik pedig lefelé bukdácsolt és a földbe ütközött. Valószínű, hogy vezetőjét halálosan eltalálták. (MTI.) Párizs, április 1. (Havas. Hivatalosan jelentik április 1-én este. A Saartól közvetlen nyugatra elterülő vidéken rendkívül erős tüzérségi tűz folyt. A két fél légi hadereje erős tevékenységet fejtett ki. Több légiharcra került sor, amelyeknek eredménye még nem ismeretes. Valamenynyi repülőgép visszatért támaszpontjára. Március 31-én az egyik légi ,illalkozás során egyik vadászrepülőarunk túlnyomó fölényben lévő ellenséges légierőkbe ütközött. Két egyfedelű repülőgépünket lelőtték. Az egyik repülő ejtőernyővel leereszkedett. A többi repülőgép visszatért (T'as’nont’arr). (MTI ) Párizs, április 1. (Sicinni. ) Hír szerint német repülőgépek az Északitengeren támadást intéztek francia hadihajók ellen és számos bombát dobtak le, amelyek azonban nem találtak célba. A német repülőgépeket távozásra kényszerítették, miután a francia partok felől repülőraj sietett a hadihajók segítségére. (MTI.) Párizs, április 1. (Havas.) A mozgalmas, heves tüzérségi tevékenységgel és rajtaütésekkel élénkített napok után az arcvonal vasárnap újra elcsendesedett, egyetlen incidens sem fordult elő. Ezzel szemben a légi tevékenység elég élénk volt. Az Északi-tengeren az angolok rendes járőrtevékenységüket folytatták, a németek két-három repülést végeztek az angol partok fölött, különösen Scapa Flow vidékén, anélkül, hogy bombázó szándékot árultak volna el. (MTI.) 3 ezernél több amerikai munkás dolgozik a szövetségesek számára. A francia sajtó szerint a háborúnak Churchill által bejelentett élénkülése nem nagy légi operációkkal kezdődik, most nem ellenséges repülő- és flottabázisok, felszerelési és közlekedési gócpontok, stb. elleni támadásokról van szó, mindezt a blokád megszigorítása előzi meg. A blokád előbb az elsőrendűen szükséges anyagoktól megfosztja az ellenséget, mielőtt a háborúnak ez a fentebb említett rendkívül sok muníciót és benzint felemésztő korszaka megkezdődik. M. I. H® mtr.osztásprstás főBMllítója késik, hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyenlítették ki, szíveskedjenek a megfelelő összeget megfizetni, mert a nyereményigény és minden más jog csak úgy biztosítható, ha a sorsjegyek ára az előírt 30 fillér költséggel együtt a húzások kezdete előtt kiegyenlíttetett. Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyeket nem akarja megtartani, küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek semmi jogot nem biztosítanak, a főárusítóknak azonban kárt okoznak, ha azokat postafordultával nem kapják vissza jól hízások-án,szombaton kennek!