Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)
1940-04-13 / 80. szám
4 A kapitulációs szándéknak sehol semmi jele — mondja a norvég parlament elnöke Londonból jelenti az Exchange Telegraph. Minthogy Vambro, a norvég storting elnöke, a stockholmi rádión át nem mondhatta el a világnak szánt rádióbeszédét, elküldte annak szövegét Londonba, ahol azt pénteken közzétették. Uambro hangsúlyozza, hogy mostantól kezdve Norvégiában nincsenek pártok és csoportok, a kormány és a nép egységes. A királyt, a trónörököst és a stortingot rendíthetetlen nemzeti elszántság hatja át. Közli ezután Uambro, hogy tömegesen érkeznek támogatások a világ minden részéből. Norvégia hadseregét a rendkívül nehéz körülmények között is újjászervezték, a mozgósítás közeledik befejezéséhez, a kapitulációs szándéknak sehol semmi jele. Kéri Norvégia barátait, ne higgjenek az ellenség által terjesztett híreknek, csak a finn rádió által leadott hivatalos norvég jelentéseknek. Legközelebb Norvégiában is új rádióállomást hoznak működésbe. Az önkéntesek nagy száma jelentkezik, köztük azok, akik Finnországban harcoltak a népek szabadságáért és függetlenségéért. A beszéd azzal végződik, hogy a, megpróbáltatás ideje bármilg súlyos is, rövid lesz a nép történetében és elkövetkezik a jog győzelme és a szabadság helyreállítása. A német csapatok parancsnoka megdicséri az ellenálló dán határőröket Kopenhágából jelenti a Német Távirati Iroda. Az Aftonbladet című kopenhágai lap közli Kaupisch tábornoknak, a dániai német csapatok parancsnokának nyilatkozatát, amelyben a német tábornok a többi közt a következőket mondotta: — A német csapatok azért jöttek, mert a francia és az angol intézkedések katonai szükségszerűséggé tették a jövetelt. Reméli, hogy kölcsönös megértéssel a súlyos szükségszerűség a lehető legkönnyebbé válik. Őszintén sajnálja, hogy néhány dán katona kötelessége teljesítése közben életét vesztette vagy megsebesült. A rendelkezésére álló jelentésekből azt állapítja meg, hogy a határmenti összeütközések alkalmával 10—12 dán katona esett el és néhányan megsebesültek, ugyanakkor német részről egy halott és mintegy tíz sebesült volt. A dán határvédő katonák bátran harcoltak, amint az kötelességük volt Cáfolják, hogy magyar önkéntesek mentek Norvégiába A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egy francia hírszolgálati iroda azt jelenti, hogy mintegy 1500 főnyi finnországi önkéntes átment Norvégiába. A hír szerint ezeknek az önkénteseknek legnagyobb része angol és magyar Magyar illetékes helyen kijelentették, hogy ennek a hírnek magyar vonatkozású része nem felel meg a valóságnak. Itrohso I5TERSUN0 AlfSUNO rosvou | 05L0* • KONBSVINGIS HAVANGER - fjoro-EkU&EZUND stockholi GRAMMEN4 KÖRTEN 0SCARB0RG OROEBECKP 5»MOSS|JE 3TAVAN5ER; ^egersuno / ;\*&RI5TIAN5Ajft> MARSTRAND£) LGÖTEBORG PÁTER N. ÍKA6E NSy-J mormT-kariskroni HSLGOLAND ---- BORKUM •wiihelmshaves|q IUBECK STíttin kiruna VARÉ t,A IULEA Magyar Nemzet SZOMBAT, 1940 APRILS 13. e®Összefoglaló jelentés az északi harctér eseményeiről A német véderőfőparancsnokság jelentése szerint Norvégiában a németek további területeket szálltak meg Narvik körül. Harcokra itt nem került sor. Trondbjem vidékén, a jelentés szerint, visszaverték az angol repülőgépek támadását és megakadályozták az angol könnyű hadihajóknak a kikötőbe való behatolását. Először említi ez alkalommal a német jelentés az angol „torpedórepülőgépek“ támadását. Stavanger dél-norvég kikötő elleni angol repülőtámadás ugyan e jelentés szerint nem járt sikerrel, egy angol gépet lelőttek. Oslo körül a német csapatok tervszerűen előnyomultak minden irányban. Trondhjeintől 200 kilométernyire északnyugatra, a német gépek támadást intéztek ellenséges hadihajók ellen és ennek során, a jelentés szerint, egy repülőgépanyahajót súlyosan megrongáltak és egy nehéz cirkálót üzemképtelenné tettek. Norvég jelentés az angolok partraszállásáról Stockholmból keltezett Havasi MTI-jelentés közli azt a norvég illetékes helyről közölt jelentést, hogy az angol haderők, kis távolságra Narviktól, a part egyik pontján partraszállottak és megkísérelték, hogy összeköttetést teremtsenek a norvég csapatokkal. Ugyanezekben a norvég körökben kijelentették, hogy az angol és norvég haderők érintkezésben vannak Veigen környékén. * E jelentések szerint tehát a norvég és az angol haderők parancsnoksága máris felvette egymással az érintkezést. Egyébként a norvég kormány pontos tájékoztatást küldött a szövetséges kormányoknak arról, melyek azok a sztratégiailag fontos pontok, ahol a szövetségesek expedíciós hadserege partraszállva, azonnal megtalálja a csatlakozást a norvég csapatokkal. Londoni jelentés szerint brit tengerészeti és katonai körökben teljesen tisztában vannak azzal, hogy a mély fjordokban kiépített német állások megtámadása nem könnyű és alapos előkészületet igényel. Brit részről tehát a kétségtelenül rendkívül nehéz norvég terepviszonyokkal indokolják az angol expedíciós hadsereg partraszállásának eddigi késedelmét. Bizonyos azonban az is, hogy a szövetségesek mindent elkövetnek, hogy minél előbb, minél több katonát szállítsanak partra Norvégiában, nehogy megismételjék azt a végzetes hibát, amelyet 1910 ben követtek el Gallipolinál. Akkor ugyanis a gallipoli expedíciót Churchill minden sürgetése ellenére két hónapon keresztül halasztgatták, aminek az lett az eredménye, hogy a törökök Simon von Sanders német tábornok vezetése alatt nagyszerűen kiépítették Gallipoli félszigetén állásaikat, amelyekben az angol hadihajók nagykaliberűi ágyúi nem tudtak kárt tenni és ezért a gallipoli expedíció az antanthatalmak súlyos vesztesége árán 1910 első hónapjában szégyenteljes kudarccal végződött A Gallipolira való utalást angol körökben azté it is időszerűnek tartják, mivel a gallipoli kudarc volt a közvetlen oka annak, hogy Bulgária egyévi habozás után 1915 októberében a központi hatalmak mellett avatkozott be a háborúba. A norvég expedíciót tehát nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is jobban és gyorsabban kívánják a szövetségesek előkészíteni, mint 1915-ben a Pardanellák ostromát.♦ A „Nya Daghight Allehanila" című norvég lap arról értesült, hogy Trondhjemtől 50 kilométerre északra nagy eseményeket várnak. A fjerd előtt, amely nincsen német birtokban, nagy brit tengeri és légi haderőt összpontosítanak és sok jel arra vall, hogy közvetlenül küszöbön áll a nagy angol akció. Ugyanekkor a norvég seregeket is erősen koncentrálják a trondbjeni szakaszon, viszont a németek nagy védelmi intézkedésekhez fogtak. Német hadműveletek a norvég szárazföldön A „Német Távirati Iroda" jelentése szerint az Oslo körül megszállt terület kibővítésével kapcsolatban a né-met csapatok elérték Oslótól 40 kilométernyire keletre Drament és Oslótól 70 kilométernyire északkeletre Eidsvoldot A „Stefani-iroda“ jelentése szerint a német csapatok a legutóbbi huszonnégy óra alatt megszállták a Bergen és Christiansand közti partvidéket és ezzel elejét vették az esetleges brit rajtaütésnek. A „Stefani" szerint az általános benyomás az, hogy a katonai helyzet a németekre kedvezően alakul. A német csapat-utánpótlásokról különböző és részben ellentétes jelentések fekszenek előttünk. A németbarát svéd „Aftonbladed" értesülése szerint csütörtök délelőtt újabb német haditergetészeti egységek érkeztek az oslói fjordba. Az „Exchange Telegraph" is megerősíti azt a hírt, hogy a svéd fővárosban péntek délben azt a hírt terjesztették, hogy a Hamburg—Amerika 5 gőzöse 10.000 főnyi német csapatot szállított partra Oslóban. Mértékadó svéd körökben megjegyzik, hogy ez a híresztelés a legnagyobb mértékben megerősítésre szorul. Hangsúlyozzák, hogy rendkívül nehéz megbízható híreket kapni Norvégiából. A dán repülőterekről egyébként 200 német repülőgép szállt fel és mindegyik 20—30 katonát szállít Norvégiába. Egy „MTI"—„Havas"-jelentés szerint Haiden és Frideriksbn norvég városokat bombázták. A nap folyamán több ízben láttak német repülőgépeket Norvégia belseje felé repülni. Amíg az olasz „Stefani-iroda" a Norvégiát megszálló német csapatok számát 40—50.000-re becsüli, addig Párizsban ezt a létszámot 35.000 főre teszik. Egyébként egész Norvégiában gyorsan halad a mozgósítás. Hantiam, a norvég képviselőház elnöke közölte, hogy a hatodik norvég hadosztályt mozgósították. Ez a hadosztály a Narvikot Svédországgal összekötő vonalon lépett működésbe. „MTI"—„Svéd Távirati Iroda“-jelentés szerint az eddigi harcok Norvégiában jórészt guerilla-jellegűek. A németek rendszerint kisebb, harminc főnyi, önműködő fegyverekkel jól felszerelt csoportokban dolgoznak. Az ország keleti részein a norvégok az urak. A front most már meglehetősen kialakult és a Mjoes tavától Eidsvoldig terjed. Elverum egész területe a norvégoké, csak Elverum városa van német kézen. Egy „MTI"—„Havas"-jelentés szerint Norvégiában a lakosság fegyvereket kér és igen sokan jelentkeznek a sorozásközpontokban. A norvég hadsereg lefoglalta az összes közlekedési eszközöket csapat- és lőszerszállításokra. A legtöbb hegyi községben a lakosság mitsem tudott az eseményekről és így csak most jelentkezik a zászlók alá. A norvég önkéntes szervezet, amelyhez nők is tartoznak, felkészülten várja, hogy kivezényeljék a frontra. A csapatok hangulata kitűnő a törvényes kormány számára a Csapatok teljesen megbízhatóak. A „Dagens Nyheler" jelentése szerint az Oslóból vezető utakat a norvég csapatok elzárták, úgyhogy Oslo tulajdonképpen körül van kerítve. „MTI"—„Havas" jelentés szerint több jelentés azt bizonyítja, hogy a németbarát Quising-kormány semmiképpen sem alakult meg hirtelen a német megszállás után, hanem a kormány hosszú ideje készen állott és szervezetei voltak az ország nagyobb kikötőiben. Különösen Narvikban fejtett ki erős tevékenységet a norvég nemzetiszocialista párt. Egy „SZTI—Svéd Távirati Iroda"jelentés szerint a svéd „Socialderaokraten" azt jelenti, hogy a németek csupán azért tudták megszállni Norvégia partmenti városait, mert együttműködtek a norvég nemzeti szocialistákkal, akik előkészítették a német megszállást A norvég önkénteseknek egyébként sikerült elfogniuk Quisling jobbkezét, dr. Landot, amikor útban volt a svéd határ felé. Párizsi és svájci jelentés az angolok narviki pártraszállásáról Az „MTI" párizsi tudósítójának jelentése szerint a „Paris Midi" azt írja, hogy tizenhárom norvég hadosztály mozgósítása van folyamatban. Az ország belsejében a lakosság tömegesen jelentkezik a csapatkereseknél. Az Északi Jeges-tengerben levő Kirkenes városában a norvégok mintegy 20SCO katonát vontak össze Észak-Norvégiában a mozgósítás befejeződött. A tisztikar parancsot kapott, hogy a lehető leggyorsabban csatlakozzék a partraszáló szövetséges csapatokhoz. A norvég haderő már több ponton sikeresen feltartóztatta a németek előenyemutását. Ugyancsak az MTI párizsi tudósítója szerint egy francia távirati Iroda is arról értesül Stockholmból, hogy Bergent erős norvég különítmények szállották meg. A norvég haderő most már teljesen ura a városnak. Hamar városát a norvégok elkeseredett harc után visszafoglalták és az Elverem és Hamar közötti úton sok sztratégiai jelentőségű hidat leromboltak, hogy gátat vessenek a német motoros különítmények útjának. Az MTI közli, hogy svájci forrásból eredő táviratok szerint a Narvik felett partraszállott angol csapatok iparkodnak összeköttetést létesíteni a norvég haderővel. Trondbjem előtt erős norvég csapategységeket vontak össze, amelyek a város felszabadítására készülnek. A németek a várost az ország belsejével összekötő hidakat is aláaknázták. Trondbjemben egyébként 1200 német katona van. Glommen tava közelében a norvégok lelőttek egy német repülőgépet. A „Temps" kiemeli a norvég síkülönítmények sikeres tevékenységét. Nem kértek átvonulást a németek Svédországtól „MTI"—„Svéd Távirati Iroda"-jelentés szerint a „Lanesüdningen" című újság alaptalannak tartja azokat a híreket, hogy a németek Trondhjemtől indulva a vasút mentén Svédország felé tartanak. A „United Press" szerint Londonban nem tudnak arról, hogy Németország szabad átvonulást kért volna a német csapatok számára Svédországon át. A londoni svéd követség nem tud ilyen német követelésről és nem is hiszi el az erről szóló híreket. „Svédország — mondják a követségen — szilárdan el van szánva, hogy megvédi semlegességét, bármilyen oldalról jövő támadás ellen." „MTI—Reuter“-jelentés szerint Nyugat-Svédország legnagyobb kikötőjét, Göteborgot a svédek aknamezővel zárták el, amely tíz kilométerre húzódik az egész nyugati svéd partok mentén. Hadihajók és repülőgépek harca Az északi fronton dúló tengeri csatáról pénteken kevés pozitív jelentés érkezett. Azt meg lehet állapítani, hogy először történik meg, hogy a légi flotta igen erélyesen és tevékenyen vesz részt a tengeri csatákban és igen nagy szerepe jut a tengeri ütközetek eldöntésében is. 4. Ezzel kapcsolatban érdemes rámost látni arra, hogy a légi haderőnek a tengeri hadviselésben való jelentős szerepe nem a most folyó harcokban mutatkozott meg először, hanem a lengeri háború eddigi fázisában is erőteljesen kidomborodott Amíg a múlt világháborúban egyetlenegy hadihajót sem süllyesztettek el légi támadások során és csupán 7890 tonna kereskedelmi és halászhajót süllyesztettek el a repülőgépek, addig a német repülőtámadások eddig elsüllyesztettek egy aknalerakóhajót és megrongáltak három cirkálót. Az angolok is elismerik, hogy az első hat hónapban 30.098 tonna szövetséges és semleges hajóteret süllyesztettek el a német repülőgépek (a németek 60.000 tonnából beszélnek). Igaz, hogy a harcok során lelőttek 50- 60 német bombavetőt, azonban a német veszteség könnyebben pótolható, mint a szövetségeseket és a semlegeseket a repülőtámadások következtében ért hajóveszteség. A New York Times szerint 50—60 repülőgépet a németek egy hét alatt állítanak elő, azonban a hajók újjáépítése jóval nagyobb időt vesz igénybe Hogy a német légi haderő támadásainak esélyeit a tengeri csatákban lerontsák, az angolok is igen nagyszámú repülőgépei, köztük a legújabb típusú és az angolok által igen nagyra értékelt ú. ti. „torpedó-repülőgépeket"* vetették harcba a norvég és az északitengeri vizeken. Mivel az angol gépek bázisaiktól távol kénytelenek operálni, a norvég vizeken több angol repülőgép anyahajó is tartózkodik. A német véderőfőparancsnokság jelentése szerint az egyik ilyen repülőgép anyahajót a német bombavetők megrongálták. Norvég jelentés szerint elsüllyedt a „Gneisenau* német csatahajó A tengeri háborúról érkezett legfontosabb jelentést az „MTI",,Steuteriroda" adta ki és így hangoik: „A stockholmi rádióban közvetített hivatalos norvég közlemény szerint a „Gneisenau" német csatahajó az oslói fjordban elsüllyedt." ( * Ha ez a hír igaz, akkor a Creisevau elsüllyesztése jelenti a német hadiflotta eddigi legnagyobb veszteségét A C Cneisenau ugyanis a legnagyobb német csatahajó, 26 009 tonnás, kilenc 28 centiméteres tizenkét 18 centiméteres kaliberű ágyúval, üzeimig, darab 10,5 centiméteres és tizenhat darab 3,7 centiméteres légelhárítóágyúvan van felszerelő 1934-ben kezdték építeni. Építése négy évig tart