Magyar Nemzet, 1940. április (3. évfolyam, 70-94. szám)

1940-04-13 / 80. szám

4 A kapitulációs szándéknak sehol semmi jele — mondja a norvég parlament elnöke Londonból jelenti az Exchange Telegraph. Minthogy Vambro, a norvég storting elnöke, a stockholmi rádión át nem mondhatta el a vi­lágnak szánt rádióbeszédét, el­küldte annak szövegét Londonba, ahol azt pénteken közzétették. Uambro hangsúlyozza, hogy mos­tantól kezdve Norvégiában nincse­nek pártok és csoportok, a kor­mány és a nép egységes. A királyt, a trónörököst és a stortingot ren­díthetetlen nemzeti elszántság hatja át. Közli ezután Uambro, hogy tömegesen érkeznek támoga­tások a világ minden részéből. Norvégia hadseregét a rendkívül nehéz körülmények között is újjá­szervezték, a mozgósítás közeledik befejezéséhez, a kapitulációs szán­déknak sehol semmi jele. Kéri Norvégia barátait, ne higgjenek az ellenség által terjesztett híreknek, csak a finn rádió által leadott hivatalos norvég jelentéseknek. Legközelebb Norvégiában is új rádióállomást hoznak működésbe. Az önkéntesek nagy száma jelent­kezik, köztük azok, akik Finn­országban harcoltak a népek sza­badságáért és függetlenségéért. A beszéd azzal végződik, hogy a, megpróbáltatás ideje bármilg sú­lyos is, rövid lesz a nép történeté­ben és elkövetkezik a jog győ­zelme és a szabadság helyreállí­tása. A német csapatok parancsnoka megdicséri az ellenálló dán határőröket Kopenhágából jelenti a Német Távirati Iroda. Az Aftonbladet című kopenhágai lap közli Kaupisch tábornoknak, a dániai német csapatok parancsno­kának nyilatkozatát, amelyben a német tábornok a többi közt a kö­vetkezőket mondotta: — A német csapatok azért jöt­­­tek, mert a francia és az angol intézkedések katonai szükségszerű­séggé tették a jövetelt. Reméli, hogy kölcsönös megértéssel a sú­lyos szükségszerűség a lehető leg­könnyebbé válik. Őszintén saj­nálja, hogy néhány dán katona kötelessége teljesítése közben éle­tét vesztette vagy megsebesült. A rendelkezésére álló jelentésekből azt állapítja meg, hogy a határ­menti összeütközések alkalmával 10—12 dán katona esett el és né­­hányan megsebesültek, ugyanakkor német részről egy halott és mint­egy tíz sebesült volt. A dán határ­védő katonák bátran harcoltak, amint az kötelességük volt Cáfolják, hogy magyar önkéntesek mentek Norvégiába A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egy francia hírszolgálati iroda azt jelenti, hogy mintegy 1500 főnyi finnországi önkéntes átment Nor­végiába. A hír szerint ezeknek az önkénteseknek legnagyobb része angol és magyar Magyar illetékes helyen kijelentették, hogy ennek a hírnek magyar vonatkozású része nem felel meg a valóságnak. Itrohso I5TERSUN0 AlfSUNO r­osvou | 05L0* • KONBSVINGIS HAVANGER - fjoro-E­kU&EZUND stockholi GRAMMEN4 KÖRTEN 0SCARB0RG OROEBECKP 5»MOSS|JE 3TAVAN5ER; ^egersuno / ;\*&RI5TIAN5Ajft> MARSTRAND£) LGÖTEBORG PÁTER N. ÍKA6E NSy-J mormT-­kariskroni HSLGOLAND ---- BORKUM •­wiihelmshaves|q IUBECK STíttin kiruna VARÉ t,A IULEA Magyar Nemzet SZOMBAT, 1940 APRILS 13. e®Összefoglaló jelentés az északi harctér eseményeiről A német véderőfőparancsnokság jelentése szerint Norvégiában a né­metek további területeket szálltak meg Narvik körül. Harcokra itt nem került sor. Trondbjem vidékén, a je­lentés szerint, visszaverték az angol repülőgépek támadását és megaka­dályozták az angol könnyű hadi­­hajóknak a kikötőbe való behatolá­sát. Először említi ez alkalommal a német jelentés az angol „torpedó­­repülőgépek“ támadását. Stavanger dél-norvég kikötő elleni angol re­­pülőtámadás ugyan e jelentés szerint nem járt sikerrel, egy angol gépet lelőttek. Oslo körül a német csapa­tok tervszerűen előnyomultak min­den irányban. Trondhjeintől 200 kilométernyire északnyugatra, a né­met gépek támadást intéztek ellensé­ges hadihajók ellen és ennek során, a jelentés szerint, egy repülőgép­­anyahajót súlyosan megrongáltak és egy nehéz cirkálót üzemképtelenné tettek. Norvég jelentés az angolok partra­szállásáról Stockholmból keltezett Havasi MTI-jelentés közli azt a norvég ille­tékes helyről közölt jelentést, hogy az angol haderők, kis távolságra Narviktól, a part egyik pontján partraszállottak és megkísérelték, hogy összeköttetést teremtsenek a norvég csapatokkal. Ugyanezekben a norvég körökben kijelentették, hogy az angol és norvég haderők érintke­zésben vannak Vei­gen környékén. * E jelentések szerint tehát a nor­vég és az angol haderők parancsnok­sága máris felvette egymással az érintkezést. Egyébként a norvég kor­mány pontos tájékoztatást küldött a szövetséges kormányoknak arról, me­lyek azok a sztratégiailag fontos pon­tok, ahol a szövetségesek expedíciós hadserege partraszállva, azonnal megtalálja a csatlakozást a norvég csapatokkal. Londoni jelentés szerint brit tengerészeti és katonai körökben teljesen tisztában vannak azzal, hogy a mély fjordokban kiépített német állások megtámadása nem könnyű és alapos előkészületet igényel. Brit részről tehát a kétségtelenül rendkívül nehéz norvég terepviszo­nyokkal indokolják az angol expedí­­ciós hadsereg partraszállásának ed­digi késedelmét. Bizonyos azonban az is, hogy a szövetségesek mindent elkövetnek, hogy minél előbb, minél több katonát szállítsanak partra Nor­végiában, nehogy megismételjék azt a végzetes hibát, amelyet 191­0 ben követtek el Gallipolinál. Akkor ugyanis a gallipoli expedíciót Chur­chill minden sürgetése ellenére két hónapon keresztül halasztgatták, aminek az lett az eredménye, hogy a törökök Simon von Sanders német tábornok vezetése alatt nagyszerűen kiépítették Gallipoli félszigetén állá­saikat, amelyekben az angol hadi­hajók nagykaliberűi ágyúi nem tud­tak kárt tenni és ezért a gallipoli expedíció az antanthatalmak súlyos vesztesége árán 1910 első hónapjában szégyenteljes kudarccal végződött A Gallipolira való utalást angol körök­ben azté it is időszerűnek tartják, mi­vel a gallipoli kudarc volt a közvet­len oka annak, hogy Bulgária egyévi habozás után 1915 októberében a központi hatalmak mellett avatkozott be a háborúba. A norvég expedíciót tehát nemcsak katonai, hanem poli­tikai szempontból is jobban és gyor­sabban kívánják a szövetségesek elő­készíteni, mint 1915-ben a Parda­nellák ostromát.♦ A „Nya Daghight Allehanila" című norvég lap arról értesült, hogy Trondhjemtől 50 kilométerre északra nagy eseményeket várnak. A fjerd előtt, amely nincsen német birtok­ban, nagy brit tengeri és légi had­erőt összpontosítanak és sok jel arra vall, hogy közvetlenül küszöbön áll a nagy angol akció. Ugyanekkor a norvég seregeket is erősen koncen­trálják a trondbjeni­ szakaszon, vi­szont a németek nagy védelmi intéz­kedésekhez fogtak. Német hadműveletek a norvég szárazföldön A „Német Távirati Iroda" jelentése szerint az Oslo körül megszállt terü­­­­let kibővítésével kapcsolatban a né-­­­met csapatok elérték Oslótól 40 kilo­­méternyire keletre Drament és Osló­tól 70 kilométernyire északkeletre Eidsvoldot A „Stefani-iroda“ jelentése szerint a német csapatok a legutóbbi huszon­négy óra alatt megszállták a Bergen és Christiansand közti partvidéket és­­ ezzel elejét vették az esetleges brit rajtaütésnek. A „Stefani" szerint az általános benyomás az, hogy a kato­nai helyzet a németekre kedvezően alakul. A német csapat-utánpótlásokról kü­lönböző és részben ellentétes jelenté­­sek fekszenek előttünk. A német­barát svéd „Aftonbladed" értesülése szerint csütörtök délelőtt újabb né­met haditergetészeti egységek érkez­tek az oslói fjordba. Az „Exchange Telegraph" is megerősíti azt a hír­t, hogy a svéd fővárosban péntek dél­ben azt a hírt terjesztették, hogy a Hamburg—Amerika 5 gőzöse 10.000 főnyi német csapatot szállított partra Oslóban. Mértékadó svéd körökben megjegyzik, hogy ez a híresztelés a legnagyobb mértékben megerősí­tésre szorul. Hangsúlyozzák, hogy rendkívül nehéz megbízható híreket kapni Norvégiából. A dán repülőterekről egyébként 200 német repülőgép szállt fel és mindegyik 20—30 katonát szállít Norvégiába. Egy „MTI"—„Havas"-jelentés szerint Haiden és Frideriksb­n norvég váro­sokat bombázták. A nap folyamán több ízben láttak német repülőgépe­ket Norvégia belseje felé repülni. Amíg az olasz „Stefani-iroda" a Norvégiát megszálló német csapatok számát 40—50.000-re becsüli, addig Párizsban ezt a létszámot 35.000 főre teszik. Egyébként egész Norvégiában gyor­san halad a mozgósítás. Hantiam, a norvég képviselőház elnöke közölte, hogy a hatodik norvég hadosztályt mozgósították. Ez a hadosztály a Narvikot Svédországgal összekötő vo­nalon lépett működésbe. „MTI"—„Svéd Távirati Iroda“-jelen­­tés szerint az eddigi harcok Norvé­giában jórészt guerilla-jellegűek. A németek rendszerint kisebb, harminc főnyi, önműködő fegyverekkel jól fel­szerelt csoportokban dolgoznak. Az ország keleti részein a norvégok az urak. A front most már meglehetősen kialakult és a Mjoes tavától Eidsvol­­dig terjed. Elverum­ egész területe a norvégoké, csak Elverum városa van német kézen. Egy „MTI"—„Havas"-jelentés szerint Norvégiában a lakosság fegyvereket kér és igen sokan jelentkeznek a so­rozás­­központokban. A norvég had­sereg lefoglalta az összes közlekedési eszközöket csapat- és lőszerszállítá­sokra. A legtöbb hegyi községben a lakosság mitsem­ tudott az események­ről és így csak most jelentkezik a zászlók alá. A norvég önkéntes szer­vezet, amelyhez nők is tartoznak, fel­készülten várja, hogy kivezényeljék a frontra. A csapatok hangulata kitűnő a törvényes kormány számára a Csapatok teljesen megbízhatóak. A „Dagens Nyheler" jelentése szerint az Oslóból vezető utakat a norvég csa­patok elzárták, úgyhogy Oslo tulaj­donképpen körül van kerítve. „MTI"—„Havas" jelentés szerint több jelentés azt bizonyítja, hogy a németbarát Quising-kormány semmi­képpen sem alakult meg hirtelen a német megszállás után, hanem a kor­mány hosszú ideje készen állott és szervezetei voltak az ország nagyobb kikötőiben. Különösen Narvikban fejtett ki erős tevékenységet a nor­vég nemzetiszocialista párt. Egy „SZTI—Svéd Távirati Iroda"­­jelentés szerint a svéd „Social­­deraokraten" azt jelenti, hogy a né­metek csupán azért tudták meg­szállni Norvégia partmenti városait, mert együttműködtek a norvég nem­zeti szocialistákkal, akik előkészítet­ték a német megszállást A norvég önkénteseknek egyébként sikerült el­fogniuk Quisling jobbkezét, dr. Landot, amikor útban volt a svéd határ felé. Párizsi és svájci jelentés az angolok narviki pár­tr­aszá­ll­ásáról Az „MTI" párizsi tudósítójának je­lentése szerint a „Paris Midi" azt írja, hogy tizenhárom norvég had­osztály mozgósítása van folyamat­ban. Az ország belsejében a lakosság tömegesen jelentkezik a csapatkere­­seknél. Az Északi Jeges-tengerben levő Kirkenes városában a norvégok mint­egy 20­­SCO katonát vontak össze Észak-Norvégiában a mozgósítás be­fejeződött. A tisztikar parancsot ka­pott, hogy a lehető leggyorsabban csatlakozzék a partraszáló szövetsé­ges csapatokhoz. A norvég haderő már több ponton sikeresen feltartóz­tatta a németek elő­enyemut­ását. Ugyancsak az MTI párizsi tudó­sítója szerint egy francia távirati Iroda is arról értesül Stockholmból, hogy Bergent erős norvég különít­mények szállották meg. A norvég haderő most már teljesen ura a vá­rosnak. Hamar városát a norvégok elkeseredett harc után visszafoglalták és az Elverem és Hamar közötti úton sok sztratégiai jelentőségű hidat le­romboltak, hogy gátat vessenek a né­met motoros különítmények útjának. Az MTI közli, hogy svájci forrás­ból eredő táviratok szerint a Narvik felett partraszállott angol csapatok iparkodnak összeköttetést létesíteni a norvég haderővel. Trondbjem előtt erős norvég csapategységeket vontak össze, amelyek a város felszabadítá­sára készülnek. A németek a várost az ország belsejével összekötő hida­kat is aláaknázták. Trondbjemben egyébként 1200 német katona van. Glommen tava közelében a norvégok lelőttek egy német repülőgépet. A „Tem­ps" kiemeli a norvég síkülönít­mények sikeres tevékenységét. Nem kértek átvonulást a németek Svédországtól „MTI"—„Svéd Távirati Iroda"-jelen­tés szerint a „Lanesüdningen" című újság alaptalannak tartja azokat a híreket, hogy a németek Trondh­jem­­től indulva a vasút mentén Svéd­ország felé tartanak. A „United Press" szerint London­ban nem tudnak arról, hogy Német­ország szabad átvonulást kért volna a német csapatok számára Svéd­országon át. A londoni svéd követség nem tud ilyen német követelésről és nem is hiszi el az erről szóló híre­­ket. „Svédország — mondják a kö­vetségen — szilárdan el van szánva, hogy megvédi semlegességét,­ bár­milyen oldalról jövő támadás ellen." „MTI—Reuter“-jelentés szerint Nyu­­­gat-Svédország legnagyobb kikötőjét, Göteborgot a svédek aknamezővel zárták el, amely tíz kilométerre hú­zódik az egész nyugati svéd partok mentén. Hadihajók és repülőgépek harca Az északi fronton dúló tengeri csatáról pénteken kevés pozitív jelen­tés érkezett. Azt meg lehet állapí­tani, hogy először történik meg, hogy a légi flotta igen erélyesen és tevékenyen vesz részt a tengeri csa­tákban és igen nagy szerepe jut a tengeri ütközetek eldöntésében is. 4. Ezzel kapcsolatban érdemes rámost látni arra, hogy a légi haderőnek a tengeri hadviselésben való jelentős szerepe nem a most folyó harcokban mutatkozott meg először, hanem a lengeri háború eddigi fázisában is erőteljesen kidomborodott Amíg a múlt világháborúban egyetlenegy hadihajót sem süllyesztettek el légi támad­ások során és csupán 7890 tonna kereskedelmi és halászhajót süllyesztettek­ el a repülőgépek, ad­dig a német repülőtámadások eddig elsüllyesztettek egy aknalerakóhajót és megrongáltak három cirkálót. Az angolok is elismerik, hogy az első hat hónapban 30.098 tonna szövetsé­ges és semleges hajóteret süllyesztet­tek el a német repülőgépek (a néme­tek 60.000 tonnából beszélnek). Igaz, hogy a harcok során lelőttek 50- 60 német bombavetőt, azonban a német veszteség könnyebben pótolható, mint a szövetségeseket és a semlegeseket a repülőtámadások következtében ért hajóveszteség. A New York Times szerint 50—60 repülőgépet a ném­e­te­k egy hét alatt állítanak elő, azon­ban a hajók újjáépítése jóval na­gyobb időt vesz igénybe Hogy a német légi haderő támadá­sainak esélyeit a tengeri csatákban lerontsák, az angolok is igen nagy­számú repülőgépei, köztük a leg­újabb típusú és az angolok által igen nagyra értékelt ú. ti. „torpedó-repülő­gépeket"* vetették harcba a norvég és az északitengeri vizeken. Mivel az angol gépek bázisaiktól távol kénytelenek operálni, a norvég vize­ken több angol repülőgép anyahajó is tartózkodik. A német véderő­főparancsnokság jelentése szerint az egyik ilyen repülőgép anya­ha­jót a német bombavetők megrongálták. Norvég jelentés szerint elsüllyedt a „Gneisenau* német csatahajó A tengeri háborúról érkezett legfon­­tosabb jelentést az „MTI",,Steuter­­iroda" adta ki és így hangoik: „A stockholmi rádióban közvetített hiva­talos norvég közlemény szerint a „Gneisenau" német csatahajó az oslói fjordban elsüllyedt." ( * Ha ez a hír igaz, akkor a Creisevau elsü­llyesztése jelenti a német hadi­flotta eddigi legnagyobb veszteségét A C Cneisenau ugyanis a legnagyobb né­met csatahajó, 26 009 tonnás, kilenc 28 centiméteres tizenkét 18 centimé­teres kaliberű ágyúval, ü­zeimig, darab 10,5 centiméteres és tizenhat darab 3,7 centiméteres légelhárító­­ágyúvan van felszerelő 1934-ben kezdték építeni. Építése négy évig tart

Next