Magyar Nemzet, 1940. május (3. évfolyam, 95-118. szám)
1940-05-04 / 97. szám
SZOMBAT, 1940 MÁJUS 4. Parragi György: A brit expedíciós hadsereg délstorvégiai kudarcait és kényszerű .Visszavonulását Andalsnesnél a német és olasz sajtó „Új Gallipoli“ összefoglaló címmel jelzi. Ezúttal ismertetni akarjuk a mostanában oly sokat, emlegetett világháborús Gallipoli-expedíció előzményeit, lefolyását és következményeit. A világháború első heteiben nemcsak a központi hatalmak bíztak a háború gyors befejezésében i..Mire a falevelek lehullnak ...“ — Érdekes, hogy Churchill tekintete már abban az időben Skandinávia felé kalandozott. A világháborúról írt híres „World Crisis“ című könyvében azt írta, hogy 1915-ben gyorsan be lehetett volna fejezni a háborút, ha a két skandináv ország az antanthoz csatlakozik. Lesz még alkalmunk megírni, miféle erőfeszítéseket követett el az angol diplomácia a világháború alatt a skandináv államok megnyerésére. Churchill rezignáltan állapítja meg említett könyvében, hogy az antantnak ez a fáradozása nem sikerült s ezért húzódott el a háború még három évig. Mivel a világháború alatt nem sikerült kiterjeszteni a frontot Skandináviára, Churchill és Lloyd George más lehetőségek után néztek, hogy a központi hatalmakat oldalba támadhassák. Lloyd George, aki muníciós miniszter volt a háború első két évében, mindenekelőtt Szerbia megsegítésének„ szükségességét hangoztatta s ezért javasolta, küldjenek az antanthatalmak egy milliós expedíciós hadsereget a Balkánra. Ettől nemcsak a központi hatalmak balkáni terjeszkedésének meggátlását remélte, hanem azt is, hogy sikerül létrehozni a balkáni államok blokkját és Görögországot, Bulgáriát, Romániát az antant mellett felsorakoztatni. Az expedíciós hadsereg elküldését azért is sürgette, mert a nyugati fronton tett látogatása során meggyőződött arról, hogy a marnei csata után mondotta Vilmos császár, de antantkörökben is ez volt a meggyőződés. Mikor a zord Kitchener brit főparancsnok 3 éves háborút jósolt, a szó szoros értelmében kinevelték pesszimisa felfogása miatt. Midőn azonban a háború véres folyama beleömlött az 1915. évbe is, a brit háborús kabinet két legillusztrisabb tagja, Lloyd George és Winston Churchill egyre inkább közeledtek Kitchener felfogásához és keresték a módot, miképpen lehetne a háborút gyors antantgyőzelemmel megrövidíteni. nincs már mód a német Schlieffentern végrehajtására, vagyis Franciaország lerohanására, Franciaország elleni „Blitzkrieg“-re s hogy a nyugati front állóháborúvá merevedik. Lloyd George elő is terjesztette 1915. év elején ezt a tervét a szövetségközi tanácsnak, azonban főleg a franciák ellenzésén meghiúsult. A franciákat ugyanis annyira hatalmában tartotta a német inváziótól való atavisztikus félelem, hogy ellene voltak az erők szétporlasztásának és a nyugati front gyengítésének. Mivel Lloyd George eredeti terve az egymilliós expedíciós hadsereg balkáni kiküldéséről meghiúsult, most már azt javasolta, hogy kisebb expedíciós hadsereget küldjenek a Balkánra az esetben, ha Görögország hajlandónak nyilatkoznék fegyveresen a szövetségesek oldalára állni. Ezt a tervet lord Kitchener is támogatta és e célra egy brit hadosztályt ajánlott fel. Ugyancsak egy hadosztály kiküldetésére vállalkozott a francia hadvezetőség is. Az antantbarát görög Venizeloszkormány hajlandónak is nyilatkozott az angol javaslat elfogadására, ezt azonban két feltételtől tette függővé: 1. Bulgária is a szövetségesek mellé áll vagy ha ezt nem sikerül elérni, 2. Románia siet Szerbia megsegítésére és ebben az esetben Bulgária semleges marad. nem az expedíciónak várható sikeréről, a közvélemény nyomása elől nem térhettek ki azok a katonai és tengerészeti szakértők sem, akik kezdettől fogva ellenezték és kalandos vállalkozásnak minősítették a Dardanellák ostromát és akik közül később Wilson angol vezérkari főnök azt írta emlékirataiban, hogy a Dardanella-expedíció miatt szét kellett volna verni Churchill fejét Gallipoli szikláin. Antant-baklövések 1915 februárjában került sor Churchill tervének végrehajtására. Február 25-én és 26-án bombázta először az antant-flotta Gallipoli félsziget török erődjeit. Már említettük, hogy egymagában ez a tény egyszerre antant-baráttá változtatta Görögországot és Bulgáriát. Az angol diplomácia és hadvezetőség azonban nem használta ki ezt a kedvező lélektani és katonai helyzetet. Amikor a diplomácia Athén és Szófia között hintázott, addig a hadvezetőség megelégedett magának a bombázásnak tényével épúgy, mint most Narviknál és kezdő akciót nem követték erélyesebb lépések, csak április hó folyamán, amidőn Sir Hamilton tábornok vezetése alatt az angol-francia expedíciós hadsereg partraszállt Gallipolinál. Ez a hosszú késedelmezés és tétovázás alkalmat adott a Gallipolit védő török hadseregnek arra, hogy beássa magát, muníciót szerezzen be és hogy az ósdi erődöket korszerű ütegekkel szereljék fel. A török védelem a legendás nevű Liman von Sanders német tábornok vezetése alatt így teljesen felkészülten várta az expedíciós hadsereg partraszállását és hősiesen védekezett. Bár Hamilton tábornok teljesen egyenrangú félnek bizonyult úgy vitézségben, mint vakmerőségben német ellenlábasához, azonban az angol katonák abban az időben még felkészületleneknek bizonyultak az árokharcot folytató és kézigránátokkal felszerelt törökökkel szemben. A partraszállás rengeteg antant-katonának életébe került. Augusztusban újabb partraszállást kíséreltek meg az angolok, azonban ezt visszaverték. Hamilton „My Diary“ című emlékiratában keserű vádat emel a londoni politikai és katonai vezetők dilettantizmusa, bűnös hanyagsága és súlyos mulasztásai miatt. Nem látták el ugyanis hadianyaggal, emberutánpótlással és a szó szoros értelmében veszni hagyták a gallipoli hadsereget. Ugyanakkor a német tengeralattjárók is elvégezték a Dardanellákban a maguk kötelességét és fenékbetúrtak néhány szövetséges csatahajót. Ennek ellenére 1915 októberében már-már sikerre vezetett a gallipoli expedíció, mert a muníciója kifogyóban volt. törökök Azonban Mackensen seregei és Bulgária beavatkozása ekkoriban tönkreverték a magára hagyott szerb hadsereget, amelynek megsegítését hiába sürgette Lloyd George, úgyhogy a központi hatalmak szabad utat nyertek Konstantinápolyig és segítségére siethettek a muníció hiányában szenvedő és erősen szorongatott gallipoli török védőseregnek. Most már teljesen kilátástalanná vált a Dardanella-vállalkozás, amelyről mindenki világosan látta, hogy az antant legnagyobb és legcsúfosabb világháborús kudarcaként ért véget. 1915 december 19-én elrendelték az expedíciós hadsereg visszavonulását. 1916 január 8-án már egy élő brit katona sem nőtt a Gallipoli-félszigeten, de annál több hősi halott, akik e vállalkozásnak áldozatául estek. Azóta rengeteget írtak a Dardanella-expedícióról. angol közvélemény A felháborodott akkor is bűnbakot követelt és a kormány kénytelen volt feláldozni a vállalkozás értelmi szerzőjét, Winston Churchillt, akinek távoznia kellett az admiralitás éléről. Azóta Churchillt felmentette a közvélemény könnyelmű és szubjektív vádja alól a történelem ítélőszéke és azokat marasztalta el, akik nem gondoskodtak arról, hogy a vállalkozást kellő eréllyel, halogatás, időveszteség nélkül és minden erőfeszítés kifejtése iw a. 1Sipo I. i Churchill és Skandinávia Versenyfutás Bulgáriáért Megindult most már a versenyfutás a német és az antant diplomácia között Bulgária megnyeréséért. Amikor a szövetségesek megkezdték a Dardanellák ostromát, Bulgáriában az antantbarát irányzat kerekedett felül s főleg az orosz diplomácia, befolyása alatt hajlandónak mutatkoztak megtámadni Konstantinápolyt az esetben, ha Bulgária számára biztosítják az Égei-tenger felé a kijáratot és visszakapja a második balkáni háborúban elvesztett Macedóniát és Dobrudzsát. Amidőn azonban kiderült, hogy a Callipoli-vállalkozás nem sikerült, Bulgária visszatáncolt és 1915 október 12-én a központi hatalmak oldalán avatkozott be a háborúba. Közben Görögországban is hangulatváltozás következett be, részben a németbarát Konstantin király (aki II. Vilmos sógora volt és a berlini katonai iskolában nevelkedett) németbarát állásfoglalása, részben pedig az antanthatalmaknak Szófiával való kacérkodása következtében 1915 februárjában a görögök visszautasították az antant oldalán való beavatkozást. Igaz, hogy egy hónap múlva ismét felajánlották, hogy az egész görög flotta és egy görög hadosztály kész részt venni a Dardanellák ostromában, azonban az előrehaladott bolgár tárgyalások és a cári kormány ellenzése miatt (ez utóbbi ugyanis attól tartott, hogyy a görögök elszedik az oroszok elől Konstantinápolyt) a görög ajánlatra nem adtak választ az angolok és a franciák. Mivel ilyenformán lehetetlenné vált Lloyd George mindkét balkáni expedíciós tervének végrehajtása, egyre inkább előtérbe nyomult a Dardanellák elleni ostrom terve. A tengerszorosok a világháborúban A tengerszorosokat ugyanis Törökország a háború kitörésekor lezárta. Ezáltal az orosz flotta a Fekete-tenger foglya lett. Mivel a balti tengeri bejáratot Oroszországhoz a németek zárták el, a mostani jeges tengeri orosz kikötők pedig még nem voltak kiépítve s főleg híre-hamva sem volt a Jegestenger partjait Szentpétervárral összekötő s csak 1916-ban a hadifoglyok által megépített Murmanvasútnak, az antant úgyszólván csak a távolkeleti Vladivosztokon keresztül tudta fenntartani az összeköttetést orosz szövetségesével. Az orosz szövetségesnek pedig nagy szüksége lett volna angol munícióra, Szerbiának, de Franciaországnak is az orosz hadsereg megszámlálhatatlan millióira. Ha sikerül a Dardanellákat áttörni, ez nemcsak annyit jelent, hogy Konstantinápoly az antant kezére jut, hogy az orosz gőzhenger számára megnyílik a balkáni és nyugati harctér, hogy angol hajók bőségesen szállíthatnak muníciót Odesszába, hanem Törökországot is sikerült volna elvágni a központi hatalmaktól. Ezért a Dardanella-akció rendkívül népszerű volt Angliában, az oroszok is mindent elkövettek, hogy Anglia rászánja magát erre az expedícióra és ebben leglelkesebb szövetségestársuk, a Dardanella-expedíció magvetője és fáradhatatlan propagálója, Winston Churchill, az admiralitás akkori első lordja lett. Mivel az egész közvéleményt meggyőzték a Dardanella-akció szükségességéről, óriási horderejűről és káprázatos képeket festettek az angol és francia nemzet ellen Magyar Nemzet Copyright by Magyar Nemzet (System: Sándor Mihály.) ammmwsmm ESŐKABÁT RAGLÁN (Áráh&m ÁS m Harisnyát, kesztyűt, úri és női fehérneműt, finom kötöttárut KS 0 13 KI a j’6 minőségek PftS RS ü mis Bt szaküzletéből i H fi MirőlRÁKÓCZI-ÖT 26 mMSEM ® V!., ANDRASSY-ÚT V.. SZÍ ISTVÁN-KRT íUmk ezüst-, kékrókák nercek, Merők fm & v!cS-uS,Lfélem.3. Tökéletes szehásu ingek nyakkendők, divatáruk Olcsó szabott árak Júnpiaft körút 22 Gyéntántházban K Rákóczi- H út 56 valódi és utánzat-ékszerek legolcsóbban kaphatók! &KCSS ram«-, gramofon-,ínrrnm tűrmoi Állandó hangszerkiállitás A UliyUlfit Címel _ Szabad bemenet. Olcsó árak! — Előnyös hangszercsere. HANGSZERPALOTA A&.üt * Szebb lesz a lakása ha függönyét nálam vásárolja! LŐWY ARTUR, Király-utca 15. Gitter stor. rojttal . . . . P 7.80 Gitter dupla-ágyteritő . . . P 13.80 üveg, porcenál! HanAe&ätnG&M, Rottenbiller-utoa 35 4 Szőnyeg, takaró, átvető, paplan, vászonáru stb. -J meglepő olcsón kapható ! Grünfeld Testvérek B4,víz £ 3 raj Nemzetközi Vásár Iparcsarnok 270 számú tülke