Magyar Nemzet, 1940. június (3. évfolyam, 119-121. szám)
1940-06-01 / 119. szám
Magyar Nemzet III. évf. 119. sz. Szombat FSzzerkesztó ELŐFIZETÉSI ÁRA I ÉVRE 36 P, FÉLÉVRE 1SP, NEGYEDÉVRE 9 P, 1 HÓNAPRA S P. EGYED SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL. VASÁRNAP 10 FILL. PETNŐ SÁNDOR 1940 június 1 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI U. 10. TELJEFON: 138-420* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65, TELEFON: 126-726* Az olasz kommay hivatalosan bejelentette az angol- olasz blokádtárgyalások végleges megszakítását Állandó német bombazápor között elhajózott Angliába százezer Flandriából visszavonult szövetséges katona — Hivatalos francia jelentés szerint Abbeville-t visszafoglalták a németektől — Spanyolország Gibraltár visszaadását követeli — A belga parlament egyhangúlag elítélte III. Lipót király lépését Egymilliós új hadsereget akar felállítani Roosevelt Gróf Teleki Pál miniszterelnök pénteki parlamenti nyilatkozata nemcsak fontos belpolitikai reformintézkedések bejelentését tartalmazta, hanem szoros kapcsolatban állt a külpolitikai helyzettel is. A miniszterelnök nyilatkozata mindenekelőtt leszögezte, hogy a magyar katonai intézkedések kizárólag elővigyázatossági rendszabályok. Hangsúlyozta, hogy ezeket az intézkedéseket a külföld megértéssel fogadta, mert odakinn is belátják, hogy elsősorban a nemzeti létfenntartás ösztönének parancsára történtek. Ugyanakkor az országban is, az egész nemzet megértette, hogy itt saját védelméről, biztonságáról van szó és ezért hazafias áldozatkészséggel vette tudomásul az intézkedéseket. A miniszterelnök nyilatkozatából kiderült, hogy Magyarország továbbra is hasznos hozzájárulással óhajtja előmozdítani a dunai és általában a délkeleteurópai béke ügyét. A bensőséges barátság hangján szólt hatalmas barátainknak a délkeleteurópai béke fenntartására irányuló szándékáról és elhatározottságáról. A nyilatkozat nem hagyott semmi kétértelműséget atekintetben sem, hogy Magyarország külpolitikája a béke és a baráti hűség elvein alapszik. Teleki Pál nyilatkozatának belpolitikai része a nagyvonalú szociális fejlődés távlatait tárta fel. A hadsereg megteremtése után a legelső és legnagyobb feladat e nyilatkozat szerint egészséges szociális viszonyok teremtése. Más szóval a materiális honvédelem mellett a kormányzat a szociális honvédelem kiépítését tartja legfontosabb kötelességének. Ahogy a magyar biztonság a honvédelem felkészültségén és korszerű színvonalán alapszik, éppúgy a magyar jövő egészséges alakulásának előfeltétele a rendezett, szélsőségektől mentes szociális helyzet. Hadsereget sem lehetett előteremteni anyagi áldozatok nélkül, a mindenki által óhajtott szociális egyensúly érdekében is a társadalom áldozatkészségének mozgósítására van szükség. Teleki Pál és kormánya kész elrendelni a társadalomnak ezt a szociális érdekű mozgósítását. Valamenynyiünk biztonsága és nyugalma követeli meg, hogy a társadalomnak ez a másik mozgósítása éppoly zavartalanul és éppúgy a hazafias áldozatkészség jegyében történjék meg, mint a zászlók alá való behívás. Külföldi vélemény a magyar katonai intézkedésekről A Teleki Pál által említett magyar katonai intézkedések még mindig élénken foglalkoztatják a külföldi sajtót. A Wilhelmstrasse hivatalos lapja, a Börsenzeitung, megállapítja, hogy két magyar hadtestnek és két további hadtest egyes részeinek, valamint a gépesített osztagoknak az utóbbi napokban végrehajtott gyakorlatszerű behívását rendben bonyolították le. A síkság és a hegyvidékek csapatait cserélik egymással, hogy kölcsönösen megfelelő terepismereteket szerezzenek. A Neue Zürcher Zeitung budapesti levelezője illetékes magyar helyen arról értesül, hogy a katonai intézkedések kizárólag a szokásos tavaszi gyakorlatok számára való behívásokra terjednek ki. Budapesten megállapítják, hogy a két hadtest mozgósítása a szomszéd államoknál teljes megértésre talált. A Magyar Távirati Iroda párizsi tudósítója szerint illetékes francia körökben lehetségesnek tartják, hogy Magyarország központi fekvésénél fogva balkáni bonyodalmak esetén az események középpontjába kerülhet. Ugyancsak az MTI tudósítója állapítja meg, hogy a francia diplomáciai és politikai körökben ma is osztatlan elismeréssel emlékeznek meg arról a nyugalomról, amellyel a magyar kormány s a mayar közvélemény a világeseményeket szemléli. A Quai d’Orsay lapja, a Temps budapesti tudósítója azt írja, hogy a magyar közvélemény álláspontja a háború kezdete óta úgyszólván nem változott. Úgy látja, hogy a magyarok nagy többsége mindaddig távol akarja magát tartani a háborútól, amíg arra lehetőség nyílik. „De meg kell írnunk azt is — írja tovább —, hogy egyesek úgy vélik, hogy Magyarország területi követelései csak akkor teljesülhetnek, ha az ország tevékenyen támogatja Németországot.“ Végül megemlíti hogy a magyar rádió a Berlinből eredő hírek mellett helyt ad a párizsi és londoni híreknek is. A szovjet A Neue Zürcher Zeitung budapesti levelezője a Magyarország és Szovjet-Oroszország közti viszonyról azt írja, hogy Budapesten semmit sem tudnak a balkáni sajtónak arról a híréről, hogy a szovjet sajtó nyilatkozatot tett Magyarország semlegességének tiszteletben tartásáról. Utalnak arra, hogy a legcsekélyebb alkalom sincs ilyen nyilatkozat tételére, mert a szovjetúnió a rendes kapcsolatok helyreállítása óta korrekt álláspontra helyezkedett Magyarország irányában. A pénteki nap folyamán először érkezett a jugoszláv fővárosba hivatalos minőségben szovjetdiplomata, Lavrentiev szófiai szovjetkövet személyében. Lavrentiev délben a jugoszláv külügyminiszter vendége volt. Markovics külügyminiszter sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy „különösen nagy örömére szolgál, hogy Jugoszláviában üdvözölheti a szovjetúnió első hivatalos képviselőjét s nagyon meg van elégedve a szovjet—jugoszláv egyezménnyel“. A szófiai szovjetkövet belgrádi tárgyalásai tulajdonképpen a moszkvai kereskedelmi szerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére vonatkoznak, azonban szóba került a szovjetorosz— jugoszláv diplomáciai viszony helyreállításának kérdése is. A szovjetdiplomácia fokozott tevékenységéhez tartozik még az a hír is, hogy Luktenoff helyettes hadügyi népbiztos ellenőrzőkörúton van a balti államokban állomásozó szovjet helyőrségeknél. Azandriai helyzet Flandriában tovább folyik az élet-halálharc. A United Press berlini jelentése szerint a német csapatok már csak azzal foglalkoznak, hogy megsemmisítsék a szövetséges haderők utolsó maradványait. Berlin szerint Flandriában már csak tisztogatásról van szó, úgyhogy az északi hadsereg nagy egységei szabadon állanak „más feladatok“ elvégzésére. A német fővárosban ebből arra következtetnek, hogy a Párizs és London ellen megindítandó villámháború küszöbön áll. Az Exchange Telegraph londoni jelentése szerint péntek délig több mint százezer brit, francia és belga katona szállt partra az angol kikötőkbn. A Dunkerque körüli területek elárasztását befejezték. A flandriai síkság több helyén a csatornák és zsilipek megnyitásával óriási mocsarak, támadtak. A szövetséges csapatok behajózása mesterséges köd védelme alatt történt. Ugyanakkor a levegőben gigászi légi harcok folytak az ellenfelek között. Az angol kikötőkben egyébként megrázó jelenetek játszódtak le a Külföldi Hírek londoni tudósítása szerint. Az angol katonák ronggyá tépett egyenruhában, sebesülten és a legnagyobb kimerültség állapotában szálltak partra. A csapatok behajózása csak a szövetségesek teljes tengeri és légi haderejének latbavetésével volt keresztülvihető, mert a német légi haderő szüntelenül bombázta a behajózó csapatokat. A francia hadvezetőség péntek délután hivatalosan bejelentette, hogy a francia csapatoknak sikerült visszafoglalniuk Abbeville városát. A belga parlament ülése A Magyarország című kormánylap jelentése szerint német részről kijelentették, hogy 111. Lipót belga királyt a németek hadifogolynak tekintik, mivel nem mint király, hanem mint a belga hadsereg főparancsnoka kapitulált. A belga parlament egyébként, az MTI jelentése szerint, a franciaországi Limogesban összeült. Az ülésen nem vettek részt a kommunista és a flamand nacionalista képviselők. Az ülés végén a képviselők és szenátorok határozati javaslatot fogadtak el, amelyben egyhangúlag elítélték III. Lipót király lépését és kijelentették, hogy ezért a történelem előtt a királynak kell viselnie a felelősséget. A továbbiakban a javaslat tisztelettel adózik az ország függetlenségéért elesett hősök emlékének, hódolattal szól a belga hadsereg hősies magatartásáról. Bizalmát nyilvánítja a belga ifjúság iránt, amely rövidesen szintén hadbavonul. A parlament közösséget vállal a belga kormánnyal, amely megállapította, hogy III. Lipót király jogi és erkölcsi okokból többé nem uralkodhatik. Mély rokonszenvvel emlékezik meg az ellenség uralma alá került honfitársakról és hangoztatja azt a szilárd eltökéltségét, hogy az országnak és gyarmatainak minden még rendelkezésre álló erejét a küzdelem folytatására használja fel. A harcot a szövetségesek oldalán mindaddig folytatják, amíg az országot fel nem szabadítják. Mélységes háláját nyilvánítja a szövetségesek iránt, akik Belgium hívó kérelmére az ország mentésére siettek. A határozati javaslatot a jelenlevő nyolcvankilenc képviselő és ötvennégy szenátor egyhangúlag szavazta meg. Olaszország A Semnalul című román lap zürichi jelentése szerint Mussolini vidéki birtokára utazott. Ezzel kapcsolatban utalnak arra, hogy valahányszor a Duce nagy elhatározások előtt áll, előbb néhány napra visszavonul vidéki birtokára. Ezúttal a Duce nagy elhatározásai június 1-ére várhatók, amely napra tudvalévően összehívták az olasz minisztertanácsot. Virginio Gauda, a Palazzo Chigi bizalmasa a Giornale d'Italiában rámutat arra, hogy Németország és Olaszország szolidaritása tökéletes. Az olasz magatartás miatt 1.300.000 francia és angol katona kénytelen tétlenül szemlélni azt a hatalmas csatát, amelynek az európai háború szemponjából döntő fontossága lesz. A Lavoro Fascista pénteki száma ismét vezércikket közöl Korzikáról és megállapítja, hogy Korzika olasz jellegét tagadni egyértelmű volna Szardínia és Elba szigetek olasz jellegének megtagadásával. A spanyol kérdés A földközitengeri helyzettel kapcsolatban egyre nagyobb figyelmet érdemel a spanyol sajtó hangjának váratlan megváltozása. A spanyol sajtó új hangjából arra lehet következtetni, hogy Spanyolország is egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy eddigi szigorú semlegességét felcserélje olasz I mintára a „non-belligerenza“, a Ára 10 fillér