Magyar Nemzet, 1940. július (3. évfolyam, 131-156. szám)
1940-07-02 / 131. szám
III. évf. 131. sz. Kedd ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 30 P, FÉLÉVRE 18 P, NEGYEDÉVRE 9 P, 1 HÓNAPRA 3 P, EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL., VASÁRNAP 20 FILL. Főszerkesztő PETHŐ SÁNDOR 1940 július 2 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI-U. HU TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST*, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65. TELEFON: 126-726* A román minisztertanács lemondott a múltévi angol-francia garanciáról Románia elismeri az új európai rendet — Graziani marsall lett a líbiai hadsereg főparancsnoka — Súlyos feszültség Szíriában és a Távol-Keleten — A japán hadsereg az idegen hatalmak befolyásának teljes kiküszöbölését követeli . Harcias rádióbeszédet mondott Chamberlain Budapesten hivatalosan cáfolják a magyar-román határincidensekről elterjedt bukaresti híreket A romániai viharzónából érkező jelentések szerint a helyzet ott még mindig tele van elektromos feszültséggel, azonban tárgyilagos megfigyelők a hét első napján valamivel enyhébbnek ítélték meg a helyzetet, mint a múlt hét végén. Az enyhülés okát azonban nem annyira a minden egyensúlyi helyzetéből kilendült román belpolitikában látják, mint inkább a magyar és a bolgár külpolitika józan és higgadt, felelősségteljes vonalvezetésében, olasz és német félhivatalos helyek félreérthetetlen közleményeiben, amelyekből kitűnik, hogy Magyarország és Bulgária számíthat a tengelyhatalmak hathatós támogatására és hogy Róma és Berlin az általuk tervbe vett európai rendezés egyik lényeges pontjának tették meg a magyar és bolgár követelések teljesítését. Cáfolat a határincidensekről Az Európaszerte széthullatott kósza hírek terjedését erősen megfékezte az az erélyes hangú budapesti hivatalos cáfolat, amely szerint a Bukarestből jelentett magyar—román határincidensek valótlanok. Hasonló cáfoló közleményt adott ki a Bolgár Távirati Iroda a Plevna körül lefolyt állítólagos bolgár —román határincidenssel kapcsolatban. Viszont állandóan érkeznek hírek Romániában lefolyt kommunista és antiszemita, valamint nacionalista zavargásokról. Amíg Galacban a kommunisták a szovjetuniót éltették, addig Kolozsvárott a nacionalista diákság a szovjetunió elleni háború mellett tüntetett, Bukarestben és több más városban pedig zsidóellenes tüntetések zajlottak le. A román belpolitikai helyzet még mindig tisztázatlan. Egy német forrásból származó jelentés szerint Gigurtu volt román külügyminiszter, aki a bukaresti Sturza-palotában leváltotta a nyugati tájékozódásét Gafencut és mint Göring marsall személyes ismerőse, németbarát külpolitikát kezdett, csak a külügyi tárca éléről távozott, megmaradt azonban államminiszternek. Igen nagy várakozással tekintenek a vasgárda vezérének, Sima professzornak a kormányban való tevékenysége elé. Sima ugyanis a Völkischer Beobachter jelentése szerint kihallgatást kért Károly királynál. Kihallgatása során Horia Sima javasolni fogja a királynak, változtassa meg a román külpolitika eddigi irántját s ha javaslatát nem veszik figyelembe, Sima és a vasgárda kivonul a kormányból. Az új román kormány felfogására rendkívül jellemző az a cikk, amelyet a Romania című félhivatalos lap írt. A kormány lapja mindenekelőtt megállapítja, hogy a besszarábiai és a bukovinai zsidóság levetette álarcát. A bukaresti zsidóság magatartása megtorlást válthat ki a románságból. A továbbiakban Angliát támadja a román kormánylap. ,,Nem felejtjük el, hogy Anglia célja: Németország petróleumellátásának megzavarása — írja a Romania. — Tisztán látjuk a célt: szétrombolni a román nyersolaj szállításának vonalát. Az első előkészített csapás nem sikerült, Románia nem üzent hadat szomszédjának. Hangsúlyozzuk, hogy ezt nem felejtjük könynyen.“ A cikkből kivehető, hogy Anglia számlájára írja a kormánylap azt a másik célt is, hogy Romániában belső zavart és polgárháborút idézzen fel. ,,Gyorsan vessenek véget ennek az őrületnek, mert Románia könnyen elveszítheti türelmét“ — üzeni Angliának a román félhivatalos. A cikket a következő sokat jelentő mondattal végzi: „Türelemre és nyugalomra van szükségünk annak a holnapnak érdekében, amely mint a végzet, feltartóztathatatlanul jön.“ A szovjet A szovjetunió romániai célját illetően bukaresti körökben kijelentették, bíznak abban, hogy a szovjetúnió nem lépi túl az ultimátumban megjelölt határvonalat. Teljesen alaptalannak tartják Bukarestben a külföldi sajtó ama híreit, amelyek szerint a szovjetnek messzebbmenő céljai vannak. Ezekről ír többek között — egy MTI— Reuter-jelentés szerint — Anglia vezető publicistája, Garunh, az Observer-ben. „A román kérdésnek még csak az elején vagyunk . .. Valószínűleg több felvonása és felvonásköre lesz. Oroszország tekintete távoli célokra irányul. A szovjetnek semmikép sem érdeke, hogy akár a jelenben, akár pedig később háborúba keveredjék. A Balkán sokkal veszedelmesebb talaj, mint a Baltikum“ — írja Garwin. Az amerikai lapok nagy része nem hiszi, hogy a szovjet előnyomulása a kijelölt határvonalon meg fog állni. A New York Times szerint a Balkán átformálása megkezdődött. A külföldi sajtó egy része azt hiszi, hogy a szovjetúnió mindenekelőtt hozzásegíti Bulgáriát a Dobrudzsához, de nemcsak Dél - Dobrudzsához, amelyet 1913-ban elvesztett, hanem az egész Dobrudzsához, úgyhogy Romániát ezáltal elvágnák a Fekete tengertől. A Duna bal torkolatán eszerint a szovjetúnió, a jobb torkolaton Bulgária helyezkednék el. Ugyanezek a külföldi hírforrások rámutatnak, hogy a világháború előtti orosz Balkánpolitika következetesen dolgozott egy feketetengerparti orosz —bolgár korridor érdekében. Ezt akkoriban történelmi és néprajzi alapon indokolták meg. Történelmi alapon azért, mert az eredeti román népi talaj a Havasalföldre és Moldvára terjedt ki és nem ért ki sohasem a tengerpartig. Csak a múlt század első évtizedeiben nyílt meg a tengerpart Románia számára, akkor is orosz protektorátus alatt. Néprajzi alapon azzal indokolták egy szláv korridor megteremtésének szükségességét, hogy Dobrudzsa lakosságának többségét, épúgy, mint Besszarábiáét, a nem román elem alkotta. Főleg bolgárok, törökök, tatárok és görögök laktak itt. A román elem csak később, mesterséges telepítés során szaporodott el, különösen akkor, amidőn Hohenzollern Károly fejedelem megvetette az alapját Konstanza tengeri kikötőjének. A cári politikának igazi bevallott célja azonban a korridor megteremtésével az lett volna, hogy szárazföldi hidat építsen a legnagyobb orosz álom, Isztanbul és a tengerszorosok felé. Érthető, hogy amidőn Sztálin revíziós politikája a pezsamói öböltől a karéliai félszigeten, a Baltikumon, a Bug, Pruth és Dnyeszter vonalán át le egész a Duna deltájáig megvalósította a nagypéteri testamentum irányelveit, sokat beszélnek a Balkánon a szovjetuniónak a Dardanellák felé irányuló esetleges további lépéseiről is. Ezzel kapcsolatban elevenítik fel a dobrudzsai szláv korridor régi tervét is. A szovjet ilyen felelőtlen vagy alap nélküli hírekkel nem törődve, gyors ütemben valósítja meg Besszarábia és Bukovina megszállását. Néhány napon belül Besszarábia negyvennégyezer négyzetkilométeres területévé a szovjetúnió egyik tekintélyes és sztratégiai szempontból rendkívül fontos önkormányzati köztársaságává fog átalakulni a hét és félezer négyzetkilométeres moldvai köztársaság, amelyet a szovjetúnió húsz évvel ezelőtt jelképesen teremtett meg, éppúgy, mint a karéliai köztársaságot, ezzel óhajtván kifejezni, hogy nem mondott le sem Besszarábiáról, sem pedig a karéliai félszigetről Románia lemond az angol-francia garanciáról Nagyfontosságú s az új helyzetnek megfelelő határozatot hozott a hétfő esti román minisztertanács. A Tatar csen elnökletével összeült minisztertanácson Argetoianu külügyminiszter beszámolt Besszarábia és Észak-Bukovina kiürítéséről. Ezután vázolta Románia jelenlegi külpolitikai irányvezetését, amely az új európai rendhez alkalmazkodik. E politika keretében lemond az április 13-án adott angol—francia szavatosságról. A minisztertanács egyhangúan hozzájárult Románia új külpolitikai irány vezetéséhez. Ez a rövid jelentés teljes szakítást jelent Románia és a nyugati hatalmak között. Kérdés most már, váljon Románia minden vonatkozásban magáévá teszi-e a tengelyhatalmaknak az új európai rend alapelveire vonatkozó felfogását és azt a tervezetét, amelyen belül a párizskörnyéki békeszerződések igazságtalanságait reparálni fogják. Ha Románia erre az álláspontra helyezkedik, úgy meg van adva a lehetősége a román kérdés békés elintézésének. A román határozat után már csak Görögország van angol—a francia szavatosság birtokában. Törökország ugyanis már kijelentette, hogy az ankarai szerződés második jegyzőkönyve értelmében nem látja fennforogni a casus foederist. Érdekesnek tartjuk e helyen felemlíteni, hogy a bolgár fővárosban erősen tartja magát az a hír, hogy Bulgária és Magyarország kívánságait a tengelyhatalmaknak egy esetleges római értekezletén fogják megvitatni. Az olasz sajtó egyébként is a legteljesebb elismerés hangján ír a magyar követelések jogosságáról. Bulgária Az olasz Stefani-iroda szerint Popov bolgár külügyminiszter újabb jelentést tett Borisz bolgár királynak. Szófiai politikai körökben hangoztatják, hogy a bolgár kormány magatartását valóságérzék és nyugalom jellemzi. Kiemelik, hogy Szófiában éppen úgy, mint Budapesten teljes bizalommal viseltetnek a római és berlini kormány politikája iránt. Egyébként Bulgária tovább mélyíti kapcsolatait a szovjetunióval, amit bizonyít az a tény. Ára 10 fillér