Magyar Nemzet, 1940. október (3. évfolyam, 207-233. szám)
1940-10-31 / 233. szám
CSÜTÖRTÖK, 1940 OKTÓBER 51. Magyar Nemzet Spectator: Kolozsvár, október Az erdélyi templom körül régi temető szunnyadoz s ezt nevezikCenteremnek. Kisebbségi múltúnkat olykor elbizakodottan templomnak látjuk, ezért halottainkat körötte, nagy cinteremben képzeljük el. Értékes halottunk elég sok volt e célra e kísérteties 22 év alali. A hivatalos számlálások burkolt kárörömmel közölgették, hogy a kisebbségi magyarság halálozási aránya mindinkább növekszik. S az orvosi jelentések meg-megemlítették, hogy főleg a szívbaj, a népi betegségek minden fajtája s az öngyilkosság pusztít közöttünk. Úgy látszik, mégis csak nehéz volt néha ez a kisebbségi élet... Most, halottak napja előtt, az idők fölnagyított lírájában erre az erdélyi cinteremre tengersok gondolat röpdös. Kopjafák megvilágosodnak s mi áhitatosan idézünk drága neveket. Viselőik most már nemcsak a „szülőföldben“ nyugosznak, hanem a „hazában“ is. 22 évig a hatalom előtt szülőföldnek neveztük, amit az hazának hitt. Engedjék meg, hogy a népes kisebbségi cinterem néhány lakójáról megemlékezzek. Legtöbbjére ráillik a római költő mondása: quisque eorum dux fieri potest, valahol vezérségre volt alkalmas. Voltak vértanúink, főleg a román Cintermünk megszállás első idejében. Később a börtönökben, mint csak nemrégen, néhány hónap előtt, mikor a temesvári összeesküvés szegény kis emberei közül hármat — hír szerint — halálra kínoztak. Vértanúink nevét nem ismerjük mind; hiányzott a lehetőség kinyomozásukra s így a kisebbségi történelemre hárul ez a kötelesség. De kettőnek nevét ideiktatjuk példaképpen, a kezdet és a vég idejéből. Dr. Apáthy István, a világhírű kolozsvári professzor és erdélyi főkormánybiztos emléke nem évülhet el. A román katonai hatalom 1919 első napjaiban elfogta, aztán többször halálra ítélte s csak a külföld közbelépésére kegyelmezett meg neki; ő aztán hosszú fellebbezés után mint cserefogoly, tönkretett szívével igyekezett utolérni a Szegedre bujdosó egyetemet, de ott hamarosan meghalt. A belvederei döntés után három napra egy szépséges ünnepdélután agyonlőtték Galiszter Gyula kolozsvári polgárt, amikor tüzes lelkesedéssel a magyar népőrségbe jelentkezett. A világháború a tartalékos tisztet, az orosz tábor a hadifoglyot, a kisebbségi élet az ide-oda hányódó tisztviselőt s az Ellenzék Estilapjának tréfás versíróját nem tudta elpusztítani, de megcselekedte a boldogító fordulat, amelynek örömei közt szinte titokban kellett eltemetnünk. gyobb halottja Kurucz Aladár, akit Erdély ma is gyászol. „Fekete kolostorba egyetlen komoly világsikerünk volt. A kisebbségi nemzedékek — egyformán — még többre becsülték szervező, irodalompolitikai, tehetségkutató, szerkesztői munkásságát, melyet előbb az Ellenzék irodalmi mellékletében, majd a Helikonban kifejtett. Ma diplomata és vezéri tehetsége hiányzik érezhetően; férfias bájának és szellemi előkelőségének nincs örököse. Utána bomlások és repedések mutatkoztak. A meghasonlonak sorában az egyik nagyon rokonszenves volt az idegenből jött, de teljesen kisebbségivé és erdélyivé áthasonult Szombati Szabó István lugosi pán, a Lavina-énekek művészi allegoristája. Miután kivált a hivatalos irodalmi szervezetekből, a szabad Irodalmi Rend egyike lett, majd végleg elnémult. Érdekes, hogy az első hősi korszakban, első fia keresztapjának az Erdélyi Irodalmi Társaságot hívta meg s egy írói küldöttség tartotta keresztvízre az újszülöttet. Az öregek természet szerint hulldogáltak. Már a román uralom első hónapjaiban halt meg a szép fehérhajú és édesszívű költő, Jekey Aladár, aki elsőnek ismerte el Ady lángeszét. Érthető, hogy nem bírta sokáig „az új időket“. Később következett a lelkes Benedek Elek, aki nem elment, hanem hazajött Erdélybe s miután kaláka-könyvkiadást indítványozott, szekerezni vitte a fiatal székely írói nemzedéket és ingyen szerkesztette a Cimborát, zokszó nélkül vonult háttérbe a Szépmíves Céh és Helikon elől, azután hirtelen, feleségével együtt, Philemon és Baucis módjára meghalt a baconi ősrögökön. Magyarországra vitte nagyon rövid nyugalomba szép lelkét, az Erdélybe települt Szabolcska Mihály, akit kisebbségi pörbe hurcoltak Nagyszebenije s így érthetőenvetette latba bölcs befolyását, amikor a magyar kisebbségi politikában belső ellentét támadt, a kölcsönös és szabad kibeszélés érdekében. Alig fordult be az öregkorba és alig pihent egy évig a kolozsvári református kollégium hosszú igazgatói székéből visszavonulva, máris egész Erdély részvétét megindítva halt meg a halk, szelíd, humoros Kovács Dezső novellista, hogy kövesse régi barátját és szoros irodalmi kortársát, Sebesi Samut. Sírja fölött színes kalotaszegi kopjafa mosolyog a házsongárdi temető történelmi hangulatába. Petres Kálmán, a kolozsvári Mariamim versíró igazgatója Párizsban, a finom és nagyműveltségű Dálnoki Nagy Lajos, volt alispán Aradon, Szabó Jenő, akit bozontos öccse állítólag az Elsodort falujának egyik alakjában örökített meg, fölhalmozott versei közt halt meg sivár vidéken. Sokat veszített a 22 év alatt az erősen lehanyatló erdélyi tudomány is. Nagy történészeink, dr. Márki Sándor és dr. Szádeczky Lajos, akik nagyon-nagyon igyekeztek itt maradni, az egyetem távozása után távozni kényszerültek és „Magyarországon“ haltak meg. Kartársaik és tanítványaik között is sok a halott. Dr. Karácsonyi János nagyváradi kanonok, a kiváló kritikai történész, dr. Gergely Samu, a Telekiek levéltárosa, volt egyetemi tanár, dr. Dékáni Kálmán, a Marosvásárhelyt letelepült egyetemi magántanár, Király Pál volt erzsébetvárosi igazgató, Csutak Vilmos sepsiszentgyörgyi múzeumot és kollégiumot igazgató nagyszerű szervező tehetségünk és elődje, László Ferenc, aki tulajdonkép vértanúhalált halt, mert szívszélhűdés érte, amikor román bizottság elé kellett állania nosztrifikálás céljából. A halott tudósok között „él“ Mailand Oszkár dévai tanár és etnográfus, dr. Szádeczky Gyula kolozsvári geológus, egyetemi tanár, dr. Járosi Dezső temesvári kanonok és zenetörténetíró, dr. Filep Gyula egyetemi magántanár és kolozsvári kórházigazgató, Seprődi János, Pálffi Márton és Borbély István kolozsvári tanárok és irodalomtörténetírók, Páter Béla, aki a gazdasági akadémia igazgatója volt Kolozsvárt s a gyógynövénytermelés terén nagy érdemeket szerzett, az agg dr. Békésy Károly kolozsvári egyetemi tanár, nemzetközi jogász, volt lapszerkesztő. Közvetlenül a belvederei döntés után halt meg az egyetem visszatérésére sóvárogva váró három volt magántanár: Konrádi Dániel orvos, Orient Gyula vegyész, Sz. Nagy Gyula matematikus, ez külön fájdalmú eset volt. És itt végül meg kell emlékeznünk az erdélyi tudomány lángeszű ígéretéről, sőt már jelentős beteljesedéséről, aki a román tudományos körök bámulatát is megnyerte, szinte a mesébe illő tudásaival, dr. Bitay Árpádról, a gyulafehérvári teológia tanáráról, aki a régi „Magyarságába sok Bissenicus álnevű cikket írt. Az erdélyi művészet is többször gyászruhát öltött. A korán nagy hírre jutott Gyárfás Jenő — a Tetemrehívás megfestője — meghasonlott lélekkel tért vissza székely szülőföldjére, hogy a magyar hálátlanság s az erdélyi értéktékozlás miatt füstölögve s remetéskedve a képek tengersokaságába merítse gyógyíthatatlan keserűségét és érthető embergyűlöletét. Őt, nem hívták vissza, öreg korában, mint Szinyei Mersét, de bizonyára vissza fogják hívni a Székelyföldről képeit. Csak nemrég halt meg a nagy és nemes Thorma János, aki a román uralom alatt a nagybányai festőiskola vezetéséből kiszorulva, nem tudott elmozdulni a magyar Barbizon romjai mellől s úri derűvel csak alkotott, egyre csak alkotott. Közbe szegény Nagy István LQUIS MVET francia filmremeke Rendezte: JEAN BOYER Zenéjét összeállítota: ABRAHAM PAL A film előtt a színpadon*, MISLEY ANNA tánccsoportja táncol Énekelj LENDVAY ANDOR Ma premier!4caia szabálytalan lángeszével Magyarországra szorult, hogy itt később elmeháborodottan pusztuljon el És eltemettük a legnagyobb színészt, az örök parasztot, a klasszikus Tiborcot, jó Szentgyörgyi Istvánt, aki kilencvenedik életévéig játszott, mert nyilván nem akart elmenni, amíg Erdély föl nem szabadul. Szülővárosában, Aradon temették el a rombadőlt kolozsvári színházat föltámasztó édes üdvöskét, Sólymoson Magdát, ki alig 27 éves korában fejezte be ragyogó pályáját. A kisebbségi politika halottjai n viharos kisebbségi politikának érthetően számos halottja van. A sort a Magyar Szövetség, majd egyesült Magyar Párt első elnöke, báró Jósika Samu, volt miniszter és főrendiházi elnök nyitotta meg. A protestáns Erdély eleinte félt a katolikus státus erélyes elnökétől, a tömeg az aulikus főúrtól, a bukaresti udvar az öntudatos kisebbségitől. De kitűnt, hogy ő inkább, mint utódai, teljesen megértené Erdély hagyományos lelkiismereti szabadságát és a nép felé, forduló törekvést, fölfelé pedig az őserdélyi diplomata-erényeket bírta kockáztatni. A második nagy halottunk volt, aki utána hasztalan törekedett az elnöki székre, bár Erdély legkitűnőbb agya volt s a balkáni cselszövények kivédésére a legalkalmasabb, a nagy városépítő dr. Bernády György, aki a román időkben is többször és egyedül bírta visszahódítani polgármesteri székét, anélkül, hogy képviselői megbízólevelét össze kellett volna tépnie. De érzékenykedő városa és pártja félretolta, mikor e sorok írójától megfogalmazott népi reformpolitikához csatlakozott. A másik pártra hamar követte a kitartó barát, a délceg és bűbájos Ugrón András, ki a világháború első szakaszában Erdély legfiatalabb főispánja volt. Legegyetemesebb gyász támadt Barabás Béláért, aki már történeti nevet hozott át a kisebbségi korba. A kuruc népszónok, az aradi tizenhárom istenítője, a delegáció első „ellenzéki elnöke14 tevékeny volt, öregen is: megszervezte az aradi magyar pártot és egy ideig Tordát képviselte a bukaresti törvényhozásban. Pótolhatatlan űr tátongott az aradi dr. Zima Tibor után, aki a román törvényhozás első magyar képviselői közt volt. Mert legkitűnőbb gazdasági közírónk és vezérünk lévén, mint volt kamarai főtitkárt, az ipari és kereskedelmi világ vakon követte őt, de a reformpolitikához való hajlandósága miatt hamarosan a második vonalba szorult. Dr. Váradi Aurél, a híres függetlenségi politikus és vezércikkíró hűségesen dolgozott a Magyar Pártban azon a helyen, amelyen előbb dr. Grandpierre Emil, a két első elnök alatt az Országos Magyar Párt ügyvezetője ült. Szívesen elkalandozott az irodalom terére is, — tőle származik a Pásztortűz neve — aztán elment Budapestre közigazgatási bírónak. írók, a szellem emberei Legjobban virágzott, így a legtöbb bimbó, gyümölcs, levél az erdélyi irodalom terebélyéről hullott le. „A halottak élén“ két ifjú jár: Balogh Endre, a marosvásárhelyi novellista és a dicsőszentmártoni Sipos Domokos, ez a szertelen tűzhányó módján elégett versíró. Korán elhullott a fiatalok legtöbbrétű és leghatásosabb nagy ígérete. Balázs Ferenc, a függetlenül gondolkozó unitárius pap, népszervező, újító, prózában és versben egyaránt magas és mély író. Az erdélyi költészet egyik legnagyobb képviselője, Dsida Jenő szintén fiatalon pusztult el, miután remek műfordítások iskoláján át líráját kinemesítette: utolsó verseiben már bároni tájakra jutott el s a Psalmus Hungaricusban önmaga fölé szárnyalt. Szinte a pálya kezdetén halt meg Kováts József és Kis-Kovács István. A középső nemzedék legna A JPG század vakmerő kalandorának izgalmas filmregénye PARIS... LONDON, RIO fényében Az ördögsziget borzalmas poklában BASIL BATH BONE VICTOR MC. TAGTEN SIGRID GURTE ROBERT CUMMINGS Rendezte: John Brahm. Forgalomb^jiozza: Modern Filmpremier mal C1TY40NNIA £á$a TM$ilíá táhténá t & VAchratíá&áí (MetroGold-wyn-Mayer-fihn) Magyar papok X papság máskor elöljár, most a cinterem idején hátul marad, hogy bezárja és megszentelje e nagy szellemek menetét. Már kezdetben és gyors egymásután halt meg gróf Széchenyi Miklós nagyváradi és dr. Boromissza Tibor szatmári püspök. Évekig tartó tárgyalások után egyesítették a két árva és csonka püspökségüket, de úgy, hogy az új magyar-sváb ellentétek martaléka legyen. Most is — tüneti jel — üresen várakozik. Korán meghalt két erélyes férfiú, ki az erdélyi magyar luteránusokat eltépte a szász konzisztoriális egyháztól és egy időre „szakadár“ püspökséget alapított. Báró Feilitsch Artur volt miniszter és főgondnok az egyik és a Magyarországra kiüldözött Kirchknopf Gusztáv aranyszájú kolozsvári pap a másik. Végül mégis sikerült a törvényes aradi luteránus szuperintendenciát kiverekedni és beléje ültetni Print Lajost, ezt a valóságos papi galambot, aki alig két hónapja halt meg 90 éves korában, mikor friss szellemmel hallgatott rádiót, mert már joggal várta, hogy egész Erdély fölszabadul. Sorba eltemette az erdélyi kisebbség azt a három nagy püspököt, aki a kezdet kezdetén kezet fogott a felekezetközi munkára és kisebbségi küzdelemre s így a felekezetek teljes békéjét munkálta végesvégig: Ferenc József unitárius, Nagy Károly református és grófMailáth Gusztáv római kat. püspök. Egyaránt nagy papok voltak és egyforma törhetetlen magyarok. Az egyik halk és szerény pátriárka, a másik erőteljes protestáló, aki kedve szerint jól akkor dolgozott, ha Luther módjára tele volt jogos haraggal s a harmadik, akit hívei már életében szentté avattak. De nem szabad hallgatnunk Hirschler József műtörténészről, a nagy kolozsvári Marianum alapítójáról, akinek csillaga kolozsvári plébániájáról a gyulafehérvári püspökség felé mutatott, csakhogy ezt a csillagot az emberek hálátlanul kioltották. Magasztos, szép és tanulságos ez a cinterem. Egy darab fönséges történelemnek eszményítője és feledtetője. De most, mámoros örömök és nyomasztó feladatok idején, a halálban a tevékeny életet képviseli s kényszerít tanításai teljes és hamisítatlan átvételére a reális szükségletek szellemében. De túl mindenen, adjuk halottak napján, a napsütéses erdélyi őszben, szíves készséggel, pazarul az egységes magyar elismerés, kegyelet és hála emlékezéseit e nemes és ragyogó sírhalmokra. Gondolat és érzés nem szorul közlekedési eszközökre és iránytűkre s ha akarjuk, megtalálják őket hamar és pontosan. A temető is boldog lehet, ha boldogok az élők. Versek halottak napjára (Adelaide Clapsey 1878—1914) Hárman Nevemben és Három Figyelj — A néma dolog: Száraz beteg a hangja, A hulló hó... napkelte elött, Mint Szellemek, ha lépnek. Az óra... s annak a szája, aki most A megdermedt falevél Meghalt, Lehull. Fordította: TEMPEFŐI 9 ELIT HOLLYWOODHARRY BAURB -■siakltáse