Magyar Nemzet, 1940. november (3. évfolyam, 234-257. szám)
1940-11-03 / 234. szám
Magyar Nemzet III. évfolyam, 23 4. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 86 P, FÉLÉVRE SSP, NEGYEDÉVRE 0 P, 1 HÓNAPRA 8 P, EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL, VASÁRNAP 20 FILL. Alapított« PETNŐ SAIDOR Vasárnap, 1940 november 3 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI U. 101. TELEFON: 128428® KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 6®. TELEFON: 126-726* Berlinben badarságnak minősítik a Törökországhoz intézett ultimátum hírét Papén Ankarából Bukaresten át Berlinbe utazott — men a török—angol szövetségről és a török— szovjet barátságról — USA hadihajók a középamerikai francia gyarmatok előtt — Szombatra virradó éjjel volt hetek óta a leghevesebb légi támadás London ellen . A görög főerő a Metaxas- vonal mögött még nem került érintkezésbe az olaszokkal Rómában cáfolják, hogy békésen is el lehet Intézni az olasz égbeng viszályt C Csütörtök reggel óta, amióta a Magyar Nemzet legutóbbi száma megjelent, vasárnapra virradó hajnalig három nap telt el, az események azonban ez alatt a három nap alatt sem zsúfolódtak össze annyira, mint máskor néha egy nap alatt. A harci eseményeket abban lehet összefoglalni, hogy szombatra virradó éjjel volt hetek óta a leghevesebb légi támadás London ellen, hogy angol repülők nyugatnémetországi városokat támadtak, közben tovább folytakaz olasz hadműveletek Görögországnak Albániával határos területén. Az olasz—görög harc a Kalamasz völgyében Janina irányában és a Pindosz magaslatain folyik, azt is jelentik, hogy a görög főerő a Metaxas-vonal mögött még nem került érintkezésbe az olaszokkal.■ Róma és Alhért Alig indult meg az olasz— görög háború, mindjárt híre járt, hogy a viszályt talán kiegyezéssel is el lehet intézni. Római MTI-jelentés szerint az angolok azt a hírt terjesztették, hogy Olaszország abban reménykedik, sikerül hamarosan békét kötnie Görögországgal és így vér nélkül oldhatja meg a görög kérdést. Olasz mértékadó helyen a leghatározottabban cáfolják, hogy az olasz— görög viszály rendezése bármilyen tárgyalással elérhető volna. A kompromisszumra való kilátást az Athénból érkező hírek is eloszlatják, Szófiában is úgy látják, hogy a legutóbbi három nap alatt Athén még makacsabbá vált. Az MTI belgrádi jelentése elmondja, hogy egész Görögországban folytatódnak a hazafias tüntetések s hogy görög mértékadó helyen azzal cáfolják a harc beszüntetésének lehetőségéről szóló híreket, hogy rámutatnak: a görög kormány Rómából visszahívta követét. Törökország A görög kérdés hátterében Törökország az egyik nagy kérdőjel. Inönü elnök pénteki parlamenti nyilatkozata azonban már az eddigi török nyilatkozatoknál jobban megvilágítja Törökország magatartását. Az elnök kijelentette, hogy Törökország ragaszkodik Angliával való szövetségéhez és hogy a török—szovjet viszonyt is a nehézségek időszaka után sikerült újra kifejezetten barátivá tenni. S ha ez a két közlés nem is volt meglepetés, arra sem világított rá, hogy voltaképpen milyen ponton kapcsolódhatik bele Törökország a háborúba. Ebből a szempontból a török elnök nyilatkozatának inkább az a része ad útbaigazítást amely azt mondja, hogy Törökország bolgár beavatkozás esetén szintén közbelépne, valamint az a mondat is figyelemreméltó, amely szerint Törökország senkinek sem engedi meg, hogy területét hadibázisként vagy átvonuló területként felhasználja. Egyébként itt említjük meg, hogy a Magyar Távirati Iroda berlini jelentése szerint német politikai körökben badarságnak minősítik azokat a híreket, amelyek szerint Törökországhoz Németország ultimátumot intézett volna. Minthogy pedig arról is szó volt az utóbbi időben, hogy a tengely erői az olasz Dodekanezoszról a francia Szírián át közelíthetnék meg az arab olajvidéket, idézzük a Német Távirati Irodának azt az isztanbuli hírét is, amely szerint a szíriai francia főbiztoság valótlannak minősíti a Hitler—Pétari-találkozóval kapcsolatban külföldön elterjedt híreket, így nem igaz, hogy Németország vagy Olaszország szíriai területeket száll meg katonai támaszpontok létesítésére. Bukaresti tudósítónk jelentése szerint mutatunk rá annak a hírnek cáfolatára is, amely szerint a szovjetunió százharmincnégy katonai repülőgépet küldött volna Görögországba. Ezt a hírt Moszkvában is és Athénban is megcáfolták. A Stefani különben megállapítja, hogy a török lapok továbbra is angolbarát politikát folytatnak és csak angol forrásból eredő híreket közölnek a görög csapatoknak az olaszokkal szemben elért állítólagos sikereiről, anélkül, hogy megmagyaráznák — teszi hozzá a Stefani —, mikép lehetséges az, hogy ezeknek a görög győzelmeknek mindig csak olasz előrenyomulás a következménye. Szófia és Belgrád A bolgárok továbbra is éreztetik, hogy a görög Tráciával kapcsolatos igényeiket fenntartják, hangoztatják azonban, hogy ezt nem katonai úton akarják elérni, így az NST szerint Inönü török elnöknek is azt felelik, hogy ha Törökországnak a háborúba való beavatkozása Bulgária magatartásától függ, akkor ez sohasem fog bekövetkezni, mert Bulgária nem fog rá okot adni. Egyébként a bolgár királynak tulajdonított külpolitikai szándékok körüli szófiai eszmecseréről szófiai tudósítónk telefonjelentése is beszámol. Belgrádban igen nagy nyomatékkal hangoztatják, hogy Jugoszlávia kiérdemelte a tengely elismerését. A turini Stampa is azt írja, hogy a jugoszláv vezető államférfiak politikai éleslátásról és realizmusról adnak tanúságot. Amerika Az Egyesült Államokban most folyik a finis a Roosevelt és Willie közti választási küzdelemben. Közben a kormány figyelme mégsem lankad el külpolitikai tekintetben, sőt talán éppen azért mutat fokozott aktivitást Roosevelt külügyi hivatala, hogy az amerikai közönség figyelmét még jobban ráirányítsa a külpolitikai helyzetre. Ez azért mutatkozott eddig is hatásos fogásnak Roosevelt részéről, mert hiszen éppen külpolitikai tekintetben áll fenn a legkisebb különbség az elnök és ellenjelöltje között. Az amerikai kormány legújabb lépése abban állott, hogy hadihajókat küldött a középamerikai francia birtokok elé. A Pétain —I, mm-kormány washingtoni nagykövete — nyilván ezekkel az amerikai flottamozdulatokkal kapcsolatban — csütörtökön az amerikai külügyminisztériumban megnyugtató kijelentéseket tett. Nyilatkozatának tartalmáról közelebbi jelentést nem kaptunk. Különben most már Mexikó is épít tengerészeti és légi támaszpontokat mind a Csendes-óceánon mind pedig az Atlanti-óceánra néző mexikói öböl mentén. Ezzel kapcsolatban Cardenas elnök kijelentette, hogy Mexikónak a nyugati félteke általános védelmi politikájában együtt kell működnie a többi amerikai országgal. Ez a nyilatkozat is mutatja, hogy a még tavaly is oly éles viszony az Egyesült Államok és Mexikó között, legalább is az Ázsiával és Európával kapcsolatos ügyekben, enyhült. A helyzetet jellemzi még az a hír, hogy az amerikai pénzügyminiszter szerint az angol kormány igen sok teherhajót rendelt az Egyesült Államokban és hogy az Angliában élő japánok hazautazása tovább folyik. Végül megemlítjük azt a newyorki Stefani-táviratot, amely szerint több lap megerősíti a hírt, hogy Willkie elnökké választása esetén is megmaradna helyén a jelenlegi külügyminiszter, Cordell Hull. Az első bécsi diöntés évfordulója Szombaton, november 2-án volt második évfordulója annak a napnak, amikor elhangzott az első bécsi döntőbírósági ítélet a Belvedere-palotában. Délután 6 órakor írta alá Joachim von Ribbentrop és gróf Ciano Galieazzo azt a hét pontból álló jegyzőkönyvet, amelyet azután este 9 órakor hirdettek ki. Ez az ítélet visszajuttatta a magyar állam kebelébe Kassát, Érsekújvárt, Lévát, Losoncot, Ungvárt és Munkácsot. A magyar revíziónak — az első, nyugatmagyarországi változtatás után— ezt a második lépését éppúgy a tengelynek köszönheti Magyarország, mint ahogyan ugyanazt mondhatjuk el a harmadik és a negyedik lépésről is, Kárpátalja visszaszerzéséről és a legutóbb elhangzott második bécsi döntőbírósági ítéletről. Most, az első bécsi döntés második évfordulóján meghatva lapoztuk fel a Magyar Nemzet két év előtti számát, amelynek első oldalán még Pethő Sándor üdvözölte a hozzánk akkor visszakerült területeket. Ara 20 fillér A magyar—román vegyes bizottság A Magyar Távirati Iroda jelenti: A bukaresti Orient Radio“ az alábbi közleményt adta ki: — A budapesti rádióállomás azt állította, hogy Gyárfás Elemér bír a romániai magyar kisebbség nevében a román kormánynak azt javasolta, hogy vegyes bizottságot létesítsenek a magyar területen maradt románokat és a Romániában maradt magyarokat érdeklő kérdések megoldására. A magyar rádióállomás hozzáfűzte, hogy Antonescu tábornok államvezető ezt a javaslatot elutasította. Ezekkel az állításokkal — mondja az „Orient Radio“ — a leghatározottabb cáfolatot szegezzük szembe. Magyar illetékes körök ebből a közleményből tudomásul veszik, hogy Antonescu tábornok állami vezető eredeti elutasító magatartását megváltoztatta és hogy most már semmi akadálya sincs annak, hogy Gyárfás Elemérnek a magyar—román megbékélést célzó javaslata megvalósuljon. Magyarországon érdeklődéssel várják, hogy a jelzett bizottság mikor fog ténylegesen megalakulni. Karat megindult Hitler és Pétai Párizsból jelenti a német Távirati Iroda. Laval külügyminiszter és helyettes miniszterelnök a párizsi sajtónak csütörtökön adott nyilatkozatában a többi között megállapította, hogy az első megbeszélések udvarias légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytak olyannyira, hogy azt a vereség napja után szokatlannak kell mondani. Még hosszú az út az összes fennálló kérdések szabályozásáig. Néhány nap alatt, de még néhány hét alatt sem lehetséges jóvátenni az összes károkat és eltüntetni a romokat, amelyeket a veszedelmesen megkezdett háború okozott. Kijelentene még, hogy a két összejövetel, amelyeken ,részivel, élénk emlékezetében fog maradni. angyin ilatkozni ! találkozásáról Amikor egymással szemben láttam állam Petőfi tábornagyot és Hitler Adolfot — mondotta Laval —, megértettem, hogy a két nemzet sorsát máskép lehet szabályozni, mint csatákkal. Franciaország a jövőben tudni fogja a módját, hogy védekezzek külföldi beavatkozások ellen és cselekedeteiért a felelősséget szabadon, egyedül vállalja. (MTI.) Genfből jelenti a kémet Távirati Iroda. A francia kormány a német megszálló csapatok ellátására, amiről a fegyverszüneli szerződés értelmében Franciaországnak kell gondoskodnia és amire eddig 50 milliárdot engedé lyelek, tíi'ah'd 16 miliárd frankos hitelt bocsátott rendelkezésre. (MTI.)