Magyar Nemzet, 1941. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
OB J Vo évfolyamr 26 * $ % am ELŐFIZETÉSI ARAD ÉVRE §6 P. FÉLÉVRE 2S ^ NEGYEDÉVRE ® P. fi HÓNAPRA S P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP CCS FILL, VASÁRNAP 20 FILU Alapított® PETHŐ SÁNDOR tmmBBtam Szombat» 1941 febru dir 1 SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST. VI, ARADI-U. ESK TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST^ VI, VILMOS CSÁSZÁR-ÚTCJ5. TELEFON: 28 726° A búvár hajóháború és Amerika szempontjából mérlegeli a világsajtó Hitler beszédét Az olasz sajtó nagy nyomatékkal emeli ki, hogy Hitler még erre az évre várja a győzelmes végkifejlést — London** ban úgy értelmezik Hitler beszédét, hogy amerikai hajókat is megtorpedóznának — A párizsi sajtó Laval restaurálását kívánja — Mit üzent Hitler Pétainnek? — Megkötötték a fegyverszünetet Indokína és Sziám között A nap hírei körülbelül három kérdés körül csoportosultak: a csütörtöki Hiller-beszédet kommentálták, magyarázták, jelentőségét találgatták, belőle jóslásokat akartak kihámozni, emellett a Berlin és Vichy közti viszony további súlyosodása állottelőtérben. A Hiller-beszéd visszhangja A világsajtó részletesen foglalkozik a Hitler-nyilatkozat külpolitikai részeivel. Általában úgy látják, hogy e fejtegetések súlypontja két vonatkozásban található meg: az egyik Amerikával áll kapcsolatban, a másik pedig azzal a bejelentéssel, hogy a háború még az idén befejeződik. Ami Amerikát illeti, a lapok mind azt állítják, hogy német hivatalos részről ezúttal először vettek tudomást arról a tényről, hogy az Egyesült Államok nyíltan Anglia mellett állnak s hogy Amerika tulajdonképpen már a beavatkozás állapotában van Éppen ezért Berlinben fontosnak tartják Hitlernek azt a kijelentését: aki azt hiszi, hogy segíthet Angliának, annak azt is tudnia kell, hogy a német tengeralattjárók minden hajót elsüllyesztenek, amely torpedócsövük elé kerül. A német sajtó hangjaiból ki kell emelni a Völkischer Beobachter és a Berliner Lokalanzeiger kommentárját Az előbbi szerint Hitler még sohasem volt ennyire öntudatos és ennyire biztos a németek kimeríthetetlen erejében. Az utóbbi pedig figyelemreméltónak tartja, hogy Hitler beszédében kerülte ellenfeleinek „értelmetlen, mesterséges optimizmusát“. — A Führer — így idézi a Német Távirati Iroda a Lokalanzeiger-t — nem ejtett ki egyetlen könnyelmű, hatalmaskodó szót sem és egyetlen olyan fennhéjázó kijelentést sem tett, mint amilyenekkel az angol politikusok hajtják naponta mélyebbre, a pusztulásba népüket. Az olasz sajtó nagy nyomattékkal mutat rá, hogy Hitler beszédéből kitűnik, a tengelyhatalmak még az idén győzelmesen befejezik a háborút. Gagda a Giornale d’Italiában azt mondja, kitörő örömmel fogadja az egész olasz nemzet, hogy még ez az év meg fogja hozni a győzelmes végkifejtést. A Tribuna berlini tudósítója szerint a német tengeralattjáróflotta és a német légierő olyan irtózatos erejű támadást fog intézni az angol tengeri, hajózás és az angol haditengerészet ellen, amely el fogja homályosítani az angolok 1917-es emlékeit, amikor Jellicoe tengernagy kijelentette, hogyha ez így folyt volna tovább, a háborút feltétlenül elvesztettük volna. Az olasz fővárosban a Hitlerbeszédben az is a legnagyobb figyelmet keltette, hogy a Führer nem akarja semilyen illúzióval áltatni népét és bízva a német nemzet politikai érettségében, nyíltan említést tett Amerika mind félreérthetetlenebb angolbarát politikájáról. A Gazzetta del Popolo rámutat, hogy az amerikai beavatkozás cseppet sem lenne váratlan. A moszkvai Pravda kommentár nélkül közli a fsitterbeszédről szóló táviratot. A Times a többi londoni lappal együtt azt mondja, Hitler beszéde minden eddigi nyilatkozatnál világosaban mutatja, hogy az angol és a német nép élet-halálharcot vív. Az NST szerint Londonban úgy értelmezik Hitler nyilatkozatát, hogy a búvárhajó-háború tavasszal példátlan arányokat fog ölteni és nem fogja kímélni adott esetben az amerikai hajókat sem, ha azok hadianyagot szállítanak Angliának Az Egyesült Államokban is hallani hasonló hangokat, ugyancsak az NST szerint George szenátor azt mondta, hogy a Hitler-beszéd, legalább is részben, az amerikai kongreszszus füleinek volt szánva. Hitler értésére akarta adni az amerikai szenátoroknak, hogy megtorpedóztatja az amerikai hadihajókat, ha azok Angliába induló hajókaravánokat fognak kísérni. A különféle sajtóhangok közül megemlítjük még a Basler Nachrichten nézetét, amely szerint az Anglia ellen megindítandó tavaszi akció nem hagyná szükségképpen érintetlenül a balkáni helyzetet. Nem látszik véletlennek, hogy a búvárhajó-háború fokozása bejelentésének másnapján Roosevelt nyilvánosságra hozatta, mi!Ilyen messzemenő kijelentésekkel fogadtak Amerikába érkeztekor Halifax nagykövetet. Az erről szóló jelentést alább közöljük, ehhez azonban még hozzá kell venni, hogy ugyanakkor az Egyesült Államok külügyminisztériuma kommünikét adott ki, amely közli a nyilvánossággal: az új angol nagykövet január 24-én átadta megbízólevelét Rooseveltnek, ebből az alkalomból az elnök biztosította lord Halifaxot: az Egyesült Államoknak elhatározott szándéka, hogy állandóan növekvő mértékben folytatja Anglia megsegítését. A Roosevelt-kormány reagálásának kell tekinteni azt a harmadik washingtoni hivatalos közleményt is, amely bejelenti: a londoni és berlini amerikai nagykövetség haditengerészeti attaséit jelentéstételre Washingtonba rendelték. Nyilvánvaló, hogy a két haditengerészeti attaséval a búvárhajóharc kérdéseiről óhajt tanácskozni az amerikai kormány. Egyébként a Roosevelt-féle felhatalmazási törvényjavaslatról már jelentettük, hogy azt a képviselőház külügyi bizottsága csütörtökön elfogadta. Most pótlólag azt is megtáviratozták, hogy tizenhét szóval nyolc ellenében történt a szavazás. A törvényjavaslat elfogadását azzal indokolták, hogy az ,,igen nagy fontosságú Amerika életbevágó érdekeinek és az amerikai civilizációnak a szempontjából. Azt is jelentik Washingtonból, hogy az Egyesült Államok ugyanolyan katonai szövetséget fognak kötni Mexikóval, mint amilyent legutóbb Kanadával írtak alá. Az Amerikai Egyesült Államok és a Mexikói Egyesült Államok közt tervezett katonai szövetség szövegét a Washingtonban székelő mexikói nagykövet csütörtökön repülőgépen magával vitte Mexico Citybe Pessglmlznmw Yfehyben Az NST szerint Vichyben pesszimizmus uralkodik annak az üzenetnek hatása alatt, amelyet Hitler küldött Pétainnek. A Führer ugyanis állítólag már válaszolt volna a marsall néhány héttel ezelőtt föltett kérdéseire, ezt a választ Párizsból telefonon közölték Pétainnel. Az NST szerint Hitler válaszát a marsallon és talán néhány munkatársán kívül senki sem ismeri még, de Vichyben tudni vélik, hogy a válasz rövid és részben igen éleshangú. Hozzáteszik azonban, hogy bármennyire súlyos ha Hitler válasza, mégsem tekinthető ultimátumnak. Berlinben is azt mondják, hogy a német—francia viszony romlik, de a német kormányban még nem alakult ki semilyen elhatározás Vichyvel szemben* Közben a Láváihoz hűző párizsi sajtó kifejezést ad annak ási óhajának, hogy a Párizs és Vichy közti ellentétet minél gyorsabban küszöböljék ki. A Párizsban megjelenő lapok azt óhajtják, hogy Pétain adjon részt a kormányzásban Laval nak. Hogy erről Pétain hogyan vélekedik, a kívülállók nem tudják. A párizsi Laval-csoport azonban annál inkább és annál sürgősebben szeretné valamilyen elhatározásra bírnia Pétaint, mert Párizsban is figyelemmel kísérik az afrikai helyzetet. a Balkánon A balkáni félszigettel kapcsolatban két említésre méltó kérdés merült föl, az esetleges görög béketárgyalásra. A görög kérdés békés likvidálásának lehetőségéről beszél az NST egyik belgrádi távirata. Eszerint görög béketárgyalásra lehet számítani. Nappali légi támadás London ellen Sumner Welles a háromhatalmi rendezésről New Yorkból jelenti a Német Távirati Iroda. Suner Welles külügyi államtitkár a newyorki egyetem jogászai előtt hosszabb külpolitikai beszédben síkra szállt az 1776. évi törvényjavaslat alkalmazása érdekében. Welles hangsúlyozta, hogy ennek a törvényjavaslatnak elfogadása időt ad azEgyesült Államoknak a fegyverkezésre és az egész amerikai földrésznek veszély elleni biztosítására. — Ez a veszély — mondotta Welles — Latin-Amerikát is fenyegeti abban az esetben, ha a tengelyhatalmak győznek. Az államtitkár a továbbiakban annak a véleményének adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok kormánya a legutóbbi nyolc évben megteremtette Latin-Amerikával az érdekközösséget, amit Roosevelt hivatalba lépése előtt nem tartottak megvalósíthatónak. A buenosairesi, limai, panamai és havanai értekezleteken ez a kontinentális szolidaritás csak megerősödött. Welles rámutatott, hogy az Egyesült Államok kormányának még nincs két óceánra elegendő flottája és mindaddig, amíg a csendesóceáni helyzet bizonytalansága miatt hajóhada legnagyobb részét a Csendesóceánon kénytelen tartani, az Atlantióceán biztonságát illetőleg rá van utalva az angol hajóhadra. Ezután Sumner Welles a hármas egyezmény hatalmai ellen kelt vilába. Véleménye szerint Németországnak az a szándéka, hogy a latin-amerikai országokat politikai és gazdasági nyomás alá helyezze. Az államtitkár Németországot és Japánt azzal vádolta meg, hogy Európát és a Távol Keletet illetőleg támadójellegű egyeduralmi szándékaik vannak. Kemény szavakban kelt síkra ama véleménye mellett, hogy a háromhatalmi egyezményben előrevetített új rend „a kőkorszak világrendje“ lenne, amely a modern kultúrát bukásra ítélné. (MTI.) Ára 10 fillér Milyen szavakkal fogadta Roosevelt Halifaxot Washingtonból jelenti a Német Távirati Iroda. A külügyminisztérium közleménye szerint Roosevelt lord Halifaxot megbízólevele átadása alkalmával január 24-én biztosította arról, hogy az Egyesült Államoknak elhatározott szándéka, hogy állandóan növekvő mértékben folytatja Anglia megsegítését. (MTI ) Washingtonból jelenti a KH. Csütörtökön késő éjjel Roosevelt elnök a sajtó képviselőivel közölte annak a beszélgetésnek részleteit, amelyet lord Halifax-al, az új washingtoni brit nagykövettel folytatott saját jachtján, az annapolisi kikötőben. Miután a lord Halifax-ot hozó Kína George The Fifth befutott a kikötőbe, az új angol nagykövet átment az elnök hajójára, ahol Roosevelt szívélyesen üdvözölte. Az elnök a következő szavakkal fordult hozzá: — Angliát és az Egyesült Államokat már régóta egybefűzik a vérség és barátság kötelékei Én bízom abban, nagykövet úr, hogy az ön jelenléte a két állam viszonyát és kapcsolatait csak erősíteni fogja. Boldog leszek, ha megadhatom önnek mindazt a segítséget, amiért ön idejött és amelyet hatalmamban van megadni. Biztosíthatom önt, hogy ugyanakkor az amerikai kormány tagjai és felelős vezetői mindent megtesznek az együttműködés érdekében. — Egyben biztosítani akarom önt arról — folytatta az elnök —, hogy az amerikai kormánynak az az eltökélt szándéka, hogy mindig növekvő mértékben küldjön fegyvert és lőszert az ön hazája számára. New Yorkból jelenti a KH. Az amerikai lapok feltűnő helyett közüik a Roosevelt elnök által közzétett üdvözlést, melyet az elnök Halifar megérkezésekor az új nagykövethez intézett. Valamennyi lap feltűnőinek találja, hogy az elnök ezt az elkésett közlést Hitler kancellár beszédének elhangzása után tette a sajtónak.