Magyar Nemzet, 1941. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-15 / 38. szám
SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR IS. Supka Jókai regényhőse, Jeromos, akiből zirci apát lett . A fehér barátok kolostora (ahogy a népnyelv hívja őket) hajránk egyik legnagyobb rengetegének közepén fekszik. A kolostor egészen modern stílben épült. Az északi szárnyát képező kathedrále nélkül magánúrilaknak volna nézhető. A hajdani kolostort, amelyet Imre királyunk építtetett, a török háború alatt leégették s kirabolták; egy portálé az úton s egy faragott pillér homlokrésze, amely most egy szobor alapjául szolgál, az egyedüli emlékek, amik a romokból megmaradtak ... A török pusztítás által elárvult kolostor roppant birtokait, mint rés nulliust a szomszéd ausztriai szerzetes rend provinciálisai foglalták el s két századon át tartották magukénak. A szerzet magyarországi tagjainak hosszú és kitartó küzdelmükbe került azt visszaszerezni, csak e század elején szabadították ki nyakukat a hűbériség járma alól... Ez a kolostor tanárokat nevel, akik az előhaladott tudományos képzettségben, a szabadelvű felfogásban, s a hazafias érzületben minden más felekezet tanáraival méltán versenyezhetnek. .Haladás, szabadevűség, hazafiúság, egy kolostorban szokatlan fogalom, de köztudomású, hogy így van ...“ Ezeket a sorokat nem valamely magyar egyháztörténetből vettük. Jókainak 1875-ben megjelent „Enyim, tied, övé“ regénye kezdődik ezzel a leírással, hogy nyomban utána belevesse magát a 48-as szabadságharc drámai gomolygásába. A leírt klastrom ugyanis a ciszterciek zirci otthona s ezek a ciszterek arról voltak nevezetesek, hogy a Honvédelmi Bizottmány első hívó szavára ők is kaszára kaptak, illetve a rend ócskaságtárából kiemelték a régi kovás puskákat s aztán a környékbeli nép élére állottak és segítettek a Dunántúlon szerezsánokat kiverni. Tomos múltjáról? Honnan vette számára az Áldorfay nevet? Nem szabad elfelejtenünk, hogy 1841—42-ben, amikor Jókai, meg az akkor már a középiskolás koron jócskán túljutott Petőfi Pápán végezte a hetedik és nyolcadik gimnáziumi osztályt, ugyanakkor a pápai gimnázium első és második osztályába járt Supka Antal is (aki csak később, a rendbe való belépésekor vette fel a Jeromos nevet). Tudjuk, hogy Jókai mennyire számon tartotta pápai konskolárisait, pláne, ha azok holmi jóféle regénytémának is ígérkeztek. Kerkápoly Károly, Orlai Petrich Soma, Kozma Sándor ebből a pápai időszakból kerültek bele maradandóan Jókai baráti körébe, így hát felfigyelt Jókai a gyerekhonvédből lett ciszterci papra. Annál is inkább, mert annak ekkoriban már országos híre volt és pedig mint tanárnak. Ne csodáljuk, hiszen ő tanította matematikára a régi Magyarország egyik legnagyobb számtani lángelméjét, Wekerle Sándort. S amikor 1879-ben Székesfehérvárott országos kiállítás volt s ott bemutatták a Supka Jeromos által szervezett tanyai iskolák statisztikáit, Trefort, a kultuszminiszter nyomban közbeszólt: — Ó, jól ismerem Supka Jeromos iskolarendszerét ... Jókai „Áldorfay Innocent“ néven hívja regényének hősét. Tudjuk, hogy a múlt században „áldor“-nak hívták nyelvújítási szóval a papot. Az „Áldorfay“ név tehát Jókainál olyasvalakit jelent, akinek családfáján sok volt a pap. Már most nemrégiben ugyanitt írtam 16. századi eleimről, Mártonról, Andrásról, akik luteránus papok valónak s akiket azóta még jónéhány pap követelt más krisztusi felekezetekben is. 1666-ban ugyanis, I. Leopold császár uralma alatt, amikor az ellenreformáció igen magas hullámokat vert, Pálffy Pál nádor özvegye, Khuen Franciska grófnő, ezeket a derék luteránus papokat elkergette a semmibe — a ,,cuius regio, eius religio“. korszaka volt ez! — s nyilván ekkoriban katolizáltak a Supkák is; de legkésőbb 1731-ben, amikor a papnak szánt, de utóbb kitűnő gazdává lett gróf Esterházy József Tatára hívta az első ottani Supkát, Györgyöt, hogy bevezesse az abaverést. (Ezekről a tatai abaverő Supkákról egyszer még majd külön kellene megemlékeznem!) Jókainál nyilván hallott Supka •Jeromos számos pap-őséről s ezért nevezte el „Áldorfay“-nak. Egyébként pedig magának Jeromosnak is volt néhány pap-rokon kortársa. Supka Márton, a devecseri pap, akinek hírét még ma is hirdeti a devecseri plébánia pincéjében egy díszesen faragott óriási , boroshordó feneke. Aztán meg Supka Béla, az aradi minoriták házfőnöke, akinek koncepciózus voltát hirdeti az általa építtetett minorita rendház Arad legszebb terén. Supka Jeromosnak a ciszterci rendbe való lépése a rend egy érdekes és drámai korszakával esett egybe, amelyre különben a nyilván jól informált Jókai is céloz regényének egyik fönt idézett részében. A magyar ciszterci rend ugyanis körülbelül 1854-ig az osztrák, heiligenkreuzi apátság állományához tartozott s éppen ekkoriban, a politikai abszolutizmus idején, az osztrák rend újabb erőfesztéseket tesz, hogy a zirci apátságot és annak birtokait még szorosabban fűzze az osztrák rendhez. Egy prágai bíboros-érseket bíz meg az Egyház azzal, hogy „rendet teremtsen“ a magyar ciszterek körül. A „rendcsinálás“ körülbelül abból áll, hogy ezentúl a magyar noviciusok Ausztriában tanuljanak teológiát; ha tanároknak készülnek, akkor Ausztriában végezzék az egyetemet s egyébként ne is nagyon készülgessenek tanároknak, mivel hogy ez a tanítórendi hivatás csak a magyar ciszterek sajátossága s a tanárkodás alapjában elvonja a rendtagokat az igazi rendi élettől! s egyáltalán helyezzék magukat az osztrák rendfőnökség impériuma alá. No már most ezek között az ötvenes-hatvanas évekbeli ciszterek között szép számmal akadtak negyvennyolcas „rebellisek“, mint Supka Jeromos is. Jó papok, jó tanárok, de jó magyarok is voltak, akiknek semmiképpen sem fért a fejébe, hogy a „rendi átszervezés“ címén miért kelljen ezt a közel ezer év óta fennálló magyar rendet elosztrákosítani. Hát ebből bizony alapos kis harc keletkezett — a ciszterek magyarságáért. A fiatalok kezdték meg a harcot. Osztrák rendházakba vitték őket teológiára. Hát erre mindjárt az első év végével egy csomó közülök kilépett a rendből azzal, hogy őt a nemzetisége miatt a többi teológus kicsúfolja, ők pedig nem hajlandók a magyarságukat prédára dobni, inkább kilépnek. Példájukat hamarosan az idősebbek is követték, elsősorban a székesfehérvári cisztergimnázium tanári kara (Supka Jeromos éppen ekkoriban itt tanárkodoa), amelynek igazgatója komoly memorandumot írt a prágai érsek úrnak s ebben az írásban szép hegedűszóban megmagyarázta, hogy a magyar ciszterek „sint ut sint, aut non sint“, hagyják őket békében, ők hívsége a papjai a£ egyházuknak, becsületes tagjai a rendjüknek, ne zaklassák őket holmi kicsinyes, középkori reglamokkal, karcerrel (mert az osztrák nyomásra Zircen még ilyet is be kellett rendezni, bár sorba használatba nem vették.). Évekig tartott ez a belső viasko-melás a ciszterek magyarságáért (rendkívül érdekes képet adott róla a rend mai historikusa, dr. Horváth Konstantin) s végső megoldását akkor lelte ez a harc, amikor 1879-ben az akkor mindössze 47 esztendős Supka Jeromost választották meg apáttá a magyar rendtagok. Láttuk: a magyar teológia és a magyar tanárképzés volt a régi ütközőpont. Supka Jeromos tehát elsősorban ezt a problémát oldotta meg, hogy minden további kétkedésnek elejét vegye, Budapestre helyezte át a rendi teológiát, hogy a rend tanárjelöltjei mindjárt a pesti egyetemet is látogathassák. Igen nagy súlyt helyezett a rendtagok tudományos képesítésére. Mintha csak ama régi, 16. századi Supka Menyhért példáját olvasnék, amikor Jeromos életéből azt tudjuk meg, hogy „magánúton is sokat tett, hogy a rend fiatal tagjai közül minél többen nyerjenek tudori oklevelet. A költségeket szívesen viselte a magáéból“, akárcsak háromszáz évvel korábban Menyhért uram. El is érte, hogy az ő apátsága idején a rend 98 áldozattagja közül 15 volt doktor s a ciszterci rendben volt hazánkban a legtöbb okleveles tanár. Nőágon unokaöccsét, Békés Remiget (aki majdan az apátságban is követte) ő biztatta a történetírásra s ő fedezte első könyvei kiadásának költségeit. Jeromos maga matematikafizikus volt. Mint tanár egy ízben majdnem áldozatául is esett tudományos szenvedélyének. Valamilyen kísérlet során égő foszfor hullott a kezére. Estére az orvos már le akarta a félkarját vágni. De a volt honvédtüzérrel nem lehetett olyan könnyen elbánni. Elkergette a felcsert s karja apránként csakugyan magától meggyógyult. Egy magyar Jókai a regény főalakjául beállít egy fiatal barátot, akinek ezt a krédót adja a szájába: — Hiszek az emberiségben, hiszek a hazámban, hiszek a mennyországban; remélem az elsőnek tökéletesülését, a másodiknak felvirágzását, a harmadiknak örök üdvét; szeretem a hármat együtt... Majd egy „árnyék" szólal meg a fiatal harcos mögött, amikor az már belekavarodott a vérontásba: — Te pedig egy lángész, aki a korszellemmel együtt haladtál s a tudomány egész csillagrendszerében ismered az utat. Te egy hatalmi pályának biztos diadalra hívott versenyzője, egy fényes névnek önteremtő örököse: egykor az optimales egyike, praelatus, felsőház tagja, egyházi fejedelem, öneszed, önérdemed erejénél fogva ... S most aztán ütközetről ütközetre kíséri Jókai a fiatal tüzérkatonát, akinek „fuvarosai már akkor nagy diadallal tértek vissza a nádasból. Összeszedtek valami száz puskát és tölténytartót, azon meg is osztoztak szépen. A novíciusok is kicserélték régiségtári fegyvereiket az újabb szerkezetű zsákmánnyal.“ S amikor az ifjú tüzér jelentést tesz merész hadi cselekményéről az őrnagynak, nap hitvallása az a következő dörgedelemmel fogadja: — Okosabb időkben az ilyen vállalkozásért önt főbelövetnék. Hanem a mostani zűrzavarban minden dicséretreméltó, ami sikerül. Én önt megjutalmazom, kinevezem nemzetőri századosnak. Ön háromszáz ember számára szerzett lőfegyvert: ez a legnagyobb nyereség. Most ezzel a háromszáz emberrel induljon el Székesfehérvár felé, ott tanyáz az ellenfélnek egy elszakadt dandára: ezerkétszáz ember. Menjen oda és fogja el őket!.. . így vezeti be a legnagyobb magyar mesemondó regényének főalakját a szabadságharc vérzivatarába. Később aztán elvégre azért regényíró Jókai — a szabadságharc befejezte után már eltér a ciszterci pap alakjától: már a nagy magyar emigránsok vonásaiba öltöztek, majd Teleki László, később Türr István köntösét húzza rá. Az előbbitől átveszi a végzetes császári audencia históriáját, az utóbbitól ama híres nótát, hogy „majd hoz neki puskát”. De az alapfigura, akire Jókai ezt a regényét felépítette, mégis Áldorfay Innocent, a cisztercita pap, a volt honvédtüzér. A huszesztendős tüzérkapitány Amikor a regény 1875-ben megjelent, mindenki tudta, hogy kulcsregény s hogy főalakja mögött valóban egy ciszterci pap rejtőzik, aki ezidőtájt valahol egy kis vidéki faluban lelkészkedett, de négy év múlva csodásan bevált rajta Jókai regényének jóslata: prelátus lett, felsőházi tag, egyházi fejedelem ... Ugyanis 1879-ben választotta meg az egyesített négy magyar ciszterci apátság apátjává Supka Jeromost, aki 48-ban mint fiatal diák, otthagyta az iskola padját, beállott tüzérnek, hirtelen nagy katonai karriert futott meg. Az összeomlás után aztán sokáig bujdosott. „Pesten jó emberek adtak kézről-kézre, nehogy az osztrák spiclik kezébe estek .szól az egykorú tudósítás. Végül megelégeli a fiú a bujdosást. Híre jár, hogy az akkori zirci apát, Villax Ferdinánd, aki a császár édesanyjának, a mindenható Zsófia főhercegnőnek bizalmasa, azt a kivételes kegyet szerezte meg, hogy a volt forradalmárok közül azokat, akik a rend tagjai, ő a saját hatáskörében büntethesse meg — rendszerint egytől öt évig tartó szigorított szerzetesélet és korlátozott mozgási lehetőség volt ez a büntetés, amelyet azonban az Bélelnek méltányos kezelése ugyancsak megenyhített —, mire hát a volt „lázadó“, Supka Jeromos, a húszesztendős volt tüzérkapitány, beáll a ciszterek közé. Honnan tudott Jókai Supka Je Kaszinózás pipaszó mellett Apáti jelszava ez volt: „Rexit amore“ (szeretettel kormányzott). S valóban az ő apátsága idején joviális, magyar úri hang uralkodott a rendben. Már szó sem volt azokról a régi mágnásallűrökről, amelyekkel a régibb osztrák apáturak valami fagyos hidegséget vittek bele a maguk és rendtársaik közötti érintkezésbe. Olvasom, hogy naponta a postabontás órája volt a nap legkedélyesebb időszaka. Ilyenkor a rendtársak pipaszó mellett kaszinóra gyülekeztek az apátúr szobájába és szivarfüst mellett beszélték meg a rendi ügyeket is, de még a napi eseményeket is. Történetírója így jellemzi: „Akik csak ismerték, szívesen emlékeznek viszsza a középmagas, szőke, szelíd, jó lelkű ciszterci főpapra.“ A falamon függő portréján engem főként szürkéskék szemének kifejezése fog meg. Évszázadok kromoszómái villannak fel bennük és siklanak tovább, talán további századokra. Amikor most ötven éve, 1891 februárjában, 59 éves korában elhúnyt, a sajtó ugyancsak hatalmas eulógiákat szentelt az emlékezetének. Ekkor támadt Ambrus Józsefnek az az ötlete, hogy a magyar paphonvédek negyvennyolcas viselt dolgait könyvben gyűjtse össze. A legmeghatóbb azonban egy névtelenül megjelent versezet volt, amelyeknek szerzője nyilván az apátnak valamelyik rendtársa lehetett ,Sim ferménél, hol szép tavasz virul és nincs ború az üdvnek hajnalán, hogy ott, ahol nagy szellemek Urunknak új dalt zengenek.“ Te is közöttük hív szolgája légy ... Supka Jeromos életét a magyar tanító-pap eszménye töltötte ki: pontosan ugyanaz az eszmény, amelyért a mohácsi vész századában élt elődje, Supka Menyhért küzdött. Holott okom van feltételezni,, hogy Jeromos nem ismerte háromszáz évvel korábban élt ősének életét. Úgy látszik, mégis csak van valami igazság a kromoszómák átöröklődésében ... Supka Géza 9 / o\ Vásároljon a forrásnál! jf ./É&Irst Ar odész ma' Magyarország egyetlen zongoragyára zongora és hangszerkeresk. rt. Budapest, VI . Fr/«énel-ki''.r’)! 43 (Royal) Vn.AGMÁRKÁS zongorák garanciával Kedvező fizetési felételek Kérjen díjmentes ajánlatot. 18 Legdrágábban veszek pensosüvegeket! 7-o£&foM i 423-401. 26 Biedermeier brevenc, székek, commode-ok, csillárok olcsó árban. Régiségbolt, Bank-utca 4. tilaszoéta, (kétm) jutányosan TANÍTJA festőművész Krusner u. 3. II. 25. Telefon 258-425. BAROKK VAGY I.IHDERMEIER STULL JÓKARBAN LEVŐ írórománós szakrény, amelynek középső része könyvszekrénynek használható megvételre keresek Ajánlatokat ! Ármegjelöléssel jeligére a kiadóba kéretnek. 282 Angolt, németet, franciát tanít nagy gyakorlattal külföldön élt angol rádióban szeretteit úrilány Külföldi lapok tudósítója- Keresk levelezés Kor epelleió Különórák egy pengőtől ... Kettőszázkilencven—százhatvannyolt ÉVTIZEDEK ÓTA Imperial flisehtvé FÉRJHEZ MENNE vidéki városban állásban lévő, komoly, intelligens úrileány. 38—13 közötti leépített tisztviselőhöz. ..Benősülhet angórafarntba" jeligén kiadóba. Bejelentésmentes, elsőrangú MAGYAR, NÉMET, FRANCIA levelei®, gépkő esetenkénti szerény díjazásért bármikor rendelkezésre áll. Tél 325-1 G:1.Kőbányán mai, 300 m2, 64.000.—, TÉGLAGYÁR Budapestnél 78.000.— gépekkel. Hajós. 421-164 ÓKERESZTÉNY Nő. középkorú, iparigazovánnyal, TÁRLAT vagy alkalmazást teere? szerény igényekkel Papp Irén, Siodor-tér 4, II. X Kemény- és iparigazolvánnyal UH. SZAKEMBER FINANSZTROZJVI, továbbá ízlep nélküli szénkereskedő társ.rj KERES. Ajánlatok: „Nagykereskedő“ jeligére Hausenstdacher, Dorottya utca & A XI. kerület társasházunkban egy és kettő szoba hallás, valamint garszonjegyezhetők Terv fel vítókdstás ÉPÍT It SÍ IRODÁBAN XI. Lenke-lf-r 8 2 ?tt*«a-szövffszéket használtat VENNÉK. Ajánlatokat továbbít „Szövőszék“ jeligével Leopold Gyula hirdető, Erzsébet-körút 39. BUDÁN, S-as autóbusz mentén 2 szoba-hallos KOMFORTOS LAKÁS ALBÉRLETBE ek.-tánnan bútorozva KIADÓ. Telefont 456-938, D. e. 8—10-ig, d. u. 3-6-ig IJ1UJU5 I-11U V. letben lévő 2-szobás, teljes kom LAKÁSOMAT, 1 szoba alkovo** 1 lakásra, belterületen. Jelige: „Fele vagy I. emelet“ kiadóba. I&8 Jan 73 k v pt & Yg as Saró V., Báthory-utca Egy is kétágyas melegvizes szobák, 5. Telefon: 126 019, központi fizéses, elsőrendű ellátással. &avi f© penguéhi r MiKAS Pál ÍRÓGÉPVÁLLALATANÁL, Vilmos császár út 17. T.: 117-582. Perzsaszőnyeget VESZEK! !„: 1S9-148 L*“*,TMgfJSs$551 BSKMnell és comb 1 kg 8.80 pengő 5 kg vételnél frankó szállítva. Goldberger Sámuel, Debrecen. Halkez 1. umioNsAG! SxoimanSenna rádirtfilm alátét formában Földi antenna nélkül kifogástalanul hozza a külföldi állomásokat (laszti Milánó szuper-rádiókhoz. Árat! P.ONÍFON Károly király-út 5. sz Teletop 227-9H 1929 IV te miatt elbocsátott tisztviselő bármilysit óisi vállalni) teréz-körut 25 I 8 illivénAzi BERENDEZÉSEK, asztalok. Mákok, sör ki mérők jég.-' 1. réti v n I.. e vileszkii zlih. tálak, tálcák, teáskannák, kerti bútorok nagy választékban: HEXNER, VIL, Király utca 25. la. Jonathánt szállítok 20 kg-os, töld csomagolású ládában 20 P-ért. Jóminőségű Jomathán, Balul, Sóvári, stb. vegyesen 15 P-ért, II. oszt. 11 P-ért a.b Kökényes, utánvéttel. Smilovics Antal gyüimölcskereskedő. Kökényes, Kárpátalja. KÉT HÁROM SZOBÁS. KÖZP. FÜTÉSES esetleg 1911 május 1-re kaphatók a budaluszi út és Pasaréti út között érült. Gábor Áron u ’—5 Nagyajtai utca 1. Lupény u 1—3 számú bérvillákban Ugyanott üzlethelyiségek és garageok kaphatók Villamos és autó- Intszmegárló a Gábor Áron utcánál Fillér u 2/1» alli házban a Retekutcánál) alacsony bérű üzlethelyiség kiadó Felvilágosítás: a házfelügyelőknél és V . Zoltán u 8 félemelet 1/s (Tel.: 128-619. dr. ^9 ^2 »« d u 40-ig______________________364 GYORSRENDSZERŰ, OLCSÓ INDULNAK kezdők és haladók számára. Felvilágosítás: 110-762. Képviseltei ***** tokaji márkás palackboraink eladására magas jutalékkal: Győr, Székesfehérvár Pécs, Szeged, Miskolc, Losonc rajonokra. Ajánlatok: „Tokaji“ jeligére a kiadóhivatalba. rovarirtó siem hatása egyedülálló, csótány, tuszin, hangya, stb terjedése ellen „FIXUM" Vegyipari Művek kft., Roitler Ferenc u. 56. Telefon: 291-816. legmagasabb árat fizetem Győződjön meg és hívjon SCHULTZ Népszínházutca 21. Telefon: 142 067. 157 Új-Lipótvárosban, nagy utcai szoba, bútorozva vagy bútorozatlanul központi fűtéssel, telefonnal 56 pengéért. I.: keltőszázkilencven százhatvanny de. ÜGYFELEM, Horváth Lajosné szül. Klímai , Katalin, mezőtúri (Szolnoki útfél) lakos megvolt. Farkas József és Farkas István mezőtúri lakosok tul.-i.id mát képezett. Mezőtúron a tiszaföldvári útfélen a 10-es kilométer, kőnél 361. szám alatt lévő ingatlanát melyen derátómalom és kocsmahenyiség van. Felhívom fentnevezett rhók. hitelezőit, hogy üzleti követelés. két Irodámban Mezőtúron, Kaszinón.. szám alatt február 20. napjának déli 12 óráig jelentsék be mert ez idő után jelentkező hitelzők kövelései mam lesznak figyelenbe ,,h • Mezőtúr. 1911 február 13. Dr Emil,mann Gábor ügyvéd, Mezőtúr. "