Magyar Nemzet, 1941. június (4. évfolyam, 124-145. szám)

1941-06-01 / 124. szám

évfolyam, 12­4B szám ELŐFIZETÉSI ÁRA 1 ÉVRE 38 P, FÉLÉVRE 13 F, NEGYEDÉVRE 9 P. 1 HÓNAPRA 3 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 10 FILL* VASÁRNAP 20 FILL. Alapította PETHŐ SÁNDOR V­asárnap, 1941 június 1 SZERKESZTŐSÉGI BUDAPEST, VI* ARADI-VI. II. TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI* VILMOS CSASZAR­OT 65. TELEFON: 126-726* Bárdossy László Rómába utazik Kréta telj­es elfoglalása rövid idő kérdése — Török katonai bizottság utazott Amerikába, hogy fegyve­reket vásároljon — Darlan Párizsban kalózoknak nevezte az angolokat — Huszonegy távollevő degaul­­listát halálra és életfogytiglani kényszerű u ok­ára ítéltek . Wynant londoni amerikai nagykövet rövid látogatásra az Egyesült Államokba érkezett A japán sajtó cáfolja az amerikai újsághíreket, hogy Washington és Tokió között megegyezés várható Bárdossy László külügymi­niszterré való kinevezése után tette meg bemutatkozó látoga­tását a német kormánynál s ezt nyomon követte volna az olasz kormánynál való bemu­tatkozó látogatása is, ha nem jöttek volna közbe a jugoszláv események, amelyeknek követ­keztében olaszországi útját kénytelen volt elhalasztani. Erre tehát csak most kerül sor, mikor Bárdossy már kibővített hatáskörében, kettős kormány­­minőségben, mint miniszter­­elnök és mint külügyminiszter látogatja meg az olasz kor­mányt. Ebből az alkalomból rá kell mutatni a régi magyar—olasz baráti kapcsolatokra, amelyek tudvalévően integráns részét al­kotják annak a viszonynak, amely Magyarország és a hár­mas paktum hatalmai között kialakult és az utóbbi időben jelentékenyen megerősödött és kifejlődött. Maga a magyar— olasz viszony is különös erőhöz­­jutott annak révén, hogy mind Budapestet, mind Rómát a leg­szorosabb szálak fűzik Berlin­hez. * Egyébként a napi esemé­nyekből azt kell kiemelni, hogy tokiói lapok cáfolják az ameri­kai sajtónak azt a hírét, amely szerint megegyezés állna küszö­bön az Egyesült Államok és Japán között. Az is különös figyelmet érdemel, hogy Darlan most már egészen angolellenes irányba fordult, annyira, hogy Párizsban a megszállt területi francia lapok főszerkesztői előtt tett nyilatkozatában az angolo­kat kalózoknak nevezte. Ezek után valóban semmi kétség sem lehet abban a tekintetben, hogy Darlan elfogadta de Brinon és l­aval irányát, sőt azt még to­vább is fejleszti Franciaország­nak az új kontinentális rendbe való feltétel nélküli beillesztésé­vel. Kréta teljes elfoglalása most már csak rövid idő kérdése, a brit­ csapatok a déli kikötőkben igyekeznek hajóra szállni. Irakot illetően pedig azt jelenti az XST Londonból, hogy az angol fővárosban szombaton délben azt a hírt közölték, hogy az angol csapatok reggel benyo­multak Bagdad külvárosaiba. Itt említjük meg a Bad. Tud­­nak azt az isztanbuli hírét, amely szerint a török hadügy­miniszter a parlamentben kö­zölte: egy török katonai bizott­ság elutazott Washingtonba, hogy tárgyaljon amerikai fegy­vereknek és hadianyagoknak Törökország számára való vá­sárlásáról. A­meri­ka Az Egyesült Államokban a kormány és a h­advezetőség to­vább folytatja olyan intézkedé­sek megtételét, amelyeknek egyik célja nyilvánvalóan az, hogy hozzászoktassa a háborús idegállapothoz az amerikai kö­zönséget. Így például a katona­ság körülzárt bizonyos erődít­ményeket, a forgalomból kikap­csolta a hozzájuk vezető utakat, stb. Az így fejlődő háborús hangulat hatása alatt számos vidéki városban egymásután mondják ki feloszlásukat az el­­szigetelődési szervezetek. Az angol—amerikai együtt­működéssel kapcsolatos az Egyesült Államok londoni nagy­követének, Wynant-nek haza­utazása. Wynant az Atlanti­­óceánon „átszökkenő“ Clipper repülőgépen szombaton meg is érkezett már New Yorkba. A népszerű diplomatát a repülő­téren nagy tömeg várta, az embereknek Wynant csak any­ucit mondott, reméli, hogy né­hány napon belül visszarepül Angliába a Flipperrel. Arról is beszélnek, hogy a nagykövet Churchill levelét vitte Roose­­veltnek. Az Egyesült Államok tenge­részeti lépéseiről csak két hírt kaptunk. Az egyik elmondja, most vált ismeretessé, hogy tizenhárom amerikai személy­­szállító hajót, összesen 200.000 tonna tartalommal, kivontak a kereskedelmi forgalomból és most segédcirkálókká és csapat­szállító hajókká alakítják át azokat. Az Associated Press pe­dig azt jelenti Washingtonból, hogy a Hood és a Bismarck csatájának hatása alatt ame­rikai haditengerészeti körök el­határozták a grönlandi támasz­pontok kiépítésének meggyorsí­tását. Dél-Grönland kormányzó­ját sürgősen Washingtonba kérték, hogy bevonják az ott meginduló tárgyalásokba. Az Egyesült Államok fővárosában haditengerészeti körök megerő­sítik azt a régebben elterjedt hírt, hogy Grönlandnak nagy szerepe lesz az Atlanti-óceán északi részén áthaladó hajók védelmében. Darlan Anglia ellen A f­r­a­ncia—an­gol—amerik­ai viszony tovább romlik. Az an­gol légi flotta megint bombázta a tuniszi Sfax kikötőt, közben hangzott el az a vichyi nyilat­kozat, amely a Sfax elleni első angol légi támadást nemzet­közi jog­ellenesnek mondotta, arra való hivatkozással, hogy az angol bombák nemcsak a tuniszi vizeken tartózkodó olasz hajót, hanem francia hajókat és kikötő-berendezéseket is el­találtak. Ezzel egyidejűen jött Lissza­bonból az a hír, hogy Weygand tábornok elrendelte az észak­afrikai francia gyarmatokon a légvédelem megerősítését. Ez az intézkedés megfelel a Bé­táii—Darlan-kormány félhiva­talos lapjaiban megjelent ama nyomatékos kijelentésnek, hogy Vichy el van szánva arra, hogy szembeszálljon minden angol akcióval. Az erre való eltökéltség a vichyi kormányban oly nagy, hogy a legújabb vichyi XST- jelentés szerint a Bétávi—Dor­­lan-kormány csapatai hadmű­veleteket kezdtek Közép-Afri­­kában a Csád-tó környékén de Gaulle csapat által meg­szállt francia gyarmati terüle­tek ellen. Egy Vichyben kiadott közlemény szerint a Bétávi- Darlan-kormány csapatai a Csád-tó nyugati partján elfog­laltak egy Navalmi nevű helyet, ahol most majd rádióállomást és repülőteret rendeznek be." Minthogy a de Gaulle-csapatok az angol haderőkkel működ­nek együtt, lehetséges, hogy Közép-Afrikában sor kerül az első szárazföldi összecsapásra a Béláin—Darlan-kormány csa­patai, és angol erők között. Ed­dig angol—francia katonai ösz­­szetűzés csak haditengerészeti és légi erők között történt, szá­razföldi erők még nem kerültek szembe egymással. Hogy ilyen fordulatnak mi lenne a követ­­kezménye a Vichy és London közti viszonyban, bajos meg­jósolni. Annyi azonban valószí­nűnek látszik, hogy Darlanék nem zárkóznának el esetleges francia—angol hadiállapot ki­látása elől. Erre mutat Darlan előbb már említett nyilatko­zata is. Pétain helyettese és a vichyi kormány adminisztratív feje ugyanis minden eddigi nyilat­kozatát meghaladó élességgel beszélt Angliáról. Azt mondotta, hogy Anglia sodorta háborúba Franciaországot és hogy Anglia akar uralkodó helyzetet terem­teni a maga számára. Anglia úgy cselekszik, mint a kalózok — mondotta Darlan, aki azt is kijelentette, hogy a vichy kormány nem fog meghajolni az angol erőszak előtt. Darlan tengernagy azt is kijelentette hogy Anglia szét akarja rom­bolni Franciaország tengeri ha­talmát s egyébként is olyan ki­jelentéseket tett, amelyekből vi­lágosan kitűnik a vichyi kor­mánynak az a komoly és átgon­­­dolt töre­kvése, hogy a francia­ közönséget Anglia ellen han­golja. Azt is kielentette Darlan: - Én úgy cselekszem, hogy Franciaország Európában és a­ világon ismét nagyhatalmi állást foglalhasson el. Darlan szellemében ír a Jour­nal is, amely azt mondja, hogy semmit sem adnak át Angliának harc nélkül, ez ellentétben állna becsületükkel. Vichy különben tovább foly­­tatja a degaullista mozgalom elleni akcióját, így például a­ clermontferrandi haditörvény­­­szék elé most ismét odavitté­k 21 degaullista tiszt és altiszt ügyét, ezúttal csupa távollevőét. Valamennyiüket elítélték at contumadiam, t­íz­en­n­égy­ü­k öt­ halálra, ötöt pedig életfogytig­­lani kényszermunkára. F­rancia—amerikai vonatkor­­ásban pedig ezt a hírt emel­­jük ki: — Francia sajtókörökben —* így jelenti az XST Vichyből —­ csodálkozást keltett az­ az Ame­rikából érkező jelentés, hogy három amerikai gépesített hadi­osztály egyikét , összevonják­ Borrom­eóban. Ez a sziget az­ Egyesült Államok birodalmának az a pontja, amely legközelebb­ esik Dakar nyugatafrikai fran­cia kikötőhöz. Ezt a csapat­­összevonást minden amerikai, tagadás ellenére, nyugtalanság­gal vették tudomásul Vichyben. Bárdossy miniszterelnök Ghiczy, Bartheldo és Ulein-Reviczky kíséretében Rómába utazik A Magyar Távirati Iroda jelenti: Bárdossy László magyar királyi miniszterelnök és külügyminiszter az olasz királyi kormány látogatására hétfőn, június 2-án este feleségével együtt Rómába utazik. Kíséretében lesznek: Ghyczy Jenő, Bartheldy Ti­bor, Ulein-Reviczky Antal rendkívüli követek és meghatalmazott minisz­terek, továbbá Újpétery Elemér követségi titkár. Miről tárgyal Bárdossy Rómában? Rómából jelenti a TP. Bárdossy László magyar miniszter­eln­ök és külügyminiszter küszöbön­­álló római látogatásával kapcsolatban hivatalos helyen kijelentették, hogy az utazás egyáltalán nem rendkívüli, az új miniszterelnök hivatalba lépése után csupán fel akarja venni a szemé­lyes kapcsolatokat az illetékes olasz hatóságokkal. A tárgyalások olyan kérdésekkel lesznek kapcsolatban, amelyek az új horvát állam meg-­­alakulása és határainak megállapít­­ása révén vetődtek fel. Ara 2© fillér ! Berlin: A német—francia fegyverszüneti egyezmény keretszerződés Berlinből jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Berlinben tartózkodó külföldi újságírók köreiben szombaton meg­világították a külügyminisztériumnak azt a néhány nappal ezelőtt tett meg­állapítását, hogy a Franciaországgal kötött fegyverszüneti szerződés keret­szerződés, amelyen belül további tár­gyalások lehetségesek. Külföldi hírlap­írók szombaton megkérdezték, hogy a fegyverszüneti szerződés milyen le­hetőségeket nyújt a Németország és Franciaország közötti együttműkö­désre.

Next