Magyar Nemzet, 1941. november (4. évfolyam, 250-274. szám)

1941-11-05 / 252. szám

6 Hősi munkával épül a vasút Szeretfalva és Déda között Dr. Varga József kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, dr. Atgyay Pál államtitkár és vitéz Horthy István államtitkár, MÁV-elnök kísé­retében a minisztérium és a MÁV több vezető tisztviselőjével együtt megtekintette a Szeretfalva és Déda között épülő vasútvonalat. Az új vasútvonal a határ által elválasztott székely körvasutat bekapcsolja a budapest—kolozsvár—besztercei fő­vonalba és ezzel igen nagy mérték­ben kiküszöböli a Székelyföld és az anyaország között ma még fennálló sok forgalmi nehézséget. Tavaly Észak-Erdély visszacsatolása a km - honvédség bámulatosan gyors teljesítménnyel, három hónap alatt megépítette Szászlekence és Kolozs­­vagyida között a 16 km hosszú kes­keny nyomtávú vasutat, amivel a ma­­rosvásárhely- kolozsnagyidai keskeny­­nyomtávú vasútvonalat bekapcsolta a besztercei fővonalba s ezzel a Kolozsvártól elvágott Marosvásárhely is vidéke áruforgalmát — ha átra­kodással is — nagymértékben meg­könnyítette. A nagyobbik feladat azonban a Székelyföld távolabbi vi­dékének bekapcsolása s ezt a célt szolgálja majd a Szeretfalva és Déda között most épülő 48 km hosszú grades nyomtávú vasútvonal. Az új vasútvonal őszid­ősze­rint az or­szág legnagyobbszabású építkezése, amely két éven át SOW munkást fog­­la­lkoztat. Az új vonalon két alagút épül. A kisebbik 496, a nagyobbik 930 méter hosszú. Ez­ az utóbbi mintegy 300 méterrel hosszabb a Kolozsvár előtt lévő alagútnál. Egész sor Úgynevezett műtárgy is épül az­ új vonalon: 12 nagyobb híd, 58 ki­sebb híd és 113 csőáteresztő, össze­sni kétmillió köbméter földet moz­gat meg az építkezés. A töltések vé­delmére 5000 méteren 0—10 méter mély talajszárító szivárgót kell épí­teni. Gondoskodni kell a vasútvonal­hoz tartozó állomási épületek, rak­tárak, fütőházak, lakóépületek és őrházak építéséről is s külön mun­kát jelentett a mérnökök és munká­juk elhelyezésére szolgáló barakkok —­­ valóságos kis községek — és há­rom ideiglenes csendőrlaktanya meg­építése. A vasútépítést több körülmény igen kedvezőtlenül befolyásolja. Agyagos, sáros a föld s ez csúszóssá teszi a talajt. A nagy alagút bejáratánál 50 m­éter hosszú talajcsúszás történt. Az­ agyagos, csúszós talaj miatt cső után mindig napokig szünetel a munka. A SzKHl munkás, a tisztviselők és a csendőrök élelmezésének bizto­sítására külön szervezetet kellett létesíteni. Az anyaggazdálkodás mai rend­szere mellett az anyagokat csak nagy nehézségek árán és hosszú utánjárás­sal sikerült biztosítani. Az­ élelem- és anyagszállítás lebonyolítása óriási feladat. Többszáz tehergépkocsi látja el ezt a szolgálatot. Az új vasút men­tén 50 km hosszúságban valósággal új közutat kellett építeni. Kétségtelen, hogy Európában alig épült új vasút­vonal, amelynél ilyen sok és nagy nehézséggel kell megküzdeni. Az épülő vasútvonal Szeretfalvától kissé délre elhatolva halad Monor­­falváig, a nagy alagútig, majd innen egyenes irányban fut Dédáig, hegyes­völgyes terepen és Monorfalváig kilo­méterenként átlag 12 métert emelke­dik. A nagy alagút közepére 225 mé­tert emelkedik a pálya, majd a közeli Dédáig körülbelül 100 métert esik. A kezdőszakasz Szeretfalvától Sagy­sajó községig 18 kilométeres hosszú­ságban karácsonyra készen lesz, közel négy kilométer hosszúságban már a sínek is le vannak fektetve. Az első, 18 kilométeres szakaszon azonnal meg is nyitják a vasúti forgalmat, de csak a továbbépítéshez szükséges anyagok szállítására. A két alagútnál állandóan folyik a munka, három nyolcórás műszakban. Egész külön kis falu épült a barakk­lakásokból és külön betongyár is. A nagy alagútnál a talpjárók — a tárnák alsó része, amelyekkel az alagútépítés komplikált műveletét megkezdik — 264 méter híján már átfúrták a 930 méter széles hegyet s januárban várják a nagy eseményt: a két oldalról hajlott tárók össze­találkozását. A nagy alagút, közel százméteres szakasza már teljesen el­készült. A kis alagútnál, amely Monor­­falvától kissé nyugatra fekszik, a kö­zel 500 méterből még 150 méter hosz­­szúságban hiányzik a talptáró a hegy teljes áttöréséhez. A miniszter, az államtitkár és a MÁV elnöke gépkocsin végigjárta az egész építtő vasútvonalat. A szemleút befejeztével a dédai végállomáson megtekintették a csaknem kész új nagy állomásépületet és a székely körvasútba csatlakozó kitérő- és vá­gányépítkezéseket. A szemleúton a szükséges felvilágosításokat Kováts Alajos miniszteri osztálytanácsos, valamint Pick­ Cézár MÁV műszaki főtanácsos, a vasútépítés helyszíni vezetője adta meg. A minisztert a helyszíni szemlére elkísérte gróf Bethlen Béla Beszterce-Naszód vár­megye főispánja és Mikó László Maros Torda vármegye főispánja is. ! Fájdalomtól megtört szívvel Jelentjük, h­ogy forrón szeretett, drága jó édesanyánk, ön Kléber Miksáné sziil. ilosciifrld Sarolta angyali türelemmel viselt hosszú szenvedés után nemes lelkét­­ visz­i id­e a Teremtőjének. Utolsó útjára november 5-én, szerdán déli 12 órakor kísérjük a rákoskeresztúri új köztemető­ben. Budapest, 1911 november 4. Klaber Imre, Kléber József, Mah­er László, Moher Jolán gyermekei; Maher Imréné szül. Len Panni menye, dr. Heves István veje. Bírói és ügyészi kinevezések A kormányzó az igazságügyminisz­­t­er előterjesztésére dr. Iványi Lajos budapesti ítélőtáblás bírót a buda­pesti Ítélőtáblához tanácselnökké, dr. J.gerri Kálmán sajószentpéteri járás­­bírósági elnököt a nagyváradi, dr. Várady-Brenner Alajos nyugalmazott budapesti ítélőtáblás bírót, dr. Maki­é László budapesti büntető, dr. Hatvany László budapesti és dr. Téglás István budapesti büntető törvényszéki bírá­kat a budapesti Ítélőtáblához furákká, d dr. Lukács Iván makói járási­ról a balmm­urti járásbíróság, dr. Paksi Ist­ván nagyváradi ügyészt a szatmár­németi ügyészség, dr. Kiss Aladár újpesti járási­ról a mezőtúri, dr. Bányai Lajos kaposvári törvényszéki bírót a nagyatádi, dr. Matuska Mi­hály székesfehérvári törvényszéki bí­rót a rétsági és dr. Bernáth Zoltán nyíregyházi ügyvédet a fehérgyar­­mati járásbíróság elnökévé, dr. Sradvay Sándor szamosujvári járás­­bírósági megbízott bírót a szamos­­ujvári és dr. I­óvay Imre nagykőrösi ügyvédet ,a székelyudvarhelyi járás­bírósághoz alelnökké, dr. Dobsa Fe­rmne gyöngyösi ügyvédet a sepsiszent­györgyi és dr. vitéz Csaba Gyula nyíregyházi ügyvédet a zilahi tör­vényszékhez tanácselnökké, d­r. Mann Ervin veszprémi ügyészt a budapesti törvényszékhez bíróvá, dr. Csoma Lajos dunaver­sel­járásbírót az Ipoly­sági ügyészséghez ügyésszé, dr. Ott­ Endre budapesti törvényszéki titkárt az­ újpesti, dr. Szabó László nyíregy­házi járásbírósági titkárt a nyíregy­házi és dr. Gabonyi Endre kincstári jogügyi igazgatósági titkárt a buda­pesti központi járásbírósághoz járás­­bírókká, dr. Vörös Imre pestvidéki törvényszéki titkárt a székelyudvar­helyi törvényszékhez bíróvá, dr. Csóka Sándor budapesti büntető járásbíró­sági titkárt a budapesti központi já­rásbírósághoz járásbíróvá, ifjabb dr. Szolnok Jenő nagyváradi törvény­­széki titkárt a nagyváradi ügyészség­hez ügyésszé, dr. Tóth István pécsi járásbírósági titkárt a szentlőrinci já­rásbírósághoz járásbíróvá, dr. Zemp­lén Elemér budapesti büntető tör­vényszéki titkárt a budapesti ügyész­séghez ügyésszé, dr. Váry Béla pest­vidéki törvényszéki titkárt a gödöllői járásbírósághoz járásbíróvá, dr. Illyés Gábor nyíregyházi törvényszéki tit­kárt a debreceni ügyészséghez ügyésszé, dr. Csajáglai István tapolcai járásbíróssági titkárt a komárom­­­városi járásbírósághoz járásbíróvá, dr. Kurdi János kalocsai törvény­széki titkárt a kalocsai ügyészséghez ügyésszé, dr. Ottó Károly pestvidéki törvényszéki titkárt a kecskeméti já­rásbírósághoz járásbíróvá, dr. Benkő József szombathelyi törvényszéki tit­kárt a szombathelyi törvényszékhez bíróvá, ifjabb dr. Barabásy István budapesti büntető járásbírósági titkárt a szolnoki és dr. Hermann Imre szé­kesfehérvári törvényszéki titkárt a székesfehérvári járásbírósághoz, járás­­bírákká, dr. Tóth István budapesti törvényszéki titkárt a veszprémi ügyészséghez ügyésszé, dr. Rácz Zol­tán budapesti központi járásbírósági titkárt a ráckevei, dr. Vida Sándor zalaegerszegi törvényszéki titkárt a komárom-óvárosi, dr. Tóth Dezső kecskeméti járásbírósági titkárt a d­éxi, dr. Vép­i Sándor kecskeméti törvényszéki titkárt a székely­udvar­helyi és d­r. Pálinkás Sándor ceglédi járásbírósági jegyzőt a cieglédi járás­bírósághoz járásbírákká, dr. Jón Fe­renc zalaegerszegi járásbírósági jegy­zőt a beregszászi törvényszékhez bíróvá, dr. Tibor István komárom­­óvárosi járásbírósági jegyzőt a duna­­szerdahelyi, dr. Singer t­erem­ nyíregy­házi törvényszéki jegyzőt a nagy- Som­kuti, dr. Schweiz Elemér buda­pesti ügyvédet a nagybányai és dr. - Magyar Nemzet _ SZERDA, 1941 NOVEMBER 5. Tapalaga József zsibói járásbírósági megbízott bírót a zsibói járásbíró­sághoz járásbírákká, dr. Sahin Tóth Rafael kiskunfélegyházi ügyvédet a nagyváradi ügyészséghez ügyésszé, dr. Pákh János máramarosszigeti ügyvé­det a máramarosszigeti járásbíróság­hoz járásbíróvá, dr. Tóth Gyula szé­kesfehérvári ügyvédet a kassai ügyészséghez ügyésszé, dr. Antal Sándor jászberényi ügyvédet a besz­tercei, dr. L­rbancsik Ernő pestszent­­erzsébeti ügyvédet a gyergyószent­­miklósi, dr. Kemenes Miklós pest­szentlőrinci ügyvédet a beregszászi, dr. Feczkó Iván jászberényi ügyvédet a kunszentmártoni, dr. Csuka Lajos hajdúnánási ügyvédet a szikszói, dr. Gyódi István pécsi ügyvédet a mo­hácsi, dr. Perendi József jánosházi ügyvédet a tasnádi és dr. Pigniczky Endre szentesi ügyvédet a gyomai járásbírósághoz járásbírákká kine­vezte, végül dr. Skultéty Tivadar huszti járásbírónak a járásbírósági elnöki címet adományozta. (MTI.) Pest megye közgyűlése Pest vármegye közigazgatási bizott­sága kedden ülést tartott. A gyengél­kedő főispán helyett vitéz Endre László alispán elnökölt. Az alispán megnyitó beszédében megemlékezett a keleten folyó sorsdöntő események­ről. A győzelem eredményeihez ne­künk is hozzá kell járulnunk — hangoztatta az alispán — nemcsak azzal, hogy a véres küzdelemben fiaink is ott vannak, de azon túl is. Vigyáznunk kell elsősorban arra, hogy egyfelől a lakosság nyugalmát a jó és türelmes közigazgatással, a közellátás minél tökéletesebbé tételé­vel, az árak egyensúlyban tartásával, a kiadott törvényes rendelkezéseknek mindenki részéről egyformán meg­követelt betartásával és a szükséges büntetéseknek drákói szigorral való alkalmazásával s minden eszközzel biztosítsuk és megóvjuk. Másfelől vi­gyáznunk kell arra, hogy ezt az úgy­nevezett belső arcvonalat az 1918-as módszerekhez hasonlóan meg ne in­gassák. Az alispán kifogásolja, hogy a hentesek nem képesek hízott ser­tést vásárolni és a vásárlási igazol­ványoknak sokszor igen jelentős száma fel­használatlanul marad. Beretyás János a csizmahiányról beszélt. Gróf Kernes János munkás­­kamarák felállítását sürgette. Bala­toni Farkas János ellenezte, hogy a budapestkörnyéki községeket a fő­városhoz csatolják. Az alispán vála­szában kijelentette, hogy eljár a lábbeli elrejtők ellen. Véleménye sze­rint fel kell oszlatni a szociál­demokrata szakszervezetet. Zenei hírek * Az Operabarátok előadása. Ked­den, az Operabarátok előadásán el­hangzott ..Bohéméletű főékessége a kiváló férfinégyesből kiragyogó Pa­takigi Kálmán volt. Sokszor méltatott nemes művészete a legkiválóbb olasz énekstílust állította elénk. A vendég­szereplő Caniglia Mária, Mimi szere­pében kimagasló képességei ellenére sem nyújtott teljes illúziót és őszin­tén megvalljuk, hogy a magas han­gok finomságai és a hangzásbiztosság terén többet vártunk. Emlékezve Dobroven túlfűtött és színekben tob­zódó „Bohémélet“-előadására, tárgyi­lagosan megállapítjuk, hogy a pontos Ferencsik nem esik ebbe a hibába. Szeretnénk azonban, ha a művészek szabadabban énekelhetnének és nem fenyegetné őket a zenekari feddés veszélye. Az Operabarátok kulturális szempontból igen fontos és hézag­pótló előadásainak nagyon örülünk. Igen helyes, hogy időközönként a külföldi művészek szereplését elősegí­tik, hiszen ennek nemcsak művészi, hanem nagy nevelő jelentősége is van. Sajnáljuk azonban, hogy a je­lentős társadalmi erőt reprezentáló operabarátok csak a reprodukáló művészetet honorálják. Nagyfontos­ságúnak tartanánk, ha másik égető kulturális kérdésünk iránt, a múlt egyes jelentős egyesületeihez ha­sonlóan, megértést tanúsítanának. Pályadíjakat tűznének ki magyar operákra, szerzőink műveinek elő­adásával és a magyar bemutatók szorgalmazásával ösztönöznék tehet­ségeinket. Általunk ism­eretlen művek ügyében nem foglalhatunk állást, de itt van pl­ Kodály, aki megcsinálta a magyar opera előszobáját. Miért nem tesznek meg mindent abban az irány­ban, hogy Kodály Zoltán megírja azt az­ operát, amit tőle várunk? (G. N­.) ★ S­ózsavölgyi hangversenyei. Ma: Lászlóffy—Stefániái 2 zongora* est. Vigadó, 8. Ma: Puccini­esi Városi Színház, fél 8. Caniglia, l’ataky, Filharmonikus Zenekar, Kal­lónk Jegyek Rózsavölgyinél, esti pénztárnál. Holnap: Komor zenekari estje, Zenéak, 8. Egy Magyarországon is gyakori szembetegség új gyógymódját találta meg egy debreceni szemész Debrecen, november (A ,,Magyar Nemzet“ tudósítójától.) A debreceni szemklinika egy fiatal magántanára, dr. Miklós Andor, igen használható új gyógymódot talált fel az ulcus serpens, ennek az agrárországokban és így hazánkban is igen gyakori szembetegség, a szaruhártyafekély gyógyítására. Miklós Andor a következőkben is­mertette új gyógymódját: — Az ulcus serpens-t fertőzés út­ján kapja meg a földműves, a gazda­ember, főleg aratáskor, csépléskor, amikor könnyen búzaszem, török kerül a szembe. Ilyenkor azt mondja a gazda: „Megszűrt a kalász" és nem törődik a jelentéktelennek látszó sé­rüléssel. Nemsokára azonban heves fájdalmai lesznek, borogatások nem használnak és nagynehezen szak­orvoshoz megy a beteg. — Ekkor azonban már rendszerint késő van. Az ulcus serpens rend­kívül hamar terjed és 24—48 óra alatt a szaruhártyát teljesen ellepi. Eddig ilyenkor tanácstalanul állott az or­vos a beteg és megtámadott szeme előtt. A régi eljárás, amely elsősor­ban dezinficiáló szereket használt, csak igen hamar orvos elé kerülő esetekben tudott némi eredményeket felmutatni. Előhaladottabb esetben már segíteni nem tudott a konzerva­tív eljárás. Elmondta dr. Miklós Andor, hogy reménytelen esetben megpróbálkozott egy újabb eljárással: megkísérelte a totális fedést, vagyis a szem kötő­hártyájának lekötésével az ultus tel­jes lefedését. Néhány varrattal le­kötötte a fekély fölötti kötőhártyát és az elért eredmény valóban bámu­latos volt. Néhány nap múlva fel­szedve a varratokat, azt találta, hogy a fekély helyén szép, tiszta heg van. Ezentúl több esetben is kipróbálta a totális fedést alkalmazni és az min­denütt olyan kiválóan bevált, hogy azóta is állandóan ezt az új gyógy­módot alkalmazza az előforduló ulcus­ eset­eknél. Ami fő előnye az új gyógymódnak, az az, hogy tiszta hegeket ad a fe­kély helyén, úgyhogy a látás semmit vagy csak igen kis mértékben gyön­gül. Ezzel szemben a régi módszer­nél a látás szinte teljes mértékben elveszett a tisztátalan, erős hegek következtében. Dr. Miklós Andor ez­ríj gyógymód­ját most mutatta be a debreceni or­vosegyesületben, ahol melegen ünne­pelték a fiatal szemészt, akinek ez a — tekintve, hogy Magyarországon igen gyakran előford­uló betegség gyógyításáról van szó — magyar szempontból is értékes felfedezése a debreceni szemklinika jóhírnevét csak növelni fogja. Dr. Miklós Andor ez­etz gyógy­módot a közeljövőben a külföldi szaksajtóban is ismertetni fojtja és ennek alapján minden remény meg­van arra, hogy a debreceni szem­klinika új gyógyászati módszere el­fogadásra és alkalmazásra talál a külföldi klinikákon is. Gazdasági hírek Átszervezték az Országos Közellátási Hivatalt Győrffy-Bengyel Sándor közellátás­­ü­gyi miniszter központi irányítás alá helyezte az Országos Közellátási Hi­vatalt, hogy a közellátási szervek a lehető leggyorsabban intézhessék a közellátással kapcsolatos ügyek meg­oldását. Az átszervezett Országos Közellátási Hivatal két részre tagozódik: a köz­ellátási politika és a készletek elosz­lása Lossonczy István államtitkár felügyelete alá tartozik, az árhivatal Rozváczy Lajos államtitkár vezetése alatt működik. Az Országos Közellátási Hivatal szerveinek elhelyezkedése a követ­kező: Közélelmezési és takarmányozási fő­osztály, termény- és takarmány­ügyek, Hunyadi János­ út 1. I. emelet 4. Állati termékek főosztálya, hús-, zsír- és zsiradékügyek, tej, tejtermé­kek, tojás- és baromfiügyek. Föld­művelésügyi minisztérium I. és II. emelet. Igénybevételi és gazdaságok ellátási főosztálya: Tőzsdeépület Ipari ellátási főosztály, ruházati, háztartási, tüzelő- és világítóanyagok, cukor és egyéb ipari anyagok ügyei: Széchenyi-rakpart II. /V­. emelet. Jegykiosztó: Földművelésügyi mi­nisztérium l. emelet. Közellátási rendészet: Széchenyi­­rakpart 3. Az Árhivatal elhelyezése: VI., hagy­mező-u­tra 1. A Kereskedelmi Hivatal a köz­­ellátásügyi miniszter felügyelete alatt működik és kizárólag külkereskedelmi ügyekkel foglalkozik. Györffy-Bengyel Sándor közellátás­­ügyi miniszter előzetes bejelentés alapján fogad magánfeleket, hétfőn, szerdán, pénteken 12—13 óra között. Lossonczy István államtitkár előze­tes bejelentés alapján magánfeleket fogad kedden, szerdán 12—13 óra között. Rozváczy Lajos államtitkár előzetes bejelentés alapján fogad magánfeleket. Az Országos Közellátási Hivatalban felek fogadása hétköznapokon kizáró­lag 12-13 óra, szombaton 11-12 óra között. Újra megnyílt a Magyar Bank szabadkai fiókja A Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. 1906 óta affiliációt, majd fiókot tar­tott fenn Szabadkán, mely annak­idején jelentős tényezője volt a Dél­vidék hiteléletének. A megszállás ideje alatt 1923-ban a fiók megszüntette működését. Az intézet most a fiók régi helyiségeiben, Kossuth­ utca 4. szám alatt újra megnyitotta szabad­kai fiókját, mely a bankü­zlet minden ágával foglalkozik. A fiók vezetésével Bónis Simont, a szabadkai Közgazda­sági Bank eddigi fiókigazgatóját bíz­ták meg. A földadó kivetése Erdélyben A visszatért keleti és erdélyi or­szágrészekben a kataszteri birtokévek rendbehozatalához körülbelül 2—3 esztendő szükséges. Mivel kellő számú tényleges tisztviselő nem áll rendel­kezésre, a gyorsabb feldolgozás érde­kében hozzáértő nyugdíjazott köz­­alkalmazottakat kellett behívni. A földödés pontos kivetését termé­szetesen késleltetik a hiányzó katasz­teri munkálatok és azok pótlásáig a földadót a birtokosok által bemon­dott területi adatok alapján csak az 1913 január 1-én érvényben volt kataszteri tiszta jövedelmi átlagok számbavétele mellett lehetett kivetni. Az árvízkárosultak a kár mérvéhez képest a megfelelő adóelegendésben részesültek. Gebhardt Domonkos jubileuma. A Biztosító Intézetek Országos Szövet­ségének keddi közgyűlésén a bizto­­sító magánvállalatok ünnepelték meg Gebhardt Domonkosnak, a BIOSZ el­ nökének 49 éves jubileumát. A biz­tosító magánvállalatok felügyelő ha­tóságát dr. Rechner József miniszteri tanácsos képviselte, aki méltatta Geb­hardt Domonkos érdemeit. A bizto­sító vállalatok szerencsekívánatait Erhardt Dezső, az Adria Biztosító Társulat ügyvezető igazgatója tolmá­csolta. A jubiláló Gebhardt Domon­kost a fővárosból és az ország min­den részéből is sokan keresték fel jókívánságaikkal. Rokonai, barátai és mindazok, akik orvosi tudásának és ember­barát, nemes szivének olyan sokat köszönhetnek, megren­dülve közük, hogy dr. mmn Károly volt népfelkeki főorvos, ny. OTI- és székesfővárosi sze­retet házi főorvos, a Ferenc József rend lo­vagk­ereszt­jé­­nek, a II. o. Vöröskereszt ti ad­­ék­él­m­­é­nyes kit­üntet­é­sé­­nek és a szász kir. Albrecht­­rend I. o. lovagkeresztjének, stb. tulajdonosa h­­relemm­el viselt hosszas szen­vedés után hétfőn, november 3-án délutátt elhunyt. A Megboldogultat a rákos­keresztúri temetében­ fogjuk szerdán, november 5-én déli 8/1­ órakor utolsó uljsír­i elkísérni. Emlékét kegyelettel őrizzük! Budapest, 1941 november 4.

Next