Magyar Nemzet, 1941. december (4. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-02 / 275. szám
tv. évfolyam, 275. szám Kedd, 1941 december % Magyar Nemzet ELŐFIZETÉSI ARADÉVRE 37 50 P. FÉLÉVRE 1800P, Alapította SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 50. NEGYEDÉVRE 9 30 P. I HÓNAPRA 8 20 P. EGYES n rvi || A Ä A 1%] HAH TELEFON: 128 428® KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL. VASÁRNAP 24 FILL. I . I HU S A | 11 |J O K VI, VILMOS CSÁSZÁR ÚT 6& TELEFON: 12® 720® Pétain és Darlan hosszabb megbeszélést •Folytatott a Féringgel Tokió az amerikai feltételeket csak tárgyalási alapnak fogadja el Japán fontosnak tartja a csendesóceáni békét, ezért tovább kíván tárgyalni WashingtonnalA japán, amerikai és brit fioktamvadulatok a Távol-Keleten — Moszkva körül a német támadás tért nyert — Észak-Afrikából brit támadások visszaverését jelentik — Göbbels Rómában A japán kormány, úgy látszik, már elhatározásra jutott, hogy mit felel az amerikai feltételeket tartalmazó jegyzékre, egyelőre azonban nem tudjuk, hogy a japán választ átnyújtották-e már Washingtonban. Tartalmára azonban következtetni lehet a japán félhivatalos Domeiirodának alább ismertetett kommünikéjéből s ennek alapján nagyobbnak látjuk az amerikai —japán kiegyezés lehetőségét, mint szombaton, pedig akkor sem voltunk ebben a tekintetben határozottan pesszimisták. Másik nagy eseménye a hét elejének, hogy Pétain és Darlan Vichyből átutazott megszállt területre, hogy ott egy német személyiséggel találkozzanak, lehetséges, hogy közben ez a megbeszélés le is folyt, csak még nem jött róla hír. Az előzetes vichyi jelentések mindenesetre arra mutatnak, hogy a Berlin és Vichy közti együttműködés további kiterjesztése várható, bár pillanatnyilag beavatottabb helyeken sehol sem jósolják a német—francia fegyverszünetnek békeszerződéssel való helyettesítését és hozzáteszik, hogy amíg ez nem történik meg, Vichy nem is csatlakozhatnék az antikomintern paktumhoz. Figyelemreméltó még külpolitikai szempontból a finn marsall lapunk más helyén közölt napiparancsa. Eszerint a finn seregek nemsokára elérik az eléjük kitűzött célokat. Az európai újjászervezésre pedig az a hír vonatkozik, amely arról szól, hogy az olasz kormány Montenegróban kormányzóságot létesít. Berlin és Róma A két tengelyhatalom fővárosában elhangzott általános és elvi jelentőségű kijelentések közül a következőket emeljük ki: Berlini illetékes hely közlése szerint mértékadó német körök a japán-amerikai tárgyalással és az abból adódó lehetőségekkel szemben igen tartózkodóan viselkednek, a Wilhelmstrassen semilyen formában sem nyilatkoznak a kérdésről. Megérte, a nemzeti szocialista birodalom vezető külpolitikai publicistája „Európa szabadságharca“ címmel cikksorozatot indított a Berliner Börsenzeitungban. Ebben kifejti, hogy Anglia jövője már nemcsak saját magától függ, hanem döntő mértékben az Egyesült Államoktól. A klasszikus kor angol imperialistái — úgymond — megfordulnának sírjukban, ha megtudnák, hogy ma a Karibitenger és Holland-Guyana felett a csillagos lobogó leng. Roosevelt — írja végül Megerle — Anglia megsegítőjéből a britek világhatalmi helyzetének sírásója lett. Egy neves olasz újságíró pedig, Appelius a Popolo d‘Italiában „Az igazi Olaszország“ című cikkében azt írja, hogy Olaszország azok közé az országok közé tartozik, amely annál nagyobb lesz, minél súlyosabbak a viszontagságok, amelyeken keresztül kell esnie. Londonban, Washingtonban és a zsidó nagygyűléseken — írja Appelius — biztosra vették, hogy Olaszország az első csapások után összeomlik. A háború kezdete óta — úgymond — érte már néhány csapás Olaszországot, de a nemzet minden csapás után még erősebb, még egységesebb lett. Mi, olaszok győzni fogunk — teszi hozzá Appelius — és akkor majd joggal elmondhatjuk, hogy mindezt az olasz nemzet szellemi és erkölcsi nagyságával szereztük meg. Japán Tudvalévően csütörtökön este érkezett meg Tokióba az a Hull-féle jegyzék vagy emlékirat, amely körvonalazta az amerikai feltételeket. Ezeknek tartalmából csupán nem egészen autentikus magánértesülések szivárogtak ki s ezek szerint az Egyesült Államok kormánya azt kérte volna Japántól, hogy ne csak Indokínából, hanem Kínából is vonja vissza egészen csapatait, hogy álljon el az ázsiai szárazföldön is minden további akciótól, ennek ellenében Amerika barátai nevében is késznek mondotta magát a Japán elleni gazdasági zárlat enyhítésére. A japán kormány — ezt is jelentették — pénteken délelőtt féltizenegykor kezdte tanulmányozni az amerikai feltételeket s egy hétfőn tartott újabb minisztertanács után a félhivatalos Dömei-iroda adott ki egy olyan jelentést, amelyben, úgy látszik, benne tükröződik a japán álláspont, vagyis a Washingtonnak adandó válasz. Erről a tokiói kommünikéről a Német Távirati Iroda a következő közlést adta ki: " A Döméi-iroda jelentései szerint a japán kormány hétfőn tartott rendkívüli ülésén elhatározta, hogy az Egyesült Államokkal folyó tárgyalásokat „az utolsó pillanatig“ folytatni fogja. A kormány Togo külügyminiszternek a japán—amerikai tárgyalásról szóló jelentése után elismerte, hogy a japán és az amerikai alapvető álláspont között a különbség igen nagy. A japán kormánynak azonban mégis érdeke, hogy béke uralkodjék a Csendes-óceánon és ezért elhatározta, hogy a folyamatban levő tárgyalást tovább folytatja és az Egyesült Államokat magatartásuknak újabb felülvizsgálására szólítja fel. Ebből kiderül, hogy a japán kormány nem fogadta el teljes egészükben az amerikai feltételeket, hanem csupán tárgyalási alapnak tekinti azokat s így hajlandó tovább folytatni az amerikai kormánnyal való tárgyalást, bár kéri, hogy Washington gondolkodjék bűnnét a feltételek fölött. Togo külügyminiszter is — ezt a Német Távirati Irodából idézzük — sajnálkozva emlékezett meg az Egyesült Államok magatartásáról, amiért Washington Kelet -Ázsia valódi helyzetét egyszerűen nem akarja megérteni. Togo külügyminiszter e hétfőn elhangzott nyilatkozatában kifejezést adott annak a kívánságának, hogy a nehézségeket tüntessék el. A japán magatartást átható őszinte békülékenység kitűnik Tozso miniszterelnök vasárnapi rádióbeszédéből is. Tozso Ugyanis, mint a Német Távirati Iroda jelenti, a japán politika három alapelvét így írta körül: jó szomszédság, védekezés a kommunizmus ellen, gazdasági együttműködés. Hogy mind a két fél folytatja katonai előkészületeit, igen érthető, mert hiszen a fegyverrel folyó valódi háborúban is úgy szokott lenni, hogy a legnagyobb hevességű offenzívákra következik hirtelen a békekötés. A diplomáciában is gyakori, hogy katonai fenyege- téssel igyekeznek a felek egymást impresszionálni, a békés kiegyezés felé hajlítani. Egyelőre tehát csak így szabad értelmezni azokat, a híreket, amelyek szerint a Csendes-óceánon elég nagyszabású mozdulatokat tesznek a japán, az északamerikai és a brit flottarajok. Az angol haditengerészet külön erősítéseket is küldött más tengerekről a távolkeleti vizekre. Az Egyesült Államokhoz tartozó Fülöp-szigeteken a haditengerészet riadókészültségben áll és érdekes, hogy Sziám katonai bizottságot küldött Singaporeba, hogy ott a brit katonai hatóságokkal tanácskozzék. Vichy Amióta a Líbia elleni offenzíva megindult és a vichyi kormány megváltoztatta a Líbiával szomszédos Francia-Afrika vezetésének hivatali beosztását és személyi összetételét, megerősödött az a már hetek óta keringő hír, hogy Pétain tábornagy és a német kormány valamely tagja vagy megbízottja között újabb találkozó jön létre. Az első ilyen megbeszélés tudvalévően most egy éve történt Montoire-ban, amikor Pétain átment megszállt területre, hogy meglátogassa Hitlert. A montoirei találkozóból született meg a montoirei politika elnevezés s ezen a Berlin és Vichy közti együttműködés továbbfejlesztését értették. E megbeszélés programjának pontjairól a kívülállók semmit sem tudnak, a Magyar Távirati Iroda vichyi tudósítója azonban megmondja, hogy mi nem áll a valószínűleg Orléansban létrejövő találkozó programján. Eszerint a párizsi sajtó azt kívánja, hogy a vichyi kormány csatlakozzék az antikomintern paktumhoz, ezt azonban Vichyben pillanatnyilag korainak tartják a vezető körökben, így szól tovább az MTI-jelentés, ebben a tekintetben igen tartózkodóak, kijelentik, hogy sok más lényeges kérdés vár rendezésre, mielőtt Franciaország határozóhatna olyan hangsúlyozott cselekedetről, mint amilyen az esetleges csatlakozás. Ilyen határozat — idézi tovább az MTI tudósítója vezető vichyi körök nyilatkozatát — természetesen a cselekvés teljes szabadságát tételezné fel, másik előfeltétele pedig a fegy-* verszünettel teremtett ideiglenes helyzet megszüntetése volna. Úgy látszik tehát, Orléansban nem a Berlin és Vichy közti együttműködés jelenlegi keretének, a fegyverszüneti szerződésnek eltörléséről és más kerettel való helyettesítéséről van szó, hanem arról, hogy ezt a ma érvényes fegyverszüneti keretet jobban töltsék ki. Ára: 1,2 fillér ! Göbbels a háború céljairól Berlinből jelenti az NST. A német akadémia nagy ülésén a berlini birodalmi egyetem aulájában hétfőn délután dr. Göbbels birodalmi miniszter beszédet mondott. Az ülésen a diplomácia, a birodalmi kormány, a párt, a véderő, a gazdasági és a tudományos élet, valamint a bel- és külföldi sajtó számos képviselője is részt vett. A birodalmi miniszter nagyszabású beszédében a politikai harcnak, valamint a Németország és szövetségesei által Európajövőjéért viselt háborúnak összes időszerű és alapvető kérdéseit tárgyalta. Dr. Göbbels beszédében rámutatott arra, hogy a régebbi háborúk célja néhány ércbánya vagy szénvidék elfoglalása volt, ez azonban tartósan nem érdekelhet egy népet, hanem csak kis, közvetlenül érdekelt kapitalista réteget. A régebbi háborús célok elutasításával a miniszter a következő mondatot állította szembe: — A Maginot-vonal ellen intézett roham az egész nép lelkét megragadta, mert a nemzet érezte, hogy ebben a rohamban dőlt a következő évszázadok sorsa. A szellemi hadvezetés az ilyen harcban nem kisebb értékű és nem kisebb jelentőségű, mint a katonai. A fölényes hirpolitika a háborúban nem csupán értesülési eszköz, hanem bizonyos körülmények között harci eszköz, amely a csaták sorsát is befolyásolhatja. Ha azonban az a férfi, aki az egész felelősséget viseli, hallgat, akkor az egész nemzetnek tiszteletteljesen hallgatnia kell, mert hallgatásából nem ritkán olyan dolgok születnek, amelyek rövidesen történelemmé válnak. Göbbels miniszter ezután ismertette Németország helyzetét a Keletről fenyegető és a kultúrát elpusztító bolsevista veszély, valamint a nyugati demokráciák uralmi igénye között és ezzel rámutatott arra, milyen egyedülálló történelmi alkalom adódott most ebben a háborúban a német nép számára. A miniszter ezután Szó szerint ezeket mondotta: " A nagy óra mindnyájunktól a végső erőfeszítést követeli meg.