Magyar Nemzet, 1941. december (4. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

tv. évfolyam, 275. szám Kedd, 1941 december % Magyar Nemzet ELŐFIZETÉSI ARA­D­ÉVRE 37 50 P. FÉLÉVRE 1800P, Alapította SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI. ARADI UTCA 50. NEGYEDÉVRE 9­ 30 P. I HÓNAPRA 8 20 P. EGYES n rvi || A Ä A 1%] HAH TELEFON: 128 428® KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL. VASÁRNAP 24 FILL. I . I HU S A | 11 |J O K VI, VILMOS CSÁSZÁR ÚT 6& TELEFON: 12® 720® Pétain és Darlan hosszabb megbeszélést •Folytatott a Féringgel Tokió az amerikai feltételeket csak tárgyalási alapnak fogadja el Japán fontosnak tartja a csendesóceáni békét, ezért tovább kíván tárgyalni Washingtonnal­­A japán, amerikai é­s brit fioktamvadulatok a Távol-Keleten — Moszkva körül a német támadás tért nyert — Észak-Afr­ikából brit támadások visszaverését jelentik — Göbbels Rómában A japán kormány, úgy látszik, már elhatározásra jutott, hogy mit felel az amerikai feltételeket tartalmazó jegyzékre, egyelőre azonban nem tudjuk, hogy a japán választ átnyújtották-e már Washingtonban. Tartal­mára azonban következtetni le­het a japán félhivatalos Domei­­irodának alább ismertetett kom­münikéjéből s ennek alapján nagyobbnak látjuk az amerikai —japán kiegyezés lehetőségét, mint szombaton, pedig akkor sem voltunk ebben a tekintet­ben határozottan pesszimisták. Másik nagy eseménye a hét elejének, hogy Pétain és Darlan Vichyből átutazott megszállt te­rületre, hogy ott egy német sze­mélyiséggel találkozzanak, le­hetséges, hogy közben ez a meg­beszélés le is folyt, csak még nem jött róla hír. Az előzetes vichyi jelentések mindenesetre arra mutatnak, hogy a Berlin és Vichy közti együttműködés további kiterjesztése várható, bár pillanatnyilag beavatottabb helyeken sehol sem jósolják a német—francia fegyverszünet­nek békeszerződéssel való he­lyettesítését és hozzáteszik, hogy amíg ez nem történik meg, Vichy nem is csatlakozhatnék az antikomintern paktumhoz. Figyelemreméltó még külpo­litikai szempontból a finn mar­sall lapunk más helyén közölt napiparancsa. Eszerint a finn seregek nemsokára elérik az eléjük kitűzött célokat. Az európai újjászervezésre pedig az a hír vonatkozik, amely arról szól, hogy az olasz kor­mány Montenegróban kormány­zóságot létesít. Berlin és Róma A két tengelyhatalom főváro­sában elhangzott általános és elvi jelentőségű kijelentések kö­zül a következőket emeljük ki: Berlini illetékes hely közlése szerint mértékadó német körök a japán­-amerikai tárgyalással és az abból adódó lehetőségek­kel szemben igen tartózkodóan viselkednek, a Wilhelmstrassen semilyen formában sem nyilat­koznak a kérdésről. Megérte, a nemzeti szocialista birodalom vezető külpolitikai publicistája „Európa szabadság­­harca“ címmel cikksorozatot in­dított a Berliner Börsenzeitung­­ban. Ebben kifejti, hogy Anglia jövője már nemcsak saját ma­gától függ, hanem döntő mér­tékben az Egyesült Államoktól. A klasszikus kor angol imperia­listái — úgymond — megfor­dulnának sírjukban, ha meg­tudnák, hogy ma a Karibi­­tenger és Holland-Guyana felett a csillagos lobogó leng. Roose­­velt — írja végül Megerle — Anglia megsegítőjéből a britek világhatalmi helyzetének sír­ásója lett. Egy neves olasz újságíró pe­dig, Appelius a Popolo d‘Italiá­ban „Az igazi Olaszország“ című cikkében azt írja, hogy Olaszország azok közé az orszá­gok közé tartozik, amely annál nagyobb lesz, minél súlyosab­bak a viszontagságok, amelye­ken keresztül kell esnie. Lon­donban, Washingtonban és a zsidó nagygyűléseken — írja Appelius — biztosra vették, hogy Olaszország az első csapá­sok után összeomlik. A háború kezdete óta —­ úgymond — érte már néhány csapás Olasz­országot, de a nemzet minden csapás után még erősebb, még egységesebb lett. Mi, olaszok győzni fogunk — teszi hozzá Appelius — és akkor majd joggal elmondhatjuk, hogy mindezt az olasz nemzet szel­lemi és erkölcsi nagyságával szereztük meg. Japán Tudvalévően csütörtökön este érkezett meg Tokióba az a Hull-féle jegyzék vagy emlék­irat, amely körvonalazta az amerikai feltételeket. Ezeknek tartalmából csupán nem egé­szen autentikus magánértesülé­sek szivárogtak ki s ezek sze­rint az Egyesült Államok kor­mánya azt kérte volna Japán­tól, hogy ne csak Indokínából, hanem Kínából is vonja vissza egészen csapatait, hogy álljon el az ázsiai szárazföldön is minden további akciótól, ennek ellenében Amerika barátai ne­vében is késznek mondotta ma­gát a Japán elleni gazdasági zárlat enyhítésére. A japán kormány — ezt is jelentették — pénteken délelőtt féltizen­egykor kezdte tanulmányozni az amerikai feltételeket s egy hétfőn tartott újabb miniszter­­tanács után a félhivatalos Dömei-iroda adott ki egy olyan jelentést, amelyben, úgy lát­szik, benne tükröződik a japán álláspont, vagyis a Washing­tonnak adandó válasz. Erről a tokiói kommünikéről a Német Távirati Iroda a következő köz­lést adta ki: " A Döméi-iroda jelentései szerint a japán kormány hét­­­főn tartott rendkívüli ülésén elhatározta, hogy az Egyesült Államokkal folyó tárgyalásokat „az utolsó pillanatig“ folytatni fogja. A kormány Togo kül­ügyminiszternek a japán—ame­rikai tárgyalásról szóló jelen­tése után elismerte, hogy a ja­pán és az amerikai alapvető álláspont között a különbség igen nagy. A ja­pán kormány­nak azonban mégis érdeke, hogy béke uralkodjék a Csen­des-óceánon és ezért elhatá­rozta, hogy a folyamatban levő tárgyalást tovább folytatja és az Egyesült Államokat maga­tartásuknak újabb felülvizsgá­lására szólítja fel. Ebből kiderül, hogy a japán kormány nem fogadta el tel­jes egészükben az amerikai fel­tételeket, hanem csupán tár­gyalási alapnak tekinti azokat s így hajlandó tovább folytatni az amerikai kormánnyal való tárgyalást, bár kéri, hogy Washington gondolkodjék bű­nnét a feltételek fölött. Togo külügyminiszter is — ezt a Német Távirati Irodából idézzük — sajnálkozva emlé­kezett meg az Egyesült Államok magatartásáról, amiért Wash­ington Kelet -Ázsia valódi hely­zetét egyszerűen nem akarja megérteni. Togo külügyminisz­ter e hétfőn elhangzott nyilat­kozatában kifejezést adott an­nak a kívánságának, hogy a nehézségeket tüntessék el. A japán magatartást átható őszinte békülékenység kitűnik Tozso miniszterelnök vasár­napi rádióbeszédéből is. Tozso Ugyanis, mint a Német­ Távirati Iroda jelenti, a japán politika három alapelvét így írta körül: jó szomszédság, védekezés a kommunizmus ellen, gazdasági együttműködés. Hogy mind a két fél folytatja katonai előkészületeit, igen érthető, mert hiszen a fegyverrel folyó valódi háború­ban is úgy szokott lenni, hogy a legnagyobb hevességű offen­­zívákra következik hirtelen a békekötés. A diplomáciában is gyakori, hogy katonai fenyege- t­­éssel igyekeznek a felek egy­mást impresszionálni, a békés­­ kiegyezés felé hajlítani. Egye­lőre tehát csak így szabad ér­telmezni azokat, a híreket, ame­lyek szerint a Csendes-óceánon elég nagyszabású mozdulatokat tesznek a japán, az északameri­kai és a brit flottarajok. Az an­gol haditengerészet külön erősí­téseket is küldött más tengerek­ről a távolkeleti vizekre. Az Egyesült Államokhoz tartozó Fülöp-szigeteken a haditengeré­szet riadókészü­ltségben áll és érdekes, hogy Sziám katonai bizottságot küldött Singaporeba, hogy ott a brit katonai hatósá­gokkal tanácskozzék. Vichy Amióta a Líbia elleni offen­­zíva megindult és a vichyi kor­mány megváltoztatta a Líbiával szomszédos Francia-Afrika ve­zetésének hivatali beosztását és személyi összetételét, megerősö­dött az a már hetek óta keringő hír, hogy Pétain tábornagy és a német kormány valamely tagja vagy megbízottja között újabb találkozó jön létre. Az első ilyen megbeszélés tudvalévően most egy éve történt Montoire-ban, amikor Pétain átment megszállt területre, hogy meglátogassa Hitlert. A m­ontoirei találkozó­ból született meg a montoirei politika elnevezés s ezen a Ber­lin és Vichy közti együttműkö­dés továbbfejlesztését értették. E megbeszélés programjá­nak pontjairól a kívülállók semmit sem tudnak, a Magyar Távirati Iroda vichyi tudósí­tója azonban megmondja, hogy mi nem áll a valószínűleg Orléansban létrejövő találkozó programján. Eszerint a párizsi sajtó azt kívánja, hogy a vichyi kormány csatlakozzék az antikomintern paktumhoz, ezt azonban Vichyben pilla­natnyilag korainak tartják a vezető körökben, így szól to­vább az MTI-jelentés, ebben a tekintetben igen tartózkodóak, kijelentik, hogy sok más lénye­ges kérdés vár rendezésre, mi­előtt Franciaország határozó­­hatna olyan hangsúlyozott cse­lekedetről, mint­ amilyen az esetleges csatlakozás. Ilyen határozat — idézi to­vább az MTI tudósítója vezető vichyi körök nyilatkozatát — természetesen a cselekvés tel­jes szabadságát tételezné fel, másik előfeltétele pedig a fegy-* verszü­nettel teremtett ideiglenes helyzet megszüntetése volna. Úgy látszik tehát, Orléans­ban nem a Berlin és Vichy közti együttműködés jelenlegi keretének, a fegyverszüneti szerződésnek eltörléséről és más kerettel való helyettesíté­séről van szó, hanem arról, hogy ezt a m­a érvényes fegy­verszüneti keretet jobban tölt­sék ki. Ára: 1,2 fillér ! Göbbels a háború céljairól Berlinből jelenti az NST. A német akadémia nagy ülésén a berlini birodalmi egyetem aulájában hétfőn délután dr. Göbbels birodalmi miniszter beszédet mondott. Az ülé­sen a diplomácia, a birodalmi kor­mány, a párt, a véderő, a gazdasági és a tudományos élet, valamint a bel- és külföldi sajtó számos képvi­selője is részt vett. A birodalmi miniszter nagyszabású beszédében a politikai harcnak, vala­mint a Németország és szövetségesei által Európa­­jövőjéért viselt háború­nak összes időszerű és alapvető kér­déseit tárgyalta. Dr. Göbbels beszédé­ben rámutatott arra, hogy a régebbi háborúk célja néhány ércbánya vagy szénvidék elfoglalása volt, ez azon­ban tartósan nem érdekelhet egy népet, hanem csak kis, közvetlenül érdekelt kapitalista réteget. A ré­gebbi háborús célok elutasításával a miniszter a következő mondatot állí­totta szembe: — A Maginot-vonal ellen intézett roham az egész nép lelkét meg­ragadta, mert a nemzet érezte, hogy ebben a rohamban dől­t a követ­kező évszázadok sorsa. A szellemi hadvezetés az ilyen harcban nem kisebb értékű és nem­ kisebb jelentőségű, mint a katonai. A fölényes hirpolitika a háborúban nem csupán értesülési eszköz, hanem bizonyos körülmények között harci eszköz, amely a csaták sorsát is befolyásolhatja. Ha azonban az a férfi, aki az egész felelősséget viseli, hallgat, akkor az egész nemzetnek tiszteletteljesen hallgatnia kell, mert hallgatásából nem ritkán olyan dol­gok születnek, amelyek rövidesen történelemmé válnak. Göbbels miniszter ezután ismer­tette Németország helyzetét a Kelet­ről fenyegető és a kultúrát elpusztító bolsevista veszély, valamint a nyu­gati demokráciák uralmi igénye kö­zött és ezzel rámutatott arra, milyen egyedülálló történelmi alkalom adó­dott most ebben a háborúban a né­met nép számára. A miniszter ezután Szó szerint ezeket mondotta: " A nagy óra mindnyájunktól a végső erőfeszítést követeli meg.

Next