Magyar Nemzet, 1942. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-01 / 1. szám

V. évfolyam. 1. ssák­:Magyar Né ELŐFIZETÉSI Ara !­ÉVRE 37.20 P. FÉLÉVRE 18 60 p. NEGYEDÉVRE 9.30 P. 1 HÓNAPRA 3.20 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL. VASÁRNAP 24 FILL. • Alapította PETN­Ő SÁNDOR CaetfrtSk. 1042 Vaspár ! SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VT, ARADI­ UTCA IQ, TELEFON: 128 428* KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR ÚT 65. TELEFON:­ 128 726. i­h' im Hitler, Eden és Pétain újévi nyilatkozatát várják Erős harcok a keleteurópai fronton — A japánok nyomává Manila és Singapore ellen erősödik — E­lehlen jelentőséget tulajdonítanak Leahy admirális Pétainnél telt látogatásának — Ausztrália felemeli Izán­át elein, hogy London és Washington a Távolkeletet mellékes hadszíntérnek tekintse Minden újév arra indítja az embereket, főleg pedig azokat, akik hivatásszerűen írnak vagy beszélnek, hogy visszapillantsa­nak az elmúlt esztendőre és visszaemlékezzenek a legutóbbi újévkor elhangzott közlésekre. Épp­en ezért az volna a stíl­szerű, hogy újévi számunkat a világpolitika vezető személyisé­geinek nyilatkozataival kezdjük, erről azonban le kell monda­­nnmuk, mert általános intézkedés következtében valamennyi bu­dapesti napilap Szilveszter nap­ján korábban kénytelen meg­kezdeni a nyomtatást és így nem várhatjuk be a , Szil­­eszter estéjén elhangzó­ nyom­­­ozatokat, amelyet Hitler nevé­­ben Göbbels olvas fel és amelyet Eden külügyminiszter és Pétain marsall is szerdán mond el. Ezeknek a nyilatkozatoknak szö­vege jó alkalmat fog ma­jd adni­­ az elmúlt év eseményeinek a jövő év szempont­jából való mér­legelésére. Egyelőre elég annak a megállapítására szorítkozni, hogy a háború átnyúlt az 1942-es évre is, ami részben an­nak a következménye, hogy há­rom hatalom került bele a küz­delembe: a Szovjetúnió, Japán és az Egyesült Államok. A leg­kiemelkedőbb momentuma az elmúlt évnek az volt, hogy amíg 1940-ben Angliát érte az úgy­nevezett dünkircheni zuhany, addig 1941 ben Amerika kapta meg ugyanazt Kelet-Ázsiában, mindjárt hadbalépése után. A legnagyobb kérdés, amely felé az emberek fordulnak, ter­mészetesen az, hogy ha Anglia csak a dünkircheni megrázkód­tatás után látott hozzá a hadi­termeléshez és ha általában fel­teszik, hogy ez a háború nagyrészt a felek haditermelési erőfeszítésén fog eldőlni, akkor a háború 1941-ben történt ki­terjedése a küzdelem, meghosz­­szabbítását hozza-e magával vagy éppen ellenkezőleg a meg­rövidítését. Ebből a szempont­ból igen nagy érdeklődéssel vár­hatjuk az újévi nyilatkozatokat, a magunk részéről annyit jegy­zünk meg, hogy a helyzet álta­lunk ismert elemeinek mérlege­lése alapján inkább a küzde­lemnek, főleg európai részének megrövidülését várjuk. Ezt a következtetésünket elsősorban arra alapítjuk, hogy a nének natfvfokú erőfeszítése áll kü­szöbön a haditermelés terén. Újévi nyilatkozatnak lehet számítani Funk német gazda­sági miniszter cikkét is a Deutsche Allgemeine Zeitung­ban. A miniszter az új eszten­dőre a német gazdaság hatal­mas erőfeszítéseit jósolja s azt mondja, nagyobbak lesznek ugyan a teljesítmények irányá­ban támasztott követelmények, de a Führer a német gazdaság­tól a legnagyobb teljesítményt várja, amely méltó a véderőnek a fronton véghezvitt hősi telje­sítményeihez. A német biro­dalmi miniszter azzal végzi cik­két, hogy mind a politikai és katonai végső győzelem, mind a gazdasági győzelem biztosítva gurwwr­e­i Egyébként ,KUC , záró külpolitikai .­­ érdemes kiemelni* a Földközi - tengerre és a Tá­v-Kell : • vo­natkozó nézetek*'­­’S?Ttákiai miniszterelnöke fölemele szavát Amerikának és Angliának az­­ ellen a felfogása ellen, amely a­­ Távol-Keletet mellékharcszín­térnek tekinti. Különös figyel­met érdemel a Földközi-tenger, ahol a török és a spanyol kér­dés legalább fé, átmenetileg hát­térbe látszik szorulni, viszont annál több találgatás folyik Vichy körül Berlin és Ráma Churchill és Eden aljáról A Magyar Nemzet szerda reggeli száma közölte a Német Távirati Iroda részletes kom­mentárját az angol miniszter­elnök amerikai és külügy­miniszterének moszkvai tár­gyalásáról. Ezt­ a német fejte­getést kiegészíti a Stefani-iroda hasonló tárgyú cikke, ezt mos­tani számunk más helyén­ kö­zöljük. A Stefani-iroda rámutat, hogy az­­angolszászok a maguk világuralmát akarják elérni ez­zel a háborúval, de a zsák­mányból részt akarnak juttatni a Szovjetuniónak és a Csang- Kai-Sek kormánynak is. Egy szerdán kiadott berlini kom­müniké pedig úgy ismerteti illetékes német hely megállapí­tását, hogy az angolszászok el­képzelése szerint a Szovjet­únió is szerepet játszana a vi­lág eljövendő újjárendezésében. Minthogy ezekből a közlések­ből úgy látszik, hogy az ango­lok és az amerikaiak az euró­pai kontinens egy közelebbről még meg nem határozott keleti sávját a Szovjetunió érdek- s szférájához tartozónak akarják elismerni, megbotránkozásunkat kell kifejezni afelett, hogy akad­hat olyan elképzelés, amely önállóságra hivatott nemzeteket egyszerűen egy más hatalom befolyásának akar alávetni. Re­méljük, sőt biztosak vagyu­nk abban, hogy semmi ilyen pokoli terv nem fog megvalósulni s hogy a jelenlegi világháború utáni új világrend nem enged majd érvényesülni semilyen, más nemzeteik létérdekei ellen törő imperializmust. Churchill kedden este beszélt ! a kape*' _ — -.u,-eHRT3?v 'c nyíren kossagé-^ A, ^1*?^ •a rJiioosolvíi, Churchill j k. bre, neto al-­ar jóslásba j bor, •.zni » háború időtarta­mát illetően,­­ az a részt­­i vevők erőfeszítésétől függ. Chur­chill az eljövendő események szempontjából három szakasz­ról beszélt, erről szóló kijelen­téseit a Német Távirati Iroda­­ ismertetésében lapunk más he­­l­­yén közöljük. Churchill különben a kana­dai miniszterelnökkel együtt még az óesztendőben visszatér Washingtonba, ott folytatják a brit—amerikai tárgyalást. Ezzel kapcsolatban a Stefani pedig ezt a hírt közli:­­ A Daily Telegraph wash­ingtoni tudósítójának jelentése szerint a hét vége felé London­ban közös nyilatkozatot tesznek valamennyi szövetséges nevé­ben. A nyilatkozat Churchill washingtoni­ és Eden moszkv­ai tárgyalásainak következménye V««*S. Ankara politikai is örökbe különleges jelentőséget tulajjo­,­yítanak­ annak, hogy Pétrin­­ kedden kihallgatáson fogadta Leahy admirálist, az Egyesült­­ Államok vichyi nagykövete­­ Vichyben azt mondják, hogy a­ Pétain-kormány az Újfundland melletti két francia sziget, St. Pierre és Miquelon egyszerű visszalását kéri és bí­r... okot annak az angolszár­nyasá­nak elfogadására, ha tárgyal­jon az amerikai mannyei Ankarából pedig az a hír jön, hogy a Vatikán külön megbí­zottként a török fővárosba küldte Rocalli püspököt A Bud. Tud. szerint Ankarában a tudják, hogy­ a Szen­tszék meg­bízottja politikai természetű megbeszéléseket is fog oly­tat­ni Ankarában. A hadi hírek közül azt emel­jük ki, hogy a keleti urógyjji front déli szakaszán Ssebfiszto­­pql_ ellen tervszerű táámdásF'ta* hogy a keresi il is rigaién •-ces-íbS* 'szovjet haderőt, száll.' * Ar­ra és hogy­­- fi- ■C() ra^. 7*TM0 a németek «íbat-tfo -tar­­ivén mélyen bétörtek a szovjet vonalba, a Távol-K­eletről pedig az a hír jön, hogy a japánok nyomása Manila Singapore ellen erősödik, harmadik harctéren. Észak Afrikában nem történt kiemelést érdemlő es­­mény szánk lefutott jelen­tések szerit: As­ottaTai nyilatkozat Ró­­fi­a: Az angolszászok világuralomra törekszenek Rómából jelenít az MTI. A Stefani-Iroda írja: Churchill Ota­vában brutális elbizakodottsággal hangoztatta ennek a háborúnak ride­gen faji jellegét, a világ fölött gya­korisodó angolszász főuralom célját. A brit miniszterelnök a koronatarto­mány részéről tiszteletére rendezett hivatalos banketten kijelentette, hogy­­ a világ felépítése olyan nemzetközi szervezeten fog alapulni, amelynek központ­jában az angolul beszélő né­pek állnak. Az angolszász hírverés­nek minden demokratikus és szabad­ságbarát kiszólása eszerint nem egyéb midi porhintés hiszékeny emberek szemébe. Az angol—amerikai háború igazi célja az angolul beszélő népek világuralma. Churchill ottawai nyi­latkozata hatálytalanít minden más állítást. Könnyű elképzelni, milyen szomorú sors várna az emberiségre, az öt földrész népeire, ha ez a kal­már faj parancsolna nekik és kormá­nyozná őket, amelynél a szív helyén aranyhalmaz, az agyvelő helyén pedig az elbizakodottság gőze terpeszkedik. Kétesztendő­ hamisítás, hazugság és félrevezetés után. Íme, az angolai be­szélő népek hadicéljait immár leple­zés nélkül megváltják vezetőik, akik közb­en bűnrészesei lettek a bolseviz­­musnak és Csang-Kaj-Seknek, szerző­déseket kötve velük annak a zsák­mánynak megoszlására, amely osz­tályrészükül jutna, ha terveiket, a világuralmat, korlátlanul elérnék. Aki tehát nem lenne bolsevista, annak az angolszász népekhez kellene tartoz­nia. Ez Rooseveltnek, Churchillnek és az angolul beszélők más vezetőinek vezéreszméje, hogy határt tűzött volna ki, meg­ígérte, hogy Angliát minden tekintet­ben megsegíti, amíg Japán, Német­ország és Olaszország a porondon nem hever. E cél elérése előtt nem lesz kompromisszum. — Az ellenség ereje azonban igyik­ nagy — ismerte el Churchill — és azt nem szabad csekélybe vennünk. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy akár egy pillanatra is ölbe ejtsük kezünket. Ebben a rettenetes háborúban mindenki számára — férfiak és nők számára egyaránt —­­hely van kijelölve, mindenkinek el kell játszania szerepét benne. Churchill ezután a történelmi té­nyekkel teljesen ellenkező leírást adott e háború eredetéről, majd Franciaország összeomlásáról beszélt szemére vetve a volt szövetségesnek, hogy a francia kormány, ahelyett hogy Észak-Afrikába ment volna, fegyverszünetet kötött Németországgal és Olaszországgal Franciaország összeomlása után Anglia egészen egyedül volt, most azonban — állí­totta Churchill — napról-napra­ erő­sebbé válik. Churchill beszédét a jövőbe vetett tekintettel fejezte be. Azokat az ese­ményeket — mondotta —, amelyeket a jövő hozni fog, három szakaszra oszthatjuk: 1. Az első szakasz a megerősödés és előkészítés időszaka. Ennek idején heves harcok lesznek és mindent meg kell tennünk, hogy az ellenséggel szemben ellenállást fejtsünk ki, a légi uralmat és a szükséges hajótért meg­szerezzük, hogy végrehajtható legyen az Egyesült Államok programja Churchill beszéde a kanadai parlamentben Amszterdamból jelenti • Német Távirati Iroda: Churchill miniszterelnök kedden Ottawában a kanadai parlamentben beszédet mondott, amelyben, a brit hírszolgálati iroda szerint, a többi között a következőket jelentette ki: — Kanada mindenkor különleges helyet foglalt el az angol birodalom­ban és még ma is elfoglalja ezt a különleges helyet az Egyesült Álla­mokkal való barátsága révén. Chur­chill méltatta Kanada részvételét a háborúban és kifejtette, hogy Kanada a háború elejétől fogva kulcshelyze­­tet foglalt el. Churchill azután azt állította, hogy Anglia mindent megtett e háború el­kerülésére, sőt ebben a tekintetben talán túl messzire is ment. Ebben az összefüggésben Churchill szükséges­nek tartotta hallgatóit biztosítani arról, hogy a végleges angol győze­lem bizonyos, még ha esztendők múlnak is el addig. Az angol miniszterelnök azután emlékeztetett legutóbbi washingtoni látogatására, ahol Roosevelt anélkül. Ára 12 fillér

Next