Magyar Nemzet, 1942. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-01 / 1. szám
t-raV . V. Á Dr. Láng János oki. közgazdag v. egyillami tanársegéd, tu Erd i£u-, Napilapok Központi Irodájának vezetője Ptrenc-korál 39 XQ-389 et 139-496 B. U. É. K. Dr. Lángi UrdetőváraUd PssuuS-PTdU 39 S3. ,wt11 jsm B. U. É. K. A Dr. Láng Hirdetővállalat mint Kolozsvár thj. szab. ke r. város hirdetővállalata országos vezérképviselete Parenc-királ 39 319-SS9 it 139-496 B. U. É. K A dót Di Láng I Hirdi fővállalt hír p41**°.zld. Perene-körút 39 339-339 és 139-496 III.É.K Dr. Láng Hirdetővállalat tisztviselői B.U.É.K. Dr. Láng Hirdetővállalat vidéki városi és községi kirendeltségeinek vezetői B. U. É. K. Dr. Láng Hirdetővállalat akvizitőrjei B. U. É. K ___________ Magyarságunk és a nemzetiségek“ Bárdossy Lábaló újévi cikke a „Láthatár*‘-ban Bárdossy László miniszterelnök Mayarságunk is a nemzetiségek címmel cikket írt a Láthatár című kisebbségi lapszemle újévi számába abból az alkalomból, hogy a lapr január 1 -én lép tizedik évfolyamába. • A „.„LAthaUrT nJUsebbségi kultúrszemle tiz „sz idének ünnepét jelenti ez a szám •— mondja cikkében a miniszterelnök. — tíz esztendő rövid idő, de ez alatt az idő alatt a „Láthatár" ezeresztendős ősi politikai gondolkozásunk változatlan elveit kutatta és hirdette. Ez ad ennek az évfordulónak jelentőséget A magyarság politikai gondolkodásának formái még azokon a tágas, beláthatatlan tájakon alakultak ki, ahonnan harcos lovas népünk több mint ezer évvel ezelőtt a Duna völgyébe költözött A tágas, gazdag síkságokat öntudatos, bátor nép járta, amelynek lényétől távol állott a mindig gyengeségből és félelemből fakadó idegengyűlölet. A magyarság a bizalmatlanságot, gyanakvást és aggodalmat az idegenfajúakkal szemben sohasem ismerte. A vándorlásában körébe érkező idegen vendégnek számított, élvezte a vendégjogot és védte is a vendégjog. Ennek az őshazából magunkkal hozott természetjognak erős, tartós gyökerei voltak. E gyökerek tövéről fakadt államalapító nagy királyunknak, Szent Istvánnak fiához intézett tanítása a „vendég- és jövevénynépekről". „Hagyom, fiam, adj nekik táplálást ! jóakarattal és tisztességes tartást, J j hadd ' * ,nek nálad örömestebb, . hogysem másutt lakoznának .. Szent István tanításában a széles —— ~ ! térségeken élő erős ember magabiztos nyugalma nyit kaput anoák, aki kívánt és várt munkáskén érkezik, de annak U, akit valamilyen megrázkódtatás, vész, ;:a*atwl*s sojövevényként orssz „lik ú»rá. * im --ben és többen húzódtak és. mane ’-ültek ide a magyarság kilőni sem védett ~'etre, jobb élet- I viszonyok .„.gén vendégek és s jövevények. Hogy szeretettel fogadták őket, kenyerünket megosztottuk velük, védelmünket kiterjesztettük rájuk is, az fajtánk jellemző tulajdonsága, amely a magyarság politikai gondolkodásmódját irányítja. Pedig a feladat, amit ezzel vállaltunk, nem egyszerű. A történelem sokféle, egymástól teljesen különböző szellemiségű és lelkületű népelemeket sodort ide, akiknek életformáit a magyarságéval összehangolni sokszor komoly nehézségeket jelentett. De nép és nép között mindig van mód arra, hogy életviszonyaikat őszinte szavak és őszinte kézfogások rendezzék. A magyarság — bármelyik szellemi vezetőnk tanításait nézzük — mindig elismerte minden nemzetiség jogát arra, hogy nyelvét, sajátos feji jellegét és népi tulajdonságait szabadon ápolja és fejlessze. A „Láthatár" tíz esztendejének munkája is ezt bizonyítja. Méltón ezeréves politikai hagyományainkhoz, ma is a megértés vezet bennünket és nem a gyűlölködés. A gyűlölködés ma is idegen tőlünk, pedig az elmúlt húsz év alatt megismertük és megtanultuk, mit jelent a kisebbségi sors idegen uralom alatt Huszonkét év keserves tapasztalatai megtanítottak bennünket arra, hogy lemérjük, mi a különbség a magyarságra jogtalanul és minden igazság ellenére rákényszerített kisebbségi sors és a Magyarországon élő nemzetiségek önként vállalt, a vendégjog alapján nyugvó életformái között. De ez sem változtat álláspontunkon és magatartásunkon. Csak azt valljuk, hogy az idegen impériumok alatt jogtalanul, sokszor erőszakkal szerzett javak, hasznok és előnyök sohasem lehetnek a kisebbségi jogvédelem tárgyai. Európa igazságos életének megteremtésén dolgozunk. Ezért hoztunk a múltban is annyiszor áldozatot. Ezen az úton haladunk tovább és mondjuk Széchenyivel: „Országunk minden lakosa hazafiak, akiket a sors, idő és a történelem eseményei egy testbe forrasztottak, nyújtsatok barátságos kezet... Igazítsuk el természeti jogainkat férfiakhoz illő igazsággal és mérséklettel “ _ Magyar Nemzet__ CSÜTÖRTÖK, 1942 JANUÁR 1. Gróf Bethlen István újévi nyilatkozata Gróf Bethlen István a 8 órai Újság újévi számában Erdély problémáiról nyilatkozott, többek között Erdély egy részének visszatérésével kapcsolatban a nemzetiségi kérdésről is. A visszatért erdélyi kisebbségek sokkal lassabban és nehezebben alkalmazkodnak az új helyzethez — mondotta. — A két erdélyi kisebbségnek, a szászságnak és a románságnak helyzete e tekintetben különböző. A magyar állam mindkét népcsoportnak minden előnyt megadott, amelyet ezek kisebbségi életük szempontjából igényelhetnek. Megadta ezt a szászságnak, amelyet ma elsősorban az a törekvés hat át, hogy saját kisebbségi életét építse ki. Reméljük, hogy állami életünk e sokszázados alkotóeleme, a szászság, hamarosan ismét tudatára ébred annak, hogy a nemzeti közösségben a magyarsággal való tudatos, harmonikus és hátsó gondolat nélküli együttműködés (itt öntudatosan nem használom az egybeforradás szót) milyen nagy előnyöket jelentene a saját életére nézve is, de természetesen arra a hazára is, amelynek nyolcszáz éven keresztül fiai voltak és amelytől való elszakadása csak húsz évig tartott. — A románság politikai téren jórészt passzíve viselkedik. Népének nagy paraszti tömegei, jóllehet, megélhetésüknek nehézségei természetű■■zerillcg nem kisebbek és nem is nagyobbak, mint az erdélyi magyarságé, mindenütt, ahol a határon jól beszivárgó izgató hírekkel .. paprikázzák hangulatát, nyngr.o.. mai nézik az álhelyzetet, sőt inkább élvezik az igazságos magyar bíró is a tisztáké,a magyar adminisztráció által teremtett jogrendet, amely talán néha lassan és vontatottan szolgáltat neki igazságot az élet különböző terein, de amely egyforma mértékkel mér mindenkinek, akár magyar, akár román legyen az illető. A csekélyszámú román intelligencia, amely Észak-Erdélyben volt otthon és jórészt vissza is maradt, teljesen visszavonultan él. Nyilvánvaló, hogy ez új helyzetet még nem tekinti véglegesnek és ezért semmi együttműködésre sem kapható a magyarsággal, szóval a régi szakadék még nincs áthidalva és néhai Teleki Pál miniszterelnök kísérletei, hogy velük is megfelelő kapcsolatot teremtsen, náluk visszhangra nem találtak, dacára annak, hogy a magyar állam és kormány azóta is abszolút korrekt, humánus és előzékeny bánásmódban részesíti a románságot, hogy fátyolt borított húsz év szomorú múltjára és a bosszúállásnak még a nyomai sem jelentkeztek, ami a magyar faj türelmességének tündöklő példája. A „kettészelt Erdélyről“ egyebek közt ez a véleménye gróf Bethlen Istvánnak: — Az Erdély kettészelésének folyományaképpen két irányban, tehát Magyarország és Románia irányában egyformán jelentkező nehézségek csakis a két állam között kialakuló jobb megértés révén volnának kiküszöbölhetők. — Ez miindkét országnak egyformán érdeke. Kétségtelen, hogy a magyar állam és kormány mindent el■ abban az irányban, hogy és hogy a i , ... i nap ml egri regértést 'tnz.-nn napig a '■ tut óla., rpjdt ' 'i&ölöszsik hasonló I *=••••›- ‘ - ,-áf Bethlen, Isztvé- A veszefikitáses negyvenegy Némileg " megkönnyebbült fellélegzéssel búcsúznak 1941-től mindazok akikben van bizonyos babonás érzék a számok misztikája iránt, mert a negyvenes évszámhoz történelmünknek több döntő jelentőségű gyászos eseménye fűződik. A honfoglaló magyarok Európa legkritikusabb helyén telepedtek meg, ellentétes irányú erők ütközőpontjában s így Magyarországot történelmi létezése kezdetétől megsemmisítésre törő veszedelmek fenyegetik a szélrózsa majd minden irányából: keletről, nyugatról, délről. A honfoglalás korabeli helyzet (nyugaton az európai hegemóniára törő Római Birodalom, délen a dekadenciájában is fenyegetően hatalmas Bizánc, keleten az Ázsia szellemiségét reveláló pogány-nomád-lovas törzsek) a magyar történelem egész folyamán szinte állandónak tekinthető, csak a nevek változnak s az ellenségesirányú erők hordozói mások és mások. Az ország határain gyülekező állandó elektromos feszültséggel telített komor fellegekből — és ez a kísértetiesen babonás a dologban — rendszerint egy-egy negyvenegyes esztendőben csapott le a nemzetre a perzselő villám, amelynek pusztító tüze egyúttal megvilágítja a rejtett összefüggéseket. 1041: nyugat Sokszor hangoztatott közismert tény, hogy ezer éve alakult keleteurópai államok közül egyedül Magyarország tudta megőrizni teljes függetlenségét és szuverénítását Szent István előrelátóan ügyes, ha kellett, erélyes politikája révén. A többi vagy Bizánc, vagy a nyugati keresztény-római birodalom hűbérese lett hosszabb-rövidebb időre. Kevésbbé közismert e magyar függetlenség további sorsa, a Szent István halálát követő zavaros korban. Szent István közvetlen utóda, az idegenvéri Péter király, az uralmával elégedetlenkedő főurak palotaforradalma elől a nyugati szomszédhoz, III. Henrikhez menekült és sértett hiúságában, hatalmi vágyában elkövette azt a ballépést, amelyet zseniális elődjének sikerült elkerülnie: III. Henrik támogatása fejében hűbérül ajánlotta fel neki Magyarországot. Ez a gyászos eset történt pedig 1041-ben. Önmagában nem lett volna végzetes esemény, jól tudjuk, hogy pár év múlva — a nemzeti párt uralomrajutásakor — III. Henrik hűbérúri igényeit dunai hajóhadával egyetemben fenékbe fúrta síivár Kund, mégis az elkövetkező 000 évre szóló bűnös tragikumot sürít magába Péter király cselekedete, minthogy ő adta az első gonosz példát arra, mint lehet bosszúvágyból, sértett hiúságból, kielégítetlen , túlfűtött ambicióból, olthatatlan hatalomáhításból árulást elkövetni az ország, a nemzet hatalmi integritása, függetlensége ellen. Az 5 példáját követték Salamon, a trónfosztótt király, az Árpád-ház kihalta után a hírhedt Kőszegi grófok, később a labancok és egyéb Péterek, kiknek árulása gonoszabb a bibliai Péter ismétlődő pillanatnyi megtántorodásainál. MELLTARTÓ minden vevőjének szívből kíván ma BOLDOG 4» ÉVIT ! Csillár! »egyes stílpCI «udárüzem bitelje a TUUCL üzleteiben cseréljen IV. Károly körút 2S terruilínti, VJU, Mária terélla-tár ! 1241: kelet A keresztény Európával szemben az ázsiai barbárságot képviselő keleti erők mindaddig nem árthattak sokat a fiatal Magyarországnak, míg szórványosan és szervezetlenül jelentkeztek; a bessenyők és kunok támadásai nem rendíthették meg a magyarságot, veszedelmessé csak akkor váltak ezek az erők, midőn egy szervező zseni — Dzsingiz-kán — egységbe tömörítette őket. s megalapította a mongol-tatárok két világrészre kiterjedő hatalmas, dinamikus birodalmát. A tatár birodalom dinamizmusa szintén egy negyvenegyes évben — Péter árulása után kétszáz esztendővel — sújtotta Magyarországot. A tatárjárás összes részleteivel —a kun kérdéssel, a nemesség és király hatalmi súrlódásaival, a harci kedv és lelkesedés hiányával — egyetemben a hétszázéves évforduló megemlékezései révén is eléggé ismeretesek, s így elégedjünk meg annyival, hogy egyszerűen belehelyezzük a negyvenegyes események szériájába, mint olyan történelmi tényt, amelyben a magyarság létét fenyegető keleti erők akkumulálódtak. 1541: dél - délről fenyegető bizánci hegemóniás törekvésekkel aránylag könnyedén küzdött meg az Árpádok Magyarországa, de a Bizánc helyére lépő imperialista török hatalom századokra szóló végzetévé vált a magyarságnak. • Az ország fővárosának, Budának török kézre jutása, mely szimbolikus erejű ténye a nemzet tragédiájának, szintén egy negyvenegyes esztendőben következett be, háromszáz évvel a tatárjárás után, 1541-ben. Ezúttal is fölöslegesnek tartanak nagyobbára közismert tények részletezésébe bocsátkozni, csak anynyit kívánunk hangsúlyozni: a nemzet belső meghasonlása, pártokra szakadása, az egyéni érdekek előtérbe tolása nélkül nem sikerülhetett volna a török imperializmusnak, hogy alig pár évtizedre a végek elfoglalása után az ország szívéig verje terjeszkedése ékét. Ilyen történelmi előzmények után köszöntött ránk — négyszáz évvel Buda eleste után — ezerkilencszáznegyvenegy. De ezúttal jó sorsa megóvta a nemzetet a veszedelmek kirobbanásától. S a jövőre nézve példát vehetünk és hitet merít ki a többiektől elütő negyvenegytől. 1741-re gondolunk, amikor natal királynője védelmére lelkesedve eredmények mutatták, hogy nem hiába. Mintha csak azt akarta volna szimbolizálni ez az 1741-es esztendő, hogy minden történelmi fátumnak, babonás számmisztikának megtörik a hatalma, ha egységesen, bátran és lelkesen száll szembe vele a nemzet! T. „ , Kunczery Gyula »AN FÜLOP«« IV., Bécsi-utca 5. barátainak, jóakaróinak, vevőinek B. U. I. K. B. U. É. K. LEOPOLD GYULA hirdetővállalat VII., Erzsébet-körútt Alapi Hatott 1896. Telefon: «2-3«. BOLDOG ÚJ ÉVET kíván kedves vevőinek és ismerősein.» FÖLDES űriépói vadósátM XI. Horthy Miklós-kortár S B. U. É. K. Hölgyek11 AJr« FIGYELEM! Az új évben fodrászuk is! legyen 1 Calvin-tér 9. Boldog új évet kíván a „MARY" melltartó készítője A B. U. É. K. kedves megrendelőinek Kedves vevőimnek ezúton kívánok &o£dog.újévek GÖDINGER DROGÉRIA VII., Király utca 75. Telefon: 221-845.