Magyar Nemzet, 1942. június (5. évfolyam, 123-145. szám)
1942-06-02 / 123. szám
V. évfolyam, 123. szám Kedd, 1042 június 2. Magyar Nemzet • VR ELŐFIZETÉSI ÁRA I ÉVRE 37.20 P, FÉLÉVRE 18.60 P, NEGYEDÉVRE 9.30 P, 1 HÓNAPRA 3.20 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL., VASÁRNAP 24 FILL. Alapította PETHŐ SÁNDOR KHIBSHQ SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI UTCA 10. TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65. TELEFON: 126-726* Líbiában a tengely erői visszaverték az angol ellentámadásokat Angol repülők Köln belvárosát bombázták — Megtorlásul a németek Canterbury érseki székhelyet támadták — Májusban az angolszászok 924.000 tonnát vesztettek — A cseh hatóságok intő szózatot intéztek a néphez —Párizsban egy csoport ledöntötte VII. Edward szobrát Berlin és Róma Berlini NST-hír szerint illetékes német helyen nyilatkozta arról a tényről, hogy semleg és nem hadviselő államok áttétek kereskedelmi hajóik föfegyverzésére. Félhivatalos német közlés rámutat, hogy a hajók a fölfegyverzés kövekeztében elvesztik kereskedeli hajó jellegüket és így önmagukat fosztják meg a nemzetközjog védelmétől. Rómából pedig azt jelenti Magyar Távirati Iroda, hog Mussolini vasárnap fogadta Rómában dolgozó külföldi újságból, egyesületének vezetőségét, jelen volt Rocco küilügi sajtófőnök, Pavolini propaganda-miniszter és Polvareh propaganda-államtitkár. Musselmi tábornagyi egyenruhába fogadta vendégeit, rövid beszédet intézett hozzájuk, kijelentve hogy állandó figyelemmel kíséi munkájukat s ezzel meg van elégedve. A Német Távirati Iroda pedi közli, hogy a Sziámban tartózkodó Indiai Nemzeti Tanác (amely emigráns indiai politikusokból áll), rádiókiáltványt intézett India népéhez. A szónok rámutatott a többi között a következőkre: — A német hadsereg meghiúsította a harkovi orosz támadást. A vörös hadsereg legnagyobb részét sztratégiai hadműveletek során foglyul ejtették. Bizonyos, hogy az orosz offenzíva kimenetele kedvező lesz Németországra és szövetségeseire nézve, míg Csungkim teljesen elszigetelve, összeomlós előtt áll. India igaz barátai Németország, Japán és Olaszország, de India megmentése csak magától az indiai népre indulhat ki, az indiai katonáknak és tömegeknek fel kell lázadniok az indiai angol uraton ellen. Német és japán Tálasz az angolszászoknak Mint egy idő óta már több ízben rámutattunk, az angolszászok mind szaporábban és terjedelmesebben foglalkozna!« 4 bábot..', ami férfiatokkal CadiG is reaoúH i;an‘ n a kéP 'decekr/. . T ircTM'tios , e a tenger vsai tó at '»n'-nn a szokom,*! trésVc- Sz VSmerlelik "émczs « * - meg német és japán félhivatalos tényezők arra, hogy feleljenek ezekre az angol és amerikai tervezgetésekre. Három ilyen tengelyhang áll e pillanatban rendelkezésünkre: a Wilhelmstrasse egyik illetékes nyilatkozójának a kijelentése, a német külügyminisztériumhoz közelálló Berliner Börsenzeitung cikke és a japán kormány nyilatkozótának szavai. A Wilhelmstrassen elhangzott nyilatkozatról a Transkontinent Press így számol be: Sumner Welles helyettes külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki azon, hogy az Egyesült Államok az első világháború után nem vállalták a béke biztosításáért a felelősséget és hogy nem voltak hajlandók részt venni egy nemzetközi szervezet (nyilván elsősorban a Népszövetség, a szerk.) munkájában. Afölött természetesen nem fejezte ki sajnálkozását az amerikai államtitkár, hogy a békediktátumok ellentétben állottak Wilson alapelveivel, hogy az Egyesült Államok annak idején nem szálltak síkra egy igazságosabb békéért és a német népnek tett ígéretek teljesítéséért. Csupán azon sajnálkozott Sumner Welles, hogy az USA nem vállalta a felelősséget a£v törvényellenes és tarthatatos , állapot megteremtéséért és landor Ani vett részt egy nemhogy Zip fnyszer-szervezet nemzetközi bAborkájában. Sumner Whites követeli — így szól továbbá a Transkontinent Press szerint a német félhivatalos nyilatkozat —, hogy törvény elé kell állítani a háborúért felelőseket. A Wilhelmstrasse véleménye szerint ezt a követelést Németország is támogatja. Ezért a háborúért azonban azok felelősek, akik az első világháború után nem tanúsítottak kellő felelősségérzetet, nem szálltak síkra Wilson ígéreteinek teljesítéséért , akik azután, mint például Roosevelt és Churchill, tervszerűen előkészítették az új háborút. Tekintve azokat a bűnöket, amelyek Washingtont terhelik és azt a törvénytelen eljárást, amellyel szövetségeseit és barátait kifosztja és kihasználja, nem valószínű, hogy nagy rokonszenvre számíthat a világon Sumner Wellesnek az a kijelentése, hogy „engedjék át az Egyesült Államoknak a nemzetközi rendőr szerepét“. A berlini Börsenzeitung Vansittart volt külügyi államtitkár nyilatkozataival foglalkozik, ezek részben a lordok házában hangzottak el. A német lap azt mondja a Német Távirati Iroda szerint, hogy a lord többi között kijelentette: * — Ha ez a háború véget ér és Németország majd a földön hever, akkor senkire sem szabad hallgatni, akinek az a véleménye, hogy Németországot ismét föl kell emelni. Ehhez a Börsenzeitung megjegyzi: ,,Vansittart szerint Németország azt tervezi, hogy Anglia lakosságát a felére csökkentse. Clemenceau annak idején azt mondotta, húszmillióval több német él a világon, mint kellene, most Clemenceau bizonyára forog a sírjában Vansittartnak e szemérmetlen plagizálása miatt. Vansittart igazi clemenceaui terveket tulajdonít a németeknek, hogy azután a németeket fölényes biztonsággal példátlan durvaságos hunoknak szidalmazhassa.“ Végül a Wilhelmstrasséhoz közelálló orgánum azt írja: „Hiábavaló dolog logikát és értelmet vesztegetni, amikor a másik oldalon esztelen dühből fakadó gyűlölet vezeti a tollat.“ Amíg a németek az angoloknak felelnek, japán hivatalos helyen a hasonló amerikai programokra válaszolnak, így például a Német Távirati Iroda szerint a japán kormány nyilatkozata érdekes kommentárt fűzött egy amerikai kijelentéshez. Ez Yarnell tengernagy, a USA keletázsiai flottájának előző főparancsnoka szájából hangzott el. A japán nyilatkozó a Német Távirati Iroda szerint így idézte az amerikai tengernagy kijelentését: — Ha meg akarjuk akadályozni, hogy huszonöt év múlva újabb háború törjön ki, akkor a mostani háború befejezése után Amerikának át kell vennie a világ vezetését. Németországot és Japánt le kell fegyverezni s meg kell büntetni. Mandzsúriát és Formozát vissza kell adni Kínának és Koreának függetlenséget kell adni. Ehhez a japán nyilatkozó megjegyezte, hogy az amerikai tengernagy jobban tette volna, ha ilyen esztelen fecsegés helyett javaslatot tett volna kormányának az elvesztett csendesóceáni területek visszaszerzésére. Az olasz félhivatalos Stefani-iroda pedig két cikket idéz a Look című északamerikai folyóiratból. Az egyikben Elliot őrnagy kifejti, hogy az Egyesült Államoknak, ha győzni akarnak, három csatát kell megnyerniük: a termelési, a szállítási és a harctéri csatát. Ezután a Stefani—MTI- jelentés így idézi az amerikai katonai szakértő cikkének egyik passzusát: — Ha az orosz ellenállásmeggyengülne vagy meglassulna, rendkívül nehézzé válnék azEgyesült Államok sámára, hogy a tengellyel Keet- Európában s Afrikában szóbeszálljon. Ugyanúgy, ha dna tovább gyengül, rendkívül nehézzé válnék az Egyesült Államok számára, hogy kakpai sikert érjen el Japánnal szénben. A Stefani szerint az amerikai őrnagy figyelmezteti honfitársait, hogy nagy nehézségeken kell úrrá lenniük és nem szabad magukat olyan bizakodásnak átengedniük, amely nem reális alapon nyugszik. Elliot a legbensőbb szolidaritást tanácsolja Angliával, Oroszországgal és Kínával és követeli, hogy a háború vezetését Washingtonban összpontosítsák és állandó haditanácsra bízzák, amelynek Roosevelt lenne az elnöke. Ugyanebben az amerikai folyóiratban Shean újságíró — ezt is a Stefaniból idézzük — „élesen támadja azokat a fiatalembereket, akik köztisztviselői állásokra vadásznak, mert ezzel mentesülnek a katonai szolgálat alól. Magyar katonai körök a magyar csapatok harci tevékenységéről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Katonai körökből nyert értesülés szerint a carkovi csata befejezésével az arcvonalnak ezen a részén igen kedvező, új helyzet alakult ki.Az a hatalmas eredmény, amelyről a német hadijelenteés édesen beszámolt, egyébiránt későppen érzékelteti a nagy győzelen arányait és annak kínpant jelentő. A charkom-i bei csatában oly kiválóan harcolt vült kötelékek parancsnokának, Tut Ottó vezérőrnagynak a Német Birodalom vezére és kancellárja az I. osztályú német Vaskeresztet adományozta, amelyet ünnepi külsőségek között adtak át a kitüntetett magyar tábornoknak. A charkovi csatában részt vett honvédkötelékek legénysége közül különben ezideig mintegy 150 főt tüntettek ki a II. osztályú német Vaskereszttel. A magyar csapatoknak azon az arcvonalán, amelyre a carkovi csata küzdelmei nem terjedtek ki, az ellenség meg-megújuló támadásokkal igyekezett a bekerített szovjet erők felszámolását késleltetni. Ezek a kísérletek azonban kudarcot vallottak, mert honvédeink minden támadást visszavertek. Egyik, zászlóaljnyi erővel végrehajtott támadásuk már tüzérségünk tüzében összeomlott. Az ellenséges csapatok másik támadása során 25 harckocsival kísérelték meg gyalogrohamuk előkészítését. Példásan működő páncélelhárító fegyvereink azonban a harckocsitámadás első hullámában előretörő nyolc szovjet harckocsit a legrövidebb idő alatt kilőtték, úgyhogy az ellenséges páncélos kötelék többi járművei meghátrálták és további előretörésükre már nem került sor. Az ellenség rendkívül súlyos veszteségeivel verték vissza ezek a csapatainkat a támadást is, amelyet a szovjet ezrederejű kötelék bevetésével kísérelt meg. Bár az ellenség részéről a legutóbbi napokban csak szórványos légi tevékenység volt, légvédelmi ütegeinknek sikerült három ellenséges repülőgépet lelőniük. A vasárnap kiadott német hadijelentés kiemelte azt a sikert is, amelyet magyar kötelékek az arcvonal mögött összeverődött orvlövészbandák megsemmisítése terén értek el. E jelentéshez magyar katonai részről a következő tájékoztatást fűzték: A szóbanforgó jelentéssel kapcsolatosan olyan nagy kiterjedésű erdőterületről van szó, amelyet a téli hónapok közlekedési viszonyai között nem lehetett megközelíteni. Most, hogy a terep nagy része ismét járhatóvá lett, a szövetséges csapatok megkezdték ennek a vidéknek végleges megtisztítását. Az ebben résztvevő magyar alakulatok kiválóságát talán legjobban az a tény bizonyítja, hogy bár igen kiterjedt és nehéz terepen, egészen szokatlan harcmóddal küzdő ellenséges erőkkel kerültek szembe, feladatukat kevés veszteséggel elismerésreméltóan oldják meg. Ára 12 fillér Az eurósiai együttműködés A Transkontinent Press szerint a Belgrádban megjelenő Donauzeitung külön mellékletet adott ki s ebben „Magyarország gazdasági arca“ cím alatt megállapítja: „ A magyar mezőgazdaság mellett a Urossrauimwirtschaft