Magyar Nemzet, 1942. június (5. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

V. évfolyam, 123. szám Kedd, 1042 j­únius 2. Magyar Nemzet­­ • V­R ELŐFIZETÉSI ÁRA I ÉVRE 37.20 P, FÉLÉVRE 18.60 P, NEGYEDÉVRE 9.30 P, 1 HÓNAPRA 3.20 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL., VASÁRNAP 24 FILL. Alapította PETHŐ SÁNDOR KHIBSHQ SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI­ UTCA 10. TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. VILMOS CSÁSZÁR-ÚT 65. TELEFON: 126-726* Líbiában a tengely erői visszaverték az angol ellentámadásokat Angol repülők Köln belvárosát bombázták — Megtorlásul a németek Canterbury érseki székhelyet támadták — Májusban az angolszászok 924.000 tonnát vesztettek — A cseh hatóságok intő szózatot intéztek a néphez —­Párizsban egy csoport ledöntötte VII. Edward szobrát Berlin és Róma Berlini NST-hír szerint illeté­kes német helyen nyilatkozta arról a tényről, hogy semleg­ és nem hadviselő államok átté­tek kereskedelmi hajóik fö­fegyverzésére. Félhivatalos né­met közlés rámutat, hogy a hajók a fölfegyverzés köve­keztében elvesztik kereskedeli hajó jellegüket és így önmagu­kat­ fosztják meg a nemzetköz­jog védelmétől. Rómából pedig azt jelenti Magyar Távirati Iroda, hog Mussolini vasárnap fogadta Rómában dolgozó külföldi új­ságb­ól, egyesületének vezetősé­gét, jelen volt Rocco küilügi sajtófőnök, Pavolini propa­ganda-miniszter és Polvareh propaganda-államtitkár. Musse­lmi tábornagyi egyenruhába­ fogadta vendégeit, rövid beszé­det intézett hozzájuk, kijelentve hogy állandó figyelemmel kíséi munkájukat s ezzel meg van elégedve. A Német Távirati Iroda pedi közli, hogy a Sziámban tartóz­kodó Indiai Nemzeti Tanác (amely emigráns indiai politiku­sokból áll), rádiókiáltványt in­tézett India népéhez. A szónok rámutatott a többi között a kö­vetkezőkre: — A ném­et hadsereg meg­hiúsította a h­arkovi orosz tá­madást. A vörös hadsereg leg­nagyobb részét sztratégiai had­műveletek során foglyul ejtet­ték. Bizonyos, hogy az orosz offenzíva kimenetele kedvező lesz Németországra és szövetsé­geseire nézve, míg Csungkim teljesen elszigetelve, összeomlós előtt áll. India igaz barátai Né­metország, Japán és Olasz­ország, de India megmentése csak magától az indiai népre indulhat ki, az indiai katonák­nak és tömegeknek fel kell lá­zadniok az indiai angol uraton ellen. Német és japán Tálasz az angolszászoknak Mint egy idő óta már több ízben rámutattunk, az angol­szászok mind szaporábban és terjedelmesebben foglalkozna!« 4 bábot..', a­mi férfiatokkal CadiG is reaoúH i;an‘ n a kéP 'd­ecekr/. . T ircTM'tios , e a ten­ger vsai tó at '»n'-nn a szokom,*! trésVc- Sz VSmerlelik "émczs « * - meg német és japán félhivata­los tényezők arra, hogy felelje­nek ezekre az angol és ame­rikai tervezgetésekre. Három ilyen tengelyhang áll e pillanatban rendelkezésünkre: a Wilhelmstrasse egyik illeté­kes nyilatkozójának a kijelen­tése, a német külügyminisz­tériumhoz közelálló Berliner Börsenzeitung cikke és a japán kormány nyilatkozótának sza­vai. A Wilhelmstrassen elhangzott nyilatkozatról a Transkontinent Press így számol be:­­­ Sumner Welles helyettes külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki azon, hogy az Egye­sült Államok az első világ­háború után nem vállalták a béke biztosításáért a felelős­séget és hogy nem voltak haj­landók részt venni egy nemzet­közi szervezet (nyilván elsősor­ban a Népszövetség, a szerk.) munkájában. Afölött természe­tesen nem fejezte ki sajnálko­zását az amerikai államtitkár, hogy a békediktátumok ellentét­ben állottak Wilson alapelv­ei­vel, hogy az Egyesült Államok annak idején nem szálltak síkra egy igazságosabb békéért és a német népnek tett ígéretek tel­jesítéséért. Csupán azon sajnál­kozott Sumner Welles, hogy a­z USA nem vállalta a felelősséget a£v törvényellenes és tarthatat­­os , állapot megteremtéséért és lan­do­r­­ Ani vett részt egy nem­hogy Zip fn­yszer-szervezet nem­­zetközi bAbor­­­kájában. Sumner Whites köve­teli — így szól továbbá a Transkontinent Press szerint a német félhivatalos nyilatkozat —, hogy törvény elé kell állí­tani a háborúért felelőseket. A Wilhelmstrasse véleménye szerint ezt a követelést Német­ország is támogatja. Ezért a há­borúért azonban azok felelősek, akik az első világháború után nem tanúsítottak kellő felelős­ségérzetet, nem szálltak síkra Wilson ígéreteinek teljesítéséért , akik azután, mint például Roosevelt és Churchill, terv­szerűen előkészítették az új há­borút. Tekintve azokat a bűnö­ket, amelyek Washingtont ter­helik és azt a törvénytelen el­járást, amellyel szövetségeseit és barátait kifosztja és kihasz­nálja, nem valószínű, hogy nagy rokonszenvre számíthat a vilá­gon Sumner Wellesnek az a ki­jelentése, hogy „engedjék át az Egyesült Államoknak a nem­zetközi rendőr szerepét“. A berlini Börsenzeitung Vansittart volt külügyi állam­titkár nyilatkozataival foglalko­zik, ezek részben a lordok há­zában hangzottak el. A német lap azt mondja a Német Táv­irati Iroda szerint, hogy a lord többi között kijelentette: * — Ha ez a háború véget ér és Németország majd a földön hever, akkor senkire sem sza­bad hallgatni, akinek az a vé­leménye, hogy Németországot ismét föl kell emelni. Ehhez a Börsenzeitung meg­jegyzi: ,,Vansittart szerint Német­ország azt tervezi, hogy Anglia lakosságát a felére csökkentse. Clemenceau annak idején azt mondotta, húszmillióval több német él a világon, mint kel­lene, most Clemenceau bizo­nyára forog a sírjában Vansit­­tartnak e szemérmetlen plagizá­­lása miatt. Vansittart igazi cle­­menceaui terveket tulajdonít a németeknek, hogy azután a né­meteket fölényes biztonsággal példátlan durvaságos hunoknak szidalmazhassa.“ Végül a Wilhelmstrasséhoz közelálló orgánum azt írja: „Hiábavaló dolog logikát és értelmet vesztegetni, amikor a másik oldalon esztelen dühből fakadó gyűlölet vezeti a tollat.“ Amíg a németek az angolok­nak felelnek, japán hivatalos helyen a hasonló amerikai pro­gramokra válaszolnak, így pél­dául a Német Távirati Iroda sze­rint a japán kormány nyilatko­zata érdekes kommentárt fű­zött egy amerikai kijelentéshez. Ez Yarnell tengernagy, a USA keletázsiai flottájának előző fő­­parancsnoka szájából hangzott el. A japán nyilatkozó a Német Távirati Iroda szerint így idézte az amerikai tengernagy kijelen­tését: — Ha meg akarjuk akadá­lyozni, hogy huszonöt év múlva újabb háború törjön ki, akkor a mostani háború befejezése után Amerikának át kell vennie a vi­lág vezetését. Németországot és Japánt le kell fegyverezni s meg kell büntetni. Mandzsúriát és Formozát vissza kell adni Kíná­nak és Koreának függetlenséget kell adni. Ehhez a japán nyilatkozó megjegyezte, hogy az amerikai tengernagy jobban tette volna, ha ilyen esztelen fecsegés helyett javaslatot tett volna kormányá­nak az elvesztett csendesóceáni területek visszaszerzésére. Az olasz félhivatalos Stefani-iroda pedig két cikket idéz a Look című északamerikai folyóiratból. Az egyikben Elliot őrnagy ki­fejti, hogy az Egyesült Államok­nak, ha győzni akarnak, három csatát kell megnyerniük: a ter­melési, a szállítási és a harctéri csatát. Ezután a Stefani—MTI- jelentés így idézi az amerikai katonai szakértő cikkének egyik passzusát: — Ha­ az orosz ellenállás­­meggyengülne vagy meglas­sulna, rendkívül nehézzé vál­nék az­­Egyesült Államok sá­mára, hogy a tengellyel Keet- Európában s Afrikában szó­be­szálljon. Ugyanúgy, ha dna tovább gyengül, rendkívül ne­hézzé válnék az Egyesült Álla­m­­ok számára, hogy kakpai sikert érjen el Japánnal szén­ben. A Stefani szerint az amerikai őrnagy figyelmezteti honfitár­sait, hogy nagy nehézségeken kell úrrá lenniük és nem sza­bad magukat olyan bizakodás­nak átengedniük, amely nem reális alapon nyugszik. Elliot a legbensőbb szolidaritást taná­csolja Angliával, Oroszország­gal és Kínával és követeli, hogy a háború vezetését Washington­ban összpontosítsák és állandó haditanácsra bízzák, amelynek Roosevelt lenne az elnöke. Ugyanebben az amerikai folyóiratban Shean újságíró — ezt is a Stefani­ból idézzük —­ „élesen támadja azokat a fiatalembereket, akik köztiszt­viselői állásokra vadásznak, mert ezzel mentesülnek a kato­nai szolgálat alól­. Magyar katonai körök a magyar csapatok harci tevékenységéről A Magyar Távirati Iroda jelent­i: Katonai körökből nyert értesülés szerint a c­arkovi csata befejezésé­vel az arcvonalnak ezen a részén igen kedvező, új helyzet alakult ki.­­Az a hatalmas eredmény, amelyről a német hadijelente­­és é­desen beszá­molt, egyébiránt késő­­ppen érzékel­teti a nagy győzelen arányait és an­nak k­­ínpa­nt jelentő­­. A charkom-i bei csatában oly kiválóan harcolt v­­ült kötelékek parancsnokának, Tut Ottó vezérőr­nagynak a Német Birodalom vezére és kancellárja az I. osztályú német Vaskeresztet adományozta, amelyet ünnepi külsőségek között adtak át a kitüntetett magyar tábornoknak. A charkovi csatában részt vett honvéd­kötelékek legénysége közül különben ezideig mintegy 150 főt tüntettek ki a II. osztályú német Vaskereszttel. A magyar csapatoknak azon az arcvonalán, amelyre a c­arkovi csata küzdelmei nem terjedtek ki, az ellen­ség meg-megújuló támadásokkal igyekezett a bekerített szovjet erők felszámolását késleltetni. Ezek a kí­sérletek azonban kudarcot vallottak, mert honvédeink minden támadást visszavertek. Egyik, zászlóaljnyi erő­vel végrehajtott támadásuk már tü­zérségünk tüzében összeomlott. Az el­lenséges csapatok másik támadása sor­án 25 harckocsival kísérelték meg gyalogrohamuk előkészítését. Példá­san működő páncélelhárító fegyve­reink azonban a harckocsitámadás első hullámában előretörő nyolc szov­jet harckocsit a legrövidebb idő alatt kilőtték, úgyhogy az ellenséges pán­célos kötelék többi járművei meghát­­rálták és további előretörésükre már nem került sor. Az ellenség rendkívül súlyos veszte­ségeivel verték vissza ezek a csapa­taink­at a támadást is, amelyet a szovjet ezrederejű kötelék bevetésével kísérelt meg. Bár az ellenség részéről a legutóbbi napokban csak szórvá­nyos légi tevékenység volt, légvédelmi ütegeinknek sikerült három ellenséges repülőgépet lelőniük. A vasárnap kiadott német hadi­jelentés kiemelte azt a sikert is, ame­lyet magyar kötelékek az arcvonal mögött összeverődött orvlövészbandák megsemmisítése terén értek el. E je­lentéshez magyar katonai részről a következő tájékoztatást fűzték: A szóbanforgó jelentéssel kapcsola­tosan olyan nagy kiterjedésű erdő­területről van szó, amelyet a téli hó­napok közlekedési viszonyai között nem lehetett megközelíteni. Most, hogy a terep nagy része ismét járhatóvá lett, a szövetséges csapatok megkezdték ennek a vidéknek végleges megtisztí­tását. Az ebben résztvevő magyar ala­kulatok kiválóságát talán legjobban az a tény bizonyítja, hogy bár igen kiterjedt és nehéz terepen, egészen szokatlan harcmóddal küzdő ellensé­ges erőkkel kerültek szembe, feladatu­kat kevés veszteséggel elismerésre­­méltóan oldják meg. Ára 12 fillér Az eurósiai együttm­ű­ködés A Transkontinent Press sze­rint a Belgrádban megjelenő Donauzeitung külön mellék­letet adott ki s ebben „Magyar­­ország gazdasági arca“ cím alatt megállapítja: „ A magyar mezőgazdaság mellett a Urossrauimwirtschaft

Next