Magyar Nemzet, 1942. június (5. évfolyam, 123-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

4 Egy amerikai állampolgár vendégül látásáért elítéltek több olasz arisztokratát Rómából jelenti a Magyar Távirati Iroda. Mint jelentik, május 9-én ,Senni­er ' , római házában fogadás­ra, amelyen a meghívottak között jelen volt Szig­amne­rik:«. á.lam­polgár, a római volt amerikai nagykövetig egyik tagja is, aki a következő napon több ame­rikai állampolgárral együtt elutazott Lisszabonba. A rendőrhatóságok, ami­kor tudomásukra jutott a dolog, le­tartóztatták a házigazdát és a fogadá­á­son megjelenteket, nevezetesen Sémis I grófnőt, Cesare Colomio Simonetti őr­­grófnőt Ranieri Bourbon del Monte I őrgrófot, Orazio bárót, Antoneli Pietro grófot és Larussi Rafa -i ízről­ .­­ A rendőrbíróság pénteken ítélkezett a letartóztatottak felett és a következő végzéseket hozta: Cesare Colonna Si­­monetti őrgrófnőt háromévi rendőri internálásra. Senni grófnőt egyévi in­ternálásra ítélte, a többi letartóztatot­tat pedig megdorgálta. Papimba* szovjet ejtőernyősök Finnországban Flohinkihet jelenti a Magyar Kurír: A napokban Finnországban ismét olyan szovjet ejtőernyősöket bo­vatol­­tak le akik protestáns stopoknak vol­tak álcázva Ideérkezett másik hír szerint Feruggelország területén viszont katolikus papi ruhákkal ellátott szov­jet ejtőernyősök kerültek kézre. Az el­fogott ügynökök vallomása és a náluk falatt iratokból minden kétséget kizá­róan megállapították, hogy az álcázott papi ruhába bujtatott, illetve azzal felszerelt bolsevik­ propagandistáknak az volt a feladatuk, hogy a keresztény felekezetekben az ellentéteket szítják és koholt hítük terjesztésével arra kellett törekedniök, hogy a vegyes vallási­ területeken a felekezeti békét megzavarják. Az elfogott szovjet ügynököknél részletes utasítást találtak, amelyekből kiderült, hogy a kere­kény ősegyház fogyatékainál keresztény hitbuzgalom köpönyege alatt kommunista szenteket akartak életre hívni. A szovjet et új propagandistáinak elsősorban a keresztény felekezetek elleni akció, valamint a politikai ellen­etek felkeltése, illetve kielégítése is feladatkörükbe tartozott. Jávában minden ellenséges alattvaló földje japán állami tulajdonba ment át Tokióból jelenti az SST. A Yomiuri batavoti tudósítójának je­lentése szerint a jávai japán katonai kotosm­­ink minden magántulajdonban b­rit földet a pipán haderő tulajdoná­nak nyilvánították. Ezek a birtokok a múltban súlyosan veszélyeztették a jávai gazdasági életet és úgy keletkez­tek, hogy a holland indiai társaság pénz hiányában bizonyos területeket magánszemélyeknek adott el. Ezeknek a birtokoknak visszaszerzése több mil­liót igényelt volna, mert még ma több mint 500.000 hektár föld volt, nagyrészt hollandusok, kínaiak és arabok kezében. A japán katonai ható­ságok legújabb intézkedése most egy­szeriben megoldotta ezt a súlyos kér­dést. A rendelkezés csak az­ ellenséges kézen levő magánföldre vonatkozik, míg a benszülöttek továbbra is tulaj­donosai maradnak földjüknek. A külpolitika hírei Lisszabonból jelenti a Magyar Táv­­irali Iroda. Az Északamerikai Egye­sült Államokból két héttel ezelőtt ideérkezett magyar diplomaták má­jus 30 án délután külön vonaton el­indultak Budapestre. A diplomaták előtt la líra tértsig kedden délután vagy szerdán hajnalban érkeznek meg Budapestre. Vichyből jelenti az SST. Hivatalosan közölt­ék, hogy Chateaurou­x közelében a brit légi haderő egyik bombázógépe kegyves-A vallást végzett. A brit re­pülőgép háromfőnyi személyzetét in­ternálták. Páti­thai jelenti az­ SST: Belgium és Kurk-Franciaország német katonai )paranetn­oka rendeletet adott ki, mely szerint a jövőben a belga és a meg­szállott francia területen levő zsidók ruházatukon kötetesek a sárga csilla­got viselni. A francia ajkú területeken a megkülönböztető sárga karszalag a „J­ülf“ feliratot süseli, míg flam­and ajkú területen a karszalag felírása „roml”. Belgiumban a rendelet június 1-én lépett életbe, míg Franciaország­ban június 7-én, Párizsba jelenti az SST. Pétain marsall államfő a Seine és a Seine-et- One megyék hatóságának rendelkezé­sére bocsátott kétszázezer frankot a párizsi külvárosok elleni angol légi­­támadások áldozatainak segélyezésére. A légitámadások során életüket vesz­tett áldozatok temetéjén a francia kormány négy tagjával képviselteti magát. Washingtonból jelenti az SST. Az SBC-rádió jelentése szerint az Egyesült Államokban küszöbön áll a szi­j’ira alkoholtilalom bevezetése. Ez az intézkedés csak a háború idejére marad érvényben, akár csak a világ­háború idején, amikor szintén al­koholtilalmat rendeltek el. Berlinből jelenti az SST. Az uk­rajnai polgári közigazgatás felállítá­sának keretén belül a német hatósá­gok távnál székhellyel egy ukrajnai központi jegykihocsása bankot alapí­tottak. , Viehyből Jelenti az­­df. F.steva tengernagy. Tunisz­­ókor Hiányzója, rözvid slebsi tartózkodás után vissza­érkezett Tuniszba. Megérkezése után nyomban m­­glátngati a tuniszi tvejt és átadta Tetavi marsall államfő Bukarestből jelenti a Német Táv­irati Iroda. Ivanovici római román kereskedelmi attasét, akit­ nemrég visszahívtak, szombaton a Bukarestbe érkező vonat hálókocsi­jában holtan találták. .A jelek szerint öngyilkos lett. (MTI.) Gráf ből jelenti a Német Távirati Iroda. Mint Alexandriábál jelentik, annál a gé­pkocsiszerencsétlenségnél, amelynél Churchill angol miniszter­elnök fia megsebesült, egy angol haditudósító életét vesztette. (MTI.) Buenos Airesből jelenti a Stefani: Washingtonból jelentik. Június 30-ától kezdődően az Egyesült Államok te­rületén tilos hangszereket gyártani. E­z az intézkedés nyersanyagmegtaka­­rítás céljából történt. (MtI.) J ú ni ii s 3 ló! június 7*ig J U> foka*. Intim­- és galm­ublövő­­­ őrseinek 132. 3SO 11 4 A Duce egy ifjúsági sport finn ne­pél­yen vett részt Bonniból jelesíti a Stefani. A Duce vasárnap délután megje­lent a Bittorio ifjúságának szokás­­szerinti évi sportünnepélyén, ame­lyen sokezer fiatalember vett részt. Az óriási tömegben egybesereglett nézőközönség lelkesen ünnepelte a Dúcét és a baráti nemzetek képvi­selőit. (MTI. Pánamerikai rendészeti kongresszus Buenos Airesből jelenti az OFI. A rendészeti intézkedések összehan­­golása céljából összeült pánamerikai értekezleten Honduras küldöttsége azt az indítványt terjesztette elő, hogy lé­­tesítsenek egy Amerika közi jegyzéket azokról az egyénekről, akiket kémkedés, szándékos rombolás, árulás vagy a demokrata intézmények ellen elköve­tett merénylet miatt elítéltek. Bolívia küldöttsége indítványt nyúj­tott be, amely arra irányul, hogy torol­ják meg egységes elvek szerint az államitól­gár­sági ügyekben elkövetett visszaéléseket. Kaha küldöttsége indítványozta, hogy állítsanak fel külön szervet a rendé­szeti hatóságok együttműködésének és kölcsönös tájékoztatásának biztosítá­sára. (MTI.) i/Kcj&ílKft \V»|V TT*Í ‘•j-rn.rWk otthon, k*-,. aí.*'. 1»« iuniu. H.n éllí í*í"'án '«• Arakor t.rtl. no* |n. I»»r| „rkh.iában: Badnpc*. XIV., Metikói- T,*'.* '’HU •1*11, nuttre a tanokat *•’ errtrkV r*A^rt NwtrlctM mcchiria ar KJ ,, ,t,p. .. J. S •'n**1 •* Ponlia trlrlnwlwi, »* r«v,,uWí r.kháíiban ,3n WittUeewiv, r* oil mejiri : »hri<A Amrnnvihrn a k'»r*yó I IT\.'0“U üauiozatkcn*». ü«» a/t ai »oi .o rvivk n f . enrlmCN-n 1*42 júnm* ra-cn '*> érakor upsancren helyen. ugxan f .rn ‘ára',''r®»»naJ Ur-juk mr< l'i ute>l«t>i o*. Magyar Nemzet__ Eltávozott a budapesti svéd követ Vasárnap délelőtt 11 óra után el­utazott Budapestről Elf Torsten La­den budapesti svéd királyi követ, akit kormánya nyugállományba he­lyezett. A távozó diplomata búcsúz­tatására megjelentek a pályaudvaron Dietrich von Jagous budapesti német követ, Okubo Toshitaka budapesti japán követ, dr. Maximilian Jaeger budapesti svájci követ, a budapesti svéd követség tisztikara, a­­ svéd gyufaipar budapesti képviselői, a diplomáciai testület több más tagja, ezenkívül magyar részről Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter a külügyminiszter képviseletében és sokan mások a magyar politikai és társadalmi élet előkelőségei közül. A közszeretetben álló svéd követ és felesége hosszasan elbeszélgettek a búcsúztatásukra meg­jelent előkelőségekkel. Padovában átadták a díszdoktori oklevelet Szen­t-Györgyi Albertnek Padovából jelentik. A Livius-emlé­k­­ün­nepélyhez fűződő kulturális ünnep­ségsorozat keretében, amely az elmúlt héten folyt le, sok olasz és külföldi előkelőség jelenlétében átadták a dísz­­doktori oklevelet a szövetséges álla­mok tudósainak. A tudományos kitün­tetésben a következőik részesültek: Sehol, Richard, Filov Bogdán bolgár miniszterelnök, Cartojan, Spranger Eduard, Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanár, az 1937. évi Nobel-díj nyertese, Sauarbruch Ferdinand, Styske tanár, Guthnik Paul, Perth­ iskola, Bischer tanár. A német kitün­tettek nevében Scholz tanár, Filov miniszterelnök nevében a római bol­gár követ, majd a finn követ és Szent-Györgyi Albert tanár köszönték meg az öklev­elet. Az ünnepségen részt volt Del Giudice közoktatásügyi állam­titkár, Mackensen római német nagy­követ, Máriássy Zoltán római magyar követ, továbbá Finnország, Románia és Bulgária római követe. (MTI.) Hírek Szerbiából Belgráditól jelenti a Német Távirati Iroda. Serlics vezérezredes, miniszter­elnök rádióbeszédet intézett a szerb munkássághoz. Hangsúlyozta, hogy azok a szerb munkások, akiket nem fertőzött meg a kommunista dögvész, magatartásukkal kiérdemelték az egész nép háláját. Élesen bírálta azután Nédics miniszterelnök a volt francia népfront-kormánynak a munkás­­kérdésben végrehajtott kísérleteit, amelyek végül is hozzájárultak Fran­ciaország összeomlásához. Németország ezzel szemben — mondotta Nédics miniszterelnök — szociális tekintetben mindent, amit csak lehetséges volt, megtett a munkások érdekében, hogy javítsa a munkásság helyzetét. Nédics végül hangsúlyozta, hogy a vezetése alatt most megalakult szerb munkás­egység feladata kiküszöbölni a volt jugoszláv munkásszövetségek kebelé­ben lábrakapott korrupciót. (MTI.) Belgráditól jelenti a Bud. Tud.: Szerbia északkeleti, valamint déli te­rületein megbújó kommunista csapat­­részek és egészen, önállóan saját sza­kállukra dolgozó kommunisták ár­talmatlanná tevése lassan befejezésé­hez közeledik. A belgrádi Sovo Vreme című lap jelentést közöl, amely szerint Val­­jevóban a városka polgárságának na­gyobb része, valamint a környékbeli parasztság jelenlétében felakasztották Filipovics Sztevant, a környék ismert, megrögzött kommunistavezérét. Filipo­­vics még a jugoszláviai kommunista pártnak volt oszlopos tagja. A belgrádi Obnova uzskcci jelentése szerint a kormány büntető különít­ményei az egész tavasz folyamán rendkívül sikeres harcokat vívtak a kommunista csapatokkal. Egyike a leghevesebb harcoknak volt a nemrég megvívott ütközet az ú. n. ..prole­tár­­brigáddal". A az összecsapás olyan he­ves volt, hogy többször került sor kézit­usára, melynek folyamán 34 szabadosa páros vesztette életét. A kor­­mánycsapatok a küzdelem h­lán foly­tatták a menekülök üldözését minden irányban. Az­ üldözés során a kor­­mánycsapatoknak 16 halott, és fi­sc­­hw’ssiti áldozatuk volt, míg az ellen­állók vesztesége 106 halott és 11 sebe­sült volt. A közelmúlt napokb­an a kormány csapatai Szoko-Banjánál szétvertek egy kommunista tábort és teljesen megsemmisítették azt: 6 halott és 7 sebesült maradt a helyszínen. Néhány életben maradt partizán Vlasko-Polje és Dubica irányában menekült el. tökéletesen ciánoz Telefon: 11-88-22 KEDD, 1942 JÚNIUS 2. A Turáni Vadászok ünnepi estje A Turáni Vadászok szombaton ünnepi estet tartottak, amelyen a szervezet tagjai magyar ruhában . Ma, amikor a magyar hősök em­lékét ünnepeljük, úgy érzem, hogy évezredek hősi magyar lelke tekint le reánk. Az én büszke keleti faj­tám harcban született és harcban élt, katona volt, férfias, bátor, erős és büszke, tudott kitartani, fáradni, nélkülözést és szenvedést elviselni és tudott meghalni, ha keletű Amennyire vissza tudunk tekinteni a messze múlt ködös homályába, hősi alakjának dicsőséges ragyogása beleolvad az idők végtelenjébe. A magyar nép és testvérnépei törté­nelmünk során sohasem hoztak gyalázatot fajtájukra, ha elestek, harcban estek el, ha megsemmisül­tek, azért semmisültek meg, mert véges-végig állták a harcot. Annál sokkal büszkébbek, önérzetesebbek keményebbek voltak, mintsem szol­gamódra meg tudtak volna hajolni megtörni és alázkodni az erősebb előtt, inkább elvéreztek és odaborul­tak a világtörténelem nagy népi ka­tafalkjára. A kínai falat az én faj­tám ereje ellen emelték s véres ha­talmuk végigszáguldott a földön keletről nyugatra, a Sárga-tengertől az Atlanti-óceánig. Róma hatalma is megszédült és megtántorodott Gala­launum mezején . Nagy múlt, dicsőséges múlt a mi múltúnk, hatalom és nagyság van ebben a múltban, egykor az egész világ megremegett tőle. Mi magya­rok vagyunk ezeknek a fenséges ha­gyom­ányoknak hordozói, örökösei osztályosai és ha ma számiban és hatalomban meg is fogyatkoztunk de lélekben ma is ugyanazok va­gyunk és magunkkal hordozzuk vál­tozatlanul mindazt az em­beri érté­ket, amelyet ősi és hősi múltúnk hagyott reánk. Nincs mit restelked­nünk más né­pek előtt, nincsen miért bámuló megalázkodással más népeket példaképül magunk elé ál­llíani. Tekintsünk csak vissza a ma­gunk múltjába, találunk benne annyi szépséget, nagyságot, nagy­szerűséget és erőt, hogy beleszédül­hetünk történelmi sorsunk és szere­pünk fenségébe. Amint megjelenünk a történelem színpadán, dicsőség félelem és elismerés fogad. Bölcs Leó azt mondja rólunk: „Férfiak­ban bővelkedő és független ez a nép, melynek a pompa kifejtése és a gazdagság szeretete mellett csak arra van szorgalmatos gondja, hogy ellenségeivel szemben vitézül visel­kedjék." A galleni kolostor Ekke­hard nevű szerzetese így ír rólunk: „Ez az erős nép, mely hadi erényei által jeleskedett, nemcsak a körü­lötte fekvő területeken uralkodott, hanem a tengeren is átkelt s szö­vetséggel ajándékozta meg a béké­ért könyörgőket, de porba sújtotta azokat, akik ellenkeztek.“­­ Ezek a tanúbizonyságaink Euró­pában való megjelenésünk első ide­jéből és ha megnézzük a ma ma­gyarját, ugyanezek a tulajdonságok változatlan erővel élnek bennünk és uralkodnak rajtunk, mert ma is harcos és harcra kész a magyar, nem csügged el, ha ezerszer elesik, ezeregyedszer felkel újra, nem nyugszik meg a megaláztatásban, a szolgaságot, a porbasújlottságot nem viseli el, mert lelke, úri alkata szabadságra, függetlenségre, önálló­ságra vágyik és anélkül élni sem tud. Azt a földet pedig, ahol gyöke­ret vetettünk, ahol ma élünk, ame­­lyet egy ezredéven át fenntartot­tunk, megvédtü­nk és megőriztünk, nem mások kegyéből, kegyelm­éből, barátságából és ajándékából kap­tuk, hanem saját vérünkkel szerez­tük Remegett tőlünk Bizánc csélszóra büszke lovas töményeink meg­­száguldották Velencét, Provence-ot s a Rajna völgyeit, a keresztény temp­lomokban pedig felhangzott a zso­lozsma. ..A döghaláltól s a magya­rok nyilaitól ments meg Uram min­ket. A teutoburgi erdőnél megtor­pantunk, elbuktunk, de ezt a buká­sunkat, mint nagy dicsőséget zeng­itek a germán lantosok, mert maguk is érezték azt, hogy nagyot, erőset leporlik le. Barbároknak neveztek akkor, de ezen nincs sem szégvolni, sem restelkedni valónk, mert Róma akkor már elbukott és Nyugat né­pei is csak akkor kezdtek felesz­mélni a maguk barbárságából. Mi is feleszméltünk és szent királyunk odakötött bennünket Nyugat ke­jelentek meg. Az est ünnepi be­szédét Baráti Huszár Aladár mon­dotta k­resztény kultúrájához és itt a Kár­pát-medencében birodalmat, önálló királyságot alapított népe számára, olyant, amilyent tartósan más né­pek ezen a földön alakítani nem tudtak. — Gyökeret vertünk át ezen a föl­dön és nem lettünk senki hűbérese és senki szolgája, megállítottuk ha­tárainknál Nyugatnak bennünket elnyomni akaró hatalmát és feltar­tóztattuk a népvándorlásnak felénk törő utolsó hullámait. Igaz, Mohi­nál elbuktunk, de örök dicsőségünk, hogy ebből a véres bukásból újra feltámadtunk és a liliomos király és a nagy Corvinus alatt hatalmunk erősebb és­­szilárdabb lett, mint Európa bármely más népéé. Mi let­tünk Európa védőbástyája az ozmán hatalommal szemben és ha ma minden délben az egész keresz­tény világban megkondul a déli ha­rangszó, ez a harangzúgás a magyar fegyverek örök dicsőségét és diada­lát jelenti az ozmánság felett. Mo­hácsnál is elbuktunk és másfél szá­zadon át országunk széttépve feküdt az ozmánság lábai előtt, de azért mi soha nem n­­ugodtunk meg, újra és újra kezdtük a harcot mindenki­től elhagyatva, szegényen, éhezve, rongyokban küzdöttek a végbeli vi­tézek, hogy gyilkolják, pusztítsák azt a hatalmat, amely népünket le­­igázni törekedett. — Csak egy nagy nép tud oly mostoha körülmények között oly nagy hősöket kitermelni, mint amilyenek a Zrínyiek, Dobók, Tú­riak, Szondik és sokan mások, e harcoknak névtelen nagy hősei. Vagy vérzett-e nép valaha annyit szabadságáért, mint mi magyarok véreztünk? Bethlen Gábor, Bocskai és Rákóczi zászlaját a magyar sza­badság és függetlenség szent gon­dolata lobogtatta és ezért a gondo­latért harcolnak Branyiszkó hősei, Isaszeg katonái és ezért a gondola­tért ment a halálba a 13 aradi, Batthyány, Perényi és sokan, so­kan, akiknek az önkény a gyalázat halálát szánta és haláluk az örök dicsőség halála lett. — Nemrégiben a kezemben volt egy levél, amelynek sorait mélysé­ges meghatottsággal szemléltem és olvastam, amelyet báró Perényi halála előtt néhány órával írt nő­vérének. Erős, férfias vonások, a toll nem remeg, így csak egy olyan ember írhat, akinek tiszta a lelki­­ismerete, emelkedett az öntudata és aki nem fél a haláltól. Azt írja benne, hogy érzi és tudja, hogy halála nem fog gyalázatot hozni családjára. Nagyszerű, fenséges dol­gok ezek, amelyek megmarkolják az ember lelkét és felemelik egy erkölcsileg magasabb világba. Ezt éreztük mi is sokan, százezrek és százezrek, akik 14-ben és utána 18-ig nótás ajakkal és bokrétás csákóval kivonultunk a harc me­zejére. Nagyszerű harc volt ez, a magyar léleknek egy fenséges fel­­lobbanása, a bátorságnak, a kitar­tásnak, az áldozni tudásnak re­mekbe formált kálváriája. Véres rohamok emléke zúg a lelkemben, gránátok robbanása és gépfegyve­rek zakatolása tépi az idegeket s a magyar katona úgy megy előre és úgy teljesíti a parancsot, mintha békés gyakorlótéren lenne. Szörnyű volt a csatatér, teleszórva szürke foltokkal, véres foszlányokkal s akik ottmaradtak és életüket adták, ma talán a sírjuk is jeltelen, mert a kereszt elkorhadt, a domb lee­­sü­ppedt, az eke feltörte a földet s ma pacsirta dalol a hősök álma felett. Ők elmentek örökre, de a lelkük, az évezredek magyar har­caiban megfaragott lelkük ma is itt van­­’s közöttünk él, erősebben, hatalmasabban, szebben és kemé­nyebben, mint valaha. — Ma, amikor újra ott áll a ma­gyarság a véres mezőn és fiai újra tanúságot tesznek az apáiktól örökölt lelek változhatatlan erejéről, kér­jük a mindenható Istent, hogy a magyarságnak ezen történelmi telke fegy­en és maradjon velünk mind­örökké, mert csak annak a népnek van élete, amelynek fiai t­e­­j­es vért tudnak áldozni azért, am­ örök és maradandó, a nem­­zetért. Baráti Huszár Aladár beszéde

Next