Magyar Nemzet, 1942. szeptember (5. évfolyam, 198-222. szám)

1942-09-30 / 222. szám

8 . Magn Nemzet, A Magyar Nemzet szombati szá­mában közlemény jelent meg, mely szerint a Magyar Paraszt Szövetség értekezletén tiltakoztak azok ellen a támadások ellen, melyek a Kis­alföldi Mezőgazdasági Kamara vá­lasztmányi gyűlésén a magyar pa­rasztságot érték, ezek a támadások állítólag a nagybirtokosok részéről hangzottak el. Hogy a kisalföldi kamara milyen szellemben dolgozott fennállása óta, azt láthatja az, aki a kamara műkö­déséről megjelent beszámolót el­olvassa; megtudhatja ebből, hogy a kamara akciói 90 százalékban a kisgazdaságok érdekét szolgálták. A kamara vezetésében tényleg a na­gyobb birtokosok vezetnek, de ez­zel együtt viselik azt a nem cse­kély áldozatot is, amivel a kamara terén a közszereplés jár. Itt akarok rámutatni arra, hogy a kamara felső kúriai tagjai a közgyűléseken és választmányi gyűléseken való megjelenési díjaikat és útiköltsé­geiket nem szokták felszámítani, a különféle kiállításokon, értekezlete­ken, stb., szintén saját költségükön jelentek mindig meg. Hogy ez mit jelent a mai viszonyok között, anyagiakban és fáradtságban, azt azok, kik minden lépésükért napi­­díjat igényelnek, legjobban tudhat­nák. Soha a kamara keretén belül ellentét kisbirtokos, nagybirtokos és mezőgazdasági munkás között nem volt, azt hiszem, ma sincsen. Hogy kitől szerezte a Magyar Parasz Szövetség értesülését az el­hangzott támadásokra vonatkozó­lag, nem tudom, a gyűlésen részt­­vettektől aligha, mert nagyon csa­holnék a magyar nép őszinteségé­ben és bátorságában, ha az ott je­lenvoltak közül valaki a szövetség­nél panaszkodott volna és nem volt bátorsága ott a gyűlésen szóvá­­tenni azt, amit sérelmesnek tartott, ideje és módja bőven meglett volna erre, m­ert szabadabban ma az ország egész területén nem be­szélhet senki, mint éppen a kis­alföldi kamara minden gyűlésén. Hogy ez így van, azt megkérdez­heti a paraszt­szövetség igen tisz­telt elnöke egy semleges bírótól is, a kisalföldi mezőgazdasági mun­kásság bátor és őszinte vezetőjétől, Dobi Istvántól, kivel együtt ő is, én is azt hittük, hogy politikai pártban el tudjuk érni, hogy a ma­gyar földön dolgozókat és föld­tulajdonosokat összefogva, olyan súlyt tudunk adni az ország lakos­sága többségének, hogy az akara­tát is érvényesíteni tudja. Hogy ez nem történt meg, annak okát az elnök úr jobban fogja tudni, mint én. Most visszatérve a sérelmezett választmányi gyűlésre, nézzük, mi történt ott. Megtárgyaltuk azon a gazda­­panaszokat töviről hegyire, hiszen a gyűlés eltartott 9 órától délután 2 óráig. Természetes, elsősorban szóba­­kerü­ltek a termelés és ezzel a köz­­ellátás bajai, a termelési eszközök mindinkább érezhető hiányai, az anyagbeszerzés nehézségei, a takar­mányozási nehézségek, ezzel a ter­melés csökkenése, szóval, a napi bajok, gondok, az úgynevezett min­denki gondjai. J­­s itt került szóba az, hogy da­cára annak, hogy a hizlalási tevé­kenység nem emelkedik és hogy az inpatranés egy része szabadon lenne maximális áron értékesíthető, egy szem árpát maximális áron venni nem tud sem kis-, sem nagygazda és mindenki a kiutalandó abrakból akar hizlalni. Szóvá tettük és fel­szólalásunkat megindokoltuk, többen azzal, hogy az árpatermés 30 szá­zalékát a gazdák el szokták adni, ebből leszámítva az igénybe vett 20 százalékot, még kellene árpának forgalomba kerülni, de az árpa a forgalomból eltűnt. Ha azonban­­valaki a következményektől nem fél, úgy 7- től 100 pengőig kaphat árpát. Rá kellett mutatnunk arra, hogy az ilyen módon beszerzett árpával hizlalni közforgalomban való érté­kesítésre nem lehet, ki kellett térni arra, hogy nagyobb birtokos, aki­nek cselédje, alkalmazottja van, még ha akarná sem tehetné azt, hogy ilyen áron adjon el és hogy igen­is, a kisgazdák egy része, a következményeket meg nem gon­dolná, az eladó a fekete­piacon. Akik ott felszólaltunk, úgy érez­tük, vétenénk az ország érdeke ellen, ha ezeket a visszásságokat szóvá nem tennénk, követelve, hogy vagy a legnagyobb szigorral járjanak el a fekete­piac ellen vagy szüntessenek meg minden kötöttséget. Követeltük, hogy az ipari cikkek és mezőgazdasági termékek ára hozassék összhangba, a szükséges termelési eszközök és anyagok igazságosan oszlassanak el, mert sok esetben kényszerül a gazda kerülő utakon, csere útján besze­rezni a legszükségesebb termelési szükségleteit és ez viszi rá, hogy a fekete piacon keresse azt, amit rendes úton meg nem kaphat. Követeltük, hogy a munkások keresete hozassék összhangba a beállott drágulással, elsősorban azzal, hogy a mezőgazdaság jöve­delmezősége elérje az ipari haszon­kulcsot. Mindezeket a kérdéseket a leg­nagyobb összhangban tárgyaltuk meg, a többségben lévő kisgazdák és munkások helyeslő felszólalásai bizonyították, hogy semmiféle el­lentét kis- és nagygazda között nincsen, mikor az ország élet­halálharcát vívja egy olyan irány­zat ellen, mely koldussá tesz min­denkit, akinek valamije van és nyomorba dönt munkást és bir­tokost egyaránt. Éppen a kisgazdák ott lévő higgadt képviselői kívánták a leg­radikálisabb eljárást mindenki el­len, aki a nyomornak vámszedője akar lenni, természetes, hangsú­lyozva mindig, hogy a mező­gazdaság jövedelmezőségét biztosí­tani kell, ha a termelést biztosí­tani és emelni akarjuk. Szélmalom ellen harcol a Pa­raszt Szövetség, ha a Kisalföldi Kamara körében szereplő nagy­birtokosokban ellenséget lát és helytelen, lényegéig nem ismert felszólalásokból kiragadott egyes mondatokba akar kapaszkodni és azt hiszi, hogy még mindig meg­sütheti pecsenyéjét és népszerűsé­gét bővítheti, ha a nagybirtokos osztály ellen izgat, eltekintve attól, hogy az ott nagybirtokosnak elkereszteltek 80 százaléka a kö­zépbirtokos osztályba tartozik. A nyílt és őszinte beszédet tessék megcáfolni, nem általánosságokkal és annak hánytorgatásával nép­szerűséget hajhászni, hogy ki mekkora áldozatot hoz, mindenki­nek megvan a maga keresztje, amit az ország érdekében viselni tartozik. A magyar földet pedig nem fogja sem a parasztság, sem a nagyobb birtokos egyedül lándogítani, ha­nem csak nagy- és kisbirtokos és mezőgazdasági munkás egybefogott, együttműködő munkássága, aki ez ellen izgat, az ország közös érdeke ellen izgat, akármilyen eszményi elgondolása van is a saját osz­tálya boldogítására, könnyen vár­­hatik az, ha a fentieket figyelembe nem veszik, bolondításra. Farkas Dénes (Mezőőrs) Gazdasági hírek Támadták-e a kisgazdákat? Kamatkedvezményt kapnak a sokgyermekes kereskedők A Keresztény Kereskedelmi Hitelek Bizottsága, amely tudvalévően a ke­reskedők részére szavaz meg olcsó lak­st, a kölcsönt folyósító pénzinté­zetekkel, valamint az Országos Nép­es Családvédelmi Alappal abban ál­lapodott meg, hogy a sokgyermekes kereskedőknek jelentős kamatked­vezményt adnak. A kamatkedvezmény azt a kereskedőt illeti meg, akinek négy vagy­­silló gyermeke van és a kedvezmény gyermekenként egy szá­­zalék kamatmérséklésben áll. Akinek tíznél több gyermeke van, az még a váltóilletéket sem fizeti.­­ Diószegi Gazdaság, Cukor- és Szeszgyár Zrt. a Magyar Általános Hitelbank érdekeltsége) igazgatósága sze­ptember 28-i ülésén a vállalat ér­demes ü­gy v­ezető-igazgatóijal, Hattyáni és Paksi dr. P­aksy József m. kir. kor­­mányfőttanácsost vezérigazgatóvá ne­vezte ki. Értéktőzsdék A budapesti értéktőzsdén kedden csak csekély árváltozások voltak a részvénypiacon és a fixkamatozású értékek piacán. Fixkamatozású értékek: Népszöv. magyar 10-1.104.5 104; amerikai 104.25 104.5 104.25; sv. fr. 92; 1941 nyer.­k. 100 100 100; 1914 főv. k. 480 480 480; 1927 119.75 119.75 119.75. Ker. Bank dollár zs. 127 127 127. Előző zárlat Kelések Zárlat N. Bank 333.— 332 328.— Hitelb. 96.—— 96.— M. Bank fll.—— 62 — Lesz.­b. 64.—— 64.— K. Batik 151.— 151 151.— B. Tak. 31.—— 31.— I­. Hazai 120.— 119 119.— E. M. B.1345.— 1340—13601350 — B.-rsa­bai 40.—— 40.— Kir. maj. 25.—— 25.— Bauxit 4­1/42-vel 518.— — 520 — Reccsini 39.——­­39.— Bors.­szén— 29.75 29.75 C.emenlia 145.— 150 150 — Kohó— 41.5 41.5 Dräsche 51.5— 53.— Asz-Talt 12.75— 12.5 Kőszén 970.— 980-969 969.— Kerámia— — 41.75 Nagyba­t. 56.— 56 56.— Sal­go 78.25 74.5- - 76.5 75.— I’rikányi 48.— 48.25 47.75 Fővárosi 12.5— 12.25 Fegyver 156.— 156.5—156 156.25 Ganz 61.25 60.75 60.25 Acél— — 169 — Fegyv.-jog— 23.25—22.75— Rima 217.5 218—217 216 — Levante 2.90 3.05 3.05 Nova 46.5 46.5 46.5 T­rust 97.5 97 96.5 Ausztria 87.—— 88.— Déliuk 166.5 166.5 166.5 M. Cuk. 217.— 218 21­7.— Georgia 41.25 42 42.— Shimmer 143.—— 147.— Dr.­Hag. 375.—— 358.— Gschw. 2179.— 2200 2200 — Polg. sör— — 805.— Gy.-moxó— 22 on.__ M. kend.— 54.5 54.5 Pamulip.— — 87 — Sz. kend. 194.—— 192.— Chinoin 49.5— 50 — Mak­. 243.—— 242.— Brassói 45.—— 44.5— Gumi 92.75 94.1 94.— Vas. forg. 51.— — 51.— Ter­mény­tőzsde A budapesti terménytőzsdén kedden megélénkült a magpiac forgalma. Káposztából 1000 métermázsa kelt el. Kötések: Káposzta 1000 q 16.50 ab feladóáll. Kalarábé 500 q 14.50 ab fel­­adóáll. Hagyma 100 q 600.—, szárí­tón, ab feladóáll. T.-bükköny 100 q 40.— ab feladóáll. Szilva 50 q 50.— ab feladóáll. Mustármag 25 q 140.—, minta szerint, ab feladóáll. Biborhere 20 q 150.— ab feladóáll. őszi borsó 15 q 60.— ab feladóáll. Lóheremag 15 q 280.— ab feladóáll. Lucernamag 15 q 385.— ab feladóáll. Zeller 8 q 750.—, Budapest. Magpiac A Magyar Magtenyésztési Rt., Budapest— Monor Kf­tijelentése. Hivatalos nyersáruárak per 100 kp alt állomás: Köles, fehér, vörös, szürke japán 32. llajdrr­a, hánlorallan­ 36. Hepcemaß, káposzta 68. Lenmag, olajgyártásra 75. Rostenmaß 67. Napraforgásnak, fehér, szürke, csikós 50. Tökm­ag 65. Szójabab 60. RUk­.usznt. lft­. Ker.dermap. szokványsz­erű 120. magasnövésű. Izelf. vetőmap löp. Mak. kék. uradalmi 175. Mustármag, fehér 160. lé­kete 100 Köménymag 380. Ánizsmag 350. Koriandermag 80. Borsó, z­sízsikk­lenitck­. Vik­tória 53. expressz 45. Lencse, zsizsik lek­ni­­tor .54. középszemi­ 61 nagyszemű 71. Bab, fehér, szokvány és gyöngy 59. lóbab. 95%. szokvány 50. Csomb­orka 96% 65. Csomós ebit 200. Francia princ 210. Olasz pornó 200. Juh cser­kesz 300 Barackos tippan 330. Taréjos cim­or 410. Sövény perje 420. Magyar rozs­­nok 200. C­sicseri borsó 53. Takarmányrépa­­maß 1­0O. I.óbercmag rvot­ 5. 90%. 1% aranka 230 Luecmamaß. nyers, arankái 385 Balla­­cin maß hámozatlan. 100% ilt. Biborhrremau. 95% 150 Fehérhercmau 94% 360 Komlós luccm­amag 95% 200. Lvciihercmac. 91% 340. N viils ■ -ipukamnz. 90% 220. Sombórómag. to­ller 91 % 15 Szarv­as kerepmag. 94% 260. Vrbarinag. 95% 10. Színtani fűmag 95% 70. Bükköny. 1*.% szöszös 115. pannon 50. tavasz lo CsiRágfórt 96%. édes 3'.. keserű­y.Borsó 91%. tavaszi 60. .W.1 60 szeges 95% 4'. Cirokmag 95% szprórirok 28 ru­ko­el­ok 10. Cabcharr­sg. 96%. óriás 55. aprószemil 50. R(*.i rsenkrif 200. Béli komócsin 220. Arpol per­je 249. Béli perje 40­. légeti porié 600. Béli ciszlpázsit 100. Aranszab 700. Tarackos vörös iszakesz 270. Cskőrépamag 280. Tarló­­répamag 200 . Méhcsaládonként 2 kiló cukor felhasználását engedélyezték ipari áron. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kérésére a földművelés­ügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetemlegesen m­éhetetés céljára csa­ládonként 2 kiló tiszta cukor fel­használását engedélyezte 2,08 pengő ipari cukor áron. Az egyesület fel­­­írja a méhészeket, hogy ínséges méhcsaládjaik részére a szükséges cukormennyiséget legkésőbb október 8-án ítélt 12 líráig kell igényelni annál az elöljáróságnál, ahol a mé­hek jelenleg vannak. (MOT.) SZERDA, 1942 SZEPTEMBER 50. Németország államadóssága 157.44 milliárd RM Berlinből jelenti a Budapesti Érte­sítő. A Német Birodalom összes adóssága 1942 július havában 4.77 milliárddal (a megelőző hónapban 4.72 milliárddal) 157.44 milliárd RM-re emelkedett. Ha az új birto­kokra folyósított kölcsönöket és az adószelvényeket stb. figyelembe vesz­szük, akkor az összes kötelezett-­­ségek 4.41 (4.35) milliárddal 161.14 milliárd márkára emelkedtek. A hosszúlejáratú tartozásoknál az emel­kedés mindössze 1.16 milliárd már­kát tesz, míg a rövidlejáratú tartozá­sok emelkedése 3.62 milliárd márka. Valuta- és devizapiac .A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona 11.46— 11.75, lei 1.95—2.05, líra 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona 81.70—82.70. Devizák: Amszterdam 180.75—181.40, Athén 221—224, Belgrád 6 785—6.835, Berlin 132.70—136.70, Pozsony 11.64— 11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Helsinki 6.87—6.93, Isztan­­bul 268.685—270.665, Kopenhága 70.84 —74.36, Madrid 32—32.24, Milánó 17.66—17.886, Oslo 77.10-77.67, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stock­holm 82—82.80, Zürich 79.80— 80.69, Zágráb Fs 79—6.83. Az amszterdami, belgrádi, brüsszeli és oslói kifizetések árfolyama csak a magyar—német devizakompenzáción keresztül lebonyolódó elszámolási for­galomban, a párizsi kifizetések ár­folyama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az árufor­galom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az­ 1940 július­­6-a előtti áruszállításokkal keletke­zett követelések elszámolásánál érvé­nyes. A madridi kifizetés jegyzése ki­zárólag az 1940 július 16-án életbeléptett magyar—spanyol kereskedelmi és fi­zetési megállapodás keret­é­ben lebo­nyolított fizetésekre vonatkozik. Zürich szr­pt 29. (Z i r­­ a L) Párizs 9.58. New York 43. landen 17.3­1. Brüsszel 69.25. Milánó 22.6625. Madrid W. Amszterdam 229.50. Bek­in 172.55. Stockholm 100.667. 0*W 1 9R.7.­ Korenhága 90.25. Szófia 5.40. Bukarest 2.75. Amsterdam, szept. 29. (7. á r 1 s f.1 Berlin .7338. New York 1.88*/u lS8’/u. Brüsszel 30.11-30.17. Zürich 43.63 -44.70. Stockholm 44.81—44.90. London wept. 29. (7. i r 1 * t.l New York 1.02% 4.03%. Montreal 4.43—1.47. Zürich 17.30 17.40. Stockholm 16.85—10.95. Lssza­­bon 9­.80—100.20. Buenos Aires 16.9­4'1- 17.15. Madrid 4*1.50. Mexico 20.5 Ausztrália 125. Újzéland 124*/1. Dél-Afrika 100.2.5. — Magán­­diszkont 1—1*/»*. napiponx 0.75—1.25. Soha­sem­ az áru fontos igazán, h­anem a vevő és eladó közötti kapcsolat folytonos megismétlődésének kényszere. Ez a megismétlési kényszer az egész ter­mészetben általános és minden lénynek jellemző saját­sága. Ezeknek egyike a vásárlás, amelynek köpenyege alatt — szimbolikusan — megvásárolja nemcsak a vásárlási tárgyat, hanem a vágylevezetés lehetőségét is. Sporthírek .A SVÉD N­AGG budapesti vendég­szereplése akkor is ünnepi esemény lett volna az atlétika magyar rajongói számára, ha eljövetelét nem is előzte volna meg nyolc világrekordja. A vi­lágnak ez a kimagaslóan legjobb atlé­tája ezúttal nem futott világrekordot, csak éppen megmutatta magát, de ahogyan 3 p 50.6 mp-es idejével is, az utolsó száz méteren megszaladt ugyancsak világhíres ellenfelétől, a már 3 p 50 mp-en belül is futott A. Anderssontól, azzal még a kevésbbé hozzáértők előtt is sejttette, hogy mit tudott volna futni. Ita egy héttel előbb nem pazarolta volna erejét a 13 p 58,2 mp-es 5000 méteres világrekordra, a rákövetkező napokban még két be­mutató-futásra és mindezeken felül a Stockholmból Budapestig való repülő­géppel kombinált vasúti utazásra. El­ismerjük: hozzá hasonló klasszisú atléta vagy másfajta versenyző nem születik minden nap, de egymaga vi­szont el sem dönthette volna a szom­bat—vasárnapi mérkőzést a svédek javára, ha nem állott volna mögötte olyan futógárda, amelynek minden egyes tagját csak irigyelni tudjuk azon a csodálaton kívül, amelyet ma­radéktalanul kiérdemeltek. Mert cso­dálnunk kellett valamennyiükben azt az akaratot és elszántságot, ahogyan hosszú utazás után is, messze idegen­ben a legjavát adták tudásuknak. Mert ha nem csodálhattuk volna Hegget és társait, úgy alig is lett volna komo­lyabb értelme a tízezer főnyi néző­sereg nagy érdeklődésének, hogy ne mondjuk — az egész versenynek. Mert eltekintve a vajmi kevés vigasztalást nyújtó négy magyar győzelemtől, a többi versenyszám bizony inkább csak a svédek versenye volt. Pedig vala­mikor a mi atlétáink is tudtak, de hol vannak azok az idők? És hol va­gyunk ma azoktól a magyar rekordok­tól, amelyekkel valamikor büszkén néztük meg a magyar atlétákat?... Kérdezzük: mi történt közben? Talán kiöregedett a magyar atlétika?. . . Igaz, igaz! A Szabó Miklósra még mindig nagy szükség van, de nem született volna még mindig senki a nyomába?... Hát lehetséges, hogy 11 másodperccel valaki még válogatott százméteres futó lehessen és a legjobb magyar, még 1942-ben is csak 23 mp-el fusson? És miért kelljen örülnünk, hogy valaki 4­9.1 mp alatt tudja megfutni a 4(X) métert — 25 év előtti időt — és 3 p 57.8 mp alatt az 1500 métert? nem is szólva az 5000-ről, ahol éppen csak 16 percen belül tudott futni a jobbik magyar?... És akár csak kontinentá­lis viszonylatban is komoly eredmény­nek számítana a 110 méteres gátfutás­ban 15­5 mp és a súlydobásban­ 1461 cm?... Valóban, ezek a szánalmas eredmények tennék a mai magyar atlé­tikát? Pedig ma minden a sporté: a megnagyobbodott ország, tömegek, pénz és hivatalos támogatás! És mit adott mindezért a magyar atlétika?__ A szombat—vasárnapi eredményeket? Vajmi kevés! Nagyon kevés! ... hősport * I. 2 * I. 2 VIRILIS NAGYSZERŰ IDŐBEN — 24.2 — IGEN KÖNNYEN NYERIE MEG A NAP­LÓSZÁM­ÁT, a Pannii­­nia-díjat Sirocco és Dávid ellen. A nagy favorit Gala Péter, amely leg­utóbb szenzációs időben győzött, a második körben hibázott és h­elye­­zellenü­l végzett. Virilis rögtön az élre állt és bevezetett. A részletes eredmény a következő: I. J. Ibragh­m 31.9 I Wiltshire. 2';-t. 2. Bá­jos. 3. J.is/6. lm.: Ciflány, Kmiek, Defilé, l.rtolmrs, F.mir. Tot : 19:51. 13. 14. 11, be­futó 108. 136. - II. 1. Little Tich 241.S (Marsh­all R., 2'*)) 2. Csakugyan. 3. Dur­c­ás. lm.: Pamnuki Barnalány. Alom, RoMo, Jutka, Dajka,­­Ivalla. Tut.: 10:17. 12, 13, 15. befutó 58. 77. — III. Kimaradt. — IV. 1 fiira 27.7 (Marok. 6). 2. Pamuki l.arpia. 3. r.soripor. lm.: Pasa. Zivatar D..­­.11­­11 F., 1. epsi. Szabolcs, Csapsáros. Bah, Magnézium, Negus II Tut.: in:79, 25. 70. 16. l*cfutó 181«. 165. _ Y. 1. Virilis 21.2 (Wiltshire. Ilii. 2. Sirocco. 3. Dávid lm.: Danosi, Layock Williams. Bntond. Tanoda, Rommol. Cir­káló. ('ala Prior, Csalóka Tol.: 10,25, 17, 2«, 16. 1«cf­utó 9*. (al. — VI. t. Cili 1J.* iKováoS II.. 1%). 2. Ixtra. 3. Bakancin* M. I. B. lm . Ro­mntra Romon. Boll Hall,­­Juaniero, Man­si H.. Masfilkó, Figura. Tot.: 10:20. 12. 13. 13. befutó 41. 55. — VII. t. Zoppori (Jónás). 2. Herkules. 3 Zarándok, lm.: Orfi, Wilt Mária, Induló, Elöljáró, An­­svalka, Zala, Biztos. Mády fia, Nebojsa, Littie Winny, Jóra, Obredó. Vízállás A Duna Moskirchen és Dunaremete között árad, máshol apad, alacsony vízállást­. A keddi dunai vízállások: Schärding 408, Passim 532, Aschach 260, St­raden 310, Krems 271, Bécs 208, ma 300, Pozsony 29, Komárom 155, Budapest 83, ma 78, Paks mínusz 28, Baja 36, Mohács 57, Bezdán 98, Gombos 140, Palánka 135, Újvidék 101. — A Rába Szentgotthárdnál mí­nusz 20. — A Dráva Varasdnál 270, Barcsnál mínusz 84, Drávaszabolcsnál 2, Eszéknél 50. -- A Tisza Mára­m­arosszigetnél és Tiszafüred Szolnok között apad, igen alacsony vízállású. .4 keddi tiszai vízállások: Máram­áros­­sziget 25, Tiszaújlak mínusz 136, Vásá­­rosnamény mínusz 147, Tokaj mínusz 76, Tiszafüred m­ínusz 104, Szolnok mínusz 150, Csong­rád mínusz 254, Szeged mínusz 129, ma mínusz 131, Zenta mínusz 90, Tilos 46. — A Szamos Désnél mínusz 69, Szatmár­németinél mínusz 118. — A Bodrog Bodrogszerdahelynél 50. — A Sajó Bánrévénél 20. — A b­omád Hidas­németinél mínusz 7. — A Berettyó Margittánál mínusz 4. — A Körösök Csúcsánál 34, Nagyváradnál mínusz 145, Békésnél mínusz 46.

Next