Magyar Nemzet, 1942. szeptember (5. évfolyam, 198-222. szám)
1942-09-30 / 222. szám
8 . Magn Nemzet, A Magyar Nemzet szombati számában közlemény jelent meg, mely szerint a Magyar Paraszt Szövetség értekezletén tiltakoztak azok ellen a támadások ellen, melyek a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara választmányi gyűlésén a magyar parasztságot érték, ezek a támadások állítólag a nagybirtokosok részéről hangzottak el. Hogy a kisalföldi kamara milyen szellemben dolgozott fennállása óta, azt láthatja az, aki a kamara működéséről megjelent beszámolót elolvassa; megtudhatja ebből, hogy a kamara akciói 90 százalékban a kisgazdaságok érdekét szolgálták. A kamara vezetésében tényleg a nagyobb birtokosok vezetnek, de ezzel együtt viselik azt a nem csekély áldozatot is, amivel a kamara terén a közszereplés jár. Itt akarok rámutatni arra, hogy a kamara felső kúriai tagjai a közgyűléseken és választmányi gyűléseken való megjelenési díjaikat és útiköltségeiket nem szokták felszámítani, a különféle kiállításokon, értekezleteken, stb., szintén saját költségükön jelentek mindig meg. Hogy ez mit jelent a mai viszonyok között, anyagiakban és fáradtságban, azt azok, kik minden lépésükért napidíjat igényelnek, legjobban tudhatnák. Soha a kamara keretén belül ellentét kisbirtokos, nagybirtokos és mezőgazdasági munkás között nem volt, azt hiszem, ma sincsen. Hogy kitől szerezte a Magyar Parasz Szövetség értesülését az elhangzott támadásokra vonatkozólag, nem tudom, a gyűlésen résztvettektől aligha, mert nagyon csaholnék a magyar nép őszinteségében és bátorságában, ha az ott jelenvoltak közül valaki a szövetségnél panaszkodott volna és nem volt bátorsága ott a gyűlésen szóvátenni azt, amit sérelmesnek tartott, ideje és módja bőven meglett volna erre, mert szabadabban ma az ország egész területén nem beszélhet senki, mint éppen a kisalföldi kamara minden gyűlésén. Hogy ez így van, azt megkérdezheti a parasztszövetség igen tisztelt elnöke egy semleges bírótól is, a kisalföldi mezőgazdasági munkásság bátor és őszinte vezetőjétől, Dobi Istvántól, kivel együtt ő is, én is azt hittük, hogy politikai pártban el tudjuk érni, hogy a magyar földön dolgozókat és földtulajdonosokat összefogva, olyan súlyt tudunk adni az ország lakossága többségének, hogy az akaratát is érvényesíteni tudja. Hogy ez nem történt meg, annak okát az elnök úr jobban fogja tudni, mint én. Most visszatérve a sérelmezett választmányi gyűlésre, nézzük, mi történt ott. Megtárgyaltuk azon a gazdapanaszokat töviről hegyire, hiszen a gyűlés eltartott 9 órától délután 2 óráig. Természetes, elsősorban szóbakerültek a termelés és ezzel a közellátás bajai, a termelési eszközök mindinkább érezhető hiányai, az anyagbeszerzés nehézségei, a takarmányozási nehézségek, ezzel a termelés csökkenése, szóval, a napi bajok, gondok, az úgynevezett mindenki gondjai. Js itt került szóba az, hogy dacára annak, hogy a hizlalási tevékenység nem emelkedik és hogy az inpatranés egy része szabadon lenne maximális áron értékesíthető, egy szem árpát maximális áron venni nem tud sem kis-, sem nagygazda és mindenki a kiutalandó abrakból akar hizlalni. Szóvá tettük és felszólalásunkat megindokoltuk, többen azzal, hogy az árpatermés 30 százalékát a gazdák el szokták adni, ebből leszámítva az igénybe vett 20 százalékot, még kellene árpának forgalomba kerülni, de az árpa a forgalomból eltűnt. Ha azonbanvalaki a következményektől nem fél, úgy 7- től 100 pengőig kaphat árpát. Rá kellett mutatnunk arra, hogy az ilyen módon beszerzett árpával hizlalni közforgalomban való értékesítésre nem lehet, ki kellett térni arra, hogy nagyobb birtokos, akinek cselédje, alkalmazottja van, még ha akarná sem tehetné azt, hogy ilyen áron adjon el és hogy igenis, a kisgazdák egy része, a következményeket meg nem gondolná, az eladó a feketepiacon. Akik ott felszólaltunk, úgy éreztük, vétenénk az ország érdeke ellen, ha ezeket a visszásságokat szóvá nem tennénk, követelve, hogy vagy a legnagyobb szigorral járjanak el a feketepiac ellen vagy szüntessenek meg minden kötöttséget. Követeltük, hogy az ipari cikkek és mezőgazdasági termékek ára hozassék összhangba, a szükséges termelési eszközök és anyagok igazságosan oszlassanak el, mert sok esetben kényszerül a gazda kerülő utakon, csere útján beszerezni a legszükségesebb termelési szükségleteit és ez viszi rá, hogy a fekete piacon keresse azt, amit rendes úton meg nem kaphat. Követeltük, hogy a munkások keresete hozassék összhangba a beállott drágulással, elsősorban azzal, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége elérje az ipari haszonkulcsot. Mindezeket a kérdéseket a legnagyobb összhangban tárgyaltuk meg, a többségben lévő kisgazdák és munkások helyeslő felszólalásai bizonyították, hogy semmiféle ellentét kis- és nagygazda között nincsen, mikor az ország élethalálharcát vívja egy olyan irányzat ellen, mely koldussá tesz mindenkit, akinek valamije van és nyomorba dönt munkást és birtokost egyaránt. Éppen a kisgazdák ott lévő higgadt képviselői kívánták a legradikálisabb eljárást mindenki ellen, aki a nyomornak vámszedője akar lenni, természetes, hangsúlyozva mindig, hogy a mezőgazdaság jövedelmezőségét biztosítani kell, ha a termelést biztosítani és emelni akarjuk. Szélmalom ellen harcol a Paraszt Szövetség, ha a Kisalföldi Kamara körében szereplő nagybirtokosokban ellenséget lát és helytelen, lényegéig nem ismert felszólalásokból kiragadott egyes mondatokba akar kapaszkodni és azt hiszi, hogy még mindig megsütheti pecsenyéjét és népszerűségét bővítheti, ha a nagybirtokos osztály ellen izgat, eltekintve attól, hogy az ott nagybirtokosnak elkereszteltek 80 százaléka a középbirtokos osztályba tartozik. A nyílt és őszinte beszédet tessék megcáfolni, nem általánosságokkal és annak hánytorgatásával népszerűséget hajhászni, hogy ki mekkora áldozatot hoz, mindenkinek megvan a maga keresztje, amit az ország érdekében viselni tartozik. A magyar földet pedig nem fogja sem a parasztság, sem a nagyobb birtokos egyedül lándogítani, hanem csak nagy- és kisbirtokos és mezőgazdasági munkás egybefogott, együttműködő munkássága, aki ez ellen izgat, az ország közös érdeke ellen izgat, akármilyen eszményi elgondolása van is a saját osztálya boldogítására, könnyen várhatik az, ha a fentieket figyelembe nem veszik, bolondításra. Farkas Dénes (Mezőőrs) Gazdasági hírek Támadták-e a kisgazdákat? Kamatkedvezményt kapnak a sokgyermekes kereskedők A Keresztény Kereskedelmi Hitelek Bizottsága, amely tudvalévően a kereskedők részére szavaz meg olcsó lakst, a kölcsönt folyósító pénzintézetekkel, valamint az Országos Népes Családvédelmi Alappal abban állapodott meg, hogy a sokgyermekes kereskedőknek jelentős kamatkedvezményt adnak. A kamatkedvezmény azt a kereskedőt illeti meg, akinek négy vagysilló gyermeke van és a kedvezmény gyermekenként egy százalék kamatmérséklésben áll. Akinek tíznél több gyermeke van, az még a váltóilletéket sem fizeti. Diószegi Gazdaság, Cukor- és Szeszgyár Zrt. a Magyar Általános Hitelbank érdekeltsége) igazgatósága szeptember 28-i ülésén a vállalat érdemes ügy vezető-igazgatóijal, Hattyáni és Paksi dr. Paksy József m. kir. kormányfőttanácsost vezérigazgatóvá nevezte ki. Értéktőzsdék A budapesti értéktőzsdén kedden csak csekély árváltozások voltak a részvénypiacon és a fixkamatozású értékek piacán. Fixkamatozású értékek: Népszöv. magyar 10-1.104.5 104; amerikai 104.25 104.5 104.25; sv. fr. 92; 1941 nyer.k. 100 100 100; 1914 főv. k. 480 480 480; 1927 119.75 119.75 119.75. Ker. Bank dollár zs. 127 127 127. Előző zárlat Kelések Zárlat N. Bank 333.— 332 328.— Hitelb. 96.—— 96.— M. Bank fll.—— 62 — Lesz.b. 64.—— 64.— K. Batik 151.— 151 151.— B. Tak. 31.—— 31.— I. Hazai 120.— 119 119.— E. M. B.1345.— 1340—13601350 — B.-rsabai 40.—— 40.— Kir. maj. 25.—— 25.— Bauxit 41/42-vel 518.— — 520 — Reccsini 39.——39.— Bors.szén— 29.75 29.75 C.emenlia 145.— 150 150 — Kohó— 41.5 41.5 Dräsche 51.5— 53.— Asz-Talt 12.75— 12.5 Kőszén 970.— 980-969 969.— Kerámia— — 41.75 Nagybat. 56.— 56 56.— Salgo 78.25 74.5- - 76.5 75.— I’rikányi 48.— 48.25 47.75 Fővárosi 12.5— 12.25 Fegyver 156.— 156.5—156 156.25 Ganz 61.25 60.75 60.25 Acél— — 169 — Fegyv.-jog— 23.25—22.75— Rima 217.5 218—217 216 — Levante 2.90 3.05 3.05 Nova 46.5 46.5 46.5 Trust 97.5 97 96.5 Ausztria 87.—— 88.— Déliuk 166.5 166.5 166.5 M. Cuk. 217.— 218 217.— Georgia 41.25 42 42.— Shimmer 143.—— 147.— Dr.Hag. 375.—— 358.— Gschw. 2179.— 2200 2200 — Polg. sör— — 805.— Gy.-moxó— 22 on.__ M. kend.— 54.5 54.5 Pamulip.— — 87 — Sz. kend. 194.—— 192.— Chinoin 49.5— 50 — Mak. 243.—— 242.— Brassói 45.—— 44.5— Gumi 92.75 94.1 94.— Vas. forg. 51.— — 51.— Terménytőzsde A budapesti terménytőzsdén kedden megélénkült a magpiac forgalma. Káposztából 1000 métermázsa kelt el. Kötések: Káposzta 1000 q 16.50 ab feladóáll. Kalarábé 500 q 14.50 ab feladóáll. Hagyma 100 q 600.—, szárítón, ab feladóáll. T.-bükköny 100 q 40.— ab feladóáll. Szilva 50 q 50.— ab feladóáll. Mustármag 25 q 140.—, minta szerint, ab feladóáll. Biborhere 20 q 150.— ab feladóáll. őszi borsó 15 q 60.— ab feladóáll. Lóheremag 15 q 280.— ab feladóáll. Lucernamag 15 q 385.— ab feladóáll. Zeller 8 q 750.—, Budapest. Magpiac A Magyar Magtenyésztési Rt., Budapest— Monor Kftijelentése. Hivatalos nyersáruárak per 100 kp alt állomás: Köles, fehér, vörös, szürke japán 32. llajdrra, hánlorallan 36. Hepcemaß, káposzta 68. Lenmag, olajgyártásra 75. Rostenmaß 67. Napraforgásnak, fehér, szürke, csikós 50. Tökmag 65. Szójabab 60. RUk.usznt. lft. Ker.dermap. szokványszerű 120. magasnövésű. Izelf. vetőmap löp. Mak. kék. uradalmi 175. Mustármag, fehér 160. lékete 100 Köménymag 380. Ánizsmag 350. Koriandermag 80. Borsó, zsízsikklenitck. Viktória 53. expressz 45. Lencse, zsizsik leknitor .54. középszemi 61 nagyszemű 71. Bab, fehér, szokvány és gyöngy 59. lóbab. 95%. szokvány 50. Csomborka 96% 65. Csomós ebit 200. Francia princ 210. Olasz pornó 200. Juh cserkesz 300 Barackos tippan 330. Taréjos cimor 410. Sövény perje 420. Magyar rozsnok 200. Csicseri borsó 53. Takarmányrépamaß 10O. I.óbercmag rvot 5. 90%. 1% aranka 230 Luecmamaß. nyers, arankái 385 Ballacin maß hámozatlan. 100% ilt. Biborhrremau. 95% 150 Fehérhercmau 94% 360 Komlós luccmamag 95% 200. Lvciihercmac. 91% 340. N viils ■ -ipukamnz. 90% 220. Sombórómag. toller 91 % 15 Szarvas kerepmag. 94% 260. Vrbarinag. 95% 10. Színtani fűmag 95% 70. Bükköny. 1*.% szöszös 115. pannon 50. tavasz lo CsiRágfórt 96%. édes 3'.. keserűy.Borsó 91%. tavaszi 60. .W.1 60 szeges 95% 4'. Cirokmag 95% szprórirok 28 rukoelok 10. Cabcharrsg. 96%. óriás 55. aprószemil 50. R(*.i rsenkrif 200. Béli komócsin 220. Arpol perje 249. Béli perje 40. légeti porié 600. Béli ciszlpázsit 100. Aranszab 700. Tarackos vörös iszakesz 270. Cskőrépamag 280. Tarlórépamag 200 . Méhcsaládonként 2 kiló cukor felhasználását engedélyezték ipari áron. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kérésére a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetemlegesen méhetetés céljára családonként 2 kiló tiszta cukor felhasználását engedélyezte 2,08 pengő ipari cukor áron. Az egyesület felírja a méhészeket, hogy ínséges méhcsaládjaik részére a szükséges cukormennyiséget legkésőbb október 8-án ítélt 12 líráig kell igényelni annál az elöljáróságnál, ahol a méhek jelenleg vannak. (MOT.) SZERDA, 1942 SZEPTEMBER 50. Németország államadóssága 157.44 milliárd RM Berlinből jelenti a Budapesti Értesítő. A Német Birodalom összes adóssága 1942 július havában 4.77 milliárddal (a megelőző hónapban 4.72 milliárddal) 157.44 milliárd RM-re emelkedett. Ha az új birtokokra folyósított kölcsönöket és az adószelvényeket stb. figyelembe veszszük, akkor az összes kötelezett-ségek 4.41 (4.35) milliárddal 161.14 milliárd márkára emelkedtek. A hosszúlejáratú tartozásoknál az emelkedés mindössze 1.16 milliárd márkát tesz, míg a rövidlejáratú tartozások emelkedése 3.62 milliárd márka. Valuta- és devizapiac .A Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai: Valuták: Szlovák korona 11.46— 11.75, lei 1.95—2.05, líra 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona 81.70—82.70. Devizák: Amszterdam 180.75—181.40, Athén 221—224, Belgrád 6 785—6.835, Berlin 132.70—136.70, Pozsony 11.64— 11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Helsinki 6.87—6.93, Isztanbul 268.685—270.665, Kopenhága 70.84 —74.36, Madrid 32—32.24, Milánó 17.66—17.886, Oslo 77.10-77.67, Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82—82.80, Zürich 79.80— 80.69, Zágráb Fs 79—6.83. Az amszterdami, belgrádi, brüsszeli és oslói kifizetések árfolyama csak a magyar—német devizakompenzáción keresztül lebonyolódó elszámolási forgalomban, a párizsi kifizetések árfolyama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az áruforgalom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az 1940 július6-a előtti áruszállításokkal keletkezett követelések elszámolásánál érvényes. A madridi kifizetés jegyzése kizárólag az 1940 július 16-án életbeléptett magyar—spanyol kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében lebonyolított fizetésekre vonatkozik. Zürich szrpt 29. (Z i r a L) Párizs 9.58. New York 43. landen 17.31. Brüsszel 69.25. Milánó 22.6625. Madrid W. Amszterdam 229.50. Bekin 172.55. Stockholm 100.667. 0*W 1 9R.7. Korenhága 90.25. Szófia 5.40. Bukarest 2.75. Amsterdam, szept. 29. (7. á r 1 s f.1 Berlin .7338. New York 1.88*/u lS8’/u. Brüsszel 30.11-30.17. Zürich 43.63 -44.70. Stockholm 44.81—44.90. London wept. 29. (7. i r 1 * t.l New York 1.02% 4.03%. Montreal 4.43—1.47. Zürich 17.30 17.40. Stockholm 16.85—10.95. Lsszabon 9.80—100.20. Buenos Aires 16.94'1- 17.15. Madrid 4*1.50. Mexico 20.5 Ausztrália 125. Újzéland 124*/1. Dél-Afrika 100.2.5. — Magándiszkont 1—1*/»*. napiponx 0.75—1.25. Sohasem az áru fontos igazán, hanem a vevő és eladó közötti kapcsolat folytonos megismétlődésének kényszere. Ez a megismétlési kényszer az egész természetben általános és minden lénynek jellemző sajátsága. Ezeknek egyike a vásárlás, amelynek köpenyege alatt — szimbolikusan — megvásárolja nemcsak a vásárlási tárgyat, hanem a vágylevezetés lehetőségét is. Sporthírek .A SVÉD NAGG budapesti vendégszereplése akkor is ünnepi esemény lett volna az atlétika magyar rajongói számára, ha eljövetelét nem is előzte volna meg nyolc világrekordja. A világnak ez a kimagaslóan legjobb atlétája ezúttal nem futott világrekordot, csak éppen megmutatta magát, de ahogyan 3 p 50.6 mp-es idejével is, az utolsó száz méteren megszaladt ugyancsak világhíres ellenfelétől, a már 3 p 50 mp-en belül is futott A. Anderssontól, azzal még a kevésbbé hozzáértők előtt is sejttette, hogy mit tudott volna futni. Ita egy héttel előbb nem pazarolta volna erejét a 13 p 58,2 mp-es 5000 méteres világrekordra, a rákövetkező napokban még két bemutató-futásra és mindezeken felül a Stockholmból Budapestig való repülőgéppel kombinált vasúti utazásra. Elismerjük: hozzá hasonló klasszisú atléta vagy másfajta versenyző nem születik minden nap, de egymaga viszont el sem dönthette volna a szombat—vasárnapi mérkőzést a svédek javára, ha nem állott volna mögötte olyan futógárda, amelynek minden egyes tagját csak irigyelni tudjuk azon a csodálaton kívül, amelyet maradéktalanul kiérdemeltek. Mert csodálnunk kellett valamennyiükben azt az akaratot és elszántságot, ahogyan hosszú utazás után is, messze idegenben a legjavát adták tudásuknak. Mert ha nem csodálhattuk volna Hegget és társait, úgy alig is lett volna komolyabb értelme a tízezer főnyi nézősereg nagy érdeklődésének, hogy ne mondjuk — az egész versenynek. Mert eltekintve a vajmi kevés vigasztalást nyújtó négy magyar győzelemtől, a többi versenyszám bizony inkább csak a svédek versenye volt. Pedig valamikor a mi atlétáink is tudtak, de hol vannak azok az idők? És hol vagyunk ma azoktól a magyar rekordoktól, amelyekkel valamikor büszkén néztük meg a magyar atlétákat?... Kérdezzük: mi történt közben? Talán kiöregedett a magyar atlétika?. . . Igaz, igaz! A Szabó Miklósra még mindig nagy szükség van, de nem született volna még mindig senki a nyomába?... Hát lehetséges, hogy 11 másodperccel valaki még válogatott százméteres futó lehessen és a legjobb magyar, még 1942-ben is csak 23 mp-el fusson? És miért kelljen örülnünk, hogy valaki 49.1 mp alatt tudja megfutni a 4(X) métert — 25 év előtti időt — és 3 p 57.8 mp alatt az 1500 métert? nem is szólva az 5000-ről, ahol éppen csak 16 percen belül tudott futni a jobbik magyar?... És akár csak kontinentális viszonylatban is komoly eredménynek számítana a 110 méteres gátfutásban 155 mp és a súlydobásban 1461 cm?... Valóban, ezek a szánalmas eredmények tennék a mai magyar atlétikát? Pedig ma minden a sporté: a megnagyobbodott ország, tömegek, pénz és hivatalos támogatás! És mit adott mindezért a magyar atlétika?__ A szombat—vasárnapi eredményeket? Vajmi kevés! Nagyon kevés! ... hősport * I. 2 * I. 2 VIRILIS NAGYSZERŰ IDŐBEN — 24.2 — IGEN KÖNNYEN NYERIE MEG A NAPLÓSZÁMÁT, a Panniinia-díjat Sirocco és Dávid ellen. A nagy favorit Gala Péter, amely legutóbb szenzációs időben győzött, a második körben hibázott és helyezellenül végzett. Virilis rögtön az élre állt és bevezetett. A részletes eredmény a következő: I. J. Ibraghm 31.9 I Wiltshire. 2';-t. 2. Bájos. 3. J.is/6. lm.: Ciflány, Kmiek, Defilé, l.rtolmrs, F.mir. Tot : 19:51. 13. 14. 11, befutó 108. 136. - II. 1. Little Tich 241.S (Marshall R., 2'*)) 2. Csakugyan. 3. Durcás. lm.: Pamnuki Barnalány. Alom, RoMo, Jutka, Dajka,Ivalla. Tut.: 10:17. 12, 13, 15. befutó 58. 77. — III. Kimaradt. — IV. 1 fiira 27.7 (Marok. 6). 2. Pamuki l.arpia. 3. r.soripor. lm.: Pasa. Zivatar D...1111 F., 1. epsi. Szabolcs, Csapsáros. Bah, Magnézium, Negus II Tut.: in:79, 25. 70. 16. l*cfutó 181«. 165. _ Y. 1. Virilis 21.2 (Wiltshire. Ilii. 2. Sirocco. 3. Dávid lm.: Danosi, Layock Williams. Bntond. Tanoda, Rommol. Cirkáló. ('ala Prior, Csalóka Tol.: 10,25, 17, 2«, 16. 1«cfutó 9*. (al. — VI. t. Cili 1J.* iKováoS II.. 1%). 2. Ixtra. 3. Bakancin* M. I. B. lm . Romntra Romon. Boll Hall,Juaniero, Mansi H.. Masfilkó, Figura. Tot.: 10:20. 12. 13. 13. befutó 41. 55. — VII. t. Zoppori (Jónás). 2. Herkules. 3 Zarándok, lm.: Orfi, Wilt Mária, Induló, Elöljáró, Ansvalka, Zala, Biztos. Mády fia, Nebojsa, Littie Winny, Jóra, Obredó. Vízállás A Duna Moskirchen és Dunaremete között árad, máshol apad, alacsony vízállást. A keddi dunai vízállások: Schärding 408, Passim 532, Aschach 260, Straden 310, Krems 271, Bécs 208, ma 300, Pozsony 29, Komárom 155, Budapest 83, ma 78, Paks mínusz 28, Baja 36, Mohács 57, Bezdán 98, Gombos 140, Palánka 135, Újvidék 101. — A Rába Szentgotthárdnál mínusz 20. — A Dráva Varasdnál 270, Barcsnál mínusz 84, Drávaszabolcsnál 2, Eszéknél 50. -- A Tisza Máramarosszigetnél és Tiszafüred Szolnok között apad, igen alacsony vízállású. .4 keddi tiszai vízállások: Máramárossziget 25, Tiszaújlak mínusz 136, Vásárosnamény mínusz 147, Tokaj mínusz 76, Tiszafüred mínusz 104, Szolnok mínusz 150, Csongrád mínusz 254, Szeged mínusz 129, ma mínusz 131, Zenta mínusz 90, Tilos 46. — A Szamos Désnél mínusz 69, Szatmárnémetinél mínusz 118. — A Bodrog Bodrogszerdahelynél 50. — A Sajó Bánrévénél 20. — A bomád Hidasnémetinél mínusz 7. — A Berettyó Margittánál mínusz 4. — A Körösök Csúcsánál 34, Nagyváradnál mínusz 145, Békésnél mínusz 46.