Magyar Nemzet, 1942. október (5. évfolyam, 223-248. szám)

1942-10-01 / 223. szám

kV. évfélyam­, 223. szám ELŐFIZETÉST ÁRA 1 ÉVRE 37.20 P, FÉLÉVRE 18.60 P, NEGYEDÉVRE 9.30 P. 1 HÓNAPRA 3.20 P. EGYES SZÁM HÉTKÖZNAP 12 FILL., VASÁRNAP 24 FILL. Alapította PETN­Ő SÁNDOR ■nBHnnHnnHnni Csütörtök, 1942 október 1. SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, VI., ARADI­ UTCA 10. TELEFON: 128-428* KIADÓHIVATAL, BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 65. TELEFON: 126-726* Hitler egyórás beszédet mondott a berlini sportpalotában Bommel és Keitel is jeleit volt az ü­nnepségen — Hitler az Atlanti-okmánynak csak pár évet jósolt — A második arcvonal hely- és idő­problémáját bőven tárgyalta — A német célkitűzések — A további célokról a német nemzet felvilágosítást fog kapni — A német szellem nem pihen —­ Az angol légi támadások és a zsidó kérdés A világsajtó angolszász része­­sok figyelmet szentel a nyugat­európai front kérdésének, mint­ha legalábbis befejezettnek te­kinthetnék a keleti háborút, ami persze helytelen nézet, mert a keleteurópai front még mindig folyton mozgásban van. Francia­­­Nyugat-Afrika főkormányzója elrendelte, készítsék elő a nem állandóan Dakarban lakó euró­pai nők és gyermekek eltávolí­tását. A többi hír közül azt ér­demes kiemelni, hogy Argen­tína képviselőházának minden­esetre kicsiny többsége úgy ha­tározott, Argentina szakítsa meg a diplomáciai viszonyt a tengelyhatalmakkal és hogy a vichyi nuncius jelentést tett a pápának, mint a Bad. 7 ad, mondja, „a legutóbbi francia­­országi fejleményekről“. Ez azért is érdekes, mert Valerio Valeri nunciusnak igen elő­kelő, talán döntő szerepe volt Pétain rezsimjének kialakulásá­ban. Amikor ugyanis a marsall még mint miniszterelnök arról tanakodott, hogy letegye a fegyvert, akkor a nuncius közbe­lépett és biztosította Pétaint arról, hogy a fegyverszünet­­kéréssel megmentheti a francia nemzet anyagi jólétét csakúgy, mint a becsületét. Arról, hogy a nuncius mit referált a Szent­atyának s hogy XII. Pius je­lentését hogyan fogadta, még semilyen hír nem jött, ami ter­mészetes is, mert a Vatikánból nehezen, sokára és akkor is csak gyéren szivárognak ki a kényesebb politikai értesülések. Eaval és Colakoglu A többi lappal együtt közöl­tük azt a hírt, hogy a megszállt francia területeken letartóztat­tak többszáz USA állampolgárt, az azonban nem tűnt ki a je­lentésből, hogy a letartóztatást és a rákövetkező internálást a francia polgári vagy a német katonai hatóságok f­ajtottak-e végre. Most a Pest című­ lap zürichi tudósítója közli, hogy vichyi jelentés szerint 1700 amerikai állampolgárt vettek őrizetbe s hogy legnagyobb ré­szüket a francia rendőrség tar­tóztatta le s ezután átadta őket a német katonai hatóságoknak. Ez a jelentés megállapítja, hogy a letartóztatott amerikai nőket egy fürdőhelyen gyűjtik össze, a férfiakat pedig internálni fog­ják, hogy mindez megtorlásul történik európai állampolgárok­nak Amerikában való letartóz­tatásáért. Minthogy tehát ebben az akcióban a vichyi kormány alá tartozó közigazgatási ható­ságok a német hatóságokkal karöltve vesznek részt, meg­állapítható, hogy Lavalnak si­került továbbfejlesztenie azt az együttműködést, amely kezdet­től fogva is a szándékában ál­lott. A nemrég Pétain­től kapott felhatalmazás, amely szerint minden nem simán enge­delmeskedő köztisztviselőt el­mozdíthat, úgy látszik, meg­növelte a Laval előtt álló gya­korlati lehetőséget arra, hogy eredeti szándékát most már na­gyobb lépésekkel vigye a meg­valósítás felé. Ennek keretébe tartozik tudvalévően az a megállapodás is, amelyet Laval Sauckellel, a Birodalom munkaügyi vezetőjé­vel kötött. Sauckel elrendelte, hogy minden német katonai megszállás alatt lévő területen megszervezzék az ipari munká­soknak német hadiüzemekben való alkalmaztatását s a Laval­­lal való megállapodás abban állott, hogy Sauckel engedé­lyezte, hogy a Birodalomhoz nem csatolt, de német katonai megszállás alatt lévő francia területek ez általános kon­tinentális rendelkezés alól ki­vétessenek, feltéve, hogy a vichyi kormány maga gondos­kodik a kitűzött cél eléréséről Laval erre vállalkozott is, annál is inkább, mert ezzel sikerült neki azonos eljárást alkalmazni mind a megszállt, mind a meg nem szállt francia területeken. Miután Vichynek mindig is az volt talán a legfőbb törekvése, hogy a megszállás által ketté­osztott Franciaország helyzete minél egyöntetűbb legyen, efelé most ismét nagy lépést sikerült megtenni, amennyiben a meg nem szállt területről most ugyanolyan akció keretében mozgósítják a közös kontinen­tális hadi erőfeszítés érdekében az ipari munkásokat, mint a megszállt területeken. Itt említjük meg, hogy a Sauckel által elrendelt általános kontinentális munkásszervezés görögországi megvalósításáról beszámol a következő athéni Transkontinent Press-távirat. A legközelebbi görög munkáscso­port október 6-án utazik el Athénból Németországba; a gö­rög munkások és munkásnők az Ostmark és a Szudéta-vidék üzemeiben nyernek alkalma­zást. Arsentina Egy idő óta már Ilire járt, hogy az argentin képviselőház külügyi bizottsága azt ajánlotta a parlamentnek, határozza el a tengelyhatalmakkal való diplo­máciai viszony megszüntetését. Kedden került szavazásra ez az indítvány a képviselőházban, amely­­57 szóval 04 ellenében megszavazta az azonnali szakí­tást. Azt a javaslatot, hogy Ar­gentína járjon el a riói értekez­let ajánlásai szerint, 70­.69 arányban fogadták el. (Ezek az ajánlások tudvalévően elsősor­ban a diplomáciai érintkezés abbahagyására irányultak, má­sodsorban pedig a tengelyha­talmakkal való postai, gazda­sági és egyéb természetű kap­csolatok felmondására, vala­mint bizonyos belső intézkedé­sek megtételére. Érdekes különben, hogy az NST milyen szövegezésben szá­mol be az argentin képviselő­­háznak erről az elhatározásáról. Ez a szövegezés így szól: „Taborda képviselő indítvá­nyának elfogadása után — aki javaslat formájában ajánlotta a kormány figyelmébe a tengely­hatalmakkal való diplomáciai szakítást — nem várnak jelen­tős változást az argentin kor­mány semlegesség-­ politikájá­ban. Ezzel kapcsolatban emlé­keztetnek azokra a kormány­­nyilatkozatokra, amelyek sze­rint a külpolitikai kérdések el­döntése nem a képviselőházra, hanem kizárólag a kormányra tartozik.“ Az NST tudósítója emlékez­tet itt bizonyos argentin kor­mány­nyila­tkoza­tokra, amelyek­nek az volt a tartalmuk és az értelmük, hogy a kormány nem fogadhat el semilyen külpoli­tikai kitanítást egy-egy poli­tikustól vagy újságtól, mert hi­szen a kormány a maga belső és külső politikáját a parla­menttel együtt, illetőleg attól függően állapítja meg. Mint­hogy abban az időben, amikor ezek a kormánynyilatkozatok elhangzottak, az argentin par­lament egyik háza sem nyilvá­nított akaratot ebben a kérdés­ben, egészen természetes volt, hogy a kormány saját maga döntött. A második front Az NST milánói tudósítója azt jelenti, hogy a Rómában megjelenő Popolo di Roma azt az értesülést kapja Szófiából, hogy a bolgár fővárosban úgy tudják, Litvinovot Washington­ból Moszkvába hívták. Az olasz lap szófiai tudósítója megálla­pítja, hogy a Kreml ilyen mó­don is nyomást akar gyakorolni az Egyesült Államokra a máso­dik front mielőbbi felállításá­nak érdekében. Az angol alsóházban is szóba jött a második front kérdése, ennek kapcsán Churchil kije­lentette: nem hajlandó nyilat­kozatot tenni az eljövendő had­műveletekről s fontosnak tartja, hogy általában ne hangozzanak el nyilvános kijelentések arról, hogy az angolszász hadvezető­­ség mit óhajt tenni vagy hogy mit kívánnak tőle. Egy munkás­párti képviselő az alsóházi vita során emlékeztetett Churchill­­nek arra a kijelentésére, amely szerint esetleg Rómát is bom­bázni fogják. Ezzel nyilván va­lamiféle nyilatkozatot akart ki­csiholni a miniszterelnökből, Churchill azonban csupán ang- Az ír hercegeinek nyilatkozata Az NST azt mondja, hogy va­tikáni körökben nagy figyelmet keltett MacBory nyilatkozata. Természetes is, hogy ez a nyilatkozat a Szentszéknél fel­tűnést keltett. Magától értetődő, hogy a főpapok a világnak ilyen válságos időszakában mindent figyelemmel kísérnek, hiszen a földnek, úgyszólván minden zagában nagy esemé­nyek vonják magukra a figyel­met, az egész európai konti­nens minden tagjában érzi azt a nagy közös erőfeszítést, amely ennek a gigászi küzdelemnek az eldöntését szolgálja. Ebben a helyzetben szólalt meg az ír érsek lelkiismerete s arról be­szélt, az ő türelmét erősen pró­bára teszi, hogy az Angliához tartozó Észak-Írországba angol és szövetséges amerikai csapa­tok is érkeztek az eddiginél na­gyobb számban. Az NST megállapítja, Mac­Bory nyilatkozata annál inkább feltűnést keltett a Vatikánban, mert az ír főpap szavai akkor hangzottak el, amikor­­ Taylor épp a pápával való sorozatos tárgyalásai céljából a Vatikán­­városban tartózkodott. India Az NST lisszaboni tudósítója tud egy newyorki hírről, amely szerint Gandhi személyes üze­netet küldött Roosevelt elnök­nek s ebben felkérte, hogy köz­vetítsen az indiai kérdésben. Az üzenetet egy Fischer nevű ame­rikai író adta át Indiából való hazaérkezése után az Egyesült Államok elnökének. Ezzel egyidejűen azt is je­lentik, hogy Hull amerikai kül­ügyminiszter a sajtóértekezle­ten azt mondotta: a washing­toni kormány figyelemmel kí­séri az indiai helyzetet, de nem ajánlja fel szolgálatait az angol kormány és a hindu kongresz­­szuspárt közli ellentétek elsimí­tására. Minthogy ma a hírek továb­bításában helyenként néhány­­órás, sőt egy-kétnapos késés is tapasztalható, nem tudjuk meg­állapítani, hogy Hull nyilatko­zata mennyiben tekinthető vá­lasznak arra a kérésre, amelyet Gandhi Roosevelthez intézett. Katonai hely tájékoztatója a honvéd­hadsereg harcairól A „Magyar Távirati Iroda“ katonai helyről nyert értesülése szerint a honvéd hadsereg arcvonalának na­gyobb részén továbbra is nyugalom van, harctevékenység csak helyenként volt. Az ellenség szórványos átkelő és felderítő kísérletei sorra m­eghiú­­­­sulnak. Egyik kötelékünk merész és eredményes vállalkozást hajtott végre a Don folyó egyik szigetére. Az ott állott ellenséges erőket leküzdötte, a szigetet a bolsevista katonáktól meg­tisztította és eközben foglyokat ej­tett és nehéz fegyvereket zsákmá­nyolt. A tegnapi német hadijelentés egyébiránt erre a fegyvertényre utalt, amikor a honvéd hadsereg arcvonásá­ról megemlékezett. Ára 12 fillér nyit felelt, hogy ,,a légi háború terén nem ismer sem­ ilyen korlá­tozásokat“.

Next