Magyar Nemzet, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-13 / 155. szám

6 Az adófejlődés Angliában a háború alatt Az angol kormány az adóproblémákat már a háború kitörésekor rendkívüli eréllyel és határozottsággal kézbevette, aminek meg is van a kívánt eredménye, mert ma már az adóbevételek olyan jelentősek, hogy a háborús kiadásoknak több, mint 45 százalékát fedezik. Az angol jövedelmi adó alaptétele eléri az 50 százalékot, azaz fontonként 10 shillinget. Az első világháború előtt ez a tétel csak egy shiling 3 penny volt és nem is emelkedett, csak a háború kitörése után, amikor duplájára, azaz a 2' shilling 0 pennyre emelkedett. A háború alatt nem emelték a jövedelmi adó tételét, csak már a vége felé, amikor fontonként 6 shillingre emelkedett az adótétel. A mostani háború kitörése előtt a jövedelmi adó tétele fontonként 5 shilling 6 penny volt, mely adótétel 1939 végén már 7 shilling 6 pennyre, 1940 július 1-én 8 shilling 6 pennyre és végül 1941 áprilisában 10 shillingre emelkedett. Ez a tíz shillinges adótétel csak az átlagot fejezi ki, azaz az évi háromezer fontos jövedelemnél alkalmazzák és erősen emelkedik a nagyobb és csökken a kisebb jövedelmeknél A háborús angol adópolitikánál főleg két körülmény jellemző a közvetlen adórendszerre Az egyik az, hogy a nagy jövedelmeket módszeresen félkíméletlenül vonják adózás alra. Az úgynevezett ,,Sztr tax“ erősen progresszív, évi 1000 font jövedelemnél 10 százalék, azaz fontonként 2 shilling, ez fokozatosan emelkedik, úgyhogy kétszázezer fonton felül már 47,5 százalék, azaz 95.000 font, ami annyit jelent, hogy ilyen nagy jövedelemnél a jövedelmi adó és a „Surtax" együttes összege fontonként 97,5 százalékra rúg, azaz 1 font után 19 shilling és 11 penny az adó. Tehát ez praktikusan annyit jelent, hogy a kétszázezer fonton felüli jövedelemből csak 2,5 százalék áll az adózó polgár rendelkezésére. Az első világháború alatt a kétszázezer fontért felüli jövedelmeknél csak 16 shilling fi penny volt a „surtax" és a jövedelmi adó együttes összege fontonként. Bár akkor a „Surtax" 48 százalék volt, azaz több valamivel, mint most, ezzel szemben akkor a jövedelmi adó alacsonyabb volt fontonként, azaz 6 shilling s így míg az első világháborúban, azok a gazdag emberek, akik kétszázezer fonton felüli jövedelemmel rendelkeztek, egy fontnyi jövedelemből saját céljaikra 8 shilling f1 pennyt, azaz jövedelmük 15 százalékát fordíthatták, addig most csak 6 pennyt, azaz 2,5 százalékot. Ennek az erősen progresszív adórendszernek rendkívül fontos befolyása van a jövedelemmegoszlásra, amit azis bizonyít, hogy amíg a háború előtt 7000 olyan egyén volt Angliában,akiknek évi hatezer fontnál nagyobb, saját céljaikra elkölthető jövedelmük volt, addig most, a nagy háborús konjunktúra ellenére is, mindössze 80 egyénnek van évi 6000 fontnál több jövedelme. Eggy másik fontos újítás az angol adórendszerben az is, hogy az adóköteles jövedelem alsó határát olyan alacsonyan szabták meg, hogy a legkisebb jövedelmű egyének is adókötelesek, azaz a kereső népesség nyolcvanhét százaléka adófizető. Ez egy súlyos adminisztrációs feladatot jelent, ami abból származik, hogy a háború előtti adófizetők száma 3,8 millióról 10,5 millióra emelkedett. * A jövedelmi adó és a „Surtax egy fittesen az állami kiadások negyvenöt százalékát fedezi. Ezek az adónemek, bár a múltban is fontos szerepet játszottak az angol kincstár bevételeiben, most a háború alatt minden más bevételt megelőznek. A közvetlen adók emelésével egyidejűleg a közvetett adókat is lényegesen felemelték, különösen a dohány, sör, tea, cukor, kávé, bor és egyéb szeszesitalok adótereléit emelték. Ilyen nagyarányú adózásra még nem volt példa az angol históriában és ezt fokozni nem is lehet tovább, mert már úgyis megszűnt teljesen a tőkeképződés, sőt a meglévő tőkéket is rohamosan fogyasztják. De nemcsak a tőkeképződést szüntették meg ezek a magas adótételek, hanem a vállalkozási kedvet is megölik, mert az utilitarista szempont mellett a gazdasági vállalkozás egyik legfontosabb és legemberibb tényezőjét, a sikert is elérhetetlenné teszik .. Biró I.«Isztriáé s/11 Kovács Erzsébet u maim, fia János, valamint as és hunyi édesanyja. Hív. Biró Jakabné nevében fájdalomból lesújtva tudatja, huny (orrén szereleltérje illetve édesatyja ««vétlen gyermeke, Biró László július hó 11-én. «férje 45-ik, boldog házassága 10 ik évében rövid szenvedés után elhunyt IVága hatodunkat túliu. hó 13-án, kedden délután f áll órakor kísérik utolsó útjai a a Kalsó Bécsi úti temntésben Budapest 1013 július 12. A Magyar Ivóvi Imai Kereskedelmi Zrt. igazgatósága és tisztviselői kara mely fájdalommal jelenti, hogy főtisztviselőjé utó Igszág útvos korában hirtelen meghalt elhunyt vállalatunk megalapítása annak egyik oszlopos tagja volt ,ratlin távozása páratlan köteles lleskész, krfeltekintése és kiváltása folytán pótolulatlan veszteség in a mnúknak legkiválóbb munkatársat őszinte tol, igaz önzetlen kollégái veszi el benne Emléke örökké él bennünk. Dr. Albrecht Dezső nyilatkozata az erdélyi párt háromnapos marosvásárhelyi tanácskozásáról Kolozsvár, július (A „Magyar Nemzet” tudósítójától.) Az erdélyi párt háromnapos értekezlete véget ért. A parlamenti csoport tanácskozásai után kérdést intéztünk dr. Albrecht Dezső képviselőhöz, mit jelentett a háromnapos értekezlet s a tanácskozás során történtek-e a jövőre kiható érdemleges állásfoglalások. Dr. Albrecht a következőkben válaszolt a kérdésre: — Az erdélyi párt parlamenti csoportjának gyűléseit a parlamenti illésekkel kapcsolatban Budapesten szokták tartani egy-egy fontosabbparlamenti ülésszak megnyitásával kapcsolatosan. A törvényhozás elnapolása következtében szükségessé vált egyes fontosabb kérdéseknek a megvitatása és a párt összekapcsolta ezt a marosvásárhelyi nagy választmányi gyűlésével. A politikai szélcsend lehetőséget adott arra, hogy a parlamenti csoport ne csupán kimondottan politikai természetű kérdésekkel foglalkozzék, hanem tárgysorozatára tűzze a Székelyföld gazdasági megerősítésének kérdését. Ebből a célból, hogy törvényhozóit a lehetőségek felől tájékoztassa, előadókól több szakembert hívott meg, akik közül Telegdy-Zsóta miniszteri tanácsos a földgáz és a bányakincsek lehetőségeiről, dr.Venczel József, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára a földbirtokpolitikával kapcsolatos lehetőségekről, Jánky Endre, a Hangya vezérigazgatója a szövetkezeti megszervezés eredményeiről és lehetőségeiről tartott előadást . A parlamenti csoport értekezlete elhatározta, hogy az 1902-es csíktusnádi székely kongresszushoz hasonlóan egy újabb székely kongresszus megrendezését kezdeményezi az összes társadalmi és gazdasági tényezők bevonásával. A parlamenti csoport tagjainak jelenlétét felhasználta a párt arra is, hogy különböző szaküléseken adjon felvilágosítást a párt végzett munkájáról s egyúttal tájékozódást szerezzen, hogy Marostordában és Maros vármegyében az egyes társadalmi vagy szakmai csoportoknak milyen el nem intézed ügyeik és milyen problémáik vannak, így értekezletet tartottak a gazdák, a lelkészek, tanárok és tanítók, az értelmiségiek, az iparosok, kereskedők, munkások és a vasutasok. A nagyválasztmányi ülésen Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter tartott nagyszabású beszámolót a földművelésügyi kormányzatnak a székelyföld gazdasági megerősítésében végzett munkájáról s hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarságnak"erős támasza és segítője az erdélyi párt, mely a nemzeti egység alapján állva támogatja a kormányt és egyben híven szolgálja a sokat szenvedőn erdélyi magyar nép jobb jövőjének ügyét. — Gróf Teleki Béla, az erdélyi párt országos elnöke beszédében vázolta a párt eredeti feladatait, amelyek középpontjában Erdély újjáépítése áll. Olyan társadalmat kell már most a háború alatt kialakítanunk — mondotta —, amely a háború után valóban képes majd az új népi és a szociális Magyarországot felépíteni. Ennek az egységes társadalomnak a kialakításánál nincs szükségünk idegen példákra, hanem elegendő visszanyúlni a régi magyar társadalomba és elsősorban a székely magyar közösségbe, amely annak idején ideálisan valósította meg a népi közösséget. Ha valóban elő akarjuk készíteni a népi és szociális Magyarországot, akkor elsősorban meg kell követelni a közéleti tisztaságot. Az tehát, hogy az erkölcsi rend érvényesüljön, az érdem és ne a protekció. Antal miniszter díszpolgári beszédei Máramarosszigetről jelenti a Magyar Tóni rali IritSzombaton reggel Máramarosszigetre érkezett dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter. A miniszter részt vett a máramarosmegyei társadalmi egyesületek együttműködésének alakuló gyűlésén. Vasárnap délelőtt a miniszter Viskre utazott és megjelent Visk nagyközség szabad koronaváros hősi emlékmű avatóünnepségén. Az ünnepség alkalmából nyújtották át a miniszternek Viskeit délelőtt és Térsön délután ünnepélyes képviselőtestületi ülés keretében e két ősi magyar korona város díszpolgári oklevelét. Dr. Antal István miniszter hosszabb beszédben köszönte meg díszpolgárrá történt megválasztását. — Ha az önök szónoka — mondotta — arról beszélt, hogy a máramarosi magyarság mily nagy erőt és szilárd helytállást tanúsított a megszálló hatalom minden erőszakával, minden csábítósításával szemben, vagy én arra hívom fel a figyelmüket, hogy ugyanezt az erőt és helytállást tanúsította az egész trianoni magyarság is a kisantant hatalmak nemzetközi nyomásával és összes csábító ígéreteivel szemben Mert mindkettőben bőven volt részünk két évtized során a Prágából ellenünk irányított bekerítő politika részéről, de mindkettőre minden magyar politikai vezetésnek, amely 1911 óta Magyarország ügyeit irányította, csak egy válasza volt: az erőszaktól nem félünk, a csábítgatásból nem kérünk. — A szuronyokra, a propagandára s a nemzetközi konjunktúrára felépített országokat elfújta az európai nacionalizmus napfelkeltének első fuvallata — Magyarország viszont, amely az igazságra és a jogra, de nemkülönben a maga sajátos és felsőbbrendü közösségi életének erkölcsi értékeire építette fel a sorsát, ma itt áll négyszer meggyarapodva s a sok nehézség és megpróbáltatás ellenére is egyre fejlődő és kibontakozó erőkben az új Európa küszöbén. — Hiába villogtak itt ez ősi magyar városok falai között két évtizedet keresztül idegen szuronyok és hiába akarta az ellenséges erőszak a máramarosi magyarokból kötni a nagy magyar családhoz való tartozó érzéseit, az itteni magyarság soha egy pillanatig sem a Csehszlovák államot, de a legrosszabb és tecskietlenebb időkben is a megcsonkított, szétszakított, kifosztott ősi Magyarországot tekintette a maga egyetlen és kijártagos hazájának. (Viharos éljenzés és taps. — Éppen ezért — folytatta szavait a miniszter — az a kívánatos, hogy a magyarság itt is és bárhol másutt az országban a hagyományos magyar államvezetési metódusokkal, megértéssel, szeretettel, békével, türelemmel, jóakarattal és az idősebb testvér meleg érzéseivel közeledjék a vele együtt élő más nemzetiségű népek felé. Erőszakra, fenyegetésekre és gyűlölködésekre saját államuk fenntartásában csak gyenge népeknek van szükségük Máramaros vármegye Técsön összegyűlekeze magyarsága lelkesen ünnepelte Antal István minisztert, aki az éjszakai órákban visszautazott Budapestre. r. Suránjd Filéné. Gráber Kornélia a mi drága NELLYNK, 1943 július 12-én meghalt. Temetése U*13 Július 11-én Mi12 «órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben |)r. Surányi Ede, férje: Dr. Surányi János Dr Kurányi Péter fiai. öiv. Gráber Mrkné édesanyja; uráné: dr. Gráber Emmi Gráber Jenő) (Dióter Margit )testvérei. KEDD, 1945 JÚLIUS Tf. ^ Az új francia követ bemutatkozó kihallgatása A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó szombaton délben egy órakor ünnepélyes bemutatkozó kihallgatáson fogadta Jues Brevié francia rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki ez alkalommal nyújtotta át megbízólevelét. Az üdvözlő- és válaszbeszéd elhangzása után ő főméltósága elbeszélgetett a francia követtel, majd az ő kíséretében megjelent Christian de Charmasse és Francois Seydoux de Clausonne nagykövetségi tanácsosok, André Hallier katonai attasé, Paul Retourna légügyi attasé és Claude Cozanet attasé tisztelgését fogadta. Az ünnepi fogadtatás szertartásánál közreműködtek dr. Ambrózy Gyula, a kabinetiroda főnöke és dr. Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese. v Az augusztus 1-től megszűnő villamos megállóhelyek A kereskedelemügyi miniszter leiratban közölte a BSZKRT-tal, hogy bizonyos módosításokkal a villamosmegállóhelyek csökkentésének javaslatát elfogadja és így augusztus elsejétől kezdődően a BSZKRT megszüntet egyes megállóhelyeket, másokat pedig összevon. Akövetkező változások lesznek ezek szerint a villamosmegállókban augusztus elsejétől kezdve: A Berlini tér, Váci-út, Árpád-út, rákospalotai vonalon a sziget utcai megálló megszűnik, a szekszárdu utcai és Takács-utcai megállókat összevonják az aluljáróhoz. Ugyancsak megszűnik Újpesten a Gróf Tisza István-utcai, a szabadság téri és a Kossuth-utcai megálló. A Ferdinándtér, Béke-utca, Újpest, rákospalotai vonalon megszűnik a lőportár utcai, Újpesten a Kölcsey-utcai, a lóversenytéri és a Kossuth-utcai megálló. Az Újpest, Váci-út, megyeri vonalon a Zsilip-utca és Vörösmarty-uca megállók, valamint a Pintér József-uca és Béla-utca megállók megszűnnek. A Gróf Károlyi-utcai megállót áthelyezik a Zrinyi-utcába. Az Újpest, Baross utca, megyeri úti vonalon a templom utcai és Baross-utcai megállókat összevonják az Attila-utcához, míg a Bethlen-utcai és Vasvári Pál-utcai megállók megszűnnek. Az Újpest Mária-utca, Istvántelki főműhely, temesvári utcai vonalon az Aulich-utca és Klára-utcai megállókat kifelé menet a Gömbös Gyula-utcához, a temesváriutcai és tóutcai megállókat befelé menet ugyancsak a Gömbös Gyula-utcához vonják össze. A Vágány-utca, Aréna út, Dráva-utca, pozsonyi úti vonalon a fóti úti megálló megszűnik, a pannónia utcai és újpesti rakparti megállókat összevonják a Kárpát-utcához, a tutaj utcai megállót áthelyezik a Garam-utcához, a Zápolyi- és Warmannutcai megállókat összevonják a Szent István-parkhoz, a sziget utcai megálló pedig megszűnik. A Thököly-út, Rákóczi-út, Erzsébet-híd, Krisztina-körút, Hidegkúti-út, hűvösvölgyi vonalon a Szent Domonkos-utcai, az amerikaiúti és a palotatéri megállók megszűnnek. Az Ezredes-utcánál a villamosok csak lefelé, a Trombitás-utcánál csak felfelé menet állnak meg. A Júlia-utca és Gábor Áron-utcai megállókat a Nagyajtay-utcához vonják össze, a vadorzóutcai megállót pedig a hadikórház fennállásának tartamára áthelyezik a Jegyzők Üdülőházához. A Bosnyák-tér, Egressy-út, vezér utcai vonalon a szuglóutcai és Egressy-téri megállókat öszszevonják a Benkő-utcához, a Csernyus-utcai megálló megszűnik. Az Erzsébet királyné-út, mexikói úti vonalon a miskolci utcai és rákospatakutcai megállókat összevonják a Kassai-közhöz, a gyarmatutcai megálló megszűnik. Az Állatkert, Hermina-úti vonalon megszűnik a Széchenyi-fürdői megálló. A Népszínház-utca, Salgótarjáni-út, Maglódi-út, újpesti vonalon a szerdahelyi utcai, a temető 10. számú kapujánál levő, a halom utcai, a Maglódi-úti, a dada utcai és a Gibrik Miklós-utcai megállók megszűnnek. Az Irányi-utca, Kecskeméti-utca, Baross-utca, Kőbányai-út, Körösi Csorna úti vonalon a szigetvári utcai és a kálváriatén megállókat összevonják a Romanelli-utcához, a MÁV gépgyári, a leventelőtéri és Pongráciúti megálló megszűnik, a füzér utcai és halom utcai megállókat összevonják a Szent László-térre és megszűnik az Előd utcai megálló. A Hungária körút, Ferenc József lovassági laktanyai vonalon az Andrássy laktanyát és honvéd akadémiai megállókat összevonják a Pálffy laktanyához, a Strobl Alajos utcai megálló megszűnik. A Korponai utcai vonalon megszűnik a liget utcai megálló. Az Üllői úti vonalon megszűnik a Szélvezér utcai megálló, a városi házak és a Mária Valéria-telepi megállókat összevonják a Somfa utcához, Kispesten, illetve Pestszentlőrincen megszűnik a Kölcsey-utcai, a Széchenyiutcai, a Rákóczi-utcai, a Zrinyi-utcai, az Endrődy Sándor-utcai, a Kemény Zsigmond-utcai, a Vasváry Pál-utcai, a Garay utcai és a Dalmady Győző utcai megálló. Az Ecseri út, Nagykőrösi úti vonalon megszűnik a fuvartelepi, a Margit-utcai és a Hunyadi utcai megálló Kifestett a Szent Imre hercegúti és a gyár utcai vonalon megszűnik az Etel-utcai és a kernyérmező utcai megálló, az Árpádutcai és az Erzsébet-téri megállókat összevonják a Kossuth Lajos-utcához. A Személynök-utca, Kossuth Lajostér, Akadémia-utca dunaparti vonalon a Markó-utcai és a Széchenyiutcai megálló megszűnik. A Lónyayutca, Soroksári-út, a nagyvásártelepi vonalon megszűnik a Mátyás-utcai, az ipar utcai és Kvassai-utcai megálló, a Tóth Kálmán-utcai és a marhavágóhídi megállókat összevonják a Vágóhíd-utcához. A Gubacsi-út, pestszenterzsébeti vonalon a bizományos irodáknál levő és Timót-utcai megálló megszűnik, Pestszenterzsébeten a Gróf Apponyi Albert-utcai megálló megszűnik, a Szent László-téri és Madách-utcai megállókat összevonják a Nagy Sándor-utcához, a Károlyutcai megálló megszűnik, az Álmosutcai megállót áthelyezik a Frangepán-utcához. A 32-es villamos hurokvágányában megszűnik a reálgimnáziumi, a Bánffy-utcai és a Kende Kanut utcai megálló, a Bercsényiutcai megállót áthelyezik a Határutcához. A mesterutcai vonalon a Tinódi-utcai és dandárutcai megállókat összevonják a Viola-utcához, a Máriássy-utcai megálló megszűnik. A földalatti vasút vonalán megszűnik az állatkerti megálló. A budai duna- park vonalon a Ganz-utcai és vitézutcai megállókat összevonják a Kacsautcához, a Szilágyi Dezső téri és a pala utcai megállókat összevonják a Halász-utcához. A Fehérvári úti vonalon megszűnik a Bikszádi-utcai és az Andor-utcai megálló. A farkasréti vonalon a Vas Gereben utcai és a Liptó utcai megállókat összevonják a Nagysalló utcához. A zugligeti vonalon megszűnik a régi végállomási és a Friedrich-villai megálló. A Zsigmond király-út, Bécsi-út, vörösvári utcai vonalon a Lukács-fürdői és császár fürdői megállókat összevonják a Népfürdőhöz, a Galagonyi-utca és a forgalmi telepi megálló megszűnik. A Lajos-ucai vonalon megszűnik a dereglyentei megálló, a tél utcai és a Kulcsár-utcai megállókat összevonják a Zichy-utcához. A nagykörúti vonalon megszűnik a vitézek terei, a Dessewffy-utcai és a törökutcai megálló, a pannóniautcai és Rudolf-téri megállókat összevonják a Pozsonyiútra. A Gömbös Gyula-út, Szent Imre hercegúti vonalon a tarcali utcai és a badacsonyi utcai megállókat összevonják az Ábel ,Jenő-utcához. Az Arénáut, Fiumei-út, Orczy-út, Gróf Halerutcai vonalon a Damjanich-utcai és a kőris utcai megálló megszűnik, a Szabóky-utcai megállót áthelyezik a Simor-utcához, az örömvölgy utcait pedig a Héderváry-utcához. A Simorutca, Könyves Kálmán körúti vonalon megszűnik a golgotaúti és a Szapáry utcai megálló. Az elnök utcai vonalon a Magyarok Nagyasszonya-téri meg*állót áthelyezik a Delej utcához. A Damjanich-utca, Rottenbiller* utcai vonalon megszűnik a hernád* utcai és a Baross-téri megálló, a dém* hány utcai megállót áthelyezik a Pé*terley Sándor-utcához. A Podmaniczky-utca, Báthory-utcai vonalon a Gróf Klebelsberg Kunó-utcai megállót a Dunapart felé menet áthelyezik a Szemere-utcához. A Vilma királynéul, Király-utca, nagymező utcai vonalon megszűnik a Vörösmarty-utcai, a Teréz-templomi és a Gróf Zichy Jenő-utcai megálló, az andrássypalota előtt levő és a Bajza-utcai megállót összevonják a 25-ös számú ház előtt. A Bethlen Gábor utca, Felsőerdősor, Szinyei Merse-filmvonalon megszűnik a Vilma királynőúti megálló. (MOT.) Színházak műsora Vígszínház. Minden este és vasárnap dr. Fikete Péter (3. Miz.) Új Magyar Színház. Minden este, vasárnap d u.: Tábornokné. (3. Ví 7 ) Fővárosi Operettszínház. Minden este és vasárnap d. u.: Egy boldog pesti nyár. (u. 6. Margit zsgrdi Színpad. Péntekig: Nincs clfladás. — Sumibal, vasárnap: Víg özvegy (7.) Erzsébet Aárosi Színház. Minden eső és v.vám.p d. u : A két Kapitány. Vá4. 'A' ) Márkus-park Színház. Minden este és vasárnap d 1 u.: Legszebb éjszaka. Cég, 7.) Kamélia Orfeum. Minden este. szerda, szombaté vasárnap d. u.: Lopósök. *7.) Nemzeti Báziszinjáték. Kedd: Toldi — Szerda: Panoptikum. — Csütörtöktől: Nyári szünet. IV47.) Fényre Cirkusz. Minden nap: Charlie Rivers. I've óriás elefántjai (Júliusi új műsor.) (V41..17.) Magyar Műszínkör. Minden délután «»» minden este: Marin főhadnagy. (Vi6, vas. és ünnepi, apázsi, VSS.) Több: zűinház. Nyári szünet.