Magyar Nemzet, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)
1943-07-08 / 151. szám
A lengyelek legnagyobb orosz ellensége, Visinszkij helyettes külügyi népbiztos Az orosz—lengyel viszály anynyira kiélesedett, hogy maga Roosevelt elnök próbál megegyezést közvetíteni a szembenálló felek, az egymással homlokegyenest ellenkező két álláspont között. A világ közvéleménye valójában nem is tudja, miért következett be az éles orosz—lengyel szakítás, ki áll a szovjet élesen lengyelellenes politikája mögött. Csak a beavatott diplomaták ismerik az igazi okot: Visinszkij helyettes külügyi népbiztost. Visinszkij Sztálin legszűkebb környezetéhez tartozik s a külügyi népbiztosi hivatalban többek között hozzátartoznak a lengyel ügyek. És a lengyeles akcentussal beszélő Visinszkij nem szereti a lengyeleket. Visinszkij nem mindennapi szovjetkarriert futott be. Eredetileg ügyvéd volt, tipikus burzsuj, politikával sohasem foglalkozott. Csak 1917-ben, amikor mindenkinek valamilyen párthoz kellett tartozni, lépett be a szocialista népmozgalomba és csak 1919-ben csatlakozott a kommunistákhoz. Népszónoki karriert akart csinálni, de lengyeles hangsúlyú orosz beszéde miatt ebben a szerepben megbukott. Vissza is vonult a nyilvános szerepléstől. Ettől kezdve szovjetjogi kérdésekkel foglalkozott és azt hirdette, hogy szilárd jognak kell az anarchia, a jogbizonytalanság helyébe lépni és megkezdte a szovjet jog kidolgozását. Munkája révén csakhamar összeköttetésbe került Leninnel, Trockijjal, Sztálinnal és a bolsevista vezérkar többi vezetőjével. Csendben, ismeretlenül dolgozott és egyre előbbre jutott a szovjet hivatalnoki ranglétráján. Államügyész lett, majd őt nevezték ki a szovjet legfőbb államügyészének. De még ebben a magas állásban sem vált ismerté a neve, a legfőbb szovjet államügyész nem szerepelt tárgyalásokon, csak a kulisszák mögül intézte az ügyeket. Csak 1936-ban ismerték meg a nevét Oroszországban és a külföldön is. Ez év augusztusában 13 vezető bolsevista politikus került a vádlottak padjára, köztük két világhíresség is: Szinovjev és Kamenev, a fáradalom régi harcosai. Sztálinra és őreájuk bízta Lenin a halálos ágyánál Oroszországot. És alig néhány hónap múlva Sztálin mint árulókat a bíróság elé állította két vezetőtársát. Az egész világ közvéleménye feszülten figyelte, milyen vádat emelnek a két öregforradalmár és 11 nem kevésbbé vezetőállású társa ellen és ki lesz az az ember, aki a vádat képviselni meri Szinovjev és Kamenev tekintélyével szemben. Ekkor, ebben a nehéz és kényes szerepben mutatkozott be a nyilvánosság előtt Visinszkij. A világlapok tudósítói annak idején hatalmas riportokban számoltak be, arról az idegőrlő harcról, amelyet a főállamügyész folytatott a vádlottakkal. Visinszkij vallatása alatt mindegyik vádlott megtört, mindent kívallottak, mindent magukra vállaltak — még a legvalószínűtlenebb vádakat is. Szinte kéjjel vallottak maguk ellen a vádlottak. Elismerték, hogy a fasizmust akarták Oroszországba átplántálni, nem tagadták, hogy Trockijjal, az árulóval pendültek egy húron, bűnösök Kirov meggyilkolásában és összeesküdtek Sztálin ellen. Beismerték, hogy aljas árulók, akik a legnagyobb büntetést érdemlik. A vallomások jegyzőkönyvbe kerültek és a bíróság kimondta a legnagyobb büntetést: halállal sújtotta mind a 1 vádlottat. Pár hónap múlva ismét súlyos vádat emelt a főállamügyész: ez alkalommal Kadek és társai kerültek a vádlottak padjára, s ezek is mindent bevallottak, minden vád igazságát elismerték. Ha egy-egy vádlott néha védekezni próbált, vádlott-társai hurrogták le és szitkozódásokkal beléje fojtották a szót. Drámai jelenetek követték egymást a tárgyaláson és a végén itt is Visinszkij győzött: valamennyi vádlottat halálra ítélték. A harmadik monstre-per még szenzációsabb volt, mint a két előző: Jagoda, a GPU főnöke, Oroszország legrettegettebb embere ült a bírák előtt a szovjet arisztokrácia színe-javával, köztük Buharinnal, a forradalom legnevesebb elméleti tudósával, aki megírta a kommunizmus ABC-jét és akinek írásai jelentették a legnagyobb propagandaértéket külföldön. És a harmadik nagy per vádlottjai is kéjelegve vallották be a legaljasabb árulásokat. Csak egy rövid időre szakadt meg ezeknek a mazochista önvallomásoknak fonala: Buharin felállt és beismerő vallomás helyett védekezett és vádolt. Vádolta Sztálint és klikkjét. Szinte villamosfeszültséggel telítődött a tárgyalóterem erre a merészségre. Lélegzetvisszafojtva figyelte mindenki, mi történik most. Hiszen ha Buharin felülmarad, összeomlik az egész vád. Visinszkij egy ideig hallgatta Buharin védekező vádbeszédét, de csakhamar éles szóharc fejlődött ki közöttük. És a legfőbb szovjetjogász lassan-lassan sarokba szorította a legfőbb szovjet teoretikust. Buharin kezdte elveszíteni a talajt maga alól, megtört Visinszkij akaratereje alatt. Izzadtságban fürödve rogyott le a helyére s a közel ülök hallották, amint maga elé mormolta: — Igen, bűnös vagyok . .. Az angol és amerikai lapok egyre többet kezdtek foglalkozni a furcsa önvádló vallomásokkal. Néhány lap egyenesen annak a gyanújának adott kifejezést, hogy Visinszkij ügyészi sikerei körül valami nincsen rendben. Hiszen sok vádlott olyan bűnt is beismert, amelyet kétségtelenül el sem követhetett. Különösen akkor írtak az angolszász lapok élesen Visinszkij ellen, amikor a Vickers-gyár angol mérnökei ellen emelt szabotázs vádat. Az egyik mérnök bevallotta, hogy Trockij fiával egy olyan kopenhágai szállodában találkozott , amely nem is létezett. A másik elismerte, hogy részt vett egy légi utazáson, amely sohasem történt meg. A harmadik bevallotta, hogy részt vett Kirov meggyilkolásának előkészítésében. Az angol lapok kimutatták, hogy abban az időben az illető vizsgálati fogságban ült. Nem vádlottak, hanem öngyilkosjelöltek ülnek a bírák előtt ■— írta akkor az egyik angol tudósító. — Egyik sem próbálja becsületét és életét megmenteni. Ha Visinszkij szól hozzájuk, lehajtják a fejüket és mindent ráhagynak. Az újságírók hipnózisról, injekciókról cikkeztek, de a rejtélyt nem tudták megoldani: miért nem mer, vagy nem tud senki Visinszkijnek ellentmondani, vádjai ellen miért nem védekeznek azok, akiknek ártatlansága kézenfekvő. A Visinszkij-rejtély továbbra is titok maradt, a lapoknak egyéb eseményekről kellett írni s a háború eseményei közepette már senkit sem érdekelt, milyen eszközökkel szedte ki a vallomást a vádlottakból az orosz főállamügyész. Visinszkij ismét visszavonult az irodájába és 1910 június 15-éig semmit sem lehetett róla hallani. Ezen a napon, a francia összeomlás legizgalmasabb napjaiban, Sztálin áthelyezte a külügyi népbiztossághoz Ezen a napon indult el Visinszkij diplomata-karrierje. A 15 üi lölcsvelő kés/it éréket pulpozó BTsesfolitt KERES ftzonral! belépésre konzerv-E Az „«.egyveresztény 1323“ Jeligére a idóblvciCaáb«» Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 1948 701 JUS 8, ~1 ! Új montecarlói rádió Viehyből jelenti a Német Távirati Iroda: Monte Carlóban új rádióállomást építettek, amely július 17-én meg is kezdi már adását. A megnyitó műsort Sacha Guitry, a neves francia író és színész állítja össze. (MTI.) Belügyminisztériumi kinevezések A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a kormányzó a belügyminisztérium központi fogalmazási tisztviselőinek létszámában dr. Cserzy Istvánt, dr. Dániel Sándort és dr. Ajtay Gábort miniszteri osztálytanácsosokká kinevezte, dr. Kisjenői Antall Józsefnek a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta; a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellett működő tisztviselők közül dr. Balás Vilmosnak a miniszteri osztálytanácsosi címet adományozta; a rendőrség fogalmazási szakán Dubraviczky Imrét, dr. Mikes Gábort és Porubszky Gyulát rendőrfőkapitányhelyettesekké, Palágyi Györgyöt, DatkyLajost, dr. Stolcz Zsigmondot, dr. Egry Péter Pált, dr. Antal Gézát és dr. Enyedy Jenőt rendőrfőtanácsosokká kinevezte; dr. Páll Bélának, Szilaveczky Aladárnak, dr. Kemény Istvánnak és Urs Nándornak a rendőrfőkapitányhelyettesi címet, dr. vitéz Szendy Lajosnak a rendőrfőtanácsosi címet, dr. Kovács János, dr. Barta Antal, Dudás János, dr. Vilmányi Dezső, dr. Hegyessy Béla és Marinovich Marcel rendőrkapitányoknak a rendőrtanácsosi címet adományozta. A belügyminiszter valóságos rendőrtanácsosokká nevezte ki dr. Farkas János, dr. Harasztos István, dr. Endrődy József, dr. Újvárosy Miklós, dr. Dalmi István és vitéz dr. Busky Jenő rendőrkapitányokat. A belügyminiszter ezenkívül valóságos rendőrkapitányokká nevezte ki dr. Kutasy Károly, dr. Bodnár József, dr. Gáspári István, dr. Végvári Tibor, dr. Móricz László, dr. Illek András, dr. Hámori József, dr. Hollós József, dr. Dárdai Ferenc és dr. Bádonyi Nándor rendőrfogalmazókat. Ezenkívül több rendőrkapitányi, rendőrfelügyelői, detektívfelügyelői kinevezés, illetve cím- és jellegadományozás történt. Igazságügyi kinevezések A kormányzó dr. Balsay László és dr. Balogh István miniszteri tanácsosoknak a miniszteri osztályfőnöki címet adományozta, Nándori Kálmánt számvevőségi I. osztályú főtanácsossá, Szele Lajosnak a számvevőségi I. osztályú főtanácsosi és Kocsmár Gyulának a számvevőségi II. osztályú főtanácsosi címet és jelleget adományozta. A kormányzó dr. vitéz Turáky Dezsőt a budapesti törvényszék másodelnökévé, Krauzell Miklós budapesti büntetőtörvényszéki tanácselnököt a budapesti ítélőtáblához tanácselnökké, dr. Mező Sándort a debreceni főügyészséghez főügyészi helyettessé a királyi ítélőbírák és királyi ügyészek részére megállapított III. fizetési csoportba, dr. Szeniczey Ödönt a sátoraljaújhelyi törvényszék elnökévé, dr. Urszinyi Józsefet a nagyváradi ítélőtáblához tanácselnökké, dr. Borkuty Sándort a budapesti központi járásbírósághoz alelnökké, dr. Vályi Istvánt a sátoraljaújhelyi törvényszékhez tanácselnökké, dr. Paksi Istvánt a debreceni ügyészséghez alelnökké, dr. Gábos Istvánt a marosvásárhelyi törvényszékhez tanácselnökké, Szeles Lászlót a székesfehérvári járásbírósághoz alelnökké, dr. Szabó Zsigmondot a miskolci törvényszékhez tanácselnökké, dr. Nemes- Nagy Józsefet a kolozsvári járásbírósághoz és dr. Lani Helmutot a besztercei ügyészséghez alelnökké, dr. Weszelovszky Jánost a komáromvárosi járásbíróság elnökévé, dr. Szarvassy Imrét a balassagyarmati és dr. Kertész Jenőt a budapesti ügyészséghez alnökökké, dr. Németh Jánost a győri és dr. Nagy Lórándot a budapesti ítélőtáblához bírákká, dr. Kosinszkij Józsefet a királyhelmeci járásbíróság elnökévé, dr. Sorly Bélát a budapesti ügyészséghez alelnökké, Dr. Mariányi Pált a rimaszombati és dr. Balás Imrét az ipolysági törvényszékhez tanácselnökké, dr. Gálffy Zoltánt a naszódi és dr. Lőrinczi Istvánt a székelykeresztúri járásbíróság elnökévé, dr. Szilber Ignácot a magyarláposi járásbírósághoz alelnökké nevezte ki. A kormányzó dr. Vissi Endrének az ügyészségi elnöki, dr. Niki Jánosnak, dr. Kaáli Nagy Elemérnek és Gerhardt Jánosnak a járásbírósági elnöki és dr. Bolya Lajosnak az ügyészségi elnöki címet adományozta. Ezenkívül számos ügyészi, járásbírói és egyéb igazságügyi kinevezést, cím- és jellegadományozást közöl a hivatalos lap szerdai száma. HETI AJÁNLATUNK: vill. önhorotvnké*7.ülékrk vill. testmelegítő vill. kézszárítók olasz vili. espressogép Vészi lászló IV., Irányi utca 13. 7*1.188-71 -W . Közöljük tisztelt vevőinkkel hogy az alkalmazottaik kötelező szabadságolása miatt üzletünket július hó 17-től július hó 31-ig zárva tartják. BAI’MGARTENA JOSEg PIA KFT. selyem-, silivet. és textilárukereskedők lodiftg, VII,**4eautc* 1. Ázsiát és Amerikát összekötő híd a Behring-szoroson át Tizenöt évvel ezelőtt világgá röppent egy nagyszabású közlekedési terv: Oroszországot és Amerikát a Behring-szoroson át összekötni. A tervet Donald Mc.Donald mérnök készítette és folytatása lett volna annak a még nagyobb jelentőségű pánamerikai útrendszernek, amely Rio de Janeiróból kiindulva, Buenos Airesen, Chilén, Perun, Ecuadoron, Venezuelán, Columbián, Panamán, Costaricán, Nicaraguán, Hondurason, Mexikón, az Egyesült Államokon és Kanadán keresztül az alaszkai Fairbanksig vezetett volna. A terv nagyobbik és nehezebbik része, az úgynevezett pánamerikai Highway, már elkészült s most folynak a munkálatok Fairbankstól a Behring-szorosig és azon keresztül Ázsiáig. A Fairbanks—Behring-szoros útszakasz építése a hírek szerint már ez évben befejeződik és a Behringszoroson átvezető hídépítés is folyamatban van. Mint tudjuk, Alaszkát a 18. század elején egy Vitus Behring nevű dán utazó fedezte fel és a felfedezett területeket Nagy Péter cár megbízásából Oroszország részére birtokba vette. 1867-ben az Egyesült Államok Alaszkát megvásárolták Oroszországtól 7.200.000 dollárért. Donald McDonald volt egyike azoknak a kutatóknak, akik ezt az északi zord, kopár területet minden irányban beutazták és így közelebbről megismerték. Ezek a kutatók utat nyitottak és mutattak a telepeseknek, akik gazdag aranybányákra és egyéb nagy értékekre bukkantak. Ennek nyomán csakhamar szinte elárasztotta Alaszkát a vállalkozók és kalandorok hada, akik azután óriási mennyiségű aranyat termeltek ki a föld mélyéből. A háború előtt Vancouver—Fairbanks között csak a régi telepes utak s némely helyen vizi utak állottak rendelkezésre. Később Hazel- Ion Fairbanks és a Kenes-félszigeten fekvő Seward között egy amerikai légi forgalmi társaság gépei tartották fenn a forgalmat. Most folyik az utolsó útszakasz megépítése a Behring-szoros partján fekvő York és Fairbanks között. A Behring-szoros áthidalását már szintén munkába vették. Ezt megelőzőleg sokáig mérlegelték, hogy a két kontinenst híddal vagy alagúttal kössék-e össze. Egyik megoldás sem leküzdhetetlen technikai feladat, mert a szoros szélessége mindössze 90 kilométer, a víz mélysége pedig csak 17 méter. Ha az áthidalás befejeződik, akkor megvalósul az a nagy álom, amely már annyi ember fantáziáját fűtötte, hogy a két legnagyobb földrészt, Ázsiát és Amerikát egymással összeköti és lehetővé válik, hogy az Egyesült Államok közös határt kapjanak Oroszországgal. Sőt, lehetővé válik idővel az is, hogy Lisszabonból kiindulva Európán és Ázsián keresztül vasúton vagy autón Amerikába utazhassunk. Negyven-ötvenezer embert befogadó, melegvízű strandot terveznek a Lágymányosra Mint már jelentettük, a Nemzetközi Vásár pavillonjait és a Nemzeti Stadiont a Lágymányoson szándékoznak elhelyezni. A nemzeti díszhelynek kijelölt vidék egy részén azonban még ma is ott van a lágymányosi tó. A vízterület jórészét már feltöltötték. A háború miatt a munkálatok megakadtak. Ámde most már aránylag csak kisebb földhordási munkálatokra van szükség, hogy el lehessen ott ültetni a nemzeti liget fáit és fel lehessen rakni a megfelelő épületek falait. K. Császár Ferenc építésztanár készítette el a Nemzetközi Vásár és a Nemzeti Stadion tervezetét. Az elgondolás igen célszerűen oldja meg a nehéz tervezési problémát. A gyakorlati és művészeti szempontokat egyaránt figyelembe vevő terv megnyerte a Közmunkatanács tetszését is és K. Császár Ferenc munkáját aranyéremmel tüntették ki. Az előirányzatok és tervezetek szerint a Lágymányoson 200 holdnyi terület rendezésére kerül majd sor. Ezekbe a számítgatásokba most igen érdekes és újszerű gondolat kapcsolódik bele. Benczúr Gyula egyetemi tanár már régóta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne Budapesten nagyobbszabású melegvízét strandfürdőt létesíteni. Benczúr Gyula a balneológia és a klimatológia elismert tanára, a fővárosi hévvizek kitűnő tudósa, kutatószakértője. Most olyan tervet dolgozott ki, hogy a Lágymányoson ne csak Nemzetközi Vásárt és Stadiont építsünk, hanem itt, a Duna mellett óriási melegvizű strandot is létesítsünk. Már K. Császár Ferenc helyesnek és kivihetőnek talált tervezetében is szerepelnek a vízisportokhoz szükséges medencék. Például építenek nyitott és fedett medencékkel 20.000 néző befogadására alkalmas úszóstadiont. A vizisporttelepet Benczúr Gyula úgy helyezi el, hogy az kapcsolatba kerüljön a modern strandfürdővel vagy legalább is bizonyos szimetrikus megoldást kíván, oly módon, hogy a vizisport hivatalos telepe és az új strand külső formájában impozáns vizikultúra benyomását keltse majd a szemlélőben. Budapestnek ez a legnagyobb fövenyfürdője a Duna mellett, a part hosszában terül majd el. A tervek szerint két részre fog tagolódni. Lenn egy elegánsabb és drágább osztály és megnyílik itt a nagy és olcsó népfürdő, amelyet tízezrével kereshetnek fel a fürdőzők. A fürdőmedencék vizét legnagyobb részben a Duna adja. A Horthy Miklós-híd budai hídfőjénél, ahonnan a szennyvfelevezető csatornák messze esnek, vezetik a Duna vizét, megszűrve, a fürdőbe. A víz lassan áramlik át a medencében és a fürdő alsó végén visszafolyik a Dunába. A víz lassúbb áramlása lehetővé teszi, hogy a nap is jobban felmelegítse, mint amilyen a medervíz hőmérséklete. De attól függetlenül, a gellérthegyi hőforrások vizével melegítik majd a két strandmedence vizét. Benczúr Gyula számításai szerint a Gellérthegy körüli meleg források vizének körülbelül kétharmada felhasználatlanul ömlik a Dunába, hogy élvezetet nyújtson az éppen emiatt ideszokott sirályoknak Ezt a fölös meleg vizet csöveken keresztül vezetik a Lágymányosra, ami talán másfél kilométer távolságot jelent. A Dunavíz és az idevezetett termálvíz olyan lassan folyik át majd a fürdőn, hogy bár a medencék vize állandóan megújul, a fürdőzőkre mégis az állóvíz benyomását teszi. Megkérdeztük Benczúr profeszszort a terve felöl. Azt mondta, hogy nézete szerint ma életveszély nélkül alig lehet igazában élvezni a Duna vizét. Vannak ugyan kisebb Duna-uszodáink, de ezek elenyészőek ahhoz, amilyennek a nagy folyam mellett lennie kellene. A sport és az egészségügy összefügg. Azért gondolja úgy, hogy csináljuk meg egymás mellett a sport és az egészség csarnokát. Véleménye szerint ennek a fövenyfürdőnek nyolc-tízszer akkoráitok kell lenni, mint a szigeti Palatinus-strand. Negyven-ötvenezer embernek kényelmesen kell elférni benne. Szép idő esetén májustól októberig lehet részünk üdítő, egészséget ápoló nyári strandolásban. Igen nagy előnye lesz az új fürdőnek a közelsége. A város központjából akár gyalog is könnyen elérhető. Ilyen közelfekvő, nagy homokfürdője nincsen egyetlen európai fővárosnak sem. Csak nekünk lesz, ha megépül ez az egészségügy szempontjából kiszámíthatatlan értékű melegvizű strand. KZt'STÖT n !ftmaarn*abb ÁRBAN TRSZBK SCHWAKCZ DANIEL SSil