Magyar Nemzet, 1943. július (6. évfolyam, 145-171. szám)

1943-07-08 / 151. szám

A lengyelek legnagyobb orosz ellensége, Visinszkij helyettes külügyi népbiztos Az orosz—lengyel viszály any­nyira kiélesedett, hogy maga Roosevelt elnök próbál megegye­zést közvetíteni a szembenálló fe­lek, az egymással homlokegyenest ellenkező két álláspont között. A világ közvéleménye valójában nem is tudja, miért következett be az éles orosz—lengyel szakítás, ki áll a szovjet élesen lengyelellenes politikája mögött. Csak a beava­tott diplomaták ismerik az igazi okot: Visinszkij helyettes külügyi népbiztost. Visinszkij Sztálin leg­szűkebb környezetéhez tartozik s a külügyi népbiztosi hivatalban töb­bek között hozzátartoznak a len­gyel ügyek. És a lengyeles akcen­tussal beszélő Visinszkij nem sze­reti a lengyeleket. Visinszkij nem mindennapi szov­­jetkarriert futott be. Eredetileg ügyvéd volt, tipikus burzsuj, poli­tikával sohasem foglalkozott. Csak 1917-ben, amikor mindenkinek va­lamilyen párthoz kellett tartozni, lépett be a szocialista népmozga­lomba és csak 1919-ben csatlako­zott a kommunistákhoz. Népszó­noki karriert akart csinálni, de lengyeles hangsúlyú orosz beszéde miatt ebben a szerepben megbu­kott. Vissza is vonult a nyilvános szerepléstől. Ettől kezdve szovjet­jogi kérdésekkel foglalkozott és azt hirdette, hogy szilárd jognak kell az anarchia, a jogbizonytalan­ság helyébe lépni és megkezdte a szovjet­ jog kidolgozását. Munkája révén csakhamar összeköttetésbe került Leninnel, Trockijjal, Sztá­linnal és a bolsevista vezérkar többi vezetőjével. Csendben, isme­retlenül dolgozott és egyre előbbre jutott a szovjet hivatalnoki rang­létráján. Államügyész lett, majd őt nevezték ki a szovjet legfőbb ál­lamügyészének. De még ebben a magas állásban sem vált ismerté a neve, a legfőbb szovjet államügyész nem szerepelt tárgyalásokon, csak a kulisszák mögül intézte az ügye­ket. Csak 1936-ban ismerték meg a nevét Oroszországban és a külföl­dön is. Ez év augusztusában 13 ve­zető bolsevista politikus került a vádlottak padjára, köztük két világhíresség is: Szinovjev és Ka­menev, a fáradalom régi harcosai. Sztálinra és őreájuk bízta Lenin a halálos ágyánál Oroszországot. És alig néhány hónap múlva Sztálin mint árulókat a bíróság elé állí­totta két vezetőtársát. Az egész vi­lág közvéleménye feszülten figyelte, milyen vádat emelnek a két öreg­­forradalmár és 11 nem kevésbbé vezetőállású társa ellen és ki lesz az az ember, aki a vádat képviselni meri Szinovjev és Kamenev tekin­télyével szemben. Ekkor, ebben a nehéz és kényes szerepben mutatkozott be a nyilvá­nosság előtt Visinszkij. A világla­pok tudósítói annak idején hatalmas riportokban számoltak be, arról az idegőrlő harcról, amelyet a fő­­államügyész folytatott a vádlottak­kal. Visinszkij vallatása alatt min­degyik vádlott megtört, mindent kívallottak, mindent magukra vál­laltak — még a legvalószínűtlenebb vádakat is. Szinte kéjjel vallottak maguk ellen a vádlottak. Elismer­ték, hogy a fasizmust akarták Oroszországba átplántálni, nem ta­gadták, hogy Trockijjal, az áruló­val pendültek egy húron, bűnösök Kirov meggyilkolásában és össze­esküdtek Sztálin ellen. Beismerték, hogy aljas árulók, akik a legna­gyobb büntetést érdemlik. A vallo­mások jegyzőkönyvbe kerültek és a bíróság kimondta a legnagyobb büntetést: halállal sújtotta mind a 1­­ vádlottat. Pár hónap múlva ismét súlyos vádat emelt a főállam­ü­gyész: ez alkalommal K­adek és társai kerül­tek a vádlottak padjára, s ezek is mindent bevallottak, minden vád igazságát elismerték. Ha egy-egy vádlott néha védekezni próbált, vádlott-társai hurrogták le és szit­­kozódásokkal beléje fojtották a szót. Drámai jelenetek követték egymást a tárgyaláson és a végén itt is Visinszkij győzött: valamennyi vád­lottat halálra ítélték. A harmadik monstre-per még szenzációsabb volt, mint a két előző: Jagoda, a GPU főnöke, Oroszország legrettegettebb embere ült a bírák előtt a szovjet arisztok­rácia színe-javával, köztük Buharin­­nal, a forradalom legnevesebb el­méleti tudósával, aki megírta a kommunizmus ABC-jét és akinek írásai jelentették a legnagyobb propagandaértéket külföldön. És a harmadik nagy per vádlott­jai is kéjelegve vallották be a leg­aljasabb árulásokat. Csak egy rö­vid időre szakadt meg ezeknek a mazochista önvallomásoknak fo­nala: Buharin felállt és beismerő vallomás helyett védekezett és vá­dolt. Vádolta Sztálint és klikkjét. Szinte villamosfeszültséggel telí­tődött a tárgyalóterem erre a merészségre. Lélegzetvisszafojtva figyelte mindenki, mi történik most. Hiszen ha Buharin felül­marad, összeomlik az egész vád. Visinszkij egy ideig hallgatta Bu­harin védekező vádbeszédét, de csakhamar éles szóharc fejlődött ki közöttük. És a legfőbb szovjet­­jogász lassan-lassan sarokba szorí­totta a legfőbb szovjet teoretikust. Buharin kezdte elveszíteni a talajt maga alól, megtört Visinszkij aka­ratereje alatt. Izzadtságban fürödve rogyott le a helyére s a közel ülök hallották, amint maga elé mor­molta: — Igen, bűnös vagyok . .. Az angol és amerikai lapok egyre többet kezdtek foglalkozni a furcsa önvádló vallomásokkal. Néhány lap egyenesen annak a gyanújának adott kifejezést, hogy Visinszkij ügyészi sikerei körül va­lami nincsen rendben. Hiszen sok vádlott olyan bűnt is beismert, amelyet kétségtelenül el sem kö­vethetett. Különösen akkor írtak az angolszász lapok élesen Visinsz­kij ellen, amikor a Vickers-gyár angol mérnökei ellen emelt szabo­tázs­ vádat. Az egyik mérnök be­vallotta, hogy Trockij fiával egy olyan kopenhágai szállodában ta­lálkozott ,­ amely nem is létezett. A másik elismerte, hogy részt vett egy légi utazáson, amely sohasem történt meg. A harmadik beval­lotta, hogy részt vett Kirov meg­gyilkolásának előkészítésében. Az angol lapok kimutatták, hogy ab­­ban az időben az illető­­ vizsgá­lati fogságban ült. Nem vádlottak, hanem öngyilkosjelöltek ülnek a bírák előtt ■— írta akkor az egyik angol tudósító. — Egyik sem pró­bálja becsületét és életét megmen­teni. Ha Visinszkij szól hozzájuk, lehajtják a fejüket és mindent rá­­hagynak. Az újságírók hipnózisról, injek­ciókról cikkeztek, de a rejtélyt nem tudták megoldani: miért nem mer, vagy nem tud senki Visinsz­­kijnek ellentmondani, vádjai ellen miért nem védekeznek azok, akik­nek ártatlansága kézenfekvő. A Visinszkij-rejtély továbbra is titok maradt, a lapoknak egyéb eseményekről kellett írni s a há­ború eseményei közepette már sen­kit sem érdekelt, milyen eszközök­kel szedte ki a vallomást a vádlot­takból az orosz főállamügyész. Visinszkij ismét visszavonult az irodájába és 1910 június 15-éig semmit sem lehetett róla hallani. Ezen a napon, a francia összeom­lás legizgalmasabb napjaiban, Sztá­lin áthelyezte a külügyi népbiztos­­sághoz Ezen a napon indult el Visinszki­j diplomata-karrierje. A 15 üi­­ lölcsvelő k­és/it éréket p­ulpozó BTsesfolitt KERES ftzonral! belépésre konzerv-E Az „«.egyveresztény 1323“ Jeligére a idóblvciCaáb«» Magyar Nemzet CSÜTÖRTÖK, 1948 701 JUS 8, ~1 ! Új montecarlói rádió Viehyből jelenti a Német Távirati Iroda: Monte Carlóban új rádióállo­mást építettek, amely július 17-én meg is kezdi már adását. A megnyitó­ mű­sort Sacha Guitry, a neves francia író és színész állítja össze. (MTI.) B­el­ügyminisztéri­umi kinevezések A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy a kormányzó a belügyminiszté­rium központi fogalmazási tisztviselői­nek létszámában dr. Cserzy Istvánt, dr. Dániel Sándort és dr. Ajtay Gábort miniszteri osztálytanácsosokká kine­vezte, dr. Kisjenői Antall Józsefnek a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta; a kárpátaljai terület kormányzói biztosa mellett működő tisztviselők közül dr. Balás Vilmosnak a miniszteri osztálytanácsosi címet adományozta; a rendőrség fogalmazási szakán Dubraviczky Imrét, dr. Mikes Gábort és Porubszky Gyulát rendőr­főkapitányhelyettesekké, Palágyi Györ­gyöt, Datky­­Lajost, dr. Stolcz Zsig­­mondot, dr. Egry Péter Pált, dr. Antal Gézát és dr. Enyedy Jenőt rendőr­­főtanácsosokká kinevezte; dr. Páll Bélának, Szilaveczky Aladárnak, dr. Kemény Istvánnak és Urs Nándornak a rendőrfőkapitányhelyettesi címet, dr. vitéz Szendy Lajosnak a rendőrfőtaná­­csosi címet, dr. Kovács János, dr. Barta Antal, Dudás János, dr. Vilmányi Dezső, dr. Hegyessy Béla és Marino­­vich Marcel rendőrkapitányoknak a rendőrtanácsosi címet adományozta. A belügyminiszter valóságos rendőr­tanácsosokká nevezte ki dr. Farkas János, dr. Harasztos István, dr. Endrődy József, dr. Újvárosy Mik­lós, dr. Dalmi István és vitéz dr. Busky Jenő rendőrkapitányokat. A belügyminiszter ezenkívül valóságos rendőrkapitányokká nevezte ki dr. Kutasy Károly, dr. Bodnár József, dr. Gáspári István, dr. Végvári Ti­bor, dr. Móricz László, dr. Illek András, dr. Hámori József, dr. Hol­lós József, dr. Dárdai­ Ferenc és dr. Bádonyi Nándor rendőrfogalmazókat. Ezenkívül több rendőrkapitányi, rendőr­­felügyelői, detektívfelügyelői kinevezés, illetve cím- és jellegadományozás történt. Igazságügyi kinevezések A kormányzó dr. Balsay László és dr. Balogh István miniszteri tanácso­soknak a miniszteri osztályfőnöki cí­met adományozta, Nándori­ Kálmánt számvevőségi I. osztályú főtanácsossá, Szele Lajosnak a számvevőségi I. osz­tályú főtanácsosi és Kocsmár Gyulának a számvevőségi II. osztályú főtanácsosi címet és jelleget adományozta. A kormányzó dr. vitéz Turáky Dezsőt a budapesti törvényszék má­sodelnökévé, Krauzell Miklós buda­pesti büntetőtörvényszéki tanácselnö­köt a budapesti ítélőtáblához tanács­elnökké, dr. Mező Sándort a debre­ceni főügyészséghez főügyészi helyet­tessé a királyi ítélőbírák és királyi ügyészek részére megállapított III. fizetési csoportba, dr. Szeniczey Ödönt a sátoraljaújhelyi törvényszék elnökévé, dr. Urszinyi Józsefet a nagyváradi ítélőtáblához tanács­elnökké, dr. Borkuty Sándort a bu­dapesti központi járásbírósághoz al­­elnökké, dr. Vályi Istvánt a sátoralja­újhelyi törvényszékhez tanácselnökké, dr. Paksi Istvánt a debreceni ügyész­séghez alelnökké, dr. Gábos Istvánt a marosvásárhelyi törvényszékhez ta­nácselnökké, Szeles Lászlót a székes­­fehérvári járásbírósághoz alelnökké, dr. Szabó Zsigmondot a miskolci tör­vényszékhez tanácselnökké, dr. Nemes- Nagy Józsefet a kolozsvári járásbíró­sághoz és dr. Lani Helmutot a besz­tercei ügyészséghez alelnökké, dr. Weszelovszky Jánost a komárom­­­városi járásbíróság elnökévé, dr. Szarvassy Imrét a balassagyarmati és dr. Kertész Jenőt a budapesti ügyész­séghez alnökökké, dr. Németh Jánost a győri és dr. Nagy Lórándot a buda­pesti ítélőtáblához bírákká, dr. Kosinszkij Józsefet a király­helm­eci járásbíróság elnökévé, dr. Sorly Bélát a budapesti ügyészséghez alelnökké, Dr. Mariányi Pált a rimaszombati és dr. Balás Imrét az ipolysági tör­vényszékhez tanácselnökké, dr. Gálffy Zoltánt a naszódi és dr. Lőrinczi Ist­vánt a székelykeresztúri járásbíróság elnökévé, dr. Szilber Ignácot a magyar­láposi­ járásbírósághoz alelnökké ne­vezte ki. A kormányzó dr. Vissi Endrének az ügyészségi elnöki, dr. Niki Jánosnak, dr. Kaáli Nagy Elemérnek és Gerhardt Jánosnak a járásbírósági elnöki és dr. Bolya Lajosnak az ügyészségi elnöki címet adományozta. Ezenkívül számos ügyészi, járás­­bírói és egyéb igazságügyi kinevezést, cím- és jellegadományozást közöl a hivatalos lap szerdai száma. HETI AJÁNLATUNK: vill. önhorotvnké*7.ülékrk vill. testmelegítő vill. kézszárítók olasz vili. espressogép Vészi lászló IV., Irányi­ utca 13. 7*1.1­88-71 -W . Közöljük tisztelt vevőinkkel hogy az­ alkalm­azottaik kötelező sza­badságolása miatt üzletünket július hó 17-től július hó 31-ig zárva tartják. BAI’MG­ARTEN­­­A JOS­Eg PIA KFT. selyem-, silivet. és textilárukereskedők lodiftg, VII,­­**4ea­utc* 1. Ázsiát és Amerikát összekötő híd a Behring-szoroson át Tizenöt évvel ezelőtt világgá röppent egy nagyszabású közleke­dési terv: Oroszországot és Ameri­kát a B­ehring-szoroson át össze­kötni. A tervet Donald Mc.­Donald mérnök készítette és folytatása lett volna annak a még nagyobb jelen­tőségű pánamerikai útrendszernek, amely Rio de Janeiróból kiindulva, Buenos Airesen, Chilén, Perun, Ecuadoron, Venezuelán, Colum­bián, Panamán, Costaricán, Nica­raguán, Hondurason, Mexikón, az Egyesült Államokon és Kanadán keresztül az alaszkai Fairbanksig vezetett volna. A terv nagyobbik és nehezebbik része, az úgynevezett pánamerikai Highway, már el­készült s most folynak a munkála­tok Fairbankstól a Behring-szoro­­sig és azon keresztül Ázsiáig. A Fairbanks—Behring-szoros útsza­kasz építése a hírek szerint már ez évben befejeződik és a Behring­­szoroson átvezető hídépítés is fo­lyamatban van. Mint tudjuk, Alaszkát a 18. szá­zad elején egy Vitus Behring nevű dán utazó fedezte fel és a felfede­zett területeket Nagy Péter cár megbízásából Oroszország részére birtokba vette. 1867-ben az Egye­sült Államok Alaszkát megvásárol­ták Oroszországtól 7.200.000 dol­lárért. Donald Mc­­Donald volt egyike azoknak a kutatóknak, akik ezt az északi zord, kopár területet min­den irányban beutazták és így kö­zelebbről megismerték. Ezek a ku­tatók utat nyitottak és mutattak a telepeseknek, akik gazdag arany­bányákra és egyéb nagy értékekre bukkantak. Ennek nyomán csak­hamar szinte elárasztotta Alaszkát a vállalkozók és kalandorok hada, akik azután óriási mennyiségű aranyat termeltek ki a föld mélyé­ből. A háború előtt Vancouver—Fair­­banks között csak a régi telepes utak s némely helyen vizi utak ál­lottak rendelkezésre. Később Hazel- Ion­ Fairbanks és a Kenes-félszige­­ten fekvő Seward között egy ame­rikai légi forgalmi társaság gépei tartották fenn a forgalmat. Most folyik az utolsó útszakasz megépí­tése a Behring-szoros partján fekvő York és Fairbanks között. A Behring-szoros áthidalását már szintén munkába vették. Ezt meg­előzőleg sokáig mérlegelték, hogy a két kontinenst híddal vagy alagúttal kössék-e össze. Egyik meg­oldás sem leküzdhetetlen technikai feladat, mert a szoros szélessége mindössze 90 kilométer, a víz mélysége pedig csak 17 méter. Ha az áthidalás befejeződik, ak­kor megvalósul az a nagy álom, amely már annyi ember fantáziáját fűtötte, hogy a két legnagyobb földrészt, Ázsiát és Amerikát egy­mással összeköti és lehetővé válik, hogy az Egyesült Államok közös határt kapjanak Oroszországgal. Sőt, lehetővé válik idővel az is, hogy Lisszabonból kiindulva Euró­pán és Ázsián keresztül vasúton vagy autón Amerikába utazhas­sunk. Negyven-ötvenezer embert befogadó, melegvízű strandot terveznek a Lágymányosra Mint már jelentettük, a Nemzet­közi Vásár pavillonjait és a Nem­zeti Stadiont a Lágymányoson szándékoznak elhelyezni. A nem­zeti díszhelynek kijelölt vidék egy részén azonban még ma is ott van a lágymányosi tó. A vízterület jó­részét már f­eltöltöt­ték. A háború miatt a munkálatok megakadtak. Ámde most már aránylag csak kisebb földhordási munkálatokra van szükség, hogy el lehessen ott ültetni a nemzeti liget fáit és fel lehessen rakni a megfelelő épüle­tek falait. K. Császár Ferenc építésztanár készítette el a Nemzetközi Vásár és a Nemzeti Stadion tervezetét. Az elgondolás igen célszerűen oldja meg a nehéz tervezési problémát. A gyakorlati és művészeti szem­pontokat egyaránt figyelembe vevő terv megnyerte a Közmunkatanács tetszését is és K. Császár Ferenc munkáját aranyéremmel tüntették­ ki. Az előirányzatok és tervezetek szerint a Lágymányoson 200 hold­­nyi terület rendezésére kerül majd sor. Ezekbe a számítgatásokba most igen érdekes és újszer­ű gon­dolat kapcsolódik bele. Benczúr Gyula egyetemi tanár már régóta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan lehetne Buda­pesten nagyobbszabású melegvízét strandfürdőt létesíteni. Benczúr Gyula a balneológia és a klimato­­lógia elismert tanára, a fővárosi hévvizek kitűnő tudósa, kutató­szakértője. Most olyan tervet dol­gozott ki, hogy a Lágymányoson ne csak Nemzetközi Vásárt és Stadiont építsünk, hanem itt, a Duna mellett óriási melegvizű strandot is létesítsünk. Már K. Császár Ferenc helyes­nek és kivihetőnek talált terveze­tében is szerepelnek a vízisportok­­hoz szükséges medencék. Például építenek nyitott és fedett meden­cékkel 20.000 néző befogadására alkalmas úszóstadiont. A vizisport­­telepet Benczúr Gyula úgy helyezi el, hogy az kapcsolatba kerüljön a modern strandfürdővel vagy leg­alább is bizonyos szimetrikus meg­oldást kíván, oly módon, hogy a vizisport hivatalos telepe és az új strand külső formájában impozáns vizikultúra benyomását keltse majd a szemlélőben. Budapestnek ez a legnagyobb fövenyfürdője a Duna mellett, a part hosszában terül majd el. A tervek szerint két részre fog tago­lódni. Lenn egy elegánsabb és drá­gább osztály és megnyílik itt a nagy és olcsó népfürdő, amelyet tízezrével kereshetnek fel a fü­rdő­­zők. A fürdőmedencék vizét legna­gyobb részben a Duna adja. A Horthy Miklós-h­íd budai hídfőjé­nél, ahonnan a szennyvfelevezető csatornák messze esnek, vezetik a Duna vizét, megszűrve, a fürdőbe. A víz lassan áram­lik át a medencé­ben és a fürdő alsó végén vissza­folyik a Dunába. A víz lassúbb áramlása lehetővé teszi, hogy a nap is jobban felmelegítse, mint ami­lyen a medervíz hőmérséklete. De attól függetlenül, a gellérthegyi hő­források vizével melegítik majd a két strandmedence vizét. Benczúr Gyula számításai szerint a Gellért­hegy körüli meleg források vizének körülbelül kétharmada felhaszná­latlanul ömlik a Dunába, hogy él­vezetet nyújtson az éppen emiatt ideszokott sirályoknak Ezt a fölös meleg vizet csöveken keresztül ve­zetik a Lágymányosra, ami talán másfél kilométer távolságot jelent. A Dunavíz és az idevezetett termál­víz olyan lassan folyik át majd a fürdőn, hogy bár a medencék vize állandóan megújul, a fürdőzőkre mégis az állóvíz benyomását teszi. Megkérdeztük Benczúr profesz­­szort a terve felöl. Azt mondta, hogy nézete szerint ma életveszély nélkül alig lehet igazában élvezni a Duna vizét. Vannak ugyan kisebb Duna-uszodáink, de ezek elenyé­­szőek ahhoz, amilyennek a nagy folyam mellett lennie kellene. A sport és az egészségügy összefügg. Azért gondolja úgy, hogy csináljuk meg egymás mellett a sport és az egészség csarnokát. Véleménye sze­rint ennek a fövenyfürdőnek nyolc-tízszer akkoráitok kell lenni, mint a szigeti Palatinus-strand. Negyven-ötvenezer embernek ké­nyelmesen kell elférni benne. Szép idő esetén májustól októberig lehet részünk üdítő, egészséget ápoló nyári strandolásban. Igen nagy elő­nye lesz az új fürdőnek a­­ kö­zelsége. A város központjából akár gyalog is könnyen elérhető. Ilyen közelfekvő, nagy homokfürdője nincsen egyetlen európai főváros­nak sem. Csak nekünk lesz, ha megépül ez az egészségügy szem­pontjából kiszámíthatatlan értékű melegvizű strand. KZt'STÖT n !ftmaarn*abb ÁRBAN TRSZBK SCHWAKCZ DANIEL SSil

Next