Magyar Nemzet, 1943. december (6. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-02 / 273. szám
Előfizetési éra egy hónapra 6 pengő 60 fillér. Egyes széni éra hétköznap 20 fillér, vasárnap 40 fillér. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Alapította PETHŐ SÁNDOR II XL évfolyam, 273. szám Csütörtök, 1943 december 1* Szerkesztőség: Budapest V. kerület Aradi ulca 14 Telefonszám: 128-428* Kiadóhivatal: Budapest VI kerület Vilmos császár út 115 Telefonnám 128 726* Az amerikai lapok szerint megtörtént a találkozó Sztálinnál A Wilhelmstrasse nyilatkozott a teheráni négyes tanácskozásról . Hat főpontban foglalták össze a megbeszélések valószínű tárgysorozatát A szövetséges nemzetek kormányfőinek tanácskozása körüli találgatások annyiból tisztázódtak, hogy az angol hivatalos hírszolgálat közölte, hogy Churchill, Roosevelt és Csang-Kai- Sek tábornagy között többnapos megbeszélés volt Kairóban. A kairói tanácskozások befejeztével a három államférfi Iránba utazott, ahol Sztálinnál találkoznak. A konferencia színhelyét az angol hírszolgálat még nem közölte, azonban az minden valószínűség szerint Teherán lesz. Ez a hivatalos angol közlés véget vetett azoknak a találgatásoknak, amelyek a világsajtót már hetek óta izgalomban tartják. Az angol közlés egy lényegesen új momentumot is tartalmaz, mégpedig azt, hogy a megbeszéléseken Csang-Kai-Sek tábornagy is részt vesz s ezáltal a hármas konferencia egyszerre négyes konferenciává bővült. Az, hogy a Sztálin—Roosevelt— Churchill-megbeszélés küszöbön áll, többé-kevésbbé világos volt. Ellenben Csang-Kai-Sek tábornagy részvételéről csak nagyon bizonytalan hírek voltak forgalomban és a konferencián való megjelenése, bár az bizonyos előjelekből ítélve talán várható volt, mégis meglepetésnek számít, annál is inkább, mert Kínának a megbeszélésekbe való bevonása aligha lehet pusztán csak formai jellegű és Csang-Kai-Sek tábornagy megjelenése valószínűleg a konferencia politikai határozataiban is éreztetni fogja hatását. A kínai kormánynak a legfontosabb és döntő tanácskozásokba való közvetlen bevonása nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a távolkeleti problémákra vonatkozóan már a moszkvai konferencián bizonyos megegyezések jöttek létre az angolszászok és a szovjetunió között. Abból a tényből, hogy a moszkvai hármas konferencia zárókommünikéjét a moszkvai kínai nagykövet is aláírta, már következtetni lehetett erre a tényre, annak idején e helyen rá is mutattunk az ilyen megállapodás lehetőségére. Csang-Kai-Sek tábornagy kairói útja, tanácskozzása Roosevelttel és Chur chillei és az angol államférfiakkal együtt való továbbutazása a Sztálinnál folytatandó további tanácskozásokra, immár kétségtelenné teszi, hogy az angolszász hatalmak az európai problémákon kívül a távolkeleti kérdésekben is megegyezésre törekednek a szovjetunióval. Hogy ez a megegyezés sikerül-e és milyen formában, az természetesen egészen más kérdés. A kairói tanácskozásokról az angol hírszolgálati iroda azt is közölte, hogy azt a nyilatkozatot, melynek tartalmában Churchill, Roosevelt és Csang-Kai-Sek megállapodtak, még e hét folyamán közzéteszik. Roosevelt és Csang-Kai-Sek — az utóbbit felesége is elkísérte — repülőgépen jött Kairóba, míg Churchill hajón. A United Press azt jelenti, hogy Steinhardt ankarai amerikai nagykövet ismeretlen irányú útja, amelyről a napokban volt szó, a kairói megbeszélésekkel állott összefüggésben. Steinhardt az egyiptomi fővárosban volt és ott Rooseveltnek tett jelentést különböző kérdésekről. Mint az NST közli, a Wilhelmstrasse véleménye szerint a négyes konferencia főbb pontjai a következők lesznek: 1. Roosevelt javaslata, hogy Oroszország engedjen át támaszpontokat az amerikai légi flottának Szibériában. 2. Sztálin javaslata, hogy ártsák fel azonnal a második arcvonalat. 3. A Német Birodalom ellen indítandó összpontosított támadás összeegyeztetése. 4. Balkáni kérdések. 5. Kísérlet az európai határok ügyében való megegyezésre. 6. Megadásra felszólító ultimátum a német néphez azzal a fenyegetéssel, hogy ellenkező esetben könyörtelen és megsemmisítő bevetésre kerülnek az angolszász bombázó kötelékek. Ami a tanácskozások várható eredményeit illeti, NST- jelentés szerint a Wilhelmstrassen nem tartják valószínűnek, hogy a szibériai támaszpontok és az európai határok megvonásának kérdésében végleges megegyezés jönne létre. Ezzel szemben figyelemreméltó, hogy a Wilhelmstrasse véleménye szerint a balkáni kérdésben már valószínűbb a megegyezés, mert az NST szerint a Wilhelmstrassén úgy tudják, „hogy maga Eden külügyminiszter is javasolta Mihajlovics tábornoknak, hogy egyezzék meg a szovjet befolyás alatt álló Titóval“. Nem tartják továbbá valószínűnek Berlinben, hogy a kiadandó zárójelentés részleteket közöljön katonai kérdésekről, de bizonyosra veszik, hogy a katonai problémák közül a második arcvonal kérdése szerepel első helyen. Ami a német néphez intézendő ultimátumot illeti, a Wilhelmstrasse így nyilatkozott: „Ellenségeink a legrövidebb időn belül óriási propagandarakétát eresztenek fel.“ Churchill, Roosevelt és Csang-Kai-Sek előzetes konferenciájáról — mondja az NST — Berlinben úgy vélekednek, hogy az előzetes kairói megbeszélésnek nyilván az volt a célja, hogy a Sztálinnál folytatandó tanácskozás előtt összeegyeztessék az angol és amerikai álláspontot. Törökország és a tengerszorosok A Journal de Génévé egyik legutóbbi száma érdekes cikkben foglalkozik a török külpolitika problémáival. A svájci lap úgy tudja, hogy Eden és Menemencsoglu kairói megbeszéléseinek egyik lényeges pontja a tengerszorosok kérdése körül forgott. Eden — mondja a svájci lap — igyekezett a török külügyminisztert megnyugtatni a szövetségeseknek a tengerszorosokra vonatkozó tervei felől. A Journal de Génévé azt írja, hogy a szövetségesek a háború utánra a fontosabb tengerszorosoknak, a Dardanelláknak, Gibraltárnak, Szueznek és a Bab-el- Mandeb-szorosnak nemzetközi felügyelet alá helyezését tervezik, anélkül azonban, hogy érintenék a parti államok szuverenitását. A Journal de Génévé szerint Eden ennek az álláspontnak igyekezett megnyerni a török külügyminisztert. Az MTI különben azt jelenti Ankarából, hogy Törökország magatartása a legutóbbi politikai fejlemények után nyíltan szövetségesbarát. A kairói megbeszélések és a képviselőházi vita napjait most látszólag nyugalmi időszak váltja fel és így tisztábban lehet megítélni a helyzetet, mint november közepén, a politikai izgalmak tetőpontján. A kérdés ma az, hogy milyen messzire fog menni Törökország rokonszenve a szövetségesek iránt? Egyes megfigyelők szerint Törökország a semlegesség álláspontjáról a nem hadviselés álláspontjára helyezkedett, de nagyon kevesen hisznek még mindig abban, hogy Törökország rövidesen belép a háborúba vagy pedig háborús engedményeket tesz.“ Bsm»_Vess«dm A „New York Post6” szerint megtörtént a hármas találkozó vel. Yorkból jelenti a Bud. Tud.: Az amerikai esti lapok feltűnő formában közölték a Roosevelt, Churchill és Csang-Kai-Sek kairói találkozásáról szóló hírt. A „New York Post” első oldalán óriási címet közöl, amely szerint Roosevelt és Churchill találkozott Sztálinnál. A lap megjegyzi, hogy a a hír túlságosan későn érkezett meg , így a lapnak nem áll módjában, hogy kommentárt fűzzön hozzá. Churchill, Roosevelt, Sztálin és Csang-Kai-Sek teheráni tanácskozásainak berlini megítélése Berlinből jelenti az NST. Öt órával előbb, mint ahogyan a freufer-ügynökség kiadta az első hírt Churchill, Roosevelt és Csang- Kai-Sek kairói találkozásáról, a Wilhelmstrasse hírmagyarázója már közléseket tett a külföldi laptudósítók szokásos sajtóértekezletén a szövetséges államférfiak régóta várt értekezletéről s már ekkor megemlítette a többi között azt is, hogy Csang-Kai-Sek szintén jelen van a kairói megbeszéléseken. Ezt a sajtóértekezletet megelőzően, hétfőn este újságírók megkérdezték a Wilhelmstrasse egyik mértékadó diplomatáját, hogy mi a véleménye a szövetségesek által beígért kiáltványról, amelyet a német néphez akarnak intézni. A válasz így hangzott: " Ellenségeink a legrövidebb időn belül óriási propagandarakétát eresztenek fel. A diplomata megjegyzéseiből az újságírók azt a benyomást szerezték, hogy a Wilhelmstrasse kitűnően van tájékoztatva Sztálin, Roosevelt, Churchill és Csang-Kaisek teheráni megbeszéléseinek tárgysorozatáról. Churchill, Roosevelt és Csang-Kai-Sek előzetes kairói megbeszéléseinek nyilván az volt a céljuk — mondotta a diplomata —, hogy összeegyeztessék a Sztálinnal folytatandó tanácskozás előtt az angol és az amerikai álláspontot. Sztálin kétségkívül azért járult hozzá egy év óta tartó halogatás után a találkozáshoz, mert a második arcvonal a moszkvai értekezlet ellenére sem jött még létre A teheráni megbeszélések hat fő pontja az említett diplomata véleménye szerint a következő lenne: 1. Roosevelt javaslata, hogy adjon Sztálin támaszpontokat az amerikai légi flottának Szibériában. 2. Sztálin javaslata, hogy állítsák fel azonnal a második arcvonalat 3. A Német Birodalom ellen indítandó összpontosított támadás összeegyeztetése. 4. Balkáni kérdések 5. Kísérlet az európai határok ügyében való megegyezésre. 6. Megadásra felszólító ultimátum a német néphez, azzal a fenyegetéssel, hogy ellenkező esetben könyörtelen és megsemmisítő bevetésre kerülnek az angolszász bombázókötelékek. A szibériai támaszpontok és az európai határok kérdésében — a Wilhelmstrasse diplomatájának véleménye szerint — aligha kerülhet sor megegyezésre, egyrészt, mert már a moszkvai értekezleten is hiába követelt Hull külügyminiszter ilyen támaszpontokat, másrészt pedig, mert az európai határok kérdésében is leszögezte már álláspontját a szovjet: ennek a kérdésnek a rendezését az eljövendő békekonferenciára kell bízni. A balkáni kérdésben már valószínűbb a megegyezés, miután maga Eden külügyminiszter is javasolta Mihajlovics tábornoknak, hogy egyezzen meg a szovjet befolyás alatt álló Titóval. Katonai kérdésekről a Teheránban kiadandó zárójelentés aligha közöl majd részleteket, kétségtelen azonban, hogy az előtérben a második arcvonal kérdése áll. Németország — jelentette ki az említett diplomata — mindenesetre felkészült minden újabb beözönlési kísérletre. Az atlanti fal mögött nagy erőket összpontosított s abban a pillanatban, amikor az ellenség — felismerve eddigi politikai és katonai elgondolása kudarcát — az újabb beözönlési kísérlet végső lépésére kényszerül, ütött a katonai döntés órája. Amszterdamból jelenti a Német Táv.,irati Iroda. Az angol hírszolgálati iroda Kairóból származó jelentése szerint azt a nyilatkozatot, amelyről a kairói értekezlet után Churchill, Roosevelt is Csang-Kai-Sek megállapodott, e hét folyamán teszik közzé. Az értekezlet tartama alatt Kairót úgyszólván elvágták a külvilágtól. Roosevelt és Csang-Kai-Sek — ez utóbbit felesége is elkísérte — repülőgépen jött Kairóba, míg Churchill hajón. (MTI.) Ára 20 fillér