Magyar Nemzet, 1944. február (7. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
KEDD, 1944 FEBRUÁR 1. A Magyar Nemzet Hitler beszéde Berlinből jelentik: A vezéri főhadiszállásról jelenti a Német Távirati Iroda. Hitler Adolf a hatalom átvételének tizenegyedik évfordulója alkalmából főhadiszállásáról a következő beszédet intézte a német néphez: — A világ legnagyobb háborújának ötödik esztendejében senki előtt sem lehetnek tisztázatlanok ennek a világháborúnak okai és céljai. Régen elmúlt már az az idő, amikor még úgy látszott, mintha ez a harc is egyike volna az Anglia által minduntalan felidézett európai viszályoknak, amelyek a brit birodalom javára képtelenné akarják tenni a szárazföldet az erők régi egyensúlyának fenntartására. Nem az a kérdés többé, vájjon a mai háborúban sikerül-e fenntartani vagy helyreállítani az erők régi egyensúlyát, hanem az, hogy a küzdelem végén kié lesz a hatalom Európában. Az európai népcsaládé, amelyet legerősebb állama képvisel, vagy pedig a bolsevista szörnyetegé? Az első eset azonban csak úgy képzelhető el, ha Németország megnyeri ezt a háborút, amelyet nemcsak saját magáért, hanem egész Európáért vív. Máskülönben a szovjet lesz a győztes. Egyes angol lapoknak azok a megjegyzései, hogy a szovjetnek Német-ország esetleges legyőzése után nem lesz többé oka, hogy tovább nyomuljon előre Európában és ezért egyszerűen megelégszik a német nép megnövelésével, vagyis kiirtásával, éppen olyan megtévesztésre szánt zsidó kitalálás, mint az a másik, hogy mielőtt még ez a háború befejeződnék, Anglia úgyis azonnal új harcra készül a szovjetunió ellen. Ennek a népek csatájának győztese először is nem hagyja célkitűzését angol újságíróktól megszabni, másodszor pedig a bolsevizmus győzelme esetén Európa gyászos maradéka aligha fog angol vezetés alatt tovább küzdeni a szovjetunió Európában akkor uralkodó, két földrészre kiterjedő kolosszusa ellen annál kevésbbé, mert egy ilyen harc katonai eshetőségeit csak egészen üresfejű ember ítélheti kecsegtetőknek. Azonkívül úgyis tudja minden európai, hogy ebben az esetben a nyugateurópai államok átmenetileg talán még fennálló maradványára csak az a dicsőség hárulhatna, hogy a kanadai, ausztráliai, újzélandi, délafrikai stb. birodalmi csapatokhoz hasonlóan egyedül viselhetnék a véradó terhét a brit uralom fenntartása és az angol emberélet kímélése érdekében. Éppen ezért egészen bizonyos az, hogy között négy olyan feladatot tűztünk ki, amelyeknek megoldásától nemcsak a Német Birodalom jövője, hanem Európa, sőt talán az egész emberi civilizáció megmentése függött. 1. A Birodalomnak a szociális kérdések megoldásával vissza kellett nyernie elveszett belső társadalmi békéjét. Vagyis el kellett távolítani az osztályharc — polgárság és proletariátus — számos formában mutatkozó csíráit és ennek helyére a népközösség gondolatát kelett állítani. A józan észre való hivatkozást ki kellett egészíteni a valamennyi táborba tartozó gonoszul ellenkező elemek kíméletlen elintézésével. 2. A német nép szociálpolitikai egységét nemzetpolitikai egységével kellett kiegészíteni, azaz a nemcsak politikailag, hanem államilag széttépett birodalom helyére a nemzeti szocialista egységes államnak kellett lépnie, olyan szervezettel és olyan vezetés alatt, aimely alkalmasnak látszott arra, hogy a jövő legnehezebb feladataival és teherpróbáival is eredményesen tud szembeszállni és helyét megállja. 3. A népi és politikai alapokon álló egységes államnak feladata volt, hogy azonnal teremtsen olyan véderőt, amely szellemi beállítottságában erkölcsi magatartásában, számbeli erejében és anyagi felfegyverkezésével megfelelő eszköznek bizonyuljon az önvédelem feladatainak végrehajtásában. Miután az egész világ visszautasította a fegyverkezés korlátozására vonatkozó német javaslatot, a Birodalomnak fegyverkezéséről ennek megfelelően kellett gondoskodnia. 4. Ahhoz, hogy területét Európában egyáltalában eredményesen megőrizhesse, szükség volt mindazoknak az országoknak összefogására, amelyekben németek laknak vagy több mint egy évezrede a Német Birodalomhoz tartozó területet jelentenek, amelyek népileg vagy gazdaságilag nélkülözhetetlenek a Birodalom fenntartásához, azaz politikai-katonai védelméhez. Csupán mindezeknek a feladatoknak megoldása árán lehetett megteremteni egy olyan államot, amely azután belsőleg és külsőleg elég erős volt ahhoz, hogy harcba szálljon saját védelmében és az európai népcsaládok fenntartása érdekében. Amikor 11 évvel ezelőtt a nemzeti szocialista mozgalom az államhatalmat hosszú és törvényes küzdelem után kézbe vette, már komoly előfeltételek álltak készen ezeknek a feladatoknak eredményes megoldásához. A német nép közössége saját törekvéseit látta megtestesítve ebben a mozgalomban magában. Tehát nem az állam alakította a mozgalmat a rákövetkező években, hanem a mozgalom alakította az államot. Sok nagy eredményt értünk el ez óta az idő óta, a nemzeti szocialista forradalom valamennyi tette élén áll kétségkívül a német népközösség felépítése, a régi osztályokból felépülő állam éppen olyan óvatos, mint következetes átalakítása új szocialista szervezetté, népállammá. Mert a Német Birodalom csak így vált ellenállóképessé minden bolsevista fertőzési kísérlettel szemben. Ebben az államban ma minden fiatal németből születésére, származására, szülei vagyonára és állására, úgynevezett műveltségére, stb. való tekintet nélkül, tisztán saját érdemei alapján, akármi lehet, ez a nemzeti szocialista forradalom egyik döntő eredménye. A legjobban ma a háborúban mutatkozik meg, hogy a német nép testének ez a szociális felépítése milyen gyorsan ment végbe. Mert a véderő is belekapcsolódott most ebbe a fejlődésbe. A fiatal tisztikarnak több mint 60 százaléka a legénység soraiból került ki és ezek összekötő hidat teremtenek sokezer munkással és paraszttal vagy a kis középosztály dígjaival. A történelem valamikor legnagyobb eredményeként fogja feltüntetni, hogy közben ebben a nagy államban sikerült olyan szociális forradalmat megindítani és végrehajtani, amely a nemzeti tulajdon legkisebb pusztítása és a régi rendek teremtőerejének minden korlátozása nélkül elérte a tökéletes egységesítés fokát. A nemzeti szocializmus tántoríthatatlan elszántsággal és következetességgel megy tovább ennek a fejlődésnek útján. Ezzel aztán a nemzetközi zsidóság számára eleve lehetetlenné teszi, hogy a német nép testének belső megbomlasztására bárhol is teret találjon. A nemzeti szocialista népközösséget ezért már most minden európai önfenntartás megtámadhatatlan központjának tekinthetjük. Mert csak az az állam, amely belsejében teljesen mentes minden társadalomellenes fertőzési góctól, szállhat szembe kifelé a bolsevizmussal biztosan. A zsidóság a mi nagy Birodalmunkban elvesztette minden hatalmát. Azzal, hogy bűnösen felidézte a háborút a nemzeti szocialista Németország ellen, közreműködik a nemzeti szocialista forradalom eszméinek terjesztésében és megismerteti más nemzetekkel is e kérdés megoldásának tudományos elemeit és a tárgyilagos megoldás lehetőségét. Az 1939-es világháború a történelemben úgy fog szerepelni, mint a párt ellen 1924-ben indított per nagy arányokban való megismétlődése. Éppen úgy, mint akkor, amikor ez a mozgalom megsemmisítésére irányuló támadás a mozgalom eszméit mintegy robbanás erejével fejlesztette egész Németországban, most ez a harc fogja a népeket néhány év alatt a zsidókérdésre ráeszméltetni és megismertetni a nemzeti szocialista válasszal, hogy a zsidóság kikapcsolására hozott intézkedéseit utánzásra méltónak és magától értetődőnek találják. Ennek a világtörténelmi öszszetűzésnek nagy arányai a nemzetek szemét és józan eszét meg fogják nyitni, hogy megtanulják a helyes gondolkodást és cselekvés törvényeit az ilyen hatalmas történelmi arányokban is. A katonák és hadifoglyok milliói a jövőben milliószámra fogják ezt a felismerést hirdetni. Semmi sem bizonyítja jobban azt a tényt, hogy a nemzeti szocialista forradalom ezen felül szervezetileg, gazdaságilag és hatalmilag az önvédelemhez elég erős fegyvereket adott a német nép kezébe, mint az az óriási küzdelem, amely most már öt éve dúl. ebben a harcban csak egyetlen győztes lehet, mégpedig vagy Németország, vagy a szovjetunió. Németország győzelme Európa fenntartását jelenti, a szovjet győzelem pedig megsemmisítését. Ez olyan világos, hogy minden nem egészen elvakult angolnak is be kell látnia. — Ha mégis igazi angol álszenteskedéssel úgy tesznek, mintha másként nem is történhetnék, ez csak azzal függ össze, hogy a háborúért felelős londoni bűnösök nem látnak már más lehetőséget arra, hogy kievickéljenek a hínárból, amelybe belekeveredtek és hogy mindenekelőtt zsidó bábrángatóik és felbujtóik belpolitikailag is elrekesztették számukra a visszafelé vezető utat. Anglia és az Egyesült Államok számára tehát egyáltalán nem kérdés többé, hogy a háború után maguk akarják vagy tudják-e leküzdeni a bolsevizmust, csak az a kérdés, vajjon tudnak-e védekezni saját országukban a bolsevizálódás ellen. — Annak pedig, hogy mit várhat Európa a gyakorlatban az angol segélyigéretektől, legcsattanóbb bizonyítéka az angol—amerikai magatartás Lengyelország, Finnország, a balti államok, valamint egész Délkelet-Európa sorsával szemben. Lengyelország megsegítésének leglelkiismeretlenebb szavatossági ígéreteivel kergették a lengyeleket annak idején harcba Németország ellen. Egyéb államokra azzal a valótlan állítással, hogy meg kell őket menteni Németországtól, segélynyújtási egyezményeket kényszerítettek rá és most, éppoly hazug szólamokkal elejtik és feláldozzák ezeket az országokat. Éspedig nem azért kell feláldozni őket, mert talán minden egyes angol így akarja, hanem azért, mert a bolsevizmus győzelme esetén Anglia képtelen megakadályozni a fejlemények ilyen alakulását. Sőt, ez nem elég. Nem lesz még abban a helyzetben sem, hogy saját bolsevizmustól fertőzött ellenzékével szemben más politikát képviseljen vagy éppenséggel sikerrel keresztül is vigyen. Egyébként is minden államot, amely Angliához hasonlóan a zsidóságnak adta el magát, előbb vagy utóbb utolér a dögvész, hacsak utolsó pillanatban össze nem szedi magát és erőszakkal el nem távolítja testéből a baktériumokat. Az a vélemény, hogy békés együttélés vagy éppen az érdekeknek összegyeztetése képzelhető el ezekkel a népbomlasztó elemekkel, egyenlő volna azzal a reménnyel, hogy az emberi szervezet képes tartósan hozzáidomulni a dögvész kórokozóihoz. Az európai államok és ezzel egész Európa megmentésének kérdését kizárólag a nemzeti szocialista német nép és védereje dönti el, a vele szövetkezett államokkal együtt. Ha azonban a Birodalom összeomlik, nincs más állam Európában, amely az új tatárjárással szemben hathatós ellenállást fejthetne ki. Éppen ezért a bolsevizmus győzelme esetén — már csak előrelátásból is — a teljes kiirtás sorsára szánná a német nemzetet. És ez a cél nyíltan beismert szándéka a nemzetközi zsidóságnak is. Nem fontos, vájjon ennek a célnak zsidó harcosai Angliában vagy Amerikában ülnek-e, vagy Európa különféle államaiban folytatják üzelmeiket, avagy pedig moszkvai központjukból irányítják a dolgokat. Az is közömbös, vájjon az európai vagy Európán kívüli államférfiak belátják-e ezeket a tényeket vagy tagadni próbálják és éppenséggel lényegtelen, vájjon egyik vagy másik országban azt hiszik-e, hogy alázatos simogatással talán méregmentessé lehet tenni a vérükön táplált zsidó kórokozókat, ha Németország nem győz, néhány hónap alatt meg van pecsételve az észak-, közép- és déleurópai államok sorsa. Legrövidebb időn belül azután Nyugat is követné őket. Tíz esztendővel később a kultúra legrégibb szárazföldje elvesztené életének alapvető vonásait, a több, mint két és fél ezredéves szellemi és anyagi fejlődés valamennyiünk számára drága képe eltorzulna, a népek pedig, ennek a kultúrának hordozói, valamint a nemzetek szellemi irányításának képviselői, ha agyonlövéssel röviden el nem intézték volna őket, valahol Szibéria erdeiben és mocsaraiban pusztulnának el. A romlást hozó zsidó Ahasvér azután második győzelmi Purim ünnepen ülhetné meg Európa széthúlását. A német nép azonban meg tudja vívni a sorsdöntő harcot a maga, valamint az egész európai szárazföld fennmaradása érdekében és ezt az isteni gondviselés ama kegyének köszönheti, amely a hatalomért folytatott hosszú küzdelem után tizenegy évvel ezelőtt diadalmasan célhoz vezette a nemzeti szocializmust." — 1933 január 30-a nélkül, a nemzeti szocialista forradalom nélkül, annak hatalmas belső tisztogató és újjáépítő munkája nélkül ma nem volna tényező Európában, amely szembeszállhatna a bolsevista szörnyeteggel mert az akkori Németország maga is oly beteg volt és annyira gyenge a növekvő zsidóság fertőzésétől, hogy aligha gondolhatott volna akár csak arra is, hogy befelé úrrá lgyen a bolsevista veszélyen, nemhogy kifelé is védekezhessen ellene. Az éppúgy, mint más országokban, a zsidóságtól okozott gazdasági romlás, a németek millióinak munkanélkülisége, a parasztság pusztulása, a kézmű- és gyáripar fenyvédése, mind a belső összeomlás tervszerű előkészítését szolgálta. Ezt segítette elő az értelmetlenné vált rendi állam fenntartása is, amely csak arra szolgált, hogy a nagy tömegek józan eszét gyűlöletté változtassa és ezeket a tömegeket készséges eszközzé tegye a bolsevista forradalom szolgálatában. Remélhető volt, hogy a mozgósított proletár rabszolgát a nemzeti értelmiség megsemmisítése után végleg bulivá lehet lealacsonyítani. Még akkor is, ha a bolsevista forradalom folyamata Németország belsejében nem vezetett volna teljes sikerre, az akkori állam weimari demokrata alkotmányával korunk nagy világpolitikai feladataival szemben nevetséges és tehetetlen jelenség maradt volna. Nemcsak hatalmi, hanem mindenekelőtt társadalmi és gazdasági feladatokat kellett megoldanunk, hogy erre a leszámolásra fel legyünk készülve. A nemzeti szocializmus 11 évvel ezelőtt haladéktalanul hozzákezdett tervei megvalósításához és közben sikerült még éppen idejében olyan alapot teremteni, amely nemcsak belső erő kifejtésére képes, hanem kifelé olyan hatalmat képvisel, amely lehetővé teszi, hogy betöltse azt az európai hivatást, amelyet az ókorban annak idején Görögország vállalt a perzsák ellen, Róma a punok ellen és a későbbi évszázadiban Nyugat töltötte a keleti betörésekkel szemben,— 1033-ban ezért sok más feladat ! Cészüi új Száma ! GRÓF BETHLEN MARGIT AGATHA CHRISTIE GAÁL ENDRE dr. HELTAI JENŐ IZSÁKY MARGIT SOMERSET MAUGHAM PAPP ANTAL PARRAGI GYÖRGY PASSUTH LÁSZLÓ TEMPEFŐI VASZARY GÁBOR Írásai a pénteken megjelenő új számban! Nagyipari vállalat keres azonnali belépésre őskeresztény könyvelésben jártassággal bíró, továbbá kalkulációs gyakorlattal rendelkező ugyancsak levelezési osztálya részére perfekt gyors-és lépfrönöket A ténátokat „Kiváló referenciák“ jeligén vitéz Nagyselyki hirdetővállalathoz, VII., Erzsébet körút 23. szám. Ez a küzdelem sem fejlődhetik más irányban, mint ahogyan eddig a világ minden más nagy háborúja fejlődött Az események váltakozása csak arra hathat nyomasztólag, aki nem tud történelmileg látni és gondolkozni. Az az út, amely IQ1S-tól, a félvak katona rémképétől az 1944-es nemzeti szocialista állam valóságához vezet, hatalmasabb és nehezebb volt, mint az az út, amely a mai Birodalmat a végső győzelemhez vezeti. Az azonban, hogy ez a küzdelem Németország és ezzel Európa győzelmével végződik nyugati és keleti gonosz támadóival szemben, az minden nemzeti szocialista szemében nemcsak hite kifejezése, hanem az egész eddigi harc befejezéseként belső biztos tudat.• Ennek a győzelemnek zálogai ma nemcsak a künn harcoló katonák, hanem az otthon harcolók is. Az első világháborúban megszületett a nemzeti szocializmus, a másodikban, most megerősödik és megszilárdul. Bármi is történjék, az otthonmaradottak sohasem fognak kétségbeesni, mert tisztában vannak sorsukkal és látják künn a harctéren értük küzdő fiaikat. A katonák soha sem fognak csüggedni, és a legnehezebb napok után is újra összeszedik erejüket, mert az ő kezükbe van letéve a nemcsak dolgozó, hanem a nem kevesebb hősiességgel küzdő otthonmaradt hozzátartozók sorsa. Az ellenségünk megkísérli, hogy a német népet és a Birodalmat robbanó- és gyújtóbombákkal összeomlásba sodorja, ezzel azonban csak még inkább megszilárdítja szociális egységében és megteremti azt az erős államot, amelyet a Gondviselés kiszemelt arra, hogy a következő évszázadokban Európa történelmét alakítsa. Az, hogy ez a hatalmas és a világot megrendítő folyamat fájdalom és kín közepette megy végbe,,, a Gondviselés örök törvénye, mert minden nagyság harcban születik meg és minden egyes földi halandó fájdalmak közepette jön a világra. — Népünk újjászervezésének 12. évében a harctéren és otthon egyaránt a legkeményebb feladatok előtt áll. De bármennyire üvölt és tombol a vihar várunk körül, a végén, mint minden zivatar, egy napon elcsendesül és a sötét felhőkből akkor ismét előragyog a nap azokra, akik állhatatosan és rendületlenül, hitükhöz híven teljesítették kötelességüket. — Minél nagyobb gondok sújtanak ma, annál többre értékeli és jutalmazza majd a Mindenható azoknak a munkáját, akik egy egész ellenséges világgal szemben megőrizték a zászlót hű kezükben és azt tántoríthatatlanul vitték előre. Ez a harc ellenségeink minden ördögi ármánya ellenére mégis a Német Birodalom leg- nagyobb győzelmével fon végző ! (MTI.) Sündermann helyettes birodalmi sajtófőnök cikke Berlinből jelenti az NST. A nemzeti szocialista birodalom most kezdődő tizenkettedik esztendeje még döntőbb jelentőségű lesz, mint az eddigi esztendők voltak — írja Hellmuth Sündermann helyettes birodalmi sajtófőnök a január 30-i évforduló alkalmából. Nekünk nem volt szükségünk arra, mint ellenségeinknek, hogy időnként a háborús helyzet változásainak megfelelően jelszavainkat is változtassuk s egyre újabb és újabb propagandazászlókat tűzzünk ki. A háború viharai csak még jobban megszilárdították alapelveinket, amelyek a tiszta nemzeti erkölcsből és a tántoríthatatlan szocialista meggyőződésből folynak. Ezek az elvek éppúgy beváltak, mint ahogyan a német nép is bebizonyította, hogy mennyire hamis volt az a kép, amelyet a világ 1918-ban alkotott róla. Sündermann a továbbiakban cáfolja azt az ellenséges állítást, hogy a „német csoda“ magyarázata nem a nemzeti szocialista eszmevilágban keresendő, hanem a német rendőrség hatalmában. A lakosság mai számarányához viszonyítva Berlinben ezidőszerint 11 százalékkal kevesebb a rendőr, mint volt 1918-ban. Londonnak a lakosság számarányához képest húsz százalékkal több rendőre van ma is, mint Berlinnek. Ha az ember összehasonlítja a mai dolgozó és harcoló német fővárost az 1918. évi berlini sztrájkokkal és bolsevista zavargásokkal, akkor csak arra a megállapításra juthat, hogy a nemzeti szocialista eszme nemcsak uralkodó, hanem lelkesítő eleme is a széles német néptömegek élet-halálharcának. Bizonyos vagyok abban, hogy a nemzeti szocialista birodalom tizenkettedik esztendeje minden eddiginél döntőbb jelentőségű lesz abból a szempontból, hogy fel fogja világosítani a világot egyrészt a zsidóságról, bolsevizmusról és világkapitalizmusról, másrészt a nemzeti szocializmus német elméletének valódi tartalmáról. Mennél keményebben folyik tovább a háború, annál jobban kinyílnak majd a népek szemei. Mennél nagyobb lesz az erők összecsapása, annál tisztább lesz a levegő a vihar után. tpria tégelygyár szállít gyógyszerészeti, kozmetikai és ipari tégelyeket. Kérjen ismertetőt ! Budapest, VI., Vilmos császár út 63. Tel. 313-061.