Magyar Nemzet, 1944. március (7. évfolyam, 49-66. szám)
1944-03-01 / 49. szám
m évfolyam, 49. szám Szerda, 1944 március ^ Magyar Nezet Előfizetési ára egy hónapra 5 pengő 60 fillér. Egyes Alapította Szerkesztőség: Budapest, VI. kerület, Aradi utca l0lszám ára hétköznap 20 fillér, vasárnap 40 fillér. n wji rp pw o Z t^r |\ rs n Telefonszám: 128-428*. Kiadóhivatal: Budapest, VL Megjelenik hétfő kivételével minden nap. JT is .1 Jd VT O üli II U 11 kerület, Vilmos császár út 65. Telefonszám: 126-726* Zárt ülést tartott a finn birodalmi gyűlés A finn parlament zárt ülésén Linkemies miniszterelnök félórás helyzetjelentést olvasott fel — Megindult az általános vita a finn parlamentben — Berlin várakozó magatartást tanúsít a finn kérdésben Az NST jelentése szerint a finn kérdéssel kapcsolatban Berlinben talán még nagyobb a tartózkodás, mint volt a múlt hét végén. A Wilhelmstrasse szokásos hétfői sajtóértekezletén megint csak arra szorítkoztak, hogy állásfoglalás nélkül idézzék a finn kérdéssel kapcsolatos nemzetközi sajtóhíreket. A finn —német kapcsolatok pillanatnyi normális állására jellemző, hogy most fejeződtek be a finn—német gazdasági tárgyalások, melyeknek során Németország és Finnország új kereskedelmi egyezményt kötött. A legközelebbi finn lépés mindenesetre a finn parlament összeillése után várható. Valószínű, hogy a parlamenti ülés után Paasikivi visszatér Stockholmba, hogy ott most már végleges formában megtárgyalja a fegyverszüneti pontokat. Angolszász problémák Ha a nemzetközi helyzetet behatóan vizsgáljuk, úgy lehetetlen nem észrevennünk, hogy míg a katonai események angolszász szempontból többékevésbbé tervszerűen folynak, illetve az angolszászok igyekszenek módszeresen megteremteni azokat az előfeltételeket, amelyeket a már kidolgozott és döntőnek szánt hadműveletek szerintük megkövetelnek, addig a háború politikai vezetése, ha nem is szabad a mutatkozó zavarokat túlbecsülni, mégsem megy egészen simán. Nem beszélve a lengyel kérdésről, amely talán ha nem is oldódott meg, de pillanatnyilag kikapcsolódott azoknak a problémáknak sorából, amelyek a szövetségesek között lényeges differenciát idézhetnek elő, két olyan ügy van, az argentin kérdés és a török probléma, amelyeknek alakulása nem illik be az angolszász hatalmak külpolitikai elgondolásába. A Daily Telegraph értesülése szerint a lengyel kérdésben Sztálin valószínűleg a közeljövőben valamilyen formában válaszolni fog Churchillnek az alsóházban tett kijelentéseire s valószínűnek tartják, hogy Sztálin válasza Churchill kijelentéseinek értelmében békülékeny hangú lesz. Ezzel szemben a Daily Herald megdöbbenését fejezi ki, hogy Churchill Sztálinnál már megegyezésre jutott Lengyelországnak Németország rovására való kártalanítása ügyében. A lap szerint érthető a szovjetuniónak az az óhajtása, hogy nyugati határait biztosítsa és ugyanígy érthető Lengyelországnak az az igénye, hogy a jövőben független és erős akar lenni. Egyiknek sem szolgál javára azonban, ha a brit kormány feladja azt a régi alapelvét, hogy a területi kérdéseket csak a háború után rendezzék. Az argentin probléma továbbra is zavarosnak látszik. Mint a semleges sajtó megállapítja, a jelenlegi argentin kormány nem világnézeti alapon rokonszenvez az európai jobboldali mozgalmakkal, hanem pusztán azért, mert a tengely ellensége az Egyesült Államoknak és a GOU-nak nevezett argentin jobboldali szervezetnek elsősorban az a törekvése, hogy Argentina semm esetre se kerülhessen függő helyzetbe Washingtontól. Ugyanekkor azonban az is természetes, hogy Washington sem esősorban világnézete miatt helyteleníti az argentin államcsínyt, hanem azért, mert atól tart, hogy az argentin komány magatartása megbontja azt a pánamerikai egységet, amelyet pedig a háború folytatási céljából feltétlenül szükségesek tart. Bár a brit hírszolgált buenosairesi jelentése szerint az argentin külügyminiszter kijelentette, hogy Argentina politikája nem változik és hogy Argentina teljesíteni fogja minden nemzetközi kötelezettségét. Az angol—török viszony alakulásában semmi újabb nem történt, de bizonyosra kell venni, hogy a félreértések kiküszöbölésére a tárgyalások folyamatban vannak. Emlékezetes, hogy a mostani angol—török tárgyalásokkal kapcsolatban valamennyi török lap azt hangsúlyozta, hogy Törökország semleges magatartására elsősorban azért van szükség, mert Törökország katonailag nincs kellőképpen felszerelve. Wesselényi Miklós aának a jogot, hogy a nemzeti bániktól vehesse fel azokat az összegeket, amelyeket adó vagy kölcsön útján nem tud előteremteni. Ez pedig egyértelmű azzal, hogy a közkiadásokat reális fedezet nélküli bankjegyek vagy egyéb fizetőeszközök kibocsátásával finanszírozzák. Ha valamelyik állam normális úton nem tud eleget tenni kötelezettségeinek, inkább leértékeli valutáját, minthogy beismerje csődjét, vagy egyességet kérjen belföldi hitelezőitől. Ilyen körülmények között nagyon valószínű, hogy saját határain belül minden ország mindig fenntartja majd a nemzeti valutában adósságszolgálatát, bármi történjék is. A valóságban a bankjegy azért gyakorol vonzerőt a legtöbb halmozóra, mert mindenkor átváltható árura, nemesfémre, ékszerre, külföldi pénzre vagy devizára, mégpedig szükség esetén titokban. Azonkívül a bankjegyeket aránylag könnyen lehet külföldre csempészni. Ez magyarázza meg azt a fonák helyzetet, hogy a bankjegyhalmozás éppen azokban az országokban terjed el leginkább, amelyekben a közönség a legkevésbbé bízik a nemzeti valutában. A halmozó már a bankjegy elrejtésekor gondol arra, hogy bankjegyeit ismét forgalomba hozza, vagyis hogy valamit vásárol majd rajtuk. A bankjegyeknek a forgalomba való visszabocsátása igen gyakran súlyosabb zavarokat okozhat, mint maga a tezaurálás, különösen most, amikor a pénzpiac mindenütt igen likvid. A tezaurálás különösen azokban az országokban jelent veszélyt, amelyekben a kormány mesterségesen, kényszerrendszabályokkal támasztja alá a valutát. Ezeknek a rendszabályoknak hatékonyságát veszélyezteti, ha a tezaurált bankjegyeket nagy tömegekben dobják a feketepiacra és ezzel áremelkedést idéznek elő, vagy ha külföldre csempészik és ott lenyomják velük a bankjegyek árfolyamát. Berlini tudósítónk telefonjelentése Berlin, február 29. (A „Magyar Nemzet“ berlini tudósítójának telefonjelentése.) A háború összes európai frontjain a hét elején szokatlan nyugalom uralkodott. Ez a nyugalom nagyjában véve még most is tart. Sem a levegőben, sem az olasz fronton nem voltak jelentősebb harcok. Ha az oroszországi hadszíntéren a háborús tevékenység a hétfői nap folyamán fel is élénkült, mégis azt lehet mondani, hogy az elmúlt hetekhez viszonyítva csak kisebb méretű harcok folytak. Sehol, a legkevésbbé azonban illetékes német helyen tételezik majd fel, hogy ez a látszólagos nyugalom hosszabb tartamú lesz, sőt ellenkezőleg. Berlinben meg vannak győződve arról, hogy az ellenség a szünetet új akciók előkészítésére használja fel és nemcsak az orosz fronton, hanem egyidejűen az olasz arcvonalon és a légi háború terén is rövidesen új támadásokba kezd. A keleti fronton folyó német felderítés — ezen a helyen nagyobb csapatösszevonások nehezen titkolhatók el — három nagyobb erőcsoportosulást állapít meg. Kirovográdtól keletre erős szovjet páncélos és gyalogsági csoportok álltak nyilván azzal a céllal, hogy a német állásokat a Dnyeper alsó folyása mentén áttörjék. Hétfőn meg is próbálkoztak vele, de a németeknek eddig sikerült az arcvonalat megtartani. Hasonló csoportosulások észlelhetők Vitebszknél és Pleskaunál, de ezeken a helyeken a felderítő tevékenységen kívül még nem került sz ir igyobb harcokra. Ugyanakkor mind a nettunói szakaszon, min a^délolaszországi fronton az angolook,,,és amerikaiak lényeges tartalékokat készítettek elő. A* hétfői napon megélénkült járőrtevékenység arra enged következtetni, hogy iso orosz fronton készülő tavaszi offenzívával egyidejűen, az olasz fronton is nagyobb hadműveletek várhatók. Hasonló a helyzet a légi háború terén is. Miután a legutóbbi hetekben a légi tevékenység eddig nem ismert méreteke öltött, az utóbbi három nap alatt eltekintve néhány felderítő repülőgéptől, angol vagy amerikai gépek nem jelentkeztek német terület felett, sőt Anglia ellen sem voltak német légi támadások. Éppen az a tény azonban, hogy már a keddi nap folyamán angol repülők felderítették a Németország feletti repülési lehetőségeket, arra enged következtetni, hogy ezen a téren is csak arról a rövid szünetről volt szó, amely a még nagyobb eseményeket szokta bevezetni. Amerika „kell”-kötelelései Genfből jelenti . TP: A Daily Express amerikai levelezője jelenti, hogy Briwster republikánus képviselő, aki rést vett az öt szenátor emlékezetes vlágkörüti útján és valószínűleg megválasztják a szövetségi szenátus kispolitikai bizottságába, három „kel “-követelést állított fel, amlyeket ,,keresztül kell hajszolni“. E három követelés a következő: 1. Egy csupán az amerikaiak által üzemben tartott közlekedési rendszer (System of Communication). Ezen az Egyesült Államokban azt értik, hogy a telefon- és tvívó hálózatnak az egész világot át kell fognia, 2. Egy az amerikaiak által üzemben tartott repülőforgalmnak joggal kell bírnia ahhoz, hogy az egész világon használhassa a repülőtereket, amelyeknek kiépítésére az Egyesült Államok egy félmilliárd dollárt adott ki, 3. az Egyesült Államok egész külkereskedelmének egyharmadától feléig terjedő mennyiségét az Egyesült Állanok kereskedelmi trafóhadának hajóin kell lebonyolítani. Svájci pénzügyi szaklap a tezaurálás világjelenségéről A Bulletin Financer Suisse a bankjegyhalmozásról írva rámutat arra, hogy a mostani háború folyamán csaknem minden országban igen elterjedt a tezaurálás. Első pillanatra alig érthető — mondja a folyóirat —, hogy mi célja lehet a bankjegy -halmozásnak, különösen ha belföldi bankjegyekről van szó. A bankjegy nem gyümölcsözik, sem kamatot, sem osztalékot nem hoz és nincs lehetőség értékének emelkedésére sem. Némely bankjegyhalmozó azonban az ingó értékekbe elhelyezett befektetésein elszenvedett veszteségei miatt szívesen lemond minden jövedelemről, csak hogy tőkéjét biztosítva lássa. Azonban, éppen a biztonság szempontjából, a bankjegy nem részesíthető előnyben az állampapírral szemben — mondja a lap. — Manapság az állam mindenütt megköveteli ma Ára 20 fillér Zürichi tudósítóink telefonjelentése Zürich, február 29. (A „Magyar Nemzet“ zürichi tu-dósítójának telefonjelentése. A keddi nap legfontosabb eseménye, amely rövid időre a katonai eseményeket is háttérbe szorítja, a finn birodalmi gyűlés ülése. A külsőségekről a délutáni órákig csak annyit jelentettek, hogy a tanácskozás nyílt ülésben indult meg, majd féltizenkettőkor az elnök a kormány kérésére zárt ülést rendelt el . A keleti hadszíntérről érkezett jelentések szerintaz északi fronton Pszkov, közvetlen közelében rendkívül kemény harcok folynak. A szovjet csapatok három irányból, északról, keletről és délkeletről tömegtámadást indítottak a pszkovi védelmi gyűrű ellen. Kedd reggel óta egyre fokozódó erővel tombol a csata Pszkovért. Washingtoni jelentés szerint Ramirez volt elnök még mindig háziőrizetben van. Nyilvánosságra került az a levél, amelyben Ramirez az argentin legfőbb törvényszék elnökének bejelentette lemondását. Ebben a levélben Ramirez kényszerítő okokra hivatkozik. A USA- kormány által megindított tárgyalások arra vonatkoznak, hogy az amerikai kormányok egységesen állapodjanak meg az új rezsim el nem ismerésében.