Magyar Nemzet, 1945. május (1. évfolyam, 1-24. szám)
1945-05-06 / 5. szám
A demokrácia új szelleme valóban függetlenné teszi a bírót — mondotta Valentiny Ágoston igazságügyminiszter a Kúria teljes ülésén . .A Kúria és a budapesti ítélőtábla pénteken délben teljes ülést tartott, amelyen a felsőbíróságok tagjai letették a hivatali esküt. A Kúria teljes ülésén Kerekes István tanácselnök, ideiglenes vezető mondott megnyitóbeszédet, amelyben emelkedett szavakkal üdvözölte Magyarország demokratikus átalakulását és az ideiglenes nemzeti kormányt. A bírák ezután esküt tettek arra, hogy működésükben és ítéleteikben a nép érdekeit mindenkor szem előtt tartják, majd Valentiny Ágoston igazságügyminiszter mondott beszédet. Arró keressen kapffjoblot a való élettel — A rendkívüli idő, amely Magyarország életében bekövetkezett — mondotta beszédében többek között a miniszter —, új és eddig ismeretlen feladatok elé állítja a legmagasabb bíróság tagjait. Az ideiglenes nemzeti kormány eddigi rendeletei máris sok, szinte forradalmi jellegű újítást tartalmaznak. Ilyen intézkedés a népbíróságok felállítása, amelyek szerkezetükben hasonlítanak ugyan az esküdbíráskodáshoz, de lényegükben a tiszta demokrácia és a tiépi elv megvalósítói. A bíráskodásban új szempontok vetődnek fel. Az emlékezetes 1921:111. törvénycikk megalkotói nem gondoltak arra, milyen szomorú szerepe lesz ennek a törvénynek a magyar igazságszolgáltatásban. Sok magyar bíró azért szenved most, mert ennek a törvénynek rideg és egyoldalú szakaszai alapján ítéletet mondott olyan politikai „bűnösök“ felett, akiket most igazolt az idő. — Mindig egészségtelennek tartottam és ennek a véleményemnek mindenkor kifejezést is adtam, hogy bíráink távol állottak a való élettől, mert nem ismerték azt eléggé. Ha a bírák ismerték volna az életet, a politikai küzdelmeket, bizonyára másként formálódott volna meg ítéletük. Ez most már a múlté, de az ítélet viszszaszáll az ítélkezők egy részére. Azok a bírák, akik tovább szolgálják az igazságszolgáltatás nagy és szent ügyét, igyekezzenek beleilleszkedni az új helyzetbe. Igyekezzenek a bírák belelátni a politikai élet „boszorkánykonyhájába*, ahol a társadalmi erők szabad mérkőzése forr. — A bíró ne vesse bele magát teljes lendülettel a politikai élet hullámzásába, de igyekezzék megismerni a társadalom kialakulására ható erőket, nehogy újra áldozatául essen saját elképzeléseiknek. A múltban a bírói szobák légmentes üvegburája alatt olyan ítélkezési szellem alakult ki, amelytől bizonyára a legtöbben távoltartották volna magukat, ha ismerték volna az élet valóságait. Ha a bíró ismerte volna a politikai küzdelmek való arcát, nem ítélte volna bűnösöknek azokat, akik felismerték a társadalmi igazságot és akik a felismert igazság mellett állhatatosan, szenvedések árán is kitartottak. A büntdőjogi rendszer a nép szolgálatában — A bíróságoknak az életbe való bekapcsolása — folytatta beszédét Valentiny Ágoston igazságügyminiszter — meg fogja teremni hasznos gyümölcseit. A bírák megismerik az igazi népet és rájönnek, hogy a nép nem azonos az ítélet- és gondolatnélküli utcatömeggel. Meg fogják ismerni, hogy a népben a legértékesebb emberi tulajdonságok vannak meg. Az ideiglenes nemzeti kormány és a nemzeti függetlenségi frontba tömörült politikai pártok új magyar alkotmánytervezetet dolgoznak ki, amely egész büntetőjogi és magánjogi rendszerünket a nép és a demokrácia szolgálatába állítja. Hiszem és vallom, hogy ez a bírák nagy többségének megnyugvására lesz, mert megszűnik az a visszás helyzet, hogy a bíró sokszor jobb meggyőződése, ellenére mondjon ítéletet, csak azért, mert ragaszkodnia kell a rideg paragrafusokhoz. Ez a múlté, az új szellem függetlenné teszi a bírót és tekintélyt ad a bírói karnak. A nagy számban megjelent bírák nagy tapssal és éljenzéssel fogadták az igazságügyminiszter lelkes szavait. A Kúria teljes ülése után a budapesti ítélőtábla tartott ugyancsak a Kúria épületében teljes ülést, amelyen a táblabírák tették le a hivatali esküt Alföldy Dezső, az ítélőtábla elnöke megnyitó beszédében hangoztatta, hogy a bíróságok a múltban is sok esetben tanújelét adták szociális érzésüknek, s ezentúl még gondosabban ügyelnek arra, hogy ítélkezésük összhangban álljon a való élet demokratikus követelményeivel. A munkásmozgalom igazi értelme Eskütétel után Valentiny Ágoston igazságügyminiszter üdvözölte az ítélőtábla tagjait: — Hatalmas történelmi folyamat sodrába kerültünk mondotta többek között a miniszter ú—, az élet követelményei törnek utat az érvényesülés felé. Az ellenforradalom huszonöt éve erőszakot vett a bírói meggyőződésen, a bírói függetlenség illuzórikus volt, ezt az elvet közönséges kenyérproblémává süllyesztették le. A demokratikus államrend biztosítja a bírói kar számára az igazi függetlenséget, a bíró szabadon követheti lelkiismereti szavát, amikor olyanok fölött mond ítéletet, akik a társadalom rendjével jutottak összeütközésbe. A bírói kar nagyobbik része bizonyára töretlenül kerül ki az igazoltatásokból és így a magyar bírói kar tekintélyén csorba nem esik. Az ideiglenes nemzeti kormány a legmesszebbmenően ügyelni fog a bíróság tekintélyére és a jogszolgáltatás színvonalára, hogy az valójában a népi érdek szolgálata legyen. A bírónak most módjában áll, hogy a népet közvetlenül, nem pedig propagandából ismerje meg, hogy közelről láthassa, miben áll a munkásság szervezkedése és mi a munkásmozgalom lényege. Hosszúévtizedek óta vagyok részese a politikai mozgalmaknak és meggyőződtem róla, hogy amit a munkásságról és annak mozgalmáról a hivatalos és rendőri jelentések a múltban feltártak, az mind hamis, valótlan. Ezek a mozgalmak arra voltak hivatva, hogy megváltoztassák azt a társadalmi rendszert, amely milliókat tartott nyomorban és elnyomatásban. E mozgalmak részesei korántsem voltak ellenségei a társadalomnak, hiszen ők voltak legfanatikusabb hívei a jól megalapozott társadalmi rendnek. Ha a bíró tagja is lesz valamelyik politikai pártnak, azért tárgyilagosságát és lelkiismeretességét megőrzi. Én sem tagadtam meg soha tárgyilagosságomat, noha hosszú ideje párttag vagyok. A büntetőjog és a magánjog terén lényeges változások következnek be, s ezek mind az élettel állnak szoros kapcsolatban. Meggyőződésem, hogy most letett esküjükért, amely szerint a nép érdekeit fogják ítéleteikben szem előtt tartani, soha sem lesz lelkiismeretfurdalásuk. Az elkövetkező új demokratikus Magyarországon a bírói kar nagy tekintélyt és elismerést vív ki magának. A bírák a miniszter beszédét hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadták, ezzel a teljes ülés befejeződött. csiPKCAime, I®S®@OTCII viszonteisneSmnah tEXTILÁRUT veszett, eladok STIGHER lexlilSersslfeim RáHóczi-JiT 21/a, Vasarm sason ViBtMc&fcfrA gyermekesőgallér, női csuklya viszonteladóknak. Rosenberg István: Damjanich utca 26/a. | Vennék: Buna gumizott viaszos anyagot. Angol iv.vw UNIVERSITY ismét tanít. Légrády Károly u. 48/a. V. 1. Inf. 5—Zsig Angol ESZTERLAPADOT Norteraf szikréninget 1., 1000—1500 mm csúcstávolság, 200 mm csúcsmagasság. ASZTELI FURÓGÉPET 13 mm-ig beépített motorral, rövid szállítási határidőbre szállítunk. IV., Irányiutca 27. I. em. 2. Vlielőtt ARANY, ezüst, fi BRILIÁNS ékszerét eladja,finalissá meg SZELECSÉKYIHEK. Vételi eladás. I IV., PETŐFI SÁNDOR-UTCA 12.9 üzlet az udvarban. Belvárosi Penzió újból megnyílt IV., Veres Pálné utca 10. Első emelet. Szobafoglalást kérjük délután eszközölni. Csen Istvánot, az őszi szezon megkezdéséig Kristóf-tér 7-8 Búzás György csemege kereskedő csokoládészalonjának vezetését vállalta el. Kéri megrendelőit és barátait, hogy szíves látogatásukkal tiszteljék meg. Boros Marcis fő Iroda Boros Ödön — régi helyén: VI., Andrássy-út 54. az. a. áll. megbízód rendelkezésére. ‘Prést funkcióst vaigy hidraulilkust keresünk megvételre. J Cemma két olaj- vagy gáztüzelé anv „160 tónyitt" Mora Ksoszbca. Mfc Jávorné KŐSZEG ANNA fözőssa Soniát ismét megnyitotta. IV.» Városiház-At. 10. Bucuresti barátaim hozzátartozóikat keresik Nádas Imre román államvasúti főfelügyelő (Bucurest, Str. Uranus 32) 1. öccsét, Nádas László kaposvári mérnököt, annak feleségét Haas Sárit és fiait Nádas Ferencet és Gyulát, esetleg Kovács János Kaposvár, Gazdasági Szövetkezet, adhat róluk felvilágosítást. 2. Nagybátyját, Horváth Andor mérnököt és családját (Budapest, Bimbó utca 1). 3. dr. Erdős Sándor bucaresti orvos (Calea Mosilor 80) keresi Herzog Róbertet, a Gselnwindt szeszgyár cégvezetőjét és családját, valamint Erdős Györgyöt és Erdős Tibort (Budapest, Borpalota rt) Felvilágosításokat május 10-e körül továbbítanám Bukarestbe. Dr. Bródan, Madách Imre útja it Budapest teljes lebontásra és újjáépítésre megérett városrészei: a belső Erzsébetváros, a külső József- és Ferencváros Az eddiginél kisebb, de rendezettebb fővárost kell megteremtenünk — mondja a Közmunkatanács elnöke Fischer József, a Közmunkatanács elnöke és Budapest újjáépítésének kormánybiztosa, "a Magyar Nemzet munkatársa előtt ismertette elgondolásait Budapest újjáépítéséről és az ezzel szorosan összefüggő problémákról. A nagy, érdeklődésre számottartó nyilatkozat a következő: itt fejfestési lehetőségek — Budapest újjáépítését semmi esetre sem szabad úgy értelmezni, hogy a múltbeli állapotát kívánjuk visszaállítani. A főváros a közelmúlt politikai, társadalmi eseményei folytán új és megváltozott fejlődési lehetőségek előtt áll. Fejlesztésénél, rendezésénél újabb és korszerűbb szempontok érvényesülhetnek, amelyek a múltban közismert okok és nehézségek folytán nem érvényesülhettek. Elsősorban le kell számolni a túlzó ábrándokkal, egy túlméretezett, többmilliós Budapest gondolatával, amely a hangzatos jelszavakat és külsőségeket kedvelő múltban mindvégig kísértett. Fontos ez azért, mert a múltban is helytelennek bizonyult, hanem mert a megváltozott életlehetőségek és a nagyvárosokra vonatkozóan a háború által még jobban aláhúzott tapasztalatok mindamellett szólnak, hogy a jövőben az eddiginél kisebb dimenziójú fővárossal kell számolnunk, illetőleg ilyen fővárost kell építenünk. Cégííiliskasan megtervezett iakótelepeket . Bár a földreform kérdése látszólag távol esik a főváros újjáépítésének ügyétől, valójában igen szoros kapcsolatban van azzal. Közvetve azért, mert az eddig nincstelen agrárlakosság, amelynek a fővárosba való felhúzódása fő oka volt Budapest és főkép Budapest környéki legutóbbi nagyarányú megnövekedésének, otthon földhöz és megélhetéshez jutván, nem fog az eddigi arányokban a fővárosba törekedni. Ugyanakkor azonban a földreformot és elsősorban az azzal kapcsolatos házhelyosztást Nagy- Budapest területén is végrehajtjá, s ez pedig jelentős tényező lesz a fővárosi település és életviszonyok jövő kialakulásában. A független családi otthon iránti vágy a főváros lakosságában mindig igen erős volt, de sajnos a múltban ötletszerű és szervezetlen megoldásokat nyert, aminek eredménye a fővárosi település szétszórtsága, azutak, közművek, közlekedés, iskolák, helyi központok nélkül épült, silány kivitelű építmények anarchikus össze-visszasága lett. A földreform és az ezzel kapcsolatos házhelyosztás következtében számolnunk kell a családi-ház fejlődés további erősbödésével. Ezt megakadályozni nem is lehet, de nem is kívánhatjuk, viszont ugyanakkor éppen ezt az alkalmat akarjuk felhasználni arra, hogy a jövő új családi házas fejlődése megfelelő keretekben és a városrendezés korszerű követelményei szerint menjen végbe. Biztosítani kívánjuk azt, hogy az új házhelyosztások nem akárhol, arra alkalmatlan, egészségtelen területeken történjenek, mint a múltban, hanem e célra megfelelő fekvésű, jól megközelíthető területek jelöltessenek ki. Biztosítani kívánjuk továbbá azt, hogy a házhelyek új csoportjai szerves települési lehetőségeket alakítsanak, illetve a már meglévő településekhez szervesen csatlakoznak és ezáltal alkalmasak legyenek arra, hogy lakosságuk önálló közösségi életet élhessen. Végül biztosítani kívánjuk, hogy új házhelyek lehetőleg a közművekkel már ellátott területeken alakíttassanak ki, vagy ha ez valamely okból nem lehetséges, a közmunkahálózatba minél gyorsabban és könnyebben bekapcsolhatók legyenek. A jövő feladatai . Számolunk tehát azzal, hogy Budapest fejlődésénél, főként nagy budapesti vonatkozásban, a kertes, családiházas letelepülés irányzata fokozottabban fog érvényesülni, e nagyváros tehát az eddiginél is lazábban és szétszórtabban fog kialakulni, viszont legfőbb törekvésünk az, hogy ezt a kialakulást, amelyet a múltban teljes szervezetlenség jellemzett, a jövőben minél szervesebbé tegyük. Erre törekszünk elsősorban a perifériákon és a környéken új centrumok és települési egységek kialakításával; a lakó- és munkahelyeknek az eddigieknél szorosabb összekapcsolásával, amihez a gyáripar elektrifikálása és decentralizálása módot fog nyújtani, másfelől a Nagy-Budapest közlekedési hálózatának feljavításával és egységes, korszerű, gyors közlekedési hálózat megteremtésével. Ugyanakkkor jelentős és különleges feladatok várnak reánk az elavult és most legutóbb súlyosan sérült belső városrészek újjáépítése kapcsán. Vannak teljes lebontásra megérett városrészek, így a belső Erzsébetváros és külső Józsefváros, valamint Ferencváros, amelyeknek teljes lebontása és korszerű újjáalakítása okvetlenül szükséges. Hatalmas és sürgős feladatot jelent a Belváros és főként a Dunaparrt újjáépítése, hogy ez a városrész mielőbb visszanyerje régi jelentőségét és szerepét. Ugyanakkor nagyarányú szállodaépítkezési programot kell lebonyolítani, aminek szükségességét idegenforgalmi szempontokra tekintettel felesleges hngsúlyozni. Budán, ahol a sérülések sokkal súlyosabbak, most minden lehetőség adva van, hogy csendes, modern, kertes lakóvárost létesítsünk, végre kiküszöböljük az oda nem illő, a hegyoldalakat és a kilátást elfalazó épülettömegeket. Mindezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása igen nagy építési tükiét, jelentős vállalkozó készséget és sok munkáskezet igényel A társadalombiztosító intézményeknél és a szakszervezetekben felgyülemlő hatalmas tőkéken kívül, főként a városépítés legkorszerűbb végrehajtó szerveire, az építőszövetkezetiekre kell majd alapoznunk a jövő fejlődését. Ezekben az építőszövetkezetekben a lakosság egyéni takarékoskodása jut érvényre, gyülemlik nagytőkévé és lehetőséget nyújt arra, hogy a legkorszerűbb városépítési megoldásokkal minél több lakás a saját tulajdonát képező kertes lakásokban, otthonban lakjon. Amikor ez a megoldás a magántulajdon elvének erős kihatósúlyozását jelenti, ugyanakkor alkalmas arra is, hogy mindazok, akik eddig a korszerű kertes lakás és a saját otthon iránti vágyukat csak a várostól messze eső, gyakran primitív családi házakkal tudták önerejükből megvalósítani, most ugyanezt olcsóbban, korszerűbben, a város belső területén valósíthatják meg és egyúttal hozzájárulunk a főváros újjáépítéséhez és az eddiginél rendezettebb, észszerűbb, szebb kialakításához. Budapestet tehát csak a budapesti lakosság építheti újjá, szorgalmával, takarékosságával, vállalkozói kedvével és nagymértékben saját tőkéjével, mind a külterületeken, mind a belső városrésziekben és ehhez kell az újjáépítést irányító hatóságoknak a legmesszebbmenő támogatást és szervezést biztosítani. Aranyat, ezüstöt, briliánst veszek, eladok. Jegygyűrűt készítek. Javítást vállalok. Schwarz aranyműves, Dohány-u. 22. I. 4. Perzsaszőnyegeket függönyöket, bútort legmagasabb napi áron veszek. Petőfi Sándor-u. 12. I. 3. Németh. 1 x 1 délen hirdetek. Egész Délen vésszeisnaraidat, ezüstöt, briliánst, órát a legmagasabb áron. SCHWARTZ órásmester, Pannonia u. 8. Eyigyisii bérbeadó egy- és kétszobás lakások bútorozva, ágynemű nélkül. Érdkelődés: Sasvári házmesterIttít, Gyöngyfa, Károly-körút -HL . Kereskedelmi ügynökség műszaki és vasnagykereskedés főútvonali üzlet- és irodahelyiséggel cca 20 vagonos száraz raktárhelyiséggel képviseletet, bizományi lerakatot vállal Megkereséseket ,.Teljes garancia** jeligére a kiadóba. FSiLLlilÜS SZillilZ! Rákosfalvai nagy, kertes vili!iánban 8—10 éves korig gyermekek nyarantatását bőséges koszttal, szakértői felügyelettel elvállalom. Érdeklődés Lwjcig Belia cég. Király utáa 57. A kifosztott és felgyújtott csodabotban ismét vásárolhat GOMBOT, dekás GYÖNGYÖT, FLITTERT 8-10 nap múlva. Gyöngyöt minden színben és mennyiségben veszünk. Ruháját RUHAFESTÉKkel fesse át. Minden 10 deka anyaghoz 1 csomagot vegyen. Erzsébet körút 35. „KUTICA“ bébikelenyve és kis gyermekruha szalon. Békebeli minőség. IV., Fejér Györgyutca 12. (Szerb-u. és Bástya-u. között.)