Magyar Nemzet, 1945. május (1. évfolyam, 1-24. szám)

1945-05-06 / 5. szám

A demokrácia új szelleme valóban függetlenné teszi a bírót — mondotta Valentiny Ágoston igazságügyminiszter a Kúria teljes ülésén . .A Kúria és a budapesti ítélő­tábla pénteken délben teljes ülést tartott, amelyen a felsőbíróságok tagjai letették a hivatali esküt. A Kúria teljes ülésén Kerekes István tanácselnök, ideiglenes vezető mondott megnyitóbeszédet, amely­ben emelkedett szavakkal üdvö­zölte Magyarország demokratikus átalakulását és az ideiglenes nem­zeti kormányt. A bírák ezután es­küt tettek arra, hogy működésük­ben és ítéleteikben a nép érdekeit mindenkor szem előtt tartják, majd Valentiny Ágoston igazság­ügyminiszter mondott beszédet. A­rró keressen kapffjoblot a való élettel — A rendkívüli idő, amely Ma­gyarország életében bekövetkezett — mondotta beszédében többek között a miniszter —, új és eddig ismeretlen feladatok elé állítja a legmagasabb bíróság tagjait. Az ideiglenes nemzeti kormány eddigi rendeletei máris sok, szinte forra­dalmi jellegű újítást­ tartalmaznak. Ilyen intézkedés a népbíróságok felállítása, amelyek szerkezetük­ben hasonlítanak ugyan az es­­küdbíráskodáshoz, de lényegük­ben a tiszta­­ demokrácia és a tiépi elv megvalósítói. A bírásko­dásban új szempontok vetődnek fel. Az emlékezetes 1921:111. tör­vénycikk megalkotói nem gondol­tak arra, milyen szomorú szerepe lesz ennek a törvénynek a magyar igazságszolgáltatásban. Sok ma­gyar bíró azért szenved most, mert ennek a törvénynek rideg és egyoldalú szakaszai alapján ítéle­tet mondott olyan politikai „bű­­­nösök“ felett, akiket most igazolt az idő. — Mindig egészségtelennek tar­tottam és ennek a véleményem­nek mindenkor kifejezést is ad­tam, hogy bíráink távol állottak a való élettől, mert nem ismerték azt eléggé. Ha a bírák ismerték volna az életet, a politikai küzdel­­­meket, bizonyára másként formá­lódott volna meg ítéletük. Ez most már­­ a múlté, de az ítélet visz­­szaszáll az ítélkezők egy részére. Azok a bírák, akik tovább szol­gálják az igazságszolgáltatás nagy és szent ügyét, igyekezzenek bele­illeszkedni az új helyzetbe. Igye­kezzenek a bírák belelátni a poli­tikai élet „boszorkánykonyhá­jába*­, ahol a társadalmi erők sza­bad mérkőzése forr. — A bíró ne vesse bele magát teljes lendülettel a­ politikai élet hullámzásába, de igyekezzék meg­ismerni a társadalom kialakulá­sára ható erőket, nehogy újra ál­dozatául essen saját elképzelései­k­nek. A múltban a bírói szobák légmentes üvegburája alatt olyan ítélkezési szellem alakult ki, amelytől bizonyára a legtöbben távoltartották volna magukat, ha ismerték volna az élet valóságait. Ha a bíró ismerte volna a politi­kai küzdelmek való arcát, nem ítélte volna bűnösöknek azokat, akik felismerték a társadalmi igazságot és akik a felismert igaz­ság mellett állhatatosan, szenvedé­sek árán is kitartottak. A büntd­őjogi rendszer a nép szolgálatában — A bíróságoknak az életbe való bekapcsolása — folytatta be­szédét Valentiny Ágoston igazság­ügyminiszter — meg fogja te­remni hasznos gyümölcseit. A bí­rák megismerik az igazi népet és rájönnek, hogy a nép nem azonos az ítélet- és gondolatnélküli utca­tömeggel. Meg fogják ismerni, hogy a népben a legértékesebb emberi tulajdonságok vannak meg. Az ideiglenes nemzeti kor­mány és a nemzeti függetlenségi frontba tömörült politikai pártok új magyar alkotmánytervezetet dolgoznak ki, amely egész bün­tetőjogi és magánjogi rendszerün­ket a nép és a demokrácia szolgá­latába állítja. Hiszem és vallom, hogy ez a bírák nagy többségének megnyugvására lesz, mert meg­szűnik az a visszás helyzet, hogy a bíró sokszor jobb meggyőződése, ellenére mondjon ítéletet, csak azért, mert ragaszkodnia kell a rideg paragrafusokhoz. Ez a múlté, az új szellem függetlenné teszi a bírót és tekintélyt ad a bírói kar­nak. A nagy számban megjelent bí­rák nagy tapssal és éljenzéssel fogadták az igazságügyminiszter lelkes szavait. A Kúria teljes ülése után a bu­dapesti ítélőtábla tartott ugyan­csak a Kúria épületében teljes ülést, amelyen a táblabírák tették le a hivatali esküt Alföldy Dezső, az ítélőtábla elnöke megnyitó be­szédében hangoztatta, hogy a bíró­ságok a múltban is sok esetben tanújelét adták szociális érzésük­nek, s ezentúl még gondosabban ügyelnek arra, hogy ítélkezésük összhangban álljon a való élet de­mokratikus követelményeivel. A munkásmozgalom igazi értelme Eskütétel után Valentiny Ágos­ton igazságügyminiszter üdvözölte az ítélőtábla tagjait: — Hatalmas történelmi folya­mat sodrába kerültünk mondotta többek között a miniszter ú—, az élet követelményei törnek utat az érvényesülés felé. Az ellenforra­dalom huszonöt éve erőszakot vett a bírói meggyőződésen, a bí­rói függetlenség illuzórikus volt, ezt az elvet közönséges kenyér­problémává süllyesztették le. A demokratikus államrend biztosítja a bírói kar számára az igazi füg­getlenséget, a bíró szabadon kö­vetheti lelkiismereti szavát, ami­­kor olyanok fölött mond ítéletet, akik a társadalom rendjével ju­tottak összeütközésbe.­­ A bírói kar nagyobbik része bizonyára töretlenül kerül ki az igazoltatásokból és így a magyar bírói kar tekintélyén csorba nem esik. Az ideiglenes nemzeti kor­mány a legmesszebbmenően ügyel­ni fog a bíróság tekintélyére és a jogszolgáltatás színvonalára, hogy az valójában a népi érdek szolgá­lata legyen. A bírónak most mód­jában áll, hogy a népet közvet­lenül, nem pedig propagandából ismerje meg, hogy közelről lát­hassa, miben áll a munkásság szervezkedése és mi a munkás­­mozgalom lényege. Hosszú­­évtize­dek óta vagyok részese a politi­kai mozgalmaknak és meggyőződ­tem róla, hogy amit a munkásság­ról és annak mozgalmáról a hiva­talos és rendőri jelentések a múlt­ban feltártak, az mind hamis, va­lótlan. Ezek a mozgalmak arra voltak hivatva, hogy megváltoz­tassák azt a társadalmi rendszert, amely milliókat tartott nyomorban és elnyomatásban. E mozgalmak részesei korántsem voltak ellensé­gei a társadalomnak, hiszen ők voltak legfanatikusabb hívei a jól megalapozott társadalmi rendnek. Ha a bíró tagja is lesz valamelyik politikai pártnak, azért tárgyila­gosságát és lelkiismeretességét megőrzi. Én sem tagadtam meg soha tárgyilagosságomat, noha hosszú ideje párttag vagyok. A büntetőjog és a magánjog terén lényeges változások következnek be, s ezek mind az élettel állnak szoros kapcsolatban. Meggyőződé­sem, hogy most letett esküjükért, amely szerint a nép érdekeit fog­ják ítéleteikben szem előtt tar­tani, soha sem lesz lelkiismeret­­furdalásuk. Az elkövetkező új de­mokratikus Magyarországon a bí­rói kar nagy tekintélyt és elisme­rést vív ki magának. A bírák a miniszter beszédét hosszantartó tapssal és éljenzéssel fogadták, ezzel a teljes ülés­ be­fejeződött. csiPKCAime, I®S®@OTCII viszonteisneSmnah tEXTILÁRUT veszett, eladok STIGH­ER lexlilS­ersslfeim­ RáHóczi-JiT 21/a, Vas­arm sason ViBtMc&fcfrA gyerm­ekesőgallér, női csuklya­­ viszonteladóknak. Rosenberg István: Damjanich­ utca 26/a. | Vennék: Buna gumizott via­szos anyagot. Angol iv.vw UNIVERSITY ismét tanít. Légrády Károly­ u. 48/a. V. 1. Inf. 5—Zsig Angol ESZTERLAPADOT Nortera­f szikréninget 1., 1000—1500 mm csúcs­­távolság, 200 mm­ csúcsmagasság. ASZTELI FURÓGÉPET 13 mm-ig beépített motorral, rövid szál­lítási határidőbre szál­lítun­k. IV., Irányi­­utca 27. I. em. 2. Vlielőtt ARANY, ezüst, fi BRILIÁNS ékszerét eladja,fi­nalissá meg SZELECSÉKYIHEK.­­ Vétel­i eladás. I IV., PETŐFI SÁNDOR-UTCA 12.9 üzlet az udvarban.­­ Belvárosi Penzió újból megnyílt IV., Veres Pálné­ utca 10. Első emelet. Szobafoglalást kérjük délután eszközölni. Csen Istvánot, az őszi szezon megkezdéséig Kristóf-tér 7-8 Búzás György csemege kereskedő csokoládé­­szalonjának vezetését vál­lalta el. Kéri megrendelőit és barátait, hogy szíves látoga­tásukkal tiszteljék meg. Boros Marcis fő Iroda Boros Ödön — régi helyén: VI., And­­rás­sy-út 54. az. a. áll­­. megbízód ren­­­delkezésére. ‘Prést funkcióst vaigy hidraul­ilkust keresünk megvételre. J Cemma két olaj- vagy gáztüzelé anv „160 tónyitt" Mo­ra Kso­szbca. Mfc Jávorné KŐSZEG­ ANNA fözőssa Soniát ismét megnyitotta. IV.» Városiház-At. 10. Bucuresti barátaim hozzátartozóikat keresik Nádas Imre román államvasúti főfelügyelő (Bucurest, Str. Uranus 32) 1. öccsét, Nádas László kaposvári mérnököt, annak feleségét Haas Sárit és fiait Nádas Ferencet és Gyulát, esetleg Kovács János Kaposvár, Gazdasági Szö­vetkezet, adhat róluk felvilágosítást. 2. Nagy­bátyját, Horváth Andor mérnököt és családját (B­udapest, Bimbó­ utca 1). 3. dr. Erdős Sándor bucaresti orvos (Calea Mosilor 80) keresi Her­­zog Róbertet, a Gselnwindt szeszgyár cégveze­tőjét és családját, valamint Erdős Györgyöt és Erdős Tibort (Budapest, Borpalota rt) Fel­világosításokat május 10-e körül továbbítanám Bukarestbe. Dr. Bródan, Madách Imre­ útja it Budapest teljes lebontásra és újjáépítésre megérett városrészei: a belső Erzsébetváros, a külső József- és Ferencváros Az eddiginél kisebb, de rendezettebb fővárost kell megteremtenünk — mondja a Közmunkatanács elnöke Fischer József, a Közmunkata­nács elnöke és Budapest újjá­építésének kormánybiztosa, "a Magyar Nemzet munkatársa előtt ismertette elgondolásait Budapest újjáépítéséről és az ezzel szorosan összefüggő prob­lémákról. A nagy, érdeklődésre számottartó nyilatkozat a követ­kező: itt fejfestési lehetőségek — Budapest újjáépítését semmi esetre sem szabad úgy értel­mezni, hogy a múltbeli állapotát kívánjuk visszaállítani. A főváros a közelmúlt politikai, társadalmi eseményei folytán új és megvál­tozott fejlődési lehetőségek előtt áll. Fejlesztésénél, rendezésénél újabb és korszerűbb szempontok érvényesülhetnek, amelyek a múltban közismert okok és ne­hézségek folytán nem érvényesül­hettek.­­ Elsősorban le kell számolni a túlzó ábrándokkal, egy túlmé­retezett, többmilliós Budapest gondolatával, amely a hangzatos jelszavakat és külsőségeket ked­velő múltban mindvégig kísér­tett. Fontos ez azért, mert a múltban is helytelennek bizo­nyult, hanem mert a megválto­zott életlehetőségek és a nagyvá­rosokra vonatkozóan a háború által még jobban aláhúzott ta­pasztalatok mind­amellett szól­nak, hogy a jövőben az eddiginél kisebb dimenziójú fővárossal kell számolnunk, illetőleg ilyen fővá­rost kell építenünk. Cégííiliskasan meg­­tervezett iakótelepeket . Bár a földreform kérdése látszólag távol esik a főváros új­jáépítésének ügyétől, valójában igen szoros kapcsolatban van az­zal. Közvetve azért, mert az ed­dig nincstelen agrár­lakosság, amelynek a fővárosba való fel­­húzódása fő oka volt Budapest és főkép Budapest­ környéki leg­utóbbi nagyarányú megnöveke­désének, otthon földhöz és megél­hetéshez jutván, nem­ fog az ed­digi arányokban a fővárosba tö­rekedni.­­ Ugyanakkor azonban a föld­reformot és elsősorban az azzal kapcsolatos házhelyosztást Nagy- Budapest területén is végrehajt­­já, s ez pedig jelentős tényező lesz a fővárosi település és élet­viszonyok jövő kialakulásában. A független családi otthon iránti vágy a főváros lakosságában mindig igen erős volt, de sajnos a múltban ötletszerű és szerve­zetlen megoldásokat nyert, ami­nek eredménye a fővárosi telepü­lés szétszórtsága, az­­utak, köz­művek, közlekedés, iskolák, helyi központok nélkül épült, silány ki­vitelű építmények anarchikus össze-visszasága lett. A földre­form és az ezzel kapcsolatos ház­helyosztás következtében számol­nunk kell a családi-ház fejlődés további erősbödésével. Ezt meg­akadályozni nem is lehet, de nem is kívánhatjuk, viszont ugyan­akkor éppen ezt az alkalmat akarjuk felhasználni arra, hogy a jövő új családi­ házas fejlődése megfelelő keretekben és a város­rendezés korszerű követelményei szerint menjen végbe. Biztosítani kívánjuk azt, hogy az új ház­helyosztások nem akárhol, arra alkalmatlan, egészségtelen terüle­­tek­en történjenek, mint a múlt­ban, hanem e célra megfelelő fekvésű, jól megközelíthető terü­letek jelöltessenek ki. Biztosítani kívánjuk továbbá azt, hogy a házhelyek új csoportjai szerves települési lehetőségeket alakítsa­nak, illetve a már meglévő tele­pülésekhez szervesen csatlakoz­nak és ezáltal alkalmasak­ legye­nek arra, hogy lakosságuk önálló közösségi életet élhessen. Végül biztosítani kívánjuk, hogy új házhelyek lehetőleg a közművek­kel már ellátott területeken ala­kíttassanak ki, vagy ha ez vala­mely okból nem lehetséges, a közmunkahálózatba minél gyor­sabban és könnyebben bekapcsol­hatók legyenek. A jövő feladatai . Számolunk tehát azzal, hogy Budapest fejlődésénél, főként nagy budapesti vonatkozásban, a kertes, családiházas letelepülés irányzata fokozottabban fog ér­vényesülni, e nagyváros tehát az eddiginél is lazábban és szétszór­­tabban fog kialakulni, viszont legfőbb törekvésünk az, hogy ezt a kialakulást, amelyet a múltban teljes szervezetlenség jellemzett, a jövőben minél szervesebbé te­gyük. Erre törekszünk elsősorban a perifériákon és a környéken új centrumok és települési egy­ségek kialakításával; a lakó- és munkahelyeknek az eddigieknél szorosabb összekapcsolásával, amihez a gyáripar elektrifikálása és decentralizálása módot fog nyújtani, másfelől a Nagy-Buda­­pest közlekedési hálózatának fel­javításával és egységes, korsze­rű, gyors közlekedési hálózat megteremtésével.­­ Ugyanak­kkor jelentős és különleges feladatok várnak reánk az elavult és most legutóbb súlyosan sérült belső városrészek újjáépítése kapcsán. Vannak tel­jes lebontásra megérett városré­szek, így­ a belső Erzsébetváros és külső Józsefváros, valamint Ferencváros, amelyeknek teljes lebontása és korszerű újjáalakí­tása okvetlenül szükséges. Hatal­mas és sürgős feladatot jelent a Belváros és főként a Dunaparrt újjáépítése, hogy ez a városrész mielőbb visszanyerje régi jelen­tőségét és szerepét. Ugyanakkor nagyarányú szállodaépítkezési programot kell lebonyolítani, aminek szükségességét idegen­­forgalmi szempontokra tekintet­tel felesleges hngsúlyozni. Budán, ahol a sérülések sokkal súlyosabbak, most minden lehető­ség adva van, hogy csendes, mo­dern, kertes lakóvárost létesít­sünk, végre kiküszöböljük az oda nem illő, a hegyoldalakat és a kilátást elfalazó épülettömegeket. Mindezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása igen nagy építési tükiét, jelentős vállalkozó kész­séget és sok munkáskezet igényel A társadalombiztosító intézmé­nyeknél és a szakszervezetekben felgyülemlő hatalmas tőkéken kí­vül, főként­ a városépítés legkor­szerűbb végreh­a­jtó szerveire, az építőszövetkezetiekre kell majd alapoznunk a jövő fejlődését. Ezekben az építőszövetkezetekben a lakosság egyéni takarékosko­dása jut érvényre, gyülemlik nagytőkévé és lehetőséget nyújt arra, hogy a legkorszerűbb vá­rosépítési megoldásokkal minél több lakás a saját tulajdonát ké­pező kertes lakásokban, otthon­ban lakjon. Amikor ez a megol­dás a magántulajdon elvének erős kiha­t­ó­súlyozását jelenti, ugyanak­kor alkalmas arra is, hogy mindazok, akik eddig a korszerű kertes lakás és a saját otthon iránti vágyukat csak a várostól messze eső, gyakran pri­mitív családi házakkal tudták ön­erejükből megvalósítani, most ugyanezt olcsóbban, korszerűb­ben, a város belső területén való­síthatják meg és egyúttal hozzá­járulunk a főváros újjáépítésé­hez és az eddiginél rendezettebb, észszerűbb, szebb kialakításához. Budapestet tehát csak a buda­pesti lakosság építheti újjá, szor­galmával, takarékosságával, vál­lalkozói kedvével és nagymérték­ben saját tőkéjével, mind a kül­területeken, mind a belső város­résziekben és ehhez kell az újjá­építést irányító hatóságoknak a legmesszebbmenő támogatást és szervezést biztosítani. Aranyat, ezüstöt, briliánst veszek, eladok. Jegygyűrűt készí­tek. Javítást vállalok. Schwarz aranyműves, Dohány-u. 22. I. 4. Perzsaszőnyegeket függönyöket, bútort legmagasabb napi áron veszek. Petőfi Sándor-u. 12. I. 3. Németh. 1 x 1 délen hirdetek. Egész Délen vésszeisn­araidat, ezüstöt, briliánst, órát a legmagasabb áron. SCHWARTZ órásmester, Pannonia­ u. 8. Eyi­gyisii bérbeadó egy- és kétszobás lakások bútorozva, ágynemű nélkül. Érdkelődés: Sasvári házmester­­Ittít, Gyöngyfa, Károly-körút -HL . Kereskedelmi ü­gynö­kség műszaki és vasnagykereskedés főútvonali üzlet- és irodahelyiséggel cca 20 vagonos száraz rak­tárhelyiséggel képviseletet, bizományi lerakatot vállal Megkereséseket ,.Teljes garancia** jeligére a kiadóba. FSiLLlilÜS SZillilZ! Rákosfalvai nagy, kertes vili!­iá­­nban 8—10 éves korig gyermekek nyarantatását bő­séges koszttal, szakértői fel­ügy­elettel elvállalom. Érdeklő­dés Lwjcig Be­lia cég. Király­ utáa 57. A kifosztott és felgyújtott csodabotban ismét vásárolhat GOMBOT, dekás GYÖNGYÖT, FLITTERT 8-10 nap múlva. Gyöngyöt minden színben­­­ és mennyiségben veszünk. Ruháját RUHAFESTÉK­kel fesse át. Minden 10 deka anyaghoz 1 csomagot vegyen. Erzsébet körút 35. „KUTICA“ bébikelenyve és kis gyermekruha szalon. Béke­beli minőség. IV., Fejér György­­utca 12. (Szerb-u. és Bástya-u. között.)

Next