Magyar Nemzet, 1945. május (1. évfolyam, 1-24. szám)

1945-05-06 / 5. szám

Sporthírek IIL" ' .iti Furcsának látszik, de igaz! ' Bizony furcsa, dolog, ezúttal jót írni arról a Gidófalvy Pál­ból, akit sorozatosan támadtunk ezeken a hasábokon mert annak­idején őt bérelték fel Tárcsi-Fe­­l­eidesék arra, hogy elgondolá­saik szerint „állítsa át“ a ma­gyar labdarúgást. Sok rosszat csinált, de hogy végül mégsem voltak vele megelégedve, bizo­nyítja az, hogy végül önmaga volt kénytelen lemondani az MLSZ elnökségéiről és eltűnni a sportszereplés színteréről. Ke­zünkbe került egy terjedelmes memoranduma, amelyet 1943 feb­ruár 13-án intézett az IOV-hoz, azaz az Ifjúság Országos Veze­tőjéhez, aki nem volt más, mint a jelenleg a N­épbír­óság foghá­zában ülő Béldy-Bruckner Alajos altábornagy, utóbb vezérezredes. A terjedelmes memorandum 13. pontjában ezt írta akkor Gidó­falvy: „ígéretet tettem Nagy mél­tóságodnak, hogy papírra is le­fektetem Barcsay János jelen­legi szövetségi országos ügyve­zetőre vonatkozó megállapításai­mat. — 1941 február végén tele­fonon magához kéretett dr. Ré­­tey Rezső m. kir. rendőrfőtaná­csos, s közölte velem, hogy a kö­zeledő szövetségi tisztújító köz­gyűlésen a nyilasok részéről el­lenem akció indul meg. Érdeklő­désemre egy félív papírról kb. a következőket olvasta fel: „Meg­jelent az Andrássy-úti úgyneve­zett „Hűség Házában“ Barcsay János építészmérnök és Lili Já­nos, Rajcsányi és még néhány nyilaskeresztes országgyűlési kép­viselő előtt előadta, hogy az MLSZ-ben a közeljövőben köz­gyűlés lesz, amikor is Gidófalvy Pál az MKP titkár, a kormány­pártnak akarja szállítani a ma­gyar labdarúgást. Kifejtette Barcsay János, pártszempontból milyen fontos a labdarúgósport irányításának a megszervezése. Kérte a pártot, hogy támogassa őt Gidófalvy ellen. A képviselők helyeselték Gidófalvy előadását, bementek Szálasihoz, aki tudo­másul vette a beszélgetést, s kö­zölte, hogy maga is utasítja a szervezeteket, hogy Gidófalvy el­len dolgozzanak.“ A főtanácsos úrtól való eljövetelem után a belügyminisztériumból is telefo­náltak és felhívták figyelmemet az imént elmondott dolgokra. A társadalmi sport átszervezését hatalmi szóval egy ideig lehet in­tézni, a maradandó harmonikus élet azonban egészen bizonyosan nem a felsőbb rendeletből szüle­tik meg, hanem az alulról jövő bizalomból. Engedni kell a ma­gyar sportegyesületeket és az­után a magyar sportszövetsége­ket, hogy vélményüket meg­mondhassák. Engedni kell, hogy a magyar sportközvélemény tisz­tán lásson a dolgokban. Szabad­ság nélkül, férfias állásfoglalás nélkül nincs élet sem a társada­lomban, sem a magyar társa­dalmi sportban." Amikor Gidófalvy ezt a me­morandumot megírta, még az MLSZ élén állott, de már éles ellentétek voltak közte és Tárcái Felhcides, Misángyi és Arató kö­zött, akik a valóságban, de a háttérből, a memorandumban említett Barcsay János ügyvezető által igyekeztek dirigálni a lab­darúgást. Tárcái és nyilas bűntársai megszöktek, ki tudja merre csa­varognak a menekültek ország­útán? Gidófalvy itt maradt!! Most már ő is tudja, kik voltak és mik voltak egykori gazdái!? Így változnak az idők! Kiss Géza ­­­ Színház Budán Színházat csinálni Budán — el­tekintve a hagyományos nyári operettektől — még normálisabb viszonyok között is kockázatos vállalkozást jelentett. A „kies“ fekvésű (azaz a forgalomból na­gyon is kieső) Várszínház kivé­telével még rendes színházi épü­lete sem volt Budának, s a budai közönség saját színházai szem­pontjából inkább közönységnek­­volt nevezhető. Annál dícséretreméltóbb Ta­­polczai Gyula merész vállalko­zása, hogy nagy lelkesedéssel, fá­radhatatlan buzgalommal, sok hozzáértéssel a legnehezebb idők­ben megteremtette a Budai Szín­házat. A ciszter-atyák Szent Imre herceg-úti gimnáziumának dísz­termében ütötte fel tanyáját a budai színjátszó társaság. A helyhez nem szabad az iskolai előadások önképzőkörös remi­niszcenciáit fűzni, mert ez a díszterem minden tekintetben megfelelő, tökéletes kis­színház. S a Tapolczai-társulat elő­adásai a legkényesebb igényeket is kielégítik. Szavaló-matinék, változatos vegyes műsorok s ka­baré-előadások után most meg­tekinthettük első hosszabb léleg­zetű darabjukat: Meyermans Herman századfordulós holland író „Remény“ című négyfelvo­­násos halászdrámáját Hevesi Sándor fordításában. A darab határozottan irodalmi érték s a szellemi fejlődés világ­­tempójából kissé visszamaradt (erőszakkal visszamarasztott) ha­zánkban még újszerűnek, forra­dalminak is hat. Az előadás kifogástalan- A műsoron régi, márkás nevekkel találkozunk: Vízvári Mariska, Tapolczai Gyula, Szilágyi Szabó Eszter, Lázár Gida, Barna Anci, Haraszti Miki, Misoga László ... Az újabb csengésű nevek — Bes­senyei Ferenc, Szederkényi Ada, Kovács Irma, Pető Endre, Ba­­zsay Lajos, Halasi Iván —­ vi­selői is beválnak, még az egészen újonc Tarnay Vera is komoly értékű szülői örökséggel indul. A rendezés Abonyi Tivadar,­­ a díszletezés Tipor Tibor hozzáér­tését dicséri. Felhívjuk a tisztelt közönség figyelmét, hogy a cisztercita színház nézőtere 600 személyes. S Tapolczaiék lelkes, áldozatos munkássága megérdemli, hogy mind a 600 ülőhely minden dél­után meg is teljék nézőkkel. ____________K. Gy. Belvárosi szövet- és selyemfizlet Magas vívó, alacsony ár! KACZANDER ÉS FRIEDMANN (FALuSI) Kammermayer Károly­ utca 4 mn dr.Friedzender Jakab orvosról hírt lúd, kérem közölje feleségével, V., Személynök­ u. 27, I. emelet 1. 0­0 a I­ULIE „KISFLuSIlEEr Vörösmarty-tér 8 alatt m­e­g n­y f I I Logarléc, dugóhúzó, nikkel diótörő, lakk félcipő és keleti perzsa a most megnyílt zálog­házi árverésen A pesti nagy tömegeik örök jóbarátja, jóban, rosszban leghí­vebb segítőtársa a pesti zálogház újra megkezdte működését. Leg­népszerűbb szolgáltatása, a zá­logkölcsönzés­­ ugyan egyelőre szünetel, a diszkrét oldalbejára­tokkal ellátott mellékutcai fiók­intézetek egyelőre zárva marad­nak, de a Kinizsy­ utcai központ­­ban, az árverési osztályon azon­ban a régi, pezsgő élet folyik. A legelső árverési napon a legelső elárverezett tárgy egy keleti perzsa, Kazak összekötő­szőnyeg volt, mely 1200 pengős kikiáltási árról rövid közelharc után 1350 pengőért cserélt­­ gaz­dát. Férfi ing alsónadrággal 730-ért, 8 méter angin 1200-ért, 4 méter vászon 700-ért, a nyak­kendők átlagban 2—3 pengőért, női gumicsizma 800 pengőért, fe­kete lakk férfi félcipő 1000 pen­gőért kelt el az árverés folya­mán. Ezzel szemben semmi pén­zért nem vették meg a kiállított logarlécet, hordóhoz való dugó­húzót és nikkel diótörőt, amit nem is csodálunk. Valóságos sztár­forgalom nyü­zsög az árverési termekben. Hétfőn, kedden, szerdán kiállí­tási nap van, csütörtök, péntek, szombaton tart az árverés. Na­ponta átlagban 160—170 tárgyat árvereznek el s az első három­napi összforgalom 151.000 pengő volt. Abban a reményben, hogy a ma legaktuálisabb zálogkölcsön­zési ügylet is nemsokára meg­indul, feliidulva hagytuk el a főváros e példásan virágzó köz­üzemét. GYERMEKRUHA-OTTHON ÉS FAERYLAND (volt IV., Váczi­ u. 16) a héten nyitjuk IV. 2, st­b­ Rövidesen nagy tömegben lesz zöld­ségféle Budapesten Nagy-Budatán zöldség- és gyümölcsellátáS R­­.-s, idén távol­ról sem olyan kielégítő, mint más években ilyenkor, tavasz végén volt. Távolabbi területek nem tudnak bekapcsolódni a fő­városi piacok ellátásába közle­kedési nehézségek miatt, a közeli területekről származó felhozatal pedig nem elegendő, az árak is magasak. A közellátási kor­mánybiztosság mindent megtesz ezért, hogy a közeli környéken a termelést előmozdítsa. A Ma­gyar Nemzet munkatársa felke­reste Somogyi Imrét, a közellá­tási kormánybiztosság konyha­­kertészeti osztályának vezetőjét és felvilágosítást kért tőle az eddig végzett munkáról, vala­mint a várható eredményekről. Somogyi Imre a következőket mondja: — Januárban kapcsolatot ke­restem a Gyümölcstermelők Or­szágos Egyesületével és munka­társam, Porpp István támogatá­sával megszerveztük a zöldség­termelést. Akkor még semmifesen hatóság sem működött a felsza­­badított Pesten, de mert éhínség fenyegetett, mindent el kellett követnünk a termelés megindí­tására. Első feladatunk volt a palántatermelés megszervezése, ami a zuglói magyar virágker­tészet segítségével sikerült is. — Februárban a Nemzeti Bi­zottság hivatalosan megbízott N­agy-Budapest zöldségellátásá­­nak szervezésével, később a köz­ellátási kormánybiztostól kap­tam lehetőséget a további szer­vező munkára. Az ő segítségével kiosztottunk 180 vágon vetőbur­gonyát, biztosítottuk a konyha­kerti vetőmagvakat és az orosz hatóságok jóvoltából most már üzemanyagot is tudunk adni szántásra a traktorokhoz. Szá­mos gyár szervezett munkássága segítségünkre sietett, olcsó me­zőgazdasági szerszámokkal lát­ták el a termelőket.­­ Harminc kilométeres kör­zetben folyik a munka. Eddig elértük azt, hogy csaknem min­den talpalatnyi kertecskében konyhai veteményeket termel­nek, az emberek elsajátították, meg is szerették a kertészmun­kát. A palántatermelés olyan bőséges, hogy abból el tudjuk látni az ipari vidékek konyha­­kertészeteit is. Erre a célra Szabó Ferenc földművelésügyi állam­titkár autót bocsátott rendelke­zésünkre. Mindazoknak, akik va­lami keveset értenek, vagy leg­alább kedvet éreznek a földmű­­vesmunkához, szívesen juttatunk megfelelő földterületei az idei termelési idényre, vetőmagvak­kal is ellátjuk őket. A vidéki nemzeti bizottságok is szívesen támogatják azokat, akik dolgoz­ni akarnak. Budapest környékén több olyan nagyobb földbirtok van, amelyen még az idei sze­zonban konyhakertészet létesít­hető. Ilyen a kistarcsai, ahon­nan a villamosvasút a szállítást is megkönnyíti, továbbá Ercsi­ben az az ötezer holdas kitűnően művelhető terület, amelynek egy részén a Weiss Manfréd-gyár munkásai dolgoznak már.­­ Sokat foglalkozunk a szállí­tás és az értékesítés kérdésével, minthogy azoknak megoldása nélkül a fokozott termelést nem tudjuk kellőleg kihasználni. Szál­lítási eszközökben nagy a hiány, igyekszünk a megrongált eszkö­zök kijavításával megkönnyíteni a helyzetet. Éppen a szállítási eszközök hiánya miatt fokozot­tan fontos a szárítók és aszalók, továbbá a­ konzervgyárak­­ üzem­be helyezése- Az értékesítés meg­könnyítésére termelő és értéke­­­sítő szövetkezeteket tervezünk, igyekszünk kiküszöbölni a köz­vetítő árdrágítók láncolatát. Mindezek eredményeként bízha­tunk abban, hogy rövidesen is­mét nagy tömegben lesz zöldség­féle a budapesti piacokon. Berkovits Andor szalonját új címén: R­é­g­i p­os­t­a-utca 5 ismét megnyitotta Eladó Philip* borotva, prec. mérő műszerek, logarléc, mikrométer, analit. mérleg, körző, ford. szám­láló. Mauser Schubler, indikátor, stopperek, Hegrosan kékfény, Maspo vibr. apparátus, resó, vasaló, porszívó, parkettkefe, tűzhelyek, olcsó írógép. Veszek vill, fúrógépet, szabász­gépet, mérnöki körzőt. AUDION, VL Gróf ------- ■ ­ Átfestették a Keresztény Malmok Szövetségét Még emlékezetünkben van a Keresztény Malmok Szövetsége, amelyet dr. Karácsonyi Jenő nevezetű férfiú, Neo­ politikus elnöklésével gründoltak. Kará­csonyi úr arról lett híres, hogy a zsidóktól elvett malmok legjavát barátai között osztotta szét. Most Budán bujkál ez a jeles férfiú, várva, hátha mégis felvin­ad még egyszer neki. Mialatt Karácsonyi elnök úr az elmúltakon elmélkedik, munka­társai nem restek, sőt egyre te­vékenyebbek. Mint értesülünk, sikerült is nekik a régi cégér átfestésével mint Malomszövet­ség föltámasztani érdekképvise­letüket. Egy másik malomszö­vetséget Molnárszövetség cím alatt másik jobboldali érdekelt­ség hozott létre. Molnárok, vi­gyázat, mindkét érdekeltségnek csak a cégére rír. Át van má­zolva. Gazdasági hírek Megkezdődött az olcsó bakancsok gyártása a bányászok és gazdák részére A közellátási miniszter rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy be­válthatja a bányamunkásoknak és a gazdáknak tett ígéretét: nekik jut az első pár bakancs, ami az ország­ban készül. A marifűi új Cikta gyár (a zlini Bata művek érdekeltsége) egyik sértetlen gyárrésze megkezdte üzemét és heti 600—800 pár ú. n. darable bakancsot gyárt. Az olcsó bakancsokat rövidesen eljuttatják a munkásság arra leginkább rászoruló részéhez. A bőrszakma újjászervezése teljes erővel folyik. Bőr a fokozott vágások folytán bőven van, de még kint van vidéken és sürgősen be kell gyűj­teni, ha azt akarják, hogy őszre le­­gyen cipőgyártás. Napok alatt meg kell indítani a­ cserzőanyag-gyűjtés megszervezését is. Az iparügyi mi­­niszter bőripari szervező bizottságot küldött ki, amelyben helyet foglal­­nak az összes érdekeltek: a gyárai, a munkásság és kereskedelem megbí­zottai és a minisztérium kiküldöttje is. Előre l­áthatólag központi irányítás alá kerül a bőrszakma: felállítanak egy bőrforgalmi központot, esetleg hatósági jogokkal felruházott rész­­vénytársaság formájában. A keres­kedelem szabad marad, de az új szerv irányítása mellett. Hogyan dolgoznak a Ganz üzemei Jelentettük, hogy a magyar ipar nagyüzemei közül a Ganz is dolgozik már. Most tájékoztatást kaptunk a Ganz különböző üze­meiről s azok munkájáról. A vál­lalat hajógyára épségben érte meg a felszabadulást és azóta tel­jes üzemben van. A villamossági gyárat főleg épületkárok érték. A­ műhelymunka itt csökkent mér­tékben, de tovább folyik és ez a gyár jelenleg főleg a mátravidéki erőmű befejezésén dolgozik. A va­­gongyár külső képe első látásra rossz állapotban levőnek látszik, mert az igazgatósági épület telje­sen kiégett, de a kohászat, ko­vács- és egyéb műhelyek, vala­mint a nagy szerelőcsarnok sérü­lése jelentéktelen, a vagongyár még a budai ostrom alatt újból felvette a munkát és főleg a vas­úti gördülőanyag javításán dolgo­zik. A vállalat mai helyzetét át­tekintve biztató képet kapunk, különösen, ha azok az előfeltéte­lek, amelyek az illetékes körök előtt ismeretesek, gyorsan teljesít­hetők lesznek. Megindul a hajózás a magyar Dunán A jelenlegi közlekedési nehéz­ségekben nagy része van annak, hogy hajóparkunkat a németek jóformán teljesen elrabolták. A vállalatok nyomban megindítot­ták a szükséges előmunkálato­kat, hogy a hajózást a magyar Dunán minél hamarabb meg le­hessen kezdeni és máris sikerült egy nagyobb és egy kisebb von­­tatóhajót, valamint egy 30 lóerős motoros­ hajót üzembe állítani, így kezdődött meg újból a­ hajó­zás a magyar Dunán és Csepel­től kiindulva egészen az Aldu­­náig máris folyik a közszükség­leti cikkek szállítása. A hiányzó hajópark pótlását kölcsön útján kívánják megoldani és erre vo­natkozólag már folynak a tár­gyalások. A fonaldi­águlás újabb gondokat okoz a textiliparnak A­ textilgyáraknak nagy gon­dot okoz a fonalárak új emelke­dése, amely eggyel szaporítja azoknak a nehézségeknek szá­mát, amelyek a gyárak megin­dításának útjában állnak. Külö­nösen felugrott a műselyem fo­nal ára, amely 250 után 310—360 között van. A pamutfonal irány ára 210 után 260. Egyedül a vi­­gognefonál olcsóbbodott miután az érdeklődés iránta minimális. Ilyen fonalárak mellett az újonnan gyártandó textilcikkek ára magasabb lenne a most ér­vényben lévő áraknál, erről pedig szociális okokból szó sem lehet. Esetleg enyhülést hozhat a­ helyzetben a külföldi vásárlások csökkenése. Ezek, mint­­ arról már beszámoltunk, igen jelentő­sek és nagyban hozzájárultak az áremelkedésihez. Megszűnésük le­hetővé tenné alacsonyabb árak kialakulását és a magyar gyá­rak is vásárlásokba foghatná­nak. A jelenlegi árak mellett inkább kisebb, kéziüzemű szövő­üzemek vásárolnak fonalat Mi lesz a Kertészeti Főiskolával Ma az egész ország kertészke­dik és mindenki a maga kertjé­ben akar háztartásáról gondos­kodni. Ilyen körülmények kö­zött különösen sajnálatos, hogy­ a budapesti kertészeti és szerté­­szeti főiskola nem működhetik. A háború viharai ugyanis oly erősen érintették a nagymúltú intézetet, az ország egyetlen fel­sőfokú kertészképző intézményét, hogy épülete a budai ostrom so­rán teljességgel tönkrement. A romok között nem lehet elkez­deni a tanító munkát és ezért az intézet tanári kara most bead­vánnyal fordult a fölöttes ható­sághoz, kérve, hogy az Erzsébet Leányár­vaház helyiségeit bo­csássák a főiskola rendelkezé­sére. Ma, amikor a kertészeti szakoktatás közel százezer gyü­mölcstermelőt érint, fontos, h­ogy a főiskola munkája minél ha­marabb meginduljon. RÁDIÓMŰSOR Május 6, vasárnap-Budapest I. 549.5 m. 12: Harangszó, hírek. — 12.15: Rádiózenekar. — 13.45: Dr. Csor­ba János Budapest polgármes­tere beszél. — 14: Hírek. — 16: Művészlemezek. — 17: Hírek. — 17.15: Munkásműsor. — 17.40: Bar­tók, Falun. Basilides Mária éne­kel. — 18: Hírek. — 18.15: Orosz műsor. — 19: Hírek. — 19­ 15: „Jobbágyok ivadékai". A kuruc költészet. Arany János és Illyés Gyula verseiből. Közreműködik Rajczy Lajos és Simonffy Margó. — 19.45: Tánclemezek. Kárpitozott bútorokat !yhczy«?„eeVt*»zt,‘ kulcsár és huppert, Rózsa utca 105 BftMBAHJILLOLATOKNIfill. OeV ^SEHBEK 1045. fül KITAftiDÖNRPLY Asz­ali szélt s­z­akban­, rovatok­ beosztó­­ , * ékek táb­ázatával és ::elységnévitrrc 1. 554 oldalé­kra kötve £3 ja -n­jja. An­yítja: FF u vNíí-fél© kisny­vkereskedi'ü, „Ügyvédek boltjaés jogi, szépirodalmi és ifjúsági könyvek. Oázvitsis# Bemét Apueffuiik I

Next