Magyar Nemzet, 1945. május (1. évfolyam, 1-24. szám)

1945-05-10 / 8. szám

Molotov beszéde a saiaffi*aiacislí.®i safíóérielieileten San­ Francisco, május 9. (TASS) Az Amerikai Egyesült­­Államok és a sanfranciscói kon­gresszuson résztvevő többi or­szágok mintegy 600 laptudósító­­jjának részvételével megtartott sajtóértekezleten Molotov a kö­vetkező kijelentéseket tette: Az értekezlet munkálatainak első részéről már lehet össze­foglaló képet adni. Befejezést nyertek az értekezlet négy veze­tőjének tanácskozásai a Dum­­barton Daku­ban hozott határo­zatok módosításáról, mégpedig az értekezlet sikere szempontjá­ból nagyjelentőségű teljes egy­hangúsággal. Megkezdődött a bi­zottságok és albizottságok mun­kája, amelyben részt vesz az egyesült nemzetek minden kép­viselője. A szovjet küldöttség a követ­kező módosításoknak tulajdonít nagy fontosságot: 1. A „Célok“ című fejezet most külön kiemeli az igazság és nemzetközi jog alapel­veinek figyelembevételét. Hangsúlyozza­­ továbbá a jogegyenlőséget és a népek önrendelkezési jogát, amelyre a Szovjetunió­­mindig nagy súlyt helyezett. A nemzet­közi biztonsági szervnek különö­sen szem előtt kell tartania a gyarmatok és a mandátumterü­letek népeinek önrendelkezési jogát. Külön megemlíti a „Cé­lok" című fejezet valamennyi nép emberi jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tar­­tását, tekintet nélkül fajra, nyelvre, vallásra vagy nemre. Ez a terv összeférhetetlen azzal, hogy a fasiszta országok részt­­vett­essenek a nemzetközi bizton­sági szervezetben. Ez egészen természetes, minthogy a fasiszta országok közismerten nemcsak a legsötétebb reakció fészkei, ha­nem melegágyai a háborúnak is és így nem képviselhetik a népek békéjének és biztonságának ügyét. A szovjet küldöttség nem ragaszkodott ahhoz a javasla­tához, hogy a munka jogát is a legfontosabb emberi jogok közé osztályozzák. Kívánatos volt egy és más ilyen jog felsorolása, de a munka joga nem különösen létfontosságú a dolgozók számá­ra az átmeneti időben háború és béke között amikor a töme­ges munkanélküliség veszélye fe­nyeget. 2. Közismert, hogy a sajtóban kifejezésre jutottak a legyőzött támadó nemzetek által aláírt különféle szerződések, valamint az egyesült nemzetek egynéme­­lyike között létrejött olyan meg­állapodások felülvizsgálatának kívánatossága, amelyek meg­akadályozni kívánták, hogy a legyőzött tengelyhatalmak a há­ború után újabb támadást ké­szíthessenek elő. Nem nehéz an­nak a megértése, hogy minden utalás a fent említett szerződések revíziójának szükségességére az ellenséges országok malmára hajtaná a vizet, mert azok szíve­sen látnák ezeknek a szerződé­seknek meggyengítését és köte­lező erejük aláaknázását. De egyenesen ellenkeznék is a dum­­barton-paksi elvekkel, amelyek hangsúlyozzák a nemzetközi biz­tonsági szervezet t tagállamainak szuverén jogait. A szerződések felülvizsgálatának eszméjét ezért veszélyes csapdaként el kellett ejteni. 3. Más szempontból is szóba­­került a szerződések revíziója. A Szovjetunió például kölcsönös segélynyújtási egyezményt kö­tött Nagybritanniával, Francia­­országgal, Csehszlovákiával, Ju­goszláviával és Lengyelország­gal. Ezeket az egyezményeket húsz esztendő tartamára kötöt­ték abból a célból, hogy meg­akadályozzák az újabb támadást Németország részéről. Hasonló szerződések más országok között is létrejöhetnek, például­ Nagy­­britannia és Franciaország kö­zött. Megállapodás történt, hogy ezek a szerződések hatályban maradnak mindaddig, amíg az érdekelt kormányok úgy nem látják, hogy a nemzetközi biz­tonsági szerv tényleg képes ele­get tenni annak a feladatnak, hogy megakadályozza az emlí­tett támadás lehetőségét. 4. Említésre méltó az a körül­mény, hogy a biztonsági tanács szerepének és a szervezetben be­töltendő helyének módosítására nem történt javaslat. Ez is arra mutat, hogy a vezető hatalmak teljesen egyetértenek­ a nemzetek háború utáni biztonságának alap­vető kérdéseiben. Bizonyos, hogy az értekezleten résztvevő többi ország is követi ezt a pél­­dát.Mindezek összegezéseképen tel­jes bizalmamnak adok kifeje­zést aziránt, hogy az értekezlet meg tud birkózni a legközelebbi két-három hét folyamán fel­merülő minden nyílt kérdéssel. Most, amikor a Vörös Had­sereg és a szövetséges haderők hősiessége biztosította európai győzelmünket, siettetnünk kell az értekezlet munkáját és mi­előbb meg kell vetnünk a nem­zetközi biztonság háború utáni szervezetének alapját. Írásbeli nyilatkozatának fel­olvasása után Molotov válaszolt még az egyes laptudósítóik részé­ről hozzáintézett különféle kér­désekre, majd a sajtóértekezletet berekesztette. (MTI.) I|­C „SPECIAL ' W / HORMON ar­un CREAM“ V ................ VI­. Felfrissül a vita­minhiányban szenvedő arcbőret, lIZIÉSZ ­ " A Dodekanézosz szigetein állomásozó iáékiaet egységeik raegaslták, magjaikat Kairóból jelentik. A Dodé­i­­anézosz szigetcsoporton állo­másozó német katonai egységek kedden letették a fegyvert — közük hivatalosan kedden este. (MTI.) A német hadifoglyokat Amerikából hazakodik Washington, május 9. (Reuter) Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma kedden hi­vatalosan értesítette az Egyesült Államok területén lévő vala­mennyi né­met hadifoglyot a né­met fegyverletételről. A nyilat­kozat hozzáteszi, hogy „a had­ügyminisztérium­­feladata az európai háború valamennyi hadifoglyának a hazaszállítása, és pedig — a genfi egyezmény értelmében — az ellenségeskedé­sek megszűnése utáni legrövi­debb időn belül”. Amíg ezz az időpont elérkezik, a hadifoglyo­kat „az amerikai iparban és mezőgazdaságban­­mutatkozó munkaerőhiány pótlására hasz­nálják fel­. (MTI) szági rabságukból kiszabadulva­­ kedden délután de Gaulle tá­bornok repülőgépén visszaérkez­tek hazájukba. A francia kor­mány hivatalosan fogadta a két kiváló politikust. (MTI) Hazaérkezett Steymaud és Janhaas Párisból jelentik: Paul Rey­naud volt francia miniszterelnök és Jouhaux szakszervezeti főtit­kár — több évig tartó németür- A SZABAD MÁJUS 1-E BUDAPESTEN című hatalmas riportfilm, az első magyar riportfilm a felszabadulás óta és a Rádió megnyitásáról készült kölönriport csütörtöktől a következő mozikban: Corvin, Kiradó , Lors, Fórum, kamara, Scala Murai egyik, hóhéra a politikai rendőrségen Bóta Imre a 101/10. munkás­­század keret­őrvezetője századá­val a legkegyetlenebbül bánt. A legénységet folyton puskatussal ütötte, egyik szerencsétlent pe­dig személyesen fojtott a vízbe, míg másik kettőt addig hagyott kint 49 fokos hidegben, míg megfagytak. Legnagyobbrészt az ő műve volt, hogy 214 ember kö­zül alig néhány került Orosz­­orszá­gból élve haza. Murai hó­hérját most elfogták. Az iparrárgyi mássásitérimsM végleges székhely© Az iparügyi minisztérium az Akadémia­ utca 12 szám alól, ahol ideiglenesen helyezték el, új szék­helyére, Szabadság­ tér 5—6 szám alá költözött. A minisztérium szerveit a Pénzintézeti Központ épületében helyezték el. (MTI) BUMPÁT, szőrmét, textilárut priváttól is veszünk. Szőrmeüzlet, Király­ utca 1/e. HÁCS ALVÁSRÓ­L 1944 júniusban deportáltakat ké­rem, ha valaki ismerte Zucker­­miann Ferenc dr. orvost, vagy tud állítólagos szök-éséről, érte­sítse feleségét: Schiller, V. ker. Árpád-utca 6. főútivonalon, üzlethelyiséget keresek. Lehet társ v. albérlet is. „Forgalmas 5“ jel. New-York-hird. Erzsé­­bet-körút 9. HÉCZEY PÁL magánnyomozó irodája, Buda­pest Iv. Ferenc József-rakpart 18. IV. emelet. Eltűnési Ügyekben is figyel, nyomoz és informál. SZENTGYÖRGYI ISTVÁN zrs-t keresi édesapja. Szülei címe, hová értesítést kérnek: Szent­györgyi György, Pincehely, Orsolyazárda. Kérem a 109/32 kmsz-ból haza­érkezőket, aki tud KORAI EnDrÉRŐL értesítse Korai Endrénét. Új­pest, Lázár Vilmos­ u. 29. A közellátási kormánybiztosság 50 millió pengő élelmezési kölcsönt vett fel Budapest népétől, hogy fővárosunk megmeneküljön az éhhaláltól. Budapest dolgozói nem hiába vállalták az áldozatot. A gyorskölcsön elérte célját és visszafizetésre kerül. A kölcsön visszafizetése úgy történik, hogy © vesé vésédéméi © keeeskedik m­éédmemi k&ttseegewet késapéea fáredjék d és tgeU émvUetím kfitetik © kemákpikfossfy jmdáeére. Az élelmezési kölcsönjeggyel adót, lakbért is lehet fizetni. A székes­főváros központi és valamennyi kerületi pénztára köteles azt elfogadni. A kölcsönjegyek teljes végső visszafizetési határideje 1945 december 31 Szabó Dezső védelmében A Szabó Dezső emlékünnepély agaiméból megjelent méltató cik­kekhez fűz gondolatébresztő ref­lexiókat Horváth Zoltán, a Nép­szava mély kultúrájú, avatott tollú publicistája. Kifogásolja, hogy „e cikkek és méltánylások már-már a dicsőítés határán mo­zognak és azt a benyomást keltik, mintha a demokratikussá lett új Magyarország szellemi irányú ve­zérének kívánná tekinteni Szabó Dezsőt" A cikkírónak igaza van abban, hogy a most kialakulóban levő demokratikus Magyarország nem tekintheti prófétájának Szabó Dezsőt, ez­t a megtisztelő szerepet bizonyára maga Szabó Dezső is visszautasítaná ha élne. Nem azért, mintha nem lett volna de­mokrata, hanem mert nem csak demokrata volt, aminthogy sem­miféle ..izmusba" és semmiféle dogmatikus „tráciába" nem lehet beleszorítani az ő páratlanul gaz­dag írói egyéniségét. És éppen itt hibázik a cikkíró, mikor a demokrácia serlegéből kicsorduló Szabó Dezsőt olyan stampedlikba próbálja szétöntö­­getni, amelyekhez e kiválóan ere­deti szellemnek aztán igazán semmi köze nincsen. „Ne felejtsük el, hogy ő volt a magyar fajvédelmi gondolat leg­jelentősebb írója s nem véletlen, hogy az elmúlt negyedszázad csaknem valamennyi kormány­zata magához tartozónak vallotta Szabó Dezsőt és írásaiból joggal idézni tudott a maga, ma már látjuk, hogy milyen végtelenül kártékony politikája alátámasz­tására." A mondat első fele igaz, csak­hogy Szabó Dezső fajvédelmi gondolatát semmiképpen sem le­het összefüggésbe hozni a német­náci fajvédelmi ideológiával, hi­szen Szabó Dezső fajvédelme első­sorban, legélesebben és legkövet­kezetesebben a germán, azaz né­met faj ellen irányult, kezdeti antiszemitizmusa pedig inkább antikapitalizmus volt, mintsem falii gyűlölködés. Arról pedig igazán nincs tudo­másunk, hogy az elmúlt negyed­század kormányzatai valami na­gyon kapkodtak volna Szabó De­zsőért, hiszen a legvirulensebb kurzus idején súlyos nemzetgya­­lázási pert akasztottak a nyaká­ba s azóta is állandó rendőr­­hatósági zaklatásnak volt kitéve s élete végéig sem sikerült kihar­colnia a különböző kormányza­toktól csekély tanári nyugdíját- És ami a legfontosabb: maga Szabó Dezső semelyik kormány­zatot sem vallotta magáénak, így ezek semmiesetre sem hivatkoz­hattak „joggal" Szabó Dezsőre. És nem emlékszünk arra, hogy például a Darányi-kormányzat idézte volna Szabó Dezső nyílt levelét, amelyben a legélesebben kikelt a valóban végtelenül kár­tékony német-barát s a németek által sugallt antiszemita politika ellen. Éppen ilyen túlzó állítás, hogy „Szabó Dezső az úgynevezett kurzus­ idején az ellenforrada­lom korszakában híve és mintegy irodalmi ideológusa volt az el­lenforradalomnak",­­ hiszen senki nem ostorozta nála job­ban a Friedric­hek, Hallerok és wolfenaui Wolffok „keresztény­nemzeti kurzusát." Nem állítjuk, hogy nem voltak Szabó Dezsőnek tévedései, sőt —­ magyari, emberi és írói nagysá­gának megfelelően — nagy téve­dései. Csakhogy ő ezeket a téve­déseiket nem egyetemi katedráról, nem miniszteri bársonyszékből, nem parlamenti padsorból, vagy, más történeti fórumról hirdette, s így legkevésbbé ő érdemli meg, hogy tévedéseiért­­.Kti után fe­lelősségre vonják, aki életében önkéntes belső emigrációba vo­nulásával, társadalmon­ kívülisé­­gével, magános bölénységével némi jogot szerzett magának ah­hoz, hogy hatalmas egyéniségét — erényeivel és hibáival egye­temben —kiélhesse. Ellenben amennyire méltányta­­lannak érezzük Horváth­ Zoltán elmefuttatását a halott Szabó De­zsővel szemben, épp annyi­ he­lyénvalónak, igazságosnak és megszívlelendőnek tartjuk az élőkhöz intézett intelmét. Ezt köz­­­beszólás nélkül, szó szerint idéz­hetjük, mint olyant, mely telje­sen fedi e téren vallott saját fel­fogásunkat. „Hisszük és hirdetjük: még­­a toll emberének is van módja, van joga rá, hogy véleményét revi­deálja, felülvizsgálja s vissza­vonja. Joga van rá, sőt erkölcsi kötelessége, hogy megváltozott véleményét nyilvánosság elé hoz­za. De kötelessége egyidejűleg az is, hogy a­kkor, amikor egy ha­misnak felismert szellemi irány­zat tápot és erőt adott arra, hogy egy nemzetet katasztrófába so­dorjanak, ne csak új eszmét hir­­desson, ne csak a maga tévedé­sét vallja be, hanem visszavo­nulva a szellem emberének min­denkor termékeny meditációjába, elmélyedésébe, hosszú ideig tar­tózkodjék attól, hogy a szellemi életben irányító szerepet töltsön be... A magyar szellemi közélet min­den területén akadunk ilyen ki­­magasló­ tehetségű és nagy tudású egyéniségekre, akik nem tudták szellemük függetlenségét mara­­déktalanul tisztán megőrizi, és így részesévé lettek annak az szel­­lemi alapnak, amelyre ,hi­szem a politikusok a fasiszta Ma­gyarországot fölépítették... (Mind e szellemi kitűnőségek érezzék és tudják ma, hogy hi­báikat, tévedéseiket és botlásai­kat csak akkor tehetik jóvá, ha nem igyekeznek az első sorban állni s nem rontják a demokrata Magyarország hitelét azzal, hogy az élen állanak ők, akik nem egy­szer kerültek ellentmondásba a maguk hirdette eszmékkel." Mindehhez nincsen semmi hoz­zátenni valónk. Ezrek vonultak fel­­ ezres váltásáért a Nemzeti Bankhoz A Magyar Nemzet néhány nappal ezelőtt jelentette­­ már, hogy a Nemzeti Bank június el­sejével megkezdi valamennyi ré­gebben kibocsátott bankjegy be­vonását, illetve azok teljes ér­tékben való becserélését.­­ Ugyan­akkor azt is jelentettük, hogy az ezerpengős bankjegyek beváltá­sát már május 9-én reggel meg­kezdik. Ez a művelet a szokottnál jó­val nagyobb élénkséget keltett a Nemzeti Bank szabadságtéri pa­lotája körül. A kilencórás pénz­­tárnyílás előtt már hosszú so­rokban várakoztak azok, akik beváltani készültek ezres bankje­gyeiket. Negyvenes csoportokban engedték föl az embereket a pénztárterembe, ahol három pénztár kizárólag a bankjegyek beváltásával foglalkozott. A je­lentkezők között természetesen képviselve volt mindenféle tár­sadalmi osztály és foglalkozási árt kereskedők, iparosok és vál­lalatok megbízottai mellett nagy számban voltak kisemberek is, tisztviselők, rendőrök, villamos­kalauzok és mások. A bankje­gyek kicserélése zavartalanul és gyors ütemben folyt egész dél­előtt. Az ezresekerét a régi min­tájú, de új aláírásokkal ellátott százpengősökre cserélik át, az új bankjegyek papírja időálló, jó­minőségű. A Magyar Nemzet munkatársa felkereste dr Oltványi Imrét, a Nemzeti Bank elnökét, aki az isaffának ki tud Schwartz Lászlóról (szül. 1902. Bp.­ kit dec. 3-án Akácfa u. 6-ból nyilasok Andrásay­­út 60-ba vittek. Állítólag február elején gödöllői orba­i volt. Fiam nov. 29-ig a bnesti vÁP-on, Mária Terézia-Iakt­ jvában szolgált. tartósitést magas jutalom ellenében Schwartz Mór. Akác­­iék 6. IV. sm. 4 fdlA kérek. akcióról a következőket mon­dotta: A bankjegyek általános ki­cserélését csak június elsejével kezdjük meg,­­ de tekintettel azokra a rosszhiszeműen terjesz­tett álhírekre, amelyek az ezres bankjegyek iránti bizalmat akar­ták megingatni, szükségesnek tartottuk ezeknek soronkívüli beváltását. Lelkiismeretlen em­berek jogtalan haszon reményé­ben azt híresztelték, hogy az ez­res bankjegy értéke csökkenni fog, ezekkel a hírekkel legtöbb­ször hiszékeny kisembereket ká­rosítottak meg. Ezért intézked­tünk az ezres bankjegy sürgős beváltása iránt, addig is, amíg bizony erősen korlátozott techni­­kai felkészültségünk lehetővé teszi annak teljes bevonását. Remélem, ezzel helyreáll a teljes bizalom és többé nem lesz aka­dálya a bankjegy zavartalan forgalmának. Somogyi Júlia és Király Ist­ván házasságot kötöttek. (Min­den külön értesítés helyett.) Tésztagyári berendezést, desztil­­látort, pálinka- és konzervfőzés­­hez alkalmas üstöt felszereléssel vennék. Cím: „Magyar Dolgozó Front 1”, VI., Felsőerdősor­ utca 11. BRILIÁNST, aranyat legmagasabb áron vesz BREITNER ás TWIBER VI., Nagymezd-uta 1. 8. BIZTOSAN 6 vérszívóit megöli . Tetamol-Forte Istvaxpor. .

Next