Magyar Nemzet, 1945. szeptember (1. évfolyam, 100-124. szám)

1945-09-04 / 102. szám

Kedd I !) 15 szeptember 4Magyar Nemzet A Linaív­ ak­i csehszlovák is miniszterelnök- helyettes a kitelepítés kérdésérül Prága, szeptember 3.­­ Mint a prágai rádió jelenti, a cseh kommunista párt vasárnap a prágai Lucerna nagytermében rendezte első nagygyűlését. A gyűlés ünnepi szónoka, Gott­­wald csehszlovák miniszterelnök­­helyettes, a cseh kommunista párt elnöke, beszédében többek között ezeket mondotta: Ami a németeknek és magya­roknak, államelenes elemeink­nek kitelepítését illeti, ezt a kérdést gyökeresen meg kell és meg fogjuk old­ani. A cseh kom­munista párt is e kérdés meg­oldásának szükségessége mellett foglal állást. A jövő béke szempontjából el­engedhetetlen, hogy a köztársa­ságot megtisztítsuk a németek­től és magyaroktól. Ebben tel­jes mertékben élvezzük a Szov­jetúnió támogatását. Sokan az­zal vádolták a cseh kommunista pártot, hogy ebben a kérdésben más az álláspontja s ezért a né­met és magyar elemek búvó­helye. Kijelentjük, hogy mi voltunk az elsők, akik ebben a kérdés­ben nyíltan kiálltunk és meg­tiltottuk új német és magyar tagok felvételét. A cseh kommu­nista párt régi tagjait szigorú fel­ü­lvizsgálat alá veszik" (MTI.) Fjodorov Nikolajt a magyar hadifoglyok hazabocsátásáról Fjodorov Nikolaj — mint az MTI jelenti — a moszkvai rá­dióban rámutatott arra, hogy a magyar főváros lakossága és a vidék is kitörő örömmel kö­szöntötte azt a szovjet határo­zatot, hogy a német fasiszták Truman a faji, osztálybeli és hitbeli elfogultságtól mentes ujj világról beszélt Sztálin rádiószózátot intézett a japán fegyverletétel napján A spanyol hercegprímás éles állásfoglalása Franco ellen Washingtonból jelenti — a Reuter-iroda híradása alapján — az MTI, hogy Truman elnök beszédet intézett a munka ün­nepnapja alkalmából az ameri­kai néphez. Kiemelte azt a fon­tos­ szerepet, amelyet az ameri­kai munkások a győzelem kiví­vásában betöltöttek. — Ma — mondotta — egy új világ küszöbén állunk. Minden tőlünk telhetőt meg kell ten­nünk, hogy ez olyan világ le­gyen, amelyben semmiféle faji, osztálybeli vagy hitbeli elfo­gultság ne ronthassa meg többé az­­ ember lelkét. A Missouri csatahajón alát­ták a japán • Segy verse'.é* el* Tokióból jelenti -e- a Reuter­­iroda híradása alapján — az MTI, hogy szeptember 2 én dél­előtt az Egyesült Államok Mis­souri csatahajóján ünnepélyesen aláírták a japán fegyverletételt. MacArthur tábornok ez alka­lomból rövid beszédet mondott. — Komolyan remélem — és ezt reméli az egész emberiség is —, hogy jobb világ fog kiemel­kedni a múlt vérontásából: hi­ten és megértésen alapuló világ, olyan világ, amelyet az emberi­ség méltóságára és a szabad­ságra, a türelemre és az igazsá­gosságra irányuló legbensősége­sebb vágyai teljesítésének szen­telnek. MacArtur felhívására a japán kiküldöttek aláírták ezután a fegyverletételi okmányt, amelyet a szöveségesek képviselői is elláttak aláírásukkal.. Mikor ez befejeződött, MacArtur tábornok a következőket mondotta: — Imádkozzunk, hogy most már adassák vissza a béke a világnak és Isten óvja meg azt mindörökre. Eljárásunk ezzel lezárt, H. hadseregében harcoló és fogság­ba került katonákat hazabocsát­­ják. Budapest lakossága felvo­nult az utcákon, a menetben Sztálin generalisszimusz arcké­pét vitték. A felvonulók éltették a Szovjetuniót, annak nagy ve­zérét, Sztálint és a szövetséges ellenőrző bizottság elnökét, Vo­­losilov tábornagyot. A szovjet kormánynak a magyar hadifog­lyok hazabocsátására vonatkozó döntése meglepetésszerűen érte a magyar közvéleményt. Erre az intézkedésre nincs példa a há­ború történetében. Truman elások rádióbeszédre­ a japán fegyverletételről Washingtonból jelenti az MTI, hogy Truman elnök vasár-­­ nap hajnalban elmondott rá- s­dióbeszédében szeptember 2-át „ hivatalos­­ győzelmi napnak* nevezte el. — A mai naptól — mondotta , — mi csak előrehaladunk. Elő­rehaladunk az otthoni biztonság új időszakában. A többi egye­sült nemzettel együtt előrehala­dunk a béke ú­­, jobb világa, a nemzetközi jóakarat és együtt­működés világa felé. A Min­denható támogatásával elérkez­tünk ehhez a naphoz, a győze­lem napjához. Az ő segítségével évekre megvalósítjuk a békét, a boldogulást mind a magunk, min az egész világ számára. — Isten megengedi, hogy büszkeségünknek ebben az órá­jában se feledkezzünk meg a re£nk váró nehéz feladatokról. Ezeket ugyanazzal a bátorság­gal, elszántsággal és türelem­mel kell megoldanunk, ame­lyekkel az elmúlt négy év pró­báit és problémáit kiálltuk. Truman elnök ezután megem­lékezett Sloossvelt elnökről, a demokrácia védelmezőjéről, majd azokról a bátor szövet­ségesekről beszélt, akik részt­vettek a Gonosz hadseregeinek legyőzésében, majd a követke­ző szavakkal végezte beszédét: — Ez a győzelem Gibb, mint a fegyverek győzelme. Ez a szabadságnak a zsarnokság fö­lött aratott győzelme. Most már tudjuk, hogy a szabadság szel­leme, az egyéni és személyi méltóság szabadsága a világ legkitartóbb haderőin­k a leg­erősebb és legmagasabb fegy­vere. Teljes bizalommal és re­ménnyel szembenézünk a jövő­vel, minden veszélyével. Ame­rika képes megépíteni magának jövőbeni munkalehetőségét és biztonságát. A többi egyesült nemzettel együtt képes felépí­teni a béke világát igazságos­ságra és igazságos bánásmódra alapozva. Sztálin generalisszimusz beszéde is keleti tűzfészek széttaposásáról Moszkvából jelenti — a Tass híradása alapján — az MTI, hogy Sztálin generalisszimusz vasárnap rádiószózatot intézett a Szovjetunió népeihez. Beszé­dében többek között ezeket mondotta: — E világháború kitörése előtt a világ­fasizmusnak és a világ elleni támadásnak két me­legágya volt: nyugaton Német­ország, keleten Japán. Ezek robbantották ki a második vi­lágháborút, ezek taszították az emberiséget és a civilizációt a pusztulás szélére. Most szétta­postuk a keleti tűzfészket, Ja­pánt is. Ezzel a második világ­háború befejeződött. Meg kell állapítanunk, hogy a japán tá­madók nemcsak szövetségeseink­nek, Kínának, az amerikai Egyesült Államoknak és Nagy- Britanniának okoztak veszte­ségeket, hanem súlyos károkat okoztak a mi országunknak is. Ezért külön leszámolni valónk van Japánnal. — Japán — folytatta Sztálin generalisszimusz — ma elismer­te vereségét és aláírta a feltétel­­nélküli megadás okmányát. Ez azt jelenti, hogy Dél-Szah­alin és a Kurdi-szigetek a Szovjet­­únióhoz kerülnek. Mostantól kezdve ezek a szigetek nem lesznek többé eszközök arra, hogy velük elszigeteljék a Szov­jetuniót az Óceántól és nem lesznek többé a Távol-Kelet el­leni japán támadások kiinduló pontjai. Ehelyett arra szolgál­nak majd, hogy a Szovjetunió közvetlen kijárást kapjon az Óceánra, valamint arra, hogy or­szágunk védelmének támasz­pontjai legyenek a japán táma­dások ellen. az emberi civilizáció nem lenne képes még egy háborút túlélni és ezért szükséges, hogy az Egyesült Nemzetek szerve­zete teljesítse kötelességét. London jelenti: Churchill Olaszországba uta­zott és két hetet tölt a Como-tó partján. A News Chronicle írja, hogy az angol ipar tekintélye egyre nö­vekedik, különösen a domíniu­mokban. Burminghamot és más­ ipari centrumokat elárasztották megrendelésekkel. Rövid időn belül a békeéveket megelőző helyzetnél 50 százalékkal na­­­­gyobb ipari foglalkoztatottságra­ lehet számítani. Ára: 4 Pengi I I. év. 102. sz. A nan­tisai­rvlmöri istiig tg forsséd&é rssnsttl a ispwnaeifigjráleíx saorsSesi ülésén Az ideiglenes nemzetgyűlés szerdán délelőtt tíz órakor tartja első ülését a fővárosban. Ked­­­­den este Zsedényi Béla, a nem­­­­zetgyűlés elnöke rádióbeszédet­­ mond, ez vezeti be a történelmi­­ jelentőségű ülést. Az ülésre az­­ elnök meghívta a Szövetséges­­ Ellenőrző Bizottságot. A szerdai ülés lefolyását egyébként már végleg összeállították. Az ülés megnyitása előtt Lukács Gyula elnöki osztályfőnök bevezeti a kormányt és ennek megtörténte után a képviselők eléneklik a Himnuszt, majd Zsedényi Béla elnök megtartja megnyitóbeszé­­l­dét. Ezután a mandátumvizsgáló­­ bizottság tesz javaslatot, majd Dalnoki Miklós Béla miniszter­­elnök hosszabb beszédben szá­mol be a kormány eddigi mű­ködéséről. A miniszterelnök beszédét szü­net követi s az ülés újból való megnyitása után a pártok ve­zetői hozzászólnak a miniszter­­elnök beszédéhez. Amennyiben Károlyi Mihály szerdáig megér­kezik, úgy ő tesz az első fel­szólaló. Az ülést a csütörtöki napirend megállapítása fejezi be. A csütörtöki ülésen meg­választják a háznagyot. —­ az eddigi megállapodás szerint Ma­­lasits Géza személyében — és hat jegyzőt. Ezután Zsedényi Béla elnök tartja meg beszámo­lóját. Valószínű, hogy a Kor­­mányzótanács leállításának ter­vét elejtik és a Nemzeti Fő­tanács jogkörét egészítik ki az államfői jogok tekintetében. Eb­ből a szempontból legfontosabb a Nemzeti Főtanácsnak kül­ügyi felségjoggal való felruhá­zása. A politikai bizottság újjá­alakul és megalakítják a kül­ügyi bizottságot is. Az ideiglenes nemzetgyűlés törvényerőre emeli az eddig ki­adott kormányrendeleteket, me­lyek közül a legfontosabbakat külön-külön tárgyalja, a töb­bieket pedig együttesen emeli törvényerőre. Valószínű, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés egy hétig marad együtt. Az emberi jogok, a sajtó és a gyülekezés szabadsága mellett tört lándzsát a Független Kisgazdapárt nagygyűlése A Független Kisgazdapárt­ va­­sárna­p délelőtt a képviselőhöz­­ üléstermében rendezte nagy­gyűlését, amelyen a közelgő vá­lasztások kérdésével foglalko­zott. Gyöngyösi János külügy­miniszter elnöki megnyitójába­­ kijelentette, hogy ezeknek a vá­lasztásoknak igen nagy jelentő­ségük lesz a jövő parlament ki­alakulása szempontjából. Ezután Tildy Zoltán ismertette a párt programját, egy mondat­ban kifejezve: „Szabad nép, szabad és független hazában11. A győztes nagyhatalmak szere­pével és hatásával foglalkozva, igy folytatta: — Vannak, akik abban a hitben ringatták magukat, mintha a magyarság számára valami jó származna abból, ha a világot most rendező nagy­hatalmak között esetleg siálmras viszály támadna. Meg kell ta­nulni Magyarországon egyszer a realitások alapjára helyezkedni. Ezután a szomszéd államok­kal való barátságos együttmű­ködés kérdésével foglalkozott, örömmel állapította meg, hogy egyes szomszédainkkal milyen baráti légkörben és elvi szolida­ritásban folynak a közeledő lé­pések, ugyanakkor azonban saj­nálattal jelentette ki, hogy bár Csehszlovákiával is meglenne a baráti együttműködés minden elvi alapja, a szlovákság gyó­­­­gyíthatatlan­ sebeket­­fit a ma­gyarságon. „A fasisztákat akkor sem védjük, ha azok magya­rok — mondotta —, de a ma­gyarokat, akiket nem lehet el­ítélni a fasizmus miatt, akkor is meg kell védenünk, ha más ország reakciósai és fasisztái támadják meg őket."­ Belpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott ezután Tildy Zoltán: — Legyen már vége egyszer a vérelemzésnek. Ha valaki Magyarország mostani nehéz helyzeté­ben azt mondja, hogy „én magyar vagyok”1 és minden következményével vállalja ezt a kijelentést, azt én testvéremnek fogadom. Tildy ezután lándzsát tört a szabadság eszméje mellett. — A politikai szabadág fel­tétele és alapja a gazdasági szabadság, amelyet biztosítani kell minden réteg számára. A parasztság számára biztosítani kell, hogy szabadon dolgozhas­sák a maga földjén és a mos­tani kényszer­helyzet elmúltával szabadon rendelkezhessék a s­aja terményeivel. Szabadságot akarunk az ipari dolgozóim. Szabad embereket akarunk szellemi­­ élet minden ,­­mnitti és szabad iparosokat és két­kedőket is akarunk. Akarja hogy az egyéni kezdeményezés, a magántulajdon és minden olyan atributum, amely nélkül emberi életet nem tudunk el­­képzelni, megadassák a dolgo­zóknak. Ezután a közeli választások a várható szellemével foglalkozott és kijelentette, hogy ezeken a választásokon nem támadással fognak élni a pártok, hanem 11 leendő választások az egymás iránt való megbecsülés jegyében fognak lezajlani. Tildy beszéde után Nagy Fe­renc újjáépítési miniszter, a párt országos elnöke ismertette az ors­­zág újjáépítési problémáit a leendő választások tükrében, majd Varga Béla, a párt al­el­nöke tett érdekes és messze­­hangzó kijelentéseket.­­ A kisgazdapárt emberies, biztonságos magyar életet aka­tr minden magyar számára. Az ember minden körülmények kö­zött cél, érette van minden és nem megfordítva. Az állami be­rendezkedés csak akkor teljes­íti hivatását, ha t­z ember boldogu­lását szolgálja. Ezután a párt nevében több tisztaságot követett a nemzet életében, követelte a vallásgya­korlat teljes szabadságát, az egészség, a testi épség, a sze­mélyi biztonság leghatározot­tabb védelmét, az igazságos munkabért. — Legyen egyszer vége ebben az országban az erőszaknak, a gyűlöletnek —­ mondotta —, tanulja meg min­,­denki, hogy a népet embertelen eszközökkel nem lehet boldogig tani. Ezután a tanítás és tanúso­lás jogáért, a sajtó és a gyüle­kezés teljes szabadságáért szállt síkra. — Követeli a párt a magántu­­lajdonhoz való jogot is — foly­tatta Varga Béla — de csak ad­dig, ameddig a magántulajdon a­ magyarság szolgálatában­ áll. A­ magyar földet a magyar pa­rasztság birtokába kellett adni és jaj annak, aki a magyar pa­raszt földtulajdonához nyúl. A lelkes hangulatban lefolyt­ nagygyűlést Csarnokig Viktor szavai fejezték be, aki szerint elérkezett az ideje annak, hogy ideiglenes politikai élet­beívelt megteremtsük az ország állami, és egységes­­politikai életét. ik Bdikrodák a m­­agyar nyelvű istentiszteletet Pozsonyban Pozsonyból jelentik. A város­­ összes templomaiban kihirdet­ték, hogy a szlovák nemzeti ta­­­­nács rendelete alapján szeptem­ber 1-től sehol sem szabad ma­gyarnyelvű istentiszteletet tar­tani. Betiltották a magyarnyelvű szentbeszédet és az egyházi ének­lést is. Pozsony város magyar lakossága — valláskülönbség­ nélkül — megrendülve vette tu­domásul a szlovák nemzeti ta­nácsnak ezt az újabb magyar­­ellenes rendelkezését. (MTI) A csehszlovák parlamentnek nincs egyetlen egy magyar tagja sem Augusztus 28-án választották meg azokat a nemzetgyűlési kép­viselőket, akiket a szlovák nép a prágai parlamentbe hív. Öt képviselő a következőképen osz­lik meg: A kommunista párt és a demokrata párt 40—40, a szak­­szervezet és a földmunkásszö­vetség 4—4, a kulturális egye­sületek 2, a tudományos élet reprezentánsai pedig 4 képvise­lőt küldenek Prágába. Ez alka­lommal választották meg a szlo­vák nemzeti tanács tagjait is,­­ ezek száma 6. A képviselői név­jegyzékeket a R’i­ risceji front ál­lította egybe és azokat csupán jóváhagyás végett terjesztették­, a besztercebányai népgyűlés kö­­­­zönsége elé. Sem a kommunis­ták, sem a demokraták egyetlen magyar képviselőt sem jelöltek. A munkások­ körében nagy elke­seredést váltott ki az a körül­mény, hogy Major István kom­munista képviselőt se jelölték, aki tízévi száműzetés után most tért vissza Moszkvából. Major István Csehszlovákiában a pozsonyi kerületben magyar munkások és parasztok szava­zataival nyert mandátumot. Mert a Csallóközben védelmére kelt a cseh csendőrök által agyon­lőtt munkások hozzátartozóinak, ezért ötévi fegyházra ítélték és megfosztották a mandátumától. Akkoriban a csehek Surányi La­jos és Nagy Gyula magyar kom­munista képviselőket éppúgy megfosztották mandátumuktól, mint ..Major Istvánt. Szlovákiában a politikai rend­őrség mindenkit nemzetiségének megfelelően más és más színű igazolvánnyal látott el. A ma­gyarok r°zsaszír1, a szlovákok pedig szürkésszínű igazolványt kaptak. A Narodna Obroda augusztus 28-i száma írja, hogy a szlovák nemzeti tanács rendjeteket adott ki, h­ogy Ivánkán, Apátfalván, Ürményben, Sólyában, Újlakon, Alsakürtön és Nyitrán kobozzák el valamennyi magyar földjét. Moszkva jelenti : A Krasznaja Zvjezda főhelyen foglalkozik a Szovjetunióba ha­zatérő leszerelő katonák fogad­tatásával. Megírja a lap, hogy a hazatérő diadalmas hősöket mindenhol szívből fakadó lelke­sedéssel fogadják, a gyárak, ipartelepek és kolhászok vetél­kedve ajánlanak fel munkát a polgári életben elhelyezkedni kí­vánóknak. A leszerelő katonák zöme igyekszik régi munkahe­lyére visszatérni, hiszen vala­mennyi gyár és kolhász a had­­bavonu­ltak családjainak ugyan­azt a javadalmazást adta meg, mint a hadbavonult családfőnek. A Szovjetunió legtöbb városá­ban átképző tanfolyamok mű­ködnek, ahol a véres csaták hő­sei elsajátíthatják a néhány év alatt oly sokat fejlődött szovjet­ipar legújabb termelő módsze­reit. A Konszok­ovikoja Pravda vezércikkben jelenti, hogy szep­tember 1-én birodalomszerte megkezdődött a tanítás. Külön­leges tanév lesz ez az idei! — írja többek között a lap. — Nagy győzelem idején kezdjük meg a tanítást, ez lesz az első béketanév. Országunk a gyer­­­mekek nevelésének mindig nagy figyelmet szentelt és ezentúl még fokozottabban ügyelünk az if­júság oktatására. A közlemény szerint csupán az orosz föderá­ciókban közel 2 és félmillió 7 éves gyermek kerül idén először iskolába, akiket nem kevesebb, mint 50.000 tanár és tanító ok­tat majd. Paris Izk­nji : A párisi rádió hétfő reggeli közlése szerint­ nagy feltűnést keltett mindenfelé, hogy Spa­nyolország hercegprímása pász­­torlevélben követelte Spanyolor­szág kormányformájának és uralmi rendszerének megváltoz­tatását, a választások halankta­­lan kiírását, a száműzöttek haza­­engedését és a monarchia nép­szavazás útján történő restaurá­cióját. Párisban az a vélemény alakult ki, hogy Spanyolország katolikus egyházfejedelmének követelései nem maradhatnal, hatás nélkül. A Liberté című szocialista fo­lyóirat a csehszlovákiai magya­rok keserves sorsával foglalko­zik. Hírek * J­ugoszlá­viá­ból A jugoszláv nemzetgyűlés tör­vényhozó bizottsága törvényja­vaslatot fogadott el azoknak a katonáknak az állampolgárságá­ról, akik nem hajlandók inter­náló- vagy fogolytáborból Ju­goszláviába hazatérni. Ezek a törvény szerint az internálótábo­­rokban hazaáruló tevékenységet fejlettet ki és ha most ezek két hónapon belül nem térnek haza, megfosztják őket az állampol­gárságuktól.★ Eszéken kivégezték Pochner György eszéki cukorgyári igaz­gatót, mert az ellenséggel cim­boráit.★ A jugoszláv törvényhozó bi­zottság törvényjavaslatot foga­dott el, mely szerint az­­ egyhá­zakéi 10 hektáron felüli földe­ket elveszik. Ebben a 10 hek­tárban minden házhely, legelő, erdő stb. bennfogl­altatik. Az eredeti javaslat 5 hektárról szó­lott. Fontosabb egyházi intézmé­nyek azonban 30 hektárt meg­tarthatnak. ,­cw York jelenti. Tokiói értesülések szerint. A japán kormány azt­ a tanácsot adta a japán lányoknak, hogy ne barátkozzanak az amerikai katonákkal és még csak moso­lyukat se viszonozzák. A tokiói Imperial hotel főpincérének meg­tiltották, hogy a Gésa-házak cí­mét közölje az amerikaiakkal. A japán nők körében nagy nyug­talanságot keltettek azok az en­gedély nélkül terjesztett röp­lapok, amelyek figyelmeztetik őket arra, hogy az­­amerikai vadállatok" minden japán nővel kikezdenek. Tokióból a nők tö­megesen menekültek e hírekre és a japán kormánynak kellett közbelépnie, hogy a vad rém­hírek további terjesztésének ele­jét vegye és megnyugtassa a ja­pán nőket. Stetkir­ics, aki pénteken Ang­liába érkezett, kijelentette, hogy

Next