Magyar Nemzet, 1945. december (1. évfolyam, 175-197. szám)

1945-12-01 / 175. szám

TM arivar V amor Sitt subai 1 V H B Ei Bf/ Ifi B 8 Mff i Wy fi xira: IOO pengő 191£ december 1 X f­­f vOM X­I­I. év 17­5. sí. Tildy miniszterelnök­ nagy beszédben adott programot a nemzetgyűlésen A kül- és belpolitika minden fontos kérdésében őszinte helyzetképet tárt a Ház elé N.ug­yon szép és ünnepélyes szüls­őségek között tartotta m­eg Z­ibi­j Zoltán miniszterelnöki te. nyi­tatkozó beszédét a parla­ment­ben péntek délben. A kül­­­föl­di diplomácia és a karmnai m­issziók is érdeklődéssel várták Is­kit manyid felszólalását. Vörö­st­­­u marsall, Puskin követ és C­iatri­o követség­ tanácsos­a több a.Ilit két r­is magyar nyelvű tiszt­tel végig balga­­­k, több m­ersrangú szavid­ tiszt társa­ságában. A miniszterelnöki be­­nutakozó első részénél je­­n volt még Schoenfeld követ az amerikai, Redward tanácsos az angol politikai misszió részéről, Keir és Eagecombe tábornokok, Kovach ezredes és mások. A képviselők majdnem mind sötét ruhában jöttek el. Az újságírói karzatok, de még in­kább a közönségé zsúfoltak. Az egyik középső padmező első sorában feltűnik egy értelmes, nyugodt, finom női arc: Tildy Zoltánné, kisgazdapárti kép­viselő, hallgatja az expozét. A hosszú beszédet szinte sza­bályos időközökben szakítja meg a felharsanó elismerés. A bemutatkozó felszólalás tago­zódása: általános irányelv, kül­­ügy, belü­gy, hadügy, művelődés­­ügy és ezután az egyes gazda­sági szaktárcák munkaterveinek és feladatainak referátuma. A képviselőktől zsúfolt pad­sorok, a diplomatapáholyok és a karzat feszült érdeklődése mellett az elnök fél egykor nyi­totta meg az ülést. A tegnapi jegyzőkönyv hitelesítése után az egész Ház tapsai közepette Tildy Zoltán miniszterelnök emelkedett szólásra. Tisztelt Nemzetgyűlési A kor­mány, amely ma vezetésem alatt bemutatkozik, az egész nemzetgyűlésnek, a nemzet egyetemének kormánya. Meg­tartottuk az országos választá­sokat. Tisztán, példát adó rend­ben és ezeken a választásokon a legszélesebb körű választójog alapján a magyar nép milliói kifejezték a maguk akaratát. Ez a nemzetgyűlés tehát — tör­ténelmünkben először — való­ban az egész nemzet igazi kép­viselete, teljes jogú nemzetgyű­lés, amely hivatott és jogosult minden nagy nemzeti kérdés megoldására s amely tegnapi megalakulásával az ideiglenes­ség átmeneti korszakát is le­zárta.­­ A választások alatt a pár­tok szabadon kifejthették és ki is fejtették a maguk álláspont­ját, de volt egy közös progra­munk is, amelyet négy párt együttes kiáltványa közölt a nemzettel és még a választások alatt kialakult az az elhatáro­zásunk, hogy nagy kérdéseink megoldása érdekében minden erőt a jövőre is összefogunk . — Áttérve a kormány prog-­­­ramjára, legyen szabad mindeg­i­eiekelőtt külügyi vonatkozású­­ kérdésekről szólnom.­­• E külpolitika első felada­tának tekinti hatalmas szomszé­dunk, a Szovjetunió bizalmának megszilárdítását a Szovjetunióval való gazdasági, valamint kulturáls kapcsolataink megalapozását. A kormány­­ az egész nemzet­i kapcsolatok előfeltételének te­kinti, hogy mindez­ erejével ele­get tegyen a fegyverszüneti szer­ződésben vállalt kötelezettségei hiánytalan teljesítésének. A kor­mány annyival is inkább foly­tatni kívánja ezt a politikáját, mert az eddig is jelentős ered­ményeket hozott a fiatal ma­gyar demokrácia számára, ne­vezetesen elsősorban a Szovjet­unióval való diplomáciai kap­csolatok felvételét, amely ki­emelte ház­unkat diplomáciai el­szigeteltségéből. Ezzel kapcso­latban Szovjetunió részéről tör­ténű­ megnyilatkozások hivata­losan is megállapították, hogy Magyarország kivette a szél a német fasizmus elleni háborúból és hogy fegyverszüneti kötele­zettségeit erejéhez képest lojá­lisan teljesíti. További jelentős eredménye ennek a politikának a Szovjetúnióval létrejött áru- Wre egyezmény, amely jelentős mértékben van hivatva gazdasági nehézségeinkben segíteni, ör­vendetesen bontakoznak ki a Szovjetúnióval való kulturális kapcsolataink is: kultúrérté­kü­nk kicserélődése megindult , és­­ biztatóan fejlődik. A kor-1 m­án­y a Szót­edtóniára. "az US­A «vastaps" néha olyankor vág közbe, amikor a hallgatót szinte meglepi, így például a szomszédos kis államokkal ki­építendő kapcsolataink felsoro­lásánál Ausztria kapja a képvi­selők részéről a legmelegebb fo­gadtatást. Később tapsolnak a Vatikánnál és név nélkül ünnep­ük Rooseveltet az Atlanti Char­ta egy mondatánál, mely tőle ered. A belpolitikai kérdéseknél a rendőrség ügye talál a legna­gyobb és ismételten megnyilvá­nuló érdeklődésre. Mindent egybevetve, Trágnak nagy a politikai is személyi si­kere, a koalíciós kormányzást fenn­tartani kívánjuk.­­ Az ideiglenes nemzetgyűlés utolsó ülésén mondottam: azt szeretném a nemzet érdekében, ám a választások után ide az országháziba nem ellenfelekként, hanem barátokként térnénk visz­­sza, hogy továbbra is őszinte egyetértésben dolgozva oszthas­suk meg a munkát és felelőssé­get. Nagy megnyugvás számunkr ni, az egész nemzet számára, hogy ez így is történt. A miniszterelnök ezután hang­súlyozta, hogy súlyos helyzet­ben vették át az ország kor­mányzását. Az előttük álló fel­adatok óriásiak, de nagy biz­tonságot jelent ebben a hely­zetben az őszinte és reális koa­líció, meleg szavakkal emléke­zett meg ezután elődje, Dalnoki Miklós Béla kormányának mun­kájáról (Nagy taps.) és kérte a nemzetgyűlést, hog­y fejezze ki meleg elismerését Dalnoki Mik­lós Béla kormánya iránt s iktassa jegyzőkönyvébe e kor­mány elévülhetetlen érdemeit. ■— Ez érdemek elismerése mellett hangoztatnom kell, hogy az új kormány sok meg nem oldott feladatot vett át, sokhe­lyütt talált egyre fokozódó ne­hézségeket, és hogy vannak az államéletnek a gazdasági életnek és a közéletnek kérdései, ame­lyekkel szemben több céltuda­tosságot és határozottságot kí­ván mutatni az eddiginél. őszinte barátság és együttműkö­dés szilárd alapokra helyezését óhajtja. ■— A Szovjetúnióval való kapcsolatunk elmélyítésével párhuzamosan nagy súlyt he­lyez a magyar kormány a nagy­­nyugati demokráciákkal, az Amerikai Egyesült Államokkal és a brit birodalommal való kapcsolatok ú­jbóli kiépítésére, teljes tudatában annak a jelen­tőségnek, amellyel ezek a kap­csolatok a fiatal magyar­­de­mokráciára úgy kulturális, mint gazdasági téren bírnak. Nagy és őszinte örömmel tölti el a magyar kormányt, hogy az Egyesült Államok szintén felvették a diplomáciai kap­csolatokat Magyarországgal. A Washingtonba küldendő ma­gyar követ elindulása küszö­bön áll és a magyar kormány reméli, hogy az Egyesült Álla­mokkal való normális diplo­máciai kapcsolatok felvétele egyebek között a tengerentúli magyarsággal való összekötte­tést is újra lehetővé fogja tenni.­­ Ugyancsak jelentős fejlő­désnek és­ a magyar demokrá­cia elismerésének jelét látja a magyar kormány abban a tény­ben, hogy a brit kormány késznek mutatkozott egy hivata­los magyar kormányképviselőt Londonban fogadni, akinek nemzetközi jogi helyzete a bé­kekötésig azonos lesz az olasz kormány londoni képviselőjé­vel. A kormány annak az őszin­te reményének ad, kifejezést,­­hogy a magyar kormány képvi- selőjé­re fogadására­- kötéseit hivatalos összeköttetés Nagy- Britannia kormányával a brit­­magyar kapcsolatok terén to­vábbi örvendetes fejlődésnek válik kiinduló­pontjává. A győztes nagyhatalmakkal való kapcsolatok ápolásán kí­vül különös jelentőséget tulaj­donít a kormány a szomszéd népekkel való viszonyunk ren­dezésének és a demokratikus együttműködés és kölcsönös megértés szellemében való to­vábbfejlesztésének.­­­ örömére szolgál a kor­mánynak, hogy Romániával je­lenleg fennálló kapcsolatai fej­­lődésképeseknek tekinthetők. Tudatában van a magyar kor­mány annak, hogy­ ezt elsősor­ban a demokratikus Croza-kor­­mány Magyarország irányában tanúsított megértő magatartásá­nak köszönheti. A C­roza mi­niszterelnök részéről ismételten felvetett magyar-román vámunió és az útlevélkényszer megszün­tetésének gondolata, további kapcsolatok kiépítésének lehető­ségét jelenti, amelyet a magunk részéről is készséggel megfonto­lunk. Sajnálattal kénytelen azon­ban a magyar kormány tudo­másul venni azt is, hogy a de­mokratikus Groza-korm­ány jó­indulatú rendelkezései a gya­korlatban sokszor nem érvénye­sülnek megfelelően, a Groza­­kormánnyal is szemben álló re­akciósok magyarellenes maga­tartása miatt. A magyar-román kapcsolatokra egyébként jel­.• A demokratikus Magyar­ország jószomszédi viszonyt igyekszik teremteni a Csehszlo­vák Köztársasággal is. Be kell vallanunk, hogy ez az igyeke­zetünk eddig nem járt ered­ménnyel, mert a jószomszédi viszonyt a Szlovákiában végbe­menő és az ottani magyarságot súlyosan érintő események miatt kellőképpen kialakítani nem tudtuk. Köztudomású, hogy Csehszlovákiában magyar állampolgárokat vagyonuktól megfosztanak, nagy tömegek­ben kiutasítanak, vagy inter­náló táborokban tartanak fog­va, azért mert magyarok.­­ A csehszlovákiai magyar­ságot megfosztották politikai jogaitól, kulturális életlehető­ségeitől, sőt különböző vagyon­­kobzó és jogfosztó intézkedé­sek után m­a már az anyagi életfenntartás lehetősége is két­séges számukra. Mindezeken az intézkedéseken felül legutóbbi időben megkezdődött a magyar­lakta vidékek férfilakosságának tömeges elszállítása.­­ A magyar kormány ezekre a jelenségekre felhívta a szö­vetséges nagyhatalmak figyelmét és kérte közbelépésüket. Meg­állapíthatjuk, hogy Csehszlová­kiának a magyar kisebbséggel szemben tanúsított bánásmódja a világ közvéleményében elíté­lést váltott ki. A magyar nép és a magyar kormány türelemmel és önmegtartóztatással várta, hogy­ a demokratikus csehszlo­vák­ kormány józan­ belá,ami az lemző, hogy Románia volt szom-­­szédaink között az első ország, amellyel árucsere-szerződést kö­töttünk. Amellett kulturáns téren is örvendetes közeledés jelei ta­pasztalhatók, ami nemcsak kul­turális egyesületek kölcsönös létesítésében nyilvánul meg, ha­nem egyebek között a segesvári Petőfi-ünnepségben is méltány­landó megnyilatkozást nyert. A háborús bűnösök kölcsönös ül­dözése és kiadatása tekintetében megegyezés jött létre köztünk és Románia között. — Jugoszláviával barátságos jószomszédi viszonyban va­gyunk. Ezt Tito marsall, a ju­goszláv népfelszabadító harc júliusi­­ évfordulóján tartott be­szédében maga is leszögezte. Különös értékkel bír számunk­ra az a körülmény, hogy Ju­goszláviában a kezdeti nehézsé­gek után a magyar nemzetiség immár szabadon élheti népi éle­tét a többi jugoszláv állampol­gárral egyenjogúsággal. A ma­gyar hadifoglyok hazabocsá­­tása, különböző magyar kül­­döttségeknek Belgrádban tör­tént baráti fogadtássa tanúsít­ják Jugoszlávia szomszédi jóin­dulatát és rokonszenvét a közel­múlt szomorú eseményeinek el­lenére is. A jóindulatú és ba­rátságos jugoszláv megnyilatko­zásokat a magyar kormány őszintén értékeli, szívből viszo­nozza és azokat a komoly ba­ráti jóviszony kialakulása zá­logának tekinti.­­ A demokratikus Ausztriá­val ellentéteink nincsenek, sok körülmény, elsősorban gazda­sági egymásrautaltságunk és régi kulturális kapcsolataink egyaránt kívánatossá teszik Ausztriával való kapcsolataink mielőbbi felvételét és jó­szomszédi viszonyunk kiépí­tését, amelyre a magyar kor­mány őszintén törekszik. Azok a meleghangú megnyilatkozá­sok, amelyek osztrák részről irányunkban elhangzottak, re­ményt nyújtanak arra, hogy a magyar kormány elyirányú tö­rekvései minél előbb megvaló­sulhatnak. Ausztriával kapcso­latban jelentős probléma a még ott lévő hadifoglyoknak, az el­hurcolt magyar személyek hazatérésének és az elhurcolt nagyértékű­ magyar javak visz­­szaszállításának lebonyolítása, elvakult szenvedélyek fölé kere­kedik és véget vet ennek a — véleményünk szerint saját de­mokratikus meggyőződésével is élesen szembenálló — vissza­éléseknek. (Nagy taps.) — Éppen ezért nem nyúlt a magyar kormány nemzetközi jog által megengedett olyan el­­lenrend szabály­okhoz, melyeknek végrehajtását demokratikus meg­győződésével és az emberi sza­badságjogok tiszteletben tartásá­­val ellenkezőnek tartja.­­ A magyar kormány a maga részéről kész mindent megtenni, hogy a csehszlovák kormánnyal a lisztes megegyezés útján ren­dezni tudja a csehszlovákiai magyarság helyzetét.­­ A külügyminiszter úr a közeli napokban Prágába látogat és mi reméljük, hogy e látoga­­tás eredményeként az orszá­gaink közötti súrlódási felület el­tüntetését könyvelhetjük majd el. Mindenesetre kívánatosnak lát­ná a magyar kormány már csak e tárgyalások sikerének előmoz­dítása érdekében is, ha a cseh­szlovák kormány a tárgyalások megindulásáig nem teremtene további befejezett helyzeteket,­­sőt az eddigi jogfosztó rendel­lek és intézkedések végrehajtá­sát is felfüggesztené. Bár Franciaországgal Ma­gyarország a magyar demokrá­cia nagy örömére nem­ került ha­­diállapotba, kapcsolataink a ha­diesemények következtében mégis megszakadtak. A magyar kor­mány őszintén kívánja és res­zéli a Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok gyors helyreállítását és ezzel a kultu­rális és gazdasági érintkezés mi­előbbi megindulását. (Nagy taps.) Ugyanennek a reményé­nek ad kifejezést a magyar kormány Olaszországot és Lengyelországot illetően is.­­ Törekszik a magyar kor­mány a Bulgáriával fennállott barátságos kapcsolatoknak új­­rafelvételére, valamint a semle­ges országokkal, elsősorban Svájccal és Törökországgal való kapcsolatainak újrafelvételére is. Őszinte örömére szolgál a magyar kormánynak, hogy a semleges országok közül Svéd­ország máris kifejezte készségét a hazánkkal való diplomáciai viszony újrafelvételére és Bu­dapestre küldendő ügyvivőjé­nek személyét már meg is ne­vezte. Kívánatosnak tartja a ma­gyar kormány a Szentszékkel való kapcsolataink helyreállítá­sát is. (Nagy taps.) E célok mellett a kormány külpolitikájának egyik legfőbb feladata és külpolitikai , tevé­kenységének legfontosabb része az eljövendő békekötésre való felkészülés. Nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar nem­zet is várja, hogy a békekötés minél előbb valósággá váljék, mert a demokratikus Magyar­­ország őszinte vágya, hogy be­ka­pcsolódhassék az egyesült nemzetek új nagy­ világorgani­zációjába, mely hivatva van a nemzeteket boldogabb, jobb jövő felé vezetni. A békekötés­nél: a magyar kormánynak az az óhaja, hogy a megkötendő bé­keszerződések a magyar kérdést a világbéke ügyének és vala­mennyi középeurópai nép érde­keinek figyelembevételével ren­dezzék. A kormány magyar nemzeti szempontból is azt a­ békét tekinti a legjobbnak, amely a háborúban megsanyar­­gatott népeknek megnyugvást hoz, minél tágabb körben elé­gedettséget teremt és az összes külállam­okkal, különösen pe­­dig szomszédainkkal a békés együttműködés biztos alapjait teremti meg. Ebből az alapvető tételből kiindulva a magyar kormány kész a dunai térségben élő nemzetekkel a legszorosabb és a békeműben intézményesen is biztosított gazdasági együtt­működésre. A demokrata Magyarország egyszer s mindenkorra szakított mindenféle imperialista­­politi­kával, nem igényel magának a Kárpát-medencében előjogokat. Egyenlő munkatársa akar lenni valamennyi dunai népnek a boldogabb és biztonságosabb jövő felépítésénél, abban a re­ményben, hogy szomszédaink is hasonló politikát folytatnak. Magyarország őszintén hisz ab­ban, hogy a békemű ered­ményeképpen Közép-Európában az egymásra utalt s megbékélt nemzetek baráti együttműkö­dése olyan állapot kialakulását teszi lehetővé, amelyben az At­lantic Charta szavaival élve minden nemzet határain belül biztonságban élhet és minden ember, minden országban saját életét élheti félelem és szükség nélkül (Nagy taps.) Valamennyien tudatában va­gyunk annak, hogy helyzetünket a többi nemzetek között döntő módon befolyásolják belső álla­potaink. Tudjuk, hogy nemcsak szavakkal, de tények világosan szóló dokumentációjával kell képet adnunk a m­agyar demok­rácia belső erejéről, tiszta szán­dékairól és építő akarata:’')­. Tildy Zoltán kormányprogramot ad Viszonyunk a három nagyhatalommal A csehszlovákiai magyarság helyzete Harc a reakció ellen . Országunkban minden ösz­­szeomlott. Gazdasági életünk, de egész államapparátusunk szertehullott romjai között kel­lett új életet kezdenünk. A meginduló élet számára a szükséges lehetőségeket, a kez­deti rendezettséget társadalmi és politikai szervek biztosítot­ták. Ezek munkájára őszinte elismeréssel tekintünk vissza,, de úgy érezzük, hogy most már minden erővel biztosíta­nunk kell e teljes rendezett­ség állapotát. Erős központi kormányzat mellett jól és fe­gyelmezetten működő állam, közületi és rendészeti apparátus biztosíthatja egyedül az újjá­építő munka sikerét. (Nagy taps.) — A belügyi­ kormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy intézményesen és kemény kézzel vigye a harcot a reakció ellen (Nagy taps) és tegyen teljességgel lehetetlenné min­den reakciós kísérletet. Ebben a harcban is az egész kormány egységesen támogatja a belügy­minisztériumot. Meg fogjuk akadályozni, hogy az a reakció, amely az ország szörnyű rom­lásáért felelős, s amely népünk mai mondhatatlan szenvedésé­nek okozója, mégegyszer han­got kaphasson a nemzet életé­ben (Nagy taps) vagy akadá­lyozza országmentő és építő munkánkat. Rendet és vagyonbiztonságot! — A belügyi kormányzat első­rendű feladatai közé tartozik az, hogy a közélet egész vona­lán érvényt szerezzen demokra­tikus törvényeinknek (nagy taps) és feltétlenül biztosítsa a kor­mányrendeletek és intézkedések pontos, gyors és igazságos vég­rehajtását. A közigazgatás egy­szerűsítésével egyidejűleg meg kell teremteni és erősíteni a fe­gyelmet, ami előfeltétele az erős központi államhatalomnak. A reakció továbbra is meg fogja kísérelni, hogy úgy politikai, mint gazdasági téren bizonyta­lanságot, zűrzavart és bizalmat­lanságot keltsen. A belügyi kor­mányzatnak éppen ezért legsors­­döntőbb feladata megszilárdí­tani a belső rendet és példás közállapotodat teremteni, olyan közbiztonságot, amely az ország minden polgára számára bizto­sítja a nyugodt, békés termelő munka lehetőségét s az élet- és vagyonbiztonságot. (Úgy van!—­­Taps.) — A belügyi kormányzat az igazságügy-miniszterrel együtt kí­méletlen eréllyel fogja letörni a feketézők, a lelkiismeretlen ár­drágítók és spekulánsok mester­kedéseit. (Nagy taps.) Közéleti tisztaság, korrupciótól mentes államgépezet . — A közigazgatási apparátus­ban fokozni kell a kötelesség­­érzetet és szigorú munkafegyel­met kell teremteni. Ugyanilyen fontos követelmény a közéleti tisztaság. A korrupciót gyöke­resen ki kell irtani az állam­gépezetből, (Nagy taps.) min­denekelőtt a rendőrségből (Nagy taps.) és mindazokból a szer­vekből, amelyeknek elsősorban hivatásuk őrködni az államgé­­pezet morális és politikai tisz­tasága felett. A belügyminiszté­rium feladata, hogy a mélyesen véget vessen a rendőrség mun­kájában itt-ott még megnyilvá­nuló túlkapásoknak. A demok­ratikus átalakulás kezdeti ért­hető nehézségei után olyan mintaszerű rendőrséget kell te­remteni, amely szervezettségé­vel és erélyével, pontosságával és vasfegyelmével a törvények szigorú és igazságos végrehajtá­sával komoly tekintélyt szerez magának és kiérdemli a nép szeretetét és rokonszenvét. (Úgy van! Éljünl Helyet! Vagy (Folytatása ír 3. oldalon) I

Next