Magyar Nemzet, 1946. január (2. évfolyam, 1-24. szám)
1946-01-01 / 1. szám
ji J ’ f t ‘ ^y ) x f ' t n.m M fl* IC" ■m T AG . Magyar Nemzete A megjár Íjesitemlő írta: bállá Antal Fivlharzott a fejünk felett isit egy nehéz, kegyetlen eszndő. A percek, az órák a cn.edések, a megpróbáltatásk idején csigalassúsággal múlik; a hóntyák, az esztendők, a zsolárkó szavaival gyorsan tsivatünnek, mintha pditi-uki. Élményeink tartásától, mineműségétől függ, így gyorsabban vagy lassabn tűnnek e a percek milliárdi, melyekből összeszövődnek ídi életünk szálai. Mit hoz az Új Esztendő? ;en a kérdésen békés, nyugodtakben is töprengtünk, hogyne prengenénk ma! Ámde ki tud megfelelni erre a kérdésre? Abölcsebb ember sem tudni ígmondani azt sem, mit hoz holnapi nap. A bekövetkezeneseményeknek biztos mégisa és pontos megállapításának, miképpen alakulnak több a világ dolgai, melyek untalan és láthatatlan komnnensből tevődnek össze és iszor rejtett okoknak az erei, — felülmúlja az emberi érám erejét. Az elmúlt évbenezért második világháború almasabb, szörnyűbb vulkánörés volt az elsőnél fa megkódtatásai még sokáig lantak. A párisi békék után Amei egy-ketűre talpraállt, de Jópában csak négy-öt eszteneltelte után tudták helyretani nagy üggyel-bajjal a tle’.és rendjét. Minden hadat ország átesett az infláció pásán, a pénzt mindenütt y erőfeszítésekkel tudták ^szilárdítani. A vulkánkitörés hatágáról sem szabad [feledkeznünk, s ki tudja, robl volv'• míg élő n ' k-y^tZ- lUICk al'fól * ... vs'géből, melyet a modern itau tudatalattinak nevez. zért józaj ember nem jósol, ágyon óvatosan és a legyon* a következtet a jövőre, k, kiket a közbizalom a ma* • . élet felelős helyére akinem láthatunk mást, mint Inyájunkra váró megfesztmunkát és megoldandó nefeladatokat. Sorsunknak vagyunk független urai. A népek a légesőkként szuverersül kerültek ki az új világról, mint azt megjósoltuk annakidején A világpolinagy kérdéseiben a vezető írnak döntenek s Szovjetszovszij, Nagy-Britannia ésgyesült Államok vágják szét azdköszi politika gordusióit. Az új világrend alatt megrögzítették a Potobajó fedélzetén megfogalltt Chá '100011 s kibővítve is nyivánosságra a sanMiskói értekezleten. Az új háborúnak ebből a két nagy ■ténelm jelentőségű aktájáét olvashatjuk ki, hogy a népeknek serrmiféle rossziem keil félniök. Mikor e nagyhatalmak bönszerepét elismerjük, ezzel ntsem akarjuk azt állítani, most már ne is hallassuk irkát is tétlenül megadjuk mnkat sorunknak. Egyike ez annak a kárhozatos izmusnak, amely ma sajátunki becsülésében nyilván Az a szomorú tény, hogy gyenge, a pizetvezetésre Illan főleg belevitt benőt a pisztulásba, nem okolytonos mea culpázásra, arra, hogy folyton pacsilázzuk önmagunkat, hogy izzuk a magyar múltat, neki nagyszerű, felemelő erei is vannak. Veszedelvolna a népből, főleg a ifjúságtól kiölni a hivatáslol. Mint magyarnak lenni itteleit, mint hinni a manép védeltetésében és Lilában, Ujesa eudó súlyos felailaszül es , nagy történelmi atolt vosni elénk, megírni Magyarország végseállamfilrmáját. Sokat lehet- e nyilkedni erről a kérdésről. Ön melyik fontosabb a Bérletében: az államforma, társadalmi forma? Ha kissi somolkozunk a kéről, rájöilik hogy a társad forma a népek életében jóval fontosabb az államformánál. A társadalmi formától — mely alatt az élet és a termelés formáit, értjük — függ egész létünk, ettől függ, hogyan élünk meg, hogyan keressük meg kenyerünket, van-e jogunk, vagy nincs. Az sem szorul bizonyításra, hogy a demokrácia nem függ okvetlenül az államformától, csak az abszolutisztikus állambernldezéssel nem fér meg. Angolország királyság, mégis demokratikus ország; a délamerikai latin országok köztársaságok s valamennyit egy többé-kevéssbé teljhatalmú elnök kormányozza. Ezek a meggondolások természetesen csak elméleti értékűek. Rendeznünk kell az állanyforma kérdését. A királytalan királyságot elsodorta az idő. Sok gúnynak, meg nem értésnek voltunk kitéve az elmúlt negyedszázad folyamán a torz közjogi alkotás, a királyiakul királysság miatt. Ha idegenek megkérdezték, miért királyság Magyarország és miért királyi itt minden, holott nincs király, nem tudtuk a kielégítő választ megadni. A furcsa hidalgödelmeket gyártó álkirályság megszűnt, meg kel teremteni az ország új államformáját. Milyen legyen ez az államforma? Az idő már megadta rá a választ. Ez a válasz ugyanaz, melyet az öreg Thiers 1871-ben amikor a parlamentben a királycíg kérdését felvetették, Hé, publique existe, — a köztársaság már megvan. Nálunk is megvan, csak a törvénybe iktatása hiányzik és beillesztése a revideált magyar közjogba. Ezt várja tőlünk a külföldi s eztünk belpolitikai szempontjai is. A kérdést a nemzetgyűlés szuverén akarata dönti el. Ez a testület, amely szinte páratlanul tiszta választásnak és a népakarat meghamisítatlan megnyilvánulásának köszöni létét, egyedül illetékes az államforma kérdésének eldöntésére. Ezt a jogot nem vitathatja el semmiféle közjogászi rabulisztika, vagy dialektika. Amint szuverén testület volt 11. Rákóczi Ferenc, Széchenyi országgyűlése, vagy Kossuth Lajos 46-i polgári Parlamentje, ugyanolyan szuverén testület Magyarország mai népparlamentje. Feladata nagy is felelősségteljes, de nem térhet ki és nem tér ki előle. Már olvastunk külföldi lapban gúnyos megjegyzést: mi az, Magyarország köztársaság, elnök nélkül? Idegenek ne lövöldözzék belénk a gúny nyilait, mint a hidalgókirályság idején. Az ijesztendő súlyos, történelmi feladatainak elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges, a nemzetté emelt magyar népnek, a pártoknak és a kormánynak legszilárdabb egységeinket verni ma, a nemzet és a politikai pártok közé, s aláaknázni a kormányt olyan bűn, melynek elkövetéséért igen könnyen nemzedékek lakóinak. A belső békét és egységet megőrizni Magyarországon, sajnos, nem könnyű füalat.irákosi Jenő egyszer gy ulóiét országinak nevezte Magyarországot. Nem nagyon túlzott. Szülni a kormányt, ne tőle várni unyilent, azt követelni tőle, hogy annanyájunk helyett gondolkodó és cselekvő akarat legyen, magyar betegség, melyet meg a párturalmi rendszer fejlesztett ki a II-es érában. Kritizálni szabad, sőt a demokráciában kötelesség is. De a kritizálásnak legyen alapja. Nemrégiben, néhány nappal a devalvációs rendelet uen egy társaságba kerültünk, ahol a rendelet miatt szidták a kormányt s egy jól öltözött úr a keresztvizet sem hagyta meg a kormányelnökön és munkatársain. Kifejtettük neki a helyzetet s ezt kérdeztük: uraai, mit tett volna ön ebben a helyzetben? A jólöltözött úr adós maradt a válasszal. Magyarok, szeressük egy kissé egymást! És főleg legyünk már egyszer jó magyarok. Jó mai gyárnak lenni nehéz — mondotta a legnagyobb magyar —, de nem lehetetlenség. Szegedről jelentik: Szeged város törvényhatósági bizottsága vasárnap ünnepélyes keretek között iktatta tisztségébe a város törvényhatósági bizottsága Györgyöt A főispáni installáción megjelent Tildy Zoltán miniszterelnök, Hamvas Endre csanádi püspök, Balogh István, Bojta Béla és Vas Zoltán miniszterelnökségi államtitkárok is. A Himnusz eléneklése után Dénes Leó polgármester üdvözölte a vendégeket, majd az eskü letétele után az új főispán székfoglaló beszédet mondott, amelyben hangoztatta a demokratikus pártok együttműködésének szükségességét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Tildy Zoltán miniszterelnök szólalt fel. — Mostani problémánk — mondotta a miniszterelnök —megélni addig, amíg reánk köszönt a valóságos szabadulás órája, gazdasági nyomorúságunkból és még maradék politikai bajainkból. — Az ország helyzete mondhatatlanul súlyos. Hat hete állok a kormány élén és azóta bele kellett hogy tekintsek az ország minden kérdésébe. Nincs kivétel! _ Nemikivüil nehéz hat-nap van voltunk, izen a ... hónapon keresztül kell verekelnülik magunkat. De ez alatt a hat hónap alatt mindenkinek meg kell tanulnia azt, hogy az áldozatvállalás alól nincs kivitel és nemcsak a kormányzat, erejével és rendelkezésével, de társadalmi kényszerrel is meg kell valósítani ebben a hazában hat hónap alatt az egyenlőség elvét a közellátásban és minden egyéb területen. Nekünk továbbmenti kemény intézkedéseket kell hoznunk a közeli jövőben, hogy minden körülmények között biztosítsuk, az átmenetet ezen a hat hónapon. Világosan és őszintén megmondom, hogy ezeknek az intézkedéseknek a során semmi néven nevelendő egyéni érdeket nem veszünk tekintetbe, akkor sem, hogyha ez az egyéni érdek bárki részéről jelentkezik. . Nincs kímélet! — A fölemelkedés útját világosan látjuk, sőt már meg tudjuk mondani a fö emelkedés állomásainak időpontját is. Majdnem úgy áll itt most ez a megtépett, szenvedő magyarság, mint Éger vára az ostrom vége felé, amikor a vár védői azzal biztatták egymást, hogy csak még egy óráig ne hagyd magad, magyar! Az új aratásig és az ij kenyérig tartsunk ki. A problémák azután majd sorjában megoldódnak és megindulunk a több és biztosabb kenyeret adó élet útján. Akik nemcsak a kormányzat szándékával, de azzal a nemzeti paranccsal próbálnak szembeszállni, amely bennünket arra kényszerít, hogy minden körülmények között megteremtsük a megmaradás és kitartás feltételeit, azokkal szemben az én kormányom nem ismer kíméletet. (Hosszantartó lelkes helyeslés.) Mi a megértés emberi szavával fordulunk mindenki felé. — Akármilyen sötét és nehéz ma a helyzetünk, rá kell mutatnom arra, hogy a fiatal magyar demokrácia már eddig is igen komoly, szép és nagy eredményeket ért el. Ennek a demokráciának köszönhető, hogy megtartottuk a választásokat Nemcsak’Európában, hanem az egész világon senki sem választott nagyobb békességben is tisztább eszközeikkel, mint a magyarság. A kormányon lelül osztozva a történelmi felelősségben, valamennyi párt együttműködik és a koali- tció erejét mi sem mutatja job- ban, mint az, hogy már a választások előtt döntöttünk a kö-zös munka folytatása mllett . A magyar népnek ez a józan politikai boleselye eredményezte azt, hogy a legyőzött országok közül elsőnek a mi hazánk jutott nemzetközi elismer- tetéshez. Budapesten itt van ítt Szovjetunió és az Egyesült Államok jövője. Itt van a Brit Birodalom politikai képviselője is. Svédország politikai missziója a napokban érkezett a fővárosba, Svájc, Belgium és Törökország a legközelebbi jövőben, küldi el képviselőjét és a Szentszék is kinyivánította akaratát, hogy diplomáciai összeköttetésbe lépjen velünk. Még békét szil kötöttünk, és a fiatal magyar demokrácia mégis mindenütt nagy nemzetközi elismerést könyvelhet el a maga számára. Minden reményünk megvan arra, hogy május 1-ig elkészül a magyar békeszerződés. A moszkvai döntés a mi számunkra is óriási jelentőségű politikai eredmény és a békekötés nyomán lezárhatjuk majd a fegyverszünet korszakát is és Magyarország a béke állapotában folytathatja az ország újjáépítését. ■ . « % ^ .. •*...• „ K ... .rr , . t átlnt járuit — De nemcsak politikáig vagyunk emelkedőben. Bármennyire szegények maradtunk, bármennyire elpusztította az országot a háború vihara és a német fosztogatás, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy országunk gazdaságilag is a felemelkedés útját járja. A miniszterelnök beszélt ezután a földművestársadalom és az ipari munkásság helyzetéről, majd kijelentette, új világot, a demokrácia világát akarják e főidőn megteremteni. Ezután hangsúlyozta a koalíció jelentőségét és kijelentette: mély a nelitél minden olyan jelenséget, akárhol jelentkezik is, amely a pártok és a kormány egységét igyekszik megbontani. — Magyarországon — folytatta a miniszterelnök — kétféle reakció van: az egyik az, amikor a szót egyszerűen lefordítjuk és elvesszük minden politikai jellegét. Ez az egysszerű és becsületes emberek elégedetlensége a helyzet miatt. Ezeket a jószándékú, tisztességes magyar embereket arra szeretném figyelmeztetni, ne legyenek türelmetlenek, a vetést sem lehet kézzel felhúzni tavaszon, amit a jövendő gyenge növény ■ meg- , szakad. Gondoljanak arra, hogy egy ilyen történelmi kataklizma után, amelyen még nem is mentünk keresztül, senki sem járhatja joggal, hogy egyszerre álljon helyre a régi békeállanom. A nemzet múltbeli vezetői sötét bűnöket követtek el, erről ne feledkezzünk meg, de a nemzet is vétkes abban, amitertért. Tartson mindenki önvizsgálatot és állapítsa meg, szembeszállott-e eléggé azokkal a sötét hatalmakkal, amelyek idáig juttatták az országot. Az, aki nagyon türelmetlen, kérdezze meg önmagát, várjon mit tett azért, hogy ne süllyedjen idáig ez az ország. Ezt az önvizsgálatot a nemzetnek is el kell végeznie, s merem állítani, ekkor megszűnik a türelmetlenség. Van azonban a reakciónak egy másik fajtája is, amely különösen ezekben a nehéz napokbanki akarja használni a jóhiszemű és becsületes emberek türelmetlenségét és úgy állítja be a helyzetet, hogy mindenbajnak a demokrácia az oka itt felbujtók a munkáláiért és hibáiért . A demokráciát teszik felelőssé. Ezek a reakciók, sok a dolgozókat szeretnék elfordítani a fiatal magyar demokráciától és olyan utakra csalogatni, amelyek újból szakadékhoz vezetnek. Demokráciánk elég erős .• Figyelmeztetem a magyar közvéleményt, ne hallgasson a bujtogató reakcióra. 1 Ha az állásahatalom tetten éri a bujtogatókat, • a kormányzatnak lesz elegendő ereje ahhoz, hogy lehetetlenné tegyen ebben az országban minden bujtogatást, mert a bujtogatók éppen ezekben a legnehezebb hónapokban akadályoznak bennünket abban, hogy elvégezzük ezt a nemzetmentő feladatunkat, hiz a demokrácia ma is elég erős, hogy megvédelmezze önmagát. (Élénk helyeslés és taps.) — Gazdasági intézkedéseink mellett gondoskodunk arról, hogy megszilárdítsuk a demokrácia intézményeit és az állam, valamint a közületek apparátusaiból kigyomláljunk minden olyan tényezőt, amely nem a nép szabad világáért és a magyar demokráciáért dolgozik, hanem újból azon mesterkedik, hogy visszacsalja azt a világot, melyben megint úr lehet a szolgák felett. Ez a világ Magyarországon soha sem jön át többé szánjukra, ír/'nk tízlvw.lfol . A jövendő úthoz és az alkalmazandó eszközökhöz az is tartozik, hogy valóban megszilárdítsuk a közrendet is az unka jegy előtt az országban. Már a kormányprogram. ismertetése során elmondottam, hogy a központi államhatalmat minden erőnkkel megszilárdítjuk. Foglalkoznom kell a munkafegyelem kérdésével is. Amenynyire nagy örömmel tölt el bennünket a mezőgazdasági és ipari munkásság példás munkafegyelme, annyira nem nézhetjük tétlenül azt, hogy vannak olyanok is az országban, akik munka nélkül akartak jobban élni, mint azok, akik dolgoznak. A munkáskataszter rövidesen elkészül. Valamilyen munkahelyet mindenkinek választania kell. Azokat, akik nem érnek rá dolgozni, mert pénzt keresnek, meg fogjuk tanítani a munka becsületére. Munkajegy élem nélkül az ország nem kocsogathat, mert legyünk tisztában azzal, hogy nem kevesebb munka vár ránk," hanony mirden’ l.nek többet kell dolgoznia mint eddig. — Amióta miniszterelnök vagyok — fejezte be beszédét Tildy Zoltán miniszterelnök —, sokszor éreztem fáradtságot, de sohasem voltam elfáradva. A ránkzúduló embertelen feladatok sokasága sokszor próbált megtörni, ez azonban sohasem sikerült. Én a nehézségeket nagypopaknak látom, munt a uglupo ember enben az országban szám magyit én vagyok az, aki a legfonban bízom ennek a nemzetnek a jövőjében. Minden tehetőséget állva látok, és minden remény megvan arra, hogy hamarosan megszabaduljaim, nenéz hajainktól s megimuljunk az úton felfelé. Arra kérem Czoncsi népét, érve, nyesitse tét a terkmc-et m.n- Oon itt, hintesse az egyelítés, a necsirelis összetartás és összefogás gunnolaiát, a b.iit és a remény reget, a biztos magyar jövenyöt. Szennek a gouaulatoknak. & jegyében kérem a föids.au úr n.uryasságára úgyis iniint minisztereinek, ugy.s mint Szeged város pohara a tegteljes cól sikert. A miniszterelnök beszédét igen sokszor szakította félbe a lelkes taps, az éljenzés és a helyeslés. A közgyűlés résztvevői a miniszterelnököt beszéde elmondása után szűnni rem akaró lelkes ünneplésben részesítették., , A miniszterelnök beszéde után a pártok képviselői köszöntötték az új főispánt. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt installáció a Szózat hangjaival is végek A míniszterelnak kecskeméti ínen.tesztjícsó! Tildy Zoltán miniszterelnöi és Vas Zoltán miniszterelnöiv .i államtitkár. hétfőn demiut Szegedről Budapestre utaztakba, látogatást tettek a kecskeméti városházán. A miniszterelnök a városházán fogadta a főtisztviselők jelentkezésit, akik a polgármesterrel az élükön tájékozattak a város időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen a kecskeméti orosz parancsnokság vezetője is részt vett. Tildy Zoltán miniszterelnök behatóan érdeklődött a város politikai és gazdasági kérdései iránt és megnyugtató válaszokat adott a feltett kérdésekre. Az antrol rádió Tildy Zoltán miniszterelnök vsárnapi szeszédéról A lordoni rádió ismerteim Jildy Zoltán miniszerelnöknek vasárnap este a lakossághoz intézett beszédét. A beszédből kiemelte a miniszterelnök figyelmeztetését, hogy az elköve !.?-ő bal Nm is igen nehéz lesz. Hangsúlyozta, hogy a kordekeket nem vesz figyelembe a . . . . . ,i . ! v. S hogy azt a keveset, amire azorgosabban o.ják ki Tilfly Zoltán miniszterelnök: Minden reményünk megvan arra, hogy május 1-ig elkészül a magyar békeszerződés . A BiinisiicrthRáts frSísa4.:3ist.sy.iíst adni az 1346. évi kőlcserdes összeállátására Az elmúlt év utolsó minisztertanácsa felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy indítsa meg a munkálatokat az iVn. évi állami kötségvetés összeállítására. Az 1945. esztendőre tudvalévően nem késült költségvet,s és a nemzetgyűlés által adott keretszerű felhatalmazás alapján vitte a kormány az államháztartást- Gordon Ferenc pénzügyminiszter most elérkezettnek látta az időt, hogy lépést tegyen az államháztartás terasztási és rendszeres vitele flé, amire főként az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából feltétlenül szükség van. Ezért kért a pénzügyminiszter felhatalmazást a kormánytól az 1943. évi kölségvetés összeállítására. A minisztertaanács elhatárolá** alaprés* a pénzügyminiszter a januárban összeült nemzetüléstől az 1‘116. év első lat hónapjai a félti. ta.'muzá.d feg kérni az állati háztartás vitelére és ez alatt *, félesztenilő alatt összeállítja és a nemzet út.. Is .'■ twjcs.li az állami költségvetést. A pinzürömk.ter.ter tájékoztatta a kormányt arról is, hogy milyen alapelveket óhajt érve, nyeríteni a költégvetés átszállításánál. A mai rendkívüli gazdasági helyzetben az államháztartási egyensúly megküzdítésének igen nagy jelentősége van. A kormánynak tehát minden törekvése odairányul, hogy a kiadások észszerű csökkenté, sével a legszűkebb keretek közé «zr■ f|r.\ r~ r fminisztrációt és a bevételek fokozására minden józan lehetőséget fellia*:;ftátjoa,.