Magyar Nemzet, 1946. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1946-01-01 / 1. szám

ji J ’ f t ‘ ^y ) x f ' t n.m M fl* IC" ■m T A­G . Magyar Nemzete A megjár Íjesitemlő írta: bállá Antal Fivlharzott a fejünk felett is­­i­t egy nehéz, kegyetlen esz­­ndő. A percek, az órák a cn.edések, a megpróbáltatá­­sk idején cs­igalassúsággal múl­ik; a hónt­yák, az esztendők,­­ a zsolárk­ó szavaival g­­yorsan tsivatünnek, mintha pditi-uki. Élményeink tartás­­ától, mineműségétől függ, így gyorsabban vagy lassab­­n tűnnek e a percek milliárd­­i, melyekb­ől összeszövődnek ídi életünk szálai. Mit hoz az Új Esztendő? ;en a kérdésen békés, nyugodt­akben is töprengtünk, hogyne prengenénk ma! Ámde ki tud megfelelni erre a kérdésre? A­­bölcsebb ember sem tudni ígmondani azt sem, mit hoz holnapi na­p. A bekövetkezen­­esemény­eknek biztos még­­isa és pontos megállapításá­nak, miképpen alakulnak tö­bb a világ dolgai, melyek untalan és láthatatlan komn­­nensből tevődnek össze és iszor rejtett okoknak az ere­­i, — felülmúlja az emberi ér­ám erejét.­ Az elmúlt évben­­ez­ért második világháború almasabb, szörnyűbb vulkán­­örés volt az elsőnél fa meg­­kódtatásai még sokáig lanta­­k. A párisi békék után Ame­­i egy-ketű­re talpraállt, de Jópában csak négy-öt eszten­­eltelte u­tán tudták helyre­­tani nagy üggyel-bajjal a tle’.és ren­djét. Minden had­­at ország átesett az infláció pásán, a­­ pénzt mindenütt y erőfeszítésekkel tudták ^szilárdítani. A vulkánkitörés­­ hatágáról sem szabad [feledkeznünk, s ki tudja, robl volv'• míg élő n ' k-y^tZ- lUICk al'fól * ... vs'géből, melyet a modern itau tudatalattinak nevez. zért józaj ember nem jósol, ágyon óvatosan és a legyon* a következtet a jövőre, k, kiket a közbizalom a ma* • . élet felelős helyére ak­i­­nem láthatunk mást, mint Inyájunkra váró megfeszt­­munkát és megoldandó ne­­feladatokat. Sorsunknak vagyun­k független urai. A népek a légesőkként szuvere­­rsül kerültek ki az új világ­ról, mint azt megjósoltuk annak­­idején A világpoli­­nagy kérdéseiben a vezető írnak döntenek s Szovjet­­szovszij, Nagy-Britannia és­gyesült Államok vágják szét azd­köszi politika gord­usi­óit. A­z új világrend alat­­t megrögzítették a Poto­­bajó fedélzetén megfogal­­ltt Chá '100011 s kibővítve is nyi­vánosságra a san­­Miskói é­rtekezleten. Az új háború­nak ebből a két nagy ■ténelm jelentőségű aktájá­ét olva­shatjuk ki, hogy a népeknek serrmiféle rossz­­iem kei­l félniök. Mikor e nagyhatalmak bön­­szerepét elismerjük, ezzel ntsem­ akarjuk azt állítani, most már ne is hallassuk irkát i­s tétlenül megadjuk mnkat sor­unknak. Egyik­e ez an­nak a kárhozatos izmusn­ak, amely ma saját­unk­­i becsülésében nyilván Az a s­zomorú tény, hogy gyeng­e, a pizetvezetésre Illan főleg belevitt ben­őt a p­isztulásba, nem ok­olytonos mea culpá­zásra, arra, hogy folyton pacs­­ilázzuk önmagunkat, hogy izzuk a magyar múltat, nek­i nagyszerű, felemelő erei is vannak. Veszedel­­volna a népből,­­ főleg a ifjúság­tól kiölni a hivatás­­lol. Mi­nt magyarnak lenni it­telei­t, mint hinni a ma­nép v­édeltetésében és Li­lában, Ujesa eudó súlyos felaila­­szül es , nagy történelmi at­­olt vosni elénk, meg­­írni Magyarország végse­­államfil­rm­áját. Sokat lehet- e nyilked­ni erről a kérdésről. Ön melyik fontosabb a Bé­rletébe­n: az államforma,­­ társa­­dalmi forma? Ha kissi s­om­olkozunk a kér­ől, rájö­ilik hogy a társa­­d form­a a népek életében jóval fontosabb az államformá­nál. A társadalmi formától — mely alatt az élet és a terme­lés formáit, értjük — függ egész létünk, ettől függ, hogyan élünk meg, hogyan ke­ressük meg kenyerünket, van-e jogunk, vagy nincs. Az sem szorul bizonyításra, hogy a de­mokrácia nem függ okvetlenül az államformától,­­ csak az abszolutisztikus állambernlde­­zéssel nem fér meg. Angolor­szág királyság, mégis demokra­tikus ország; a délamerikai la­tin országok köztársaságok s valamennyit egy többé-kevé­ssbé teljhatalmú elnök kormányoz­za. Ezek a meggondolások ter­mészetesen­ csak elméleti érté­kűek. Rendeznünk kell az ál­­lanyforma kérdését. A királyta­­lan királyságot elsodorta az idő. Sok gúnynak, meg nem értésnek voltunk kitéve az el­múlt negyedszázad folyamán a torz közjogi alkotás, a király­iakul királysság miatt. Ha ide­genek megkérdezték, miért ki­rályság Magyarország és miért királyi itt minden, holott nincs király, nem tudtuk a kielégítő választ megadni. A furcsa hidal­­göd­elmeket gyártó álkirályság megszűnt, meg ke­l teremteni az ország új államformá­ját. Mi­lyen legyen ez az államforma? Az idő már megadta rá a vá­laszt. Ez a válasz ugyanaz, me­lyet az öreg Thiers 1871-ben amikor a parlamentben a ki­­rálycíg kérdését felvetették, Hé, publique existe, — a köztársa­ság már megvan. Nálunk is megvan, csak a törvénybe ikta­tása hiányzik és beillesztése a revideált magyar közjogba. Ezt várja tőlünk a külföld­i s ezt­ü­nk belpolitikai szempontjai is. A kérdést a nemzetgyűlés szu­verén akarata dönti el. Ez a tes­tület, amely szinte páratlanul tiszta választásnak és a népaka­rat meghamisítatlan megnyilvá­nulásának köszöni létét, egyedül illetékes az államforma kérdé­sének eldöntésére. Ezt a jogot nem vitathatja el semmiféle közjogászi rabulisztika, vagy dialektika. Amint szuverén tes­tület volt 11. Rákóczi Ferenc, Széchenyi országgyűlése, vagy Kossuth Lajos 46-i polgári Par­lamentje, ugyanolyan szuverén testület Magyarország mai nép­parlamentje. Feladata nagy is felelősségteljes, de nem térhet ki és nem tér ki előle. Már ol­vastunk külföldi lapban gúnyos megjegyzést: mi az, Magyaror­szág köztársaság, elnök nélkül? Idegenek ne lövöldözzék belénk a gúny nyilait, mint a hidalgó­­királyság idején. Az i­jesztendő súlyos, törté­nelmi feladatainak elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges, a nemzetté emelt magyar népnek, a pártoknak és a kormánynak legszilárdabb egységei­nket ver­ni ma, a­ nemzet és a politikai pártok közé, s aláaknázni a kormányt olyan bűn, melynek elkövetéséért igen könnyen nem­zedékek lakóinak. A belső békét és egységet megőrizni Magyar­­országon, sajnos, nem könnyű füalat.­irákosi Jenő egyszer gy ulóiét országinak nevezte Ma­gyarországot. Nem nagyon túl­zott. Szü­lni a kormányt, ne tőle várni unyilent, azt követelni tőle, hogy annanyájunk helyett gondolkodó és cselekvő akarat legyen, magyar betegség, melyet meg a párturalmi rendszer fej­lesztett ki a II­-es érában. Kri­tizálni szabad, sőt a demokrá­ciában kötelesség is. De a kriti­­zálásnak legyen alapja. Nemré­giben, néhány nappal a deval­vációs rendelet uen egy társa­ságba kerültünk, ahol a rende­let miatt szidták a kormányt s egy jól öltözött úr a keresztvi­zet sem hagyta meg a kormány­­elnökön és munkatársain. Kifej­tettük neki a helyzetet s ezt kér­deztük: uraai, mit tett volna ön ebben a helyzetben? A jólöltö­zött úr adós maradt a válasszal. Magyarok, szeressük egy kissé egymást! És főleg legyünk már egyszer jó magyarok. Jó ma­­i gyárnak lenni nehéz — mon­­­­dotta a legnagyobb magyar —, de nem lehetetlenség. Szegedről jelentik: Szeged vá­ros törvényhatósági bizottsága vasárnap ünnepélyes keretek között iktatta tisztségébe a vá­ros törvényhatósági bizottsága Györgyöt A főispáni installá­ción megjelent Tildy Zoltán mi­niszterelnök, Hamvas Endre csanádi püspök, Balogh István, Bojta Béla és Vas Zoltán mi­niszterelnökségi államtitkárok is. A Himnusz eléneklése után Dénes Leó polgármester üdvö­zölte a vendégeket, majd az eskü letétele után az új fő­ispán székfoglaló beszédet mon­dott, amelyben hangoztatta a demokratikus pártok együtt­működésének szükségességét. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Tildy Zoltán minisz­­terelnök szólalt fel. — Mostani problémánk — mondotta a miniszterelnök —­­megélni addig, amíg reánk kö­szönt a valóságos szabadulás órája, gazdasági nyomorúsá­gunkból és még maradék politi­kai bajainkból. — Az ország helyzete mond­­hatatlanul súlyos. Hat hete ál­lok a kormány élén és azóta bele kellett hogy tekintsek az ország minden kérdésébe. Nincs kivétel! _ Nemikivüil nehéz hat­­-nap van v­oltunk, i­zen a ... hónapon keresztül kell verekel­­nülik magunkat. De ez alatt a hat hónap alatt mindenkinek meg kell tanulnia azt, hogy az áldozatvállalás alól nincs kivi­tel és nemcsak a kormányzat, erejével és rendelkezésével, de társadalmi kényszerrel is meg kell valósítani ebben a hazá­ban hat hónap alatt az egyenlő­ség elvét a közellátásban és minden egyéb területen. Ne­künk továbbmenti kemény in­tézkedéseket kell hoznunk a közeli jövőben, hogy minden körülmények között biztosítsuk, az átmenetet ezen a hat hóna­pon. Világosan és őszintén megmondom, hogy ezeknek az intézkedéseknek a során semmi néven nevelendő egyéni érde­ket nem veszünk tekintetbe, ak­kor sem, hogyha ez az egyéni érdek bárki részéről jelentke­zik. . Nincs kímélet! — A fölemelkedés útját vilá­gosan látjuk, sőt má­r meg tud­juk mondani a fö emelkedés állomásainak időpontját is. Majdnem úgy áll itt most ez a megtépett, szenvedő magyarság, mint Éger vára az ostrom vége felé, amikor a vár védői azzal biztatták egymást, hogy csak még egy óráig ne hagyd magad, magyar! Az új aratásig és az i­j kenyérig tartsunk ki. A problé­mák azután majd sorjában megoldódnak és megindulunk a több és biztosabb kenyeret adó élet útján. Akik nemcsak a kormányzat szándékával, de azzal a nemzeti paranccsal próbálnak szembe­szállni, amely benn­ünket arra kényszerít, hogy minden körül­mények között megteremtsük a megmaradás és kitartás feltéte­leit, azokkal szemben az én kor­mányom nem ismer kíméletet. (Hosszantartó lelkes helyeslés.) Mi a megértés emberi szavával fordulunk mindenki felé.­­ — Akármilyen sötét és nehéz ma a helyzetünk, rá kell mutat­nom arra, hogy­ a fiatal magyar demokrácia már eddig is igen komoly, szép és nagy eredmé­nyeket ért el. Ennek a demokráciának kö­szönhető, hogy megtartottuk a választásokat Nemcsak­­’Európá­ban, hanem az egész világon senki sem választott nagyobb bé­kességben is tisztább eszközeik­kel, mint a magyarság. A kor­mányon l­elül osztozva a törté­nelmi felelősségben, vala­mennyi párt együttműködik és a koali- t­ció erejét mi sem mutatja job-­­ ban, mint az, hogy már a vá­­l­­asztások előtt döntöttünk a kö-­­­zös munka folytatása m­lle­tt . A magyar népnek ez a józan politikai bolese­lye eredmén­­­yezte azt, hogy a legyőzött or­szágok közül elsőnek a mi ha­zánk jutott nemzetközi elismer-­­ tetéshez. Budapesten itt van ít­t Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok jövője. Itt van a Brit Birodalom politikai képviselője is. Svédország politikai missziója a napokban érkezett a főváros­ba, Svájc, Belgium és Török­ország a legközelebbi jövőben, küldi el képviselőjét és a Szent­szék is kinyivánította akaratát, hogy diplomáciai összeköttetésbe lépjen velünk. Még békét szil kötöttünk, és a fiatal magyar demokrácia mégis mindenütt nagy nemzetközi elismerést könyvelhet el a maga számára. Minden reményünk megvan arra, hogy május 1-ig elkészül a ma­gyar békeszerződés. A moszkvai döntés a mi számunkra is óriási jelentőségű politikai eredmény és a békekötés nyomán lezárhat­juk majd a fegyverszünet kor­szakát is és Magyarország a béke állapotában folytathatja az ország újjáépítését. ■ . « % ^ .. •*...• „ K ... .rr , . t átlnt jár­uit — De nemcsak politiká­ig vagyunk emelkedőben. Bár­mennyire szegények maradtunk, bármennyire elpusztította az or­szágot a háború vihara és a német fosztogatás, tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy orszá­gunk gazdaságilag is a felemel­kedés útját járja. A miniszterelnök beszélt ez­után a földművestársadalom és az ipari munkásság helyzetéről, majd kijelentette, új v­ilágot, a demokrácia világát akarják e főidőn megteremteni. Ezután hangsú­lyozta a koalíció jelentő­ségét és kijelentette: mély a n­­el­itél minden olyan jelenséget, akárhol jelentkezik is, amely a pártok és a kormány egységét igyekszik megbontani. — Magyarországon — foly­tatta a miniszterelnök — két­féle reakció van: az egyik az, amikor a szót egyszerűen le­fordítjuk és elvesszük minden politikai jellegét. Ez az egyss­zerű és becsületes emberek elégedet­lensége a helyzet miatt. Ezeket a jószándékú, tisztességes ma­gyar embereket arra szeretném figyelmeztetni, ne legyenek tü­relmetlenek, a vetést sem lehet kézzel felhúzni tavaszon, amit a jövendő gyenge növény ■ meg- , szakad. Gondoljanak arra, hogy egy ilyen történelmi kataklizma után, amelyen még ne­m­ is men­­tünk keresztül, senki sem jár­­hatja joggal, hogy egyszerre áll­jon helyre a régi békeállanom­. A nemzet múltbeli­ vezetői sötét bűnöket követtek el, erről ne feledkezzünk meg, de a nemzet is vétkes abban, ami­tertért. Tartson mindenki önvizsgálatot és állapítsa meg, szembeszál­­lott-e eléggé azokkal a sötét ha­talmakkal, amelyek idáig juttat­ták az országot. Az, aki nagyon türelmetlen, kérdezze meg ön­magát, várjon mit tett azért, hogy ne süllyedjen idáig ez az ország. Ezt az önvizsgálatot a nemzetnek is el kell végeznie, s merem állítani, ekkor meg­szűnik a türelmetlenség. Van az­onban a reakciónak egy másik fajtája is, amely különösen ezekben a nehéz na­pokban­­ki akarja használni a jóhiszemű és becsületes embe­rek türelmetlenségét és úgy ál­lítja be a helyzetet, hogy min­den­­bajnak a demokrácia az oka­ it­t felbujtók a mun­­káláiért és hibáiért . A demokráciát te­szik­ felelőssé. Ezek a reakciók, sok a dolgozókat szeretnék el­fordítani a fiatal magyar demo­kráciától és olyan utakra csa­logatni, amelyek újból szaka­dékhoz vezetnek. Demokráciánk elé­g erős .• Figyelmeztetem a magyar közvéleményt, ne hallgasson a bujtogató reakcióra. 1 Ha az ál­­lásahatalom­ tetten éri a bujtoga­­tó­kat, • a kormányzatnak lesz elegendő ereje ahhoz, hogy le­hetetlenné tegyen ebben az or­szágban minden bujtogatást, mert a bujtogatók éppen ezek­ben a legnehezebb hónapokban akadályoznak bennünket abban, hogy elvégezzük ezt a nemzet­­mentő feladatunkat, hiz a de­mokrácia ma is elég erős, hogy megvédelmezze önmagát. (Élénk helyeslés és taps.) — Gazdasági intézkedéseink mellett gondoskodunk arról, hogy megszilárdítsuk a de­mokrácia intézményeit és az ál­lam, valamint a közületek ap­parátusaiból kigyomláljunk min­den olyan tényezőt, amely nem a nép szabad világáért és a ma­gyar demokráciáért dolgozik, hanem újból azon mesterkedik, hogy visszacsalja azt a világot, melyben megint úr lehet a szol­gák felett. Ez a világ Magyar­­országon soha sem jön át többé szánjukra, ír/'nk tízlvw.lfol .­ A jövendő úthoz és az al­­kalm­azandó eszközökhöz az­ is tartozik, hogy valóban megszi­lárdítsuk a közrendet is a­z un­­ka jegy el­ő­­tt az országban. Már a kormányprogram.­­ ismertetése során elmondottam, hogy a központi államhatalmat minden erőnkkel m­egszilárdítjuk. Foglalkoznom kell a munka­fegyelem kérdésével is. Ameny­­nyire nagy örömmel tölt el bennünket a mezőgazdasági és ipari munkásság példás munka­fegyelme, anny­ira nem nézhet­jük tétlenül azt, hogy vannak olyanok is az országban, akik m­unka nélkül akartak jobban élni, mint azok, akik dolgoznak. A m­unká­skataszter rövidesen el­készül. Valamilyen m­unkahe­­lyet mindenkinek választania kell. Azokat, akik nem érnek rá dolgozni, mert pénzt keresnek, meg fogjuk tanítani a munka becsületére. Munkajegy élem nélkül az ország nem kocsogat­­hat, mert legyünk tisztában azzal, hogy nem kevesebb mun­ka vár ránk," hanony m­irden’ l.­nek többet kell dolgoznia mint eddig. — Amióta miniszterelnök va­gyok — fejezte be beszédét Tildy Zoltán miniszterelnök —, sokszor éreztem fáradtságot, de sohasem voltam elfáradva. A ránkzúduló embertelen felada­tok sokasága sokszor próbált megtörni, ez azonban sohasem sikerült. Én a nehézségeket na­­gypopaknak látom, munt a ug­­lupo ember enben az orsz­ág­­ban s­zám magyit én vagyok az, aki a legfonban bízom e­n­nek a nemzetnek a jövőjében. Minden tehetőséget állva látok, és minden remény megvan arra, hogy hamarosan megsza­­baduljaim, n­enéz hajainktól s m­egimuljunk az úton felfelé. Arra kérem Czoncsi népét, érve­, nyesitse tét a terkmc-et m.n- Oon­ itt, hin­tesse az egyelítés, a n­ecsirelis összetartás és össze­­fogás gunnolaiát, a b.iit és a remény reget, a biztos magyar jövenyöt. Szennek a gouaula­­toknak. & jegyében kérem a fö­­ids.au úr n.uryasságára úgyis ini­int m­inisztereinek, ugy.s m­int Szeged város pohara a tegtelje­­s cól sikert. A miniszterelnök beszédét igen sokszor szakította félbe a lel­kes taps, az éljenzés és a he­lyeslés. A közgyűlés résztvevői a miniszterelnököt beszéde el­mondása után szűnni r­em aka­ró lelkes ünneplésben részesí­tették., , A miniszterelnök beszéde után­ a pártok képviselői köszöntöt­ték az új főispánt. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt in­stalláció a Szózat hangjaival i­­s v­égek A m­ínis­zterelnak kecskeméti ínen.tesztjícsó! Tildy Zoltán minisztereln­öi és Vas Zoltán miniszterelnöiv­ .i államtitkár. hétfőn demiut Szegedről Budapestre utaztak­­ba, látogatást tettek a kecske­méti városházán. A miniszterelnök a városhá­zán fogadta a főtisztviselők je­lentkezésit, akik a polgármester­rel az élükön tájéko­zatta­k a város időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen a kecskeméti orosz parancsnokság vezetője is részt vett. Tildy Zoltán minisz­terelnök behatóan érdeklődött a város politikai és gazdasági kérdései iránt és megnyugtató válaszokat adott a feltett kérdé­sekre. Az antrol rádió Tildy Zoltán m­iniszterelnök v­sárnapi szes­zédéról A lor­doni rádió ismerteim Jildy Zoltán miniszerelnök­­nek vasárnap­ este a lakosság­hoz intézett beszédét. A beszéd­ből kiemelte a miniszterelnök figy­elmezt­etését, hogy az elkö­­ve !.?-ő bal Nm­ is igen nehéz lesz. Hangsúlyozta, hogy a kor­dekeket nem vesz figyelembe a . . . . . ,i . ! v. S hogy azt a keveset, amire az­or­gosabban o.j­ák ki Tilfly Zoltán miniszterelnök: Minden reményünk megvan arra, hogy május 1-ig elkészül a magyar békeszerződés . A BiinisiicrthRáts frSísa4.:3ist­.sy.iíst ad­ni az 1346. évi kőlcse­rdes összeállátásár­a Az elmúlt év utolsó minisz­­tertanácsa felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek, hogy indítsa meg a munkálatokat az i­Vn­. évi állami kö­tségvetés összeállítására. Az 1945. esz­tendőre tudvalévően nem ké­­s­ült költségv­et,s és a nemzet­­gyűlés által adott keretszerű felh­atalmazás alapján vitte a kormány az államháztartást- Gordon Ferenc pénzügyminisz­ter most elérkezettnek látta az időt, hogy lépést tegyen az államháztartás terasztá­si és rendszeres vitele f­lé, amire fő­ként az államháztartás egyen­súlyának biztosítása céljából feltétlenül szükség van. Ezért kért a pénzügyminisz­­te­r felhatalmazást a kormány­tól az 1943. évi kölségvetés összeállítására. A miniszter­­taanács elhatárolá** alaprés* a pénzügyminiszter a januárban összeült nemzet­üléstől az 1‘116. év első lat hónapjai a fél­ti. ta.'muzá.d feg kérni az álla­ti háztartás vitelére és ez alatt *, félesztenilő alatt összeállítja és a nemzet út.. Is .'■ twjcs.li az állami költségvetést. A pinzürö­mk­.ter.ter tájékoz­tatta a kormányt arról is, hogy milyen alapelveket óhajt érve­, nyeríteni a költ­égvetés átsz­­állításánál. A mai rendkívüli gazdasági helyzetben az állam­­háztartási egyensúly megküz­dí­tésének igen nagy jelentősége van. A kormánynak tehát min­den törekvése odairányul, hogy a kiadások észszerű csökkenté­, sével a legszűkebb keretek közé «zr■ f|r.\ r~ r fminisztrációt és a bevételek fokozására min­den józan lehetőséget fellia*:;­­ftátjoa,.

Next