Magyar Nemzet, 1946. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1946-01-18 / 15. szám

Magyar Nemzetii Az UNRRA 4 milliárd dolláros segélyt mutatt 190-b ban az európai országoknak. A­zölít»ti«a rs»clés jegyében zajlanak le a Szovjetunió választási előkészületei Az UNRRA európai tagozatá­nak közlése szerint — mint a Reuter-iroda híradása alapján a MTI jelenti — a világszervezet 1946 végéig közel 4 milliárd dolláros segélyt nyújt az euró­pai országoknak. Az Elvesü­lt Nemzetek Közgyűlési vivája Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésén — mint az MTI jelenti — Wincenty Rzymowsky, a len­gyel küldöttség vezetője, figyel­­meztette a delegátusokat, hogy a fasizmus még nem halt meg.­­ Ott settenkedik a háborút köv­­­vető leszerelésben és bomláso­­­ban, de ott van a nacionaliz­musban és a faji po­ltizálás­­ban, továbbá a kartellek és trösztök sütét zugaiban is. Két lehetőséggel állunk szemben: vagy megengedjük, hogy alá-­­ aknázza a világot destruktív­­ erőivek vagy addig hozzálátunk,­­ hogy felépítsük az új világot és­­ a jobb jövőt. A világ népei már­­ választottak: békében akarnak élni, dolgozni és virulni akar­nak. Az Egyesült Nemzetek bizott­sága elvetette azt a javaslatot, hogy Olaszországot már most felvegyék az Egyesült Nemzetek szervezetébe, termelésre való lelkesítés hang­jai hallatszanak. A szovjet nép tudja, hogy a leszerelő kato­nák elhelyezése és a széles tö­megek jólétének emelése más­kép nem képzelhető el, mint az ipari termelés emelkedésével. A választás napja a szovjet gazda­sági életnek újabb sikeres állo­mását jelenti. Az új ötéves terv hatalmas távlatokat nyit meg az ipari fe­jlődés számára, s vég­rehajtása megkoronázza majd az elmúlt tizenhárom év terv­­gazdálkodását, amely egy elma­radott országból korszerű ipari államot épített ki. Turóczky megállapítja, hogy hosszú éve­kig szó sem lehet Szovjet-Orosz­­országban munkanélkülis­égről. A bérek, annak ellenére, hogy a kötelező túlórázást eltörölték máris magasabb, mint a háború alatt voltak. A Szovjetunió va­lamennyi állama elkészítette az új ötéves tervbe illeszkedő ter­vét. Az újonnan hozzácsatolt te­­rüzetek is résztvesznek a mun­kában, így például a balti ál­lamok, Kárpátukrajna és Kö­nigsberg vidéke együtt dolgozik majd a Szovjet régi tagjaival. Bevin beszéde az Egyesült Nemzetek Kisgy­űlésén Az Egyesült Nemzetek csü­törtöki közgyűlésén Bevin brit külügyminiszter szólalt fel első­nek. — Minden megtörtént a há­ború alatt — mondotta —, hogy a világ alkotmánya létrejöjjön. Valamennyi nemzetközi meg­beszélésen fölmerült az a gon­dolat, hogy a háborús bűnösö­ket meg kell büntetni. Ez veze­tett a háborús bűnösök ügyé­ben ítélkező nemzetközi tör­vényszék létesítésére. A táma­dók soha többé nem remény­kedhetnek abban, hogy dicső­ség és szobor lesz osztály­részük. A támadók emlékét csak a vérpad fogja megőrizni.­­ De nemcsak arra van szükség, hogy a háborút törvé­­nyenkívülivé tegyük, hanem hogy minél hamarább kiépít­sük azt a szervezetet, amely nyomban közbelép, ha a há­ború tünetei megnyilvánulnak. Még abban az esetben is fel kell állítanunk ezt a szerveze­tet, ha nem fedeztük volna fel az atombombát és sok más bor­zalmas hadiszert.­­• Ez a közgyűlés előkészít­heti a talajt, amelyen kis és nagy nemzetek együttműköd­hetnek.­­• Üdvözöljük az atombizott­ság tervét, amelynek feladata lesz a tudományos kutatások ellenőrzése és az atom­erő fel­használási tervének kidolgo­zása. — úgy érezzük, hogy az Egyesült Nemzeteknek szorosan együtt kell működniük az LNRRA-val s megfontolás tár­gyává kell tennünk, milyen tá­mogatásban tudjuk részesíteni az UNRRA m­unkáját. Súlyos kérdés az élelmiszerellátás. Va­lamennyi nép közös erőfeszítése szükséges, hogy addig, míg is­mét jó termés nem lesz, meg­osszuk, amink van. Trum­an elnök a meghódított japán szigetek sorsáról Tru­man­ elnök — a­mint az­­ MTI jelenti — szerdán este nyi­latkozott a meghódított japán szigetek sorsáról. Kifejtette, hogy azokat a szigeteket ame­­­lyek a jövőbeni védelem­ szerv ■pontjából fontosak, amerikai védnökség alá helyezik, a többi sziget pedig az Egyesült Nemze­tek kollektív védnöksége alá kerül. Truman hozzáfűzte, hogy mindehhez természetesen az Egyesült Nemzetek jóváhagyása szükséges. Gütring beismerte, hogy nem a kommunisták gyújtották fel 1933-ban a Veichstagot Nürnbergitől jelenti az MTI, hogy Göring bevallotta, hogy 1933-ban nem a kommunisták gyújtották fel a birodalmi gyűlés palotáját. Ezt a vallomást Kemp­­ner német származású amerikai ügyésznek tette börtönében. Kempner egyébként a Göringgel kapcsolatos vádak után a Frick elleni vádiratot ismertette, amelyből kiderült, hogy ő volt az 1938 novemberében végre­hajtott első hivatalos pogrom szervezője. Kairó jelenti: Ibn Szaud és Farik király közös nyilatkozatban támogatá­­sáról biztosította a palesztinul arabokat. A királyi nyilatkozat szerint­ „Palesztina arab föld és az arab népnek joga van e földet magának megtartani.P­ uccs jólunli­ . Azonnali hatállyal betiltották az osztrák demokrata pártot, amely kizárólag a brit övezet­ben működött és a választások alkalmával összesen 5000 szava­zatot kapott. A párt vezetőjét, Knappitsch­ot néhány nap előtt Karintiában fegyverrejtegetés miatt letartóztatták. London jelenti: A brit kormány törvény­javaslatot készít elő a fasiszta szervezetek ellen. A belügy­minisztérium közölte, hogy a brit hatósá­­k a törvény életbe­lépése előtt is vaskézzel elfojta­nak minden fasiszta mozgoló­dást. Az új törvényre azért van szükség, hogy egyszers minden­­korra véget vessenek Mosley feketeingesei szervezkedésének. iz­oszkva jelenti s A Pravda köz­­i Turóczky egyetemi tanárnak, a moszkvai rádió közgazdasági munkatársá­nak cikkét, amely szerint a Szovjetunió választási előkészü­letei gazdasági jelszavak jegyé­ben folynak. Mindenütt a több­ Csütörtökön délután tartották meg az alkotmányf­orma kérdésében a pártközi konferenciát A magyar államforma kérdé­sében, mint jelentettük, szerdán délután hat órára pártközi érte­kezletet hívtak egybe. Mivel a Kisgazda Párt csak csütörtökre készült el a javaslataival, ennek következtében a pártközi érte­kezletet csak csütörtökön tar­tották meg, amelyen a pártok részéről 3­3 delegátus vett részt. A pártok alkotmányterve­zetei most már készen vannak, csupán egyeztetésről van szó. A nemzetgyűlés még a januári ülé­sen foglalkozik az alkotmány­forma kérdésére­ és a nemzet­gyűlés első ülésén be fogják terjeszteni az alkotmányjogi ja­vaslatokat. Tildy­ miniszterelnök és Gerti közleked­ésü­ljtsi miniszter a dunakeszi N­ 11 r-főműhelyben Csütörtökön délben Tildy Zoltán miniszterelnök, Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter­­­rel együtt meglátogatta a duna­keszi MÁV-főműhely dolgozóit. Az üdvözlésre válaszolva a mi­niszterelnök megállapította: nagy­ öröm számára, hogy szemtől-szembe állhat a vasút munkásságával. — Jómagam és minisztertár­saim is egyszerű dolgozó embe­reknek tudjuk magunkat — mondta többek között —, ép­pen ezért a dolgozó munkásság­hoz vagyunk a lehető legköze­lebb. Az egész magyarság leg­főbb reménysége s az ország újjáépítése számára rendelke­zésre álló legnagyobb tőke a munka. Jólesik látni, hogy a munkásság, melynek a nemzet ma oly keveset tud adni, be­csülettel és hűséggel végzi a maga kötelességét abban a tu­datban, hogy a munkája nyo­mán újjáépülő ország az ő or­szága, a dolgozók szabad ha­zája lesz, ebben az országban a dolgozók végre megkapják mindazt a megbecsültetést jo­gokban és életlehetőségekben, amelyekből nem sokat juttatott nekik saját hazájuk. A miniszterelnök ezután mél­tatta a közlekedés rendkívüli jelentőségét egy modern or­szágban és megállapította, hogy a közlekedés újjáépítése ma az ország egyik legfontosabb fel­adata. Ezután arról szólott a mi­niszterelnök, hogy­ a kormány tagjai és a dolgozók ma a munka közös arcvonalában együtt harcolnak s a kormány tagjai megtisztelve érzik ma­gukat, hogy a dolgozók be­fogadják őket ebbe az arc­vonalba, tudva, hogy a közös cél­ért küzdenek: egy boldog or­szág felépítéséért. Vargha László, a MÁV el­nöke a miniszterelnök duna­keszi látogatását egyúttal arra is felhasználta, hogy rendelke­zésére bocsássa a Németország­ból vissazkerült és a főműhely­­­­ben rendbehozott termeskocsit. írók és művészek állásforglalása a snitt kitelepítés kérdésében A magyar szellemi élet repre­zentánsai Fenyő Miksa és Per­­regi György kezdeményezésére felhívással­ fordultak a magyar társadalomhoz a svábok kitele­pítésének kérdésében. A fel­hívást eljuttatták Nagy Ferenc nemzetgyűlési elnökhöz. Ebben többek között ezeket olvassuk: Az Atlantic Chartának, a galtai és san franciscói határo­zatoknak és minden döntésnek, mellyel a szövetséges hatalmak a náci uralom által rombadön­­tött világ újjáépítését vállalták, előfeltétele azoknak az ideálok­nak a törvénybe iktatása, ame­lyekkel a keresztény civilizáció, a keresztény erkölcs és a hu­manitás az emberiséget meg­ajándékozta. De éppen mert ismerjük be­csületes szándékait és tudjuk, hogy erejük is van e szándékok megvalósítására, kötelességünk azzal a szerénységgel, mely egy a múltak dolgaiban elmarasztalt ország polgáraihoz illik, de az emberiesség törvényeihez való kiirthatatlan ragaszkodással, mellyel éppen a múltak tévedé­seit akarnék jóvátenni, egy olyan intézkedésre rámutatni, mely sérti azokat az ideálokat, melyek védelmében a szövetsé­gesek hadrakeltek és gyengítik azokat a reményeket, melyeket az emberiségben éppen a szö­vetségesek győzelme keltett. A potsdami határozatok szerint azok az országok, melyek né­met kisebbséggel bírnak, köte­lesek ezeket a határaikon át­tenni, hogy azok végleg Német­országban helyezkedjenek el. Nálunk ez közel félmillió sváb származású magyar polgárnak otthonától, életlehetőségeitől való megfosztását, a legmosto­­hább körülmények közé való kitaszíttatását jelenti. A közel félmilliónyi svábság kitelepítését most a szövetsége­sek utasítására a magyar kor­ mány intézi, ami azt jelenti, hogy itt — amennyire csak le­hetséges — az emberiesség szempontjai fognak érvénye­sülni. De legyünk tudatában annak, hogy emberségesen ez a kitelepítés a szövetségesek és a magyar kormány legjobb szán­déka mellett sem oldható meg: az embertől otthonát, környe­zetét, faluját, házát, földjét, kenyerét, vizét emberségesen, elvenni nem lehet. És ez ellen akarunk mi fel­szólalni és ez ellen kell az egész magyar társadalomnak tiltakoznia. Aki gyilkolt, vagy gyilkosoknak segített, vagy mint volksbundista közösséget vállalt ezekkel a gazságokkal, vagy önként vállalkozott az SS pribékszolgálatjára, az bűnhőd­jék, ha sváb volt, ha magyar volt Aki azonban nem követett el gaztetteket, csak éppen ré­szese volt egy tömegtébolynak, melynek hajh, annyi magyar is részese volt, vagy aki azzal a közömbösséggel nézte a náci­uralom fejleményeit, melyet a múlt esztendőkben a magyar társadalom nagy része is tanú­sított, azt ne engedjük veszni, azt próbál­juk megmenteni az igazi demokrácia Magyarorszá­gának, melynek erkölcse, hu­manizmusa és pedagógiája kell, hogy nemesítőleg hasson mind­azokra, akik ennek az ország­nak igazi fiai akarnak ma­radni. Anyagi megfontolások is javallják, hogy ne telepítsük ki svába águnkat. Rettenetes a vér­veszteség, amit ez az ország a háború kitörése óta szenvedett. A keleti harctéren, de az ország területén belül is sokszázezer — tán félmilliónál is több — magyar veszett el; a náci és nyilas gazság közel 600.000 zsi­dót pusztított el; az éhezés, fá­­zás, betegség által legyengült ország szaporodási lehetősége a legkisebbre csökkent s most még félmilliónyi dolgos svábság kiűzése — h­ogyan pótolhatja hazánk ezt a vérveszteségét! Bálint Imre, Baranyai Lipót, Csathó Kálmán,­ Csecsy Imre, Dessewffy Gyula, Var­gó László, Fenyő Miksa, Fischer József, Fodor József, Füst Milán, Gel­lért Oszkár, Héltai Jenő, Hor­váth Zoltán, Jenát­ess­le György, Kassák Lajos, Kéthly Anni, Varannai Aurél, Nagy Lajos, Parragi György, Patzag Pál, Szadnóti József, Sík Sándor, Supka Géza, Szőnyi István, Wesselényi Miklós, Zsolt Béla. ünnepségek Lenin halála évfordulóján Január 21-én lesz Lenin ha­lálának 22. évfordulója és ebből az alkalomból Magyarországon­­ is emlékünnepélyeket rendez-­­ nek. A budapesti Nemzeti Bi-­i­zottság és a Magyar-Szovjet­­ Művelődési Társaság jan. 21-én,­­ hétfőn délután 5 órakor az álla-­­­mi Operaházban rendez ünnepi séget, amelyen az emlékbeszédet Sz­ektű Gyula dr. Magyarország moszkvai követe, egyetemi ta­nár mondja. Az ünnepség mű­során Csajkovszkij VI. szimfó­niája, Sosztakovics Leningrádi Szimfóniája szerepel, Ferencsik János vezényletével, majd Ma­jor Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója szavak Jegyek és meghívók az ünnepségre a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társa­ság VIII ker. Szentkirályi­ utca 32/A. székházában igényelhetők., A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság a Magyar Írók Szövet­ségével karöltve január 23-án, szerdán délután 5 órakor rendes Lenin emlékünnepélyt a magyar értelmiség részére a Vörös Had­sereg Váci­ utca 38. sz. székhá­zában. Itt Lukács György tart emlékbeszédet, amelyet több ér­telmiségi szervezet képviselőjé­nek hozzászólása és egy szovjet film bemutatása követ. Tildy Zolt­án miniszterelnök válasza Szegesdy-Maszák washingtoni követnek A Magyar Távirati Iroda je­lenti: Szegedy-Maszák Aladár wash­ingtoni magyar követ az MNRRA részére táviratilag statisztikai adatokat kért Tildy Zoltán miniszterelönktől Magyarország lakóinak, várandós és szoptatós anyáinak, gyermekeinek, nemi- és cukorbetegeinek számát ille­tően. Tildy Zoltán miniszter­­elnök csütörtökön sürgönyileg a következő adatokat közölte Sze­­­gedy-Maszák Aladár washing­toni magyar követtel: Magyarország lakosainak szá­ma 9.320.000, a négy évn­él fia­talabb gyermekek száma 628.008, a 4—16 évesek száma 2.141.000, a nemibetegek száma 450.000, ebből körülbelül 00 százalék, vérbajos, a cukorbetegek száma 20.000, a várandós és szoptatós anyák száma 200.000. ­Bizakodó hangú beszédet m­ondott a pénzüi­gr­aminiszter Gordon Ferenc pénzügyminisz-­­­ter a Független Kisgazdapárt X VIIl. kerületi nagygy­űlésen tar­tott beszédében rámutatott, hogy az emberek általában kevéssé tájékozottak voltak a gazdasági élet törvényeiről. Ez a gazda­sági tájékozatlanság volt a fő­­oka annak, hogy politikailag tragikusan rosszul orientálódott Magyarország. Ezt az utóbbi­­ emberöltő alatt lezajlott két világháború is bebizonyította. Magyarország egy évvel ezelőtt az összeomlott neobarbarizmus romjai alatt úgyszólván teljesen elpusztult. Az adott körülmé­nyek között szinte csodálatos, hogy viszonylag milyen rövid idő alatt jutottunk el az újra­éledés bizonyos fokára. — A felszabadulás után meg­kezdődött a drágulási folyamat, de ezzel eleinte nem sokat tö­rődtünk — mondotta Gordon miniszter —, mert hiszen min­denki örült, hogy egyáltalán kaphatott valamit. Rövidesen kialakult a kereslet és kínálat közötti óriási különbség okozta elkerülhetetlen ellentét. Nem az a hiba, hogy sok a pénz, hanem hogy kevés az áru. Ezzel le­gyünk tisztában! Segíteni ez­en csak egyképpen lehet: jegyrend­szer alapján mindenki egyenlő te­nyeret kap. Ennek viszont fő feltétele az, hogy központi raktárakban megfelelő tartalék legyen. Ezt célozzák a kormány legutóbbi intézkedései.­­ Az UNRRA-segély felbecsülhetetle­­nül fontos, hiszen ennek segít­ségével talán áthidalhatjuk e­ mostani nehézségeket. — Vegyük tudomásul — Jo­y­ Gordon miniszter — a kény­szerű adottságokat, amelyek a győztes államok népeit épp úgy sújtják, mint bennünket. Le-'­­­yitni, szerények és vegyük tu­dom­ásul, hogy az életigények nagyfokú leszállítása nélkül, a probléma megoldhatatlan. Gordon pénzügyminiszter ez­után beszélt a pénz körül ta­pasztalható hisztériáról, amely­ről megállapította, hogy ezt fe­­lelelten is rosszindulatú embe­rek terjesztik. Beszélnek bünfe­­jegydézsmáról, újabb pénznem bevezetéséről, szőnyegek és vagyontárgyak lefoglalásáról. A d d­efajta beugratásnak nem szabad bedőlni . Szidjuk a kormányt, ameny­­nyiben ez egyénileg jólesik ne­künk — mondotta befejezésül a pénzügyminiszter —, de támo­gassuk egyben azzal, hogy ren­det teremtünk a magunk kör­nyezetében, számol velünk a tényleges nehézségekkel és tü­re­­­lemmel várjuk a most már ki­rajzolódó és nem oly távoli szebb jövőt. A bajai háromszög sváb­­ lakosságának panaszai Dr Balogh István miniszter­elnökségi államtitkárnál tárca­közi értekezlet volt a bajai há­romszög sváb lakosságának ügyével kapcsolatban. Az érte­kezleten részt vett Kercs­ Varg Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter is, aki ismertette a helyszínen szerzett tapasztala­tait. A miniszter javaslatokat tett a tanítás és istentisz­telet nyelvére, a különböző közigazgatási feladatokra, a tisztviselők magatartására és­­ egyes katonai és rendőri szer-­­­vek személyzetében történő változásokra is. A tárcaközi értekezlet elfogadta a közokta­tásügyi miniszter előterjeszté­seit és azokat meg is valósítja. ______________ Új rendeletek A Nemzeti Kormány 12.110— 1945. M. E számú rendelete a házrészvénytársaságok és ház­szövetkezetek épületeinek tár­sasházakká való átalakításával kapcsolatos társulati adó és il­letékkedvezményről szól. Egy másik rendelkezés, a 12.253— 1945. M. E. számú rendelet ez erdőgazdaságokban alkalmazot­tak szolgálati viszonyának ren­dezését tárgyalja. Új rendelet jelent meg a kollektív szerződé­sek tárgyában, valamint a nép­­bírák és igazolóbizottsági tagok napidíjának felemelése tárgyai­ban is. Végül ugyancsak a Ma­gyar Közlöny január 17-i száma közli a pénzügyminiszter 81.200 —1946. VII. P. M. számú ren­deletét, amely az egyes jövede­lemforrások után az 1945. évre fizetendő jövedelemadóról in­tézkedik. Az új francia ügyvivő Budapesten Faubers Róbert, Franciaor­szág ügyvivője megérkezett Budapestre. Változások a budai villamos­forgalomban A Kossuth-híd forgalmának­­teljes megnyitásával egyidejűleg a Beszkárt a hídhoz irányuló utasforgalom kiszolgálása érde­kében a villamosjáratokban a­­­­következő változtatásokat lép­tette életbe: Óbudáról a 72-es járat jelen­legi végállomásán túl, a Bend, József­ utcán át és a budai Du­­naparton a Batthyány-téri híd­főig közlekedik. Ezt a járatot­ kisegíti a 72/A járat, amely a Zsigm­ond-tértől közlekedik a Batthyány-térig ugyanezen az útvonalon. A Széll Kálmán-tértől a meg­változott útvonalú 5-ös jelzésű járat közlekedik, amely a Széll Kál­mán-tértől kiindulva a Mar­­tírok­ útján (Margit-körút), Bent József-utcán és a budai Duna­­parton át, ugyancsak a Bat­­thyány-téri hídfőig közlekedik, Kelenföldről és a Babits Mi­hály-körtérről (Horthy-körtér) a 9-es, illetőleg 9/A jelzésű jára­tok közlekednek. Kelenföld, il­letve Babits Mihály-körtér vég­állomástól a Gellért-tér, Sze­­beny Antal-tér, budai Duna­­part útvonalon a Kossuth-hídois túl a S Margit-hídi végállomásig. 1i. 19-es járatok ettől az idő­ponttól kezdve Kelenföldről a Babits Mihály-körtér, Gellért­ tér, Krisztina­ körúton át csak a Széll Kálmán­ térig közlekednek. Az itt nem említett 59, 61, 31 és 83-as járatok útvonala m­ta változik. (MOT)

Next