Magyar Nemzet, 1946. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1946-01-18 / 15. szám

rtonek, 1946 Január 16. femmisélgetés a pénzügyminiszterrel ■ irodalmi munkásságáról Azok a nagy fontosságú intéz­­­edések, amelyeket Gordon Fe­renc pénzügyi helyzetünk stabi­­lizálása érdekében a közelmúlt­ban foganatosított, érezhetően egy nagyszabású, átfogó gazda­sági terv részeit alkotják. A pénzügyminiszter problémáinkat nem tüneti kezeléssel kívánja megoldani, hanem mélyreható koncepciója van, amely már az elnyomás éveiben kialakult benne, s melynek körvonalai már 25 évvel ezelőtt megjelent gazdasági műveiben kibontakoz­­n­ak. Az elnyomás éveiben erő­sen szociális irányú gazdaság­politikai művei természetesen nem juthattak el széles rétegek­hez, annál nagyobb megbecsü­lést vívtak ki azonban a balol­dali gondolat elnyomás ellen harcoló csoportja előtt. Gordon­­ Ferenc már akkor egyike volt sajnálatosan kisszámú társadal­mi politikusainknak, akik ezt a jelzőt — nyugateurópai érte­lemben — valóban megérdem­lik. Gordon Ferenccel erről az alapvető, messzi hatású irodalmi munkásságról folytatott beszél­getést munkatársunk, akinek a pénzügyminiszter gazdaságpoli­tikai felfogásáról a következő­ket mondotta el: Garami Ernő kritikája . A közgazdaságtan tételei csupán annyira érdekelnek, amennyiben hozzásegítik a tár­sadalmat ahhoz, hogy minél több ember, minél jobb, minél emberhez méltóbb körülmények között élhessen. Minthogy min­dig ezt a célt tartottam szem előtt, sem az egyes iskolák, sem az egyes pártok merev doktrínái nem érdekeltek. Lát­tam egyoldalúságaikat és mind­egyikből csak annyit fogadtam el, amennyit egy kívánatos be­rendezésű, szabad emberi társa­dalom — minden irányú túlzás kirekesztésével — elbír. Állás­pontom lényegét már egy 25 évvel ezelőtt megjelent köny­vemben kifejtettem. 1920 végén jelent meg: «A társadalmi kér­dés. Gazdaságtani dogmák bírá­latai című munkám. Erről Ga­rami Ernő — a Szociáldemok­rata Párt akkori nagy vezetője — Bécsben megjelenő «Jövő» cimű lapjában 1921-ben a kö­­­­­etkezőket írta:­­Oroszország­­ kivételével nincs egy ország­­ sem, ahol a legutóbbi időben a társadalmi kérdés annyira ki­éleződött volna, mint Magyaror­szágon a forradalmak és ellen­­forradalmak viharos idejében. Az egyes osztályok egymás ellen való gyűlölete a proletárdikta­túra és a fehér rémuralom ter­­rorisztikus uralma alatt a végle­tekig fokozódott. Sajnos, e gyű­lölet jórészt arra vezethető vissza, hogy a tömegek mindkét oldalon csak homályosan érzik a társadalmi problémák rugóit. Ilyen körülmények között a de­magógia hangos szóvivőinek könny­ű dolguk van. A tömege­ket könnyen lehet hangzatos jelszavak járszalagára fűzni és­­ bekötött szemmel vezetni a bor- j­airt butaságok útvesztőjében. Szinte csodálatosnak tűnik fel, ha a mai magyar szellemi élet­­ nagyrészt tűzrevaló uszítóhangú­­ ,sajtótermékei, között végre ke­­­­zünkbe akad egy könyv, ak­­ e­l hangjával, tárgyilagos ítéletével a tudományosság vértezete adta bátorsággal áll ki a perozdra,­­ hogy megvívja harcát a lélekö­lő­­ demagógia borzalmas bakójával. Két könyv ez a könyv: az egyik a cenzúra részére írt száraz, tu­dományos múmia, a másik a soron. Közül beszél hozzánk és amit ez a második mon­, az a legalaposabb tudományos vád­­, beszéd, amely a keresztény­­kurzus ellen eddig elhangzott. A tudomány sáncából a biztonság érzetével hadakozik a hazugság ellen.* — így írt Garami Ernő köny­vemről, amelynek utolsó oldalán mintegy levonva kutatásaim ta­nulságát megállapítottam, hogy a magyar munkásságnak a tár­sadalom egészélges fejlődése ér­dekében rövid átmenet után újra talpra kell állni. «Az az örökké lobogó fáklya, amellyel Marx a negyedik rend felszaba­­­dulásáttak és emberré válásának rögös útjára rávilágított, ennek az útnak nem a végén, hanem annak elején ég. Nem az követ el szentségtörést, aki bírálatot gyakorol, indokoltan módosít és a fejlődés útján továbbhalad, hanem az, aki a Mesterből bál­ványt faragva azt a haladás út­ján keresztbeállítja és így gátat emel a természetes fejlődés elé.* A háborús veszély kiküszöböléséről Emlékeztettük a minisztert első politikai ténykedésére, amikor lázi márciusánál­ meg­­ a tenor terror korszakában, abban az időpontban, amidőn a szakszervezeteket végleg ki akar­ták küszöbölni a magyar gazda­sági életből, széleskörű agnációt kezdett egy olyan csúcsszerve­zet felállítása érdekében, amely a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletének vezetői szá­mára állandó, folyamatos együttműködési lehetőséget biz­tosított volna. Gordon Ferenc a beszélgetést azonban újból visz­­szatéreli közgazdasági hós mun­kásságára. — Szoros és őszinte barátság szálai fűztek­ ekkor már a ma­gyar munkásság vezetőihez, de csak 1924-ben jelent meg ismét egy tanulmányom a nemzetközi holdingtársaságról, amelyeket alkalmasnak tartottam arra, hogy — a kulcsiparok konti-­ nentális megszervezése révén — a gazdasági versengésből ered­­ háborús veszélyt kiküszöböljék. Ez a tanulmány 1924-től 1932- ig több ízben megjelent a világ legkülönbözőbb vezető lapjaiban és folyóirataiban. Ezen az alap­­gondolaton épült fel az 1934-ben Bécsben megjelent „A gazdasági válság alapokat című tanulmá­nyom is. 1928-ban kísérletet tet­tem arra is, hogy egy közgaz­dasági folyóirat megindulásával az összefüggések feltárása út­ján a magyar gazdasági közvé­leményt helyes irányba terel­jem. A földreform — A magyar szociális prob­lémák alapokait kutatva, ter­­­mészetesen eljutottam a föld­­birtokreform kérdéséhez. Ami­­­­dőn tizenkét évvel ezelőtt elha­­­­tároztam, hogy belépek egy po­­l­­itikai pártba, a földkérdéssel­­ kapcsolatosan leszűrt tanulsá­gok alapján választottam a Független Kisgazdapártot. Első könyvemben a földkérdés he­­l­­yes megoldásának taglalása­­ csaknem a könyv egy­harmad­ ­­ Vidékiek csak egészségügyi ellenőrzés után teleped­hetnek le Budapesten A polgármester hirdetmény­­ útján szólítja fel a lakosságot­­ a fertőzés elleni védekezésre, s Ruházatát mindenki naponta­­ alaposan vizsgálja át s ha ab­­j­ba tetveket talál, azonnal intéz­kedjék a fertőtlenítés iránt. Kü­lönösen azoknál fontos a rend­szeres vizsgálat, akik vasúton vagy zsúfolt villamosokon utaz­nak, vagy más, tömegek által látogatott helyeken fordulnak meg és ki vannak téve annak, hogy észrevétlenül terveket szed­hetnek fel. Vidékről budapesti tartózkodásra érkező személyek csak egészséü­gyi ellenőrzés u­tán telepedhetnek le a fővárosban. Ennek biztosítására a házmeg­­bízottak és házfelügyelők a vi­dékről érkezők rendőri be­­■jelentő­apjait és élelmiszerjegy­­igényléseit csak az esetben iga­zolhatják, ha az egészségügyi ellenőrzésen átestek. Az erről szóló bizonyítványt a bejelentés alkalmával a rendőrőrszobán is be kell mutatni. Wagyar manzsi? részét foglalta el; a földreform kérdése valóban az első prob­lémák között áll­t nálam. — 1943 őszén jelent meg „U. S. A.“ című munkám, amely az Egyesült Államok történeté­nek, helyesebben gazdasági és társadalompolitikai fejlődésének legrészletesebb magyar nyelvű ismertetése. Úgy érzem politikai súlya és jelentősége is volt an­nak, hogy a reánk nehezedő német nyomás alatt az Egyesült Államok demokráciáját, mint mintaképet állítottam az akkor már súlyosan beteg magyar tár­sadalom elé. A könyv politikai jellegét kidomborította az a tény, hogy előszavát Tildy Zol­tán írta és egyidejűleg Szakosíts Árpád előszavával a Szociálde­mokrata Párt is kiadatta. — Roosevelt személyében és gazdaságpolitikájában találtam meg a már 25 évvel ezelőtt ke­resett ideált. Az ő politikája ön­tötte első ízben látható form­ába azt a keresett szintézist, amely az egyéni kezdeményezésen, a magántulajdonon alapuló és a legnagyobb formátumra beren­dezkedő termelési rendszer ke­retében, a dolgozók minden jo­gos igényének messzemenő és intézményes biztosításában va­lósíthatja meg a gazdasági de­mokráciát, azt a gazdasági de­mokráciát, amely a politikai demokrácia szükséges, nélkü­lözhetetlen kiegészítője, a hu­manizmus és az ipari fejlődés elengedhetetlen társadalmi kö­vetelménye — fejezte be a mi­niszter. Jövő hét közepén összeül a nemzetgyűlés A jövő hét közepén, valószí­nűleg csütörtökön újra egybe­­­­gyűl a nemzetgyűlés. Az első ü­lésen a házszabályokat fogják­­ letárgyalni, amelyet a házsza­bálybizottság már kidolgozott .­­ Amíg a nemzetgyűlés a házszab­­­­­bályokat tárgyalja, azalatt az alkotmányjogi és a közjogi bi­zottság foglalkozik az új állam­formát rendező törvényjavaslat­­­­tal. A házszabályok letárgyalása­­ után azonnal rátérnek a köztár­­­­sasági államformát tartalmazó törvényjavaslat letárgyalására. A házszabályvita valószínűleg három-négy napig tart, úgyhogy­­ január 28-án megkezdődhetik a­­ köztársasági államformáról szó­ló javaslat tárgyalása is. BUNDÁK süt sül ba NI SaaKb­a MÁSODIK EMB­ETEM. | ÍR © P ÉP I G 2a ^ ívl © ÜL Ő É P vétete — eladása SPECIÁLIS .JAVÍTÁS KARBANTARIAS _ . 11AGK VÁLLALASOKNAK KEDVtSZMKfcY !ii*yla SirA'yatca 50. Tel.4?t¡*73t. Szakfizlet k i|1 FÁZIK? ~~ M || $ | Fűtse radiátorát „KÖRFOH” JIH || !I cldktromos fűtwlK'ntflT/t'sst't psSjfijgjsJl * Gazdaságos áramfo,­yasztá''a miatt tüzelőanyag mezttakar!- 1 y J*' tást eredményez. Áramkoriv­ozás esetén éjjeli töréssel i» ^ kitűnő temparaturát biztosít. £ 3 mnsBjv és TjL'3.^d­v­azinszv u. 9. Tele cn220 C!6 ~THJD RÓLA ? GRONBAJUM MÉLA kárpitosmestert 1914 november 28-án a Józsefvárosi pályaudvarról 101/337 védett századdal elvitték. Aki tud róla valamit, értesítse aggódó feleségét ! NAGY JUTALOMBAN RÉSZESÜL. Csergely-n. nyolc II. Sz. Reggel 2/39-ig. á *r — ——— —­— ■ A napilapok új ára Az általános nyomdaár emel­kedésére való tekintettel­ a Lap­kiadók Szövetsége kénytelen volt a budapesti napilapok árát i­s. hó 20-i, vasárnapi számtól­­ kezdődően 1000 pengőben meg-­­ állapítani. Az előfizetési díj 25.000 pengő. Január 14-étől érvényes a kollektív szerződés Az új kollektív szerződés heti fizetéses alkalmazottaknál január 14-én, havifizetéseseknél január 15-én lépett életbe. Az egyes szakmák kollektív szer­ződéseiket még nem kötötték meg, a tárgyalások most van­nak folyamatban. A később megkötött kollektív szerződések január 5-étől visszamenőleg érvényesek. A közönség rossz tapasz­talata a közhivatalokról A Magyar Közvéleménykutató Intézet jelenti: A közönségnek rossz tapasz­talata van a közhivatalokról Több mint kétharmada találko­zott korrupcióval sőt egyesek konkrét panaszokat tesznek egyes hivatalokra. A közalkalmazottak tervbe­vett leépítésére vonatkozólag a közönség a munkateljesítmény a rátermettség alapján való ki­választást tartja a legmegfele­lőbbnek Említik másodsorban a szociális és politikai szem­pontokat is. (MTI) Rendőrségi hírek A főkapitányság vezetője a Kossuth­-md megnyitásával kap­csolatban a híd forgalmát a következőknek szabályozta: A hidat délelőtt 7 és 8 óra között kizárólag gyalogosok használ­hatják. A gyalogosok a hídon a menetirány szerinti baloldali gyalogjárón, a Budáról Pestre haladott ezenkívül 7 és 8 óra között az úttesten is közleked­hetnek. Kerékpárokat csak tolni szabad a hídon keresztül. A Pestről Budára irányuló forga­lomban résztvevő járművek az Alkotmány­ utcában történő fel­­sorakozás után hajthatnak fel a hídra. Tilos az előzés, a jár­művek legmagasabb óránkénti sebessége 10 kilométer. Három tonnánál nagyobb összsúlyú teherjárművek­ csak húszméte­res térközzel követhetik az előt­tük haladó járművet, a 15 ton­nán felüli járművek pedig csak a közlekedési miniszter külön engedélyével használhatják a hidat. rttzczm MÉM káixiház Rákóczi-út 58. SIM M. SZIMDVECCSEL 1­­ .800 FEHÉRKÁVÉ (tojásos). KAKAÓ és CSOKOLÁDÉ (tojásos). Délután 5 órától HALMOS ISTVÁN magyar nótaénekes felléptével BUTTOLA EDE zenekara játszik, MORETTI énekel. KÖZISMER­TEN OLCSÓ EBÉD- és VACSORAMENÜ! Kiváló ételek! Kitűnő márkás- és házitöltésű borok. trfolfahátá*! bundáért,mindenféletérli- PUi I ruháért, szaváért és fcel!é!:ért horribilis f}\ k ereskedalmi Vállalat, VI., Király-utca 50 ut at fizet izszisut te­le on 420—'.31 m » Vevőszolgálatunk az új esztendőben (* ) rendelkezésre áll ELADÁS JÓKAN­D AÍVTARTÁS VÉTEL JAVÍTÁS CSERE KÖLCSÖN Brunsviga Számítógépe!­ Magyarországi .Senrice Universal Irodagép Vállalat, V. ker., Mária Valéria­ utca 10. sz. Telefon­ 180­-285. VIDÉKI KERESKEDŐK­ illatszer, pipe-e, názf-rtí-i és kefeáruk gyár­­árban. 0 DEUTSCH ANDORA’E vegyikereskedőnél Budapest. VII., Szövetség­ utca huszonegy. Pénz előzetes beküldése után postai szállítás. Csehszlovákiából is kitelepítik a németeket A Csehszlovák Távirati Iroda hivatalosan jelenti, hogy a cseh­szlovákiai németek kitelepítésé­nek elhalasztásáról szóló hírek ,nem felelnek meg a valóságnak. " A csehszlovákiai németek kitele­pítésének előkészületei tovább folynak s az első vonatok ja­nuár végén indulnak el Csehor­szágból. Városházi hírek A főváros törvényhatósága ja­nuár 25-én, péntekem tartja ja­nuári közgyűlését. Megválaszta­nak két jogi minősítésű és két műszaki tanácsnokot. Megálla­pítja a közgyűlés a főváros­­ havi költségvetését, foglalkozik­­ a fővárosi alkalmazottak illeté­­­ményemelésének kérdésével és­­ automatikus előléptetéssel. Közö­s gyűlés elé kerül a fővárosi is­­­­kolákban az ingyenes tanításra­­ vonatkozó előterjesztés is.­­ A polgármester rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy a tű­zifafelhozatalt megjavítsa. Si­került is eredményt elérni: de­­cemberbeil 4,5 vagon helyett most már napi 20 vagon tűzifa érkezik a fővárosba. Sok nehéz­séget okoz, hogy egyes Buda­­pest-környéki községek nem tartják be a Gazdasági Főta­nácsnak azt a rendelkezését,­­ hogy tűzifa szállításához erőt-­­ fogatot kell adni Nem kapta­­ meg a főváros a 10 milliárdos­­ kölcsönt sem, amelyet a kor­mánytól kért. A szénszállítás körül nagyobb visszásságok ész­lelhetők. Januárra a főváros ré­szére 160 vagon szenet utaltak ki, ebből mindössze 15 vagon érkezett meg eddig. Legutóbb egyik magáncég részére 18 va­gon koksz jött. A polgármester közbelépésére ebből átadtak a fővárosnak 3 vagont. A budapesti kávésok ipartes­­tületének megbízottai csütörtök délelőtt megjelentek Kővágó József polgármes­ternél és száz liter barackpálinkát adtak e­l a hídépítő munkások számá­ra SEJSZ Hídépítők Már szinte szállóigévé kezd válni az örömteljes felkiáltás­ • Megnyertük a hídcsatát is Az öröm és a büszkeség valóban jogosult, mert ennek a békés győzelemnek roppant nagy a jelentősége. Felépült az első szilárd híd egy milliós főváros barbár mó­don szétszakított, senyvedő, vergődő részei között. De ennél is több történt. Mert ez a híd nemcsak városrészeket, hanem egymástól elszakadt országrésze­ket kapcsol össze. Sőt talán ak­kor se túlzónk, ha állítjuk: híd épült Kelet és Nyugat között. És ha a legnehezebb körül­mények között kifejtett munka­tempót, igazi «rohammunkát” tekintjük, akkor nemcsak híd­­csatáról, hanem hídcsodáról be­szélhetünk. De éppen ezért a büszke diadalmámor közepette hálát­lanság lenne megfeledkezni e csodás csata hőseiről. Hála és elismerés Sieti a hídcsata had­vezéreit, az elgondolókat, ter­vezőket, irányítókat, de még na­gyobb hősökne­k kell tekinte­nünk közkatonáit, a hídépítő munkásokat. Mert a békeidők harcaiban, küzdelmeiben is ér­vényes a költő szava: «Tisztel­jétek a közkatonákat, nagyob­bak ők, mint a hadvezérek!» Ha egy kis türelmetlen sorba állás után a fagyos dunai szé­len dideregve átbaktatunk ez új hídon, gondoljunk csak arra hogy ezek a hídépítők hosszú hónapokon át hősében, szél­ben, esőben, majd pedig der­mesztő jégben, fagyban regyt­e­tő­­estig dolgoztak itten. És ak­kor érezni fogjuk, hogy a híd munkásai minden jutalmat meg­érdemelnek. Többet, mint amit eddig kap­tak: napidíjat, valamivel jobb­ ellátást, ünneplést és emlék­érmet. Pest és Buda társadalma fog jön össze, hogy az első új buda­pesti híd építőmunkásai csodá­latos teljesítményüknek me­felelő, igazán méltó jutalmazás­ban részesülhessenek. Hadd érezzék a munkának esek a derék hősei, hogy nem­ dolgoztak, nem szenvedtek hiá­ba. És hadd lássa minden dol­gozó: a magyar társadalom ér­­tékelni tudja az érte hozott munkaáldozatot. Hadd lássa, mindenki, hogy mindenképpen érdemes dolgozni Magyarországi újjáépítéséért. Rádióbeszélgetés Balotis­ István államtitkárral Január 20-án, vasárnap este 21 óra 10 perckor dr Balog­hs István miniszterelnökségi állam­­­titkárral rádióbeszélgetést foly­tat Lippai Imre a fegyverse­­­neti egyezmény egyéves évf­dulója alkalmából. (MTI ) Az Ingatlantulajdonosok tájékoztatója —­­ a Magyar Nemzet naptára A mai zajló világban napról­­napra felvetődnek problémák is saját külön életünkben is. Kel­­l­­ene valamit tudnunk, szeret­­­­nénk valaminek utánanézni, de­­ nem­ tudjuk hirtelenében hova , kihez forduljunk. A Magyar­­ Nemzet naptára a legjobb útm­u­­­tató­ könyv, mert a legtöbb kérdésünkre feleletet ad. Hol, mit lehet építeni Budapest terü­­letén. A bérlő épülethelyreállí­­­tási joga. Ki kutathat az ingatla­non kincseket és kié­k megta­lált kincs. Lehet-e a főváros te­rületén felhőkarcolókat, torony­­­házakat építeni. Hogy lehet ál­talában építési engedélyt sz­.e­rezni. Ingatlan mértékek átszá­mítása: méter, hektár, négyszög­öl. A kataszteri tisztajövedel­en*. tételei Budapesten és vidéken. Kertészeti naptár. Gyümölcsös­kertek gondozása. Konyhakerti vetőmagszükséglet. Sok gyakor­lati tudnivalót tartalmaz még ezenkívül a Magyar Nemzet naptára, amely kapható bármely újságárusnál és lapunk kiadóhi­­­va­nalában. Mr vi­­skros 11 pattanásos ív IV7/ A ARCBŐRHÖZ: Váci­ utca Petőfi Sándor-n. vagy közvetlen környékén ü­zsett helyiséget keres ,­­ előkelő ékszerész. Romhelyisé­­­­get is felépít. Telefon: 425—998, biztos­os gyorsnorosu gyógyszer RÜH OSCABEES) ELLEN ! Kapható gyógyszertárakhrt.. íregériák* ban és Sl­atsz?rtárakbp:i I---------------------------------------­. Erzsébet királyné-útnál. vili aragonban ; 5 lak­ásíss í kertes hé 25 ]­4 üxiethelyiséggel 1% k? arab­ é ‘.í »•- ben. Zuíléban 2x3 szobás fél vilit | tecdbehozatalért. ISbuneti és cserei ! lakások SÜRGŐSEN ÁTADÓK,­­ Dr. Molnérné i­.. Pannónia-U. 22 III- 3. ksszíh­elyre aulái u­h( Isíp) Lioprl és Csákó rxállítók Magyar­ u 7 Tel.: 182-081. Irodai érák i»—2-ig. Rádiók, hosupárzók, vilanyszerelési cillel Rádió és Villamossági Kereskedelmi Kft BEMÍRÁD. Il és lAUt.II,IX., Ráday­ u. II Tel: 186—COS tőzsdei immrém.: ARANY VÉTEL. ELADÁS - KÖLCSÖNKÖZVETÍTÉS SCHIFFER JÁNOS BANKÜZLET ______V. KER., RUDOLF-TÉR 4/b. TELEFON: 125—100

Next