Magyar Nemzet, 1946. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1946-02-02 / 26. szám

2 élni és szabad élete megváltozhatatlan formájául a köz­társaságot választotta. A nemzetgyűlés döntése a nemzet dön­tése. A legtisztább magyar választás közel ötmillió szavazatát képviselik azok, akik itt most határoztak. Magyar hagyomány, hogy a legnagyobb nemzeti kérdésekről is a nemzetgyűlés döntsön. Nem sok példa van múltunkban és a más népekében sem, hogy a történelmi nagy elhatározások ilyen fölemelő egy­ségben szülessenek meg, mint amilyen egységben a nemzet­­gyűlés ezt a törvényt megalkotta. Nagy biztosíték ez a tény a mostani elhatározás szilárdságára és őszinte szívvel köszönöm m­eg azt a komoly és mély felelősségtudatot, amely­­a nemzet­­gyűlés pártjait ebben a sorsdöntő kérdésünkben össze­kovácsolta. Önnek a messzejövőre is példát mutató felelősség­tudatnak egyik magyarázata az, hogy itt most valóban a nép igazi képviselői ülnek. A dolgozó nép igazi fiai és asszonyai: parasztok, ipari munkások, az a polgárságot alkotó értelmi­ségi réteg, amely sorsát, életét egynek tudja a nép millióinak sorsával. Hálás szívvel köszönöm meg azt a bizalmát, amellyel a nemzet fiai az új magyar köztársaság elnökévé választottak. — Amit magam érzek ebben a történelmi órában, az sza­vakban nem is fejezhető ki­, egyszerű munkása voltam a ma­gyar népnek s a magyar közéletnek s az elnöki tisztségben is az fogok maradni. Munkával és példaadással akarom szolgálni a dolgozó magyar népet. Az eddig annyira termékeny belső nemzeti egyetértésért, a gyógyulásért és felemelkedésért, a súlyos küzdelmet folytató magyar népért és a nemzet jövőjéért akarok munkálkodni, a nemzet jobb és boldogabb jövőjéért, amelyben ma minden nyomorúságunk és szen­vedésünk ellenére is törhetetlenül bízom. Tények szóla­nak a nemzet életakarata mellett: parasztok kint a földeken, munkások üzemekben, bányák mélyén, polgári rétegek, a szel­lem emberei dolgoznak az ország újjáépítésén. Ez az életakarat át fogja törni a nehéz akadályokat, át fog vinni bennünket a még előttünk álló súlyos időkön és biztosítani fogja a jövendőt. A nemzetgyűlés választása számomra a legsúlyosabb és leg­szebb köteleztetés: dolgozni a jövőért és dolgozni a jövő érde­kében dolgozókért.­­ A jó munkánk eredményei fogják erősíteni szabad köz­társaságunkat, amely éljen és viruljon az egész magyar nép boldogságára, a népek közötti testvériség és béke megszilárdí­tására. A nagyhatású beszéd után a nemzetgyűlés tagjai szűnni nem akaró ünneplésben részesítettél­ Tildy Zoltán köztársaági elnö­köt. Nagy Ferenc felszólítására a képviselők, az újságírók és a karzaton helyet foglaló közönség elénekelte a Himnuszt. Ezzel véget ért az ünnepség, Tildy Zoltán sorban kezet fogott volt kormányának minden tag­jával, majd kivonult a teremből. A házelnök bejelentette, hogy öt nemzetgyűlés következő tár­gyalását február 5-én kedden déli 12 órakor tartja, amikoris a további teendőkről határoz. Az ülés berekesztése után Nagy Feren­c házelnök bevonult a miniszterelnökségi helyiségek­be, őt követték a kormány tag­jai, a diplomáciai kar, valamint a képviselők sokasága és bevo­nultak a képviselőházi őrség díszfala mellett a parlament díszlépcsőházán keresztül az oroszlános kapuhoz. Két­ óra 5 perckor megkezdődtek az ün­nepségek. A történelmi ülés közben Miután Tildyt impozáns egy­ségben és hosszú ünnepléssel elnökké kiáltják ki és a héttagú küldöttség elindul érte, hosszú szünet következik. A legtöbben f­ennt maradnak. Utoljára még helyén ül a teremben az új el­nök hitvese, Tildy Zoltánné, aki február elsejével lemondott képviselői megbízatásáról. Szü­net közben néhányan körülve­szik, képviselőnők a munkás­pártok soraiból. Kedves kép, ahogyan öt-hat asszony élénken beszélget, majd kézszorítással el­búcsúzik a kollégától, aki fél óra múlva nem tartozik többé közéjük. Amikor az ülés ismételt meg­nyitása után Tildy Zoltán be­vonul, mindenki kissé megille­­tődött. Az elnök is. Mindenkép­pen nagyon egyezik magatar­tása a nemzetgyűléssel. Ugyan­az a méltóság és rangoskodás nélküli nyugalom, amiről már szóltunk. Amikor bejön, még sápadt, de beszéde közben ki­színesedik arca. Ezt a beszédet első szótól az utolsóig tiszta ritmikus áttekinthető kézírásá­val az elnök maga írta. Később látjuk a kéziratot, melynek va­lamikor muzeális értéke lesz. Már az aláhúzások miatt is, mert hiszen ebből derül ki, hogy mit tartott Tildy Zoltán első államfői beszéde akalmá­­ból a legfontosabbnak. Hogy semmi se zavarja az 5 63 ünnepség összhangját, még a Himnusz eléneklése is biztatóan jól sikerül. Pedig nagy a „gyü­lekezet" és nincsen zenei kísé­ret Mégis, egyetemre, a dallam tiszta áhítatával énekel a ha­talmas teremben vagy ezer em­ber, altisztektől köztársasági elnökig. Később, amikor a történelmi hangulat felenged, az emberek észreveszik a köznapi aprósá­gokat is. Az egyik: minden kommunista képviselőn és új­ságírón nemzetiszínű kokárda, mintha ezzel is kifejezésre akarnák juttatni, hogy a nem­zeti szuverenitás szempontjából tartják lényegesnek a mai na­pot. A másik apróság a büffé ét­rendje ugyancsak a mai napon. Bableves van és krumplifőzelék. Ez így is van rendjén. Sze­gény ország lettünk. Csak lélek­kel ünnepelhetünk, nem gyo­morral. De tudjuk, hogy mint egy régi francia király, Tildy elnök úr is néha arról álmodik: kerüljön mielőbb tyúk a polgá­rok fazekába és egy kis csülök az utolsó esztendő nemzeti ele­dele: a bableves mellé... Weisa Miksa fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy hűséges, szeretett felesége,­­a. FISCHER IBfcV 41 évi boldog házaséle­ után 63 éves korában 1946 január 31-én hirtelen tragikus halál­lal elhunyt. Gyászolják még: Gordon Er­nőn* szüL Weisa Márta leánya. Gordon Velike unokája, Gor­don Ernő veje és Fried Miksa, Fiseher Ernő és családja Stock­holm, Havasi Fiseher Ödön, Fiseher Géza testvérei, dr Braun Gyuláné, dr Palóc* ly­ndené, Verebélyi GézánFi­­seher Gézáné sógornői, dr Unterberg Jenő, Verebélyi Géza sógorai, az égés* rokonság és mindenki, aki ismerte és sze­rette. Temetése a rákoskeresztúri­ izr. temetőben 1 évi február hó Srác, vasárnap délben 12 órakor lesz. Mély fájdalommal jelentjük, hogy Sav. dr Gyulai Noé Hugómé­g. Bleyer Berta. f. éri január 1l-ép, 20 éves korában elhúnyt. . Temetésének időpontját 220—015 telefonszána alatt kö­zöljük, vasárnap 1—4 óráig. Fia, Gyulai Gergely és a gyászol* család. ..cr. Szabolcs Bálintul­ meg­tart szívvel értesíti barátait és ismerőseit, hogy drága jó férje, Szabolcs Bálint újságíró, a „Magyar Nemzetgazda" főszerkesztője türelemmel viselt hosszú szen­vedés után 63 éves korában elhunyt. Gyászolják testvérei, rokonai és jóbarátai. " Temetése február hó 5-án déli 12 órakor lesz a kerepesi­­úti temető halottasházánól.­­Az engesztelő szentmisédig­zatot február hó 4-én d. e. 11 órakor mutatják be a Szervita­­téri templomban.­­ m—hm ——— Islaw Hemzet A páriam siti előtt népgyű­lés: bejelentik a nagy eseményt A parlament épülete előtt tar­tott népgyűlésen Nagy Ferenc a Nemzetgyűlés elnöke az egy­­begyűlt közönség előtt kihir­dette a Magyarország államfőt­. Bejelentem a népgyűlés­­nek, hogy a Nemzetgyűlés ma délelőtt tartott ünnepélyes ülé­sében közfelkiáltással egyhan­gúlag Tildy Zoltánt választotta meg köztársasági elnökül. (Szűn­ni nem akar­ó viharos taps.)­­ A magyar nemzet történel­me során még soha nem iktatott be ennél nagyobb jelentőségű törvényt. A magyar polgár egyenjogúságának első biztosí­téka ez a törvény. Ezzel a tör­vénnyel a magyar nép tulajdona lett Magyarország. — Ez a törvény a boldog magyar élet biztosítéka, határkő a múlt és a jövendő között és egyben biztosíték, hogy a ma­­gyar nép életét a magyar nép akarata nélkül nem lehet töb­bé szakadékba vinni. — Ez a törvény fundamen­tuma a magyarság új politikai életformájának, a demokráciá­nak. Kiáltó szó ez a nagyvilág Ezután Tildy Zoltán köztár­sasági elnök mondott beszédet: — Magyarok­ Testvéreim! Ez a nap, 1946 február 1 nagy napja a magyar történelemnek. Bizonyság ez a nap arra, hogy a bukás és szenvedés sötét mélységeiből is van felemelke­dés egy nép számára, ha élni akar és tud dolgozni, áldozni az életért. Nagyon sötét volt a mélység, amibe belehullottunk. Borús századok elnyomatása tette lehetetlenné, hogy a nem­zet sorsát a nép vegye kezébe, így­ történhetett, hogy nemze­tünket negyed század alatt vak és bűnös vezetők kétszer vitték a végső katasztrófa szélére. Sorsunk most, a második nagy bukás után már teljesen re­ménytelennek látszott. — Ma, amikor alig egy évi munka és küzdelem után ren­dezhetjük állami életünket, első kötelességünk visszanézni utunk kezdetére. Ha pedig vissza­nézünk, mindenekelőtt hálás szívvel kell fordulnunk azok felé, akik megnyitották előttünk az utat és lehetővé tették sza­bad életünket, a­ bennünket fel­szabadító hatalmas Szovjet­unió (szűnni nem akaró taps) s a másik két győztes nagy­hatalom, az Egyesült Államok (viharos taps) és Nagy-Britan­­nia (viharos taps) felé. — Bűn lett volna nem élni, vagy rosszul élni ezzel a sza­badsággal. Örök történelmi ér­deme népünknek és népünk vezetőinek, hogy a megkapott szabadságot a szabadság meg­szilárdítására használták fel. Egy éve még üszkös romok kö­zött jártunk, s a háború villá­mai cikáztak felettünk. Bár­mennyi még a baj, a nélkülö­zés, a szenvedés, ezen a napon­­ megállapíthatjuk, hogy ez alatt az egy év alatt sokat fejlőd­tünk. májáról megalkotott 1946. évi 1. törvénycikket A törvény, fel­olvasása után a következőket mondotta: felé, amellyel azt mondjuk: Íme, ■ érett és bölcs kultúrnép él a Duna—Tisza táján, amely életének válságos óráiban nem viszálykodik, hanem békesség­ben tart titkos választást, egyetértésben állít koalíciós kormányt, s egységes elhatáro­zással alakítja meg a magyar köztársaságot, hogy példát mu­tasson minden más szerencsét­lenül járt népnek, a zavartalan államvezetésben.­­ Ez a törvény a mi törvé­nyünk. A magyar nép törvé­nye. Vigyázzunk, hogy ez a tör­vény örökéletű maradjon, az új magyar nemzedékek hosszú sora tekintse­­ a jog és szabadság alapokmányának. Adja Isten, hogy ez a törvény és e törvény alapján megválasztott köztársa­sági elnök, Tildy Zoltán, bizto­sítani tudják a magyar nép örök boldogságát.. (Viharos taps.) — A földet a magyar népnek adtuk. (Éljenzés.) A magyar köztársaság megőrzi azt a nép kezében, megvédi a földrefor­mot s a magyar földben meg­gyökerezteti a magyar paraszt­ságot Politikai szabadságot ad­tunk, a köztársaság ezt minden időkre biztosítja, ezen a napon leteszi az ország sorsát a ma­gyar nép kezébe. Hozzáfogtunk a munkásjogok kiterjesztéséhez. A köztársaság teljessé és meg­­dönthetetlenné fogja tenni eze­ket a jogokat Deklaráltuk a polgárság és az értelmiségi dol­gozók munkájának igazi meg­becsülését, szabadságát s a köz­társaság ort fog állani e sza­badság mellett Kitártuk az utat a szellem és a tudomány előtt a köztársaság megőrzi és min­den időkre biztosítja ennek az útnak szabadságát. Kin­yilvání­­tottuk akaratunkat, hogy békés testvériségben óhajtunk élni szomszédainkkal, s a világ sza­bad népeivel. A magyar köz­társaság a maga részéről in­tézményesen biztosítani fogja ennek feltételeit . Ma még szenvedés gond, nélkülözés közepette élünk, de szebb, igazabb és jobb jövő képei tárulnak fel előttünk, a­­iért érdemes tűrni és dol­gozni. A napsugár mintha ta­vaszt varázsolt volna erre a téli napra,­bíztató jelül, hogy a köztársaság kikiáltása éltető tavaszi kezdet a magyar nép számára. (Viharos taps.) — Az új magyar köztársaság első elnöke, köszöntelek titeket Budapest dolgozó népe, s téged egész magyar nép. (Viharos taps.) A köztársasági állam­formát elhatározó törvény úrrá tett titeket jövendő sorsotokon és hazánk sorsán. Építsük ezt az országot, amely végre a tié­tek lesz és minden becsülete­sen dolgozó igazi hazájává válik. — Éljen a magyar nép! Éljen a szabad népek testvérisége! Éljen a szabad és független magyar köztársaság! (Szűnni nem akaró, viharos taps.) A köztársasági elnök szűnni nem akaró lelkes tapssal és él­jenzéssel fogadott beszéde után a négy demokratikus nagy párt egy-egy képviselője üdvözölte a harmadik magyar köztársaság első elnökét. Dobi István államminiszter a Független Kis­gazda Párt nevében köszöntötte Tildy Zoltánt. A köztársasági elnök személyében a magyar demokrácia első­­ harcosát üd­vözli. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes a Ma­gyar Kommunista Pártba tö­mörült munkások, parasztok és haladó értelmiség nevében üd­vözölte Tildy Zoltán köztársa­sági elnököt. Ezzel a nappal a magyar nemzet végre rálépett arra az útra, amelyet Petőfi, Táncsics és Kossuth Lajos je­lölt ki számunkra. Nincs olyan hatalom a világon, amely a magyar népet a demokratikus köztársaság felfelé vezető útjá­ról még egyszer letéríthetné. A köztársaság megalkotása csak az első lépés, a munka neheze még a nemzet előtt áll. A leg­nagyobb feladat az, hogy a köztársaságot valóban de­mokratikus és népi tartalom­mal töltsük meg. — A magyar nép ezzel a lé­péssel a környező államok köz­­társasági koszorújába illeszke­dett bele. Erre az eseményre felfigyel a nagy Szovjetúnió, a Jugoszláv Köztársaság, Cseh­szlovákia és Ausztria népe és megérti, hogy a fiatal magyar demokrácia visszavitte népét a­ szabad nemzetek közé. A ma­gyar nép feladata a köztársa­ságot olyanná alakítani, hogy büszke legyen rá minden ma­gyar. A magyar nép a köztársa­ságon belül megvédi a földre­formot, folytatja az újjáépítést és megtisztítja az államgépeze­tet a népellenes és reakciós elemektől. A köztársaság vas­­ökle le fog sújtani azokra, akik a gazdasági romlásból vagyo­nokat gyűjtenek. A fiatal ma­gyar népi köztársaság ezt a munkát akarja elvégezni és eb­ben teljes erővel támogatja Tildy Zoltán köztársasági elnö­köt. Szakasics Árpád a Szociáldemokrata Párt nevé­ben meleg szeretettel és őszinte barátsággal köszöntötte a har­madik magyar köztársaság első elnökét. »A maroknyi magyarság megmutatja, egész Európának, hogy mire képes, ha szabadon élhet és ha szabadon fejtheti ki erejét. Ezen a földön lesz élet és a magyar köztársaság a di­csőség fényében fog ragyogni. Veres Péter a Nemzeti Paraszt Párt nevébe® üdvözölte a magyar köztársasá­got és annak elnökét. Hangoz­tatta, a magyar parasztság, de különösen a szegényparasztság számára most nyílt ki clsuszben a történelem kapuja. A pártot vezetőinek nagy tet­széssel és éljenzéssel fogadott üdvözlőszavai után Nagy Fe­renc, a nemzetgyűlés tagjainak nevében köszönetet mondott Bu­dapest népének a felvonulásért, amelyet úgy tekint, mint a tör­vényalkotás hatalmas arányú népi igazolását. ,A magyar nép tulajdona lett Magya­rország** Tildy Zoltán beszéde a néphez Eladó 4 tonna* teherautó­ba vág—N. A. G. gyártmányú kitűnő kárban 3 tonnás PÓTKOCSI alig használt, valamint több személy- és teherautó minden nagy­ságban raktárról. STEINITZ ERNft, V„ Csúky-utca huszonnégy. FIAMAT­­­SZILI MN­T 1944. július elején deportálták Sárvárról Auschwitzba, Birke­­nau D. Lágerből vitték be 1945. január 20. körül állítólag Né­metországba Grdlwitz felé. Aki tud róla, könyörögve kérem értesítsen: DEL MEDICO IMRÉKÉ. V. Bécsi-utca 8. Telefon; 188—OH Figyelem! Autószakiskola! HIRAD 3, TERÉZ-KÖRÚT 7... TELEFON: 211--9X HATÓSÁGILAG VIZSGÁZTAT SZE- I CR- ÉS HÖZ­GYVEZETŐKNEK MÉLY-, TEHERAUTÓRA. MOTOR- I EGYÉNI KIKÉPZÉS. S­ok*^ TANITAS MOVERÍÍI KESBER AUTÓSZAKKÖNYVEK. P­R. K. O. Hand­a-Rim M­OKKIO WALT DISNEY CSODÁLATOS rr CR I A SZÍNES TRÜKKFILMJE MatOr rLALA NEW-YORK KÁVÉHÁZ ISMÉT JÓL FŰTÖTT HELYISÉGEIBEN uzsonna hangversenye a 18 tagú női szinfonikus és jazz művészegyüttesnek FEHÉR ILONA hegedűművésznő közreműködésével. Vacsoránál BÓDI BANDI mzsikák | Polgári árak. Asztalrend­elés: 223-624 | Az utca ünnepe A napnak két eseménye van. Egyik az elnökválasztás, a má­sik maga a nap. Február 1-a van, de Budapest még soha nem virradt ilyen márciusi február­ra. A parlament úszik a napsü­tésben, ez a ragyogó napsugár még a háborútól megviselt épü­letet is vadonatújjá restaurálja. A napfény és a magyar nem­zet nagy ünnepe minden arcra mosolyt varázsol, jókedvűek az emberek, türelmesek és lelke­sek mindenki tanúja akar lenni a felemelő pillanatnak, amikor Magyarország köztársasági elnö­ke megjelenik a parlament ka­pujában!♦ A hangulat lelkes. Ezt a lel­kesedést csak akkor tudjuk iga­zán lemérni, ha meggondoljuk, hogy nincs ökörsütés, nem fo­lyik az utcán ingyen bor, nin­csen virsli, a tömegek, amelyek az Országháza előtt felsorakoz­nak, ha nem is éhesek, de biz­tosan nincsenek túlságosan jól­lakva sem. Ilyen körülmények között vizsgázott le a magyar nép politikai érettségiről és ilyen mostoha viszonyok között is sugárzó arccal, lelkesen néz­nek a parlament felé, a jövő felé.♦ A tömeg megszámlálhatatlan. Az Alkotmány­ utca zsúfolt majdnem a Bajcsy Zsilinszky­­útig, a Kossuth Lajos­ téren em­berek egymás hegyén-hátán. Az élelmesek felmásznak a villany­­oszlopokra, a bátrak a házte­tőkre. A rendőrség és a mun­káspártok R-gárdái tapintato­san és ügyesen tartják fenn a rendet. Mellettem két ember beszélget: — Mi újság? — Mi újság? Köztársaság let­tünk, elnökünk van. Ez neked nem elég egy napra? — Elég baj, hogy ez újság. Régen így kellene lennie! • ♦ A kordonon kívül egy MÁV- ruhás férfi ül kézzel hajtott be­tegkocsiban. Mindkét lába hi­ányzik. — Messziről jött ide bácsi? — Messziről, Angyalföldön la­kom, a Szent László-úton. — Nagyon fáradságos lehe­tett idáig kézzel hajtani a ko­csit, miért jött el? Majdnem megsértődik. — Engem is érdekel a dolog! Táblaerdő és zászlóerdő. Pi­­ros-fehér-zöld és vörös zászlók, a nemzet és a szabadság szinei. Ezer tábla azt hirdeti: Éljen Tildy!, ezer azt, hogy Éljen a köztársasági Minden erőt az ország újjáépítésére! Le a re­akcióval! Éljen a független magyar köztársaság, éljen Tildyt. Külön női csoport egy tábla alatt: A köztársaság az -Szombat, 19­4­6 február 3

Next