Magyar Nemzet, 1946. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1946-11-01 / 246. szám

rgMagyar Nemzet­­ | i ! SzínvegCK Isözrlelés Amerika és a @*1­­á*gimp*íja között Az AEP n­ewyorki szerkesztő­je­ rámutat arra, hogy az észak­­amarikai kormány szerdán há­rom kérdésben végleges állás­pontot foglalt e, és ennek az állásfoglalásának igen messze­menő következményei lehetnek. Csed­-Am­­erika Ugyanis elfog­­­tolja azt a szabil javas­atot,­­hogy korlátozzál­ a fegyverke­zést, elfogadja azt is, hogy a szovjet kívánságához képest fel­világosításokat nyújtson fegy­veres erejéről, végül egyetért a­­Szovjettel abban, hogy a jelen pillanatban ellenzi a vétójog bárminő módosítását. Az Egyesült Nemzetek Köz­gyűlésének elnöksége csütörtö­kön­­ délelőtt a közgyűlés teljes­­ ülését megelőzően ülést, tartott,­­ amelyen elhatározta, ho­gy a­­ fegyverkezés korlátozására vo­natkozó szovjet javas­atot a­­ közgyűlés napirendjére tűzi.­­ (MTI) Szovjet kü­ldöttság P­ozsonyb­an A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­­­­nácsának küldöttsége kedden ,­­Prágában résztvett Koptcki tá­ t­­ékoztatásügyi miniszter ebéd. I ján, ak­­elyen több szónok , hangsúlyozta a Szovjetúnió és­­ Csehszlovákia örök barátságát . Ard­an a küldöttség tagjai Po­zsonyba utaztak, hogy a hely­­színen ismerkedjenek meg­­ Szlovákia problémáival is. Élek és hatottak Irta: Parragi György. Élk és halottik; közölt nagy »­ tivetség. Köztük terül el a Hamisz által említett „nem is­mert tartomány, melyből nem tér meg utazó". A halál vasfüg­gönyén hiába dörömböl a véges érterem, az önkínzó fájdalom, a tehetetlen gyász- Akie elmennek, nem hagynak itt magukból istást, mint a megfoghatatlan­­árnyéku­kat, mely m­éha makacsul kísér, máskor csak ritkán fordul szem­be velünk az utcán, a mezőn, az erdőn, vagy leül mellénk magaim szobánk csendjében. Ezeknek a megfoghatatlan ár­nyékoknak s városa a temető, amelyet nem is annyira a halot­tak tiszteletére, mint inkább az élők vigasztalására létesít és tart fenn az emberi kegyelet. Az ünnepek örök körforgása közben, amelynek során s te­kintetünk váltakozva fordul az emberi lét legnagyobb titkai, a kezdet és a vég, a születés és ha­lál, legnagyobb ujjongásai és kétségbeesései, legnagyobb örö­mei és fájdalmai felé, minden évben, eljutunk a halál lírikus körinek közelébe, ama ismeret­len tartomány határához, amely­nek átlépésére nem jogosít más igazolvány, mint amit a Halál csontkeze állít ki. Ott tántor­­gunk ilyenkor a vasfüggöny árnyékában, kezünkkel tapint­­ju­k nyirkos, nedves hidegét és í­gy omltunk össze alatta, mint a jeruzsalatti siratófal előtt a világtörténetem legnagyobb dia­szpórájának boldogtalan népe, amely siratja az ősi, lerombolt templomot, az összeomlott álmo­kat, a tragikus szétszóródottságot. Ilyenkor városokban és­ falvak­ban megmozdul a halott város felé az örök zará­­dokcsapata, a temető­ felé megindulnak a kér­tek, hogy utolsó vlasakat ki­borítsák a sírokra. Kigyullad­nak a szeretet és emlékezés síri világai, amelyek a halottak sá­padt szik­ére festik az élők arcát. Élők és halottak, közel léerülnek... egymáshoz ilyenkor. . Mintha a temető halottak napi, ólomszürke­­sége abból az ismeretlen tar­­tomé­nyből szűrődnék át. Halott­id­­ókká váktak az élők. A. ' tá­volságok, esszezsugorodnak köz­tük és a halál titka már sigm okoz borzongást, iszonyatot, hanem megbékélést. Ebben vsa ■a hajollak ünnepének különös varázsa, csendes vigasztalása. Legalább is így volt ez sok­áig­­sokáig. A Mindenszentek és­­­ halottok napja a temetők va­­ittpe volt, ahol­ egy,egy kis­ par­cellánál találkozót adtak egy­másnak elöl, és halottak. Kő,:­, bén azonban végigsöpört a vi­lágon a háború és az új barba­rizmus vihara. Nemcsak az élő­­’­e­­gyal­tta meg, ds a halotta­­kat i:. Ner.x/ak az élők jogait vette eh de a halott:,két' is. Mi a Unióit joga,' amelyet még el­várhat az élők birodalmától? A temető. A temető álkunpolgár­­­sági és illetőségi joga. Ezt nem kobozták el a madban semmi­­féle, nemzetiségű, vallású, társa­dalmi osztályos halottól. Leg­­feljebb kevésbé: díszes helyet jelöltek ki számára, legfeljebb a­­temető árkába földelték el nihil űzik­el, akik fellázadtak az élet örök törvénye ellen As ör.­I.?.:akkel törték át a vasfüg­gönyt. Ide a pihenésbe­, az auya­­■ Sióhoz való jogukat a le­g­­könyörtelenebb morál, a leg­ridegebb zsarnokság­­sem tagadta meg. A világtörténelem legkegyet­­len­ebb háborújának és leg­gyalázatosabb barbarizmusának kellett­ eljönnie, hogy a halottak ez­ ősi jogát megtagadja. Az égő városoknál, felperzselt falvaknál is­ vészesebb és komorabb lán­gok voltak azok, amelyek az európai éjszakákban a kremató­riumok kéményeiből világítot­tak. Amikor már minden üzem­anyag szűkében vott a háború utolsó éveiben, kever volt a szén, az olaj, a fa, akkor a krematóriumok üzemanyagában, az emberi hullákban egyre na­gyobb lett a bőség. Amiko­r gyá­rakat le kellett állítani a szén­­hiány, a benzinhiány miatt, ak­kor a krematóriumok számát növelni kellett, mert egyre na­gyobb osztagokba torlódott a halál aratása. És az asz­tagokból nem ma­radt meg semmi. Csak itt-ott tömegsírok, a XX század Euró­pájának legbarbárabb emlékei. Millió és millió lengyel, francia, olasz, cseh, orosz, spanyol, zsidó, norvég, holland, dán, bel­ga, osztrák, jugoszláv, görög, észt, lett, litván, luxemburgi, an­gol, amerikai és magyar halott porát el­fújta a szél .. Temető­jük lett egész Európa... Virá­gok helyett erdők, mezők, búza­földek táplálkoznak hamvaik­­ból... Halottasitocsik és Szent Mihály-tava helyett megmaradt és porráégett földi maradványai­kat a hajnali szél vagy Man­t­­hausen alatt a Duna habjai, másutt más folyók, patakok, tengerek vitték utolsó útjukra... És mgy is eljutottak a végső pihenőhelyükre. De alatt tölük nem tudott el­venni a barbarizmus, az örök poléné­t, azt elvette hozzátarto­zóiktól, akik­ hiába mennek ki a temetőkbe, nem­ tudnak ott megnyugodni. Sorsuk örök nyug­talanságában és vigasztalást nem találó gyászában osztoznak azokkal, akiknek hozzátartozóit másutt tarolta le a­ háború, akik ugyancsak elzokoghatják az ősi magyar mondást, kedveseiknek nincsen se hírük, se hamvuk... Ezek az élők nem találkozhat­nak haldiáikkal a temetőkben. Virágaikat legfeljebb a rohanó Dmia árjába, a szelek szárnyá­ra, egy templom oltárán, egy magános aiszi­li keresztfa tövé­be vagy egy elhanyagolt hősi emlékre szórhatják. És így sirat­hatják azokat, akik nincsenek és egyben önmagukat és azt a szörnyű kort, amely szé­tdúlta a temetőket és temetőt csilláit egész Európából. Az idei halottak ünnepének egy a tanulsága: a hitetlen, ke­gyetlen rendszerek, amelyek a maguk új bálványaiért, az ál­lamért, fajért, pártért feláldozták az embert, az élők és halottak jógáit és nyugalmát, még nyo­­morultabbul pusztultak el, mint azok, akiket feláldoz.'al' a kre­matóriumokban,­­­ gázkamrák­ban. Akiket feláldoztak, azok­nak csak a testét hamvasztot­ták el, a lelküket nem. És ezek a halhatatlan lelkük örökké él­nek, de az embertelenség rend­szerének szelleme, bár mint kí­sértet, még köztünk bolyong ugyan, örökre meghal és nem lesz feltámadása. Szárr8i tudósítónk csütörtök esti ter­­én/elentése: 1 A Balkán-állam«»kiM»í£ mérten / • - ' '■ Magyarország a kultúra és sztlbad­ság. oázisának tetszik — írja a ..Times** A csütörtöki nap mérlege: : pillanatnyi szélcsend a világese-­­ ményei: óceánján és egy hajó­­ békésen vesztegel a vizeken.­­ Természetesen a béke és a vesz-­j téglás illúzió csupán. E végte­­­­len nyugalomban máskülönben hónapokra elégséges izgalom és­­ beszédtéma adódnék. Tekintsük­­ például végig, hogy egy ilyen , feltétlenül nyugalmas napon müyen cikkek olvashatók a nyu- i ga te­u­rópai újságok első okin- j fáin. ■ Mindenekelőtt 2 a lefogy vérzés­­ körüli viták. Rip ’ 3 van Winkle, ha ma felébredne i jj Ígéretes álmából, cseppet sem­­ lepődnék meg. A disputa ott folytatódik most, ahol tiz­enkét­­ évvel ezelőtt, 1934-ben Genfben­­ abbahagytak. Minden hatalom­­ kétségtelenül és nyilvánvalóan a­­ lefegyverzés mellett foglal ál­­­­lést. A kérdés csupán az, hogy I az atombombát, vagy a V-fegyv­­­vereket kapcsolják-e ki először i a forgalomból. Még szemlélete,­­ sebben megfogalmazva a pro­­­­blémát, azt kell eldönteni, hogy­­ melyik jel maradjon először­­ páncél és ököl nélkül. Miután 1 a lemondó szerepet egyik sem­­ óhajtja vállalni, mély kétkedés- ( I fel tekintik a lefegyverzés ügyét ! a metafizika egyik tüneményé- í rek, így nem csalódhatnak. Tehát ez a kép. Ezt az a két­­ bomba színesíti, azt avejc csütör-'!­tökön robbantak a római angol­­ nagykövetség épülete előtt, hat- 1 milio­méter széles és három­­ emeletnyi magas árt vágván a termésköveken. . •­­ Egy szintén első d­e­llen, m­-e-­­ jelenő cikk Devers tábornoktól, az Egye­sült Államok ,szárazföldi hadse­reg,'utk főparancsnokától szár­mazik. Közli, hogy s.: Észak­atafrik­ai Unió katonáinak lét­száma másfél millió. A két vi­lágháború közt Washington el­követte azt az ostobaságot, hogy készületlen maradt. Ez többi nem­ ismétlődhetik m­eg, kiáltott fel Devers tábornok. Ejt'i perccel a riadócsengő uták­ lesujtunk! — mondja közvetlenül, minteggy világ­­es könnyedséggel a generális. Nézzünk tovább végig ezen az első oldalon. Vájjon nem lehet-e megemlíteni, hogy Jones newyorki plébános, a nagy katolikus liga elnöke, a Walldorf—Astoria-hatal előtt, amelyben tudvalévően az Egye­sült Nemzetek küldöttei tartóz­kodtak, kiáltozni kezdett, hogy­ «Le az erőszakkal! » Hatvan másodperc múlva négy rendőr ragadta meg és hurcolta el a tett színhelyéről. E pillanatban még ül, de szabadlábra helyezése bekövetkezhet. A londoni sajtó már szinte kéjelegve ismerteti a Windsor hercegnő ékszereinek elcsenésé­­vel megindult lopás-szériát. Az elmúlt nap folyamán Hilda bajor hercegkisasszony ékköveit tüntették el a rejté­lyes tolvajok, majd a görög követség kereskedelmi attaséja lett 300.000 frankkal szegé­nyebb és végül alkonyatra haj­­lékan a Buckingham-palota arany, és ezüstszálakból szőtt,­­ megszámlálhatatlan milliókka­l­­ felérő függönyei találtak új­­ gazdát.­­ íme ez az eseménytelen na­­­­pon az első oldalak­ perspektiv­í­vája. Mégis hangsúlyozzuk,­­ hogy szélcsend honol az em­beri-­­­ség létének óceánján. Még jó­­szerencse, hogy Magyarország­­ bőven szerepel a nyugat sajtó­jában. A Manchester Guardian legfrissebb száma két nagy cik­ket szentel honunknak. Az első a szlovákiai kétszázezer magyar sorsával foglalkozik, részletesen ismertetvén szörnyű nyomoru­kat. A második ciki, amelyet Káldor Miklós jegyez, a ma­gyar belpolitikai helyzet ke­­resztm­elyzetét adja és odakon­­kludál, hogy a koalíciót a kisgazdapárt és a munkáspártok egyformán szükségesnek tart­ják. Az előkelő Times hasonlókép két hasábot áldoz a magyar élet méltatására. Hadd ragadjuk ki e megtisztelő közlemény elejéről ezt a mondatot. Mint az MTI közli, Austin szenátor az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén kifej­tette, hogy Amerika hajlandó hozzájárulni Molotov leszerelési javaslatának részletes tárgyalá­sához. Ugyanakkor Amerikának az az álláspontja, hogy haté­kony biztosítékokkal kell meg­védeni ti tagállamokat a lefegy­verzésre vonatkozó rendelkezé­sek megszegése ellen. A fegyver­kezés nem csö­kkentiieti annak részletes megbeszélése nélkül. A lefegyverzést csak határozott lé­pésekkel lehet elérni és meg kell alkotni azokat a békés, háború utáni törvényeket, amelyekről Molotov beszélt. Austin nem adott határozott választ Molotovnak Amerika po­­ltikájára vonatkozó bírálatára. Csak leszögezte, hogy Molotov beszédében bizalmatlanság és félreértés tükröződött Amerika és más tagállamok iránt. «Váll­vetve harcoltunk, a háborúban vádaskodás nélkül, nem harcol­hatnánk-e ugyanígy a békéért is?» — kérdezte. Austin végül kijelentette, hogy Amerika öröm­mel fogadja azt a javaslatot, amely beszámolót követel a nagyhatalmak külföldön lévő csapatainak létszámáról Ameri­kának az a kívánsága, hogy hozzák nyilvánosságra a volt ellenséges országokban állomá­sozó csapatok létszámát is, vagyis a teljes mozgósított had­erő létszámát a határokon kívül és belül. Szimics jugoszláv kiküldött azzal vádolta Angliát, hogy csa­patai Görögországban védelmet nyújtanak az antidemokratikus feleknek. Makin ausztráliai ki­küldött vitába szállt Molotov ama kijelentésével, hogy a vétó­jog esetleges eltörlése az UNO feloszlatására vezethet Az akciv­­,ellenőrzés kérdésében Ausztrá­lia csatlakozik az amerikai ál­lásponthoz. Az atombomba titka csak akkor szolgáltatható ki, ha valamennyi nemzet alávetette magát nemzetközi ellenőrzésnek. Mint az MTI közli: Austin beszédét az angol küldöttség he­lyesléssel fogadta. Különös nagy jelentőséget tulajdonítanak Aus­tin ama kijelentésének, hogy az Egyesült Államok nem szeretnek te addig, amin ezt más nemze­tek is meg nem teszik. Smitts az angol impe­­trialixlaus haláláról Satuit tábornagy, Délafrika miniszterelnöke New Yorkban beszédet mondott .A demok­ra­­tis­us kormányzat ajk­ozó jogal­­mairól.» Kifejtette, hogy a sza­badságért történő brit lépései, egy nagy világraszóló mozgalom «éheivé­ váltak. Azután felve­tette a kérdést: hogyan lehet az, hogy az öreg transzvált köztár­­saság­n­ak holland származású húr katonája, aki a végsőkig harcolt országa függetlenségéért, most a brit népközösség nevé-. ben beszélhet'." A válasz egyszer— A Kafkai­-államok v.elle­ni fásultságához és nyugtalan éle­téhez viszonyítva Magyarország a kultúra és a szabadság oázisá­­nak tetszik. Engedjék meg, hogy a króni­kás megálljon e mondásnál. .Ám­bár a közleményben sok érde­kes hat... vonatkozás adódik, tstan elleni való vétek lenne, ha ezt a cikket nem a Times e ne­mes és álomszerűen szép meg­­­­állapításával zárnék le. Mikea Imre I Isten az, hogy a XX. század brit­­ népközössége erősen eltérő a XIX. század brit birodalmától.­­ A brit imperializmus meghalt és­­ el van temetve. A búr h­áború- I bam kapta halálos sebét és ma­­ semmi más, mint puszta ma­­dárijesztő, hogy elrettentse azo­kat, akik nem ismerik, vagy nem­ akarják elismerni. A brit froatika szántszándékkal le is mondott az imperializmusról, s hátat fordított neki és magáévá tette a szabad vágót. Igaz, hogy a : a három nagyi közül a brit cso­port nem ér fel a két másikkal háborús erő tekintetében. Nagy­­- Britanniának nincsenek­­ olyan hatalmas gazdasági és ipari erő­forrásai, mint az Egyesült Álla­moknak, sem olyan hatalmas­­ összefüggő területe­k védelmi helyzete, mint a Szovjetuniónak. Naggy-B Britannia mögött azonban széles történelmi háttér áll. Íté­letben érettség és a világ vala­­­­mennyi tájáról hosszú tapaszta­­l­­ata van az emberbek kormány­­­­zásában. Sztálin nyilatkozatá­­nak újabb visszhangja A szovjet rádió ismertette Sztálin legutóbbi nyilatkozatai­nak világszerte támadt vissz­hangját. Az amerikai rádióban Guilmore a világbéke nagy ese­ményének nevezte Sztálin sza­vait. Londonban Bac­kmitter rá.­­­diókomment­árjában leszögezte, hogy Sztálin nyilatkozata az­­ Egyesült Nemzetei­ közgyűlése­­ számára igen kedvező munka­­i feltételeket biztosít. A svéd sajtó­­ megállapítja, hogy Sztálin nyi­­l­­atkozata mindenfelé derűlátást­­ keltett. A holland sajtó főként­­ azt emelte ki, hogy Sztálin le­­­­leplezte a háborús uszitókat.­­ A washingtoni­­külügyminisz­­­­térimn szóvivője megállapította, hogy Sztálin generalisszimusz sajtónyilatkozatának az a része, amely a német politikai és gaz­­dasági egység visszaállítását ja­­vasolja, teljes mértékben meg­­egyezik azzal az amerikai felfo­gással, amely Byrnes külügymi­niszter legutóbbi két beszédében kifejezésre jutott. A párisi rádió megállapította, hogy Sztálin nyilatkozata eny­hülést hozott a nemzetközi hangulatba ér, igen kellemeset: érintette a francia közvéle­ményt. A newyo­ki rádió a romániai lépésről A newyorki rádió -— mint az MTI közli — kedden és­­szer­dán több hivatalos és félhiva­talos nyilatkozatot ismertetett a román kormánynak átnyúj­tott jegyzékről. A rádió meg­említi, hogy több lap, szerinte Groza kormánya nem teljesí­­­­tette a szövetséges hatalmakkal szemben vállalt kötelezettsé­geit. Általában e jaltai egyez­ményhez­ fűzött remények sok tekintike ig* •faiéi*. Austin amerikai delegátus a leszerelés előfeltételeiről A Szovjet javaslatároa napirendre tű­zték a fegyverkezé­s korlátozását A londoni rádió közlése sza­­vaslatát a fegyverkezések korlá­­tjnt az UNO munkabizottsága tozása tárgyában. Noel Baker egyhangúlag a közgyűlés napi- terjesztette elő a javaslatot. Két rendjére tűzte a Szovjetúnió­ja- perc alatt vita nélkül elfogadták. A newyorki rádió l'.irmagyará­­zója szerint­ a délkeleteurópai államok kormányai nem felel­nek meg­­a demokrácia köve­­tel­ményeinek. A r­onkvai rádió üloletev hátvédéről A moszkvai rádió ismertette a Tass Iroda beszámolóját Mo­­lotov beszédéről. A szovjet kil­­ügyminiszternek az Egyes­ül Nemzetek közgyűlésén tartott beszéde Sztálin nyilatkozata után hangzott el és a kedvező hangulat megnyilvánult abban is, hogy Molotov beszédét több­­ízben viharos taps köszöntötte. Általánosságban a­egállapit.. ható, hogy nagy sikert aratott a szovjet külügyminiszter fej­­ tegetése, amelyből kitűnt a Szovjetúnió őszinte békevágya és együttműködési készsége. Elsenhower az amerikai megszálló csapatokról Elsenhower amerikai vezér­kari főnök szerdán este, — mint a londoni rádió közli — kije­lentette, hogy az amerikai csa­patok kizárólag azért állomásoz­nak a megszállt területeken, hogy kötelességüket teljesítsék, békés kormányok és gazdasági viszonyok megszervezésére Ne­vetséges az az állítás, hogy az amerikai csapatok fenyegetést jelentenének más népekkel szirtiben. A külpolitika hitte! Az angol Lordok Házában Németország jövőjéről vitat­koz­­tak szerdán este. Lord­­Mic­k­­­eham a németországi angol ka­tonai kormányzat átalakítását kérte, mert ez súlyos és igaz­ságtalan terheket ró Angliára, megfelelő eredmény nélkül. A yorki hercegérsek mega­lapí­totta, hogy Angliánál­ szoro­sabbra kell fűznie baráti kap­csolatait a Szovjetál­iával, ne­hogy újabb háborúra kerüljön sor. Lord Vansk­turt Lírába a moszkvai rádió és a moszkvai sajtó br­tc­­lenes propagandája­.­­ A vitát a lordi kancel­lár zárta le, [ aki kijelentette, hogy Ném­t­­ország teljes lefegyverzése múl­hatatlanul szükséges, nehogy Németország valaha is veszé­­lyeztesse a békét. Csütörtökre virradó éjjel bombamerényletet követtek el az római nagykövetségi palota ellen. A robbanás rombadön­­tötte a palota nagykapuját és erősen megrongálta a hom­­ok­­zatot. ­ Az őszirózsás forradalom emlékünnepe A Szociáldemokrata Párt nagy ünnepség keretében m­egül.i,tlé­pette az őszirózsás forradalom évfordulóját. A Kossuth La jog­táron, a párlamény előtt IV- gyüleekezett hatalmas tömeget, Jasku Pál képviselő köszön­tötte, Vái­si Zsoltt a ..Katona­­fiak­.nak'­ című híres versét sza­valta el. Buchinger Manó nedy­zetgyűlé­si képviselő beszédében hangsúlyozta, hogy az ellenfor­radalom 1919-ben csak azért győzött, mert Európa sok kor­­h­'nya ’: demo’.'Etc.'a 'ellen fői­dő’’ Károlyi Mihályné közölte, hogy férje azért nem tud megérkezni az ünnepségre, mert a repülő­gép rossz­­időben­ nem szállha­tott fel. Kijelentette, hogy októ­ber a béke forradalma vélt, mely földet kiránt­jáka­­nk a parasztnak és ha a magyar de­m­mokráciát fel akarjuk épiteni, ne­m külföldről várjunk segítsé­get, hanem igyekezzünk a ma­gunk erejéből talmraálni­. Lón Antal iparügyi miniszter a magyar demokrác­ia jövőjéről beszélt, majd a régi forradalmi tengerészdandár koszorút helye­zett el a Kossuth­- é? » Petőfi An­aszirt..­­ ..

Next