Magyar Nemzet, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-12 / 9. szám

mfi ííi, Nmn fint 4 a már magyar rímii m. mécs és Aradfapest Irta: Parrág György Valamikor oíjjsji értelm* volt ennek a két szónak, mintha klasszikus változatban Castor és rolux nevét emlegetné*, modern jazz-stílusban pedig mondjuk a Dolly sisterseket.*ooitikában a monarchia idejében a magyar közvélemény többsége G Julius Bécset ismert ugyan, de irodalomban, művészetben, társadalmi és gazdasági vonatkozásban, sportban Bécs mindig Budapest ikervárosát jelentette. Semilyen más fővárossal nem voltak oly bensőséges rokoni kapcsolataink, mint Becsesei. Bécsbe utazni egyértelmű volt a rokoni látogatással. Apúgy ismertük a bécsi Operát, színházakat, hangversenytermeket, zenés miséket, mulatókat, grinzingi kiskorcsmákat, a hohesvartei futballpályát, a bécsi múzeumokat, galériákat, áruházakat, a bécsi embereket, írókat, színészeket, énekeseket, karmestereket, futballistákat, kocsmatöltelékeket, kávéházi intellektüeleket, emigráns politikusokat, a villamoskalauzt, a házmestert, pincért és utcagyerekeket, mint a pestieket. Mi a fiatalabb testvér nagyobb életrendületével, erőszakosabb fellépésével, hangosabb magatartásával, egy kissé a parvenü költekező, dicsekvő modorával mutatkoztunk Bécsben, fitogtattuk, hogy dől belőlünk az egészség, a gondtalanság, az önteltség, a bőség, nem rejtettük véka alá, hogy mi vagyunk a fiatalabbak, az erősebbek, a gazdagabbak, akik vízen-vizen keresztül meghódítjuk magunk számára az életet. Bécs volt a hígabb vérű a sűrűvérű Budapest mellett. Könnyelműségében több volt a filozófia és a szív, leányaiban, asszonyaiban rubensi puhaság és fehérség, ellentétben a mi acélosan kihívó kacagásé barna asszonyainkkal Mi voltunk az operett és Bécs volt az opera. De mi voltunk Ady, Móricz Zsigmond új világot ostromló és teremtő mély kultúrája és Bécs volt Stefan Zweig, Schnitzler nyugtalan és mégis a múltba révedező, a múlton elmerengő és titokban visszasirató irodalma. Bécs volt Beethoven, Mozart, Haydn, Budapest Bartók és Kodály. Nagy kultúra múltja — Bécs és egy új nyugtalan, formátlan, atomikus kultúra keresése — Budapest. Újságírásban Bécs volt a Neue Freie Presse, az újságírás spanyol etiletjét legtovább megőrző orgánum, Budapest viszont az Est München formát, konvenciót felbontó forradalmiságával .Közép-Európában két ellentétes töltésű pólus volt a két dunaparti főváros, amelyek ép ellentétük miatt vonzották egymást. Ezért a budapesti és bécsi egyformán nosztagiát érzett a két város után. A pesti elhitte a Bécsi valcernak, hogy az a Dana, melyet sohasem látott Pesten kéknek, valóban kék, a bécsi pedig Pesten jobban érezte magát, mint a maga imádott városában, amelynél vidámabbat, kedvesebbet odahaza nem tudott elképzelni. Így éltünk egymás mellett az öregebb és fiatalabb testvér temperamentumkülönbségével, vetélkedésével, különböző életstílusával és mégis az egymás iránti vonzódásával és ki nem mondott szeretettel. Amíg azután mindkét városra rá nem hullott a kénese, az Anschluss és előbb az egyikre, majd a másikra zúdította rá a végítélet napjait A hitlerizmus először Bécsen ölte meg, Bécs lelkét, kultúráját, szellemét gyilkolta meg, majd elpusztította Budapestet is, felrobbantotta büszke hídjainkat, rombadörítötte dunaparti palotáinkat, kifosztott kriptává változtatta a királyi várat, Nekropolist, halott várost teremtett a budai dombormán Bécs és Budapest az Anschluss óta idegenek lettek egymáshoz. A rokoni látogatásokat beszüntette az új rendszer. Baráti eszmecserék rokoni öleléseit, cimborái lumpolások, művészi zarándoklatok helyeibe lépett az alattomos politika. Nem barátok utaztak már Bécs és Budapest között, hanem politikai ügynökök. Zsebeikben guruló márkákat és titkos utasításokat hoztak, amelyekkel meg kellett szervezni és Budapestre becsempészni a nácizmus ötödik hadosztályát. Budapestről már csak szorongó szívvel és gyűlölettel néztünk Bécsre, amely nem volt többé szemünkben a testvérváros, hanem egy a létünket, függetlenségünket fenyegető imperializmus fellegvára, ahonnan előbb-utóbb ránk törnek és rabszolgaságba döntenek. Bécs nem volt számunkra termé a belvedere-i Moderné Galerié, hanem a nácizmus által rendezett hazug propagandakiállítások városa, nem jelentette többé a Hotel Sacher-t, a maga finom, kissé túlcukrozott bécsi konyhájával, hanem a Hotel Metropolt a Gestapoval, földalatti pincéivel és kínzókamráival. Nem hallottuk többé a bécsi rádión az Augustiner Kirche zenés miséit, helyettük azonban az új pogányság rekedt ordításaik A testvérből alattomos ellenség lett. A Hotel Sacherból, a magyarok fogadójából pedig 1041 márciusában a Magyarországot megszálló német hadsereg főparancsnokának, Weichs bárónak főhadiszállása. Innen adták ki a parancsot 1944 március 19-ikére virradó éjjel a megszállásra. Innen küldte ki dr Kaltenbrunner, a bécsi ügyvéd, Himler helyettese Magyarországra a pokol fajzatait, az SD-t és a Gestapót. Bécsből, az egykori testvérvárosból indult el útjára a magyar végzet, mely méhében hordta már akkor Budapest pusztulását Bécs és Budapest sorsa ismét egybekapcsolódott... Azóta mindkét városon beteljesedett a végze. Bécs bűnhődött, azért, mert befogadta, örömrivalgással üdvözölte a nácizmust. Budapestet megbüntették azért, mert nem tudta kiverni az ,idecsempészett ötödik hadosztályt és mert nem tudott ellenállni a Bécsből elindult barna orkánnak. És azóta mindkét város keserves erőfeszítések, embertelen megerőltetések, áldozathozatalok és szenvedések vállalásával keresi a maga életének, boldogulásának új útjait. És ahogy kapjuk, olvassuk a híreket Bécsből és ahogy öszszehasonlítjuk e hírekben foglalt helyzetjelentéseket a budapesti helyzettel, úgy erősödik bennünk a meggyőződés, hogy Budapest már megtalálta ezt az utat, Bécs azonban még mindig abban a romok által elzárt zsákutcában tétovázik, ahová az Anschluss sodorta. Budapest már teljes sebességgel az új élet országútján robog előre, maga mögött hagyva a szégyenteljes politikai múltat, átgázolva a romokon, felejtve a saját gyászait, óvóhelyi szenvedéseit, megaláztatásait, a jelen bizonytalanságait. Bécs viszont töpreng a villanytalan lakásokban, a hideg, kopott kávéházakban és nem takarítja a romokat, nem építi újjá a felrobbantott hidakat, nem nyitja meg az üzleteket Bécsben nem ég egyetlen villanylámpa sem. Budapest a nagyvárosi fényreklámok soha nem látott tűzijátékát produkálja estéről estére. A híres, finom Kartnerstrassén négy üzlet van csak nyitva, de ezekben sem kapni semmit A Kartnerstrasse ma is az, ami volt a náci időben: Attrappenstrasse — az el nem adható kirakati tárgyak utcája. Ezzel szemben a budapesti Váci utca békebeli ízléssel, gazdagsággal kínálja a maga fényes kirakataiban ez árukat Ne beszéljünk most a budapesti vendéglők, éttermek, kávéházak étlapjainak gazdagsága és a megmaradt néhány bécsi étterem étlapjainak vendégriasztó üressége közötti különbségről Ez mutatja e két város materiális életszínvonala közötti különbséget. A szellemi (Folytatása 1 2. oldalon) Montgomery hosszas megbeszélése Sztálintal A Reuter-Iroda jelenti, hogy Lord Montgomery tábornagy Sztálin generalisszimusszal folytatott ö1 perces magánbeszélgetése után péntek este ezt mondta: — Hosszú ideig beszélgettem a generalisszimusszal. Montgomery mosolyogva távozott a Kremlben lefolyt megbeszélésről, amely igen baráti légkörben folyt le. Tábori egyenruhát viselt kitüntetései szalagjaival és a háború a att a Szovjetúniótől kapott Szuvorov-éremmel. A megbeszélésen a két tolmácson kívül más nem volt jelen. — Sztálin friss erőben van, mosolygott és barátságos volt — mondta Montgomery. — Szokása szerint egyszerű khakiszínű egyenruhát viselt, amilyenben gyakran látható a fényképeken. A tábornagy az orosz sajtónak ezt a nyilatkozatot tette: — Köszönetet mondok Vasziljevszki tábornagynak és a szovjet hadseregnek nemcsak vendéglátásukért, hanem azért is, hogy alkalmat adtak az orosz hadsereggel való baráti érintkezésre és így a két hadsereg között annak a bajtársi kapcsolatnak a békeidőben való kifejlesztésére, amely az álnok német ellenség elleni közös küzdelem alatt alakult ki. A Szovjetúnióban tett rövid látogatásom alatt vendéglátóim nagyon szívesek és barátságosak voltak. Láttam az önök Sztálinról, Vorosilovról és Prinzeról elnevezett kiváló katonai főiskoláit. Ezek az intézmények nagy hatást tettek rám. Mindent megmutattak nekem a főiskolákon, amit látni kívántam. Bőséges alkalmam volt találkozni mind a tanári karral, mind a növendékekkel és több nyílt és érdekes megbeszélésem volt velük. — Nekünk, katonáknak, akik a fasiszta ellenség leverésével végrehajtottuk közös feladatunkat, most együtt kell előrehaladnunk egy másik ugyanolyan fontos cél felé: elő kell mozdítanunk a tartós béke megszilárdulását. Vasziljevszki tábornagy már elfogadta meghívásomat, hogy látogassa meg a brit hadsereget. Remélem, a nyár elején Londonban fogadhatom őt, mint a brit hadsereg vendégét. Remélem azt is, magával hozza a Szovjetunió több tábornagyát, akikkel most nagyon összebarátkoztam. Valóban örülni fogok, ha viszonozhatom vendégbarátságukat, megmutathatom nekik katonai intézményeinket és továbbfejleszthetjük majd azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek két győztes országunk hadseregei közt a háború idején létrejöttek. Nagy-Britannia katonái nevében bajtársi üdvözletet küldök a szovjet hadsereg hős harcosainak és a nagy orosz népnek. (MTI) A Tass-iroda jelenti, hogy Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió miniszterelnöke január 10-én estebédet adott a Kremlben Montgomery tábornagy brit vezérkari főnök tiszteletére. Az estebéd szívélyes baráti légkörben zajlott le,csót, amely a három nagyhatalom közt folyik, a német és osztrák békeszerződés nyélbeütése megkoronázhatja. Párisi Aj a petróleum-megállapodás, amely a perzsiai nyersolajmezők kihasználásával kapcsolatban jött létre az angol és amerikai érdekeltségek közt és amely az utóbbi esztendők legjelentősebb világkereskedelmi egyezményei közé tartozik, máris megszülte az első nemzetközi konfliktust Ugyanis az 1928-ban megkötött közel-keleti titkosszerződés értelmében a perzsiai petróleumban érdekelt felek mindegyike kötelezte magát arra, hogy új petróleumterületek megszerzésének esetén az üzletfeleknek átengednék a konceszszió egy megfelelő részét. Bonnet, Franciaország washingtoni követe kormányának nevében tiltakozó jegyzéket intézett az amerikai külügyminisztériumhoz. J. E. „A jóakarat ntmOTOVórája uralkodik Moszkvában” — írja a „Times” A londoni rádió szombaton éjjel ismertette a Tipics cikkét Montgomery moszkvai látogatásáról. A Times megállapítja, hogy a jóakarat atmoszférája uralkodik Moszkvában, ahol megértették Montgomery bajtársi magatartását és nyíltságát. A Szovjetúnió eddig nagyrészt azért volt bizalmatlan a nyugati nagyhatalmakkal szemben, mert azt látta, hogy azok nem értékelték kellően háborús áldozatkészségét. A bizalmatlanságot azután fokozta az atombombával kapcsolatos hírverés is. Montgomery azok közé tartozik, akik megértették a Szovjetúnió áldozatkészségét és elősegítik a moszkvai bizalmatlanság eloszlatását. Montgomery elindult Moszkvából Montgomery tábornagy, a brit birodalom vezérkari főnöke szombaton, a Vörös Hadseregnél tett ötnapos baráti látogatásáról visszaindult Nagy- Britanniába. (MTI) Londonból jelentik: Montgomery tábornagy szombaton délután ötnapos moszkvai lázgatásról repülőgépen visszaérketett Angliába. (MTI) Telefonjelentés a világ fővárosaiból Pártái (A Magyar Nemzet tudósítójának telefonjelentése.) Miután a nyomdászsztrájk megfosztotta a saját sajtójától és a rossz időjárás szinte az egész külföldi sajtótól is, Párti már negyedik napja mintegy elszigetelődött a világtól. A kontinentális New York Hérald Tribüne néhány ezer példányát a franciák percek alatt felvásárolták, amint pillanatok alatt tűnnek el a genfi újságok Párisba érkező példányai is. Egyébként Páris népe a makulatúrán élősködik: rikkancsok a hetilapok régi példányait árusítják. Washingtoni Ayrnes lemondása és Marshall tábornok kinevezése körüli izgalmak lassan elülnek, sőt a személycserével kapcsolatban mind biztatóbb kép bontakozik ki. Mint kiderült, Nyugat-Európában a baloldali sajtó kétkedő magatartása indokolatlan és elsietett vol. Az orosz megszállási zónában megjelenő német lapok például a legbarátságosabban fogadják a tábornok kinevezését, amelytől orosz körök — amint a Saturday Evening Post jelenti — a nagyhatalmak viszonyának szorosabbá válását várják. Mi az indoka a hangulat módosulásának? Illetékes washingtoni körök rámutatnak, hogy Marshall tábornok számtalan gesztussal bizonyította eddig is, hogy kizgyűlést keres a nagyhatalmak közt. Így például az elmúlt márciusban, amikor Churchill elmondotta Fullonban harcias beszédét, Marshall nyíltan helytelenítette, hogy Truman megjelent Churchill mellett. Később, amikor Churchil találkát kért tőle, a tábornok csak egy harmadik személy jelenlétében volt hajlandó a beszélgetésre. A háború folyamánSztálin generalisszimusszal és a szovjetmarsalokkal elsőrendű relációkat tartott fenn és Potsdamban, az egyik bankett alkalmával nagy feltűnést keltett, hogy Sztálin egy menükártyával a kezében, felkelt az asztal mellől, odament Marshallhoz és emlékkép aláírását kérte tőle. A tábornok személye tehát távolról sem a vörös posztót Moszkvában és ámbár abban a búcsúbeszédben, amelyet mint távozó vezérkari főnök tartott, a nagy fegyvertartalékolások és az amerikai katonai hatalom megőrzése mielett foglalt állást, mégis a megfelelő ember arra, hogy a nagyhatalmak ellentéteit megoldáshoz segítse. A kiegyezés körüli nyugtalanságok tehát elcsitulóban vannak és a nemzetközi légkör tisztázásához hozzájárul Montgomery moszkvai útjának eredményessége is. A moszkvai látogatás hangjaiból és visszhangjaiból a nyugati közvélemény arra következtet, hogy a Szovjetunió és Nagy-Britannia húszéves szövetségi szerződésüket katonai síkon is megalapozzák. Azt a nagyvonalú is kecsegtető diplomáciátak Marshall külügyminiszter a kínai helyzetről Marshall külügyminiszter, kínai diplomáciai munkája befejeztével, jelentést tett az Egyesült Államok kormányának Kína helyzetéről. Ennek a jelentésnek egyes részleteit Marshall külügyminiszter kinevezésével egyidejűleg hozták nyilvánosságra. Az AFPwashingtoni munkatársa most azt jelenti, hogy tájékozottnak mondható washingtoni körökben nagy fontosságot tulajdonítanak— nemzetközi viszonylatban is — Marshall tábornok Kínáról tett nyilatkozatainak. Kijelentései különösen azért fontoskk, mert abból következtetést lehet vonni Marshall felfogására a világ egyéb pontjain (például Spanyolországban és Görögországban) f felmerült kérdésekre vonatkozóan Marshall külön kiemelte, hogy Észak-Amerika nem hajlandó támogatni sem Kínában, sem másutt a „reakciósokat", akik Amerikától várnak segítséget. Kívatásnak mondotta, hogy mielőtt Amerika segítségben részesíti valamely idegen kormányt győződjék meg arról, hogy az illető kormányzat önzetlen, szabadelvű-e és intézkedései megfelelnek-e a nép általános érdekének. A kínai kommunista pártról Marshall azt mondotta, hogy a párt keretében szabadelvűek és túlzók foglalnak helyet. Különösen a kínai ifjúkommunisták között határozottan szabadelvű szellemű csoportra lelt, mely azért fordult a kommunizmus felé, mert a helyi kormányok erkölcsi züllöttségétől megundorodott. Végül — az AFP jelentése szerint — Marshallnak az a véleménye, hogy más országokban is a kommunista pártban vannak jóakaratú elemek, amelyeket meg lehetne nyerni a haladó demokrácia politikájával. 18 ország támaszt követeléseket Németországgal szemben A londoni rádió szombaton éjjel közölte, hogy — a Times értesülése szerint — a külügyminiszterek megbízottainak londoni konferenciáján 18 ország óhajt területi és egyéb követéseket támasztani Németországgal szemben. Brit nyilatkozat a Spitzbergákra irányuló szovjet kérésről Az MTI jelenti Londonból. A brit külügyminisztérium szóvivője pénteken megerősítve azt a hírt, hogy a Szovjetúnió az utóbbi hónapokban katonai támaszpontok létesídésének engedélyezését kérte Norvégiától a Spitzbergákban, leszögezte, nemzetközi egyezmény tiltja, hogy a Spitzbergákat valaha is katonai célokra használják fel. Nagy-Britannia álláspontja, hogy amúgy Norvégiára és a Szovjetunióra tartozik, kivéve, ha a kérés az 1920-as szerződéssel kapcsolatos kérdéseket érint, amely a Spitzbergák helyzetét szabályozta s amelyet Nagy- Britannia is aláírt A külpolitika hírei A londoni rádió jelenti, hogy pénteken este átadták az Egyesült Nemzeteknek azt a brit jegyzéket, amelyben felkérik aBiztonsági Tanácsot,tűzze ,napirendre Nagy-Britannia panaszát Albánia ellen. A náci orvosok nürnbergi perében, különböző akták ismertetése során kiderült, hogy a hitleri Németország bacillus háborút akart indítani Amerika ellen. Warren Austin lett Bernard Baruch utóda az Egyesült Nemzetek atomerőbizottságában. Az olasz szocialista párt kongresszusán Buchinger Manó is felszólalt. A londoni rádió közti, hogy Bevin pénteken fogadta Bede Istvánt, a magyar kormány londoni megbízottját. Az Egyesült Nemzetek által Trieszt pénzügyi helyzetének tanulmányozására kiküldött francia, amerikai, brit, szovjet bizottság tagjai megérkeztek Triesztbe. Prágai hírek Prága—Budapest között március 15-én rendszeres repülőgépjárat indul meg. A repülőgép érinteni fogja Brnot és Bratislavát. Ugyancsak március 15-én indul meg a Prága—Palesztina, Istanbuli, egyiptomi, marseillei és algíri repülőgépjárat. Az új esztendő második napján kezdték meg a csehszlovák kétéves gazdasági terv megvalósítását. A szocializált Bataművek a munkát ünnepi külsőségek között kezdte meg. A tervgazdálkodás első napjának eredményét, az első kész gumitalpú cipőt és autógumit este 7 óra 45 perckor mutatták be. Prágai jelentés szerint több párizsi mozi egyidejűleg mutatja be John Farrell amerikai filmrendező Hitler bandája (Hitler Gang) című filmjét. Hitler szerepét Robert Watson alakítja. A darabnak magyar szereplője is van és pedig Várkonyi Viktor, aki Hess Rudolf alakját vitte a vászonra. Figl kancellár ünnepélyesen hazahívta az Üllöldre menekült osztrák zsidókat Svájci lapok közül Leopold Figl osztrák kancellárnak azt a nyilatkozatát, amelyben ünnepélyesen hazahívja a nácizmus elől külföldre menekült osztrák zsidókat. Figl kancellár, aki egyébkét a keresztényszocialista pártból alakult Néppártnak is vezetője, erélyesen megcáfolta azokat a híreket, mintha Ausztriában antiszemita hangulat uralkodna és a visszatérő zsidókat nem látnák szívesen. — A mai kormány — mondotta Figi — nem felelős a nácikorszakban elkövetett bűnökért. A kormánynak szilárd elhatározása, hogy támogatja a zsidók kártalanítási kívánságait. Kétévi börtönre ítélte a Népbíróság dr Kollas Tibort A népbíróság Lukács-tanácsa szombaton tartotta folytatólagos tárgyalását dr Collas Tibor bűnügyében. Bűnösnek mondotta ki Collast népellenes bűntettben, mert a fasiszta uralmi rendszer hatalmi eszközeinek saját céljára való felhasználásával vagyon elleni bűncselekményt követett el és ezért kétévi börtönre és az ügyvédség gyakorlásától való eltiltásra ítélte.