Magyar Nemzet, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1947-02-23 / 45. szám
4 HajSar Nemzet A „JÓ ÉRZÉS ÉRÁJA” AMERIKÁBAN Los Angeles, február 8. , Minden máskép történik — Amerikában is. Soha konjunk- túrakutatók és gazdasági bőséesek annyira meg nem buktak, mint a háború befejezése óta itt, Amerikában. Először azt jósolták, hogy most következik a még soha nem látottboomt, öt éven át az amerikai fogyasztó nem vehette meg azt, amit akart. Nem vásárolhatott, minden évben új autót, nem szerezhetett be mosógépet, vacuura cleanert, nem építhetett új házat, sőt ruhát és fehérneműt is nehezen vehetett. A korlátlan vásárláshoz szokott amerikai fogyasztó, aki apró részletekre mindent megvehetett, amit csak akart, kénytelen volt pénzét öt éven át takarékba tenni vagy hadikölcsönökbe fektetni Tíz és harminc milliárd között becsülték ezt a felhalmozott vásárlóerőm. Ez most — mondták —■, hogy a tömegtermelés megújul, mind megmozdul és olyan konjunktúrát teremt, amilyent a világ meg nem látott De a konjunktúra valahogy késett Azátállítási a háborús termelésről béketermelésre lassan ment. A nagyipar nem sietett, mert adókedvezményt kapott, ha 1946-ban kisebb volt a nyeresége, mint az előző évben. A munkásság az egyre fokozódó drágaság terhe alatt béremeléseket követelt és sztrájkokba lépett Az árellenőrzés letöredezett, majd megszűnt. A lakbérek kivételével az árak rohamosan tovább emelkedtek. Közben a fogyasztó tömegek — elsősorban a sztrájkok alatt sok munkabért vesztett munkások — kezdték «felélni» takaréktőkéiket. Egyszerre érezhetővé vált, hogy az a nagy, felhalmozott vásárlóerő, amitől a fellendülést várták, alaposan leapadhatott. Szervezetlenül — egyszerűen csak a drágaság folytán, a közönség „VEVŐ-SZTRÁJKBA" lépett John L. Lewis, a bányamunkások feje akkor vitte sztrájkba a bányászokat, megbénítva a közlekedést és az ipart is. A szépbányák tudvalevőleg állatm.1, a kezelésben* vannak éppen John L. Lewis miatt, mert a folytonos sztrájkokkal szemben a háború alatt csak így lehetett a termelést biztosítani. John L Lewis tehát magát az államot hívta ki. *Uncia Sam* ezt már nem volt hajlandó eltűrni. A szövetségi bíróság 3,5 millió dollár pénzbüntetésre ítélte a bányászok szakszervezetét, John L. Lewist 10.003 dollárra és egyben megparancsolta, hogy a munkások kötelesek visszatérni munkahelyeikre Az ország zúgott a követeléstől: ele kell törni a szakszervezeteket*. A Kongreszszus törvényekre készült, amelyek korlátot szabtak volna még a sztrájkjognak is. John L. Lewis egy álszent gesztussal, hogymeghajlik a bíróság szava előtt, visszarendelte a bányamunkásokat Szegények, Ismét ők fizettek rá vezérük hitleri allűrjeire Közben az ország választott. A demokrata párt elvesztette többségét. Truman elnök, aki csak 1918-ban fejezi be első négyéves periódusát, rögtön kijelentette, hogy tudomásul veszi az ország döntését és igyekezni fog a két pártot harmonika együtlenűködlésbe hozni. A Roosevelt.lNew Deal-éra azonban tzennégy év után megent. A konjunktúrakutatók most aztán az ellenkező végletekbe csaptak át Sötét pesszimizmussal vagy depressziót jósoltak. A tőzsde, mintha nekik akart volna igazat adni, eilanyhu'. A vevősztrájk szélesedett Már kikerültek a tömegcikkek a piacra, de a vételkedv messze mögötte maradt a várakozásoknak. Kiderült, hogy az «eljegyzéseket” is túlbecsülték. Minden háziasszony legalább három üzletben „iratkozott fel", ha vacucm cleanert akart kamu. Most aztán nem sietett étvenni egyik helyen se Az ár túlmafasát. Az üzleteikben a pangás érzékelő volt. A statisztika jelentette, hogy 86 MTLT.TáRT) ÉRTÉKŰ F^T ttat MQ7OTT ARTJ p'n a rymakban, amiket legyártotok és megszabb árak reményében nem hoztak a piacra. Már az a tudat, hogy ekkora készletei vannak, további tartózkodásra indították a vásárló tömegeket Lassan-lancan faárak kezdtek ismét lemorzsolódó.. Az autókereskedő, aki nagy előleg mellett is csak egy évre fogadott el megrendelést és új kocsit csak zugáron adott el, hirtelen a vevő fülébe súgta, hogy szívesen venné, ha most komolyankiiratkozna*, előleg se kell, a kocsi pedig hamarosan szállításra kerül. És ez így volt az egész vonalon. A vevő, a lentett vevő, kezdte magát ismét újnak érezni A Kongresszusban az új többség, a Republikánus Párt már nem óhajtotta a munkásellenes kását olyan forrón enni, mint a választási ígéretekben főzte. Ebégre 1948-ban elnökválasztása is van, képviselő és szenátor-választás szatén lesz, a választó tömegekre tehát ügyelni kell. Truman eknylk ügyes taktikával azt mondta: a törvények, amik most készülnek, Republikánus párti törvények. Ha nem tetszenek, majd 1948- ban válasszatok ismét demokrata többséget. Az amerikai alkotmány és demokrácia ismét bebizonyította erejét. A Republikánus Párt éppen olyan kevéssé akart népszerűtlen lenni a választók előtt, mint a demokrata párt volt Roosevelt alatt Munkásellenes törvények egyre kevésbbé sürgősek lettek. A munkásság megértette az idők szavát Rájött egy igen régi gazdasági igazságra: az árak és bérek szakadatlan emelésében mindig a bérek maradnak alul. Az infláció árát medig elsősorban a dolgozó tömegek fizetik meg. Helyesebb tehát mérsékelni az igényeket fokozni a termelést és módot adni az árak leszállítására. És itt, ezen a pontom A MUNKAADÓK ÉS MUNKÁSOK KÖZELEDÉSÉN hirtelen megbukott ismét minden gazdasági jóslás. Az árak elindultak lefelé, ha mindjárt mérsékelten is, a béreket sztrájkok nélkül emelték, bár ezeket is csak mérsékelten. Az egész munkásmozgalomban azok kerekedtek felül, akik a tlabormanagement harmonyt, vagyis a sztrájk nélküli tárgyalások és megegyezések híve.. Drew Pearson, a legolvasottabb columnista egyik vasárnapi rádiókommentjében — amelyért mellesleg hetenként 6000 dollárt kap a Lee Hats kalapgyártól — halottként elparentálta John L. Lewist és csak úgy mellékesen odáig ment, hogy valódi halottként kezelte John L.-t, mert súlyos beteg. Pedg Drew Pearson a munkásság barátja. Az ipar teljes gőzerővel fogott neki a termelésnek. Már nem fél senki attól, hogy a harc kiélesedhetik munkások és munkaadók között. Több mint 58 milió munkás van foglalkoztatva, ami majdnem megközelíti Roosevelt álmát a 160 millió jobbról A tőzsde rohamosan megszilárdult A Kongresszus leszállítani készül 20 százalékkal az adókat Hrtelen mindenki bízik a jövőben. A belső bizalom természetesen kihat a külpolitikára is. Az Egyesült Államok külpolitikája pártfölöli marad. Republikánusok és demokraták egyaránt azon fáradoznak, hogy Amerika biztosítsa a békét — beláthatalan időkre. Azatombomba* körül elültek az izgalmak. Amerika erős akar maradni védekezés esetére, de meg van győződve arról, hogy senki se akar háborút. Marshal tábornok, az új külügyminszter, aki megnyerte Sztálin nagyrabecsülését amikor Churchillel szemben keresztülvitte a nyugati offenzívát, köztudottan Oroszországgal való békés együttműködés híve. Belpolitikailag még tsakkoznak a politikusok az orosz kérdés körül, de az általános meggyőződés az, hogyha Amerika 1948-ban republikánus elnököt kap, az még hatékonyabbat fog majd cooperálni Oroszországgal, mert nem kell tartania attól, hogybolseviknek tartják. Amerika belépett egy periódusba, amelyet stit éra of good feeling*nek, a jó érzés érájának hívnak. Theodor Roosevelt idején, a spanyol-amerika háború után keletkezett ez a meghatározás. Szk zekk.-né* rázhatja meg ki Amerika* ebből a jó érzésből — gazdaságilag az infláció* részév végleges levezetésének elhúzódása, az árnlvó magassága, külpultikailag a német probléma megoldásának nehézségei — de ezeken a bökkenási periódusokon túl Pllá US Vígszínház A háború derekán Felkai Ferenc a kitűnő újságíró két bátor é® mulatságos színművel vívta ki a közönség becsülését. Mindkét darabja római mezbe öltöztette a náci elképzelésűúj Európa" szatíráját. Ma szatírát írni — nehezebb. A dogok iróniája többrétű lett, az emberek szomorúsága mélyebb. Felkai viszont —■ a válság éveinek sajnálatos hallgatása után — kényesebb témával lép a nézők elé. Az evangélium egy részét dramatizálta.Pilátusról írt darabot. A négy evangélium művészi szemmel nézve is oly zárt, érinthetetlen és tökéletes, hogy másféle „dramalizánsa“, mint aminőt Bach János Sebestyén és a legnagyobb zeneszerzők adtak az emberiségnek, mindig kissé kínos marad. Ez az érzés a Vígszínház mostani bemutatóján is felmerült egy-egy pilanatra, bár nyilvánvaló, hogy a Názáreti története itt semmi más, csak távoli és elmosódott háttér. A darabban valóban a címszereplőről, Piátusról van szó, egy emberről, aki nem „apostol". Megveti felebarátait, de tiszteli és élvezi azt a szépet, amit alkotni tudnak, nem akar megváltani senkit, nem hisz abban hogy akár az egész fajta, akár az egyed megváltható lenne, okos és talán ezért nem hős, a hatalom és erköls örök összeütközését elúsztatja a kényelem és a passzivitás langy vizein Valóságos ember, Felkai büszke lehet erre a teremtményére. Ez a téma pedig az emberi ítélkezés mély problematikája. A feloldhatatlan összeütközés, amelyet csak tompítani lehet. Aki igazságtalanul ítél, azt könyörüld nélkül fogják megítélni — az egyszerű tételt Pilátus biztosan ismeri, de tudja, hogy ez is csak hetedszigien érvényesül és nem izgatja. Csakugyan ilyen lehetett A Vígszínház gondos rendezéssel — Marton Endre munkája —, harmonikus és gazdag díszletezéssel — Neogrády Miklóst dicséri — támogatja a szerzőt. Az előadás jó. Mihályi Ernő puhány, okos, rokonszenves Pilátusa — úgy érezzük — megfelel az írói szándéknak. A színpadon élet és érdeklődés sugárzik, de Mihályi ott van. Bulla Elma egy lángoló szívű, zsidó táncosnő szerepében vendége a Vígnek. Az ő kultúrája mindig nyereség. Szépen beszél, elhitetően. Szakáts Miklós és Palotai István szintén jók, a kiváló Ortolya Erzsi ez alkalommal nem egészen találja helyét. A közönségnek a darab nagyon tetszett Nyikszini taps zúgott fel többször és olyan érdekődéssel figyeltek, mintha azt kérdezte volna mindenki magától: mit tettél volna, ha akkor Te vagy Pilátus? Vámos Magda Könnyű préda Belvárosi Színház Baudelaire „Les fleurs du malijában egy kötetnyi költő, szeret irt a bűn virágairól, Cttabeau ugyanerről a témáról «Az eltévedt báránykák» címmel romantikus színművet s most Elsa Shelley egy gyermektárgyalást dramatizál minden költészet is romantika nélkül. Amkor az amerikai írónő reflektorfénybe állítja a 15 éves Eliz szekszuális tévelygéseit és demonstrálja a fiatal életeket fenyegető testi és lelki züllöttségnek permanens veszélyét, a kislányt felmentve egyúttal a vádlottak padjára ülteti a felnőttek társadalmát, amelynek saját erkölcseiben való hite is megingott. A régi erkölcsök elpusztultak, új még nem született meg — jelenti ki —, a fiatalság pedig erről mit sem tehet. Tagadja az átöröklés tanát, mondván, a gyermek ártatlannak születik, egyaránt hajlamos a jóra és a rosszra. Most már a fáradalmon és ennek kollektív felelősségén múlik a jövő anyák testi és lelki épsége. A könny birkózik a mosollyal és a közönség lelkében megkondul a lelkiismeret harangocskája. Ezzel az írónő már el is érte a célját A dialógusok bűvésze és a felvonásvégek zsonglőre beleolvad a szociológusba és ennek harsány szava túlkiabálja a drámát, amely távolabbi és mélyebb mondanivalót is tartogatna. A színpadi bestseller azonban megtette a magáét. A közönség saját lelkiismeretét csitlzgatva buzgón tapsol. Bárdos Arthur mondta egyszer: „Van valami nagyon mulatságos és vidító gyermekekkel és dilettánsokkal dolgozni a színpadon Ez utóbbiak azonban néha többen vannak, mint az ember szeretné." Nos, most mint rendező, kedvtelve élheti ki nemcsak darab-, de színészformáló tehetségét is. Új név a színpadon Pulay Erzsié, aki kedves arcocskájával és fiatal lénye minden természetes adottságával, éretlenségével és darabosságával hűen illusztrálta a züllöttségében is ártatlan kislány alakját. De ezután sürgősen vissza az iskolapadba, nehogy a korai start dilettánst neveljen belőle. Kitűnő Kerlai Lili flopperje, magasrendű karakteralakítás Keresztessy Mária anyája és Dénes György majdnem szövegtelen figurája. Horváth Jenő a bíró szerepének adott humánumtól g órás portrét, Kállai Ferenc, Dékány László, Sedosi Anni, Szegedi Szabó István, Vári György és a kis Pálfai Gábor a jól sikerült előadás többi értéke. A színművet Szép Ernő fordítása tolmácsolta. Az előadás érdekessége Károlyi Miháyné szép szavakból vett bevezetője volt, amely jó tanácsokat adott a fiatalság erkölcsi zsákutcájában tévelygők kivezetésére. Szőb Zoltán már látni tényleg kibontakozni azt a boomot, amelyet Amerika világgazdasági vezető szerepe, a világbéke biztosítása, belső politikai és gazdasági harmónia nagy pesszimizmus mellett is legalább az elkövetkező öt esztendőre biztosít Békessy Imre Két színházi bemutató Búcsú az utolsó fehér foltoktól A nagy felfedezések korát éljük. Csak földrajzi vonatkozásban van már kevés felfedezni valónk. Ha csak földünk felszíni alkuratát tekintjük, a világtérképen már nem sok fehér foltot találunk. A földrajzi felfedezések így egy kihalóban levő műfajt képviselnek, bár a kutatási lehetőségek még nincsenek reménytelenül kimerítve. Elegendő, ha csak a sarki tájakra utalnk, ám a kontinensek belsejében leakadnak itt-ott még ismeretlen területek. De a fehér foltok napjai most már meg vannak számlálva. Nem sokáig izgatok már a megismerésre szomjúhozó ember kíváncsiságát, mert valóságos villámháború készül ellenük. És ha veszedelmes vizeikkel vagy átható hatatlan erdőségeikkel, lelketlen sivatagaikkal vagy szakadékos szikláikkal, dermesztő hidegeikkel vagy perzselő forróságaikkal eddig útját is állták a klaszszikus födrajzi felfedezések vitorlásainak, teherhordó bennszülötteinek és málhásállatainak, s a második világháború technikai vívmányai is elegendők ahhoz, hogy végképen megtörjék zárkózottságukat. Nemzetközi versenyfutás a Déli Sarkvidékre Előkelő* elszigeteltségében mindmáig is a Déli Sarkvaék vezet, holott, kerek 175 esztentendeje ostromoljái titkait. Dehát egész tö.oroszről van szó, mely kiterjedésében alig marad alatta Európa területetek és felszínét vastag jégpáncél takarja, mely mélyen ráborul a környező óceánokra, úgyhogy nem tudni pontosan, hol ér véget a szárazföld és hol kezdődik a tenger. Ezt a kérdést több más problémával egyetemben kívánják most tisztázni küönböző délsarki expedíciók. E vállakozások közül, már csak méreteinél, felszerelésénél és politikai céljánál fogva is, elsősorban Byrd amerikai tengernagy kutatóarmadája érdemel említést. A repüőgéphordozóval, repülőgépekkel, jégtörőhajósokal, szántalpas tankokkal és egyéb sajátos járművekkel felszerelt expedíció személyzete mintegy 4000 főből ál. Költségeit az amerikai haditengerészet fedezi és feladata: a dé sarki uránium-telepek felkutatása. Az expedíció, mely december elején indult el a virginiai Nordfolkból, a délsarki Kis- Amerikában (Little America), a Bálna-öbölen ütött tábort. Byrd admirális itt már előző felfedezőútjai alkalmával támaszpontot létesített, úgyhogy most haladéktalanul hozzáláthatott feladata teljesítéséhez. Kutatóoszopai azóta már mélyen behatoltak a rejtélyes jégkontinens belsejébe és már az elő jelentések is nagy tudományos eredményekről adnak hírt. Hogy urániumot találtak-e, arról mélyen hallgat a krónika. Egy másik amerikai expedíció a közeli napokban kidul a Déli Sarkvidékre. Ennek vezetője Finn Ronne, aki Byrd helyettese volt korábbi útjai során. Ez a vállakozás tisztára tudományos célokat tart szem előtt és mindössze húsz tudósból áll Költségeit magánintézmények és az Amerikai Földrajzi Társaság fedezik, de az amerikai kormány támogatását is évezi. Támaszpontját a brit birtokban levő Graham-földön, a Margit-öbölben üti fel. Itt Byrd előbbi útjai során épített kunyhók és bábává díszállomások várják az expedíciót, mely a háború alatt létesített angol meteoroógiai állomásnak és postahivatalnak is hasznát látja majd. Ezenfelül újabb lakóházaik is épülnek, úgyhogy a másfél évre tervezett kutatómunka bizonyos mértékben civilizált körülményeket talál maga körül. Az angolok a norvégekkel karöltve indítanak expedíció, főként a Maud királyné-föld térképezésére. E haza más terület jórészét annak idején Hitler Új Svábország (Jieu Schwaben) néven német területnek nyilvánította, azon a címen, hogy tulajdonképen az a német expedíció fedezte fel. Greyet 1939 januárjában nagy titokban a Déli Sarkra küldött A német expedíció 1942-ben közzétette eredményeit s valóban nagy meglepetést keltett azzal a bejelentésével, hogy jég- és hómentes hegységeket, valamint tavakat talált a parttól 250—350 km. távol ágban a szárazföd belsejében. Az angolnorvég expedíció most többek között ezt a meglepő kérdést is tisztázni kívánja. (Az utolsó 18 órában érintett jelentések szerint Byrd repülőnépri rr'Ota’d - fák a kérdéses délsrkt jénmentes oázis*. — A szterke sztö ) Futnak még a Déli Sarkvidékre: ausztráliaiak, chileiek, tvndek, franciák és argentínaiak s lehet hogy újabb nevezések is befutnak közben. Nyolc-tíz expedíció csak végére jár a világ végének ! Muskox, a sarkvidéki Broadway Észak-Kanada tekinséges területei ia még mintg ismeretlenül fehérlenek a térképen. A háború alatt, a hadászati és utánpótlási jelentőségű alaszkai út megépítése során ugyan sok fehér folt eltűnt Kaiuna térképéről, de ezek jórészt csak légi térképezés útján mutatták meg magukat A tavalyi Mus- Aoa-expedíció azonban közvetlen földiészíni felmérés alapján rajzolta tele a legzavaróbb kanadai fehér fotokat Graham Rowey alezredes, az expedíció vezetője most számol be a szerényen csak gyakorlatnak nevezett vállalkozás eredményeire a Geographical Journal hasábjain. Az 50 főből, tudósokból és katonákból álló különítmény ugyani kifejezetten gyakorlati meggordolásokat tartott szem előtt, elsősorban pedig annak megállapítását, hogy miyen gazdasági és közlekedési lehetőségek kináloznak a sarki zónákban és a kiróbált sarkvidéki felszerelés (ruházat, közlekedési eszközök stb.) mily mértékben alkalmazhatók békés polgári viszonyaiban. Emellett néhány jelentős folt térképezésének is szerét ejtették. A Austrox-különítmény kisebb-nagyobb leágazásokkal a Churchill—Eskmo Point—Baker-tó—Perry-folyó—Cambrigdeöböl—Coppemiine—Port Rádium — Normál — Sipson—Fort Nelson—Edmonton-utat követte és oda vissza mintegy 3130 mértföldet tett meg csaknem három hónap aatt 12 hójáró lakó gépkocsin. A különítmény élelemmel és üzemanyaggal való ellátása repülőgépek, siklógépek és ejtőernyők útján történt. Közben a zavartalanabb előreharolás és utánpótlás biztosítása céljából a Fakor-tónál repülőteret és meteorológiai állomást létesítettek. A Aruskox-gyakorlat, minden viszontagsága ellenére is, fényesen igazolta a gépesített sarki közekedés lehetőségét és a kipróbált téli felszerelés is megállta helyét. Ezenfelül a földrajzot, földtant, meteorológiát, álat- és növénytant, valamint a fizikát is értékes adatokkal gazdagította és egyáltalán új módszereket vezetett be a sarki zónák kutatási technikájába. Ezeket már Byrd délsarki expedíciója is magáévá tette. De legközelebbi gyakorlati hasznát mégis az Északi Sarkvidék látja, melyhez most valóságos Broadway nyílt, mint első szárazfödi útszakasza a legrövidebb utatjelentő Interkontinentális vonalnak Amerika és Európa között Gáspár László A Ritz és a Hungária utóda A szakértők európaszerte változatlanul úgy ítélik meg a helyzetet, hogy amint a politikai és gazdasági helyzet némileg tisztázódik, Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva az idegenforgalom igen nagyarányú fejlődését várhatja. Új közlekedési lehetőségek, különösen a légiforgalom és az útépítés fellendülése valószínűleg a háború előtti tömegeknek többszörösét fogja mozgatni az országok között. Budapest sok nehézség közepette készül arra, hogy berendezkedjék a jövőben kialakuló tömegforgalomra, melynek pedig igen nagy jelentősége lesz egész gazdasági életünk helyreállítása szempontjából A fejlődés ezért ezen a téren is szemmel látható. Különösen figyelemreméltó esemény a Nemzeti Szálloda újjáépítése és tökéletesítése. . A város szívében, a Nemzeti Színházzal szemben áll a Nemzeti Szálloda, a Rákóczi-út és a Népszínház utca között. Ez a szálloda-üzem volt a alsó, amely az ostrom után a romokból újjáépült. A háború előtti időkben és a háború alatt tudvalévően a Ritz és a Hungária volt a legmodernebbül berendezett és vezetett két pesti szálloda; most mind a kettő reménytelen romokban hever. Marencich Ottó, a Nemzetközi Szállodások elnöke, aki a Ritz és Hungária szállodák vezérigazgatója volt és aki annak idején is áttervezte a Nemzeti Szállodát, ma is úttörő munkát végez az idegenforgalom terén. Nemcsak a Ritz és Hungária szellemében vezeti a most újonnan átalakított Nemzeti Szállodát, hanem igyekszik azt a légkört is megteremteni, mely azokat hírnévre emelte. Nagy gonddá, berendezett szállodaszobáiban a legigényesebb külföldi vendég , kellemes otthont talál Ezért mondható, hogy a vállalat nehéz időkben teljesített munkájával komoly szolgálatot tett az idegenforgalomnak és a magyar vendéglátóipar ügyének. .Vasárnap, 1947 február 23 Színházi műsor OperaM7: Máris fitt Díszelőadás 06S1 Nemnth Jegor Bultesov és a többiek (H3) Antonius és Cleops'rs (%7) Romáén: Hullámzi völtevény (14. 7) Víg: Pilátus (Mii. 71 B-’ráris( Krímvfl préda fűtt, 7) Madách: Elerek és emberek f3. 7) Ma gyar: Mimóza (14. 7) Művészt író, költők és gyilkosok (Jél. 7) Medgyeszay: A családban marad (V’4, 7' For Operett: Okos mama 7) Pes'l: A váratlan vendég (Há. 7) Pódium: Mi lenne, ha?.. (4, 71 Kamara Vari tér Karnevál (1 5, US) Royal* Tavasz a Körúton (7) Vasárnani oraházi zenete Bart'tka 10: Gábriell M'ssa Brevia, vez: Harma' Artúr. Belvárosi plébánia 10: Josquin de Prés Missa Pangó Kinzua, vez: Berg Olló. Ciszterci templom Réll: Pal estrina Visa Brevia, vez: Forrai Miklós. Mátyás templom XVII gregorián mise, vez: Bárdos L. A Rászkó műsora BUDAPEST I 7: Reggeli zene. 8: H. 8.28: Szovjet indulók. f.30: Dárok Lajos orgeál. f: Római katolikus valásó. félóra. f.1W: Evangélikus vallásos élen. 10: Görög katolikus istentisztelő . 11: A Székesfővárosi Zenekar. 12: H 13: E. 19.30: Jazz. 14: H M.19: Művészlemezek. 16: Eötvös Károly elbeszélése. 16.20: Kerpely Jenő gordon’ázk. 15-46: Zsolt Bél* va'árnani króni’ á’t. 16: Cigányzenekar 17: H 17.18: 'Magyar Parnasszus. 18: Haní»l°mer. *8.19 Török Sándor vasárnapi bezédet^e. 18.38: A komány és „ főváros ün* nepségé a Szovjetuió hadseregnek 29 évfordulójén. l*i A r Xlex^n^rof e*vflttes műsorából. 18 ?§: A Vörös Kesereg napja. 21: H snort. Tonfld za Tie — sr*ru*« *ró. 21: A rá^fó banffta 21 *o* Rációinké*. 21 *#». 7| oroszul fft H *nor». & 73: Mit hne InnV holnan. *r»t Fan^kép^V *» ffvftu—osztríV v4T*ga'ott ökölvívó* li*4*»l*4rósT-8i. *•* is# Téerene #*t «4y wo.1fl* H fra» d4»il. 0 va* W an«iolut. 11 19—f3« Vasártani muzsika *1 Tániz ne. 18: H. Ifi.rfc Falurádió. 1l Könnvfl muzsika 18.4 : E. 20* Mai fr**mfa zongoramuzsika 28.30: Külföldi lapszemle, fii H. 21.15: Cigányzene. 22.15: Hanglemez.