Magyar Nemzet, 1947. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1947-02-23 / 45. szám

4 HajSar Nemzet A „JÓ ÉRZÉS ÉRÁJA” AMERIKÁBAN Los Angeles, február 8. , Minden máskép történik — Amerikában is. Soha konjunk-­­ túrakutatók és gazdasági bősé­­­esek annyira meg nem buktak,­­ mint a háború befejezése óta­­ itt, Amerikában. Először azt jó­­­­solták, hogy most következik a még soha nem látott­­boomt, öt éven át az amerikai fo­gyasztó nem vehette meg azt, amit akart. Nem vásárolhatott, minden évben új autót, nem szerezhetett be mosógépet, va­­cuura cleanert, nem építhetett új házat, sőt ruhát és fehérne­műt is nehezen vehetett. A korlátlan vásárláshoz szokott amerikai fogyasztó, aki apró részletekre mindent megvehe­tett, amit csak akart, kénytelen volt pénzét öt éven át takarék­ba tenni vagy hadikölcsönökbe fektetni Tíz és harminc milli­árd között becsülték ezt a­­ fel­halmozott vásárlóerőm­. Ez most — mondták —■, hogy a tömegtermelés megújul, mind megmozdul és olyan konjunk­túrát teremt, amilyent a világ meg nem látott De a konjunktúra valahogy késett Az­­átállítási a háborús termelésről béketermelésre las­san ment. A nagyipar nem sie­tett, mert adókedvezményt ka­pott, ha 1946-ban kisebb volt a nyeresége, mint az előző év­­ben. A munkásság az egyre fo­kozódó drágaság terhe alatt béremeléseket követelt és sztráj­kokba lépett Az árellenőrzés letöredezett, majd megszűnt. A lakbérek kivé­telével az árak rohamosan tovább emelkedtek. Közben a fogyasztó tömegek — elsősorban a sztrájkok alatt sok munkabért vesztett mun­kások — kezdték «felélni» ta­karéktőkéiket. Egyszerre érez­hetővé vált, hogy az a nagy, felhalmozott vásárlóerő, amitől a fellendülést várták, alaposan leapadhatott. Szervezetlenül — egyszerűen csak a drágaság folytán, a közönség „VEVŐ-SZTRÁJKBA" lépett John L. Lewis, a bánya­munkások feje akkor vitte sztrájkba a bányászokat, meg­bénítva a közlekedést és az ipart is. A szépbányák tudva­levőleg állatm.1, a kezelésben* vannak éppen John L. Lewis miatt, mert a folytonos sztráj­kokkal szemben a háború alatt csak így lehetett a termelést biztosítani. John L Lewis tehát magát az államot hívta ki. *Uncia Sam* ezt már nem volt hajlandó eltűrni. A szövetségi bíróság 3,5 millió dollár pénz­büntetésre ítélte a bányászok szakszervezetét, John L. Lewist 10.003 dollárra és egyben meg­parancsolta, hogy a munkások kötelesek visszatérni munka­helyeikre Az ország zúgott a követeléstől: ele kell törni a szakszervezeteket*. A Kongresz­­szus törvényekre készült, ame­lyek korlátot szabtak volna még a sztrájkjognak is. John L. Lewis egy álszent gesztussal, hogy­­meghajlik a bíróság sza­va előtt, visszarendelte a bá­nyamunkásokat Szegények, Is­mét ők fizettek rá vezérük hit­leri allűrjeire Közben az ország választott. A demokrata párt elvesztette többségét. Truman elnök, aki csak 1918-ban fejezi be első négyéves periódusát, rögtön ki­jelentette, hogy tudomásul ve­szi az ország döntését és igye­kezni fog a két pártot harmo­nika együtlenűködlésbe hozni. A Roosevelt.l­­New Deal-éra azonban t­zennégy év után me­g­ent. A konjunktúrakutatók most aztán az ellenkező végletekbe csaptak át Sötét pesszimizmus­sal vagy depressziót jósoltak. A tőzsde, mintha nekik akart volna igazat adni, eilanyhu'.­ A vevősztrájk­­ szélesedett Már kikerültek a tömegcikkek a piacra, de a vételkedv messze mögötte maradt a várakozá­soknak. Kiderült, hogy az «el­jegyzéseket” is túlbecsülték. Minden háziasszony legalább három üzletben „iratkozott fel", ha vacucm cleanert akart kamu. Most aztán nem sietett étvenni egyik helyen se Az ár túlma­fas­át. Az üzleteikben a pangás érzékelő volt. A statisz­tika jelentette, hogy 86 MTLT.TáRT) ÉRTÉKŰ F^T ttat MQ7OTT ARTJ p'n a rym­akban, amiket legyár­totok és megszabb árak re­ményében nem hoztak a piac­­ra. Már az a tudat, hogy ekkora készletei vannak, további tar­tózkodásra indították a vásárló tömegeket Lassan-lancan fa­árak kezdtek ismét lemorzso­lódó.. Az autókereskedő, aki nagy előleg mellett is csak egy évre fogadott el megrendelést és új kocsit csak zugáron adott el, hirtelen a vevő fülébe súgta, hogy szívesen venné, ha most komolyan­­kiiratkozna*, elő­leg se kell, a kocsi pedig ha­marosan szállításra kerül. És ez így volt az egész vonalon. A vevő, a lentett vevő, kezdte magát ismét újnak érezni A Kongresszusban az új több­ség, a Republikánus Párt már nem óhajtotta a munkásellen­es kását olyan forrón enni, mint a választási ígéretekben főzte. Eb­égre 1948-ban elnökválasz­tás­a is van, képviselő és szená­tor-választás szatén lesz, a vá­lasztó tömegekre tehát ügyelni kell. Truman eknylk ügyes tak­tikával azt mondta: a törvé­nyek, amik most készülnek, Republikánus párti törvények. Ha nem tetszenek, majd 1948- ban válasszatok ismét demo­krata többséget. Az amerikai al­kotmány és demokrácia ismét bebizonyította erejét. A Republi­kánus Párt éppen olyan kevéssé akart népszerűtlen lenni a vá­lasztók előtt, mint a demokrata párt volt Roosevelt alatt Mu­n­­kásellenes törvények egyre ke­­vésbbé sürgősek lettek. A munkásság megértette az idők szavát Rájött egy igen régi gazdasági igazságra: az árak és bérek szakadatlan eme­lésében mindig a bérek marad­­nak alul. Az infláció árát m­e­dig elsősorban a dolgozó töme­gek fizetik meg. Helyesebb te­hát mérsékelni az igényeket fokozni a termelést és módot adni az árak leszállítására. És itt, ezen a pontom A MUNKAADÓK ÉS MUNKÁSOK KÖZELEDÉSÉN hirtelen megbukott ismét min­den gazdasági jóslás. Az árak elindultak lefelé, ha mindjárt mérsékelten is, a béreket sztrájkok nélkül emelték, bár ezeket is csak mérsékelten. Az egész munkásmozgalomban azok kerekedtek felül, akik a tlabor­­management harmonyt, vagyis a sztrájk nélküli tárgyalások és megegyezések híve.. Drew Pearson, a legolvasottabb co­­lumnista egyik vasárnapi rádió­­kommentjében — amelyért mellesleg hetenként 6000 dol­lárt kap a Lee Hats kalapgyár­tól — halottként elparentálta John L. Lewist és csak úgy mellékesen odáig ment, hogy valódi halottként kezelte John L.-t, mert súlyos beteg. Pedg Drew Pearson a munkásság ba­rátja. Az ipar teljes gőzerővel fo­gott neki a termelésnek. Már nem fél senki attól, hogy a harc kiélesedhetik munkások és munkaadók között. Több mint 58 milió munkás van foglal­­koztatva, ami majdnem megkö­zelíti Roosevelt álmát a 160 millió jobbról A tőzsde roha­mosan megszilárdult A Kon­gresszus leszállítani készül 20 százalékkal az adókat H­rtelen mindenki bízik a jövőben. A belső bizalom természete­sen kihat a külpolitikára is. Az Egyesült Államok külpolitikája pártfölöli marad. Republikánu­sok és demokraták egyaránt azon fáradoznak, hogy Amerika biztosítsa a békét — belátha­­talan időkre. Az­­atombomba* körül elültek az izgalmak. Ame­rika erős akar maradni véde­kezés esetére, de meg van győ­ződve arról, hogy senki se akar háborút. Marshal tábornok, az új külügymin­szter, aki meg­nyerte Sztálin nagyrabecsülését amikor Churchillel szemben ke­resztülvitte a nyugati offenzí­vát, köztudottan Oroszországgal való békés együttműködés híve. Belpolitika­ilag még tsakkoz­nak­ a politikusok az orosz kérdés körül, de az általános meggyőződés az, hogyha Ame­rika 1948-ban republikánus el­nököt kap, az még hatékonyab­bat fog majd cooperálni Orosz­országgal, mert nem kell tarta­nia attól, hogy­­bolseviknek­ tartják. Amerika belépett egy perió­dusba, amelyet stit éra of good feeling*­nek, a jó érzés érájá­nak hívnak. Theodor Roosevelt idején, a spanyol-amerika há­ború után keletkezett ez a meghatározás. Szk zekk.-né* rázhatja meg ki Amerika* ebből a jó érzésből — gazdaságilag az infláció* részé­v végleges le­­vezetésének elhúzódása, az ár­­nlvó magassága, külpul­tikailag a német probléma megoldásá­nak nehézségei — de ezeken a bökkenási periódusokon túl Pl­lá US Vígszínház A háború derekán Felkai Fe­renc a kitűnő újságíró két bá­tor é® mulatságos színművel vívta ki a közönség becsülését. Mindkét darabja római mezbe öltöztette a náci elképzelésű­­új Európa" szatíráját. Ma szatírát írni — nehe­zebb. A do­gok iróniája több­rétű lett, az emberek szomorú­sága mélyebb. Felkai viszont —■ a válság éveinek sajnálatos hallgatása után — kényesebb témával lép a nézők elé. Az evangélium egy részét drama­tizálta.­Pilátusról írt darabot. A négy evangélium művészi szemmel nézve is oly zárt, érint­hetetlen és tökéletes, hogy más­féle „dramalizá­nsa“, mint ami­­nőt Bach János Sebestyén és a legnagyobb zeneszerzők adta­k az emberiségnek, mindig kissé kínos marad. Ez az érzés a Víg­színház mostani bemutatóján is felmerült egy-egy pi­lanatra, bár nyilvánvaló, hogy a Názáreti története itt semmi más, csak távoli és elmosódott háttér. A darabban valóban a címszerep­lőről, Pi­átusról van szó, egy emberről, aki nem „apostol". Megveti felebarátait, de tiszteli és élvezi azt a szépet, amit al­kotni tudnak, nem akar meg­váltani senkit, nem hisz abban hogy akár az egész fajta, akár az egyed megváltható lenne, okos és talán ezért nem hős, a hatalom és erkö­ls örök össze­ütközését elúsztatja a kényelem és a passzivitás langy vizein Va­lóságos ember, Felkai büszke lehet erre a teremtményére. Ez a téma pedig az emberi ítélkezés mély problematikája. A feloldhatatlan összeütközés, amelyet csak tompítani lehet. Aki igazságtalanul ítél, azt kö­nyörüld nélkül fogják meg­ítélni — az egyszerű tételt Pilá­tus biztosan ismeri, de tudja, hogy ez is csak hetedszigien ér­vényesül és nem izgatja. Csak­ugyan ilyen lehetett A Vígszínház gondos rende­zéssel — Marton Endre mun­kája —, harmonikus és gazdag díszletezéssel — Neogrády Mik­lóst dicséri — támogatja a szerzőt. Az előadás jó. Mihályi Ernő puhány, okos, rokon­szenves Pilátusa — úgy érez­zük — megfelel az írói szán­déknak. A színpadon élet és érdeklődés sugárzik, de Mihályi ott van. Bulla Elma egy lán­goló szívű, zsidó táncosnő sze­repében vendége a Vígnek. Az ő kultúrája mindig nyereség. Szépen beszél, elhitetően. Sza­­káts Miklós és Palotai­ István szintén jók, a kiváló Ortolya Erzsi ez alkalommal nem egé­­szen találja helyét. A közönségnek a darab na­gyon tetszett Nyik­szini taps zúgott fel többször és olyan érdek­ődéssel figyeltek, mintha azt kérdezte volna mindenki magától: mit tettél volna, ha akkor Te vagy Pilátus? Vámos Magda Könnyű préda Belvárosi Színház Baudelaire „Les fleurs du malijában egy kötetnyi költő, szeret irt a bűn virágairól, Ct­­tabeau ugyanerről a témáról «Az eltévedt báránykák» cím­mel romantikus színművet s most Elsa Shelley egy gyer­mektárgyalást dramatizál min­den költészet is romantika nél­kül. Amkor az amerikai írónő reflektorfénybe állítja a 15 éves Eliz szekszuális tévelygéseit és demonstrálja a fiatal életeket fenyegető testi és lelki züllött­­ségnek permanens veszélyét, a kislányt felmentve egyúttal a vádlottak padjára ülteti a fel­nőttek társadalmát, amelynek saját erkölcseiben való hite is megingott. A régi erkölcsök el­pusztultak, új még nem szüle­tett meg — jelenti ki —, a fiatalság pedig erről mit sem tehet. Tagadja az átöröklés ta­nát, mondván, a gyermek ár­tatlannak születik, egyaránt hajlamos a jóra és a rosszra. Most már a fáradalmon és en­nek kollektív felelősségén múlik a jövő anyák testi és lelki épsége. A könny birkózik a mosollyal és a közönség lelkében meg­­kondul a lelkiismeret haran­gocskája. Ezzel az írónő már el is érte a célját A dialógusok bűvésze és a felvonásvégek zsonglőre beleolvad a szocioló­gusba és ennek harsány szava túlkiabálja a drámát, amely távolabbi és mélyebb mondani­valót is tartogatna. A színpadi bestseller azonban megtette a magáét. A közönség saját lelki­ismeretét csitlzgatva buzgón tapsol. Bárdos Arthur mondta egy­szer: „Van valami nagyon mu­latságos és vidító gyermekek­kel és dilettánsokkal dolgozni a színpadon Ez utóbbiak azonban néha többen vannak, mint az ember szeretné." Nos, most mint rendező, kedvtelve élheti ki nem­csak darab-, de színészformáló tehetségét is. Új név a szín­padon Pulay Erzsié, aki kedves arcocskájával és fiatal lénye minden természetes adottságával, éretlenségével és darabosságával hűen illusztrálta a züllöttségében is ártatlan kislány alakját. De ezután sürgősen vissza az iskolapadba, nehogy a korai start dilettánst neveljen belőle. Kitűnő Kerlai Lili flopperje, magasrendű karakteralakítás Keresztessy Mária anyája és Dénes György majdnem szöveg­­telen figurája. Horváth Jenő a bíró szerepének adott humá­numtól g­ ór­ás portrét, Kállai Ferenc, Dékány László, Sedosi Anni, Szegedi Szabó István, Vári György és a kis Pálfai Gábor a jól sikerült előadás többi értéke. A színművet Szép Ernő fordítása tolmácsolta. Az előadás érdekessége Ká­rolyi Miháyné szép szavakból vett bevezetője volt, amely jó tanácsokat adott a fiatalság erkölcsi zsákutcájában tévely­gők kivezetésére. Szőb Zoltán már látni tényleg kibontakozni azt a boom­ot, amelyet Ame­rika világgazdasági vezető sze­repe, a világbéke biztosítása, belső politikai és gazdasági har­mónia nagy pesszimizmus mel­lett is legalább az elkövetkező öt esztendőre biztosít Békessy Imre Két színházi bemutató Búcsú az utolsó fehér foltoktól A nagy felfedezések korát éljük. Csak földrajzi vonatko­zásban van már kevés felfe­dezni valónk. Ha csak földünk felszíni a­lkuratát tekintjük, a világtérképen már nem sok fehér foltot találunk. A föld­rajzi felfedezések így egy ki­halóban levő műfajt képvisel­nek, bár a kutatási lehetőségek még nincsenek reménytelenül kimerítve. Elegendő, ha csak a sarki tájakra uta­lnk, ám a kontinensek belsejében le­akad­nak itt-ott még ismeretlen te­rületek. De a fehér foltok nap­jai most már meg vannak számlálva. Nem sokáig izgat­ok már a megismerésre szomjú­­hozó ember kíváncsiságát, mert valóságos villámháború készül ellenük. És ha veszedelmes vi­zeikkel vagy átható hatatlan erdőségeikkel, lelketlen sivata­gaikkal vagy szakadékos szik­láikkal, dermesztő hidegeikkel vagy perzselő forróságaikkal eddig útját is állták a klasz­­szikus fö­drajzi felfedezések vi­torlásainak, teherhor­dó benn­szülötteinek és málhásállatai­­nak, s a második világháború technikai vívmányai is elegen­dők ahhoz, hogy végképen meg­törjék zárkózottságukat. Nemzetközi versenyfutás a Déli Sarkvidékre Előkelő* elszigeteltségében mindmáig is a Déli Sarkv­aék vezet, holott, kerek 175 eszten­­tendeje ostromoljái titkait. De­­hát egész tö.oroszről van szó, mely kiterjedésében alig marad alatta Európa területetek és felszínét vastag jégpáncél ta­karja, mely mélyen ráborul a környező óceánokra, úgyhogy nem tudni pontosan, hol ér véget a szárazföld és hol kez­dődik a tenger. Ezt a kérdést több más problémával egye­temben kívánják most tisztázni küönböző délsarki expedíciók. E vállakozások közül, már csak méreteinél, felszerelésénél és politikai céljánál fogva is, elsősorban Byrd amerikai ten­gernagy kutatóarmadája érde­mel említést. A repü­őgéphor­­dozóval, repülőgépekkel, jég­­törőhajósokal, szántalpas tan­kokkal és egyéb sajátos jár­művekkel felszerelt expedíció személyzete mintegy 4000 főből ál. Költségeit az amerikai hadi­­tengerészet fedezi és feladata: a dé sarki uránium-telepek fel­kutatása. Az expedíció, mely december elején indult el a virginiai Nordfolkból, a délsarki Kis- Amerikában (Little America), a Bálna-öbö­len ütött tábort. Byrd admirális itt már előző felfedezőútjai alkalmával tá­maszpontot létesített, úgyhogy most haladéktalanul hoz­zálát­­hatott feladata teljesítéséhez. Kutatóosz­opai azóta már mé­lyen behatoltak a rejtélyes jég­­kontinens belsejébe és már az elő jelentések is nagy tudomá­nyos eredményekről adnak hírt. Hogy urániumot találtak-e, ar­ról mélyen hallgat a krónika. Egy másik amerikai expedíció a közeli napokban kidul a Déli Sarkvidékre. Ennek veze­tője Finn Ronne, aki Byrd he­lyettese volt korábbi útjai so­rán. Ez a válla­kozás tisztára tudományos célokat tart szem előtt és mindössze húsz tudós­ból áll Költségeit magánintéz­mények és az Amerikai Föld­rajzi Társaság fedezik, de az amerikai kormány támogatását is évezi. Támaszpontját a brit birtok­ban levő Graham-földön, a Margit-öbölben üti fel. Itt Byrd előbbi útjai során épített kuny­hók és bábává dísz­állomások várják az expedíciót, mely a háború alatt létesített angol meteoroógiai állomásnak és postahivatalnak is hasznát látja majd. Ezenfelül újabb lakóhá­zaik is épülnek, úgyhogy a másfél évre tervezett kutató­munka bizonyos mértékben ci­vilizált körülményeket talál maga körül. Az angolok a norvégekkel ka­röltve indítanak expedíci­ó, főként a Maud királyné-föld térképezésére. E haza más terü­let jórészét annak idején Hitler Új Svábország (Jieu Schwaben) néven német területnek nyilvá­nította, azon a címen, hogy tulajdonképen az a német ex­pedíció fedezte fel. Gr­eyet 1939 januárjában nagy titokban a Déli Sarkra küldött A német expedíció 1942-ben közzétette eredményeit s való­ban nagy meglepetést keltett azzal a bejelentésével, hogy jég- és hómentes hegységeket, vala­mint tavakat talált a parttól 250—350 km. távol ágban a szárazföd belsejében. Az angol­norvég expedíció most többek között ezt a meglepő kérdést is tisztázni kíván­ja. (Az utolsó 18 órában é­rintett jelentések sze­rint Byrd repül­őnépri rr'Ota’d - fák a kérdéses déls­rkt jénmen­­tes oázis*. — A szterke sztö ) Futnak még a Déli Sark­vidékre: ausztráliaiak, chileiek, tvndek, franciák és argentínaiak s lehet hogy újabb nevezések is befutnak közben. Nyolc-tíz expedíció csak végére jár a világ végének ! Muskox, a sarkvidéki Broadway Észak-Kanada tekinséges te­­rületei ia még mint­g ismeret­lenül fehérlenek a térképen. A háború alatt, a hadászati és utánpótlási jelentőségű alasz­­kai út megépítése során ugyan sok fehér folt eltűnt Kai­una térképéről, de ezek jórészt csak légi térképezés útján mutatták meg magukat A tavalyi Mus- Aoa-expedíció azonban közvet­len földié­színi felmérés alapján rajzolta tele a legzavaróbb ka­nadai fehér fo­tokat Graham Row­ey alezredes, az expedíció vezetője most számol be a szerényen csak gyakor­latnak nevezett vállalkozás ered­­ményeire a Geographical Jour­nal hasábjain. Az 50 főből, tudósokból és katonákból álló különítmény ugyani kifejezetten gyakorlati meggor­dolásokat tartott szem előtt, elsősorban pedig annak megállapítását, hogy mi­yen gazdasági és közlekedési lehe­tőségek kiná­loznak a sarki zónákban és a k­iró­bált sark­vidéki felszerelés (ruházat, köz­lekedési eszközök stb.) mily mértékben alkalmazhatók békés polgári viszony­aiban. Emellett néhány jelentős folt térképezé­sének is szerét ejtették. A A­ustrox-különítmény ki­sebb-nagyobb leágazásokkal a Churchill—Eskmo Point—Ba­­ker-tó—Perry-folyó—Cambrigde­­öböl—Coppemiine—Port Rádi­um — Normál­ — S­­ipson—Fort Nelson—Edmonton-utat követte és oda­ vissza mintegy 3130 mért­földet tett meg csaknem há­rom hónap a­att 12 hójáró lakó­ gépkocsin. A különítmény élelemmel és üzemanyaggal való ellátása repülőgépek, sikló­gépek és ejtőernyők útján tör­tént. Közben a zavartalanabb előreha­rolás és utánpótlás biz­tosítása céljából a Fakor-tónál repülőteret és meteorológiai ál­lomást létesítettek. A Aruskox-gyakorlat, minden viszontagsága ellenére is, fénye­sen igazolta a gépesített sarki köz­ekedés lehetőségét és a ki­próbált téli felszerelés is meg­állta helyét. Ezenfelül a föld­rajzot, földtant, meteorológiát, ál­at- és növénytant, valamint a fizikát is értékes adatokkal gazdagította és egyáltalán új módszereket vezetett be a sarki zónák kutatási technikájába. Ezeket már Byrd délsarki ex­pedíciója is magáévá tette. De legközelebbi gyakorlati hasznát mégis az Északi Sarkvidék látja, melyhez most valóságos Broadway nyílt, mint első szá­razfö­di útszakasza a legrövi­debb utat­­jelentő Interkontinen­tális vonalnak Amerika és Európa között Gáspár László A Ritz és a Hungária utóda A szakértők európaszerte vál­tozatlanul úgy ítélik meg a helyzetet, hogy amint a politi­kai és gazdasági helyzet némi­leg tisztázódik, Magyarország geopolitikai helyzeténél fogva az idegenforgalom igen nagy­arányú fejlődését várhatja. Új közlekedési lehetőségek, külö­nösen a légiforgalom és az út­építés fellendülése valószínűleg a háború előtti tömegeknek többszörösét fogja mozgatni az országok között. Budapest sok nehézség közepette készül arra, hogy berendezkedjék a jövőben kialakuló tömegforgalomra, melynek pedig igen nagy je­lentősége lesz egész gazdasági életünk helyreállítása szem­­pontjából A fejlődés ezért ezen a téren is szemmel látható. Kü­lönösen figyelemreméltó ese­mény a Nemzeti Szálloda újjá­építése és tökéletesítése. . A város szívében, a Nemzeti Színházzal szemben áll a Nem­zeti Szálloda, a Rákóczi-út és a Népszínház­ utca között. Ez a szálloda-üzem volt a alsó, amely az ostrom után a romok­ból újjáépült. A háború előtti időkben és a háború alatt tud­valévően a Ritz és a Hungária volt a legmodernebbül berende­zett és vezetett két pesti szállo­da; most mind a kettő remény­telen romokban hever. Maren­­cich Ottó, a Nemzetközi Szállo­dások elnöke, aki a Ritz és Hungária szállodák vezérigaz­gatója volt és aki annak idején is áttervezte a Nemzeti Szállo­dát, ma is úttörő munkát vé­gez az idegenforgalom terén. Nemcsak a Ritz és Hungária szellemében vezeti a most újonnan átalakított Nemzeti Szállodát, hanem igyekszik azt a légkört is megteremteni, mely azokat hírnévre emelte. Nagy gonddá, berendezett szálloda­­szobáiban a legigényesebb kül­földi vendég , kellemes ott­hont talál Ezért m­ondh­ató, hogy a vállalat nehéz időkben teljesített munkájával komoly szolgálatot tett az idegenforga­lomnak és a magyar vendéglátó­ipar ügyének. .Vasárnap, 1947 február 23 Színházi műsor OperaM7: Máris fitt Díszelőadás 06S1 Nemnth­ Jegor Bultesov és a többiek (H3) Antonius és Cleops'rs (%7) Romáén: Hullámzi völtevény (14. 7) Víg: Pilátus (Mii. 71 B-’ráris( Krímvfl préda fűtt, 7) Madách: Ele­rek és emberek f3. 7) Ma gyar: Mi­móza (14. 7) Művészt író, költők és gyilkosok (Jél. 7) Medgyeszay: A családban marad (V’4, 7' For Ope­rett: Okos mama 7) Pes'l: A váratlan vendég (Há. 7) Pódium: Mi lenne, ha?.. (4, 71 Kamara Vari­ tér Karnevál (1 5, US) Royal* Tavasz a Körúton (7) Vasárnani o­raházi zenete Bart'tka 10: Gábriell­ M'ssa Brevia, vez: Harma' Artúr. Belvárosi plébá­nia 10: Josquin de Prés Missa Pangó Kinzua, vez: Berg Olló. Ciszterci tem­plom Réll: Pal estrina Vi­sa Brevia, vez: Forrai Miklós. Mátyás templom XVII gregorián mise, vez: Bárdos L. A Rászk­ó műsora BUDAPEST I 7: Reggeli zene. 8: H. 8.28: Szovjet indulók. f.30: Dá­rok Lajos orge­ál. f: Római katolikus val­ásó. félóra. f.1W: Evangélikus vallásos élen. 10: Görög katolikus istentisztelő . 11: A Székesfővárosi Zenekar. 12: H 13: E. 19.30: Jazz. 14: H M.19: Művés­zleme­­zek. 16: Eötvös Károly elbeszélése. 16.20: Kerpely Jenő gordon’ázk. 15-46: Zsolt Bél* va'árnani króni’ á’t. 16: Cigányzenekar 17: H 17.18: 'Ma­­gyar Parnasszus. 18: Haní»l°mer. *8.19 Török Sándor vasárnapi be­zé­det^e. 18.38: A kom­ány és „ főváros ün* nepségé a Szovje­tuió hadsereg­nek 29 évfordulójén. l*i A r Xlex^n^rof e*vflttes műsorából. 18 ?§: A Vörös Kesereg napja. 21­: H snort. Tonfld za Tie — sr*ru*« *ró. 21: A rá^fó banffta 21 *o* Rációinké*. 21 *#». 7| oroszul fft H *nor». & 73: Mit hne InnV holnan. *r»t Fan^kép^V *» ffvftu—osztríV v4T*ga'ott ökölvívó* li*4*»l*4rósT-8i. *•* is# Té­erene #*t «4y w­o.1fl* H fra» d4»il. 0 va* W an«iolut. 11 19—f3« Vasárt­ani muzsika *1 Tániz­ ne. 18: H. Ifi.rfc Falurádió. 1l Könnvfl muzsika 18.4 : E. 20* Mai fr**m­fa zongoramuzsika 28.30: Kül­földi lapszemle, fii H. 21.15: Cigány­zene. 22.15: Hanglemez.

Next