Magyar Nemzet, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)
1947-05-01 / 98. szám
W ———i——«■—tdwfyzat aMB":*i nm—— nip i A korszerű emberi jogok Az Egyesült Nemzetek már San franciskói alakuló közgyűlésükön elhatározták és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapítólevelébe iktatták, hogyz új organizáció egyik legfontosabb feladata: az emberi jogok megvalósítása és biztosítása. Ugyanakkor elhatározták, hogy rövid időn belül elkészítik az emberi jogok korszerű írhartáját, amelynek alapelveihez és intézkedéseihez a világszervezet minden tagállamának alkalmazkodnia kell. A san franciskói döntés szerencsére nem maradt — mint, sajnos, annyi más — papírhatározat. A newyorki közgyűlés, amikor megválasztotta a szociális és gazdasági tanácsot, kimondta, hogy ez a tanács készítse el és terjessze minél előbb az Egyesült Nemzetek teljes ülése elé az emberi jogok új deklarációját, amely remélhetőleg ugyanazt jelenti majd az egész világnak, mint annak idején az 1776-os Függetlenségi Nyilatkozat az Egyesült Államoknak és az 1789-es Emberi és Polgári Jogok Deklarációja Franciaországnak. Nem véletlen, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése éppen a szociális és gazdasági tanácsot bízta meg az emberi jogok „kódexének 11 elkészítésével. Ezzel azt óhajtotta eleve kifejezésre juttatni, hogy a modern emberi jogok nem mozoghatnak csupán közjogi téren, hanem azoknak ki kell terjedni a szociális és gazdasági élet minden területére. A megfelelő nívójú és félelemmentes emberi élet csak úgy valósítható meg, ha a polgárok és munkások elidegeníthetetlen jogokat kapnak nemcsak az államhatalommal, de a különböző gazdasági hatalmakkal szemben is! A szociális és gazdasági tanács néhány héttel ezelőtt már megválasztotta az emberi jogok tervezetét megfogalmazó albizottságát, amelynek elnöke Roosevelt azoj ügye lett. Ez a választás kétségtelenül szimbolikus jelentőségűnek tekinthető, hiszen ily módon az Atlanti Charta társszerzőjének és a híms négy szabadságpont kihírdetőjének hitvese és munkatársa került a korszerű emberi jogok kodifikátorainak élére. Mindeddig nem ismerjük azokat a javaslatokat, amelyek az albizottság elé kerültek. Csupán egyetlen egyet hoztak nyilvánosságra. A World Affairs most ideérkezett , száma közli , teljes szövegében azt a Draft Declaration of the Internatio-nel rights and Duties of Man-t, amelyet a Mexico Cityben őszi szöült pánamerikai konferencia megbízásából készített az Inter- American Juridical Committee, az Amerikaközi Jogi Bizottság. Ezt a tervezetet most szétosztották az emberi jogok albizottságának tagjai között. Az emberi jogoknak ez az új javaslata megállapítja, hogy. ..Minden embernek joga van az élethez a fogamzás pillanatától kezdve; ez a jog megilleti a gyógyíthatatlanokat, ügyefogyottakat és elmebetegeket is. Az államnak kel gondoskodnia az életjog biztosításáról, ha valaki nem tudja azt önmagának biztosítani saját erejével." (A nyugati demokrácia hitvallói nem fogadják el azt a hitleri álláspontot, hogy a nyomorékokat és gyengeelméjüket meg kell ölni ! Aki a világra jött, az megváltotta jogát az élethez!) A személyes szabadság jogához — mint az Amerikaközi dög! Bizottság megállapítja — hozzátartozika szabad ki és bevándorlás lehetősége is. „A személyes szabadság elengedhetetlen feltétele, hogy mindenki szabadon költözködhessén bármely állam egyik részéből a másikba és bármikor elhagyhassa bármely országot." A szabadságjogok szerves része a Right to Petition the Government. Ez azt jelenti, hogy: Mindenkinek jogában áll egyedül, vagy másokkal panasziratot intézni a kormányhoz bármely közügyben, vagy olyan magánügyben, amely a közügyét sérti. Az ilyen panasziratok nyilvánosságra hozatala sem közvetlen, sem közvetett formában nem képezheti bűnügyi eljárás, vagy bárminemű üldöztetés alapját.’ Ez a pont amodern emberi jogok kódex-tervezetének egyik legfontosabb szakasza, mert ez tenné lehetővé, hogy minden hatósági erőszak, minden viszszaélés és minden jogtalan magánérdek leleplezést nyerjen. Felmerül persze a kérdés. Kívánatos-e, hogy az ilyen panaszokat publikálják? "Nem lentiére'elégezeket a petíciókat a kormányokhoz benyújtani 'és a büntetlenséget csupán a „zártkörben" előterjesztett panasziratok számára biztosítani? A válasz így hangzik: Semmiféle garancia nincs és nem lehetséges a „zártkörben" felhozott panaszok kivizsgálására és orvoslására. Egyedül a teljes nyilvánosság garantálhatja az erőszak kiküszöbölését és a visszaélések megszüntetését! Az emberi jogok pánamerikai tervezete az egész vonalon a legteljesebb nyilvánosság ellenőrzése alá kívánja helyezni az emberi jogok korszerű teljességét! Nincs is más mód az emberi jogok megvalósítására és megőrzésére! Sós Endre A külpfilatta hírei A Times jelenti, hogy a brit kormány 500 repülőgépet adott el Törökországnak. Benes csehszlovák elnök kijelentette: „A zsidókérdés egyetlen igazságos megoldása Palesztinai zsidó állam létesítése lenne." Prágában hivatalosan közölték, hogy a csehszlovák pénzügyminiszter kiküldöttei hivatalos tárgyalásokat kezdtek Ausztráliával egy 509.000 fonti shkinges kölcsönről. Jeruzsálemből jelenti a Reutersneks, hogy ellenőrizhetetleni.ek szerint Paleszliniban Trugo Del készíti. Stockholmból jelent az MTI, hogy újabb magyar deportáltak érkeznek haza a közeljövőben Svédországból. Az AFV szerint hivatalosan megcáfolták Truman európai lóogatásának hírét. Moszkvából jelenti a TASS- Iroda, hogy Rooks, az UNRRA Vezérigazgatója Moszkvába érkezett. Az UNRRA vezériiazgatója, amikor Kkv-ből elutazott, elmondotta, hogy volt Londonban, Rómában, Tiranában, Prágában és Varsóban, sok helyen látta a németek szörnyű rombolásainak nyomát de sehatsen tapasztalt akkora pusztulást, mint a Szovjetunió egyes területfgn át elfífvíti teli teraislfti lakosságát feltétlenül támogatásban kell részesíteni az UNRRA európai tevékenységének júniusi megszűnése után is. Károlyi Mihály Rómában nyilatkozott az Interparlamentáris Unió kairói értekezletéről. Elmondotta, hogy Kairóban az általános vita során ő és Buckinger Manó szólalt fel, a népességcsere és népvándorlás kérdésénél Orbán László, az alapszabály módosító vitánál pedig Padányi-Gulyás Béla fejtette ki a magyar álláspontot. A New York Times — mint az MTI jelenti — Sztálin kompromisszumra vonatkozó kijelentését, amelyre Marshall rádióbeszédében hivatkozott, nagyfokú szovjet koordináció jelének tekinti. A New York Herald Tribüne elismeréssel adózik a külügyminiszter nyíltságának. A lap véleménye szerint: „A moszkvai konferencia hasznos előrehaladás az igazi béke felé." A londoni rádió — mint az MTI közli jelenti, hogy a madagaszkári kérdés könnyen kormányválságot okozhat Franciaországban.A szocialista és kommunista párt ellenzi a madagaszkári bennszülött képviselők mentelmi jogának felfüggesztését. Rauadier helyzete en®-ff3_ inmimiiii———————n——————— i m ——iimiib m— mw itii 'iimniwn rnnni Amerika csak szigorú ellenőrzés mellett ad segélyt külföldi államoknak Az MTI jelesíti, hogy az amerikai képviselőház kedden este — 135 szavazattal 110 ellenében — úgy döntött, hogy megtagadja a segélyt mindazoktól az országoktól, amelyek nem járulnak hozzáahhoz, hogy az Egyesült Államok szigorúan ellenőrizzék a segély hovafordítását. A képviselőház előzőleg — 365 szavazattal 138 ellenében — megszavazta azt a javaslatot, melynek értelmében a Magyarországnak, Lengyelországnak. Tizenkét óráig Marshall beszéde vett a világpolitika első számú eseménye, tizenkét óra óta pedig Foster Dulles, a republikánus párt moszkvai küldöttjének expozéja foglalkoztatja a nyugati közvéleményt. Dulles beszédének lényege az, hogy az amerikai küldöttek nem jöttek üres kézzel vissza Moszkvából. A republikánus párt külügyminiszterjelöltjének. felfogása szerint a moszkvai konferenciának három pozitív eredménye volt: 1. A szovjetorosz külpolitika metódusainak és működésének mélyebb megismerése. 2. Az Egyesült Államok európai politikájának és jelenletének tényleges meghatározása, ,3. A Franciaországgal való kapcsolatok szorosabbra fűzése. Ami az első pontot illeti, Dulles a többi közt ezeket mondotta: — Nem kell naivul abban bíznunk, hogy bizonyos háborús fegyverek terén való fölényünk feltétlen, annál is inkább nem, mert nem katonai oldalról fenyegetnek bennünket. A szovjetoroszországi vezetők kétségtelenül nem akarnak háborút. Ellenben nyilvánvaló az, hogy az orosz államférfiak megkönnyebbülten sóhajtanának fel, hia távoznánkEurópa te- rületéről, amelyen ez esetben automatikusan érvényesülnének szempontjaik, összefogván a két amerikai államférfi megnyilatkozását, a közvélemény és a sajtó optimistának találja ezeket az expozékat. A washingtoni szónoklatok hevesen nyíltak és őszinték ugyan, de nem uszítók és nem türelmetlenek. «A kétségbeesés kalmárai lehúzhatják üzleteik előtt a redőnyt!* — írja képletesen egy párisi publicista. Optimizmus csendül meg Moszkva felől is. A kommunista párt lapja, a Pravda legutóbbi vezércikkében ezeket mondja: — Nem kételkedhetünk abban, hogy a külügyminiszterek lefektették a német probléma megoldásának alapjait. Az értekezleten tisztázódott az egyes nemzetek álláspontja a német kérdéssel és a potsdami egyezménnyel kapcsolatban. Ez alapvető fontosságú tény. Még sok nehézség van hátra, de a hatalmak ellentéteinek kiegyensúlyozása sohasem volt könnyű dolog. A határozatok, amelyek most Moszkvában megszülenek, további tárgyalási alapol szolgálhatnak és ez a német béke megalkotásához, valamint a világ népeinek biztonságához vezet majd. Nagy általánosságban tehát a világ május elsejei ünnepnapon az őszinte és derűlátó szókimetálás sugaraiban uigi engethtti magát. Egyedül Franciaorság hangulata komor kissé ez ünnepen, mert a kormányválság, amely egyébként állandián lappang a Szajna mellett, kirobbanni lászik. A kommunista párt koloniális politikája sehogysem egyeztethető össze a többi koalíciós pártok gyarmati elképzeléseivel. Ezenkívül az államosított Renault-gyár huszonötezer munkása a kommunisták befolyása alatt álló francia szakszervezeti szövetség ellenére sztrájkba lépett és ennek a sztrájknak a hátterében a kommunista párt a többi koalíciós párt tevékenységét véli felimérni. A hangulat tehát kiélezett. Végül hadd említsük meg, Saitemamst Ausztriának, Görögországnak, Olaszországnak és Kínának nyújtandó, eredetileg 160 millió dolláros segély összegét 200 millióra szállítsák le. Az amerikai képviselőház végül 190 szavazattal 37 ellenében — elhatározta, hogy az UNRRA megszűnte után amerikai segélyalapot létesítenek Magyarország és Ausztria részére azzal a feltétellel, hogy a jóvátételi fizetéseket a segélyprogram befejezéséig elhalasztják. visszautasította de Gaullenak azt a kérését, hogy a városi sportpályán gyűlést tarthasson és ezen beszélhessen. A tábornok három-négy évvel ezelőtt még nem gondolta volna, hogy egy vidéki város elöljárói elutasítotják majd látogatását, de az események gyorsan rohannak és e rohanásban sok isten csillaga hullik le. J. E. Moszkvába érkezett a magyar kereskedelmi küldöttség A Tass Iroda jelenti Moszkvából, hogy a magyar kereskedelmi küldöttség — Rónai Sándor miniszter vezetésével — Moszkvába érkezett. A magyar delegációt a repülőtéren Szemicsasztnov szovjet külkereskedelmi mifronton a terv szolgálatába állítsa a maga több tapasztalatát és tudását. Teljes erővel és bizalommal hozzá kell fogni a terv végrehajtásához, félre kell tenni minden kishitűséget. Utalt a köztársasági elnök arra, hogy a stabilizáció előtt is több szakértő azt állította, hogy az keresztülvihetetlen. Az eredmény azonban azt mutatta, hogy a stabilizáló valóban sikerült. Valószínű, hogy a hároméves tervnek fent tudjuk az összes tételeit teljes mértékben fedezni, de nem kételkedni és tamáskodni kell a hároméves terv sikerében, hanem meg kell azt valósítani. — Ma már nyugodtan elmondhatjuk — mondotta Tildy Zoltán —hogy ha két esztendővel ezelőtt valaki azt mondtaniszterhelyettes és több szovjet vezető férfiú várta. Anglia ratifikálta a magyar békeszerződést A Reuter-iroda diplomáciai munkatársa jelenti: Nagy-Britannia a „négy nagy" tagjai közül elsőként ratifikálta az Olaszországgal, Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötött békeszerződéseket. Miután a brit parlament két háza elfogadta a békeszerződéseket, VI. György király távollétében a királyt helyettesítő királyi bizottság „királyi jóváhagyással" látta el. (MTI) volna, hogy az ország két év múlva itt tart, ahol tart, nem hittük volna el. Valamennyi külföldről jövő ember — angolok, amerikaiak, dánok —, aki csak megfordul nálunk, solind elámultan beszél arról a különbségről, amely Magyarország helyzete és az általános európai helyzet között van, annyira előbbre vagyunk. S ez annak az eredménye, hogy reménytelennek látszó helyzetekben sem bátortalanodtunk el, hanem dolgoztunk. Az országnak most el kell indulnia a fejlődés útján s az ország és a nemzet érdeke, hogy ezen a sorsfordulón minden, párt teljes erejével, vegyen részt az építésben. A köztársasági elnök beszédét a párt nevében Balogh István főtitkár köszönte meg. (MOV) Párisi tudósítónk telefonjelentése A kisgazdapárt képviselői a köztársasági elnöknél Tildy Zoltán köztársasági elnök kedden délután fogadta a kisgazdapárt képviselőinek tisztelgését. ■ Nagy Ferenc miniszterelnök üdvözölte a köztársasági elnököt a megjelent képviselők nevében. Tildy Zoltán mindenekelőtt utalt a képviselők legutóbbi kihallgatása alkalmából mondottakra. •— Országunk élete megint új korszak előtt áll — mondta — a köztársasági elnök. — Hála Istennek a politikai békét sikerült megteremteni. Nagy örömmel tölt el, hogy általános szándék ma már ebben az országban nemcsak a romokat eltakarítani, de hozzáfogni az ország tervszerű felépítéséhez is. Ezt azt is jelenti, hogy a kezdésnél a kisgazdapártnak is ott kell lennie, mert amilyen szinten ez az újjáépítés megindul, azon fog maradni hosszú ideig. A munkáitól apártnak minden mozgatható erésére lel kell vennie a részét. Ha így lesz, közös erőfeszítéssel olyan országot építhetünk, amelyben mindanynyian szabad emberként élünk. — Hangsúlyozni szeretném a gazdaságpolitikai kérdések sordöntő jelenségét. A poétikát legnagyobbrészt gazdaságpolitikai erők viszik és formálják. Mindnyájan tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelés rossz helyzetben van, kicsiny a rentabilitás, gyenge a hitelellátás és messze vagyunk még a háborús károk helyrehozatalától is. Meg kell keresni és meg kell találni, s a gyakorlatba is átvinni egész mezőgazdasági termelésünk olyan jövendő irányítását, amely megment bennünket a különben i hamar jelentkezhető katasztrófától. Azokban a termékekben, amelyek a magyar mezőgazdaságban első helyen szerepelnek, a verony már jelentkezik. A közlekedés lehetővé fogja tenni a mezőgazdasági, az élelmezési cikkek kiegyenlítését a világon és ha sikerül a világnak békés úton haladni, akkor ez a kiegyenlítődés hallatlan gyorsasággal ér el bennünket, s itt lehet az ősszel, vagy a következő év tavaszán. Ezért a lehető legsürgősebben meg kell találni a módot, hogy a gazda többet és olyan termeljen, amely számára a megélhetést lehetővé teszi. A kisgazdapártnak ebben a munkában teljes mértékben ki kell vennie részét, mert ez a munka sorsdöntő lesz a magyar jövő szempontjából. Kiemelte a köztársasági elnök a szövetkezeti kérdés rendkívüli fontosságát. A szövetkezeti kérdésben ne az legyen a párt álláspontja, hogy minden áron keresi a hibákat és a veszélyeket, hanem a szövetkezeti munkából is teljes mértékben vegye ki a részét. Arra kell törekedni, hogy az egész szövetkezeti front ne belső harcból, hanem belső építésből álljon. Szólt ezután a köztársasági elnök a hároméves tervről. Megemlítette, hogy a kisgazdapárt tervét három héttel ezelőtt megkapta és a többi tervekkel együtt tanulmányozta. A hároméves tervvel kapcsolatban a kisgazdapártnak különös ár: az a Imarosik István beszédtax ügyvédek gyűlésén az ezer éves hagyományokról A Független Kisgazda Párt ügyvédi csoportja a párt helyiségében értekezletet tartott, amelyen részt vett és a párt ügyvédtagjaihoz beszédet intézett dr Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, országos főtitkár is. — A kisgazdapárt zászlaja az, — mondotta a többi között Balogh István — amelyhez minden értelmiséginek ösztönszerüleg is csatlakoznia s a pártot törekvéseiben támogatnia kell. A kisgazdapárt programja az ő számára is biztosítja azt a polgári demokráciát, amelyért a párt harcol. Csak zárójolban jegyzem meg, hogy a polgári demokrácia megjelölés voltaképpen pleonizmus és csak azért használom magam is ezt a kifejezést, mert szokásban van, hogy a demokráciát egy-egy jelzővel különböztetik meg. — Egy év elött Győrött mondott beszédeimben rámutattam arra,, hogy még mindig nincsenek itt valamennyien azok, akiknek a helyük is volna. Az intelligenciának nem arról a rétegéről beszélek, amely rokonszenvezett a német, vagy fasiszta törekvésekkel. Ezekkel természetesen semmiféle közösséget nem vállalunk. De azokról a demokratikusan érző emberekről van szó, akik már akkor is demokratikusan gondolkoztak, amikor ez kockázattal járt. Érthetetlen az a tartózkodás, hogy egyesek még mindig nem akarnak kiáltani saját meggyőződésük mellett s nem látták elérkezettnek az időt, hogy maguk is lépést tegyenek a 'domokro'a általuk is áhított győzelme felé. — Tisztában kell lenni , hogy amikor egy ország felépítéséről van szó, ezt a hatalmas munkát nem lehet csak inari, vagy csak földműves munkával elvégezni. Mind a kettőre egyaránt szükség van, de az értelmiségi osztály hivatott a nagy tömegek szolgálatára és jólétének előmozdítására. Gyakran esik szó a szakérteleméül. Olyan kérdés ez, amelynek szükségét tagadni lehet ugyan, de őszintén senki nem vonhatta kétségbe, hogy a szakértelemre szükség van. Történhet, történtek is hibák a szaktéletem Iparivá miatt. 1/2 . jószándék, amely egyformán megvan minden koalíciós pártban, záloga annak, hogy mihelyt megszűnnek a pártpolitikai szempontok, min,den párt teljes erejét , oda irányíthatja a szakértelem, jogszerűség és alkotmányos szellem’ maradéktalan érvényesítésére* ennek kedvező hatása a törvény- alkotásokban el nem maradhat* — Éppen azért azt kérem minden jogásztól is, hogy merjen kiállni, merjen csatlakozni ahhoz a párthoz, amely a polgári gondolat egyetlen hordozója, biztosítéka és győzelemrevivője. Ez a párt a nemzet jövőjét az évezredes hagyományok figyelembevételével akarja felépíteni. Nem arról van szó, hogy vissza a múlthoz csald arról, hogy nem kell felrúgni mindent, ami a múltban jó volt. Nem kell szobrokat ledönteni.. Sokan meglepődtek, hogy amikor a Moszkvából hazatért Nagy Ferenc miniszterelnökitől megkérdezték az újságírók, áll-e még a szovjet birodalom fővárosának főterén az a héttornyú templom, amelyet még Rettenetes Iván építtetett a cátizmus legsötétebb korszakában, a miniszterelnök természetesen igennel felett. Érdemes visszaemlékezni az ezeréves magyar múltban is azokra az értékekre, melyek ennek a nemzetnek leírt annyi válság és viszály között biztosították. Milyen nemzet az, amely ezeréves munkjában nem talál dicsért, szépet, követnivalót, nem talál eszményt? A kisgazdapárt az ezeréves múlt hagyományai alapján építi fel a demokratikus jövőt. Félreértés ne legyen: kérdem, ha nem lett volna királyság, meg tudtuk volna-e alkotni a köztársaságot? Nem lehet úgy felépíteni a jövőt, hogy a múlt nagyjait, történelmi szépségeit és dicsőségét ne tiszteljik A beszédet hosszantartó tapssal fogadta a hallgatóság. Lénárt Iván nemzrigyvisi képviselő beszélt még arról, hogy a magyar parkstsápot sohasem lehet szembeállítani az értelmességgel. Megvilágította az ügy véde te időszerű problémáit. Több ügyvéd is felszólalt az értekezésény a felvetett kérdésekre ■ Erdei Endre, a csoport titkára adta meg a felkilágosítást.