Magyar Nemzet, 1947. május (3. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-29 / 119. szám

es Sfftrttfe, 1947 május 2. Maroi Sándor új könyvei „Európa elrablása’­ Mint a vándor, aki hosszú, kényszerű veszteglés után újra elindul görnyedt hátrn üres tarisznyával, úgy kerekedett fel egy esztendővel a lecsilla­­pulás után Marcsi Sándor, hogy elinduljon az elrablott Európa nyomában. Talán töprengő, szorongva kutató őrjáratai egyikének szánta ezt az utat is. S mi lett belőle? Saját szavait idézzük: „Ez az utazás afféle udvariassági látogatásnak ké­szült. De mentős tovább döcö­­gött, ebben a rozoga Európá­ban, érzem, hogy nem is udva­riassági, mint inkább részvét­­látogatás." Naplót írt útközben s e napló részleteit bár hétről-hétre ol­vashattuk a Magyar Nemzet- Xien, mégis most könyvalakban egy lélegzetre az egész új és megdöbbentően erőteljes. Nincs magyar író, Márain kívül, aki ilyen szűkszavú biztonsággal, mindig a lényegre tapintva, tudná érzékeltetni a teljes ké­pet arról, ami a csapás után Európából megmaradt. Soha­sem beszél az egészről, nem mo­zog a nagy vonalak ködös bi­zonytalanságában. A fölényes szellem Rögös alázatával keresi a részletet, de mindig éppen ott és éppen azt a részletet, amely a való nagyságában felfoghatat­lan egészet mégis felfoghatóvá teszi. A napló címe: v Európa elrablása é­s már e cím megállít kifejező tömörségével. Csak a következő percben vez­esül meg a disszonancia, a tilta­kozó gondolat a mitológiai ké­p ellen, melyet e két szó asszociál s a napló egymást követő feje­zetei egyre keserűbben vallanak e látszólagos azonosság ellen. Mert lényegében csakugyan ez történt az elmúlt években: Euró­­pa elrablását És mégis, hol van itt szó a nyugodt biztonsággal célratörő nemes vad, a mondák királyi állata komor fenségé­ről? A szomorúság szépsége, vagy inkább a szépség szomorúsága motiválja ezt a könyvet, amely­ből tiszta hangokban, bágyadtan összefolyó színekben bontako­zik ki egy ember, egy író, egy európai magyar magános ván­­d­orútja. A foszlott saruba búj­tatott láb tétován bolladozik romokon, a pokolfényektől elfakult szem pillantása bizal­matlan hunyorgással siklik az újra tárulkozó horizonttól a gyötrelmein emésztődő, sebeit szűkülve nyalogató földig. Ám az akarat kemény lépésre kényszeríti a lábat, könyörtelen éleslátásra a szemet. Meg kell tudni, mi maradt Európából az európainak, de ezen a körön be­lül mi maradt a magyarnak e­ szakadékból kifelé törekvő, a jót többnyire rosszul akaró kis or­szágnak. Mert már a napló kö­zepe felé nem lehet kétséges, hogy ez volt a legfőbb gyötrő kérdés, amely az önkínzó fájdal­mas őrjáratra serkentette az írót: most, a vihar után, „szét­szórt hajával, véres homlokával"­­maga áll-e a magyar? Hogyan szerezhetjük vissza a magyarsá­gon felül az európaiságot? Az első benyomások ezt a keserű mondatot préselik ki: „Mind biztosabban tudom, hogy a világban nem gyűlöl­nek bennünket, talán nem is néznék le: egyszerűen csak mo­solyognak és vállat vonnak." S­­ az út végére érve, ha nem is oldódik fel teljesen a komor hangulat, mégsem süllyed bele a­­végleges borúlátás ernyesztő lemondásába. A zűrzavarból kivezető utak tisztán, rem­ényt­­keltően bontakoznak ki. „Nincs más út a szabadsághoz — úgy­mond —, mint a méltányosság törvényeinek, az emberi együtt­élés feltételeinek nagyon lassú pedagógiája ... Népek, melyek a nevelést és az evolúciót választják s ezt az írott és íratlan megegyezést nagyjából betartják, szerencsé­sen választottak.* Az út tehát nyitva áll s a hazatért vándornak megnyug­vást keresve, csak egyetlen kér­déssel kell továbbviaskodnia: akar-e a nemzet elindulni raj­ta? Mert szoros a kapu és kes­keny az út... Lőrinc* Mária BŰNÜGYI HETILAP legújabb számából ICO.COO DEPORTÁLT FEJÉBŐL KOPONYAMÚZEUMOT AKARTAK BERENDEZNI POTSDAMBAN ÁDÁM ISTVÁN RIPORTJA A TICHILESI LEPRATÁBOR ÉLŐHALOTT­AIRÓL A FELESÉG ÉS AZ ANYÓS MEGÖLETTE A SZERETŐVEL A FÉRJET GONDNOKSÁG ALÁ AKARJÁK HELYEZNI SZEMERE ISTVÁNT, MERT 30 MILLIÓS VAGYONA ELÚSZOTT 6000 forintos Hifi ík­áfisenfiiÉ­­ újabb nyerteseinek névsora A kommunista párt politikai bizottságának ülése A komm­unista párt politikai bizottsága legutóbbi ülésén fog­lalkozott a drágfaság kérdésével. Hangsúlyozta, hogy az árdrá­gító spekuláció letörésére újabb intézkedésekre van szükség. Megállapította a bizottság, hogy a három nagybank és a Nem­zeti Bank államosítása nélkül a hároméves terv sikeres végre­hajtása lehetetlen. Viszont az egész hitelszervezet­lamosítása bürokratikus feladatokkal ter­helné mál az államot és feles­leges nyugtalanságot váltana ki- A kommunista párt ellenez min­den olyan javaslatot, amely a hitelszervezet és a bankok ál­lami ellenőrzésével akarja he­lyettesíteni a nagybankok álla­mosítását. A politikai bizottság sajnálatai állapítja meg, hogy a szociáldemokrata pártnak a nagybankok és a Nemzeti Bank •államosítása• kérdésében vagyla­gos az álláspontja: vagy az egész hitelszervezet államosítását, vagy azok állami ellenőrzését köve­teli. A bába kötelességei A Magyar Nemzet május 28-i számában a törvénytelen gyer­mekek perjogának módosításá­ról és anyakönyveléséről ki­­adott két rendeletet ismertet­tünk. A hivatalos lap május hó 28-i számában megjelent a 99.000/1947. B. M. sz. rendelet, amellyel az 1946: XXIX. tc. végrehajtásával kapcsolatban szükségessé vált állami anya­könyvezést szabályozták. Ennek a rendeletnek a legfontosabb intézkedése az, hogy a bába (szülésznő) minden házasságon kívül történt születésnél, amely­nél közreműködik, köteles az anyát, vagy rokonait, vagy az anya környezetében élő szemé­lyeket megkérdezni, hogy ki a gyermek atyja és hol lakik? Ha az atya a gyermeket már szü­letése előtt magáénak elismerte, vagy az atyai elismerés, illető­­leg az atyaság bírói megállapí­tás iránt eljárás volt, vagy van folyamatban, a bába köteles tudakolni azt is, hogy ebben az ügyben melyik közigazgatási ha­­tóság, bíróság, vagy közjegyző, mikor és mely ügyszám alatt jár el, illetőleg az eljárás hol és mely ügy­szám alatt van fo­lyamatban. Tudakolnia kell az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi elődének (rendszerint az anyai ági nagyatyjának) a családi nevét is. A bába köte­les a tudomására jutott adatokat az anyakönyvvezetőnek szintén bejelenteni. A törvénytelen gyermekek jogi állása kapcsán a belügyminisz­­ter a 144.700/1947. B. M. sz. rendelettel módosította és ki­egészítene a gyámhatósági el­járás szabályait is. Haffar Semzet 4 Gyöngyösi János külügy­miniszter Budapesten Gyöngyösi­­Já­n­s külügymi­niszter a pozsonyi tárgyalások befejezése után szerdán este Budapestre érkezett. Zórád Ernő kiállítása A Bibliotheca Officina kiállí­tási helyiségében nyílt meg Zórád Ernőnek — első — raj­zokból és akvarellekből álló ki­állítása. A művész technikájá­ban és kifejezésmódjában he­lyenként ugyan még vannak hiányosságok, de az életből meglátta az igazat és azt ki is tudja fejezni. Ceruza- és ecset­­vonásai nyomán a legborzalma­sabb nyomor elevenedik meg, a másik világból hozza elénk fi­guráit, ott keresi témáit, a hátsó lépcső félhomályában, a bánya-­ jég rémségei között. (v. zs.) Tildy Zoltánná pénteken hazaérkezik Tildy Zoltánné, a köztársasági elnök felesége amerikai körútját befejezte és eddigi tervek sze­­rint pénteken hazaérkezik. Úti­ program szerint az érkezés idő­pontja pénteken 1A 2 óra és Budapest határát a Vörösvári- és a Bécsi-út sarkán éri el, ahol a kisgazdapárt női bizottsága fogja ünnepélyesen fogadni. Megengedik a zsemlyesütést Vas Zoltán, a Gazdasági Fő­tanács főtitkára a sütőmesterek előtte megjelent küldöttségének kijelentette, hogy az Ame­­rikából érkező, de kenyér­sütésre nem alkalmas 3­50 vagon lisztet átadják a pékiparosok­nak és megengedik, hogy ebből a lisztből zsemlyét süthessenek. Az úszó kiállítás Manor Lodge, május hó. Mikor Edna Ferber­s Úszó Színház* című regényét olvas­tam, nehezen tudtam elképzelni, hogy lehet egy hajóra színházat varázsolni díszletekkel, színvál­tozás és sok mindennel, ami a színjátszásnak, az előadás kere­tében kiegészítő, illúziót keltő technikai része. Szárazföldi em­bernek, mint amilyenek mi ma­gyarok is vagyunk, oly távol esik gondolatkörétől a hajó, amennyire kéznél van az a szi­geti embernél pl. Angliában, ahol még a közmondásokban is lépten-nyomon szerepel, akár­csak képletesen is. Ezért is­­ örültem, hogy meghívtak, ha­­ nem is egy úszó színház, de egy­­ úszó kiállítás búcsúztatójára, mely rövidesen Dél-Am­erikában lesz , Brazília, Urugay és Ar­gentína kikötőibe siklik be. Méltán tartják az angolt prak-' tikusnak, bizonyítja ezt az is, ahogy ennek a kiállításnak öt­lete megszületett. Ugyanis kü­lönféle megrendelt árukat szál­lítanak az angolok ez államokba s ezt az alkalmat a harminchat cég felhasználta, hogy a hajón kiállítás keretében mutassa be az ottani közönségnek, hogy mit tud produkálni. Azt­­se tudom, merre fordul­jak a legújabb, típusú villamos vasaló, fűtő és főzőkályháktól. Vagy nézzem ezeket a plaszti­kokat, melyek a majdnem szín­telen, átlátszó kelmétől kezdve fokozatosan mennek át, a finom tengerzöldszínt középre véve, a leggazdagabb színpompába? Kissé távolabb egy gép a plasz­tik, egy másik szilárd, vastagabb változatából itt a helyszínen készült kis dísztárgyakat ál­lít elő. Amott mindenféle rá­­dióalkatrészeket állít ki egy olyan gyár, mely a háború alatt egy négy mérföldnyi alagútban, mélyen London felszíne alatt dolgozott, hogy a repülőgép hír­adásaihoz szükséges tárgyakat a németek kutató szeme és füle elől elrejtve készíthesse. Újfajta néma- és hangos film­­vetítőgépet is látok, a moziipar­­ban eddig használatos nagy 35 mm-es nagyság helyett annál sokkal kisebb , 16 ram-es mé­retben. Állítólag igen hosszú éle­tűek, a filmet nem igen koptatják s majdnem zajmentesek. Villamos sütőgépek, mindenféle tésztake­verő- és felverő készülékek, az előbbit, ha lassú, az utóbbit, ha gyors ütemre állítod be, végzi a gép. A legfinomabb sütemények (persze angol ízlésnek), pásté­­tomtészták százai készülnek el egyik gépen egy óra alatt és minden mechanikai tudás nélkül kezelhető. Van egy körforgó kapa, mely jó mélyen a föld alá megy s azt egész porhanyóssá teszi. Centri­fugális szivattyúk, öntüzőkészü­lékek ama­gyárnak békés mun­kát megkönnyítő készítményei, mely az invázióhoz szükséges • Mulberry Harboure-t — úszó kikötő­t — készítette s melynek segítségével felüthette — mond­juk —­ a sátorfáját minden ví­zen érkező csapat, bármilyen épitett kikötő nélkül meglepe­tésszerűen, amint az Normandiá­­ban történt is. Van a kiállításon egy kis má­soló macska —«úgy dolgozik, mint egy gép, három ember he­lyett s amint sejthető, nem négy-, de sőt nem is kétlábú, nincs vele semmi bosszúság, el se fá­rad — mert tényleg gép — és egészen kicsi, nem sok helyet foglal el. Ez a «Copycat» gép­írást, nyomtatványt, illusztrá­ciót bármily formában előállít, tulajdonképpen fényképeket ké­szít nem aptikai úton —, van benne egy reprodukciós gép, mely előhív, szárít, minden ka­mera és sötétkamra nélkül. Van a fejem felett egy gumi­keréken gördülő daru és egy gép itt előttem mutatja be, hogy készülnek fémből rádió alkat­részek, csatok, dísztárgyak, cso­dálatos gyorsasággal dobva ki azokat magából. Még nagy villamos ipari jár­művek is vannak itt a hajón ki­állítva, meg egy 16 lóerős „ Hurricane” lehajtható kocsi­­felsőrész. Alig akar megválni a meghí­vott közönség a látottaktól, bár a kis kínai pincérek már nagy­ban invitálnak mindenkit a hajó éttermébe s valaki úgy látszik, még gonggal is jelt ad — lehet, hogy egy jókedvű vendég. A fent említett délamerikai or­szágok követei, kik feleségeik­kel vannak itt, még pár szóval fel akarják hívni honfitársaik­­figyelmét az odaérkező kiállí­tásra, mely üzenetet mi is hall­juk, amint innen a B.B.C.-én át spanyol és portugált nyelven szól. Ezek után megyünk az étte­rembe, hol olyan hőség van éte­lekben és italokban, amit ma Angliában csak egy hajó nyújt­hat a vendégeinek, mert össze­szedhet minden jót, amit a Ka­nári-szigetek, Argentína és sok más termő ország ad — s ami­ket már jóformán el is felejtet­tünk ebben a háború utáni «szép békeévekben”. Nagy Gizi WYk&TYb hzmsyy' VQMr VJ& 0 kUk*mjLcu D ff 8 ÍZBEN­ MINDEN JOBB CSEMEGEÜZLETBEN KAPHATÓ Csütörtökön délután jelenik meg a ZSIDÓ 111 a Magyar Cionista Szövetség hetilapja. Vállalati ifik­­el Görömböly-Tapolcán 15 helyiségből álló, egyidőben 40—50 személy nya­­raltatására alkalmas, ajtó-ablak nél­küli, és bútorzattal bíró villa, mun­kásüdülőnek, kedvező feltételek mellett kiadó. Érdeklődők levelét „Helyreállí­tási hozzájárulás" jeligére TENZER hirdetőbe, Szervita-tér, kérjük. Szakasits Árpád az aktuális politikai kérdésekről • Szakasits Árpád miniszterel­­nökhelyettes, a Szociáldemokra­ta Párt főtitkára, nagy beszéd­ben foglalkozott az ország gaz­dasági, politikai és külpolitikai helyzetével az angyalföldi dol­gozók előtt. Leszögezte, hogy a forint vi­lágraszóló sikere mellett most nem megnyugtató jelenség a munkabérek, a reálbérek csök­kenése, de ez csak a tavaszi áruhiánnyal függ össze. Min­den intézkedést megtettek és megtesznek az átmeneti nehéz­ségek leküzdésére.­­ A hároméves terv sikere érde­kében a legdrákóibb szigorúsá­gi­ ellenőrzés és irányítás alá kell vonnunk a bankokat. * — Ami a külföldi kölcsönöket illeti, nem fitymáljuk le a külfő földi segítséget, önbizalmunk azonban töretlen és ha esetleg mégis úgy fordulna, hogy kül­földi kölcsönökért nyújtanánk ki kezünket, nagyon vigyázzunk majd arra, hogy a kölcsönért kinyújtott kezünkre bilincsel ne lakjanak. — Keressük a dunai népek megbékélését, hogy a véres éj­szaka után a béke­­ gyönyörű hajnala következzék erre a tájra. Ha a délkeleteurópai ál­lamok gazdasági törekvéseiket hozzákapcsolják a kétszázmil­liós szovjet birodalomhoz (él­jenzés és taps), akkor a mi szá­munkra nem lesz többé problé­ma a világgazdasági­­válság.­­ Nem tudjuk, meddig tart még a koalíciós béke. Sok sö­tét felhő tükrözik a koalíció felett, • a légkör feszült, mint már annyiszor és ez a még­megismétlődő feszültség elviselt keletienné kezd válni. Így dül­dözni, így nagyot művelni, ilyen politikai bizonytalanság­ban élni nem lehet. Neki lenne-e okosabb a nemzet elé állatni: válasszatok! Kit akartok? Mit akartok? — Nem hinném, hogy ezt a­ helyzetet a hároméves tervi végrehajtásának idején el tud­nék viselni. Tiszta helyzetet kell teremteni. — Akár­s mint fordulnak a dolgok, csak egyet mondhatok az elvtársaknak újra és újra: mi a magyar nép rovására rothadt kompromisszumokat nem vagyunk hajlandók kötni. — És mert ez a mi politikai felfogásunk, ebből­ következik) az a felhívásom Angyalföld­ népéhez: legyetek készenlétben, legyetek készen a békére, a­ munkára, de ha kell, a harcra­ is. . . Itt az első olasz-magyar válóper! Róma, május hó. (A Magyar Nemzet tudósító­jától) A calabriai Crotone-ben él a 74 éves Berlingieri báró, dúsgazdag földbirtokos, felesé­gével született Laura Galludio bárónővel, aki 70 esztendős. Báró Berlingieri már 1933- ban a catanzarói törvényszék­hez fordult házassága felbon­tásának érdekében. Persze el­utasították. Ugyanezt tette né­hány évvel később a semmitő­­szék is. A báró azonban nem nyugodott. Megkísérelte a vá­lást­­ Csehszlovákiában, de a brnói törvényszék ugyancsak elutasította válókeresetével. Ez­után kísérletet tett házassága megsemmisítésére a legfelsőbb egyházi bíróságnál is, de ez sem sikerült. Erre 1939-ben Lettországban, Rigában próbál­kozott, de ott is hiába. Nemrégiben hivatalos idézést kapott a báróné római lakásá­ra a­­ budapesti törvényszék­­től, hogy jelenjen meg sürgősen válópere tárgyalásán a magyar fővárosban, vagy pedig kép­viseltesse magát megfelelően azon. Mint a tavaszi kék égből a villám, úgy érte az öreg dá­mát a budapesi idézés. Csak­hamar kiderült, hogy Berlin­gieri most a háború előtt örökbefogadás révén megsze­rezte a magyar állampolgársá­got, amit eddig gondosan titok­ban tartott, így történt aztán, hogy felesége is magyar állam­­polgárnő lett, anélkül hogy tu­dott volna róla. Berlingieriné nyomban meg­fogadta a legkiválóbb olasz ügyvédeket e szakban: Filippo Iingaro képviselőt, Rafaello Strattát és a magyar jogviszo­nyokban igen jártas Fausto Andreanit, akik aztán megtet­ték az ellenhúzásokat. Ennek eredményeként egyelőre nincs válás. Sőt, közben a bárónő feljelentette urát, hogy fondor­latos úton szerezte meg a ma­gyar állampolgárságot, mivel — szerinte — a báró sohasem tartózkodott Magyarországon és így nem is kaphatta meg az állampolgárságot rendes úton. A nem mindennapi ügyben több tárgyalás lesz a budapesti törvényszéken, ahol majd tisz­tázni fogják rövidesen a köz­ben felmerült furcsa jogi kér­déseket. Fóthy Ernő Hírek Jugoszláviából A belgrádi lapok közül, hogyy egy Nápoly melletti táborban 1­­­42 usztasát tartóztattak le, akik közül később hármat sza­­badon bocsátottak. Egy másik, Nápoly­­melletti táborban, Sza­rajevó volt usztasa rendőrfőnöm keit fogták el. A Politika é.fles­sütése szerint az Olaszország­ban állomásozó szövetséges ka­tonai hatóságok még nem érte­sítették a jugoszláv hatóságo­kat arról, vájjon kiadják-e ezeket a háborús bűnösök lis­táján szereplő személyeket. Újvidéken könyvkiállítást ren­deztek, amelyen a szerb, hor­­vát és szlovén könyveken kivív, bemutatták a magyarnyelvű kiadványokat is. ★ ! A belgrádi lapok beszámol­nak arról, hogy aláírják a jugu­goszláv-bolgár kulturális egyez­ményt, majd hosszas tudósítá­sokat közölnek a csehszlovák újságírók jugoszláviai utazásá­ról is. A jugoszláv ifjúság no­vember 29-ig önkéntes munká­val megépíti a Samac—Szara­jevó közötti vasútvonalat. A­ Politika című lap azt jelenti, hogy a jugoszláv ifjúság 1916- ban több mint 16 millió ön­­kérdés munkanappal vett részt az újjáépítésben. Mis- és apróhirdetések Mos!,levSV8n 1 „ K X., Hédervári­ Utca bar, díjszabás lanírhiiliailpfcnt a nuio- il .------^ Apróhirdetések szavankint köznap 0.60, va­­t UpllllUlIUUtilUil, fü '„I K IS BÚTOR ,arnap 1.40. (Állást keresők a felét fizetik.) anlni­nnn,'.t H SZfiKTönVt 1. 30 fy/Uiven $9 Keretes apróhirdetés köznap U.90. vasárnap S­­109 Ölf 1 R .T £ fj SZŐNYEG ggJ 180. Az első és minden vastalon szedett szó BoluJIpJj/fl l Ép WM. háztartási & , két szónak számit. Klshirdetén mm-sorockint ,.„. .„1, f ffi 50 Ht. art. ■ Keleti « magyar köznan 1.­— vasárnap 2— Frt. Vtsímn* Se BOSCII 00 lit. art. S- r»ti a mr— 1'1— ■' ■— 11 To­­nia Qum­fnr « aeg 120 ,it. art. M ---------------------Rfe.1 .. -_____- IC l.lsd Odllitur H „ 130 „ „ S Olcsón eladók. ADÁS, CD l-7_ Bpest. Miksa-u. 8. ||§ •• 150 .. w Akácia-ulca 13. I. 131 , vf.T!.L--P vu aiSnm t, 425-598. $ XmoK I PERZSASZÖBYEG Fagylaltgépek dhótot B , \, r é, kötelet, fémhu­lladd MÉSZNITROGÉN. ~ ' R ,*ei. eladás- Ungár. Ki­miSiffek i » i Ari„Terményért is" rály­ u. tizennégy és vS PUSIOR kút. kadmiumot, angol- sejt jenzerhez, kóczi-it netfvvenkettő+ B noNz-Népszínház-utca 31. perselyek V -E / z„ E « Eladás' vé,el' kölcsön- Sf Ei.NGISZJ-Tt Teleki-Tel.: 139-274. J*-** gáz- és villany. zésl Blokktekercsek d­ 'ér 3. Tel.: 13.1-3/6. ^ —---------------------1------ és rudak minden mé- Ilyíg'I­ ccón kanhatóki Cha-i- Gyönyörű If i* M I retben raktáron. ' , KOMBINÁLT BOTOR, KatanM RÉVÉNYI, fnjtZSZSZ'Vi­sseri-, , sSSrs olcsón. 1 «*S. \ ... a.ig használt. Bosch- tószönyeg, príma álla­t U3 J ---------------------. IY.. Irányt.ulca féle, 120 l.-es, cektro. pótban privátnak el­- W'N'áfh tizenhárom. mos, privátnak eladó. adó. Csütörtök, szám­................................... /*«# i? IP, mrsssmsmismm aBm. Megtekinthető d. u. hat délelőtt, K­otild-Népszínház utca h*r­ m mm m m ny- Bontási anyagok: tégla, 8 óráig. Farkas, utca 12/b. I. 1, mincegy. Tel.: 139-2.4 vasgerenda, parketta, Y., Kotild-utca 31a. #ii)nn!c­ npQ lirtC7fthS _ na«V választékban. Pár ajtó, ablak, stb. kap Uh eS­­­rtUIUN­lbljSo Uncll’Ufl Nvuaaav 3 45 — ketta, csempe, esslin. hatók, Pá’.fty utca egy. «lUUME*ca«araiyWEt aranykoszorús mester Frcgoh tejelve ^re'a^^akyrh'á; VESZEK DOH | PflJ ICC St trtttffff “eTai ftsss .m. ss­r, * DíliLLLUUti! aaf- md Kombinált szoba, mely sötét öltfényszövetre el- hfítnCzf­taánift 1 garnitúrával. Rózsa-tí gyermekkocsi és ezüst n-nki.t! F. IIUIULICIUslljl családi okokból sürgő 38/B. Bútorüzlet.__jj róka eladó Bartók c5tre‘hető. Bánkutí Fe AUCION, sen eladó. Ügynök ki. Gyönyörű lar^áTuTró? Héla­ut 51, II. em. 1. zene, Madách Imre-út VI, Nagymező.u. 31 zárva. Érd.: d. u. 3—5. asztal eladó. Kispest, Érdeklődés 9­1-ig. tíz. Telefon: 123-129. XI„ Fadrusz-n. 2. IV. 6 Kossuth-n huszonkettő •*•* "'I 1*11 SWBWWW— m I I — ■■ ■

Next