Magyar Nemzet, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-01 / 146. szám
4 lasztójogától. Hasonlóképpen a reakció rémhírterjesztői és szegénylegényei találták ki azt a mesét is, hogy a választásokon csak előre meghatározott pártok indulhatnak. A választásokon minden párt részt vehet, amelyik az 1945. évi választási törvényben előírt kellékekkel rendelkezik. A választás tiszta és szabad lesz. Mindenki arra a pártra adhatja le szavazatát, amelyik meggyőződésének legjobban megfelel. Ne üljön fel tehát senki a bujtogatóknak és álhírterjesztőknek, hogy itt erőszakos és álValasztas lesz. Fölösleges ide hivatalos külföldi megfigyelőket küldeni A nemzet sírját ásná meg, aki megszüntetné a magántulajdont . A kormánynak nincsen titkolnivalója és nyíltan, őszintén leszögeztem már bemutatkozó beszédemben is, hogy a kormány a magántulajdon elve alapján áll. A földreform néhány ezer nagybirtokos helyett közel egymillió új paraszti birtokost teremtett, tehát közel egymillió új magántulajdont. Ha a kormányzatnak olyan elgondolásai lettek volna, hogy kolhászokat akart volna felállítani, akkor nem lépett volna a földreform útjára. Hagyjunk fel végre ezekkel a mesékkel. Vegyük tudomásul, hogy ami egyik országban jó, az a másik országban használhatatlan. A magyar paraszt a földért egy ezredéves harcot folytatott, s az a kormányzat, amely a föld magántulajdon elvét meg akarná szüntetni, nemcsak a saját, hanem a nemzet sírját ásná meg. A kormánynak éppen az a szándéka és terve, hogy az új gazdákat elindítsa és megerősítse és a paraszti birtokosok összességének minél jobb életfeltételeket biztosítson. Valami egészen különös, hogy ezek a hírek éppen most, kormányelnökségem alatt keltek szárnyra és terjesztették azokat mindenfelé. Akik ismernek, tudják, magam is gazda, ember vagyok és a föld szerelmese. Én is ragaszkodom úgy a röghöz, mint bárki más. A föld nekem is mindent jelent. Húszéves politikai pályámon pedig csak áldozatot hoztam és önzetlenül szolgáltam a magyar népet és a magyar demokráciát. Most is azt akarom tenni és ezt teszem is. A rágalmazóknak, a kishítűeknek pedig csak azt üzenem, minél inkább odaállítanak a támadások célpontjába, annál jobban, erősebben tudom és érzem, hogy helyes és jó úton járok. Ne féltsék tehát tőlem és a kormánytól a parasztságot, a magántulajdont az aszfaltgazdák és a politikai akarnokok. ■. A parasztság legjogosabb kívánsága és legfájóbb pontja az agrárolló kérdése, amelynek következtében, midőn egyrészt a mezőgazdasági termények árát alacsony szinten tartja, ugyanakkor az ipari árak magasak. Ez tény, amit letagadni nem szabad, de nem is lehet. Azonban a kritizálók ne felejtsék el azt, hgoy ez az agrárolló nem a mai kormányzat ténykedése és intézkedései következtében jött létre. Okát ennek több forrásban kell keresni és abban, hogy sokan, akik ma kritikával illetik a kormányt, maguk is tevőleges részesei voltak annak, hogy az ipari árak a mezőgazdasági áraktól ennyire elszaladtak. Akormányzat a magyar gazdákon segített akkor, amidőn 15 holdon alul beszüntette a beszolgáltatási kötelezettséget és a gabona forgalmi árát 80 forintban állapította meg. Mindössze a 15 holdon felüli gazdák fognak beszolgáltatást teljesíteni és ezek közé tartozom magam is. Azonban örömmel vállalom ezt az áldozatot és a 60 forintos beszolgáltatási árat, mert tudom azt, hogy áldozatok vállalása nélkül gazdasági életünk ismét belezuhan abba a káoszba, amelynek legiszonyúbb réme az infláció. A fizetések és státusok rendezése kapcsán különösen fontosnak tartom a bírói státusrendezést, mert a független és anyagi gondokkal nem küzdő bíró a fundamentuma, az alapja állami életünk tisztaságának és ezen az úton lehet legsikeresebben felvenni a harcot a korrupció elenhet jobbra, mert ott a világpolitika zsákutcájába kerülne, viszont balfelé sem mehet tovább, mint ahogy az hagyományainak, természetének és vágyainak megfelel. A demokrácia keretein belül a parasztság fegyvertársa, szövetségese a marxistáknak, de ő maga nem marxista. Az ország egyetlen bankárjáért sem szándékozik hősi halált halni a politika csataterén, de ragaszkodik a magántulajdon elvéhez. Megérti, hogy a nagy vagyonokat, bizonyos termelő berendezéseket és a hitelszervezet néhány ágát, valamint a föld méhében rejlő javakat államosítani kell. De sohasem tudná elviselni, hogy szerény keretek között vagyonszerzésébe valaki is beleszóljon. Azt akarja, hogy mindenki megkapja munkájáért bérét. — Tőlünk függ, hogy a pártban történt súlyos események ne a párt gyengülését, hanem megerősödését jelentsék, csak tőlünk függ, leszünk-e elég öntudatos kisgazdapártiak ezekben a nehéz időkben és a választások idején is. Ennek a megújult és megerősödött pártnak most már lesz lehetősége, hogy nagyobb tekintéllyel képes viselje a parasztságot. A parasztság és munkásság közös útja . A lezajló választások után, amely valószínűleg még az újkor előtt fog megtörténni, továbbra is a koalíció szellemében kívánja folytatni újjáépítő munkáját a kormány. A demagógiát, a felelőtlen lefecselést és a felelőtlenséget meg kell szüntetni. Nem engedhető meg és magam sem engedem meg, míg a kormány élén állok, hogy a parasztságot és a munkásságot szembeállítsák egymással, mert a parasztság és a munkásság közös munkáján haladhat csak az újjáépítés nagy munkája. A polgárság szervesen, kapcsolódik bele ebbe a nagy építőmunkába, mert csak így oldhatók meg a ránk váró nagy feladatok. Az elmúlt hetekben lent jártam Keszthelyen, ahol az ősi premontrei katolikus templom nagytornya kiégett, a harangjai mind elpusztultak a harcok során. A felszabadulás utáni napokban a protestáns templom megmaradt harangjaiból kettőt odaadott a presbitérium a katolikus templomnak és most a protestáns harangok hívják Szentmisére a hívőket. És amikor a veszprémi püspök bérmaútján a város határába érkezett, nemcsak az összes vallásfelekezetek papjai fogadták a város határában, hanem az összes politikai pártok vezetői is. Ez a kép lebeg mindenkoron szemem előtt. Az emberi érzés, az emberi megbecsülés, a nagy célokért való összeg Az értelmiségi réteghez az a szavam, hogy ne hagyja magára a parasztságot, mert ennek jóvátehetetlen következményei volnának. El kell múlnia annak a szomorú állapotnak, hogy értékes értelmiségiek csak azért, hogy abból anyagi hasznot húzzanak, olyan pártba lépnek be, amely céljától és eszméitől messze áll. — A parasztság hálájára csak azok számíthatnak, akik e keserves időkben is velük maradtak. Mi kitárjuk kapuinkat az értelmiségiek előtt, s gondunk lesz rá, hogy az értelmiségi dolgozók szociális helyzetén javítsunk. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva, Dobi István emelt hangon szögezte le, hogy a jövőben fogás és egyéni céljainknak, a közösség céljai alá való rendelése az, amelyen járnunk szabad és járnunk kell. — A békeszerződések ratifikálása előtt állunk. A nemzetközi jog szerint a hadifoglyok hazaszállítása csak a békeszerződés ratifikálása után szokott megkezdődni. A magasabb humanizmus és igaz emberbaráti szeretet nyilvánul meg abban a tényben, hogy hadifoglyaink hazaszállítása és hazaérkezése már a békeszerződések ratifikálása előtt megkezdődhetett. Hála és köszönet a Szovjetunió vezetőinek, elsősorban Sztálin generalisszimusznak, hogy lehetővé tette véreinknek idő előtti hazatérését. És amikor két esztendővel ezelőtt a szabadság gondolata innét kiindulva jutott el a magyar vidék legtávolabbi zugában, úgy most innen Debrecenből mennek haza békés otthonukba az elmúlt háború hazatérő hősei, hogy ők is kivegyék részüket a demokrácia megerősítésében és az újjáépítés nagy munkájában. «Add meg a mindennapi kenyerünket], így imádkozik a hívő lélek az Egek Urához. És most, midőn a magyar kenyér ünnepén jelképesen megszegem a magyar föld idei termését, a magyar kenyeret, a magyar életet, kívánom, hogy a magyar kenyérből mindenkinek jusson, mindenki egyen belőle, aki dolgozik, is hűséges barátai és megbízható szomszédai leszünk a Szovjetuzúniónak. De természetesen barátsággal viseltetünk azokkal a nagyhatalmakkal szemben is, amelyek a Szovjetunió oldalán megmentették országunkat a fasizmustól. Kis ország vagyunk, szavunk nem sokat jelent, de szeretném, ha a nagyhatalmak és összes szomszédaink meg volnának győződve baráti érzéseinkről és békés szándékainkról." Köszönetet mondott Dobi István Sztálin generalisszimusznak azért az irántunk tanúsított a nemes gesztusért, amellyel lehetővé tette, hogy még a békeszerződés ratifikálása előtt fiaink tízezrei hazatérhessenek. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Tildy elnök a debreceni Magyar-Jugoszláv Társaság ülésén beszédet mondott, s őszinte örömmel tölt el, hogy a Magyar-jugoszláv Társaság helyi csoportja Debrecenben, a tiszta magyar hagyományokat s a kiirthatatlan magyar szabadságvágy nagy történelmi emlékeit őrző városban ma megalakul. — Népünk levonta a múlt — a távolabbi és közelebbi múlt tanulságait. Világosan látjuk: az, hogy a dunavölgyi tájon éő népek nem értették meg egymást, hanem külső befolyás és népellenes vezetők alatt egymás ellen küzdöttek, mindannyiunk erőit kisebbítette s rövidanynyiunk életét szegényebbé tette. Harcainkból legtöbbször csak a nevető harmadik húzott hasznot. A mögöttünk lévő három évtized azt is döbbenetesen világossá tette a magyarság előtt, hogy nem lehet büntetlenül hozzákötni sorsunkat a szolgaság hatalmaihoz, mint ezt vétkes vezetőink a két világháborúban tették. A magyar nemzet most reálisan szembenéz a tényekkel, azokat tudomásul veszi és visszatér népünk igazi lelkű idéhez, amelyben nincs gyűlölet, nincs ellenségeskedés, de mérhetetlenül sok a megértés és testvériség után való vágy. Elsősorban arra törekszünk, hogy végképpen lebontsuk mindazokat a gátakat, amelyek a múltból ittmaradtak, s amelyek eddig elválasztottak bennünket velünk közös sorsra rendelt szomszéd népeinktől. Ki fogjuk gyomlálni a múlt mesterséges propaganda-fertőzetet, ha az valahol még megmaradt, s azt akarjuk, hogy népünk tiszta látással, nyílt tekintettel bátran és bizalommal lépjen abba az újvilágba, amely egész lényének és jellemének megfelel, s amelyben életté és valósággá válik a Duna völgyében élő népek őszinte és fenntartás nélküli testvérisége. Többre vágyódunk, mint arra, hogy csak a népek vezetői jussanak megegyezésre az élet különböző területein, — bár ezt is fontosnak tartjuk. Mi a népeknek egymás iránt való igaz barátságára, mély és őszinte békéjére gondolunk, amit milliók és milliók öntudatos szándéka és akarata valósít meg és tesz örökkévalóvá. — Meg kell ismerni egymást. Hosszú századokon át éltük közösen, egymás mellett, ennek a tájnak sorsát s mégis olyan keveset tudtunk egymásról.Pedig a magyar népet a jugoszláv népekhez különös tisztelet, megbecsülés és őszinte vonzódás fűzi. Mindig tudtuk, hogy szabadságszerető hősi nép él déli határainkon túl, amely békés időkben a becsületes, kitartó, szívós munka népe is. A másoddik világháború alatt, majd a fasizmus hordáinak eltakarodása után megismerhettük a jugoszláv népek harcának szinte példátlanul álló tényeit. Ezt a népet jobban megismerni, hősi helytállásán, dicsőséges csatáin túl tudni mostani országépítő munkájának fejezeteiről, közelebb hozni szellemi éltének, kultúrájának kincseit, s mindez a magyar nép számára is csak gazdagodást jelenthet. A köztársasági elnök beszédét többször szakította meg a lelkes taps és éljenzés. Különösen meleg ünneplésben részesítette a nagyszámú közönség Tildy Zoltán, beszéde közben Tito tábornagyot. Ezután Karlo Mrazovics budapesti jugoszláv követ magyar nyelvű beszédben köszönetet mondott Jugoszlávia magyar barátainak, akiknek nagy része van a két szomszédos ország közötti barátság kifejlesztésében és megszilárdításában. Különösen megköszönte Tildy Zoltán köztársasági elnöknek, hogy állanavezetői hatalmas munkássága mellett többször vett magának fáradságot, hogy személyes, értékes közreműködésével részt vegyen az egyesület munkájában és állandó figyelemmel kísérje annak működését. Köszönetet mondott Tildy Zoltánné elnökasszonynak, mint a Magyar-Jugoszláv Társaság elnöknőjének, a társaság támogatásáért. Hangoztatta ezután, hogy nem akarja felidézni a múltat, amely mindkét ország tragédiáját előidézte. — Előre kell néznünk — mondta Mrazovics követ — és építeni a boldog jövendőt. Ebben a nemes munkában egymást kell segítenünk. A két fiatal, önálló állam: Jugoszlávia és Magyarország az egymás közötti jóviszony terén az elmúlt igen rövid idő alatt jelentős eredményeket ért el. A tartós baráti kapcsolatoknak első és legfontosabb feltétele az őszinteség. Jugoszlávia őszintén kívánja fejleszteni Magyarországgal a baráti kapcsolatait politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ezeknek a kapcsolatoknak a célja: a béke megőrzése a világnak ezen a táján, együttműködve az összes békeszerető országokkal és népekkel, elsősorban a nagy és hatalmas baráti Szovjetunióval. — Hiszem — fejezte be beszédét Mrazovics jugoszláv követ —, hogy a demokratikus beállítottságú magyar népet is az őszinteség vezérli. Hiszem, hogy ezen az alapon tovább tudjuk fejleszteni a tartós, baráti kapcsolatokat mindkét állam és nép javára és gazdagodására, lásra. Beszéde elején hangoztatta, hogy minden magyar és a magyar kormány nevében elismeréssel kell adóznia a magyar föld dolgos népének, hogy szorgos, kemény munkájával ismét elérkezett az új kenyér ünnepéig. A miniszter ezután az új választások kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a kisgazdapárt az ország 60 százaléka és ez a 60 százalék egyszer már bebizonyította, hogy milyen oldalon áll. A kisgazdapárt leszögezte már álláspontját. Változatlanul álljuk, hogy pártunk polgári és nemzeti alapon álló politikai párt. E nagy elvi álláspontunk mellett minden más politikai pártot megbecsülünk. Eszmei harcot folytatunk ugyan velük szemben, de ellenséget soha nem látunk bennük és a jövőben sem akarunk látni. Nemzeti és népi erőfeszítés Pártunk most is önállóan saját listával fog részt venni a választáson. És választójogi törvényt is készítünk, de pártunk jogfosztásba, állampolgárok megkülönböztetésébe nem hajlandó belemenni. Egyetértünk azzal, hogy a politikai vagy közönséges bűnözőket hosszabb-rövidebb időre megfosszák választójoguktól, de hogy szülőket, testvéreket bibliai büntetéssel sújtsanak, azt mi nem fogadhatjuk el, mert nem igazságos és nem emberihez méltó. Az államosítás kérdésében a Függetlenségi Frontnak Debrecenben kiadott deklarációját ma is valljuk és el is megyünk ez abban megállapított mértékig, a magyar nép összességének érdekeit szolgáló államosításban. A parasztság érdekvédelme Bárányos Károly beszélt ezután. Hangoztatta, hogy a magyar paraszt, amikor egész évi fáradságos munkájának eredményét betakarítja, nem foglalkozást űz, hanem hivatást teljesít és megérdemli, hogy mindenki szeretettel és megbecsüléssel gondoljon rá. A magyar kétnapos tanácskozást tartott szombaton és vasárnap a szociáldemokrata párt országos pártválasztmánya. A gyűlésen 250 küldött jelent meg. Jelen voltak a párt összes vezetői, miniszterek, államtitkárok. Megtárgyalták az országos politika, a világpolitika, a gazdasági helyzet s a szociáldemokrata munkásmozgalom kérdéseit. A gyűlést Szakosíts Árpád, a párt főtitkára nyitotta meg, azután Kéthly Anna mondott megnyitó beszédet, majd az elnöki megnyitók után megválasztották a különféle bizottságok tagjait , egyhangúlag hozzájárultak ahhoz, hogy ott, ahol kétezernél több tag van, felállítják az antikorrupciós bizottságot, továbbá a vármegyei székhelyeken antikorrupciós bizottságokat szerveznek. Széng Imre a közigazgatási reformról tartott előadást, Bán Antal iparügyi miniszter bejelentette, hogy a hároméves terv végén a magyar traktorállomány a kétszeresére növekszik. Százmillió forintos befektetéssel 250 000 új áramfogyasztót akarnak bekapcsolni. Beszámolt a széntermelés emelkedéséről és a kisipar támogatásáról. Kiemelte a magyar-jugoszláv aluminiumegyezmény nagy jelentőségét. Azután Szakosíts Árpád tartott belpolitikai beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a szociáldemokrata pártot a legőszintébb barátság köti a Szovjetúnióhoz, a szociáldemokrata párt továbbra is koalíciót akar, mert a meggyengült kisgazdapárt nem jelent örömet a szociáldemokrata pártnak. A választások kérdését érintette ezután s kijelentette, hogy a választások kérdését alaposan és minden részletre kiterjedően megtárgyalták. Arra a megállapításra jutottak, hogy választani kell és a választásokon a szociáldemokrata párt külön listákon indul. Böhm Vilmos tárgyalt Rajk László belügyminiszterrel s remény van arra, hogy a belügyi vonalon az együttműködés javulni fog a két munkáspárt között. Megvédik a szociáldemokratákat bárki ellen, ha szociáldemokratához illően viselkednek. Azután Ries István mondott beszédet a párt politikai eredményeiről, majd demezőgazdaság háborús veszteségei — folytatta beszédét — 151 milliárd forintra becsülhetők. Két nemzedék munkája veszett el. De a parasztság mindenek ellenére csodálatos munkát végzett. A megművelt terület ebben, az évben nagyobb, mint az utolsó 30 év átlaga volt. — A mezőgazdaság megsegítése nemcsak nálunk, hanem az egész világban a legfontosabb kérdés. Éhező, nehéz körülmények között élő népre nem lehet a békét felépíteni. A magyar mezőgazdaság fontos kérdése az újgazdák megsegítése. A szántóföld 40 százaléka került a kezükbe, tehát mindent meg kell tenni, hogy az új gazdatársadalom termelését fokozni tudjuk. Hogy ezt lehetővé tegyük, ahhoz szükséges, hogy a földibirtokreform vonalán végre nyugodt helyzetet teremtsünk. Érezze minden újonnan földhözjuttatott, hogy amit neki adtak, az övé, azt senki tőle el nem veheti. Az agrárolló kérdéséről szólva hangsúlyozta a miniszter, hogy a magyar paraszt terményeiért csak olyan árat kíván, amely lehetővé teszi azt, hogy termelőeszközeit arányos áron megvásárolhassa és szerényen meg tudjon élni. A beszolgáltatással kapcsolatban megemlítette, hogy az a gazda, aki szeptember elejéig eleget tesz beszolgáltatási kötelezettségének, mázsánként nem 60, hanem 65 forintot kap gabonájáért. Ezután a mezőgazdasági szakoktatás kérdéseiről és a földművelésügyi igazgatás decentralizálásáról beszélt. Hangoztatta, az a törekvése, hogy a földművelésügyi igazgatás egész szervezete szorosan együttműködjék a parasztsággal. Tökéletesen kiépítik a parasztság érdekvédelmi szerveit is. A kerületi földművelésügyi tanácsok már működnek és rövidesen sor kerül a járási és községi szervezetek felállítására is, így meglesz a parasztságnak a módja arra, hogy hallassa Kávát, kívánságait előterjeszthesse és érvényesíthesse akaratát. számolt a szociáldemokrata párt külföldi felvilágosító munkájáról. Ries István beszéde végén hangsúlyozta, hogy Bőhm Vilmossal együtt kedden Prágába utazik, hogy ott a cseh szociáldemokratákkal fontos kérdéseket tárgyaljanak meg. A gyűlésen felszólalt még Marosán Györgyön kívül Bőhm Vilmos, aki szintén hangsúlyozta, hogy látni akarják a többi pártok jelölőlistáját. Ries István Moszkvába utazik Ries István igazságügyminiszter prágai tanácskozásai után fontos gazdasági tárgyalások céljából Moszkvába utazik. Rákosi Mátyás Baján Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes vasárnap Baján mondott beszédet. Felvonultak a népgyűlésre Rob Anton vezetése alatt a hazai délszláv kisebbség képviselői is. Rákosi Mátyás beszédében a nyolcvanforintos búzaár megállapításával foglalkozott és kijelentette, hogy az agrárolló összébb csukódott. A kommunista pártnak az a szándéka, hogy a jelenlegi alacsony kenyéradagot augusztusra 25 dekára emeljék fel és amennyiben lehetséges, ősszel megszüntessék a kenyérjegyet. A kommunista párt elgondolása szerint a választásra szövetséget kellene kötni a valóban demokratikus pártoknak és ehhez hozzá szeretné számítani azt a kisgazdapártot is, amely megtisztítja sorait az összeesküvőktől. Javaslatot tettek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak, hogy a választást közösen, a függetlenségi frontban, szövetségben hajtsák végre, hogy a választáson a négy párt ne egymás ellen, hanem a nép ellenségeivel szemben harcoljon. Megvan a remény arra, hogy a választásokat a négy demokratikus párt szövetségben, egymással vállvetve fogja a reakció ellen megvívni. A választások előreláthatólag a tél beállta előtt, az aratási munkálatok után lesznek. A miniszterelnökhelyettes ezután foglalkozott a rémahírterjesztőkkel, valamint különböző külpolitikai problémákat érintett. Délután Bácsalmáson monddott Rákosi Mátyás beszédet. Az értelmiség helyzete Tildy elnök a Magyar-Jugoszláv Társaság ülésén A szociáldemokrata párt országos pártválasztmányának ülése Dobi István államminiszter a kisgazdapárt tekintélyéről A miniszterelnök nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után Dobi István államminiszter, a kisgazdapárt országos elnöke szólalt fel. ■— Amikor két évvel ezelőtt megtartottuk a nemzetgyűlési választásokat, a képviselők egy része nem gondolt arra, hogy egy megváltozott, a régivel össze nem hasonlítható, új országban folytatunk politikát — mondotta Dobi István.• Akkor sem idő, sem mód nem volt, hogy a képviselői jelölőistákat alaposan megvizsgáljk és amikor a kormányzás megkezdte munkáját az új nemzetgyűlésre támaszkodva, akkor vettük észre, hogy pártunk nem egészen alkalmas így céltudatos, határeseti politika vitelére, amit a nép elvárt volna tőlünk. Pártpolitikusaink a régi módszerekkel politizáltak és emiatt igen sok értékes pozíciót elvesztettünk. Kiálltunk emberekért, akikért nem igen Volt érdemes szót vesztegetni, s menteni igyekeztünk olyan embereket, akiknek semmi kapcsolata nem volt pártunkkal, s céljainkkal nem értett egyet. Ezt az eltelt két esztendőt pártunk nem jól használta fel. — A parasztság hagyománytisztelő, de nem reakciós. Minden helyzetben vállalja a felelősséget. Politikai képviseletét nem bízhatja olyan pártra, amelynek célkitűzése nem azonos az ő törekvéseivel. A parasztság potlishaat m me Magyar Nemzet. Erőss és Bárányos miniszterek a mezőgazdaság megsegítéséről A kisgazdapárt vasárnap Nagykátán ugyancsak jól sikerült aratóünnepet és nagygyűlést rendezett, amelyen megjelent Erőss János közellátásügyi miniszter és Bárányos Károly földtttüzelésügyi miniszter, Dan Jenő és Sárkány László államtitkárok, valamint a párt képviselői közül számosan. Voziik Lajos, a járási szervezet elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Erőss János közellátási atiporter Mtáhdrttapó. Kedd, 1947 július 1 BALON IS?* B.! VALERO, VÁMHÁM IS