Magyar Nemzet, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-08 / 152. szám

t­ t. 1949-re újjáépül a debreceni nagytemplom Hivatalos gyorsíró jegyzetek őrzik Debrecen város bátor tűz­­rendészeti megfigyelőjének drá­mai hangú beszámolóját egy emlékezetes 1944-es légitámadás­ról. A tű­zoltótiszt magas torony­ból figyelte a város felett le­zajló eseményeket és a látotta­kat hideg tárgyilagossággal dik­tálta telefonba. A városi levél­tárban a tragikus nap esemé­nyeiről a következő részletet ol­vashatjuk: „Három bombázó raj húz el magasan a város felet!... Hirte­len egy gép kiválik a rajból... Egészen alacsonyra repül... Úgy látom, gyújtóbombákat szór le... Ég a Nagytemplom!­ ★ A debreceni nagytemplom az ország egyik legnagyobb és leg­jelentősebb múltú református temploma. Építését maga Bethlen Gábor kezdeményezte, noha a munkálatok csak a XVIII. század első felében feje­ződtek be. A kéttornyú hatalmas barokk stílusú templom tisztele­tet parancsolóan emelkedett a város fölé s rövid időn belül a Tiszántúl kálvinista fellegvára kit. Országos jelentőségűvé azonban csak az 1849-es esemé­nyek avatták. 1849 április 14-én a reformá­tus kollégium oratóriumában az országgyűlés a nemzet nevében a Habsburg-Lotharingiai házat trónvesítettnak nyilvánította. Majd a pillanat nagyszerűségé­­től fellelkesült képviselők Kos­­suth Lajossal az élükön átvo­nulnak a Nagytemplomba, hogy az ott összesereglett­­ tömeggel közöljék a történelmi eseményt. A Nagytemplom falai között az­tán felrúgott Kossuth szava: «És én nemcsak a hitnek szent hité­vel, hanem az észnek s­zent meg­győződésével mondom, elérke­zett a perc, amikor Magyaror­­­szá­gon s különösen a nemzet képviselőinek kötelessége Isten, a világ, Európa és a nép előtt kimondani, hogy szabadok, füg­getlenek lenni akarunk. E pillanattól kezdve a debre­ceni Nagytemplom szorosan ösz­­szefonódik a magyar múlt de­mokratikus hagyományaival. A templom a népi demokrácia m­egszületését és a III. Köztársa­ság kikiáltását már nem érhette meg teljes épségben. Bomba talá­lat következtében a tető­ leégett, a belső díszítések teljesen, a külső falak pedig súlyosan meg­rongálódtak. Hiábavaló volt a hívek és polgárok elszánt igye­kezete az oltásnál,­­ a foszfor és a tüzet emésztő szél erőseb­beknek bizonyultak. A templom leégett. De szinte egyidejűleg a pusztulással az újjáépítés meg­szervezése is megindult. ★ Erről a folyamatos munkáról és annak várható eredményeiről beszélgetünk Őry István főis­pánnal, a templom főgondnoká­val és Szenes László református lelkésszel. — A templom leégése az em­berek lelkében szinte mélyebb nyomot hagyott — mondja Sze­nes László —, mint egyéni ba­jaik. Jellemző a következő tör­ténet. A bombázás után körútra indultam, hogy felmérjem a pusztulás mértékét. Egy porrá­­omlott ház romjai­­között egy­kori otthona maradványait ku­tató öreg­embert pillantottam meg. Jöttömre könnyes szemek­kel sietett felém és ezt mondta: Nagytisztelete úr...­­ a tem­plom ... .jobban fájt neki ez, mint saját otthona elvesztése. Ekkora részvétet és megértést tapasztalva, nem ért váratlanul bennünket, hogy a püspök úr­­ által megindított országos tár­sadalmi gyűjtés az infláció el­­lenére igen szép eredménnyel járt. — A kormány áldozott-e a templom újjáépítésére? —­ Még 1945 februárjában­­— világosít fel egy főispán — itt­járt Tildy Zoltán és ígéretet tett, hogy az ideiglenes kor­mánytól komoly anyagi segítsé­get szerez. Közbenjárása ered­ményesnek bizonyult s már az infláció alatt több kiutalásban részesültünk. A stabilizáció óta az újjáépítési minisztériumtól közel 1­00.000 forintot kaptunk, melynek nagy része a tetőzet rendbehozására kellett, kisebbik részéből a belső munkálatokat, a festést az akusztika megjaví­­ tJFA 7 MM? KUPÉBŐRÖND.....................SS.­ Fi 60X40. fa tanárokká!­é, pánttal. AKTATÁSKA, 41-es, fehé­(span­bőr).................... SS.S9 rt Saját műhely. Használt é, űj­ bőrűn­­dók nagy választékban. . LÁNG bőröndűs, Ú­NI. KépEZín­hi­-utca 21. Tel. 1X5-038 táját szolgáló kőművesmunkát és a padok alatt elhelyezett láb­fűtőtestek elkészítését kívánjuk fedezni. A minisztérium a külső falak rendbehozására újabb ösz­szeget szavazott meg. Ha min­den jól megy, akkor a Nagy­templom újjáépítése 1919 már­­­cius 15-ére teljesen elkészül, ezt annál is inkább reméljük, mi­vel ott tervezzük a centenáriu­mi főünnepséget megrendezni. Meg kívánom még említeni, hogy a templom újjáépítéséhez igen szép összeggel járultak hozzá az amerikai misszió tiszt­viselői.­­ — Tapasztalható-e megértés a város vezetősége részéről, is? —. A szociáldemokrata pol­gármester és a kommunista al­polgármester , nemhogy akadá­lyokat gördítenének álunkba, hanem ahol csak lehet, a leg­messzemenőbb segítséget nyújt­ják. Egyetlen alkalommal áll fel a kisgyűlésben egy tanácstag és azt hangoztatta: minek a templomot újjáépíteni. Azt is ki kellene csukatni, ami épen maradt. Az illetőt négy napra rá elütötte egy teherautó. Sokat beszéltek erről az esetről a deb­receni polgárok. De ezt csak mint teljesen magában álló ki­vételt említjük meg, mert a pár­tok és szakszervezetek szinte versengenek egymással, hogy melyikük tud hathatósabban se­gíteni. Ez az együttes munka a biztosítéka annak, hogy a temp- four a centenáriumi év kezde­tére megújhodottan állni fog a demokrácia és a vallás elválaszt­­hatatlanságának örök jelképe­ként. * F­­­ünnepi Játékok nyara Angliában Angliában idén nyáron töme­gesen tartanak ünnepi játékokat. Nagyszabású ünnepi játékok lesznek Glyndebourneban,­ Chel­­tenhamban, Edinburghban, Glou­­cesterben és másutt. Gyndebou­r­­neba­n Gluck híres Orfeusz­a és Britten sikeres Lukrécia elterb­­­á­lása című operája kerül bemu­tatásra. Cheltenhamban a jelen­kori angol zeneművészet legki­magaslóbb alkotásai kerülnek előadásra. Edinburghban vendé­gül látják a párisi, bécsi, liver­pooli és manchesteri filharmo­­nikusokat. 7 millió ember és 2 millió kutya Bulgáriában A Weltpresse írja, hogy talán sehol nincs aránylag annyi ku­tya, mint Bulgáriában, 7 millió emberre nem kevesebb, mint 2 millió kutya esik. Sarkügyi kiállítás Bergenben­­ A zürichi Neues Európa írja, hogy Bergen városa 1952 nya­rán nemzetközi sarkügyi kiállí­tást rendez. Mindazokat az or­szágokat meghívták, amelyek­nek részük volt a Sarkvidék­­ felderítésében. Bandaharcok Szlovákiában A svájci Der Bund el­ő ol­dalán cikket közöl „Kriegs­­ihnlicher Zustand in der Slo­­u­akei“ címmel. A cikk arról szól, hogy Szlovákia öt keleti kerületében „rendkívüli intéz­kedéseket“ foganatosítottak, így elrendelék az este tíz óra utáni kimenési tilalmat. A késmárki «Proca» szerint: háborús gonosztevők és dezertő­­rök bandái­ az orosz-lengyel tisztogatási akció következtében Szlovákiába szorultak. Június 19-én a cseh csendőrség körül­belül 800 fegyveres banditát visszakergetett a hegyekbe. Június 20-án és 21-én tűzharc volt Kolombovka község mel­lett, a banda öt halottat szereé vedett, de sikerült elvágnia a telefonvezetéket. Háromévi fegyházbüntetéssel sújtották Nejedli Róbert bőr­díszművest, aki a ruhane­­műekért átcserélt élelmiszerrel Budapesten feketézett. Nejedli ezenkívül több helyen betört, de rajtavesztett. Orvosi hír: Dr Crosilla János orvos hadifogságból visszatérve rendelését régi helyén (VI., Andr­­ássy­ út 3.) újból megkezdte. Rendel: d a 143-tól V 14-ig. Barna-fehér KISKUTYA ELVESZETT Széna-tér környékén. 100 Ft jutalom. II. Lövőház­ u. 5. Magyar keressoedeliszi küldöttség ntessih­e Varsóba A magyar-lengyel árucserefor­galmi szerződés június 30-án lejárt. Kedden reggel dr Szi­lágyi Mihály kereskedelmi mi-­­niszteri osztályfőnök vezetésével kereskedelmi delegáció utazik Varsóba, hogy a lengyel kor­mánnyal három hónapra szóló ideiglenes árucsereforgalmi meg­állapodást létesítsen. A három hónap áruforgalmá­nak szabályozásán kívül, a dele­gáció előkészíti azokat, a ma­gyar-lengyel kereskedelmi tár­gyalásokat is, amelyek augusztus hónapban indulnak meg Buda­pesten és a két ország közti 1947—48. évi árucserét fogják szabályozni (MTI) Szanthszi hírek A kultuszminiszter fogadása Angliában győztes vomikás­­dalosaink tiszteletére Kórusaink nem egyszer kerül­tek nemzetközi siker központ­jába — gondoljunk csak a Bu­dai Dalárda amszterdami, Ádám Jenő északi és déli, Bárdos La­josét nyugati, Vaszy Viktor és az Egyetemi Énekkarok ameri­kai útjára —, ám a Munkád­dal és Szövetség­­válogatottja ang­liai diadala alkalmával történt először, hogy maga a kultusz­miniszter mutatott gesztust. Fészekbeli fogadásán dr Ona­­tay Gyula, aki hatalmas anyagi segítségével tette lehetővé a munkásférfikar kiutazását, tet­tei konzekvenciájakén­t mond­hatta, hogy «a demokrácia kó­rusában a vezérszólam azoké, akik dolgoznak». A híveket szerző győzelem jelentőségét méltatva adta át a miniszter Vásárhelyi Zoltán karnagynak a köztársasági elírelt, «Pro artes kitüntetését és a dalosok el­ismerő okiratait. Bóka László­­­államtitkár hangsúlyozta: tud­­ják, mire kötelez a magyar munkásság és a magyar művé­szet szép összetalálkozása. Székely Endre a filmszerűen iz­galmas út érdekes epizódjait elevenítette meg. Bázelb­ől csak autóbusszal mehettek­ tovább s így 48 órás fárasztó út' után ép­pen a startra futottak be. A győzelem nagyságát mutatja, hogy a második, a belfasti kó­rus mögött négy nemzetközi díj áll. A három fázisú: férfi, női, vegyeskari verseny legnagyobb, 276 pontszámát mi és hozzá egyhangúlag kaptuk. Óriási fütty fogadta az eredményt, ami először megdöbbentette magyar­jainkat, mert nem tudták, hogy­­ez a legnagyobb tetszés jele. A kórus sok meghívást kapott s most láthatták, mily fontos osz­lopa külpolitikánknak kultú­ránk. Ortutay miniszter közbe­szól: «A kultuszkormányzat em­berei közül egy sem disszidált!» Vásárhelyi Zoltán szerint „ Ko­dály szellemének, a Bartók láng­elméjének és a magyar népdal erejének köszönhető­, hogy így meg tudtak mérkőzni a 600 éves angol kóruskultúrával. Ezután , az énekkar közkívánatra TrC­­hanne-, Vásárhelyi- és Kodály műveket, köztük a diadalt vivő Karádi nótákat adta elő. Remél­jük, hogy mielőbb sor kerül a győztesek koncertjére s akkor érdeme szerint méltatjuk Vásár­helyi professzor és dalosai re­meklését. Zenemű­vé­sz­etünknek szüksége lévén nemcsak kül­földi, hanem hazai propagandá­ra is, szószólói vagyunk a győz­tesek vidéki, még­pedig falusi hangversenyútjának is. Hadd lássa, hallja és szívlelje meg az egész ország, mire képes 30 ön­tudatos magyar munkásdalos. _____________(G­­E.) A Vígopera a Károlyi-kertben július 18-án tartja első előadá­sát. A Károlyi-kert színpadát külön erre a célra kibővítették, átrendezték. A Vígopera ugyan­is nem hangversenyszerűen ren­dezi operaelőadásait, hanem tel­jes díszlettel világítással, kosz­tümösen, így­ a közönség előtt a Margitsziget tündérszínpada fog megelevenedni, azzal az elő­nyös különbséggel, hogy ez a tündérszínpad a város közepén fog pompázni. A Vígopera is­mert társulatán kívül kiváló vendégművészek lépnek fel az operaelőadásokon. Legelőször a már népszerű Don Pesquale, majd a Varázsfuvola, Sevillai borbély, Szöktetők a szerályból kerülnek műsorra. Vezető kar­nagy: Endre Béla, rendező: Szécsi Ferenc. A Felsőbb Zeneiskola opera­képzőjének vizsgája a Fővárosi Operettszínházban hangzott el. A műsor majdnem teljes egé­szében Jászó Györgyné tanárnő, a neves énekpedagógus nevelt­jeinek szemléje. Külön érdekes­ség, hogy háro­m operaházi erő és egy ismert primadonna vizs­gázik. Első helyen Tóth Lajos minden izében kiváló teljesítmé­nye áll. Rigoletto részlete túlnő az iskolai kereten. Eszenyi Irma inkább muzikális, Weiner Mária piedig orgánzmkralitás. Király Mária tehetséges ígéret, Szűcs Blanka is szép hang len­ne. Vályiné Babits tanárnő osz­tályát a bájos Zerlina, Németh Marika és Ottavio hatalmas fel­adatát vállaló Kontra István munkája dicséri. Kér, hogy a számok túl hosszúak s a Vas­utas Hangversenyzenekar élén Szőke Tibor nem az a kísérő és irányító karmester, aki a ké­nyes növendékelőad­ás biztos alapját jelenti. Tempói sem autentikusak. Mindent egybe­vetve: a szépen fejlődő intézet ismét nagy lépést tett előre. Ha a tanszak élére kiváló opera­­szakember körül minden jog­cím megvan arra, hogy a vizs­ga a főiskoládhoz hasonlóan a Dalszínházba kerüljön. (G. E.)­­ Az állatkerti Tosco romén művésze, Mihail Stirbey, hang­ban sem a verismo eszménye testesítője, ám tudatos énekkul­­túrája itt is sikerforrás, Kiváló Toscánk. Rigó Magda, a kristá­lyosodási pont s méltó partner, Losonczi György. A szabadtéri előadások érdemes bajnoka, Ur­ger Ernő műgonddal vezé­nyelt. Reméljük ezután gyak­rabban szóhoz juttatják. PILLANGÓKISASSZONY MA, kedden Állatkertben, V.8, Stir­bey, Florescu, Farkas. Vez.: Ke­rekes. (Libertás 228—492.) A belga követség II., Donáti­utca 34. sír alatti végleges he­lyiségeibe költözött, ahol foly­tatja működését. Hivatalos órák ­ „lVpim lohfít pgsissér"re beliét én lushm­eit isösszéteni’9­6 hirdetik tus atesetistdésori A svájci „Der Butid" közli teljes szövegében azt a kiált­ványt, amelyet Albert Einstein és Harold Cl­ayton Urcy vezeté­sével bocsátottak világgá az atomtudósok, akik figyelmezte­tik az emberiséget, hogy 1955 körül atomháború kezdődik szuper-atombombákkal, ha nem sikerül sürgősen hatékony nem­zetközi ellenőrzés alá helyezni az atomenergiát. A kiáltvány befejező része így hangzik: «Ha két egymástól különélő nemzeti blokk megfelelő meny­­nyiségű atombomba-készletet gyűjtött, akkor nem lesz többé lehetséges a békét fenntartani. A nagyhatalmak képviselői ugyan a béke fenntartásáért küzdenek, de ugyanakkor arra törekednek, hogy lehetőleg ked­vező helyzetbe hozzák országai­kat egy esetleges háború szem­pontjából. Nem lehet tovább­haladni ezen az úton. Nére le­­het e­gyszerre békét és háborút készíteni.* I­C­I­A­N­O­Z TÖKÉLETESEN PAX, TEL. 153-114­­ BALATONRA KÖLTÖZTET, ÁRUT SZÁLLÍT ! Szopri és Czaló szállítók, IV, Magyar­­utca 7. Tel.: 182-081. s1. o. 1t—2-ig 10— 1-ig. —_________________ népi- és h­ajójegyek felvilágosítás minden utazási ügyben JUGOMART nemzetközi utazási Iroda, V. Dorottya­ utca 6. Tel: 183-216. Lili PENSK­ BALATONBOGLÁR (S5ALAT®XALSÓI.EIXE) ‘--------------------------------___.___ BŐSÉGES ELLÁTÁS SAJÁT STRAND PROSPEKTUS DI DENCZNÉ 1*47 JtfUn* $ LÉLEKTANI FORGÁCSOK Orvos a Margitszigeten A fehéren fénylő világos fel­hők mint nedves vattacsomók lebegnek a steril ég kékjében. Epezöld lombok, alul nézek a fertőtlen azúrba, az óriási nyár­fák benne rezgő koronáira. Kö­rüljárva az egész szigeti parkot hadirokkant fákkal találkozom. Sok itt a csont­, helyesebben: ág-­ék gallytörés. Rengeteg seb, szakadás, elhalás, lecsupaszodás mered elém a tavaszi lombtenger bujtató, szépítő, balzsamító, fe­ledtető, kiegyenlítő akarása el­lenére is. Mintha csupa guta­­ütött faóriásnak a kimeredező, nyílttörésű, csupasz csontját, vá­doló ágkarjait látnám, pedig leg­többjének az erei rendben van­nak, csak lövegek és szilánkok,­­ robbanás és légnyomás által sé­rültek. A földbe gyökerező óriá­sok nem futhattak óvóhelyre. Sokan közülük megbetegedtek, megrokkantak, elpusztultak. De az óriási platán a romok köze­lében sértetlenül maradt meg. A korareggeli elragadtatott csendben élesen hajlatszik egy harkály kopácsolása. Szakértő­iemmel kémleli, mi van a fahéj alatt? Ugyanazt végzi a csőré­vel, amit mi ujjainkkal a szívek és tüdők felett. Enyhe fura­tomra, alig érezhető szellőmoz­­dulásra megreszketnek a nyári fák ideges lombjai. E neuraszté­­niás növényzet susogásáról jut eszembe, hogy belgyógyászati könyvek leírása szerint az egész­séges tüdő lélegzés közben tű­levelűek zúgásához hasonlító hangot hallat. Orvosi tanköny­vek költői túlzása ez.­ Az útszéli virágágyon káprá­zatos, piros, rózsaszín, sárga és narancsszínű oroszlánszálak fo­gadnak. Leha­jolok az­­ egyikhez és a gyermekkoromból megszo­kott oldalta nyomással arra kény­szerítem a látogatót, hogy meg­nyissa ajkait. Azon veszem észre magam, hogy a torkába nézek... Mnemosyne Itútia Az emlékekben tükröződő élet egyéniségünk egységének, fiatal­ságának, erejének megóvása szempontjából a­é Beillő­zhetetl­en élmény. Aki emlékeinek csoda­kút­jába néz és kihalására onnan múltjának értékeli színes tar­talmait, annak megnyílik a szeme az élet igéző mélységei és szépségei iránt. Mnemosyne kútja az optimizmus és erő­for­rásai Aki csak tudományosan tud gondolkodni, annak nincs érzéke a legmélyebb élmények iránt. Az ilyeneknek előbb Schopenhauert és Bergsont kellene tanulmá­nyozni, hogy kigyógyuljanak szűkkeblű egyoldalúságukból Mindig kifelejtjük, hogy a szillo­gizmusok vagy pláne az úgyne­vezett természettudományos­ gondolkodás, tehát a legnaívabb és legegyszerűbb elmefunkció, csak egy kis része eszmélé­seink­nek, de távolról sem a legkivá­lóbb oldalunk. A tudományos gondolkodásban az a nagyszerű, ha élményt jelent, ha a legmé­lyebb összefüggésekig hatolunk a kutatásba, odáig, ahonnan már csak egy lépés az etika és mű­vészet ... Csak az ennyire kimé­­lyü­lt tudásnak van értéke és ereje, színe és rangja. Mindez eszembejut akkor, amikor olyan belső vidékre mu­tatok rá, amelyet nem gondolat­­menetek útján ér el az ember, hanem csak a mélyenlátás egy különös neme ragadja az állha­tatos szemlélőt arra. Át kell él­nünk lelki fejlődésünk legap­róbb állomásait, meg kel fúlni sokhelyütt, a köréje tapadó ké­peknél, embereknél szereplők­nél. Díszlet és szereplői között találunk csak vissza önmagunk­ba, ha az Intellektu­alizmus út­vesztőiben eltévedtünk. Ez az eltévedés nem azt jelenti, mintha® a gondolkodásban lenne a hiba, hanem csupán azt a megrögzött tévhitet, hogy az ember logikus gondolkodás útján megtalálhatja a teljes igazságot! A szövetkezte­­tések útján elérhető igazságok mellett vannak olyanok, amelye­ket csak látás, éles villanás, in­tuíció és megérzés útján ragad­hat meg a kutató elme. Ilyen­­látomás­, gazdagító, felemelő és boldogító élmény az emlékezetbe való alámerülés is, ha felbuk­­kanva magunkkal hozzuk mai-­ tünk gyöngyeit. Ez a pszicho-­ lógiai gyöngyhalászat olyan erő­ket mozgósíthat, amelyekre is a legmegfeszítettebb értelmi tevé­kenység sem képes, ha nincs ketfő látóerőnk, élményfelújítás készségünk. Mindenki meggyógyulhatna lelkileg, ha kellő kitartássá­ nézne Mnemosyne kútjába. A® éles világítású emlékképek pil­lanatfelvételein, színe* mozaik* ' darabjain keresztül találunk­ vissza lelkünk hazájába. Ezeken át ragadjuk meg az időt, letűnt évek kincseit, elhamvadt frisse­séget mozgósíthassunk és kellő átélőerővel újra ereinkbe szök­hetnek éltető impulzusok. Mne­mosyne kútjából utánunk néz a ifjúság és az őserő Gépies lélekelemzések helyett ilyen te­remtő lélekelemzésre lenne szük­ség, elevenebb élményfakasztás, betemetett források kiásása, be­porosodott lelkületünk régi­­lé­nyének, friss fakadásainak, gyer­meteg énjének a visszaállítása. Ez az értelme annak, hogy­­ha nem lesztek olyanok, mint e kis­dedek ...» 6. Aki filozófiai éles pillaná­ssal látni képes saját magát amint osztatlan egységben jelenik meg öntudata előtt, mint hivatást, akit idekü­ldtek és akinek sze­repe, szükségszerű küldetése van (ez bármily szűk körben mozgó emberre­ érvényes, a legkisebb is éppúgy, mint a korszakalkotóra), annak hinni kell az élet értelmé­ben, folytatásáb­an — abban erő is fakadnak —, az elérte a bölcseid zavartalan nyugalmát és boldog­ságát. Ehhez azonban magával kell hoznia Mnemosyne kútjából gyermeksége levegőjét, a fogal­mak nélküli látás képességét, az mindenség napfényes lelkének ihletett megérzését. Lényünk at misztikus magja élesebb tudo­mányos gondolkodást, praktiku­sabb érzéket is bizto­ít, mint amilyen azoknak pislákol, akik­ a gépies szillogizmusokon kívül­­egyebet nem ismernek. Elifieia A nyílrspolgá­r nem az Igazssá­got, hanem előítéleteit védelmezi a l­egszen­vedé­lyes­ebbe­n. Ezért van ennyi parányi fajsúlyú elei­lensége az igazság embereinek. Az előítélet felső foka az a kezdetlegesség, amely a maga* sabbrendűt an.itt szegényes kép* zenetvilága, tudatlansága és fo* gyatékossága alapján merészeli , bírálni. Ilyen színvonal nélküli emberek hantja azonban elhal az időhömpölygés zúgásában ez soha nem ér fel odáig, ahovtl sekélyes igéit küldeni szeretné. Szenteltvíz He a gyógyszer nem használt,’ újabban meglehetős Manírtság* gal azt mondják: szenteltvíz! E­zt a lélektani tévedést helyre kell igazítanom, mert a szenteltviz igenis nagyon használhat annak, akiben hit lakozik és ikibeit használata a bit erők mozgó­sítja. Ilyen értelemben a szentelt­ víz orvosság is­ lehet. Dr Weninger Antal Ferenc .................... IJI Tifffill Amikor­ a csempészek a király nevében „dolgoztak* A Bemer Tagmacht írja, hogyy egész Angliában sokat moso­­lyognak azon a csempész-trük­­kön, amelyet az angol királyi párt afrikai útja előtt alkalma­­zott néhány ügyes gazemscert Cherbourgban és amelyről a­ nagyközönség széles rétegei csa­d most szereztek tudomást. Három tengerésztiszt jelent meg annak idején több Ital keres­kedés­ben. A tisztek — amikort Angliában erősen korlátozott­ italárusítás van — az angol ki­rályi pár számára összevásárol­­tak 25 láda Béhédictine­ i, 11 láda Chartreuse-i, 40 láda Grandi Marnier-t, 15 láda Countreau-t, 4 láda konyakot és 10 láda­ Vic­e-Cure-t. összesen 1234­ üveg megvásárlásáról volt szó. A kereskedők ugyan csodál­­koztak az angol királyi párt nagy szomján és italszeretetén, de gyanakvás nélkül kocsival rakatták az árut. Most azutátt kiderült, hogy a három te­nge­­résztiszt altengerésztiszt volt és az Ital csempészek birtokából került. AXILLOLI a tökéletes 9 IZZADÁS ELLEN SZER V TÖRÖK PATIKA I VI. Király­ utca 12.

Next