Magyar Nemzet, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-13 / 157. szám

6 Leningrád gyors ütemben fejlődik Beszélgetés Nyikolaj Tyichonov szovjet íróval, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjével Mikor megláttsga Prafil Tyicho­­r­ovot, éppen reggeli postáját kapta meg. Gyorsan átnézett egy-két levelet a vastag levél­­halmazból. — Nézze csak —­ nyújtotta felém az egyik borfiakat —, az egyi­k választóm­ írja. Jenokéja verseket ír. Korához képest el­ső rangú verseket.­ Természetesen, írok majd a kislánynak, k­i­t a ínász levelet pedig egy szak­embernek kell átadnom. Ko­v Jolingrárfi mérnök új vasút­vonal tervét küldte el nekem­­— mondotta Tyihhonov, gondosan kisimítva a vastag, kék papírt. Az író hátradőlt a karos­ Székbe,­ és a pipáját szívta. — Ez csak mutató a mai leningrádi postámból. Gyerek­­vertsektől sokezer kilométeres vas­­í­ivor­aiig.. Szeretném, ha­­meg­látná benne a mai Leningrád lendü­letéét és széleskörű érdek­lődését. Választóim minden j­övejéből és a velük való min­den találkozásból érzem ezt. Nagy örömmel tölt el, hogy a rettenetes 1941—41-es blokád után, amikor ez a nagy város hihetetlen borzalmakat és szen­vedéseket ért át, Lening­rád meg­őrizte utolérh­etetlen alkotóere­­jét. Ennek segítségével küzdik most le lakói a háború utáni nehézségeket.­­ Nyikolaj Tyih­onov felvet­te az asztalról a ceruzajegyzetek­­kel teli újságot: — Tősgyökeresen letaingrádt Vagyok, de jelenleg Moszkvában lakom". Valahányszor szülőváro­somba érkezem, min­t alig újabb szépségeket fedezek fel benne. A város hal­ola utáni életéről kö­tetükre Valót lefeelne­ írni. De néha a számok mindennél szeb­ben beszélnek. Ceruzájával az ujszjjon do­­­bolgatott, majd így folytatta: — A háború előtt Leningrád az ország, egész ipari termelésé­nek 12 százalékát tette ki. Szergej Milanovics Ziirov annak idején hangoztatta, , hogy a Szovjetúnióna­k nincsen olyan zuga, ahová ne jutna el a lenin­­grádi ipar terméke. . A város kor­szerű technikai gondolat ter­jesztőjévé vált. A lenin­grádi gyárak’van és lak­óra té­rt izmok­ban készültek a bonyolult mun­kapadok, gépek, felszerelések. Most, a háború után a lenin­­grádsi gyári márka újra a leg­jobbak közé számít a hazai iparban. A múlt évben a lenin­­grádiak 59 új típusú, bonyolult munkapad és gép sorozatos ki­bocsátását kezdték meg, építet­tek egy 100.000 kilowatt kapa­citású magasnyomású gőzturbi­­ntát, ugyanilyen típus szám­ára elkészítették az első, a maga szemében egyedülálló , hidro­­génízűtéses, na­gy fordulatszámú áramfejlesztő generátort. Fel­építették a gigantikus méretű dn­eptri vízierőművek víziturbi­­náját és így tovább. Jelenleg a le­n­ng­rá­di ipar alapjában befejezte a JhábOTV­ utáni újjáépítést és áttért a bé­kebeli termelésre. Múlt évben a leningrádi gyárak 1945-höz viszonyítva 49,3 százalékkal több­ iparcikket bocsátottak ki. Ez szerintem rendkívül nagy eredmény, főként ha hozzávesz­­szü­­k, hogy Lening­rá­dban a Csaknem három évig tartó szün­telen bombázás folytán sok építtet és gyár pusztult el. — Engem, mint írót különös örömmel töltenek el azok az eredmények, amiket földjeim auiturális újjáépítés terén ér­tek el. Újsá myifenm előtt lé­tem a háború előtti Leningrádot nagyszerű intézeteivel, múzeu­maival, színházaival, parkjaival, képtáraival. Leningrád, mint kultúrisözpont, éppen olyan hí­res volt, mint a korszerű tech­nika városa.­­ —­ Ma már sokan választóim közül — színés­zek, művészek, írók és költők, tudósok és diá­kok — úgy érzik, min­tha újra a há­ború előtti viszonyok között dolgoznának. Leningrádban élénk kult­úrélet van. A múzeu­mok legdrágább gyűjteményeit, így pl. a világhírű Ermitázs, az Állami Múzeum képeit és szobrait és az Orosz Múzeum,­­az orosz művészet­­ kincses­tárának értékeit már vissza­szállították a városba és min­denki gyönyörködhetik ben­­nök, ki összes színházak és könyvtárak nyitva vannak. Be­fejezik a Len­ing­rád elővárosai­ban: Puskinban, Petrodvorcc­scan, Pavlovscain. Gatcsinában lévő múzeum-parkok helyreálí­­tását. Megnövekedett a tudomá­nyos kutatóintézeteik és főisko­lák száma.­­14­45-ban a lenin­­grádi diákok száma 15 500 volt. Tyihhonev beszédkozdott szőr­etetet tartott, rágyújtott pintjái­­a, Meskérebzism­e tőle, hogy miről írnak leginkább választói. — A Dzerzsinszkiről elneve­zett választási körlet, ahol ele­gem a Legfelsőbb Tanács kép­viselőjének megválasztottak, Le­­ningrád központjában fekszik. Területé­n nincsenek nagy gyá­rak, hanem sok lakásnagyed, színház, múzeum, hivatal van. Választóim leveléből és a velük folytatott beszélgetés alapján mondhatom, hogy , a háború­­utáni Len­ingrád legégetőbb kér­dése a lyakáskérdés. Az ellen­ség egész lakásnegyedeket rom­­­­­bolt szét. De a megmaradt há­zakban is a folytonos rengéstől ­ .megrepedtek a falak, lehullott a vakolat, kirepültek az ablakok és ajtók.­­ A­ leningrá­di dolgozók sa­ját erejükből már sokat helyre­állítottak. Egy nagy építkezési t­ervet valósítottak m­eg, ennek alapján a lakások jelentős ré­szét felépítették. 1946-ban­­ 400 ezer­ négyzetméter lakásteret bo­csátottak a lakók r­endelkezé­­sére. De ez még nem elegendő. A helyreállítási munkálatok las­san haladnak főre. Ez évi­ terv szerint újabb félmillió négyzet­­méternyi lakásteret adnak át a használatnak. — A Szovjetunió Legfelsőbb­ Tanácsának ülésszaka — m­e­­lyen az 1947. évi állami költ­­ségvetést tárgyalták meg — Le­nin­grád helyreállítására és to­vábbfejlesztésére 1 milliárd 723 millió 800.000 rubelt irány­zott elő az 1917-es évre, vagyis 36,3 százalékkal többet, mint 1946-ban. Ebből 950.628.000 ru­belt, vagyis az előirányzott ösz­­szegnek több mint a felét a város szociális és kulturálist szükségleteire fordítják. Ez ter­mészetesen jelentősen megszöny­­nyíti majd a leningrádiak hábo­rú utáni életét. A beszélgetés végén Tyipha­­nov még ezeket mondta: — Kétségtelen, hogy a lenin­­grádi­ak az őket jellemző erély­­írrel a jövőben is gyors ütem­ben haladnak majd előre és nagy városukat még szebbé, míg méltóságteljesebbé teszik, mint amilyen a­­háború előtt volt. Ez az én­­szilárd meggyőző­désem. ■ L. Jusc Perzko „A híttalznasok­ ne adjanak fegyvert az: ember ikizófca“ A péti­­ gyártelepen Bánáss László veszprémi püspök ün­nepséges külsőségek között szerzette fel a katolikus cser­­készifjak zászlaját. —­ Azzal is vádolnak — mondotta a püs­­­pök avatóbeszédében —, hogy fegyverekre áldást esdünk. Az­­egyház még soha senkinek a kezébe fegyvert rád­i adott. Tudtommal az államok privi­­légiuma és mégis az egyházat vádolják. Ne adjanak a hatal­­masok fegyvert az ember ke­zébe, hogy kényszerült legyen azt elfogadni és nem lesz szük­ség arra, hogy azért imádkoz­zam, hogy védje üveg azt, aki­nek a kezeim adták. A gépet is megáldjuk, noha néha roncsol és öl, hogy az ember hasznára szolgáljon. Zászlót is azért szentelünk, hogy aki alatta jár mindig Isten törvényei szerint járjon el. Francia próba a­utóbusz közlekedni Baiulapesten Jelentettük, hogy a Beszkárt autóbuszrendelések­ ügyében a legközelebbi jövőben döntés várható. Mielőtt az illetékes té­nyezőik­­határosanénak afelől, hogy hazai vagy külföldi gyárt­mányú, milyen típusú és Hány kocsi megrendelését engedélye­zik, próbaképpen üzembe he­lyeztek egy francia Renault gyártmányú autóbuszt, amely hat napig fog ju­trni különböző vonalakon. Szombaton, az első napon a 12-es nagykörúti budai járaton állították be a francia kocsit, vasárnap a 22-es vona­lon próbálják­ ki és­­ a követke­ző napokon is­ más-más reláció­ban kapcsolódik be a forgalom­ba. Úgy értesülünk, hogy a Re­­nault-gyár kilátásba helyezte, hogy amennyiben a főváros hála rendeli meg az autóbuszokat, Ma­gyarországon nagy telepet létesít, amely kezdetben csak autóbu­szok és autók szerelését fogja végezni, később azonban a­ kelet felé irányuló export lebonyolí­tásában vesz majd részt. Fejlesztik az Általános iskolákat is vallás- és közoktatásügyi miniszter S0.0€0/1917. IV. V. K. M. számú rendeletével az álta­lános iskolák továbbfejlesztését rendelte el. Eszerint az 1947/43. iskolai évben a gimnáziumok és polgári iskolák XII. oszt. helyett az általános iskolai VII. oszt., valamint az ,1946/47. iskolai évben I V. osztállyal műkö­dött általános iskolákban a nép­iskola, VII. osztály helyett az általános iskolai VII. osztályt meg kell nyitni. Azokban az általános iskolákban,­­amelyek az 1916 /47. iskolai évben I -V. osztállyal működtek, az 1947/48. iskolai évben a népiskolai VI. osztály helyett az általános is­kolai VI. osztályt kell meg­nyitni. A miniszter ugyancsak rendelkezik a népis­kolák és úgynevezett flök általános isko­lák továbbfejlesztéséről. A gimnáziumok és polgári iskolák I— III. osztálya helyett a szervezett V—VII. általános iskolai osztály az 1947/48. isko­­lai évtől kezdődően az I—IV. általános iskolai osztállyal ki kell egészíteni. r ^ leíró-, sokszorosító- és fordítóiroda IV, VK­3-utca 37 * ‘V­GYO701 olcsó, pontos! ^ TSL: Q62-315 ^ SIÓFOK ÚJ ÉLETET KEZD Siófok, július hó. Az elmúlt vasárnap Siófok vette át a hűvösvölgyi Nagy­rét­­szerepét. A kirándulók ez­rei lepték el a mólókörüli ré­teket, tetem­­esük plédjeiket, később előkerültek az­ d­emó­­zsiás kosarak, közben pedig vidám fürdőélet folyt a Bala­ton partján. Hol a vasutasi zenekar, hol a postászenekar zenés lett rá, a fiatalság táncra perdült, sőt akadtak , műked­­­velő társaságok is, akik ingye­nesen szórakoztatták azt a tö­meget, amelyet négy vonat és rengeteg teherautó szállít­ott le a Balaton partjára. Az Allam­­osaulak két ,,filléres" vonatot állított be, d­e ezenkívül a kü­lön vasárnapi­­ gyorsított sze­mély- és egy­­gyorsvonat on­totta­­a közönséget a Balaton partjára.­­A hír szerint még a nyáron repülőjáratot létesíte­nek. Közlekedés szempontjából tollát a Balatont közelebb h­oz­­ták Budapesthez. SIÓFOK FELTÁMADT­ ki elmúlt évben még siral­mas képet­­mulatott a Balaton egykori fővárosa. Nemcsak a háború­ jelei,­­­hanem a vandál pusztítás nyom­ai látszottak m­inden családi házon, villán, panzión vagy szállodán. Elte­kintve attól, hogy a németek és nyilasok teherkocsikra pa­kolták Siófok egész szálloda­­felszólalását, ami megmaradt, azt a zűrzavaros időket ki­használó csőcsejélk vittek f el. Sok helyen még ,de ablakfélfákat is levésték a falból. Ilyen körül­­m­ények között rendkívül nehe­­zen indult Siófok újjáépítése. Azelőtt 7960 szoba várta az üdülőket és ebből 850 a ven­déglátóiparé volt. A feszabadu­­lás után egyetlenegy szoba sem volt, ahol meg lehetett volna­­szállni. Siófokon 1945-ban üdülő­helyi bizottság alakult, majd a község vezetését Záhonyi Ferenc dr vette át, aki az új elöljáró­sággal együtt nagy energiá*­val lá­tott­­ a lerombolt vagy sérült köz­épületek helyreállításához és a fürdőélet, a vendégfő­rgalom meg­szervezéséhez. 1946 ő­z óta pe­dig céltudatosan igyekezett Sió­fokot a dolgozók­­ üdülő­köz­pontjává alakítani. Hetenkint 600 beutalt nyaral Siófokon. Gebhardt Károly dr, az üdülő­helyi bizottság elnöke így be­szélt gr. újjáépítésekből: — Siófok neve vádlottak padján ül. Siófokhoz fűződnek az 1, elmúlt rendszer legvéresebb napjai, majd az a fényűző luxus, amely sokak szemében bizony szálka volt. Mint a re­­akció melegágyát emlegették mindig Siófokot, s ezt a múlt­ját most a Balaton régi fővá­­ros­a­ megtagadja. Új életet kezd! És sikeresen haladunk azon az úton, hogy Siófok, a szociális üdültetés központja legyen.. . KÜLFÖLDI IDEGENFORGALOM Zákonyi Ferenc dr főjegyző adatszerűen világítja meg a helyzetet: — A felszabadulás óta 162 épületet állítottunk helyre Sió­fokon és miután „ számadások rajtam keresztül történtek", jól tudom, hogy körülbelül 3 mil­lió forintot költött saját pénzei­ből részint a vendéglátóipar, részint pedig egyes üzemek­re- Ili IIÉRIÉ egy nap alatt-vállal­t HATTYÚ" gőzmosó-, vsgylisztító- és kelm°­­festőgyár, Éb­ést, Klauzál-utca 8.­ zetősé­tje­­lő penziót teljesen Helyreállítottak és ezekben 350 szoba k épúrja a fizetővendéget. 24 üzem nyaraltatja rendkívül kedvező feltételek mellett mun­kásait és tisztviselőit. Tervünk, hogy a­­külföldi idegenforgal­mat is a­ Balaton felé irányít­suk, egy 6­,3 téli­ nyári üzemű emeletes szálloda felépítésére volna szükség. Eddig kéthóna­pos volt a Balaton szezonja, a szociális üdültetések azonban ezt az időt máris hat hónapra bővítették. Szó van arról, hogy az OTI is hatalmas üdülőtele­pet létesít s ebből a célból mái 1g, holdas erdőbirtokot vásá­rolt és­­itt­­akarja 150 szobás üdülőjét felépíteni. Büszkén ál­líthatom, hogy Siófokon nincs munkanélküli. — A Sió-Csatorna építése rö­videsen befejeződik és ezzel kétkilométeres, gyönyörűen ki­képzett új parti sétányt, ka­pnak, amely rendkívül vonzó látványt tesz a nyaralók szá­mára. A FÜRDŐTRIKÓ DEMOKRÁCIÁJA — Meggyőződé­sem —­ foly­tatta érdekeis nyilatkozatát a főjegyző —, a fizetővendégek és a szociálisan üdülő egészsé­gesek keveredése semmiféle sur­­lódé­st nem vált ki, a fürdőtrikó és a short demokráciája teljes. A munkásság — amikor sza­badban, a nap sugarait élvez­ve, a Balaton hús­­habjaiban frissíti fel testét és lelkét — itt sokkal jobban megérti a demokrácia lényegét, mintha könyvből tanulná.­­ SZÜKSÉG VAN FIZETŐ VENDÉGRE­ IS A vendéglátóipari munkások szakszervezetének­­ főtitkára, Werthein­ter Zsigmon­d elmon­­dotta, hogy az­ iparban dolgozó munkások rendkívül súlyosan érzik az üdülőhelyeik elleni hangulat kárát. 15 ezer vendég­­látóipari munkás és 50 ezer hozzátartozója fogyasztásképte­­lenség folytán elveszti létjogo­­sultságát, ha­ tovább is luxus­nak minősítik a nyaralást.­­A demokrácia célja, hogy igé­nyesebb és nívósabb életet biz­­tosítson mindenki számára. A ve­ndé­glá­tóipari munkások a legnagyobb áldozattal és a leg­nagyobb örömmel szolgálják ki a­ munkásüdülő vendégeit, szin­te minden díj nélkül, de ugyan­akkor azonban" szükség van a kfizetővendégre" is, mert eff nél­­kül elsorvad az­­ipar. A szom­szédos Ce­hszlovák­iában vagy Jugoszláviában és Romániában e kérdésben nincs sem mun­kás-, sem tőkésérdek, hanem kizárólag az egészségvédelem és az egész ország érdeke le­beg a szem előtt. Nagy luxus­fürdőhelyek vannak, amelyeket Sem a jugoszláv, sem a cseh, sem a román demokráciában senki sem kárhoztat káros at, ha kipellengérezik azt, aki nya­ralni óhajt. Soha senki sem írta még meg, hogy ki vásárolt­­szőrmét vagy briliánst, pedig az nagyobb luxus, mint hogy ha, valaki akár a Balaton part­jain, akár a Svábhegyen ü­dül. Hagyják elkölteni annak a pénzt, akinek van. Akkor sok­kal nagyobb mértékben állhat a vendéglátóipar a szociális üdültetés szolgálatába is. ___________Slób Zoltán ­. 0112 PredánygyáR* FAr.SSDÖ­ WÖK, VÁSZON- ÉS NÁDROLETTÁ. V. Csáky.u. 34. Tel.: 201— 006. Új vagy príma állapotban lévő JEEP KOCSIT KE­RES­ÜNK. Ajánlatokat Varga hirdetőie. V. Sil­­i Imre­ utca hat. ..Kiskörű'' finisére. Kormányzati városnegyedet­­ építenek Budapest városfejlesztési ter­ve során három külön­leges ren­deltetésű területet jelölnek ki, ezek a Vár, a gyógyforrások vi­déke, a városközpont és végül a tulajdonképpeni city. A város­központba, tehát a régi Lipót­város területére, az országház­iak közvetlen környékére kerül a kormányzati negyed. A Ru­­dolf­ tér 1. számú bérház átépí­tésével indul is meg a kormány­zati negyed tervszerű­ felépítése. Az országház sérült k­őrészét és az egész épületet kijavítják. A Várban levő pénzügyminiszté­rium újjáépítését már megkezd­ték. Nincsen gyermekbénulási járvány Hírek jelentek meg arról, hogy Szegeden gyermekbénu­­lási járvány tört ki. A nép­jóléti minisztérium közlése sze­rint a megbetegedések június végén kezdődtek, de nagyobb­­arányú járvány sehol sem for­dult elő. A legtöbb megbetege­dés Szegeden történt, ahol a mai napig­ 14 esetet jelentettek. Elszigetelten megbetegedések fordultak elő a Budapestet övező községekben és városok­ban,­­ továbbá a Hajdú, Bihar,­­ Borsod és Pest megyékben. Az­­esetek száma azonban sehol sem haladta meg az üt főt. A gyer­­m­ek­bénulási járvány minden esztendőben nyáron szokott kez­dődni és rendszerint október végére teljesen megszűnik. A betegség járványos, ezért min­den lázas gyermeket a járvá­nyos területeken a legmesszebb­menő figyelemmel kell kísérni. Ezeken a területeken a gyermek kerüljön minden erős izom-­­ munkával járó mozgást, vagy sportot. A gyermekbénulás kü­lönben nem olyan veszedelmes, mint amilyennek általában a nagyközönség gondolja. Hiszen közismert, hogy még a nagyobb­­ gyermekcsoportokban is legfel­jebb 1—2 betegszik meg. .. A SfSóál© irtáséra BUDAPEST I.­­ 7: Rezgési zene. S: H. S-20: Orosz népdalból ások 8.58: Kopeczky Alajos orgonát. J: Göörögi katolikus egyházi ének és szentbeszéd. SIJÍC: Evangélikus Vallásos félóra. 13: Heforraátus isten­­tiszthet. It: Vasárnapi npörteg.vve­­lig 11.55: Sztravinszkij: A katona története. 14: H.­ 13.15: Anyák öt perce. 12.20: Hangremízek. 17.55: Emésztő tűz. I..7.31: Jazz. M: H 14.lé: Ünnepi hanglemezek. 15: Ni.cv el­leszélők. 13.75: Kerpely Jenő cor­donkázik. 15.65: E. IS: Magyar fróták 17: H 17.10: Magyar Parnasszus. IS: E. IB.’fl: Falurádió. 18: A csirnapi muzsika. 70: H. , 70.15: „Ve­sárnap este Pesten." Jl. A rádió hangja. 21.10: Sport. 21.15: Larsson: Pastoral­­szvit. 11.75: Nyári s­tritt. Vizi gon­dok. 21.50: H oroszul. 22: H­. sport. 22.75: Sport. 72.40: Farmer Edit zon­gorázik 2.1.10: Jazz. 24: H. 0.10: II. franciául. 0.20: TI. angolul. . BUDAPEST II. 10-25! 13-11L-ő­ a sárfiapi muzsika. 17: •Tazz. 18: II. 11 05: KStima dal’emok. 10: „Visirrelortt." Rádiójáték Juhász Gyula emlékezetére. Irta Sőté- Istvnc. 20.70: Könyvszemle. 71: H. 71-15: Cigányzene 21.45: Csejkovszkij: Vo­­nósszerepád. 22.13: Francia muzsika. A LONDONI TUMG MAGYAR­­NYE­LVŰ ADÁSAI júius 13-tól júlus 11­-ig­y (Napental 7.15—7.70: Hírek és soitészemle (hétfő:­­műsorszetrd­e; szerda: angol nyelvlecke) a 267. 41.32, 21.50 és 25.Dó­m hullámhoslapn., 17.t.­—17.11: Jfirek és crtnétis tör­ténetek (hétfő és szerda: sajtószemle) a 41.32. 31.50, 35.30 és 19.42 m .hul­lámhosszon . 2.1,33—71: Hírek és rovamr a 41 32 31.50. 15.80 és 19.42 m hullá­hosszon Vasárisan: . Filmjével. Angol hetila­pok szemléje. Hétfő: Angol szempen­ek. Sport­kommuntirok. Kedd: Andrew Martin rovata. An­gol nyelvlecke. Szente: Tudományo­­s'om­l­. Csütörtök- Londoni képeskönyv. Péntek: Ipari és szakszervezeti hír­adó. Szombat: Parlamfrai beszámoló. Aktuális történetek. Vasárnap egyházi zenéje: ' A ntoénekes misék é­ ekrenije: 229. Kezdődikt c- ének. .' Most 1'41 a Renyén, 454, átszi­ fíd 4^ -s rérnyf cöi, léf „Vasárnap,­­M7 július 13 l Heltai Jenőt alelnökükké választották Európa írói és színpadi szerzői f­ elétt. — A nemzetközi föderáció­nak— négy alosztálya van —, mondotta Heltai Jenő —, az elsőnek tagjai a színpadi szer­­zők, a másodiknak a szövetkez­­etek, a harmadiknak a mecha­nikusok, tehát mindazok, akik a színházzal kapcsolatos tech­nikai munkát végzik és a ne­­gyedik csoport tagjai az írói Szövetkeztek. A­ föderációba —a javaslatomra — egyhangúlag felvették Magyarországot. ha egy előzetes felvétel, amit ek­kor ratifikálnak,­ ha mi elküld­jük alapszabályainkat és a nem­zetközi föderáció magyar tago­zata tagjainak névsorát. Nagyo­s vesztesége a föderációnak, hogy az amerikaiak kiléptek a tusz füleiből. Trösztnek nyilvánítot­ták a világ­­ szerzőinek érdek­képviseletét és a trösztök elleni ellenszenvvel magyarázták ki­lépésüket. Szerintem az ame­rikaiaknak ez a lépése inkább formai és remélem, hogy a gyakorlatban ham­arosan ismét teljes lesz az együttműködés az amerikai kartársakkal. — Figyelemreméltó probléma az elnök kérdése. Az első na­pokban Roger Ferdinand ö­r­ö­­költ (akinek­ Új módszer című darabját több mint százszor játszotta a Madách Színház az elmúlt szezonban­, ő mondatta ki a franciáknak azt az elvi álláspontját, hogy az elnök csak író vagy muzsikus lehet, tehát teremtő tagja a föderá­ciónak és nem kiadó, aki függ­vénye a szerzői munkának. Ez a kérdés azonban azért olyan hallatlanul nehéz, mert az elnö­köt csak­­ egyhangúan lehet megválasztani. — Akkor ez nehezebb, mint a pápaválasztás! — Valóban. Nem is sikerült megegy­edni. Az elnökjelöltek között volt Slenegger, Kodály, Willerholz, de az eredmény nem volt kielégítő, egyik személyben sem tudtak egyhangúan megál­lapodni. Végül is kénytelenek voltak ettől az eredeti vezérelv­től ideiglenesen eltérni és egy­ évre Boosey-t a nagy angol ze­neműkiadót­ választották meg elnöknek, ami legalább is elmé­letben azt jelenti, hogy a kiadó vezeti az írót és zeneszerzőt, te­hát a­­szellemi vonalat a kiren-' delni látszik az üzletinsa. Ugyani akikor alakult egy­ európai és egy amerikai tanács (az ameri­kai kilépés ellenére is­. Az euró­pai tanácsnak a­z elnöke Hiv.rg­­ger lett és ... de nagyon kérem, ezt ne írja meg, ameddig treg­nun győződött róla, hogy való­ba­n így van... az alelnöke­ért leütöm... Bevallom, olyan zaj volt­ a teremben ... nem is tu­dom, hogy engem választottak-e meg? A barátaim gratulálni jöt­tek, többen hallani vélték, ami­kor az elnök cnunk­ázta, hogy az európai tanács alelnökévé egyhangúlag engem választottak más, de Isten őrizz, h­ogy ilyes­mit megírjon, ha nem igaz, óriási Blamázs ferenc... erről előbb győződjön meg. Miután a föderáció jegyző­könyve szerint a jelenlevők egy­hangúlag Zlo­tai Jenőt válasz­tották alelnökül, erről a tény­ről alkalmam van,, nemcsak a Magyar Nemzet olvasóközönsé­gét, hanem a legközelebbről ér­dekelt Heltai Jenőt is informál­ni, akinek heveshez fűződik a háború utáni első hivatalos el­ismerése a magyar szellemnek. Még egy o­szétéjt kérdés: — Milyen volt a magyar kül­döttség londoni fogadtatása és láthatunk-e a közeljövőben an­gol színpadon Keltai-darabot? — Nagyon szívélyesen fogad­tak valamennyiünket, a kérdés második felét pedig válasszuk el az elsőtől, mert ittlétemtől teljesen függetlenül «.Az , Orvss és a halált című darui ottó­t szándékoznak felújítani angol színpadon Cave Brook főszerep­­lésé­vel. Neh­mer­ I­stván 50­ 000 knj-t futott 10TONNÁS Ifi OCKHFR . DIESEL tehergépkocsi E­­ÁB­É Telefon: Kettőszázhuszonhét-A ■ kettőszázharm­inc, vagy négyhu­­szonhárom — kilencnek év felmegy.*/ London, július hó. (A Magyar Nemzet tudósítói jótól.) A világ színpadi szerzői, írói, költői, kiadói a háború után Londonban ültek össze először, hogy jogaik fokozott védelmére egységes világszervbe tömörüljenek. A kongresszusra héttagú magyar küldöttség­ ér­kezett Heltai Jenő vezetésével, aki londoni hotelszobájában fo­gadta a Magyar Nemzet munka­társát. - , A népszerű „elnök úr“, akit az utazás nemhogy elfárasztott, de még fiatalosabbá tett, igen megelégedetten nyilatkozik ar­ról az eredményről, amelyet a magyar delegáció Londonban

Next