Magyar Nemzet, 1947. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-22 / 189. szám

fentek, 1947 augusztus 22. Jó politikai eseményekről szóló tudósítás folytatása É érdeklődéssel fogadták úgy az­6 személyét, mint pártjának szervezkedését.s Balogh István Grősz József kalocsai érseknél Balogh István Szent István napján délután látogatást tett Kalocsán Grősz József érseknél. •A beszélgetés közel egy óra hosszat tartott. Az este folyamán Balogh Ist­ván megjelent a kalocsai vá­­lasztóközönség körében. Sokáig elbeszélgetett pártjának híveivel, akik nagy érdeklődéssel várják a Független Magyar Demokrata Párt kalocsai nagygyűlését. A kommunisták gyűlései Rákosi Mátyás Debrecenben mondott beszédében hangoz­tatta, hogy Szent István király volt az, aki szilárd alapokra helyezte a magyar államiságot és akinek magasztos alakja 900 esztendő távlatából is sok te­­e­kintetben útmutatásul, figyel­meztetőül szolgálhat a mai ma­gyarságnak. Szent István az­ál­tal, hogy a pogányság helyett bevezette a kereszténységet, be­iktatta a magyar népet az euró­pai, a művelt nemzetek nagy családjába. Tanulhatunk tőle abban a tekintetben is, ahogy ő a fiatal Magyarországot a legdöntőbb külső ellenséggel szemben, a már akkor is meg­lévő német hódítással szemben is megvédte. Most olyan ber­kekben, ahol azelőtt nem tö­rődtek a nép választójogával, dörgedelmes tiltakozást hallani az új választójog miatt. A Horthy-éra alatt mintegy 3 millió ember volt kizárva a választójogból.­­Most pedig amiatt, hogy néhány százezer fasisztától, horthystától meg­vonjuk a választójogot, ret­tentő lárma keletkezett. Révai József Szentendrén azt fejtegette, hogy Balogh István ellenzéki pártja a függetlenség jelszavával lép a választók elé. Parragi György, ennek a pártnak második vezére, azt hirdeti, hogy ez a párt az 1916 os kis­­gazdaprogram alapján áll. Meg kell kérdezni Parragi urat: me­lyik 1045-ös kisgazdaprogramról van szó? Vájjon Salátáról, e­z összeesküvők programjáról-e? Vaj­jon ők ezt a­ programot akarják folytatni? Vájjon Nagy Perernek politikájához akartünk hűek maradni? . Gerő Ernő Kisújszálláson hangsúlyozta, rágalom az, hogy a kommunisták erőszakosak. Nem a kommunisták erőszako­sak, hanem azok, akik azt hi­szik, hogy a demokrácia arra való, hogy ők á fásókhoz és zsí­ros stcllumokhoz jussanak. Nagy Imre Biharkeresztesen cáfolta azt, hogy a kommunis­ták ko­ltésztet,ászért akarná­nak. Cáfolta a csajka-meséket. Hús főjön minden magyar em­ber fazekában! Ma­nár Erik népjóléti minisz­­ter Leír­váron kijelentette, a kom­munistáknak nincs szüksége arra, hogy ígéretekkel lépjenek a nép elé. A választásoknak egyik célja, hogy demokratikus erők vezessék az országot. A szociáldemokraták gyűlései Szakosíts Árpád, a szociál­demokrata párt főtitkára Szom­bathelyen beszélt. A döntés fe­lelőssége most a nép vállán nyugszik. 1945-ben a nép rosz­­szul vizsgázott, amikor a kis­gazdapártnak adta a szavazatok többségét. A kisgazdapárt el­tévesztette az irányt és képte­lenné vált a feladatok teljesíté­sére. Nagy Ferenc Dózsa György útja helyett nagyatádi Szabó István útját választotta. Ez volt a válságok oka, nem pedig az, hogy a munkáspártok kézbe akarják kaparintani a hatalmat és d­iktat­úrára törekszenek. Bán Antal Pécsett beszélt. Mi, szociáldemokraták nem imád­kozunk, nem udvarolunk senki­nek, úgyis tudja mindenki, hogy hová szavazzon. Az újjá­építés előrehaladását a külföl­diek is megbámulják nálunk. Sajnálja, hogy a munkáspártok fúziójának kérdését most ismét felvetették. Ries István Mátészalkán kije­lentette, hogy min híve a ha­lálbüntetésnek. A Szovjetúnió is eltörölte a halálbüntetést. A büntetés sose legyen „ bosszú, hanem a megelőzés eszköze. A kisgazdapárt gyűlései Dinnyés Lajos miniszterelnök Szent István-napján a békés­csabai kisgazdapárti gyűlésen hosszabb beszédet mondott. A választási küzdelem ezekben a napokban ért el tetőpontjára. Meg lehet állapítani, hogy el­enyésző kisszán­­ú esetektől el­tekintve, a gyűlések fegyelme­zetlen és rendben folytak le, ami a magyar nép érettségét tanúsítja. Az izgatók és nagy­­hangúak elfelejtik, hogy a nem­zet életében fontosabb egy kapavágás, mint száz szónoklat. Elfelejtik azt, hogy a magyar népet nem lehet megtéveszteni. A magyar nép tudatában van annak, hogy mit kell tennie. Akik kételkednek ebben, nézzék meg azt a munkát és fellendü­lést, amelyet a dolgozó magyar nép végzett a felszabadulás óta. Akik siránkoznak és a kákán is csomót keresnek, menjenek el Európa győztes államaiba, ott megláthatják, hogy az ottani élet sen olyan, mint amilyen politikai, gazdasági és szellemi élet van már itt nálunk Magyar­­országon.­­ Akik a kisgazdapártot azelőtt irányították, legnagyobbrészt azok a hangoskodók voltak, akik lehetővé tették, hogy ösz­­szeesküvők furakodjanak be pártunkba. A választásokkal kapcsolatban a legképtelenebb hírek jelentek meg. Mint már bejelentettem, 5.290.007 szava­zót vettek fel a névjegyzékekbe, ezzel szemben az egész ország területén mindössze 466.SHS polgár szavazati jogát utasítot­­ták el. Most folyik­ a kizártak fellebbezésének felülvizsgálata és a végleges névjegyzékek ösz­­szeálítása. Vannak hibák, ezt azonban a kormány orvosolni fogja. Dobi István, a kisgazdapárt elnöke, Nagykanizsán mondott beszédet. Kiemelte, hogy a koa­líciót továbbra is fenn kell tar­tani. A kisgazdapárt eltávolí­­totta az oda nem való elemeket és a párt erősebb, mint valaha is volt. Reméljük, hogy a kis­gazdapárt ismét többségi párt­­ként kerül ki a választásokból. A koalíciós pártok azért kötöt­tek választási szövetséget, mert együttes erővel akarnak fellépni az ellenzékkel szemben. A kö­zös program több pontja a kis­gazdapárt programjából való. A kisgazdapárt nagybudapesti szervezete Szent István napján este az Országház előtt­i nagy­gyűlést tartott. Németh Imre budapesti főjtitkár megnyitó szavai után Bognár József pol­gármester mondott beszédet. A kisgazdapárt fogta össze magá­ban a falu és város dolgozóit, akik megfogták egymás kezét. Ma a magyar parasztság ma­gáénak érezheti a fővárost, amelynek népe túlnyomó több­ségében ugya azokat a politikai eszméket vallja, mint a falu parasztsága. Büszkén valljuk Szent István királyt magunké­nak, a magyar nép kiapadha­tatlan forrásának, a nemzet út­mutatójának, világító fáklyájá­nak. Ezt a fe­let Árpád foglal­ta el, de Szent István tette a magyar nép hazájává. Tegyük magunkévá az ő tiszta szelle­mét, azély vallásos érzését, em­berségét, hizzafiságát. Dobi István méltatta Szent István nagyságát. A magy­ar nemzeti öntudat a haladás fe­lejthetetlen emberét látja ben­ne. A kisgazdapártban jelentke­zett először sokmilió paraszt­nak és a városi polgárnak kö­zös akarata, hogy az országot a nemzeti hagyományoknak megfelelő irányban kormányoz­zák. Amikor Dobi István a vá­lasztási névjegyzékek összeállí­tásáról kezdett beszélni, az óriási tömeg ütemesen, per­cekig kiáltotta: Szavazati jogot minden magyarnak! Csolnoky Viktor arról beszélt, hogy a magyar nép tőlünk nem szólamokat, jelszavakat követel, hanem azt, hogy szolgáljuk be­csülettel érdekeit. Újra fölemel­jük zászlónkat, amely talán lé­pett és rongyos, de drága ne­künk, mert a mienk. S ha erőt és hitet ad Isten, akkor e zászló alatt Újra győz a nép. A PDP alaptalan le­jelentése címerve augusztus 15-i számunk­ban közöltekre Zitzer János a következők közlését kéri: Zilzer János a­­PDP váci szervezeté­nek nem elnöke, mégcsak nem is vezetőségi tagja. Sem Zilzer János, sem pedig a TDP váci szervezete részéről senki más a Független Magyar Dem­okra­­ta Párt ajánlásokat gyűjtő tag­jai ellen sem a rendőrségnél, sem pedig egyebütt semmiféle feljelen­tést nem tettek, sőt még ilyen értelmű kijelentést vagy megjegyzést sem tettek. A belpolitika hívei Páber György, a Mezőgazda­­sági Szakemberek Örs­. Szö­vetsége igazgatója annak közlé­sét kéri, hogy a kisgazdapárt országos listáján neve megkér­dezése és beleegyezése nélkül szerepel és a jelölést visszauta­sította. Lesz­ a néma hét? Régebben a Választ megelőző héten úgynevezett néma hetet tartottak. Ezen a héten szüne­telnek a választási gyűlések. A mostani Választási törvény nem intézkedik a néma hétről. Legutóbb azonban felmerült az a gondolat, hogy ismét szüne­­teltetni kellene a gyűlések tar­tását és általában a választási beszédeket. Hivatalos rendelke­zés azonban ezideig még nem történt. Ha a belügyminiszter elrendelné a néma hetet, akkor legutoljára csak 24-én, vasárnap lehetne gyűléseket tartani, a kö­vetkező héten azol­lan minden­nemű hangos agitáció szüne­telne. „Kereskedők" gyűlése Vasárnap a Sportcsarnokban kereskedői gyűlést hirdetett a szociáldemokrata párt és a KOKSZ. Beszédet kellett volna mondania Rónai Sándor mi­niszternek, Marosán Györgynek, a szociáldemokrata párt főtit­kárának, és Bródy Sándornak, a KOKSZ igazgatójának. A Sportcsarnokban összejött ösz­­szesen 117 ember. Ebből 50 rendgárdista Gombosi Zoltán szociáldemokrata államtitkár vezényletével a szokott külső­ségek között. Amikor Rónai és Marosán látta ezt a siralmas helyzetet, egyszerűen megfor­dult és otthagyta a „tömeget" Bródy Sándornak, aki érthető lelkiállapotban magyarázni meg a fogyatkozó „kereskedő“-cso­­portnak a szociáldemokrata problémákat. A Szociáldemokrata Párt választási manővereiből Nagy szenzációként megírták a szociáldemokrata lapok és azok az orgánum­ok, melyek személyek révén szociáldemok­rata bérben is dolgoznak, hogy Balogh István államtitkár ko­rában egy bizalmas alap kezelé­se körül állítólag szabálytalan­­ságokat követett el. Az állam­ügyészség Ries István szociálde­mokrata párti igazságügyi m­­niszter utasítására vádat emel valóban úgy, a néni azt bizo­nyos sajtó megírta, még azelőtt, hogy az ügyészségnek tudomása lett volna a miniszternek ezen utasításáról. Be is következett. 21-én reggel 7 órakor idézőt nyújtottak át Balogh Istvánnak pártjának Eötvös­ utca 14. szám a­atti helyiségében, amelyben 9 órára az ügyészségre hívták. A romunka olyan gyorsan ment, hogy még iktatószámot sem volt idejük az idézőre írni. Balogh Istvánt, Ruska István államügyész kihallgatta, de Balogh megtagadta a vallomás­­tételt azon a címen, hogy köz­hivatali titoktartási kötelezett­­sége alól nem kapott felm­­ in­tést. A kihallgatás ezzel véget ért. 9­a a mi kockánk Kereszteddel szavazz ránk FÜGGETLEN MÍ.GYÍ­R DEMOKRATA (Balogh! ____PÁRT » 1 ■­ .... ’-'g­­ststmmmmKBpesm Janelemzés Oltost mész helyszínre szállítva 160.- Ft per ír BETONCSŐ MINDEN MÉRETBEN KAPHATÓ mélyen napi ár alatt. ÚJLAKI, Alaóerdősor 12. — Telefon: 221—668. Félmilliónál több hívő a Szent Jobb­­körmeneten A Magyar Kurír jelenti­: A régi hagyományokhoz híven az idén is méltó módon emlékezett meg, szinte valláskülönbség­ nélkül az egész magyarság első apostoli Szent királyunkról, Ist­vánról. Manden érseki és püs­pöki székesegyházban ünnepi szentmisét mutattak be és szent­­beszédben emlékeztek meg az országalapító királyról. Buda­pesten a Szent István Baziliká­ban tartották meg a főünnepsé­get, ahol délelőtt 10 órakor Mindszenty József-~­biborós ér­sek pontifikálta a szentmisét, míg evangéliumkor Kovács Vince váci segédpüspök mondta a szentbeszédet. — Szent Istvánnak — úgy­mond — voltak eszméi és irá­nyításai, amelyek örök időkre szólnak. Ő adta a keresztény­séggel a krisztusi testvériséget, tiszta családi életet, békés tár­sadalmat, természetfölött­ erő­forrásokkal, nemzetek felett álló nagy családi kürti és neme­sebb életformákat. Ezekről le­mondani nem lehet, mert nem­zeti életszükségletté váltak. Fe­lelni kell elsősorban lelkiisme­­retben azoknak, akik politikai­lag, vagy nemzetileg a ne­mzet sorsának intézői. De feleli­ kell mindenki másnak, a legkisebb választópolgárig. Bizonyos mér­tékig választ Krisztus és Barra­­bás között, dönt a nemzet virág­zása, vagy pusztulása közö­t. A Szent Jobb-körmeneten fél­milliónál több hívő vett részt. Délután három órakor Mir­d­­szinty bíboros hercegprímás fő­­pásztori vezetésével a Szent Ist­ván Bazilikából indult ki a Szent Jobbot kísérő menet, att telv az Andrássy-úton át a Hősök­ terére vonult, ahol ájta­­tosság, szentbeszéd és szentségi áldás fejezte be a magyarok legnagyobb ünnepét. Pont négy órakor érkezett meg a templom főkapujához Mirdszenty bíboros-érsek, fényes kíséretével. Közben érkezett meg a köztársasági elnök kép­viselője, Dinnyés Lajos minisz­terelnök, a­kit a kirendelt hon­­véd díszszázad az előírt tisztel­géssel fogadott. Példás rendben indult meg a hatalmas tömeg, pontosan megállapított program szerint. A Szent Jobbot az utca hatalmas közönsége meghatott­sággal fogadta. Utána jött bí­boros­ díszében Mindszer­ty Jó­zsef kardinális, írtajd Dinnyés Lajos miniszterelnök, a kor­mány tagjai, az állam- funkcio­náriusok, a honvédség és a rendőrség tábornokai és törzs­tisztjei. A menetét a Hősök­ te­­rén már óriási tömeg fogadta. A téren díszes emelvényt és ol­tárt emeltekt. Külön helyen ült kíséretével a köztársasági elnök képviselője, Dinnyés Lajos m­i­­niszterelnök, mögötte a kor­­mány képviselői. A kormány tagjai mellett elhelyezett széke­ken foglaltak helyet a Szövetsé­­ges Ellenőrző Bizottság tagjai, családtagjaikkal együtt és a bizottsághoz beosztott főtisztvi­selők. A Hősök terén a kardinális érkezését harsonajelek köszön­tötték, majd a Ch­ristus Vincit fölemelő dallama töltötte be a­­halaimat térséget, amely nem tudta befogadni a még egyre hömpölygő tömeget. A litánia után Mindszenti­ József bíboros­­érsek lépett a mikrofon elé, és mondott szentbeszédet. Beszé­dének bevezető részében mi­­lyenszántó okfejtéssel méltatta Szent István munkásságát. A győzelmes kéz a földi boldogu­lás eszközeit adta meg népének, ő tanította meg népét az egy­házon keresztül földművelésre, iparra, építésre, művészetre. Keresztény államot alkotott, amelyben több mint ezer éve élünk és találta meg ez a nemzet földi boldogulását. Ez a kéz terjesztette a katolikus val­lást és azt általánossá tette. Az államférfiak élete milliók életébe szövődik b­e, milliók lelkéért felelősek. A vallás és erkölcs tám­ogatása vagy hát­térbe szorítása körül egykoron nehéz lesz az ítélet. Ha egy hitvalló szóért magános meg­lakol az ítéleten, mi lesz a következése egyetlen szabadjára engedett ifjúságrontó könyvnek. Újságnak, úgy esti létnek? Szent Istvánt ilyen felelősség nem terhelte. Imádsága és erény­élete tette őt naggyá. A szentbeszéd után a jaki kápolnából díszes papi kíséret­tel elhozták az oltárt Mentsé­get. A kardinális liturgikus ru­­hába öltözött, majd felhangzott a Tantum Ergo, a Genitori és félmilliós tömeg térdre eresz­kedett. A kardinális ezután az oltári szentséggel a kezében ára­dást osztott. Végül felhangzott az 1938-as eucharisztikus világ­­kongresszus himnusza és a ma­­gyar Himnusz. fai- és fiatafeip Felvilágosítás minden úszást figy­ben JUGOMART NEMZETKÖZI UTAZÁSI IRODA V. Dorottya­ Utca u­. Tel, 183-216. Indított-e a SVÓT sajtópert? Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztőség! Nagy megnyugvással olvastam a Magyar Nemzet­ben, hogy Bojta Béla kérelmére az igaz­­ságü­gyminiszter felhatalmazást adott az államügyészségnek: emeljen vádat az Igaz Szó ellen, mely Bojtát, mint a NOT egyik tanácsának elnökét megtámadta, mert állítása szerint egy elek­tromos gyár tulajdonosát az el­lene indított népbírósági ügyben soron kívül felmentette. Igen tisztelt Szerkesztőség! Az igazságügyminiszternek ez az eljárása igen megnyugtató, de ha már a témánál tartunk, le­gyen szabad emlékezetükbe idéznem, hogy már ezt jóval megelőzően az új Szó 1946 júl. 18-i számában Illés Béla, ismert nevű író és hírlapíró igen sú­lyos vádakat emelt a NŐT el­len. Két ilyen súlyos vádat 03, a vasóközönség könnyen összeg­függésbe hozhat, ezért érdeklő­döm, vájjon indul-e eljárás e régebbi ügyben? Vájjon a NŐT bírói testülete, különösen egyik tanácsa, amelyet a lap oly súlyos vádakkal illetett ,ki tört aranyat és dol­árt emlege­tett kért-e az igazságü­gymi­­niszter út felhatalmazást e ré­gebbi ügyben is, hogy bírói fórum előtt tisztázzák ezt a rendkívül kellemetlen vádat?­ Nagyon kérem az igen tisztelt Szerkesztőséget, legyen szíves tájékoztatni, hogy történt-e ilyen lépés? Aláírás t. A halálra ítélt Petkov összeköttetésben állott a magyar öss­zsee.sk tárók Ind A Magyar Nemzet római tu­dósítója jelenti, hogy a római bolgár követségen sajtókonfe­renciát tartottak, amely­en dr Valeri Petrov sajtóattasé tájé­koztatta a külföldi újságírókat Petkov bolgár ellenzéki vezér peréről. Nagy érdeklődést keltett a­z a bejelentés, hogy Petkov, akit időközben halálra ítéltek, össze­köttetésben állott a magyar köztársaságellenes összeesküvés vezetőivel. I-­ E. Felavatták a szovjet hadsereg hősi emlékművét Budapest közönsége ünnepé­lyes külsőségek között, a Kere­­pesi­ temetőben szerdán avatta fel több mint háromezer orosz hősi halott nagyszabású emlék­művét. A köztársasági elnök nevében a közoktatásügyi mi­­n­szter beszélt, majd Zamorcev tábornok, orosz városparancs­nok lépett az obeliszk elé és mondotta el avatóbeszédét. — A magyar dolgozók által az elesett szovjet katonáknak emelt emlékművek — mondott­a Zámercev tábornok —­ arról tanúskodnak, hogy Magyar­ország népe szíve mélyén őrzi a felszabadító hősök emlékét. Emlékeztesse ez az emlékmű az utókort arra, hogy a szov­jet nép önfeláldozó harcával megmentette Európa civilizáció­ját a német fasiszta pogrom­lovagoktól. Bognár József polgármester a székesfőváros nevében ün­nepi beszéddel átvette az em­lékművet és hangsúlyozta, hogy a szovjet hősök áldozata nyo­mán győzött az emberi haladás és a szabadság ügye. A Szabad­ságát megtalált és azzal élni kívánó magyar nép szeretetet és ragaszkodást érez a Szovjet­­únió iránt. A gyászdalok ei­­éneklése után egymásután tet­ték le a megemlékezés koszo­rúit, közöttük a köztársasági elnök koszorúját, a kormányét, a követségekét és a pártok ko­szorúit. Az ünnepséget a Szózat hangjaival fejezték be. Minisztertanács A kormány tagjai csütörtö­­kön dé­előtt Dinnyés Lajos mi­niszterelnök elnöklésével ren­des heti minisztertanácsot tar­tottak.­­ A miniszterelnökség előterjesz­tésére elfogadta a miniszterta­nács azt a rendelettervezetet, amely a közigazgatási szolgá­latban nőknek altisztté való ki­nevezési tilalmát feloldja. A minisztertanács felhatal­­mazta a kereskedelemügyi mi­nisztert, hogy a magyar és osztrák köztársaság között lét­rejött árucseremegállapodást aláírja. A kereskedelemügyi minisz­ter javaslatára hozzájárult a minisztertanács a tisztességte­len versenyre vonatkozó ren­delkezések módosítására és ki­egészítésére vonatkozó javaslat­hoz. A rendelet szerint a ke­­reskedelemügyi miniszter a ke­reskedelmi és iparkamarák meghallgatása mellett megh­atá­­rozott időtartamra akár az or­szág egész területén, akár an­nak egy részén engedélyezheti, hogy a kereskedők leltári vagy idénycikkkiárusítást tarthassa­nak. Az iparügyi miniszter előter­jesztésére elfogadták a jogosu­­latlan iparűzés hatályosabb le­küzdésére vonatkozó rendele­tet. A rendelet szerint az ipar­­testü­letek a kötelékükbe tar­tozó iparosok részére arcképes igazolványt kötelesek kiadni az arra jogosított szakiparosok­nak. Szabályozza a rendelet a kontárok elleni ,kihágási eljá­rás büntetési feltételeit és a jogorvoslat módját. A továbbiakban Mihály­fi Ernő külügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács a külföld tájékoztatásának egységesebbé és hatályosabbá tétele céljából elhatározta, hogy a külügy­­minisztérium sajtóosztályát, a külügyminisztérium kulturális osztályának tájékoztató cso­portját, valamint a tájékozta­­tásügyi minisztérium külföldi csoportját közös irányítás alá írták. Hozzájárult a fertanács ahhoz is, hogy ennek a szervnek központi irányításá­ra és vezetésére Boldizsár Iván főszerkesztőt politikai állam­titkárrá kinevezzék. A földművelésügyi miniszter javaslatára hozzájárult a mi­nisztertanács, hogy Lázár De­zsőt, az Országos Földbi­rtok­­rendező Tanács alelnökét a Mezőgazdasági Ipari­­ Üzemek Központjának elnökévé kinevez­zék. Ugyancsak hozzájárult a mi­nisztertanács, hogy dr Ham­burger Jenő volt földművelés­­ügyi népbiztos özvegyének re­­habilitációjával kapcsolatbszt számára özvegyi nyugdíjat Ala­pítsanak meg.. Bejelentette a földművelésügyi miniszter, hogy sürgősen ren­dezni kívánja az 1947. évi ínsé­ges vetőmagszükséglet biztosítá­sát és ebből a célból a Gazda­sági Főtanács jövőbeli ülésén olyan értelmű előterjesztést tesz, hogy az ország aszáry­ujtotta vidékein katasztrális holdanként három méter mázsás termést el nem ért gazdák szántóterületei 30 százalékának őszi búzával és rozzsal való bérelhetésére szep­tember 15-éig 4301­ vágón bú­zt bocsássanak a földművelésügyi tárca rendelkezésére. Az igazságügy miniszter elő­terjesztésére hozzájárult a mi­nisztertanács a fiatalkorúak bu­dapesti törvényszékéről szóló javaslathoz. Az igazságü­gym­iniszer javas­latára hozzájárult a miniszter­tanács, hogy dr­attér György budapesti főügyészt a III. fize­tési osztályba léptessék elő. A népjóléti miniszter előter­jesztésére hozzá vimit a minisz­tertanács Bennák Jenőnek mi­­niszteri osztályfőnöki címmel való felruházásához. A kultuszminiszter javaslatára hozzá­járultak át Marót Károly szegedi egyetemi tanárnak a bu­­dapesti Pázmány Péter Tar­to­mányegyetem bölcsészeti kar­­ára az ókor­ egyetemes történ­­eti tanszékre való kinevezésé- írti.

Next