Magyar Nemzet, 1947. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)

1947-08-02 / 174. szám

3 bor­zá fog járulni a hároméves terv sikeres megvalósításához. Úgy értesülünk, hogy augusz­tus 3-án a rádióban minden vallásfelekezet szónokai felhív­ják híveik figyelmét a három­ éves Terv nemzeti jelentőségére és arra, hogy a terv megvalósí­tása mindenkinek odaadó mun­káját teszi szükségessé. A terv elindításának ünnepsége A hároméves terv megkezdőd­é­sének napján a Ganz hajógyár telepén pénteken­ nagyszabású ünnepség volt. Dinnyés Lajos miniszterelnök, Bán Antal iparügyi miniszter, Gerő Ernő közleke­dési miniszter, Veres Péter építésügyi miniszter­­ és számos kormányzati férfiú je­lent meg ez alkalomból. Jancza Károly üzembizottsági elnök üdvözlése után Dinnyés Lajos miniszterelnök mondott beszédet. Történelmi dátumnak jelezte a demokrácia szempont­jából ezt a napot. Majd Vajda Imre, a Tervhi­vatal elnöke ismertette a Terv­hivatal munkáját. Ii­­­ma Mihály munkás, az ország összes dolgozói nevé­ben fogadalmat tett, hogy ere­jük minden megfeszítésével be­állnak a hároméves terv meg­valósítására irányuló munkába.­­ Gerő Ernő közlekedési mi­niszter a hároméves terv meg­indulásában látja, hogy a más gyár munkásosztály, a paraszt­ság, a dolgozó nép ma már sokkal erősebb, mint 3 évvel ezelőtt volt. A forint megszüle­tésének első évfordulóján több élelmiszer érkezett Budapestre, mint az utolsó­­ esztendő bár­mely napján: 400 s­agon. Bán Antal iparügyi miniszter kiemelte beszédében, hogy a 3 éves tervben az iparnak fon­tos helye van nemcsak azért, mert az ipar állományából pusztult el a legtöbb a háború alatt, hanem miért az ipar az az emeltyű, am­ellyel az egész gazdasági életet ki akarjuk len­díteni mai helyzetéből és fel akarjuk emelni a békebeli szín­vonalra. Rákosi Mátyás a hároméves tervről A hároméves terv kezdeté­nek napján Rákosi Mátyás a csepeli Weiss Manfréd-művek munkásai és tisztviselői előtt tartott ismertető és agitációs beszédet, melyet a rádió is közvetített. Rákosi beszámolóját azzal kezdte,­ hogy lezárult a rög­tönzések ideje. Népünk szilárd gazdasági és politikai életének alapja a 3 éves terv, melynek sikeréről remélünk­­számot ad­hatni ugyanerről a helyről, há­rom esztendő múlva. A terv lényegében a kommu­nista párt célkitűzésein alap­szik. A forint beváltotta a hoz­záfűzött reményeket, mind­össze egy hibája, hogy a dol­gozók zsebében kevés van be­lőle. A hároméves tervnek azon­ban nemcsak, gazdasági, politi­­előfeltételei is vannak. És­pedig: az országgyűlés ne gá­tolja, de segítse elő a terv megvalósítását. A régi nemzet­gyűlés erre alkalmatlannak bi­zonyult. —­ Felmerül a kérdés: meg­vannak-e ma egy jó országgyű­lés létrejöttének előfeltételei. Ha­ felelni akarunk,­­meg kell vizsgálnunk, milyen volt­­ ütő gazdasági és politikai légköre, összehasonlítva a maival. Nagy utat tettünk meg gazdaságilag. Politikai téren: 45-ben a régi rend hívei büszkén hivatkoz­hattak arra, hogy a demokrácia képtelen megoldani a legelemibb feladatokat. A reakciósoknak határozott, egyszerű tervük volt akkor: megnyergelni a kisgazda­­pártot. 1945-ben, aki a demo­krácia ellensége volt, tudta, mit kell tennie, mégpedig: a kis­gazdapártra szavazni. (Mozgás.) — Ma azonban? kéttucat el­lenzéki párt indult a­­választási szövetségbe tömörült koalíciós pártokon kívül. Ez a féltucat szinte kivétel nélkül a jobbol­dal és a reakció pártja. A reak­ció tehát darabokra van törve, mert nem egyszerű dolog vár rosztania, hova szavazzon. Pá­r nap előtt — folytatta Rák­ozi —, azt mondottam: » Ha én reakciós választó volnék, bi­zony magam­ is zavarba jönnék a rendelkezésemre "de gazdag választék láttán.» (Taps.) A kommunista párt vezetője ezután foglalkozott Sulyok De­zsőnek « a Szabadságpártnak sorsával és közölte, hogy hallo­mása szerint a külföldi reakció tanácsai is belejátszottak a fel­oszlás elhatározásába. Biztos Vereség hlyett így választotta Sulyok a párt megszüntetését. Külföldről többé-kevésbbé éles kritikát figyelhetünk meg a mó­dosított magyar választójoggal és a közelgő választásokkal kap­csolatban. A demokrácia azon­ban tanult 45 óra, a Vértessy­, Vidovits, Fillér, Jaczkó és egyéb esetekből. Módosított választójo­gunk is kibírja az összehasonlí­tást más demokratikus orszá­gokkal. — Ha pedig a külföld a vá­lasztások tisztaságában kételke­dik, mi azt mondhatjuk, a kom­munista párt garantálja most, éppúgy, mint 1946ben, hogy­­a választások kifogástalanul tisz­ták lesznek. A kisgazdapártban a népel­­lenes összeesküvőket, vagy a velük cimboráló vezetőséget, jelentékeny részben, rendes de­mokraták váltották fel,­­ de különösen, a kisgazdapárt vi­déki szervezeteiben természete­sen maradt még elég reakciós. A parasztpárt kezdettől fogva hű­ fegyvertársa a munkáspár­toknak. A két munkáspárt a harcot nem egymás ellen, ha­nem, a közös ellenség ellen küzdve vívja meg, de minden jószándékunk ellenére, a mun­­kásegység valódi megvalósulása elé az a körülmény, hogy a magyar munkásosztálynak két pártja van, komoly akadályo­kat gördít. Mi, kommunisták, vérző szívvel nézzük azt a ren­geteg energiát és verejtéket, amelyet a két munkáspárt az egymással való versengésben elfecsérelt. Mi azt tartanánk ideálisnak, ha a két munkás­párt viszonya olyan szorosra, olyan egységgé válna, hogy a két párt egyesülne. — Ami a sváb­ kérdést illeti, ezt meg kell oldani, mert a földreformból kétszázezer ma­gyar paraszt kimaradt. — Hasonlókép megoldandó, hogy a gyárak élére politikailag kipróbált ipari munkások kerül­­­jenek. Reméljük, hogy a válasz­tások után ezen is változtatni tudunk. — A kommunista párt őszin­tén bevallja, sok ígérete bevál­tását elmulasztotta, de csak 17 százalék szavazatot kap­­tunk az utolsó választáson. .— A nép kifáradt. Sürgősen követeli, hogy teremtsük, meg a rendet, ami nélkül a jólétet sem lehet biztosítani. Szerény­telenség nélkül el lehet mon­dani, a magyar demokrácia hitele — különösen az utolsó hónapokban — nemzetközileg is megnőtt A Szózatot idézve, a nemzet függetlenségének, szabadságá­nak és boldogságának ígéretével fejezte be Rákosi Mátyás válasz­tási beszédét. A kitelepülésre jelentke­zettek szolgálatba való visszavétele A­­csehszlovák-magyar lakos­­ságcsereegyezmény alapján kite­lepülésre jelentkezett, de jelent­kezésüket visszavonó közszolgá­lati alkalmazottak jogviszonyá­nak rendezése ügyében most ér­kezett leirat eg­y fővároshoz a pénzügyminisztertől. A leirat in­tézkedik, hogy akik kitelepíté­süket visszavonták és a magyar állammal szemben magatartásuk kifogás alá nem esik, állásukba joghátrány nélkül visszahelye­­zendők. A visszavé­telt az érde­kelt alkalmazott közvetlen hiva­tali főnöke bírálja el. A város­házán ez a rendelkezés egyéb­ként egészen csekélyszámú alkal­mazottat érint csupán. A hároméves terv ünnepélyes megindítása a városházán . Bognár József polgármester,.A stabilizáció évfordulójának al­kalmából és a városháza három­éves tervének indulási ünnepsé­gére meghívta a városháza ösz­­szes dolgozóit A központi vá­rosháza II. udvarán szombaton délben ö1 órakor a városháza dolgozóinak ünnepség keretében röviden ismertetni és méltatni fogja a polgármester a három­éves terv jelentőségét özv. dr Vádnál (Wigner) Árpádné szül. Boros Luer felesége, dr Vadnul (Wégner) Tibor fív­­e, a tragikus sors csapásától megrendül­ten tudatják/Hogy drága Jó férj­e, illetve fivére ■­— , DR VADNAI (WÁGNER1 ÁRPÁD ) orrot, tsztStml tanársegéd 37 éves koriban deportálásból hozott betegségében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó há­bán 18 órakor, lesz az újpesti Ize. temetőben. Gyászolják még sógorai, sógornője és barátai. A belpolitika hírei A Magyar Nemzet értesülése szerint Dinnyés Lajos miniszter­­elnök nem most szombaton, hanem jövő szombaton utazik Miskolcra és a bányavidékre. A kisgazdapárt jelölései közül még folyik a találgatás s hiva­talosan csak a jövő hét elején adják ki az országos és a megyei jelöltekről szóló pontos listát. A pártok között megegyezés jött létre, hogy mindössze 3­1 plakátot fognak kiadni, azon­kívül szó van egy közös plakát­nak a kiadásáról is, amely a reakció elleni küzdelemre szó­lítja fel a választókat. A kisgazdapárt politikai bi­zottsága pénteken ülést tartott.­­A szociáldemokrata párt poli­tikai bizottsága csütörtökön Szakosíts árpádnál, Leányfa­lun, folytatta tanácskozásait. A jelölőlistát véglegesen a csütörtöki pártválasztmányi ülésen állítják egybe. Vasárnap a koalíciós pártok mindenütt megkezdik a­ nagy­gyűléseket. Rajk László belügy­miniszter Veszprém megyében, Gierő Ernő Törökszentmiklóson, Molnár Erik Szentgotthárdok­, Révai József Kiskundorozsmán és Hódmezővásárhelyen beszél­­nek. A kisgazdapárt részéről Dobi István Csurgón és Sziget­váron, Mihályfi Ernő pedig Észak-Magyarországon mond beszédeket. Dr Pásztor Tamás volt nem­­zetgyűlési képviselő, a kisgazda­­párt budai elnöke pénteken be­jelentette a kisgazdapártból való kilépését. Dobi István pártelnök­nek megküldött kilépő levelében elhatározását azokkal az elvi el­lentétekkel indokolta, amelyek a kisgazdapárt vonalvezetése és egyéni polgári alapokon való felfogása között merültek fel. Úgy értesülünk, hogy Pásztor Tamást elhatározásában számos híve követte. A kommunista párt már ki­adta jelöltjei listáját. Nagy- Budapesten Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Kádár Já­nos, Kossa István, Vas Zoltán, Apró Antal, Drahos Lajos, Rat­­kó Anna, Pfahner József, Hor­váth Márton és Kiss Károly, Baranyi­ Tolnában Farkas Mi­hály és Krancz Pál, Somogy­ban Rákosi Mátyás és Dögei Imre, Zalában Rákosi Mátyás és Gerencsér György, Vasban Molnár Erik­ és Szabó Imre, Győr- Moson-Sopronban Rajk László és Dömötör Ferenc, Veszprém­ben Rosta István és Papp La­jos, Pest és Bácsbodrogban Rá­kosi Mátyás, Molnár Erik és Seregélyi József, Csongrád-Csa­­nád­ban Révai József, Erdei Mi­hály és dr Zöld Sándor, Békés­ben Rákosi Mátyás és Kovács István, Jász-Nagy-Kún-Szolnok­­ban Gerő Ernő és Ragó Antal, Hajdú-Biharban Nagy Imre és Szabó István,­ Szabolcs-Szat­már- Beregben Nagy Imre és Hidasi Ferenc, Borsod-Gömör-Zesuptén* Abah­iban Nógrádi Sándor, He­­ves-Nógrád-Hontban Kádár," Já­nos, az országos lajstromon Rá­kosi Mátyás, Rajk László és Gerő Ernő a vezető jelöltek. Az összes jelöltek közül 594 a férfi és 100 a nő. A kisgazdapárt politikai bi­zottsága pénteken délben Dobi István elnökletével ülést tar­tott, amelyen időszerű válasz­tási és adminisztrációs kérdé­seket tárgyaltak. A politikai bi­zottság legközelebbi ülését szer­dára tűzték ki. A Független Magyar Demokrata Párt budapesti nagygyűlése A Független Magyar Demo­krata Párt szerdán este 6 óra­kor a Magyar Színházban tart­ja első budapesti nagygyűlését. A gyűlésen Balogh István és Parragi György mond beszédet. A főváros valamennyi kerületé­­b­en is sorozatos gyűlések lesz­­nek a különböző foglalkozási kategóriákhoz tartozó választó­­közönségnek. Nagy érdeklődés előzi meg a Független Magyar Demokrata Párt vasárnapi gyűléseit, ame­lyeken a párt vezetői mondanak beszédet. Szentendrén délelőtt 11 órakor Balogh István beszél. A gyűlés iránt a szomszédos községekben, Leányfaluból nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Független Magyar Demo­krata Párt tagjai sorában leg­utóbb jelentkezettek között van Gaal Andor, Gaal Gaszton­fal is. A Független Magyar Demo­krata Párt­ vezetősége, felhívja a párt valamennyi budapesti kerületi szervezőjét, hogy ked­den délután 5 órakor jelent­kezzenek megbeszélésre a párt országos központi helyiségében (Madách-tér 8. I. em.l. Párthelyiségek: A fővárosban ezidőszerin­t a következő helye­ken vannak a Magyar Függet­len Demokrata Párt párthelyi­­ségei: V., VI, VII., VIli. kerü­let: Erzsébet­ körút 19, IX. ke­rület: Angyal-utca 6, III. 2, XIII. kerület: Mór-utca A Budai körzet:, Széll Kálmán­ tér 17, Kispest: Rákóczi-utca 77. Az ajánlások hitelesítése A választójog a törvény, mint ismeretes, ajánlások benyújtá­sára kötelezi azokat a pártokat, amelyek az 1945. évi novemberi választáson nem indultak. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rende­let többek között olyan intézke­déseket is tartalmaz, hogy az ajánlásokon lévő aláírások va­­lódiságát közjegyzővel, vagy az illetékes polgármesterrel (köz­ségi, vagy közjegyzővel) hitele­­sítetni kell. Aki tehát nem kí­vánja igénybe venni a közjegy­zői hitelesítést, az említett köz­igazgatási hatóságokkal is egyen­értékűen hitelesíttetheti az aján­lásokat. A polgármester, a községi vagy a körjegyző akkor is hi­telesítheti az aláírásokat, ha előtte az ajánlásokat benyújtó párt együttesen megjelenik két igazolt megbízottja írásban, bün­tetőjogi felelősségének utalására kijelenti, hogy az ajánlási íven szereplő aláírások valódiak. A küszöbön álló választás jelentősége óriási — mondja a moszkvai rádió A moszkvai rádió az aláb­biakban foglalkozott az új ma­gyar választójogi törv­én­y jelen­tőségével: Magyarországon beköszöntött a választás előtti időszak. A küszöbön álló választás jelentő­sége óriási. Az ideiglenes jellegű nemzetgyűlés hegett új tör­­­vényhozó szervet, az ország­gyűlést kell megteremteni.­ Az ország előtt óriási méretű tör­ténelmi feladatok állanak, to­vább kell haladnia, a demokrá­cia útján, meg kell­ valósítania a hároméves tervet. Ennek a célnak az elérése, megfelel a ma­gyar dolgozók életbevágó érde­keinek. Magyarország haladó szellemű tényezői kijelentik, semminek sem szabad megaka­dályozni a magyar népet abban, hogy ne ezen az úton haladjon. A magyar demokrácia nem akar megbékülni azzal, hogy idejét múlta törvények meg­gátolják a nép erőfeszítését Olyan módosításokat kell vég­rehajtani, amelyeket a politikai tapasztalatok diktálnak. E­z tör­tént az 1945-ös választási tör­vénnyel. Ha ezt a törvényt 1947-ben alkalmaznák, ez nagy lépést jelentene visszafelé azok­­kal a sikerekkel szemben, ame­lyeket Magyarország két év alatt a demokratikus átalaku­lás­ terén elért. A választás ki­menetele Magyarország társa­dalmi és gazdasági életének fej­lődését néhány évre előre meg­állapítja. Annál indokoltabb az a módosítás, amelyet a nemzet­­gyűlés többsége terjesztett be, hogy 91 új parlamentbe nem választhatók be azok, akik a Nemzeti Egység Pártjának, a Magyar Élet Pártjának kép­viselői vagy jelöltjei voltak. Csak azok a pártok vehetnek részt a választásokon, amelyek­nek demokratikus jellegét az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. DECKNERNÉ Stockholmból megérkezett. Átszabásokat most jutányo­­san vállal, legújabb külföldi modellek után. DECKNER SZŰCS IV, Városház­ utca 6, I. em. Telefon: 185—378. Augusztus hó 4-én, HÉTFŐN ESTE 8 ÓRAKOR esti ngetőn seni villanyfényben, a Vas­­is Fém­munkások Sportclubja javára. Középosztály és parasztság (Hozzászólás a középosz­tály és munkásság vitájá­hoz.) A középosztály és munkásság vitájában nem sok szó esett ar­ról a viszonyról, amely most a középosztály és a parasztság között van. Erre szeretnék pár szóval rávilágítani. A falusi középosztály teljesen elvesztette régi kiváltságos hely­zetét a parasztsággal szemben. Ugyanakkor nem találta még meg a helyét a demokráciában, úgy lebeg ég és föld között, mint Mohamed koporsója. Ennek az a magyarázat­a, hogy kö­zéposztály helyzetváltoztatása nem önkéntes, nem belső fejlő­dés eredménye, hanem tőle füg­getlen, külső történelmi és osz­tályerők hatására alakult ki. Erre jellemző, hogy egy tiszán­túli faluban a jegyző, aki az egyik munkáspárt tagja, kije­lentette nekem, hogy ..ebben a büdös világban soha olyan jó dolga nem volt a parasztnak, mint mostan*. Pedig némelyik helybeli tízholdas gazdának ke­­nyérjegyet kellett adni a rossz termés miatt. De neki nem ez fájt, hanem inkább az, hogy a paraszt nem veszi le előre már a községháza udvarán a kalap­ját és nem viaskodik önmagával egy félórán keresztül, amíg b­e mer menni a jegyzőirodába. Ez a legrosszabb típus. De van jobb is.­ Ugyanebben a faluban a segédjegyző, aki egy hagyma­kertész fia, a következőket mon­dotta nekem:­­• Nézd kérlek, én egy mun­káspártnak vagyok a tagja. Szü­leim keservesen taníttattak, tu­dom, hogy mi az, szegénynek lenni. A demokrácia híve va­gyok, már csak azért­­,s, mert neki köszönhetem, hogy lett be­lőlem valaki. De az ördög vigye el ezt az átkozott magyar kaszt­­szellemet, a demokráciában is úgy sírul, mint azelőtt. A fal­r elesett, szegény és tudatlan. Rosszul gazdálkodik. Szeretnék rajtuk segíteni, közeledni hozzá­juk, de nem lehet. Két okból: először is, ha én elmennék egy parasztlakodalomba, vagy név­napi mulatságba, hogy egy po­hár bort megigyak és üdvözöl­jem a bájbelieket, hogy utána mindjárt tovább álljak, — téve ezt azért, hogy egy kicsit fel­oldjam a válaszfalakat — más­nap már úgy nézne rám a falu intelligenciája, mint egy bolond­ra, vagy valamilyen gyanús is­meretlen célú valakire. Nem áll­nának szóba velem. — A másik nehézség a pas raszt­ságban va­n­­— folytatta. — Bizalmatlan a közeledő intelli­genciával szemben, a múlt pél­dáin okulva. Félreérti a demo­kráciát is a szabadságot. Az asztalt Csapkodja, akár igaza van, akár nem, arcomba fújja a dohányfüstöt és a­z államat rán­gatja írás közben. Jó, tudom, hogy ez csak a,, régi elnyomás reakciója, de a demokrácia­­neva­ arra való, hogy egymást kölcsö­nösen lenézzük. Tudod, itt hős­nél­, vagy megszállottnak kell lenni, hogy ezekkel a nehézsé­gekkel fel lehessen venni a har­cot. De én nem vagyok, egyik sem. Hát igen. Egyes embertől el lehet várni, hogy hős legyen, de egy egész társadalmi osztálytól nem. S így a falusi középosztály továbbra is önmagába bezár­kózva él, egymás hibáit halálra unva. Ez alól kevés falu kivétel. Javulást majd az újonnan kis nevelt, népi származású közép­osztály hoz. Addig a vármegyei jegyző lenézi e falusi jegyzőt, a középosztálybeli a parasztot és fordítva. A középosztály ama rétege, amely nem tud és nem is akar beleilleszkedni az új rendbe, már eleve elintézte ön­magát.­­ Ordas János Sajtóközlemények szerint az új választási törvény alkalma­zásának eredményekép a válasz­tók száma csökken. Arról van ugyanis szó,­­ hogy kirekesztik azokat, akik a magyar népnek 1945-ben nyújtott demokratikus jogokat csupán arra használták fel, hogy a választást követő na­pon azonnal folytatták akna­munkájukat. A tények arról ta­núskodnak, az ellenséges elemek tevékenysége arra irányul, hogy Magyarország demokratikus át­alakulását megakadályozzák. A magyar demokrácia ebből le­vonta a következtetést, megaka­dályozta, hogy az antidemokra­tikus elemek részt vehessenek a küszöbön álló választásokon. Ez a döntés a reakciósok részéről ellenállásra talált. A tények meg­hamisításával a választási tör­vény módosításában a polgári szabadság megsértését kívánják feltüntetni. Ez­­csak bizonyíték arra, mennyire helyes volt a törvény módosítása. A régi választási törvényben maradt kibúvó a reakciósok­ szá­mára. Az új törvénynek alapo­san be kell tömnie minden rést, amelyen az ellenség befurakod­hatnék a demokráciába. Legjob­ban azok az elemek lármáznak, akik pozíciójuk meggyengülése miatt reszketnek. A választási törvény módosítása a külföldi körök részéről is nem váratlan visszahatást váltott ki. A ne­w­­yorki rádió a tények rosszindu­latú elferdítésével kijelentette, hogy a jövőben egyetlen becsü­letes ellenzék sem működhet és hogy az új választási törvény minden ellenzéket felszámol. Mindenki jól tudja, hogy az új választási törvény egyet­len cikkelye sem küszöböli ki az ellenzéki pártokat, olyano­kat, amelyek nem ássák alá a demokratikus rendszert. Az Egyesült Államok egyes körei számára a magyar ellen­zéki párt csak akkor jó, ha a neofasizmus nyomdokain halad és aláássa a demokrácia épüle­­­tét. A magyar demokrácia pe­dig éppen az eben harcol. Úgy látszik, a New York Times éppen ezért jelentette ki melan­kolikusan és hazug módon, hogy az ellenzéket véleménye szabad kifejezésének minden­­lehetőségétől megfosztották. Nem vitás, hogy az angolszász gentlemanek nem­­ilyen válass­­tásról álmodoztak Magyarorszá­gon. Alig néhány hete, hogy Edén képviselő rágalmazó mó­don kijelentette, hogy a ma­gyarországi választások állító-áó­lagosan látszólagosak lesz­nek. Edén , képviselő hu-, morérzékét elvesztve, Magyar­­országnak a görögországi vá-­ lasztásokat állította oda példa-c képül. Biztosra vehető, hogy­ Edennek a magyarországi vá­lasztásra vonatkozó titkos ál­ma nem valósul meg, erre az új választási törvény szolgál biztosítékul. A törvény biztosít­ja a választások demokratikus lefolyását és módot nyújt a magyar nép fiainak arra, hogy döntő csapást mérjenek a reak­ció maradványaira és még job­ban megszilárdítsák a vad demokrácia erőit. (MTI) Ki nyithat zeneiskolát? A Magyar Közlöny augusztus 1-i száma közli az 5000/1947 V. K. M. sz. rendeletet, amely magában foglalja a zeneiskolák szervezetére és igazgatására vo­natkozó utasításokat. A vallás- és közoktatási miniszter zene­iskola megnyitására,, illetve fenn­tartására csak az esetben adhat engedélyt, ha a növendékek te­hetségének kifejlődéséhez, szak­szerű elméleti és gyakorlati­­kiképzéséhez szükséges feltéte­leket biztosítottnak látja és a zeneiskola műrköd­ését mind mű­vészeti, mind pedagógiai szem­pontból kívánatosnak tartja. Egyesület zeneiskolát csak ab­ban az esetben tarthat fenn, ha a zeneiskola fenntartását az egyesületnek az alapszabályok­ban meghatározott céljai közé felveszik. Az egyesület és ma­gánzeneiskola fenntartásának en­gedélye személyhez kötött jogo­sítvány. A jogosítvány gyakor­lását másnak átengedni csak a­ minisztérium engedélyével le­het. A zeneiskolában, illetve­ zenepedagógus munkaközösség- - ben csak a Zeneművészeti Fő­iskolán képesített okleveles zenetanárok taníthatnak. A­ rendeletiben pontosan szabá­lyozzák a zeneiskolák működé-­­ sét és felügyeleti jogát. Ezek a­ vallás- és közoktatásügyi mi­niszter felügyelete alatt állnak, és erre a tankerületi főigazga­tók felügyeleti joga kiterjed. lyimsis® fM (áttolna. tévéteket ,,Komoly vállalattá" jelig. ARATÓ hirdetőbe, Erszébet-körút 14. Uj kézikocsit honnan vég^? Bajnok-u. haimmcnégr^ Vadász Dániel címfestő, új telefon 329-083 Tm­z ÖRDÖGOROM-CSÁRDA Budán. HŐSÉGBEN HŰVÖS , KITŰNŐ KONYHA Cigányzene . Szombat, 1947 augusztus 3

Next