Magyar Nemzet, 1947. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-02 / 174. szám
3 borzá fog járulni a hároméves terv sikeres megvalósításához. Úgy értesülünk, hogy augusztus 3-án a rádióban minden vallásfelekezet szónokai felhívják híveik figyelmét a három éves Terv nemzeti jelentőségére és arra, hogy a terv megvalósítása mindenkinek odaadó munkáját teszi szükségessé. A terv elindításának ünnepsége A hároméves terv megkezdődésének napján a Ganz hajógyár telepén pénteken nagyszabású ünnepség volt. Dinnyés Lajos miniszterelnök, Bán Antal iparügyi miniszter, Gerő Ernő közlekedési miniszter, Veres Péter építésügyi miniszter és számos kormányzati férfiú jelent meg ez alkalomból. Jancza Károly üzembizottsági elnök üdvözlése után Dinnyés Lajos miniszterelnök mondott beszédet. Történelmi dátumnak jelezte a demokrácia szempontjából ezt a napot. Majd Vajda Imre, a Tervhivatal elnöke ismertette a Tervhivatal munkáját. Iima Mihály munkás, az ország összes dolgozói nevében fogadalmat tett, hogy erejük minden megfeszítésével beállnak a hároméves terv megvalósítására irányuló munkába. Gerő Ernő közlekedési miniszter a hároméves terv megindulásában látja, hogy a más gyár munkásosztály, a parasztság, a dolgozó nép ma már sokkal erősebb, mint 3 évvel ezelőtt volt. A forint megszületésének első évfordulóján több élelmiszer érkezett Budapestre, mint az utolsó esztendő bármely napján: 400 sagon. Bán Antal iparügyi miniszter kiemelte beszédében, hogy a 3 éves tervben az iparnak fontos helye van nemcsak azért, mert az ipar állományából pusztult el a legtöbb a háború alatt, hanem miért az ipar az az emeltyű, amellyel az egész gazdasági életet ki akarjuk lendíteni mai helyzetéből és fel akarjuk emelni a békebeli színvonalra. Rákosi Mátyás a hároméves tervről A hároméves terv kezdetének napján Rákosi Mátyás a csepeli Weiss Manfréd-művek munkásai és tisztviselői előtt tartott ismertető és agitációs beszédet, melyet a rádió is közvetített. Rákosi beszámolóját azzal kezdte, hogy lezárult a rögtönzések ideje. Népünk szilárd gazdasági és politikai életének alapja a 3 éves terv, melynek sikeréről remélünkszámot adhatni ugyanerről a helyről, három esztendő múlva. A terv lényegében a kommunista párt célkitűzésein alapszik. A forint beváltotta a hozzáfűzött reményeket, mindössze egy hibája, hogy a dolgozók zsebében kevés van belőle. A hároméves tervnek azonban nemcsak, gazdasági, politielőfeltételei is vannak. Éspedig: az országgyűlés ne gátolja, de segítse elő a terv megvalósítását. A régi nemzetgyűlés erre alkalmatlannak bizonyult. — Felmerül a kérdés: megvannak-e ma egy jó országgyűlés létrejöttének előfeltételei. Ha felelni akarunk,meg kell vizsgálnunk, milyen volt ütő gazdasági és politikai légköre, összehasonlítva a maival. Nagy utat tettünk meg gazdaságilag. Politikai téren: 45-ben a régi rend hívei büszkén hivatkozhattak arra, hogy a demokrácia képtelen megoldani a legelemibb feladatokat. A reakciósoknak határozott, egyszerű tervük volt akkor: megnyergelni a kisgazdapártot. 1945-ben, aki a demokrácia ellensége volt, tudta, mit kell tennie, mégpedig: a kisgazdapártra szavazni. (Mozgás.) — Ma azonban? kéttucat ellenzéki párt indult aválasztási szövetségbe tömörült koalíciós pártokon kívül. Ez a féltucat szinte kivétel nélkül a jobboldal és a reakció pártja. A reakció tehát darabokra van törve, mert nem egyszerű dolog vár rosztania, hova szavazzon. Pár nap előtt — folytatta Rákozi —, azt mondottam: » Ha én reakciós választó volnék, bizony magam is zavarba jönnék a rendelkezésemre "de gazdag választék láttán.» (Taps.) A kommunista párt vezetője ezután foglalkozott Sulyok Dezsőnek « a Szabadságpártnak sorsával és közölte, hogy hallomása szerint a külföldi reakció tanácsai is belejátszottak a feloszlás elhatározásába. Biztos Vereség hlyett így választotta Sulyok a párt megszüntetését. Külföldről többé-kevésbbé éles kritikát figyelhetünk meg a módosított magyar választójoggal és a közelgő választásokkal kapcsolatban. A demokrácia azonban tanult 45 óra, a Vértessy, Vidovits, Fillér, Jaczkó és egyéb esetekből. Módosított választójogunk is kibírja az összehasonlítást más demokratikus országokkal. — Ha pedig a külföld a választások tisztaságában kételkedik, mi azt mondhatjuk, a kommunista párt garantálja most, éppúgy, mint 1946ben, hogya választások kifogástalanul tiszták lesznek. A kisgazdapártban a népellenes összeesküvőket, vagy a velük cimboráló vezetőséget, jelentékeny részben, rendes demokraták váltották fel, de különösen, a kisgazdapárt vidéki szervezeteiben természetesen maradt még elég reakciós. A parasztpárt kezdettől fogva hű fegyvertársa a munkáspártoknak. A két munkáspárt a harcot nem egymás ellen, hanem, a közös ellenség ellen küzdve vívja meg, de minden jószándékunk ellenére, a munkásegység valódi megvalósulása elé az a körülmény, hogy a magyar munkásosztálynak két pártja van, komoly akadályokat gördít. Mi, kommunisták, vérző szívvel nézzük azt a rengeteg energiát és verejtéket, amelyet a két munkáspárt az egymással való versengésben elfecsérelt. Mi azt tartanánk ideálisnak, ha a két munkáspárt viszonya olyan szorosra, olyan egységgé válna, hogy a két párt egyesülne. — Ami a sváb kérdést illeti, ezt meg kell oldani, mert a földreformból kétszázezer magyar paraszt kimaradt. — Hasonlókép megoldandó, hogy a gyárak élére politikailag kipróbált ipari munkások kerüljenek. Reméljük, hogy a választások után ezen is változtatni tudunk. — A kommunista párt őszintén bevallja, sok ígérete beváltását elmulasztotta, de csak 17 százalék szavazatot kaptunk az utolsó választáson. .— A nép kifáradt. Sürgősen követeli, hogy teremtsük, meg a rendet, ami nélkül a jólétet sem lehet biztosítani. Szerénytelenség nélkül el lehet mondani, a magyar demokrácia hitele — különösen az utolsó hónapokban — nemzetközileg is megnőtt A Szózatot idézve, a nemzet függetlenségének, szabadságának és boldogságának ígéretével fejezte be Rákosi Mátyás választási beszédét. A kitelepülésre jelentkezettek szolgálatba való visszavétele Acsehszlovák-magyar lakosságcsereegyezmény alapján kitelepülésre jelentkezett, de jelentkezésüket visszavonó közszolgálati alkalmazottak jogviszonyának rendezése ügyében most érkezett leirat egy fővároshoz a pénzügyminisztertől. A leirat intézkedik, hogy akik kitelepítésüket visszavonták és a magyar állammal szemben magatartásuk kifogás alá nem esik, állásukba joghátrány nélkül visszahelyezendők. A visszavételt az érdekelt alkalmazott közvetlen hivatali főnöke bírálja el. A városházán ez a rendelkezés egyébként egészen csekélyszámú alkalmazottat érint csupán. A hároméves terv ünnepélyes megindítása a városházán . Bognár József polgármester,.A stabilizáció évfordulójának alkalmából és a városháza hároméves tervének indulási ünnepségére meghívta a városháza öszszes dolgozóit A központi városháza II. udvarán szombaton délben ö1 órakor a városháza dolgozóinak ünnepség keretében röviden ismertetni és méltatni fogja a polgármester a hároméves terv jelentőségét özv. dr Vádnál (Wigner) Árpádné szül. Boros Luer felesége, dr Vadnul (Wégner) Tibor fíve, a tragikus sors csapásától megrendülten tudatják/Hogy drága Jó férje, illetve fivére ■— , DR VADNAI (WÁGNER1 ÁRPÁD ) orrot, tsztStml tanársegéd 37 éves koriban deportálásból hozott betegségében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hábán 18 órakor, lesz az újpesti Ize. temetőben. Gyászolják még sógorai, sógornője és barátai. A belpolitika hírei A Magyar Nemzet értesülése szerint Dinnyés Lajos miniszterelnök nem most szombaton, hanem jövő szombaton utazik Miskolcra és a bányavidékre. A kisgazdapárt jelölései közül még folyik a találgatás s hivatalosan csak a jövő hét elején adják ki az országos és a megyei jelöltekről szóló pontos listát. A pártok között megegyezés jött létre, hogy mindössze 31 plakátot fognak kiadni, azonkívül szó van egy közös plakátnak a kiadásáról is, amely a reakció elleni küzdelemre szólítja fel a választókat. A kisgazdapárt politikai bizottsága pénteken ülést tartott.A szociáldemokrata párt politikai bizottsága csütörtökön Szakosíts árpádnál, Leányfalun, folytatta tanácskozásait. A jelölőlistát véglegesen a csütörtöki pártválasztmányi ülésen állítják egybe. Vasárnap a koalíciós pártok mindenütt megkezdik a nagygyűléseket. Rajk László belügyminiszter Veszprém megyében, Gierő Ernő Törökszentmiklóson, Molnár Erik Szentgotthárdok, Révai József Kiskundorozsmán és Hódmezővásárhelyen beszélnek. A kisgazdapárt részéről Dobi István Csurgón és Szigetváron, Mihályfi Ernő pedig Észak-Magyarországon mond beszédeket. Dr Pásztor Tamás volt nemzetgyűlési képviselő, a kisgazdapárt budai elnöke pénteken bejelentette a kisgazdapártból való kilépését. Dobi István pártelnöknek megküldött kilépő levelében elhatározását azokkal az elvi ellentétekkel indokolta, amelyek a kisgazdapárt vonalvezetése és egyéni polgári alapokon való felfogása között merültek fel. Úgy értesülünk, hogy Pásztor Tamást elhatározásában számos híve követte. A kommunista párt már kiadta jelöltjei listáját. Nagy- Budapesten Rákosi Mátyás, Rajk László, Gerő Ernő, Kádár János, Kossa István, Vas Zoltán, Apró Antal, Drahos Lajos, Ratkó Anna, Pfahner József, Horváth Márton és Kiss Károly, Baranyi Tolnában Farkas Mihály és Krancz Pál, Somogyban Rákosi Mátyás és Dögei Imre, Zalában Rákosi Mátyás és Gerencsér György, Vasban Molnár Erik és Szabó Imre, Győr- Moson-Sopronban Rajk László és Dömötör Ferenc, Veszprémben Rosta István és Papp Lajos, Pest és Bácsbodrogban Rákosi Mátyás, Molnár Erik és Seregélyi József, Csongrád-Csanádban Révai József, Erdei Mihály és dr Zöld Sándor, Békésben Rákosi Mátyás és Kovács István, Jász-Nagy-Kún-Szolnokban Gerő Ernő és Ragó Antal, Hajdú-Biharban Nagy Imre és Szabó István, Szabolcs-Szatmár- Beregben Nagy Imre és Hidasi Ferenc, Borsod-Gömör-Zesuptén* Abahiban Nógrádi Sándor, Heves-Nógrád-Hontban Kádár," János, az országos lajstromon Rákosi Mátyás, Rajk László és Gerő Ernő a vezető jelöltek. Az összes jelöltek közül 594 a férfi és 100 a nő. A kisgazdapárt politikai bizottsága pénteken délben Dobi István elnökletével ülést tartott, amelyen időszerű választási és adminisztrációs kérdéseket tárgyaltak. A politikai bizottság legközelebbi ülését szerdára tűzték ki. A Független Magyar Demokrata Párt budapesti nagygyűlése A Független Magyar Demokrata Párt szerdán este 6 órakor a Magyar Színházban tartja első budapesti nagygyűlését. A gyűlésen Balogh István és Parragi György mond beszédet. A főváros valamennyi kerületében is sorozatos gyűlések lesznek a különböző foglalkozási kategóriákhoz tartozó választóközönségnek. Nagy érdeklődés előzi meg a Független Magyar Demokrata Párt vasárnapi gyűléseit, amelyeken a párt vezetői mondanak beszédet. Szentendrén délelőtt 11 órakor Balogh István beszél. A gyűlés iránt a szomszédos községekben, Leányfaluból nagy érdeklődés nyilvánul meg. A Független Magyar Demokrata Párt tagjai sorában legutóbb jelentkezettek között van Gaal Andor, Gaal Gasztonfal is. A Független Magyar Demokrata Párt vezetősége, felhívja a párt valamennyi budapesti kerületi szervezőjét, hogy kedden délután 5 órakor jelentkezzenek megbeszélésre a párt országos központi helyiségében (Madách-tér 8. I. em.l. Párthelyiségek: A fővárosban ezidőszerint a következő helyeken vannak a Magyar Független Demokrata Párt párthelyiségei: V., VI, VII., VIli. kerület: Erzsébet körút 19, IX. kerület: Angyal-utca 6, III. 2, XIII. kerület: Mór-utca A Budai körzet:, Széll Kálmán tér 17, Kispest: Rákóczi-utca 77. Az ajánlások hitelesítése A választójog a törvény, mint ismeretes, ajánlások benyújtására kötelezi azokat a pártokat, amelyek az 1945. évi novemberi választáson nem indultak. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendelet többek között olyan intézkedéseket is tartalmaz, hogy az ajánlásokon lévő aláírások valódiságát közjegyzővel, vagy az illetékes polgármesterrel (községi, vagy közjegyzővel) hitelesítetni kell. Aki tehát nem kívánja igénybe venni a közjegyzői hitelesítést, az említett közigazgatási hatóságokkal is egyenértékűen hitelesíttetheti az ajánlásokat. A polgármester, a községi vagy a körjegyző akkor is hitelesítheti az aláírásokat, ha előtte az ajánlásokat benyújtó párt együttesen megjelenik két igazolt megbízottja írásban, büntetőjogi felelősségének utalására kijelenti, hogy az ajánlási íven szereplő aláírások valódiak. A küszöbön álló választás jelentősége óriási — mondja a moszkvai rádió A moszkvai rádió az alábbiakban foglalkozott az új magyar választójogi törvény jelentőségével: Magyarországon beköszöntött a választás előtti időszak. A küszöbön álló választás jelentősége óriási. Az ideiglenes jellegű nemzetgyűlés hegett új törvényhozó szervet, az országgyűlést kell megteremteni. Az ország előtt óriási méretű történelmi feladatok állanak, tovább kell haladnia, a demokrácia útján, meg kell valósítania a hároméves tervet. Ennek a célnak az elérése, megfelel a magyar dolgozók életbevágó érdekeinek. Magyarország haladó szellemű tényezői kijelentik, semminek sem szabad megakadályozni a magyar népet abban, hogy ne ezen az úton haladjon. A magyar demokrácia nem akar megbékülni azzal, hogy idejét múlta törvények meggátolják a nép erőfeszítését Olyan módosításokat kell végrehajtani, amelyeket a politikai tapasztalatok diktálnak. Ez történt az 1945-ös választási törvénnyel. Ha ezt a törvényt 1947-ben alkalmaznák, ez nagy lépést jelentene visszafelé azokkal a sikerekkel szemben, amelyeket Magyarország két év alatt a demokratikus átalakulás terén elért. A választás kimenetele Magyarország társadalmi és gazdasági életének fejlődését néhány évre előre megállapítja. Annál indokoltabb az a módosítás, amelyet a nemzetgyűlés többsége terjesztett be, hogy 91 új parlamentbe nem választhatók be azok, akik a Nemzeti Egység Pártjának, a Magyar Élet Pártjának képviselői vagy jelöltjei voltak. Csak azok a pártok vehetnek részt a választásokon, amelyeknek demokratikus jellegét az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. DECKNERNÉ Stockholmból megérkezett. Átszabásokat most jutányosan vállal, legújabb külföldi modellek után. DECKNER SZŰCS IV, Városház utca 6, I. em. Telefon: 185—378. Augusztus hó 4-én, HÉTFŐN ESTE 8 ÓRAKOR esti ngetőn seni villanyfényben, a Vasis Fémmunkások Sportclubja javára. Középosztály és parasztság (Hozzászólás a középosztály és munkásság vitájához.) A középosztály és munkásság vitájában nem sok szó esett arról a viszonyról, amely most a középosztály és a parasztság között van. Erre szeretnék pár szóval rávilágítani. A falusi középosztály teljesen elvesztette régi kiváltságos helyzetét a parasztsággal szemben. Ugyanakkor nem találta még meg a helyét a demokráciában, úgy lebeg ég és föld között, mint Mohamed koporsója. Ennek az a magyarázata, hogy középosztály helyzetváltoztatása nem önkéntes, nem belső fejlődés eredménye, hanem tőle független, külső történelmi és osztályerők hatására alakult ki. Erre jellemző, hogy egy tiszántúli faluban a jegyző, aki az egyik munkáspárt tagja, kijelentette nekem, hogy ..ebben a büdös világban soha olyan jó dolga nem volt a parasztnak, mint mostan*. Pedig némelyik helybeli tízholdas gazdának kenyérjegyet kellett adni a rossz termés miatt. De neki nem ez fájt, hanem inkább az, hogy a paraszt nem veszi le előre már a községháza udvarán a kalapját és nem viaskodik önmagával egy félórán keresztül, amíg be mer menni a jegyzőirodába. Ez a legrosszabb típus. De van jobb is. Ugyanebben a faluban a segédjegyző, aki egy hagymakertész fia, a következőket mondotta nekem:• Nézd kérlek, én egy munkáspártnak vagyok a tagja. Szüleim keservesen taníttattak, tudom, hogy mi az, szegénynek lenni. A demokrácia híve vagyok, már csak azért,s, mert neki köszönhetem, hogy lett belőlem valaki. De az ördög vigye el ezt az átkozott magyar kasztszellemet, a demokráciában is úgy sírul, mint azelőtt. A falr elesett, szegény és tudatlan. Rosszul gazdálkodik. Szeretnék rajtuk segíteni, közeledni hozzájuk, de nem lehet. Két okból: először is, ha én elmennék egy parasztlakodalomba, vagy névnapi mulatságba, hogy egy pohár bort megigyak és üdvözöljem a bájbelieket, hogy utána mindjárt tovább álljak, — téve ezt azért, hogy egy kicsit feloldjam a válaszfalakat — másnap már úgy nézne rám a falu intelligenciája, mint egy bolondra, vagy valamilyen gyanús ismeretlen célú valakire. Nem állnának szóba velem. — A másik nehézség a pas rasztságban van— folytatta. — Bizalmatlan a közeledő intelligenciával szemben, a múlt példáin okulva. Félreérti a demokráciát is a szabadságot. Az asztalt Csapkodja, akár igaza van, akár nem, arcomba fújja a dohányfüstöt és az államat rángatja írás közben. Jó, tudom, hogy ez csak a,, régi elnyomás reakciója, de a demokrácianeva arra való, hogy egymást kölcsönösen lenézzük. Tudod, itt hősnél, vagy megszállottnak kell lenni, hogy ezekkel a nehézségekkel fel lehessen venni a harcot. De én nem vagyok, egyik sem. Hát igen. Egyes embertől el lehet várni, hogy hős legyen, de egy egész társadalmi osztálytól nem. S így a falusi középosztály továbbra is önmagába bezárkózva él, egymás hibáit halálra unva. Ez alól kevés falu kivétel. Javulást majd az újonnan kis nevelt, népi származású középosztály hoz. Addig a vármegyei jegyző lenézi e falusi jegyzőt, a középosztálybeli a parasztot és fordítva. A középosztály ama rétege, amely nem tud és nem is akar beleilleszkedni az új rendbe, már eleve elintézte önmagát. Ordas János Sajtóközlemények szerint az új választási törvény alkalmazásának eredményekép a választók száma csökken. Arról van ugyanis szó, hogy kirekesztik azokat, akik a magyar népnek 1945-ben nyújtott demokratikus jogokat csupán arra használták fel, hogy a választást követő napon azonnal folytatták aknamunkájukat. A tények arról tanúskodnak, az ellenséges elemek tevékenysége arra irányul, hogy Magyarország demokratikus átalakulását megakadályozzák. A magyar demokrácia ebből levonta a következtetést, megakadályozta, hogy az antidemokratikus elemek részt vehessenek a küszöbön álló választásokon. Ez a döntés a reakciósok részéről ellenállásra talált. A tények meghamisításával a választási törvény módosításában a polgári szabadság megsértését kívánják feltüntetni. Ezcsak bizonyíték arra, mennyire helyes volt a törvény módosítása. A régi választási törvényben maradt kibúvó a reakciósok számára. Az új törvénynek alaposan be kell tömnie minden rést, amelyen az ellenség befurakodhatnék a demokráciába. Legjobban azok az elemek lármáznak, akik pozíciójuk meggyengülése miatt reszketnek. A választási törvény módosítása a külföldi körök részéről is nem váratlan visszahatást váltott ki. A newyorki rádió a tények rosszindulatú elferdítésével kijelentette, hogy a jövőben egyetlen becsületes ellenzék sem működhet és hogy az új választási törvény minden ellenzéket felszámol. Mindenki jól tudja, hogy az új választási törvény egyetlen cikkelye sem küszöböli ki az ellenzéki pártokat, olyanokat, amelyek nem ássák alá a demokratikus rendszert. Az Egyesült Államok egyes körei számára a magyar ellenzéki párt csak akkor jó, ha a neofasizmus nyomdokain halad és aláássa a demokrácia épületét. A magyar demokrácia pedig éppen az eben harcol. Úgy látszik, a New York Times éppen ezért jelentette ki melankolikusan és hazug módon, hogy az ellenzéket véleménye szabad kifejezésének mindenlehetőségétől megfosztották. Nem vitás, hogy az angolszász gentlemanek nemilyen válasstásról álmodoztak Magyarországon. Alig néhány hete, hogy Edén képviselő rágalmazó módon kijelentette, hogy a magyarországi választások állító-áólagosan látszólagosak lesznek. Edén , képviselő hu-, morérzékét elvesztve, Magyarországnak a görögországi vá- lasztásokat állította oda példa-c képül. Biztosra vehető, hogy Edennek a magyarországi választásra vonatkozó titkos álma nem valósul meg, erre az új választási törvény szolgál biztosítékul. A törvény biztosítja a választások demokratikus lefolyását és módot nyújt a magyar nép fiainak arra, hogy döntő csapást mérjenek a reakció maradványaira és még jobban megszilárdítsák a vad demokrácia erőit. (MTI) Ki nyithat zeneiskolát? A Magyar Közlöny augusztus 1-i száma közli az 5000/1947 V. K. M. sz. rendeletet, amely magában foglalja a zeneiskolák szervezetére és igazgatására vonatkozó utasításokat. A vallás- és közoktatási miniszter zeneiskola megnyitására,, illetve fenntartására csak az esetben adhat engedélyt, ha a növendékek tehetségének kifejlődéséhez, szakszerű elméleti és gyakorlatikiképzéséhez szükséges feltételeket biztosítottnak látja és a zeneiskola műrködését mind művészeti, mind pedagógiai szempontból kívánatosnak tartja. Egyesület zeneiskolát csak abban az esetben tarthat fenn, ha a zeneiskola fenntartását az egyesületnek az alapszabályokban meghatározott céljai közé felveszik. Az egyesület és magánzeneiskola fenntartásának engedélye személyhez kötött jogosítvány. A jogosítvány gyakorlását másnak átengedni csak a minisztérium engedélyével lehet. A zeneiskolában, illetve zenepedagógus munkaközösség- - ben csak a Zeneművészeti Főiskolán képesített okleveles zenetanárok taníthatnak. A rendeletiben pontosan szabályozzák a zeneiskolák működé- sét és felügyeleti jogát. Ezek a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt állnak, és erre a tankerületi főigazgatók felügyeleti joga kiterjed. lyimsis® fM (áttolna. tévéteket ,,Komoly vállalattá" jelig. ARATÓ hirdetőbe, Erszébet-körút 14. Uj kézikocsit honnan vég^? Bajnok-u. haimmcnégr^ Vadász Dániel címfestő, új telefon 329-083 Tmz ÖRDÖGOROM-CSÁRDA Budán. HŐSÉGBEN HŰVÖS , KITŰNŐ KONYHA Cigányzene . Szombat, 1947 augusztus 3