Magyar Nemzet, 1947. december (3. évfolyam, 274-297. szám)

1947-12-02 / 274. szám

/tv*'* 7 ______ _____ - . milliéig .$••­­ MWr Nwwtas Kiköpi a Kuk 1946-ot írta: Éber Antal Magyar Nemzeti Bank - ér­tékes havi közleményei leg­újabb számában három kiváló közgazdasági és statisztikai tudósunk, Judik, Szigeti és Gr­idófalvy közzéteszik hazánk 1946. évi fizetési mérlegéről ké­szült együttes becslésüket. Ösz­­szeállították, hogy az év folya­mán a legkülönfélébb címeken pénzben és áruban mily ösz­­szegű értékeik folytak be az or­szágba és viszont mily­­ összegű értékek mentek ki a külföldre. Úgy kell az egészet elképzel­nünk, mintha az­ ország, a maga egészében (állam, városok, pénzintézetek, ipar, kereskede­lem stb.) egyetlenegy személy volna, másfelől az egész kül­föld is egyetlenegy személy, a fizetési mérleg pedig az e kö­zött a két személy közt lefolyt forgalmat mutatja ki. Nos, ha a békeszerződésből folyó teljesítéseket pillanatra figyelmen kívül hagyjuk, ak­kor azt az örvendetes eredményt látjuk, hogy aranyban és devi­zákban mindösszesen 38,3 mil­lió forintnyit kellett eladnunk külföldi fizetési kötelezettsé­geink teljesítésére. A többit fe­dezték a kereskedelmi mérleg aktívuma, a segély-pénzkülde­­mények, továbbá kisebb be­vételi tételek, de ezen felül 78,6 millió, mely összeggel az ame­rikai áruszállításokkal szemben adósok maradtunk és 100 mil­­lió, amely értékpapírok értéke­sítéséből folyt be. Összesen te­hát 216 millió forint vagyon­csökkenés jelentkezik külföldi viszonylatban. Ezzel szemben áll az, hogy jóvátétel címén kiegyenlítettünk 1150.5 milliós, a megszálló hadsereg és SZEB ellátására 367.2 milliót, összesen tehát 1­2­7.7 milliót költöttünk. A végeredmény tehát, hogy 1517.7 millió fizetési kötelezettségünket mindösszesen 216 millió vagyon­csökkentéssel voltunk képesek teljesíteni. Más­­ szóval , kereken 1300 millió forintot úgy tud­tunk kiegyenlíteni, hogy azt 1046 folyamán kikoplaltuk. Ki koplalta ki? Mindenki, aki itt él országunkban. Kikoplalta a bányász,­­az ipari munkás, a paraszt, az értelmiségi, a rosz­­szul fizetett köztisztviselők, a h­ázbérjövedelmen­­ túl adóztatott háztulajdonosok, az iparos és a kereskedő. És még csak nem is egyedül ezt koplalta ki. De ezen felül ki kellett koplalnia tvrendezésünk és felszerelésünk helyreállítását is. Az épületek javítását, a hidak építését, a posta, a vasút újabb felszerelé­sét stb. Ha egyszer majd le­fogynak a békeszerződésben vállalt kötelezettségeink , belső berendezésünk újból eléri a békebeli színvonalat, úgy a jövő nemzedék nemcsak tartozást, fog terhünkre írni az esztele­nül megindított és elképzelhe­tetlen elmezavarral és gonoszul a végsőkig vitt háborúért, ha­nem javunkra kell majd írnia azt a teljesítményt, amelyről külföldi viszonylatban 1946. évi fizetési mérleg tesz tanú­ságot. De a koplalásnak nincs vége. Ha a most publikált fizetési mérleg adatainak megvilágításá­ban nézzük az idei és a még következő éveket, úgy azt lát­juk, hogy még fokozottabb munkára és­­ még erősebb le­mondásra van szükségünk. A megszálló hadsereg és a SZEB ellátása ugyan el fog esni. Viszont nem lesz eladható ér­tékpapírunk és­­ nem fogunk külföldről nagyobb áruhitelt kapni. Emellett kereskedelmi mérlegünk, amely 1946-ban 50 millióval aktív volt, idén erősen passzívvá válik. Igaz, hogy a példátlan­­szárazság nélkül ez a kiesés részben elmaradt volna. De a félhivatalos „Magyar Kül­kereskedelem" november 1-i számában figyelemreméltó ok­fejtéssel mutatja ki, hogy kül­kereskedelmünk kedvezőtlen alakulásának a rossz termésen kívül még három oka van: a bankjegyforgalom emelkedése, a munka­produktivitás csökke­nése és a gyáripari bürokrácia aránylagos óriási emelkedése. Mindezen lehet és kell segí­tenünk. A P. K. „Gazdasági Hír­adója" augusztus 15. számá­ban közölte a vezető finn szo­ciáldemokrata napilap súlyos megállapításait a jövő gazda­ságpolitikát illetőleg. „Nincs más megoldás —­ írja —: emelni­ kell nemzeti termelé­sünket vagy leszorítani a fo­gyasztást... A nép egyeteme szenved a hibás megoldások következtében, ha a gazdasági életben oly propaganda valósul meg, mely nem számol a reali­tásokkal. Ha azt ráhívjuk, hogy a munkavállalók életszínvonala emelkedjen, úgy erre­ csupán egy orvosság van: a­­termelés fokozása." Nagy dicsősége né­pünknek, hogy 1946-ot lekop­lalta. De irányítsuk gazdaság­politikánkat úgy, hogy 1948-ban már koplalás nélkül lehessen nemzetközi kötelezettségeinknek eleget tenni. És tartsa bennünk — úgy, amint tartotta 1946-ban — a lelket az a tudat, hogy 4—5 évi mértékletességgel és kemény munkával megváltjuk magunkat az elmúlt évek bű­neitől és helyreállítjuk orszá­gunk­ gazdasági integritását Betiltják a szabad bucit és a tengeriliszt szabad forgalmát A főváros közélelmezési al­bizottsága a kenyérkérdés ügyé­ben Bognár József polgármes­ter elnöklésével ülést tartott. Gámenczy Béla közélelmezési tanácsnok szerint a legnagyobb takarékossággal kell a lisztkész­leteket felhasználni, mert csak úgy biztosíthatjuk az új termé­sig a kenyérellátást Amíg min­denki szabadon vásárolhat ten­­gerilisztet, nincs meg a lehető­ség, hogy ellenőrizzék, meny­nyit kevernek a pékek a ke­nyérbe, viszont megvan a le­­hetősé­ge annak, hogy a ke­nyérből elvont gabonalisztet a szabad bucikhoz használják fel. A főváros azért fokozza a Községi Kenyérgyár termelését, mert ott van a legnagyobb el­lenőrzési lehetőség. Nagy-Buda­­pest kenyérszükséglete naponta 45 vagon, de a Községi Kenyérg­gyárnak még most is csak napi 0 vagon jut Kaftán Ernő, a sütőipa­rtes­ HMet elnöke a jelenlegi helyzet fenntartóját. kérte, és hogy ne tegyék felelőssé az egész sütő­ipart a rossz kenyérért, hanem járjanak el a legszigorúbban azokkal szemben, akiket vissza­élésen érnek. A közellátási mi­nisztérium képviselője kijelen­tette, hogy a kincstárnak nincs kódjában a kenyér­grői Hitóistok­nál további ráfizetést vállalni. Berecz Béla, a Községi Kenyér­gyár igazgatójának felszólalása után a közélelmezési albizottság leszögezte, hogy a jelenlegi helyzet a fogyasztók szempont­jából tarthatatlan. Ezért java­solta a közellátásügyi minisz­tériumnak, hogy azonnali ha­tállyal tiltsák el a szabad buci és a tengeriliszt szabad forgal­mát, amennyiben a kérdés meg­oldására a sütőipartestület meg­fejtő javaslatot nem tud elő­terjeszteni. Azokat a pékeket, akiknél rossz minőségű kenyeret ta­ranak, a lisztellátásból ki­zárják. Befejezés előtt a főváros státusrendezési tárgyalásai Már régóta húzódik a fővá­rosi alkalmazottak státusrende­zése. Legutóbb a közgyűlésen is sürgették, hogy a polgármes­ter keressen kapcsolatot az ille­tékes tényezőkkel. Mint most értesülünk, a státusrendezés ügyében a főváros és a belügy­minisztérium között folyó tár­gyalások már annyira előreha­ladtak, hogy valószínűleg ha­marosan teljes eredménnyel be­fejeződnek. Azután azonnal sor kerülhet a státus­intézkedés értbeléglisztjár. Nem halal­ a loreidoni értekeilet -Londonból jelenti a Reutert A négy nagyhatalom külügy­minisztereinek hétfői ülésén nem történt lényegesebb előre­haladás. A vitát főképen annak szentelték, hogy várjon a leendő német kormány képvi­selőit megkérdezzék-e a német békeszerződés tervezetének el­készítése közben. Abban sem votl végleges megállapodás, hogy a békeszerződést a leendő központi német kormány egy­általán aláírja-e és ha igen, mikor. Az Egyesült Államoknak azt az indítványát, amely a leendő békeértekezlet szavazási eljárá­sának irányításával foglalkozik, Marshall későbbi módosításaival Molotov és Bidault elfogadta. Bénin fenntartotta állásfoglalá­sát. Hosszú vita folyt akörül, hogy a megalkotandó német al­kotmány kijelentse-e, hogy a német államot milyen hatalmi jogkör illeti meg. Ebben a kér­désben Molotov tett nagyjelen­tőségű kijelentéseket, megegye­­zésre azonban nem jutottak. (MTI) Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. A Beuter-iroda különtudósí­­tása szerint a külügyminiszte­rek négy napon át az ügyrend­ről tárgyaltak, a német béke­­szerződés előkészítésével kap­csolatban. Végül szombaton a vita akörül forgott, mit dolgoz­zanak ki előbb: a német köz­ponti kormány létesítését, vagy magát a békeszerződést. Bevin brit külügyminiszter tervet ter­jesztett elő olyan német kor­mány alakításáról,­­amellyel értekezni lehet és amely aláír­hatja a békeszerződést­. Molo­tov szovjet külügymini­zter is azt kívánta, hogy először a né­met kormány megalakításáról tárgyaljanak. Bidnu­t francia külügyminiszter síkraszállt amel­lett, hogy előbb a békeszerző­dést készítsék­­ el. Marshall amerikai külügyminiszter is fenntartotta azt a nézetét, hogy a békeszerződés alapjainak le­fektetése a legsürgősebb teendő. A szombati értekezleten azt a kérdés is szóba került, Albá­niát és Pakisztánt is felvegyék.­!! a német békeszerződés ügyében meghallgatandó államok listá­jára. Hosszabb vita után úgy határoztak, hogy Albánia meg­hívásáról később tanácskoznak, Pakisztánt pedig felveszik­­a meghívandók közé. A Ruhr-vidék problémája Különböző jelentések arra vallanak, hogy a Ruhr-vidék problémája mindinkább a meg­beszélések központjába került. A United Press jelentése sze­rint az amerikai delegáción be­lül valóságos szakadás támadt ebben a kérdésben. Johnny Foster Dulles javaslatot dolgo­zott ki, amely szerint különle­ges nemzetközi kormányzat alá helyeznék a Ruhr-vidéket és ez­zel­ biztosítanák azt, hogy a Ruhr-vidék ipari termelését egész Európa újjáépítése érde­kében használják fel. A másik csoport vezetője Lucius Clay tábornagy, Németország ame­rikai övezetének katonai kor­mányzója, aki a Ruhr-vidékét teljesen a németek kezében akarja hagyni és csupán olyan ellenőrzést tervez, amelyen egész Németországban fennáll. A United Press jelentése sze­rint még bizonytalan kérdés, hogy Marshall külügyminiszter melyik álláspontot fogadja el. Az amerikai delegáció körében úgy tudják, hogy Marshall ezen a héten fontos nyilatkozatot tesz a külügyminiszterek taná­csa előtt a­ Ruhr-vidék jövője ügyében. A United Press számol be arról is, hogy Lewis Dougas londoni amerikai nagykövet hétfő délre meghívta Molotov szovjet kü­ügy­minisztert ebéd­re. Ez alkalommal Marsh­all ta­lálkozott volna Molotoval. Ez az eső eset,­ hogy Marshall ilyen kezdeményezést tett; sem a moszkvai konferencián, sem máshol nem beszélt még négy­­szemközt Molotoval. A szovjet külügyminiszter, másirányú el­­jfeglaltaéféf , szefd­orn** Jal mentette magát és nem vett részt az ebéden­. A londoni de­legációk körében az erre vonat­­kozó hírek ren­dkívül nagy ér­deklődést keltsüü­k. Tito beviéde a jugoszláv nemzet­­gyűlés dísz illésén Belg­rádból jelenti a Tanjugi Tito tábornagy A jugoszláv nemzetgyűlés mindkét házirnaik együttes díszülésén­­ köszönetet mondott azért a magas kitünte­tésért, amelyben őt Vi­joan Szláv nemzetgyűlés elnöksélga Részesí­tette.­­ . — Bulgáriai k ütünk folytatása volt annak, amit már­ Ejedben a nyáron megkezdtünk. [Óriási méretű gazdasági, kurtotr- és politikai egyezményt kötötü­nk Bledben, de akkor még. mjta ér­kezett el az ideje annak­, hogy olyan szerződést is kö­ssünk, amely mind a két országot kö­telezné a veszély esetén való kölcsönös védekezésre. Akkor még nem állt módunkban a kölcsönös segélynyújtási és baráti szerződés megkötése­. Ma azonban megtettük ezt, mert a feltételeket megteremtettük erre a mindkét részről nagy lelkesedéssel tettük meg ezt. A londoni rádió jelenti: A jugoszláv-bolgár barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerző­déssel foglalkozva, Tito marsán bejelentette, hogy Jugoszlávia hasonló szerződést szándék­sily kötni Magyarországgal és Jég­­mániával is. Valamennyi kétzet­­európai ország között létre kell jönnie ilyen megegyezésnél?­­– jelentette ki Tito." Molotov megkoszorúzta Marx Károly sír­ját Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda.­­ ‘ Molotov szovjet külügyminisz­ter vasárnap koszorút hegyezett el’ Marx Károly sírján, az észak-londoni hight-gatei teme­tőben. Kedden tárgyalják az osztrák jelent­ést A londoni rádió jelenti: Bevin külügyminiszter e héten, való­színűleg szerdán fogadja Gruber osztrák külügyminisztert. A külügyminiszterek tanácsa kedden tárgyalja a helyetteseik által benyújtott jelentést, ame­lyet az elmúlt napok során dolgoztak ki. A külü­gy­miniszterhelyettesek, tárgyalásaik alapjául azt a je­lentést tekintették, amelyet a külügyminiszterek moszkvai ta­nácskozása által kinevezett oszt­rák bizottság dolgozott ki, vala­mint azt a kompromisszumos francia javaslatot, amely az ausztriai német tulajdonok de­finíciójának kérdését próbálta megoldani. A Vitebszkben kegyet­­lenkedő németek a bíróság­ előtt Vitebszkből jelenti a Tass­­iroda. Tíz volt német katona áll a törvényszék előtt, Vitebszkben és környékén elkövetett hábo­rús bűnökkel vádolva. Közöttük van Fritz Got­tnitzer gyalogsági tábornok, az 53. hadtest volt parancsnoka, Alphons Ritter altábornagy, a 206. gyalogos­hadosztály parancsnoka, Klaus Müller-Bü­­ow vezérőrnagy, a 246. gyaloghadosztály parancs­noka és néhány alacsonyabb­­rangú tiszt. A vádirat szerint Vitebszk környékén meggyil­koltak és halálra kínoztak mintegy 93.000 szovjet hadi­foglyot és több mint ISO.OOO polgári lakost, köztük sok gyermeket és aggastyánt. Több mint 68.000 embert Németor­szágba hurcoltak el kényszer­­munkára. Gyárakban és épüle­tekben mintegy 25 milliárd ru­bel kárt okoztak. A francia nemzetgyűlés megszavazta a köztár­saság védelméről szóló törvényjavaslatot Parisból jelenti az AFP. A szakszervezeti szövetség és a kormány között a sztrájkok megszüntetéséről szóló tárgyalá­­so*■ aMfflW-skail „ SSbte.. szakadtak. Daniel Mayer munka­ügyi miniszter a kormány ne­vében felhívta a sztrájkotokat a munka felvételére és kijelen­tette, hogyha december 1-e után is folytatják a sztrájkot, a kor­mány ezt politikai mozgalom­nak és felkelésnek fogja tekin­teni. Szombaton délután a nemzetgyűlés elé terjesztették, a­­köztársaság védelméről és a munkaszabadságról szóló tör­vényjavaslatot, amely felhatal­mazza a belügyminisztert, hogy a rendes karhatalmon kívül még 80.000 emberrel rendelkezzék a biztonsági szolgálat megerősíté­sére. A törvényjavaslat máso­dik része felhatalmazza a kor­mányt, h­og­y eljárást indítson azok ellen, akik a­­munka­­szabadságot megsértik­, vagy a munkaszabadság megsértésére hívnak fel másokat. A nemzetgyűlés szombat dél­utántól vasárnap éjszakáig, 36 órán át egyfolytában tárgyalt a javaslatról. A kommunista kép­viselők erélyesen tiltakoztak a javaslat ellen, közben ismétel­ten adódtak tumultuózus jele­netek. Végül a nemzetgyűlés 404 szavazattal 184 ellenében megszavazta a törvényjavaslatot. Robert Scham­an miniszterelnök annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a törvény alkal­mazására nem lesz szükség. A sztrájkhelyzet Francia­­országban egyelőre áttekinthe­tetlen. A párisi központi sztrájk­­bizottság nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy a kor­mány javaslatai elfogadhatatla­nok és ezért elszántan folytat­ják a sztrájkot. Az ország egyes vidékeiről új sztrájkmoz­­ga­lmakról írás­zik jelentés, m­ás hírek azonban arról szólnak, hogy egyes sztrájkoló csopor­tok fölvették a munkát. A vas­úti forgalom határozottan ja­vul, főként az északi és nyu­gati vidékeken. A távíró­ -­és telefonszolgálat csaknem teljesen helyreállt. A párisi Metró viszont nem köz­lekedik rendesen, mert a villa­mos erőtelep munkásai meg­szüntették az áram­szolgálta­tást. ■Parisban azt várják, hogy­ a víz-, gáz- és villany­szolgáltatás biztosítására, valamint a vasúti és kikötői, forgalom lebonyolí­tására a kormány katonai csa­patokat vesz igénybe. Churchill 73 éves Londonból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Winston Churchill volt angol miniszterelnök vasárnap szűk baráti körben ünnepelte 73. születésnapját. A külpolitika hírei Szudáni jelentések szerint nagyarányú angol katonai épít­kezések folynak Szudánban és a Közel-Keletről sűrűn érkez­nek oda az angol csapatszállít­mányok. A bukaresti francia követet, Auboir­eaut, kormánya haza­rendelte. A követséget egyelőre ügyvivő vezeti. Antwerpenből jelenti a Uni­ted Press. A nemzetközi szo­cialista konferencia hétfőn ál­landó tagjának vette fel a né­met szociáldemokrata pártot, 12 szavazattal 4 ellenében. A felvétel ellen a lengyel, cseh­, magyar és palesztinéi delegációk szavaztak. Az egyik zsidó kül­döttség és az olasz kiküldöttek tartózkodtak a szavazástól. Az arab államok együttesen tiltakoztak Palesztina felosztása ellen Flushing Meadowsbót jelenti a Magyar Távirati Iroda. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlése a Palesztina felosztá­sára vonatkozó javaslatot 33 szavazattal 13 ellenében elfo­gadta. 11 nemzet képviselői tartózkodtak a szavazástól. Az arab államok kiküldöttei együt­tesen tiltakoztak a felosztás ellen. Kijelentették, hogy nem ismerik el a döntést és fenn­tartják maguknak a jogot, hogy belátásuk szerint cselekedje­nek. Ezután az arab államok képviselői együttesen elhagyták­ A beiruti - i rádió imertetik Irak miniszterelnökének kö­vetkező nyilatkozatát: — Figyelmeztetjük az Egyes­­ült Nemzeteket, hogy Paleszz­tina felosztása háborút jelent. ■ Zsidó körökben az UNO dön­tésének híre nagy örömet kelt­­ett. Tel Avivban a lakosság ki­vonult az utcára és énekelve­­táncolva ■ ünnepelte az eseményt. Az elfogadott terv szerint* Palesztinát zsidó és arab ál­lamra osztják , fel. . Jeruzsálem nemzetközi terület marad. Azs angolok kivonulása után­­azt UNO bizottsága veszi át Palesz­tina igazgatását. Ez a bizottság kormányzótanácsot állít fel és kiírja a nemzetgyűlési választá­sokat. . A magyarországi délszláv ifjúság kongresszusa A magyarországi demokra­tikus délszláv ifjúság vasárnap­ tartotta Budakalászon első or­szágos kongresszusát, amelyen mintegy 200 ifjúsági kiküldött és 300 vendég vett részt. A kongresszuson a Jugoszláv Népi Ifjúság belgrádi központja ré­széről Laza N­osztics, a­­ buda­pesti jugoszláv követség részé­ről Blazsics követség­ titkár, a Magyarországi Szlávok Demo­kratikus Szövetségének részéről Rob Antal képviselő vett többek közt részt. A kongresszust Ko­­vacsics elnök nyitotta meg, majd Nosztics jugoszláv kikül­dött emelked­ett szólásra, aki beszédében a két nép közötti baráti kapcsolatok elmélyítésé­nek szükségességét hangoz­­tatta. Hasonló értelemben be­szélt Blazsics követségi titka is, m­ajd­ Roth Antal hupp­­lyozta, hogy a reakció karma, hói kiemelt ifjúságra nagy sze­­rep ván az újjáépült Délkelet- Európában. A kongresszus a felszólalások után határozati javaslatot fogadott el, amelyben síkraszálltak a nemzeti egyen­jogúság, a népi demokrácia, a­ magyarországi ifjúsági egység és a magyarországi délszláv ifjúság társadalmi és kulturális felemelkedése mellett. Megnyílt a vezérkari tisztképző hadiakadémia Hétfőn délelőtt Dinnyés La­­­jos miniszterelnök jelenlétében ünnepélyes külsőségek között megnyílt a magyar vezérkari tisztképző hadiakadémia . A főiskolát a térképészeti intézet­ egyik épen maradt pavillonjá­­ban helyezték el és egyelőre 17 hallgatója lesz. A 17 hallga­tót szigorú rostálás után 129 önként jelentkező tisztből válo­gatták ki. A hadiakadémia tantárgyai közé több polgári tantárgyat is felvettek a szo­ciológia, történelem, magánjog, világ- és magyar irodalom, va­lamint a környező államok po­litikai, gazdasági berendezke­dése tárgyköréből. E tantárgyak előadóiul a legkiválóbb­­magyar tudósokat sikerült megnyerniük.­­ Az akadémia megnyitó beszé­dét Veres Péter honvédelmi miniszter mondotta. Emlékez­tette a hallgatókat annak a­ ténynek történelmi jelentőségé-­ re, hogy most végre hosszú év­századok után alkalma nyílt a magyarságnak arra, hogy ön­álló katonai vezetőket képezzen ki. Olyan vezetőket, akik en­nek a népnek szolgálatában ál­lanak és olyan hadsereget ne­velnek, mely nem küzd többé idegen érdekekért, mely a népért él és ha halni kell, ak­kor is csak a magyar népért hal meg. Sólyom László vezérőrnagy a hadiakadémia programját ismertette és megemlítette, hogy a régi vezérkar a háború alatti magatartásával önmaga felett gyakorolt ítéletet és saját magát rombolta, szét­alván­ alaposan, hogy alig fél százaléka szolgál a magyar honvédségben­ A magyar közélet egyetlen terü­letén sem volt a múlt felszámol­­ása olyan radikális, mint a­ honvédségben, különösen pedig a vezérkarnál. Az új vezérkar­nak alapjában különböznie kell a volt honvédség vezérkarától. Az ünnepség a Szózat hangjai anevet ért véget, _.-r —^

Next